He?

Bolondok hajóján : zene mellett, minden "behozott" és magánvélemény, esemény, történet, téma ütközhet az Életről. Szabadon. (Még!) :-DDD

sörcsap nagybaszónak

Miva'?

 

 

És a főd forog tovább!

 

Beszótak:

Esik-e wazze?


Számojjá csapos!

Az erős bűszke Magyarországon már 18000ft/hó nyugdíjat is elérhetsz! + Irány a szociális Európa

2017.11.18. 05:58 guma

Vélemény: Iszonyat amit ez a gátlástalan hatalom művel fiatalokkal, öregekkel. Maguknak mindent behabzsolva kiüríti a kasszát a legrászorultabbak elől (is!). Évek óta megfogalmazott kritika, hogy a kötelezően adandó legkisebb bér nem éri el a létminimum összegét; jelenleg a magyar lakosság 36 százalékára igaz ez az állítás. A legfrissebb, 2016-ra vonatkozó információk szerint a létminimum összege 88 619 forint volt, miközben a minimálbér a 74 ezer forintot sem érte el. Tehát önfenntartásra sem elég, nemhogy család ellátására, netán iskoláztatásra, öltözésre vagy fűtésre. Ekkor még az 50000 forintos közmunkáról nem is beszéltünk, amiből a hatalom szerint meg lehet élni...Ezek után van bőr a képükön kivonulni a szociális ellátás világából, még nagyobb terhet rakva az adózókra. Nem épül (itthon!) szociális otthon, bölcsőde, óvoda és bérlakás sem. Nem sorolom mert hányok a gazemberektől, akik még a kereszténységből is csak üzletet csinálnak szerintem, mert a lakhatási jogot is elvették a döntési szabadságuk mellett. Dönthetsz esszel vagy laksz. Dönthetsz laksz vagy éhezel. Dönthetsz vállalsz-e gyermeket utcára a kilátástalan jövőre. Az EU szociális tanácskozásán Orbán válaszol és dönt helyetted konzultáció nélkül! Ő aki nejével albérletben kezdett, ma vagyonos, több házzal és földdel rendelkezik családjával, sőt birtok, gyár üzem is került a rokonok birtokába pedig munkahelye csak az Országházban volt eddig. Igaz, ahol lassan 12 évet töltött döntési pozicióban...

Tömegesen juthatnak koldusbotra a vidéki nyugdíjasok

Mostanában érik el a nyugdíjkorhatárt Ratkó-gyerekek, köztük több százezer őstermelő, közmunkás és napszámos. Most szembesülnek azzal, hogy fillérekből kell majd tengődniük nyugdíjaséveikben.

„Negyvenhárom évet dolgoztam, tavaly 18 ezer forinttal mentem nyugdíjba” – Dudás Zoltán üllési őstermelő úgy véli, hogy most nagyon sokan járnak hasonló cipőben, hiszen a jelenleg nyilvántartott csaknem 300 ezer őstermelő harmada éri el ezekben az években a nyugdíjkorhatárt.

A főként mezőgazdasági térségekben élők az állami gazdaságok és a téeszek felszámolása után cégeket alapítottak vagy őstermelőként próbáltak boldogulni, az egykori traktorosok, állatgondozók meg elszegődtek napszámosnak. Most tömegek állnak nyugdíjazás előtt, pár tízezer forintos megélhetésre számíthatnak.

Elszabadul a pokol?

„Sokan bennünket, őstermelőket is hibáztattak, mert éveken át alacsonyan tartva az árbevételt akartuk megúszni az adófizetést” – ismeri el Dudás Zoltán, aki úgy számol, hogy az árbevétel alapján öt év alatt fizethették be azt a járulékot, amelyet egy év alatt kellett volna leróni a vállalkozói minimálbér után. Az üllési őstermelő azt azért hozzáteszi, nagyon sokan lettek kényszerből őstermelők.  

Az országban az új őstermelői igazolványok kiadásánál 270 ezer gazdát regisztráltak, de ez, figyelembe véve a közös igazolványokat, több mint 300 ezer embert érinthet. Az agrárkamarai felmérések szerint harmaduk nyugdíjaskorú, Dudás szerint ez az arány Csongrád megyében magasabb, itt az őstermelők fele lehet nyugdíjas, vagy közvetlenül az előtt álló.

