Magyarország a top 3-ban: rengeteget vesz el a bérünkből az állam

388 ezer forintba kerül a munkáltatónak, ha nettó 200 ezret akar adni a dolgozónak.

Magyarország a top 3-ban van az OECD-tagországok között a bejelentett munkát terhelő állami elvonások tekintetében – idézi az adatokat az Index. Vagyis hiába a járulékcsökkentés, még mindig kimagaslóan drága nálunk a foglalkoztatás.

Nálunk csak Belgiumban és Németországban hagy kevesebbet a munkavállalónál az állam. Belgiumban a bér 54 százalékát teszi ki a személyi jövedelemadó, a munkavállalói járulékok és a munkáltatói járulékok, Németországban 49,4 százalék ez az arány, nálunk 48,2.

A régió országai közül is toronymagasan nálunk a legdrágább a foglalkoztatás – Lengyelországban a fizetések 35,8, Szlovákiában 41,5, Csehországban 43 százalékát viszik el a közterhek. Magyarországon, ha a munkáltató 200 ezer forintos nettó bért akar adni a dolgozójának, akkor 388 ezer forintot kell kifizetnie.

http://24.hu/fn/gazdasag/2017/08/04/magyarorszag-a-top-3-ban-rengeteget-vesz-el-a-berunkbol-az-allam/

197 napot az államért, 168-at önmagáért dolgozik egy magyar

Jön az adószabadság napja.

Az adószabadság napjának (Tax Freedom Day) azt a fordulópontot nevezik, amikortól a bér már nem az államé. Magyarországon július 16-áig, több mint az év feléig az államnak dolgoznak az emberek, csak utána tehetik zsebre jövedelmüket – emlékeztet a Pénzcentrum, amely szerint a magyar béreket az uniós átlagnál jóval magasabb terhek sújtják, óriási az adóék.

Egy cég minden munkavállaló után fizet 27 százalékos szociális hozzájárulási adót, 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, tehát 28,5 százalék megy az államnak. A 127 500 forintos bruttó minimálbér a cégnek havonta 163 838 forintba kerül. A minimálbéres dolgozó – a levont adó és járulék miatt – bruttó fizetésének 34,5 százaléka nem is kerül a számlájára.

84 787 forintja marad, 42 713 megy az államnak, amely így összesen 79 051 forint adót, járulékot szed be utána. Vagyis egyetlen minimálbéres munkáján az állam csak 5736 forinttal keres kevesebbet, mint a dolgozó, vagyis a minimálbér- és a garantált bérminimum emelésével a kormány nagyon jól járt. A nagy vesztesek a cégek.

Korábbi elemzések szerint csak az osztrákoknál, a franciáknál és a belgáknál virrad fel később „az adó-felszabadulás napja”, de az Európai Unió tagállamaiban elég általános, hogy túl sokat költenek, túl sokat vállalnak magukra. Mint korábban megírtuk, az adószabadság napját ebből a szempontból érdemes fenntartásokkal kezelni, mert a különböző források, adatok és metodikák miatt nehéz összevetni a tagállamok munkavállalóinak tényleges adóterheit.

http://24.hu/fn/gazdasag/2017/07/11/197-napot-az-allamert-168-at-onmagaert-dolgozik-egy-magyar/#