He?

Bolondok hajóján : zene mellett, minden "behozott" és magánvélemény, esemény, történet, téma ütközhet az Életről. Szabadon. (Még!) :-DDD

sörcsap nagybaszónak

Miva'?

 

 

És a főd forog tovább!

 

Beszótak:

Esik-e wazze?


Számojjá csapos!

Naptár

május 2022
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31

2008 óta a minimálnyugdíj 28.500Ft de a maximum: 2014-ben 870 ezer, ma pedig 2,3 milliónál is több

2017.03.14. 19:00 guma

Véleményem nemzeti ünnepünk estéjén: A felelőtlenség magas iskolája amit pl az állami nyugdíjjal művel ez a kormány, miközben a 27%-os ÁFÁ-val a költségvetés 3300 milliárd bevételre tesz szert, - többet mint az SzJ-ból!

Ezek a koponyák ott fent szegényebb, kiszolgáltatott emberektől még a létezést is  elrabolják, pl egyre többen fagynak meg - már gyermek áldozat is volt - lakásukban. A keresztény családbarát kormány még a gyermekeket is kirabolja így:

Az öregségi nyugdíj legkisebb összege, vagyis a nyugdíjminimum 2008. január 1. óta változatlanul 28.500 forint! Előtte minden évben emeltek rajta valamennyit, legtöbbször az inflációval megegyezően, de 8 éve már egyetlen egyszer sem határozott emeléséről az Országgyűlés, és nem véletlenül!
Nem csak a nyugellátás, de számos más szociális ellátás igénybevétele és összege is a nyugdíjminimumhoz van kötve, így a rendszeres szociális segély vagy a gyermekvédelmi támogatás is.

A nyugdíjminimum befagyasztásával jelentős összegeket spórol meg a kormány a költségvetésnek, de más intézkedések is hozzájárultak a Nyugdíjbiztosítási Alap mesterséges egyensúlyban tartásához.

Az öregségi nyugdíjminimum 2017-ben is sok más ellátást befolyásol, többek között a GYES és a GYET összege is minden évben megegyezik az öregségi nyugdíj legkisebb összegével.

Egyre több magyarországi magyart löknek kilátástalan helyzetbe abban az országban, ahonnan milliárdokat szórnak ki pártpolitikai célokra, propagandára és még meg is sértődnek, ha megkérdezi valaki: mennyi az annyi és miért!

2,3 milliónál is többet kap a leggazdagabb magyar nyugdíjas

Míg pár évvel ezelőtt "csak" 870 ezer forintot kapott a leggazdagabb magyar nyugdíjas, addig mostanra a három legmagasabb öregségi nyugdíj átlagösszege már 2 millió forint felé rúg. Hogyan lehetséges ez?

Míg egy évvel ezelőtt arról számoltunk be, hogy hazánkban 1 608 717 forint landol havonta a leggazdagabb nyugdíjas bankszámláján, azóta ez  az összeg  hatalmasat növekedett.

A három legmagasabb öregségi nyugdíj átlagösszege 2016. decemberben 2 310 017 forint volt

- tudta meg a Pénzcentrum az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságtól (ONYF).

A növekedés üteme nagyon gyors, hiszen 2014-ben csupán 870 ezer forint volt Magyarországon a nyugdíjrekord. 2015 januárjában pedig már 1,3 millió forint, tavaly pedig már 1,5 - 2 milliós összegekről írt a sajtó.

Miért kap egyre többet a nyugdíjrekorder?

Mivel hazánkban eltörölték az úgynevezett járulékplafont ezért azok, akik sokat keresnek, korábbi limitek helyett, most sokkal a több nyugdíjjárulékot tudnak fizetni (ezzel persze a keresetük is csökken). Tehát akinek magas a jövedelme és az után rendesen és sokat adózik, a mai szabályok értelmében magas nyugdíjra számíthat.

Meddig nőhetnek a nyugdíjak?

Ha nincsen járulékplafon, akkor a legmagasabb nyugdíj a legmagasabb keresettel arányosan növekedik.