Sokan most szembesülünk azzal, hogy filléreket kapunk majd a nyugdíjas éveinkre, így aki tud, dolgozik tovább.

©

Az őstermelői igazolvánnyal 600 ezer forintos éves árbevételig adómentesen lehet termelni, egy család több tagja is kiválthatja az igazolványt. „Ahhoz, hogy a minimálbéres járulékot be tudjuk fizetni, nagyjából évi 4-5 milliós árbevételt kellene elérni, de ez főleg ma, amikor a 20 évvel ezelőtti árakon vásárolják fel tőlünk a zöldséget, szinte lehetetlen” – adja Dudás Zoltán a magyarázatot arra, hogy miért nem kaptak észbe időben.

„Ha életben akarnánk maradni, akkor legalább két-három embert vagy állandóra fel kellene vennünk vagy idénymunkában foglalkoztatnunk, de egy teremtett lélek se jön el annyiért dolgozni, amennyit mi tudnánk fizetni, így itt a vége” – magyarázza Dudás Zoltán, aki szerint még a nyugdíj előtti években sem tudtak volna annyit bevételt termelni, amennyiből a mostani bérigényeket kielégíthetnék. Ráadásul az életerős fiatalok már külföldön vannak, csak a közfoglalkoztatottakra és a nyugdíjasokra számíthatnak.

A napszámosnak is csak az éhenhalásra lesz elég a nyugdíja

„Óránként 1000-1200 forintért már elmennék napszámba, de annyit nem adnak, csak szakmunkáért, sima mezőgazdasági munkáért nem” – magyarázza egy közmunkás Balástyán. Sándor évek óta közfoglalkoztatásban dolgozik, 5-6 éve van a nyugdíjig, de még nem gondolkozott azon, hogy akkor mihez fog kezdeni. Szerinte a nyugdíj szempontjából mindegy, hogy közmunkás-e, vagy elmegy napszámba: „Így se, úgy se lesz elég a nyugdíj még kenyérre sem.”

A közfoglalkoztatottak 50 ezer forintos bérük után filléres nyugdíjjal számolhatnak, bár ez változó lehet attól függően, hogy előtte milyen állásban voltak. Most úgy tűnik, senki nem fog túl jól járni, hiszen a napszámosoknál egy éven belül legfeljebb 90 nap számolható el szolgálati időként. Összegezve a hallottakat: sem a közmunka, sem a napszám, sem az őstermelői státusz nem hoz békés nyugdíjaséveket. Dolgozni kell, amíg bírja az ember.

Eső után köpönyeg

„Tudomásul kell venni a jelenlegi munkaerő-piaci helyzetben, hogy be kell jelenteni a munkavállalókat, oda kell édesgetni őket pluszjuttatásokkal” – ezt még egy márciusi szegedi konferencián mondta Baja Sándor, a Ranstad Hungary Kft. ügyvezetője.”160 ezer forintból meg lehet élni?” – tette fel a költői kérdést Baja a gazdálkodóknak. Akkor Farkas Sándor, országgyűlési képviselő is jelen volt, aki szerint ha tőkehiánnyal küzd az ágazat, akkor „nem Mercit és házat kell venni”.  A képviselő mind a munkaadókat, mind a munkavállalókat felelősnek nevezte azért, hogy akár évtizedeken át feketén, de legalábbis szürkén dolgoztak, illetve dolgoztattak. „Most majd mindnyájan isszuk a levét” – tette hozzá még a márciusban, kertészeknek szervezett konferencián a politikus.

©

Ezen is az áfa csökkentése segítene?

Nem csak az őstermelők nem tudják kigazdálkodni a magasabb béreket, egy több telephellyel is működő kertészet vezetője szerint ez még nekik is nehézséget okoz. „Addig, amíg a termékek után 27 százalékot kell befizetni, addig a foglalkoztatásnak nincs áfája, így nettó befizetők vagyunk” – a nevét nem vállaló gazdálkodó szerint mostanra égetően szükség volna a minden alapvető élelmiszerre, így a zöldségre, gyümölcsre is kiterjesztett áfacsökkentésre.

