Itt a bizonyíték: a forint csinált pénzgyárat az MNB-ből
Zsinórban a nyolcadik félévét zárta nyereséggel a Magyar Nemzeti Bank, amely azonban még mindig nem a negatív kamatoknak, hanem a gyenge forintnak köszönheti a profitot. Ráadásul a kamateredmény már nem nagyon tud tovább javulni, így várhatóan a jövőben is rá lesz utalva a gyengébb árfolyamra az MNB, ha nem akar veszteséges lenni.
Fél év alatt 34 milliárdot termeltek
Az első félévben 34,4 milliárd forintos profitot termelt az MNB, ez 17,3%-kal maradt el az egy évvel korábbitól - derül ki a pénteken közzétett féléves jelentésből. Vagyis hiába mutat jól elsőre a több tízmilliárdos profit, ez jelentős csökkenést jelent a tavalyihoz képest. Azt viszont nem lehet elvitatni, hogy utoljára négy éve, 2013 első felében volt veszteséges a magyar jegybank.
Szokás szerint érdemes szemügyre venni, miből adódott az MNB nyeresége:
 |
Kicsit leszűkítve a tavalyi első félévhez képest a változás az alábbi grafikonon látszik: 
A profit legnagyobb részét továbbra is a devizaváltásból származó árfolyamnyereség adja. Ez a korábbi évekhez hasonlóan azt jelenti, hogy az MNB az évekkel ezelőtt alacsonyabb árfolyamon bekerült devizát most magasabb árfolyamon eladja. A devizaeladásokat az állam szükséglete generálja. Azzal, hogy évek óta nem bocsátott ki új devizakötvényt Magyarország, a lejáratokat forintból fedezzük, ezt a forintot pedig az ÁKK a jegybanknál váltja át devizára.
A devizaváltásból származó profitot az alábbiak befolyásolják:
- Az állam devizaigénye, vagyis a lejáró devizaadósság.
- Az uniós források, melyek szintén a jegybankon folynak át.
- A devizatartalék bekerülési árfolyama és az aktuális árfolyam közti különbség.
Kiderült, miért kellene a gyengébb forint
Az idei első félévben a devizatartalék átlagos bekerülési árfolyama 301,4-re emelkedett, miközben az MNB beszámolója szerint az állam devizaigénye 1,2 milliárd euróval mérsékelte a tartalékot. A tartalékok növekedése irányába hatott az Európai Bizottságtól 2017 első félévében érkezett közel 600 millió euró összegű nettó transzfer. Szintén emelték a tartalékok nagyságát az MNB különböző céllal kötött forint/euró swapügyletei, összességében mintegy nettó 600 millió euróval.
Az inflációs és növekedési megfontolások mellett ez is magyarázatul szolgálhat, miért kezdett idén nyáron 302 körül aggódni a jegybank a túl erős forint miatt, és mi motiválhatta részben a szeptemberben végrehajtott további monetáris lazítását.
 |
A fenti folyamatok miatt egyébként a devizaváltásból származó árfolyamnyereség az utóbbi években fokozatosan csökkent, mivel az uniós forrásokkal emelkedett az átlagos bekerülési árfolyam. Persze az alábbi ábrán a 2013-14-es adatok azért csalókák, mert már tavaly rámutattunk arra, hogy abban az időszakban könnyen lehet, hogy a szükségesnél több devizát váltottak le annak érdekében, hogy "felturbózzák" a jegybanki eredményt, az abból származó extraprofitot pedig aztán tőkeként átadják a Pallas Athéné Alapítványoknak. A jegybank által létrehozott alapítványoknak összesen 2013-16 között 260 milliárd forintnyi pénzügyi vagyont juttattak, még tavaly is kaptak 0,6 milliárdot. Ez az egyéb eredményben jelent meg. Az idei első féléves beszámoló szerint ez nem folytatódott 2017-ben.