Vagyis ha ma vannak havi 4-5 milliós keresetek, s valaki évtizedekig ilyen jövedelem után fizet járulékokat, akkor a mai rendszer szerint ennek a keresetnek a 70-100 százalékára számolhat nyugdíjként

- válaszolta korábban a Pénzcentrum megkeresésére Matits Ágnes, nyugdíjszakértő.

Mi ezzel a baj?

A rendszer működése azért is kérdéses, mert igaz, hogy most vannak, akik több nyugdíjjárulékot fizetnek, de hosszútávon a magasabb nyugdíjak kifizetésével az állam kiadásai is nőni fognak. Ez azonban nem jelenthet feltétlen problémát, ha mindig lesznek majd olyanok, akik sokat keresnek.

Persze az is normális, hogy ha valaki sokat fizetett, akkor sokat is kapjon vissza, de ezt nem feltétlenül kellene a társadalombiztosításnak nyújtania. Hiszen

így azok kapnak sokat, akiknek egyébként is van miből félretenni.

Mi lehet a "megoldás"?

A szakértő szerint szakmailag feltétlenül indokolt lenne a járulékplafon visszaállítása, vagy a nyugdíjak korlátozása. Azzal nincsen probléma, hogy mindenki a keresete után fizeti a járulékot, de esetleg be lehetne vezetni egy olyan szabályt, hogy a nyugdíj ne lehessen nagyobb, mint a mindenkori átlagkereset X -szerese. Azt hogy ez a szám pontosan mennyi, azt nehéz megmondani, hiszen ennek kiszámítása sok munkával járna.

Mi kell a magas nyugdíjhoz?

  • Magas jövedelem, 1988-tól kezdődően

1992 márciusától 2012 végéig a járulékfizetés felső határ összegét elérő, vagy megközelítő jövedelem, vagy 1988-1992 február között és 2013 után kiemelkedően magas jövedelem (ugyanis ekkor még és már a járulékfizetés felső határa nem volt érvényben)

  • Magas szolgálati idő

40 év szolgálati idő esetén a jövedelmek 80 százaléka a nyugdíj összeg, amely szolgálati évenként 2-2 százalékkal emelkedik, de legfeljebb 100 százalék lehet.

  • A nyugdíjazás elhalasztása
Nyugdíjkorhatár elérésekor a nyugdíjazás elhalasztása, és további szolgálati idő megszerzése 30 naponként 0,5 (tehát évente 6) százalékkal emeli a nyugdíj összegét. Pl. a nyugdíjkorhatárt 7 évvel követő nyugdíjazás, és közben folyamatosan szolgálati idő szerzése már 42 százalékos emelkedést jelent

- mondta el korábban a megkeresésünkre az (ONYF).

https://www.penzcentrum.hu/nyugdij/2_3_millional_is_tobbet_kap_a_leggazdagabb_magyar_nyugdijas.1054012.html

A nyugdíj összege 2017-ben

A nyugdíjba vonuláshoz kapcsolódóan nem csak az a fontos kérdés, hogy mikor mehetünk nyugdíjba, hanem az is, hogy mekkora összegű nyugdíjra számíthatunk.

A nyugdíjba vonuláshoz kapcsolódóan nem csak az a fontos kérdés, hogy mikor mehetünk nyugdíjba, hanem az is, hogy mekkora összegű nyugdíjra számíthatunk. A 2017-ben nyugdíjba vonulók is erről szeretnének információt kapni.
 
Ez utóbbi kérdés egészen pontosan minden évben csak március hónap vége felé válaszolható meg, mert ekkor válnak ismertté az ún. valorizációs szorzószámok. E szorzószám feladata, hogy „szintre hozza” a nyugdíjazást megelőző, a nyugdíjkiszámításánál számításba vett évek kereseteit a nyugdíjazáskori jövedelemhez.  A folyamathoz tekintsük át a nyugdíjkiszámítás főbb lépéseit.
 
Nyugdíjhoz figyelembe veendő keresetek, jövedelmek
 
Az öregségi nyugdíjhoz a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) 22. § (1) bekezdése szerint az 1988. január 1-től a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért (kifizetett) kereseteket kell figyelembe venni.
 