„A húszból tizennyolc hektáron azért kell termelni, hogy mindent kifizessen a gazda,  a bért is beleszámítva” – ezt a 30 év körüli Zsófi állapította meg, miközben nyolc-tíz napszámos szedte fel földjéről a zellert Balástya környékén. „Mi ketten vagyunk a férjemmel, ő most éppen otthon a 8 hónapos fiamra vigyáz, én jöttem ki intézni a dolgokat” – a fiatalasszony a fóliák mellett felügyeli, amint autóval hozzák át a túloldalon felszedett zellert, amit elvermelnek, hogy azt még frissen lehessen eladni decemberben is. „Idősek és romániaiak dolgoznak, nézze meg” – mutat a fiatal nő a túloldalra. Mindeközben azt magyarázza a nő, hogy 6-700 forintnál több órabért nem tudnak fizetni, mert akkor gyakorlatilag a család is éhen halna.

„A múltkor együtt árultunk a polgármesterrel, mondtam neki, hogy adjon közmunkásokat ki munkára, de azt mondta, higgyem el, nem nagyon vállalják, inkább maradnak a kényelmes biztosban” – Zsófi szerint jószerivel már csak a nyugdíjasok maradnak, akik vállalják a nehéz munkát, hogy egy kis kiegészítő jövedelemhez jussanak.

http://hvg.hu/gazdasag/20171113_foglalkoztatas_minimalber_nyugdij_ostermelok_termelok_munkaerohiany_nyugdijas

A Natixis vagyonkezelő globális nyugdíjindexe a világ 43 országát vizsgálta. A felmérés alapkérdése: mekkora létbiztonságban, nyugalomban érezhetik magukat az egyes országok nyugdíjasai? A nyugdíjasindexet több mérőszám alapján állapítják meg. Vizsgálják a pénzügyi stabilitást, vagyis az országra jellemző inflációt, adókat, sőt a nem teljesítő banki hitelállományt is. Nézik az anyagi biztonságot, azaz a munkanélküliséget és az egy főre jutó átlagos jövedelmet. Emellett számít az életminőség (környezeti tényezők, légszennyezettség, vízminőség), az egészség (várható élettartam, egy főre jutó egészségügyi kiadások).

Javult az életminőség

Az elemzésből az is kiderül, hogy Norvégia a kiváló egészségügyének és létbiztonságának köszönheti, hogy megtartotta tavalyi első helyét. Svájcot a magas egy főre jutó jövedelme és dinamikus munkaerőpiaca juttatta tavaly és idén is a második helyre. Mivel Izland a válság óta stabilizálta gazdaságát, és a jólét jelentősen növekedett, egyértelmű az ország harmadik helyezése. Hazánk eredményei a 30. helyhez voltak elegendőek. A legerősebb minősítést anyagi biztonságból szereztük meg, a legrosszabbat pedig életminőségből kaptuk. A Natixis szakemberei megjegyzik, Magyarország helyzete javult ugyan a tavalyihoz képest életminőség szempontjából, de a többi ország viszonylatában még rengeteget kell fejlődnünk. A régióban előttünk végzett Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia is. Nem szerepelt az elemzésben Horvátország, Románia és Szerbia.

http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/34_ezer_a_nyugdija_megsem_panaszkodik_-_katasztrofalis_a_magyar_nyugdijasok_helyzete/2528410/

Irány a szociális Európa

A tisztességes munkafeltételekről és a növekedésről szóló uniós szociális csúcstalálkozót tartottak a svédországi Göteborgban.

MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

Húsz év óta első alkalommal tartottak szociális csúcstalálkozót az EU-tagországok vezetői. A csúcstalálkozónak Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Stefan Löfven svéd miniszterelnök a házigazdája. A Göteborgban megrendezett értekezleten az uniós intézmények vezetői, az uniós tagországok állam- és kormányfői, továbbá szociális partnerek vitatják meg, miként lehet előmozdítani az Európai Unióban a tisztességes munkafeltételek térnyerését és a gazdasági növekedést.

A találkozó célja, hogy az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság közösen kihirdesse a szociális jogok európai pillérének létrehozását, hangsúlyozva, hogy a három intézmény kiáll a pillérben foglalt húsz elv és jog mellett. A szociális pillér létrehozására irányuló kezdeményezést Jean-Claude Juncker hirdette meg az EU helyzetéről szóló 2015-ös beszédében, a hivatalos javaslatot pedig 2017 áprilisában terjesztette elő az Európai Bizottság.