2016.06.06 11:20 Eurómilliárdokkal zsonglőrködnek Matolcsyék
A fentiekből láthattuk, hogy a devizaváltásból származó profittól eltekintve továbbra is veszteséges lenne a magyar jegybank, hiszen közel 50 milliárdnyi bevétel esne ki fél év alatt. Egy ország központi jegybankjának veszteségessége nem kellene, hogy problémát jelentsen. A helyes monetáris politika gyakran jelent olyan állapotot, amikor a jegybank által kialakított, illetve a külső környezet által meghatározott kondíciók pénzügyi értelemben veszteséges gazdálkodást eredményeznek. Az MNB ugyanakkor nem szerencsés módon beleállt a "nyereséges jegybank" koncepcióba, ezért most már érezhetően nem szívesen jelentene veszteséget.
A kamateredmény sosem fogja hozni a profitot
Az árfolyameredmény visszaesésével párhuzamosan azt láttuk az utóbbi években, hogy az MNB kamateredménye folyamatosan javult, a 2012 első félévében látott 84 milliárdos veszteséget öt év alatt sikerült enyhe nyereségbe átlendíteni. Ez két egymással ellentétesen ható folyamattal magyarázható:
- Egyrészt a forintban számolt kamateredmény durván javult, korábban még 170 milliárd körüli veszteséget jelentett félévente, mostanra pedig minimális nyereséget mutat. Ez annak köszönhető, hogy a jegybank a nála elhelyezett pénzre egyre kevesebb kamatot fizet ki. Ez pedig két folyamat eredménye: egyrészt az irányadó eszköz állományát mostanra szinte nullára sikerült lecsökkenteni, másrészt az elmúlt évek kamatcsökkentései is megtették a hatásukat.
- Ezzel párhuzamosan a devizában elszámolt kamateredmény viszont jelentősen romlott, a korábbi 90 milliárd körüli féléves profit mostanra eltűnt. Ennek oka, hogy a jegybank a devizatartalékot jelentős részben külföldi állampapírokban tartja, a nemzetközi piacon tapasztalható hozamesés pedig csökkenti az ezen elszámolt nyereséget.
Érdemes egy kicsit elgondolkodnunk a jegybanki kamateredmény jövőjén is. A legfontosabb kérdés, hogy van-e arra esély, hogy az MNB a devizaátváltásból származó profitját kiváltsa ebből a forrásból. Ebben az esetben ugyanis már nem okozna gondot a forint esetleges erősödése. Szerintünk azonban erre nincs esély az alábbiak miatt:
- az irányadó eszköz állományát decembertől a most megállapított 75 milliárd forintról nem csökkentik tovább, vagyis ezen a soron már nem lehet jelentős kamatmegtakarítást elérni,
- további jelentős kamatcsökkentésre sincs kilátás, a jegybank már a nem konvencionális eszközökön keresztül a finomhangolásra törekszik, illetve igyekszik a lehető legtovább a mostani alacsony szinten tartani a kamatot,
- várhatóan a nemzetközi környezet sem fog hirtelen jelentősen javulni, vagy legalábbis nem annyira, hogy az komolyan megjelenjen a deviza kamateredményben (ez már csak a hazai és a nemzetközi kamatok együtt mozgása miatt sem valószínű).
De miért baj egyáltalán, ha veszteséges egy jegybank?
Már említettük, elvileg egyáltalán nem baj. Ugyanakkor rosszul mutatna egy tartósan veszteséges jegybank az alapítványok feltőkésítése után, hiszen részben jogos kritika lehetne velük szemben, hogy a 2013-14-es túlzott devizaváltásokkal a következő évek profitját "élték fel" azért, hogy a Pallas Athéné Alapítványoknak tudjanak forrást juttatni.
Átmeneti veszteség persze nem okozna gondot, hiszen az elmúlt évek sorozatos profitjának köszönhetően az első félév végén a jegybank eredménytartaléka 162,2 milliárd forint volt, ami a teljes átváltási profit eltűnése mellett is évekre garantálhatná az esetleges veszteség fedezetét.