Ez az időszak 2017. évi kezdő időponttal megállapított nyugellátásoknál már huszonkilenc évi jövedelem figyelembevételét jelenti, azaz az aktív kereső időszak több mint felében elért munkabérek, egyéb jövedelmek már beszámítanak a nyugdíjba, tovább közeledünk az egész élet során szerzett jövedelmek figyelembe vétele, az ún. életnyugdíj eléréséhez. Ez a hosszú időszak azonban nem mindenki részére telt foglalkoztatással, jövedelemszerzéssel. 
 
A Tny. 22.§ (4) bekezdése meghatározza azokat a szabályokat, amelyeket arra az esetre kell alkalmazni, amikor nincs az előbbiekben meghatározott időszak teljes tartamára a nyugdíjhoz figyelembe vehető jövedelem.
 
Az előírások szerint legalább az 1988. január 1-től a nyugdíj megállapítása időpontjáig terjedő idő fele részére kell keresettel rendelkezni.
 
Ha ez a követelmény nem teljesíthető, a hiányzó időre eső napokra a keresetet, jövedelmet az 1988. január 1-je előtti legközelebbi időszak keresete, jövedelme alapján kell figyelembe venni.
 
Ha ilyen jövedelem sem áll rendelkezésre, a nyugdíjhoz figyelembe vehető keresetként a nyugellátás megállapításának kezdő napjától folyamatosan visszaszámítva a hiányzó időre a minimálbér egy napra számított összegét kell figyelembe venni. 
 
Ily módon történik a nyugdíjigénylő által ténylegesen elért, ennek hiányában a minimálbérrel pótolt jövedelmek összegyűjtése az ellátás kiszámításához. 
 
A minimálbérrel történő kiegészítés van, akinek kedvezőtlen, mert életpályája során ennél  magasabb tényleges jövedelmei voltak, így az alacsonyabb összeg rontja nyugdíja összegét, van akinél nagyobb változást nem okoz, mert tényleges jövedelmei a minimálbérhez hasonlítottak. 
 
A nyugdíjszámítás folyamata
 
1. Nettósítás
 
Az előzőek szerint összegyűjtött, nyugdíjjárulék alapot képező jövedelmek ún. nettósítást követően kerülnek figyelembe vételre. 
 
A nettósítás jelenleg két lépcsőben történik.
 
Először a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékekkel történik a csökkentés. Figyelembe veendő járulékok a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, a magánnyugdíjpénztári tagdíj, a munkavállalói járulék, és a vállalkozói járulék, 2010. január 1-től az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék – azaz teljeskörűen az egyéni járulékok.
A járulékokkal történő csökkentést követően az így fennmaradó összeget csökkenteni kell a személyi jövedelemadó adott időszakra vonatkozó szabályai szerint képzett összegével.
 
2. Valorizálás
 
A nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmek ma már majdnem három évtizedben kerültek megszerzésre, amikor igen nagy változáson mentek keresztül a munkabért meghatározó tényezők. Nem lehet azonosan „egy az egyben” beszámítani a nyugellátásba egy 1988-ban kifizetett munkabért egy 2017-ben elért jövedelemmel. 
 
A szükséges kiegyenlítést, szintrehozást az ún. valorizációval lehet elérni.
 
A Tny. 22.§ (9) bekezdése szerint a havi átlagkereset megállapítása során a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért kereseteket a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani.
 
A szintrehozás az ún. valorizációs szorzószámokkal történik, amelyek évente kerülnek meghatározásra. A szorzószámok meghatározása március hónapban történik, a 2017 márciusában megjelenő szorzók kormányrendeletben kerülnek kihirdetésre. 
 
A 2017. január 1-től benyújtott nyugdíjkérelmek esetén a valorizációs szorzók meghatározásáig nyugdíjelőleg kerül folyósításra, az ellátás végleges összege a valorizációs szorzók kihirdetését megvalósító jogszabály hatálybalépését követően kerül kiszámításra.
 
3. Degresszió
 
Nyugdíjrendszerünkben az ellátás összegének meghatározásához nem minden nyugdíjjárulék-köteles jövedelem vehető figyelembe. Egy bizonyos összeghatár feletti (ez az ún. degressziós sávhatár) jövedelmek már csak sávosan meghatározott része számítható be a nyugellátásba.
 