A göteborgi csúcstalálkozó résztvevői az oktatás és a kultúra jövőjét is áttekintik. Orbán Viktor kormányfő Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök mellett ül Göteborgban.Fotó: Ludovic Marin / AFP

A szekcióülésen Emmanuel Macron francia elnök azt hangsúlyozta, hogy mindenképpen komoly forrásokat kell áldozni a munkanélküliség kezelésére. Lényeges a megfelelő és folyamatos képzés is, mert míg korábban egy munkavállalónak elég volt egyszer megszereznie egy végzettséget, amelyből aztán egész életében megélt, ma már akár öt év alatt elavulhatnak az elsajátított készségek – mutatott rá. Hozzátette: azoknak a helyzetét is kezelni kell, akik idő előtt elhagyták az iskolát.

Úgy vélte, nemcsak húszévente kellene megvitatni a szociális kihívásokat, hanem rendszeresen, akár évente, és ebben nagy szerepe van az EU-nak. Meg kell védeni az európai szociális modellt, a munkavállalókat – jelentette ki.

Alekszisz Ciprasz görög kormányfő arról beszélt, hogy országa sajátos helyzetben van, és a válság alatt nagyon megnőtt a munkanélküliség, amely még ma is igen magas a fiatal munkavállalók körében. Oktatási és képzési programokat indítottak a helyzet kezelésére – idézte fel. Hozzátette: az EU-nak is figyelembe kell vennie, hogy az egyes tagállamok helyzete eltérő.

Charles Michel belga miniszterelnök közölte: az európai projekt célja a gazdasági növekedés, a versenyképesség fokozása éppen annak érdekében, hogy megvalósuljon a társadalmi kohézió a tagállamokban. Ma már más világban élünk, mint néhány generációval korábban, és ma sokkal fontosabb, hogy mindig naprakész tudással rendelkezzenek a munkavállalók, ezért meg kell erősíteni az európai oktatási együttműködést – vélekedett. Hozzáfűzte: folyamatosan új foglalkoztatási formák jelennek meg, ami szintén megváltoztatja a munka világát és a gazdaságot, és ennek előnyeit ki kell aknázni.

António Costa portugál kormányfő elmondta: a változásokat, például a digitalizáció elterjedését lehetőségként kell tekinteni, hogy a munkavállalók helyzetét javítsák. Lényeges felkészíteni a fiatal munkavállalókat arra is, hogy mit tegyenek, ha elveszítik a munkájukat – vélte. Úgy látja, olyan terveket kell kidolgozni az EU-nak a szociális jogok védelmét illetően, amelyek évtizedekre meghatározzák Európa jövőjét.

Orbán: a magyar modell működik

A magyar modell működik, és mi, magyarok nem akarjuk lecserélni – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az EU szociális csúcstalálkozóján.

A tanácskozás Munkahelyváltás a kihívásokhoz igazítva elnevezésű szekcióülésén felszólalva a kormányfő kiemelte: sok jó felvetést hallanak, miniszterelnöksége során ő is több hasonló tanácskozáson vett részt, amelyek célja az volt, hogy ötleteket adjanak egymásnak, és “most is jó ötletek vannak az asztalon”, például az unió felsőoktatási csereprogamja, az Erasmus program bővítése. De “a politikánk sikere nem az ötleteink minőségétől függ”, a siker kulcsa az, hogy a jó ötletekből tudnak-e a kormányok rendszert építeni, sikerül-e modelleket létrehozni a remek ötletekből – mutatott rá.

Emlékeztetett: Magyarország nagyon mély válságban volt 2010 előtt, de létrehoztak egy magyar modellt.

A kormányfő kifejtette: a magyar modell három pilléren nyugszik. Az első, hogy célul tűzzük ki a teljes foglalkoztatottságot, és munkaalapú gazdaságot építünk – közölte. Másodszor, mint mondta, “nem akarunk sem demográfiai, sem munkaerő-problémákat kívülről megoldani, tehát nem akarunk migrációval, bevándorlással problémákat megoldani”. Harmadszor “rugalmasak akarunk lenni”, a munkaerőpiaci szabályozás, az adószabályozás és a duális képzés is nagyon rugalmas – magyarázta.

Közölte: hét éve a munkanélküliség Magyarországon 12,5 százalék volt, ma 4, a növekedés mínusz 5-6 százalék volt, ma plusz 4, a költségvetési hiány pedig tartósan 3 százalék alatt van.

Orbán Viktor úgy vélte, értéknek kell tekinteni a saját modelljeinket, és “mi, magyarok, akiket a saját modellünk kihúzott a válságból, sem akarjuk a magunk modelljét lecserélni”.

Azt mondta, nem gondolja, hogy mások automatikusan tudnák alkalmazni a magyar modellt, de “bizonyos elemeit talán igen”.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség üdvözli a szociális jogok európai pillérének kihirdetését

A Magyar Szakszervezeti Szövetség üdvözli a szociális jogok európai pillérének mai, a göteborgi szociális csúcstalálkozón való kihirdetését. Fontos mérföldkőnek tartjuk, hogy megerősítést nyert a dolgozó emberek, az állampolgárok életminőségét, munkakörülményeinek javítását, a „három A minősítésű szociális Európa” elérését célzó törekvés – olvasható a szövetség közleményében.

Az Európai Uniónak erős, hatékony és fenntartható szociális dimenzió nélkül nincs jövője. A szociális alapjogok deklarálásán túl azonban konkrét intézkedésekre van szükség. A Magyar Szakszervezeti Szövetség szorgalmazza, hogy a munkavállalók és családjaik a mindennapok során érezzék az élet- és munkakörülményeik javulását – s ehhez érdemi intézkedésekre van szükség a politikai döntéshozók és a jogalkalmazók részéről egyaránt.

Ahogyan azt az Európai Szakszervezeti Szövetségben megfogalmaztuk, mind uniós, mind nemzeti szinten világos és a szociális partnerekkel együttműködésben kidolgozott akciótervekre van szükség a szociális pillérben megfogalmazott 20 alapelvnek és jogoknak a gyakorlati érvényesítéséhez. Csak így lehet valódi előrelépést elérni a munka és a magánélet közötti egyensúly megvalósítása, a méltányos munkafeltételek megteremtése, a munkavállalói és a kollektív érdekképviseleti jogok érvényesítése, a munkahelyi egészség, biztonság, valamint az egyenlő bánásmód terén.

Generációk jövőbeli esélyeit javíthatja, ha megvalósulnak a szociális pillérben megfogalmazott gondolatok, így a foglalkoztatás elősegítését, a tisztességes és méltányos bérezést, az egyenlő esélyeket teremtő oktatást, képzést szolgáló célok, s ha mindezek érdekében létrejön a szociális partnerség, az érdemi szociális párbeszéd. Alapvetően fontosnak tartjuk, hogy a szociális pillér a befogadó, igazságos társadalom megteremtésére szólítja fel a tagállamokat.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség elvárja, hogy a szociális pillér mai elfogadását követően a magyar kormány kezdeményezzen valódi párbeszédet a szociális partnerekkel a tagjaink életét befolyásoló e húsz alapjog érvényesítéséhez szükséges lépésekről, intézkedésekről. Ezt követeli a szociális jogok európai pillérének szelleme. A magunk részéről készek vagyunk e közös munka elindítására.

A munkavállalók nem politikai nyilatkozatokra várnak – konkrét lépéseket remélnek mind az európai intézményektől, mind saját kormányaiktól.

http://gepnarancs.hu/2017/11/irany-a-szocialis-europa/

Sokat fizetünk a krumpliért, de a termelő kis híján éhen hal? Ez áll a háttérben

A nagybanin a termelőktől 60 forintért átvett burgonya a boltok polcain „akciósan” 99 forint. A termelői képviselet az árcédulán nem csak a bolti, hanem a termelői árat is szeretné látni, hátha valaki elszégyelli magát.

„Még mindig megéri számlákat írni” – ezt az egyik kereskedő magyarázta, de csak telefonon és név nélkül vállalta a beszélgetést. Az elérhetőségét a nagybanin kaptuk meg a szállító emberektől, amikor a kereskedő cég vezetőjét kerestük a piacon. „A főnök már nem jár ki" – mondták, de a telefonszámát megadták.