A Tny. 22. § (11) bekezdése szerint, 2017-ben is, ha a nyugellátás alapját képező havi átlagkereset 372 000 Ft-nál több,
- a 372 001 – 421 000 Ft közötti átlagkereset kilencven százalékát,
- a 421 001 Ft feletti átlagkereset nyolcvan százalékát kell a saját jogú nyugellátás megállapításánál figyelembe venni.
4. Szolgálati idő szerinti mérték
 
Az öregségi nyugdíj összegének az alapjául szolgáló havi átlagkereset melletti másik meghatározó része a szolgálati idő hossza. A Tny. 2. sz. melléklete tartalmazza azt a táblázatot, amely a szolgálati idő hossza szerint adja meg a havi átlagkereset nyugdíjhoz figyelembe vehető százalékát.
 
Néhány kiemelés a táblázatból:
 
Az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges 20 év szolgálati idő esetén a havi átlagkereset 53 %-a lesz az ellátás összege. 25-36 év szolgálati idő esetén évenként 1-1 százalékkal, 37-40 év szolgálati idő esetén évenként 1,5 százalékkal, 40 év feletti szolgálati idő esetén évenként 2-2 százalékkal növekszik a havi átlagkeresetből figyelembe vehető rész. 
 
2017. – nincs nyugdíjjárulék felső határ
2012. december 31-ig volt hatályban az ún. nyugdíjjárulék-fizetési felső határ, amely azt jelentette, hogy meghatározott összegű jövedelem feletti kereseteknél nem történt nyugdíjjárulék fizetés, ez a jövedelem természetesen a nyugellátás összegénél sem kerülhetett figyelembe vételre.
2013-tól, így ebben az évben is, már nincs felső határa a nyugdíjjárulék köteles keresetnek. 
 
2017. – alsó határ
2017-ben az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege havi 28 500 Ft.
Ez a nyugdíjminimum szabály azt biztosítja, hogy öregségi teljes nyugdíj esetén (azaz legalább 20 év szolgálati idő meglétekor megállapítható ellátásnál) a nyugellátás összeg érje el ezt a minimum összeget. 
 
Kivétel
Előfordulnak olyan esetek is, amikor a teljes nyugdíjhoz szükséges 20 év szolgálati idő ugyan megszerzésre kerül, de a nyugdíjhoz figyelembe vehető jövedelem olyan alacsony, hogy a fentiek szerint kiszámított, a nyugdíjhoz figyelembe vehető havi átlagkeresetnél nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét. 
 
Ez esetben a havi átlagkeresettel azonos összegben történik a nyugdíj megállapítása, amely így alacsonyabb az öregségi nyugdíj legkisebb összegénél. 
 
Hátrány ez esetben mégsem keletkezhet, nem történik ugyanis a havi átlagkeresetből a szolgálati idő hossza szerinti meghatározás, a szolgálati évek számától függetlenül a teljes havi átlagkereset lesz a nyugdíj összege.
 
További kedvezmény alkalmazása azonban már nem történik, az alacsony összeg nyugdíjminimumra történő felemelése elmarad.
 
Résznyugdíjnál (20 évnél kevesebb, de legalább 15 év szolgálati idő esetén megállapítható ellátásnál) nincs nyugdíjminimum szabály. 
 
Az ellátás összege, bármilyen alacsony is, nem kerül felemelésre a nyugdíj minimum összegéhez, mely csak a teljes nyugdíjakat illeti meg garanciaként. 
http://ado.hu/rovatok/tb-nyugdij/a-nyugdij-osszege-2017

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://offforever.blog.hu/api/trackback/id/tr712338419

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

taga20 2017.03.14. 21:00:17

szerintem, hozzá kell szokni a gondolathoz, hogy kábé tíz év múlva, ez a mostani állapot, über fasza lenne.

guma 2017.03.15. 12:24:53

@taga20:

szerintem rossz lenne hozzá szokni.
ha nem is egészséges, de valamilyen normalitást követni kellene az emberi élet létfenntartásához, amikor osztogatunk a közös bukszából.
süti beállítások módosítása