Az országban szinte minden nagyobb városban van nagybani, a jelentősebbek ezek közül a szegedi és a fővárosi, ez utóbbin folyik zömében a külföldről behozott zöldség-gyümölcs értékesítése. Információink szerint a fővárosi piacon mintegy 450 ezer tonna, a szegedi piacon nagyjából 300 ezer tonna zöldség és gyümölcs cserél gazdát évente. A budapestin 33 hektáron lehet adni és venni: a piac egy részén a termelők árulnak bérelt helyeikről, a másik részen több raktárhelyiséget cégek bérelnek, amelyek felvásárolnak, majd üzletekbe szállítják az árut.

©

Itt kerestünk volna rögtön egy kereskedőt az egymás mellett sorakozó raktárakban, de végig a soron csak alkalmazottak pakolták az árut. A végül telefonon elért kereskedő 1993 óta a nagybanin vásárol, majd ma már saját boltjaiban teríti az árut.

Hordárként kezdtem a Bosnyákon, de már évek óta itt vagyunk a nagybanin, nem panaszkodhatom, nem esik be az eső a tetőn.

– utalt arra a férfi, hogy a „szakmában” meglehetősen megszedte magát az elmúlt két évtizedben. A férfi névtelenül szívesen beszélt arról, hogy az iszonyú magas áfa miatt megy a számlázás, de szerinte a „számlaművelet” nem növeli a fogyasztói árakat túlzó mértékben, az áfacsalt zöldség természetesen olcsóbb, mint a tisztességes úton eladott.

A kereskedő csak a saját zsebét tömi, az árat nem viszi fel

„A termelőtől megveszi az egyik, az eladja a kettesnek, az a hármasnak, így megy egészen a hatosig” – magyarázza telefonon a kereskedő –, mígnem a 27 százalékos áfát simán lenyelik. „Ez egy tízmilliós kamionos szállítmánynál már kétmillió forint. Miért is hagynának ezzel fel – magyarázza a kereskedő – ha egyszer különösebb megerőltetés nélkül zsebre lehet tenni egy csomó pénzt” – névtelen interjúalanyunk azt mondja, ő ilyet nem csinál, de azt látja, hogy a szomszédos raktárakban gyakran cserélik a cégtáblát is, magyarul újabb és újabb cégek tűnnek el, és alakulnak újak. „Mindez nem volna, ha legalább olyan áfával dolgoznánk, mint az olaszok vagy a lengyelek, akkor már nem érné meg kockáztatni” – zárja rövidre anonim beszélgetőpartnerünk.

A legtöbb európai országban, főként az élelmiszerek után egy számjegyű a forgalmi adó, így ott sokkal kisebb a csábítás a csalásra. Arra pedig, hogy mi értelme van egy akár hat résztvevős közvetítői láncnak – hisz így mindenki csak egy részt csíphet le magának –, az a magyarázat, hogy az alaposan megbonyolított műveletnél a lebukás esélye kisebb.

Ha jó célcsoportot választ, nem számít, mennyi az áfa

„Én nem akarom, hogy leírják a nevemet” – fordul el a mikrofont látva egy asszony, aki láthatóan éppen most kötött üzletet, paprikát vásárolt, kézi targoncára pakolják az árut egy fiatal nővel. Aztán mégis meggondolja magát a nő, és csak sorolja a fizetnivalóit: „Elmondanám, hogy kénytelen vagyok 10-20 százalékot, sőt többet rátenni az árakra, mert a vevő az üzletben zacskóba rakja az árut, annak darabja 4 forint. De be kellett szereznem a pénztárgépet, fizetnem kell az internetet, a gépbe a szalagot, a villanyszámlát. A 18 bejelentett alkalmazottam után majdnem 900 ezer forint tb-t utalunk havonta az államnak, de 400 ezer és egymillió forint közötti forgalmi adót is fizetünk. Ugye látja, hogy nem tudnám a 60 forintért megvásárolt krumplit olcsón adni, kénytelen vagyok legalább 100 forintért adni. Arról nem is beszélve, hogy mi van, ha nem fogy el. Rám szárad” – ezt mind egy szuszra mondta el az asszony, majd tovább siettek a megpakolt targoncával.

Nem mindenki hordja azt a terhet, amit az asszony elmesélt. „Mi csak megvesszük, kiszállítjuk az üzletnek, jó üzlet” – ezt már egy fiatal pár magyarázza mosolyogva. „Mi olyan üzleteknek szállítunk, amelyeknek nem a zöldség a fő profiljuk, ők drágábban árulják a kis mennyiségben tartott szőlőt, krumplit. Így mi megvesszük itt 60 forintért a krumplit, az üzlettől már 120 forintot kérünk, ő meg annyiért adja, amennyiért akarja” – és már ők is mennek tovább, kevésbé gondterhelten, mint az előző asszony, aki saját üzletet tart fent alkalmazottakkal.

©

Az a drága, amit drágán termelnek

„Lényegében 20 éve nem mentek feljebb a felvásárlási árak, de a három évvel ezelőtti 100 forintos kilónkénti árhoz képest mostanában 60 forintért viszik tőlünk a krumplit, ráadásul, a múltkor a felét visszavittük” – magyarázza a már nyugdíjas Vass Imre, aki feleségével egy furgon mellett pakolt ki. Zákányszékről utaznak fel hetente a nagybanira, így várják a vevőket akkor is, ha pattognak a mínuszok, akkor is, ha olvad a flaszter a hőségtől.

Én nem is tudom, hogy hova tűnik az a pénz, ami a felvásárlási árak és a boltokban kiírt árak között van

– Vass Imre azért azt elmondja, hogy ők őstermelőként nem fizetnek forgalmi adót, aki tőlük vásárol, az 12 százalékos kompenzációt kap, de a maradék 15 százalékot elvileg be kell fizetnie a megvásárolt zöldség után.

„Itt voltunk a nyitásnál, de itt van vége, mint a botnak” – Vass Imre így búcsúztatja a nagybanit, ahova 25 éve hordják a burgonyát, sárgarépát, mindent, ami Zákányszéken megterem a 40 hektáros területükön. „Mi már majdnem csak szokásból jövünk, lassan fizetünk azért, hogy itt lehessünk” – ezt Vass Imre a nagybanin bérelt helyük után fizetett díj miatt látja így. „Felment az üzemanyag, a vegyszerek ára, csak éppen a termékeinket adjuk lassan már olcsóbban, mint húsz éve.”

©

És már megint az a fránya áfa

„Tényleg az áfát kellene más ágazatokhoz hasonlóan csökkenteni” – ezt már Ledó Ferenc, a zöldség-gyümölcs ágazat szakmaközi szervezetének elnöke magyarázza. A szakember évtizedek óta egy termelői csoportnak is a vezetője. A Délkertész alföldi termelőket fog össze, ők együttesen értékesítik a zöldséget és gyümölcsöt. Ledó Ferenc szerint azok, akik nem tudják felvenni a versenyt a kertészetben, azok ki fognak maradni a piaci forgalomból. Az agrárszakember szerint is alacsonyak a felvásárlási árak, de ezt a hazai költséges termelésnek is be kell tudni. Magyarul azok, akik nem fejlesztik a gazdaságukat, sokkal drágábban állítják elő a termékeiket, mint azok, akik korszerű technológiával dolgoznak. „Persze nem a gazdákat akarom hibáztatni, mert a szomszédos országokban jóval kedvezőbbek voltak a feltételek, még a velünk egy időben az unióhoz csatlakozó Lengyelországban is.” Ledó emlékeztetett arra, hogy a csatlakozáskor a lengyelek plusz nemzeti támogatással próbálták versenyképesebbé tenni a termelőket, míg a magyar gazdák lemaradtak.

„Ezen persze már kár keseregni, a lengyel termékek jóval olcsóbban jönnek be hozzánk is, de ott 8 százalék a forgalmi adó. Most lobbizunk az áfacsökkentésért, de azt mondják, hogy 40-50 milliárd forint kiesését jelentene a költségvetésben. Ha meg így marad, akkor sokan elcsalják, sokan meg annyit fizetnek, hogy belerokkannak. Most próbáljuk elérni az uniónál azt, hogy maximálják az üzletláncoknál az árrést, ami átlagosan most a mi termékeink esetében 25-30 százalék, de biztos piac. Ezzel együtt azért is lobbizunk az Brüsszelnél, hogy a kereskedők ne csak a fogyasztói árat írják rá a címkére, hanem azt is, hogy mennyiért vették a termelőtől, hátha valaki egy kicsit legalább elszégyelli magát” – tette hozzá az agrárszakember.

 http://hvg.hu/gazdasag/20171117_Sokat_fizetunk_a_krumpliert_a_termelo_meg_ehen_hal

Koldusbot juthat a vidék nyugdíjasainak: 18 ezer forint/hó

Nagy bajban lesznek a vidéki nyugdíjasok. Mostanában érik el a nyugdíjkorhatárt a Ratkó-gyerekek, köztük több százezer őstermelő, közmunkás és napszámos – hívta fel a figyelmet a hvg.hu. És azzal kell szembesülniük, hogy az ellátásuk csak tengődésre lesz elég.

A cikkben megszólaltatták Dudás Zoltán üllői őstermelőt, akinek szintén nagyon szerény a nyugdíja:

Negyvenhárom évet dolgoztam, tavaly 18 ezer forinttal mentem nyugdíjba.

Ami jóval kevesebb még a minimálnyugdíjnál is. A férfi úgy véli, hogy most nagyon sokan járnak hasonló cipőben, hiszen a jelenleg nyilvántartott csaknem 300 ezer őstermelő harmada éri el ezekben az években a nyugdíjkorhatárt.

Hogy valakinek hogyan lehet a minimálnyugdíjnál kevesebb az ellátása, arról ebben a cikkben írtunk:

person, hand, hard cash, coins, loose cash, lose, finger, finances, motion blur, blurred, background blur, white, color image, color photography, photography, horizontal, outputs, money, euro, insecure, hands, background, indoor photo [(c) F1online www.f1online.de, Tel. 069/80069-0, E-Mail:agency@f1online.de ]
Nem egy olyan élethelyzet, életút van, ami után még a kötelező legkisebb nyugdíjat sem kell megadni időskorban.

A főként mezőgazdasági térségekben élők az állami gazdaságok és a téeszek felszámolása után cégeket alapítottak vagy őstermelőként próbáltak boldogulni, az egykori traktorosok, állatgondozók meg elszegődtek napszámosnak. Nem kevesen kényszerből tették mindezt.

A férfi kitért arra is, hogy sokan őket, őstermelőket is hibáztatják azért, mert éveken át alacsonyan tartva az árbevételt akarták megúszni az adófizetést. Ő úgy számol, hogy az árbevétel alapján öt év alatt fizethették be azt a járulékot, amelyet egy év alatt kellett volna leróni a vállalkozói minimálbér után. De azt is hozzátette:

Ahhoz, hogy a minimálbéres járulékot be tudjuk fizetni, nagyjából évi 4-5 milliós árbevételt kellene elérni, de ez főleg ma, amikor a 20 évvel ezelőtti árakon vásárolják fel tőlünk a zöldséget, szinte lehetetlen.

Szerinte még a nyugdíj előtti években sem tudtak volna annyit bevételt termelni, amennyiből a mostani bérigényeket kielégíthetnék.

Farkas Sándor országgyűlési képviselő egy márciusi szegedi konferencián azt mondta, szerinte ha tőkehiánnyal küzd a mezőgazdaság, akkor „nem Mercit és házat kell venni”. A képviselő mind a munkaadókat, mind a munkavállalókat felelősnek nevezte azért, hogy akár évtizedeken át feketén, de legalábbis szürkén dolgoztak, illetve dolgoztattak.

Az őstermelők közül az alacsony nyugdíjakkal szembesülve nem kevesen kénytelenek tovább dolgozni. Hasonlóan kevés időskori ellátásra számíthatnak a volt napszámosok és a közmunkások is.

Szakoly, 2013. március 8.
Vékony Ildikó közmunkás egy V alakban végzõdõ bottal húzza össze a metszés után a földre hullott gallyakat a szakolyi önkormányzat 10 hektáros gyümölcsösében 2013. március 7-én. A háromezer lakosú nyírségi település különbözõ pályázatokon 300 millió forintot nyert közmunkaprogramra, amelybõl 8-12 hónapig tudnak foglalkoztatni háromszázhuszonöt embert az ötszáz foglalkoztatást helyettesítõ támogatásra jogosult munkanélküli közül.
MTI Fotó: Balázs Attila
A magyarok veszíthetik a legtöbbet a világon, ha egy időre kiesnek a munkából.

http://24.hu/fn/penzugy/2017/11/13/koldusbot-juthat-a-videk-nyugdijasainak-18-ezer-forintho/

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://offforever.blog.hu/api/trackback/id/tr413275265

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása