He?

Bolondok hajóján : zene mellett, minden "behozott" és magánvélemény, esemény, történet, téma ütközhet az Életről. Szabadon. (Még!) :-DDD

sörcsap nagybaszónak

Miva'?

 

 

És a főd forog tovább!

 

Beszótak:

Esik-e wazze?


Számojjá csapos!

Naptár

Búcsú a 63 éves Jávor Istvántól, aki pl a korrupciót is szemléletessen írta le

2017.02.03. 08:00 guma

Jávor István: Magyarországon különösen rossz a helyzet: a hatóságok összejátszva, joghézagok és apró jogsértések kihasználásával úgy tesznek tönkre cégeket, hogy semmilyen kockázatuk sincs, a felelősöket lehetetlen megtalálni.

Ezt hívják happy korrupciónak

"Van egy erkölcsi alapelve: nem vállal munkát ott, ahol nem kell visszafizetnie. Ez a biztosíték arra, hogy őt is, legalább részben, kifizetik. Még hogy nincs bizalom a gazdaságban? Csak meg kell fizetni." Jávor István szociológus írása a kis- és középvállalkozásokat érintő korrupciós kockázatokról.

A kérdést mindig úgy tesszük fel, miért van korrupció. Pedig néha értelmesebbnek látszik az ellenkező iránt érdeklődni, ha meg akarjuk érteni az emberi magatartásokat: miért ne lenne korrupció?

Ahogy az egyik építési vállalkozó kérdezte tőlem: mondja meg, miért ne lennék korrupt? Persze ehhez látni kell azokat az eseményeket, amelyek ide sodorták. Közel egy évtizede sokadik alvállalkozóként bekerült egy állami nagyberuházásba. Elvégezte a munkát. Több mint harmincmilliója ragadt bent. Ráment a családja, szinte mindene elúszott. Elment a rendőrségre, de megtudta, minden tisztességes, jogszerű volt. Ügyvédhez is elment, aki azzal biztatta, hogy sokba fog kerülni a per, és egyetlen fillért sem fog látni. Később azt is megtudta, csak azokat fizette ki a megbízó, akik visszaadtak zsebre.

Azóta kemény küzdelemben talpra állt. Van egy erkölcsi alapelve: nem vállal munkát ott, ahol nem kell visszafizetnie. Ez a biztosíték arra, hogy őt is – legalább részben kifizetik. Még hogy nincs bizalom a gazdaságban? – csak meg kell fizetni. Ha nem lenne korrupció, nem lenne garancia sem a kisebbeknek.

Mindenki elégedett

De nézzünk egy másik példát egy építési vállalkozóról, aki bedolgozta magát a társasházakhoz. Arról mindenki tud, hogy sok lakó tartozik közös költséggel, egyes házak nehézkesen fizetnek. A vállalkozónak addig benne áll az anyag- és munkadíja. Hogy a veszteséget elkerülje, túlszámláz, és hogy ezt megtehesse, jutalékot fizet vissza a közös képviselőnek. De van, amikor évekig nem jut a pénzéhez – csak előleget kap az induláskor, aminek nagy része számlákkal igazolt anyagköltség. Ezen a számlán a kereskedő "listaárai" vannak, nem valós, drága anyagárakat tartalmaz. Ebben már benne van a nem fizetés esetére elbújtatott tartalék. Persze a kereskedő is hálát vár, és kap a számláért. A kereskedőt sem kell félteni, ő a nagykereskedőtől vagy a gyártótól szerzi be a hamis minőségi tanúsítványt. A számlán a mennyiséggel sem stimmel minden, de azt meg egy tervező számolta, akit egy „független” műszaki ellenőr ellenőrzött. Az elvégzett munka így drágul meg, és a végén a közös képviselő közli a társasházzal, hogy a késedelmes fizetés ellenére elérte, a háznak nem kell kamatot fizetnie.

Annyira szép az egész: mindenki elégedett. Még a NAV is többletáfához jut a magasabb ár miatt, a lakók pedig örülnek, hogy sikerült a felújítás, miközben fizetési nehézségeik köztudottak voltak.

A probléma igazán akkor válik élessé, amikor nem a plusz pénzekből veszik ki a résztvevők a nyereséget, hanem a minőségből. Vagyis rosszabb anyagot építenek be, összecsapják a kivitelezést. Nem mindegy, hogy a korrupciós pénzek elosztása a kiszedhető feleslegből, vagy a termelés, szolgáltatás minőségéből történik-e. Ez utóbbi esetben már nem csak pénzügyi kockázat jelenik meg. Eltűnik az anyag a burkolatból, a szigetelésből.

Ha kiderül a korrupció, vissza kell fizetni az uniós pénzt

Az egyik önkormányzat felújította a település központját, nagyrészt pályázati pénzből. Nem csak sokkal drágábban végeztette el a munkát, mint amit az ésszerűség diktált volna, hanem a minőséggel is nagy bajok voltak. Választás után az új képviselő-testület azonnal hozzálátott a kármentéshez. Világos volt, ha kiderül a korrupció, a minőségi probléma, vissza kell fizetni a támogatási pénzeket. Ezért nem tehetett mást, minden felett szemet hunyt. Egyetértett ezzel a település nagy része is. Újabb támogatási pénzeket szerzett, amelyek bevonásával kijavította a hibákat. Ugyanazokat a vállalkozókat bízták meg, csak nyomott árakon. Hol lenne itt korrupció? A váltó párt is mindent rendben talált, még a kivitelezőkkel is minden rendben volt.

Jól jártak a pályázatírók és a pályázatot elbírálók is. Végül is kialakult egy olyan összetett kapcsolati rendszer, amelyben nincs konkrét vesztes. A falu is megkapott mindent, amit akart. Nincs olyan szereplő, aki érdekelt lenne a korrupció felfedésében, nincs megfogható károsult. Az egyetlen rendőrségi feljelentést (névtelen feljelentővel) elutasították, hiszen mindenki igazolta, hogy kisebb hibákkal, de rendben volt a projekt műszakilag és gazdaságilag is. Legalábbis ezt olvasta ki a rendőrségi szakértő a projekt elszámolásából, az ellenőrök adataiból. Sőt, az önkormányzat még a projekt folytatására is kapott pénzt egy második pályázaton. Az ügyészség meg megállapította, hogy a rendőrség jól végezte a dolgát.

Nincs károsult. Ezt neveztem el happy korrupciónak: mindenki örül. Ezzel más területen is találkozunk.

20 év és sok minden változatlan

1990-es évek közepén járunk. Az egyik budapesti belvárosi kerület helyiségében gyűlnek a vállalkozók. Az önkormányzat a tulajdonában lévő helyiségeket árusítja ki liciten. Jelen van vagy 35 kisvállalkozó, az önkormányzati jegyző képviselője, jogásza, osztályvezetője, meg két másik hivatalnok. A negyedik ingatlan 900 ezer Ft-ról indult, utcára nyíló kb. 100 nm-es helyiség. A licit elérte az 1 millió Ft-ot, mikor az egyik licitáló hangosan odaszól a többieknek: én akár 2 millióig is elmegyek, nekem nagyon kellene a helyiség. Az összes részvevő előtt a teremben megbeszélik, hogy minden licitáló között (ez három másik vállalkozó volt) szétosztanak 50 ezer Ft-ot. Az önkormányzati képviselő közli, őt nem érdekli, mi történik. A hivatali képviselők előtt lezajlik az ügylet, a licitálók becsületesen kiszállnak. Az önkormányzat pedig féláron eladja az ingatlanát. Újabb licit és újabb kifizetések. A nap végére mind a tizenöt megmaradt ingatlan így ment el.

Teljes nyíltszíni korrupció, feketén kifizetett pénzek és nem is értik a hivatalnokok, hogy a licit végén én mit nem értek. Ma is ezek a hivatalnokok intézik az ügyeket.

Néhány évet visszamegyünk. 1992-ben a mellette levő kerület önkormányzata privatizálta a főúton levő helyiségeit. Milliós üzleteket lehetett venni 10 százalék előleggel és 3 százalék kamatra. Pontosan akkor, amikor a 3 százalékos kedvezményes lakáshitel kamatokat többszörösére emelték fel. Az indok egyszerű: így teljesen törvényesen be tudtak vásárolni a kerületi képviselők és hivatalnokok is. Milliós értékű üzleteket 50-100 ezer Ft-ért.

2008: nagykörúti önkormányzat helyiséget értékesít liciten. Érdeklődő vállalkozókat adminisztratív eljárások sora elé állítják. Igazolások, friss cégpapírok beszerzésével. Aztán bejön egy komolynak tűnő érdeklődő. Rövid beszélgetés után a főnök behívja. Ajánlatot tesz: 2 millióért elintézhető, hogy úgy hirdetik meg a helyiséget, hogy ne legyen rajta kívül senki a liciten.

Sok minden változatlan, csak közben eltelt húsz év.

Mi a kockázat, ha valaki nem megy bele?

Zárásként érdemes valamit mondanunk a kockázatokról is. A társasházaknak dolgozó vállalkozó valóban vállal kockázatot, akár bele is bukhat. A pályázati pénzek felhasználásánál szinte nulla a kockázat. Azonban ahol a kockázat abszolút zérus, az a testületi döntéssel meghozott előnyben részesítés. Minden törvényes. Mindenki egy másik döntés, határozat, szakvélemény alapján lép. Ez a legveszélyesebb korrupció, hiszen a legalsó szinttől a legfelsőig elönti a közszférát. Kezelhetetlen és alig bizonyítható. Minden betonba ágyazottan törvényes: ez a legális korrupció.

Egy építési vállalkozó ismerősöm egy nagyobb megrendelést kapott. Még dicsekedett is: most talán megerősítheti a cégét. 10 százalékot fizetett a megbízásért. De a végén a plusz 10 százalék „jutalék” fizetésébe nem ment bele. Nem is értette, mi lenne az. Azóta megtudta: aki nem fizet a végén, az nem kapja meg a pénzét. Megvette az anyagot, dolgozott. Kisebb összegeket fizettek, majd a végén már semmit sem. Tönkrement anyagilag és idegileg is. Azóta sem állt fel. Mikor már eljutott az éhezésig, megjelent nála három apehes (igen, 3) a meglevő tartozása miatt, ami hatezerkétszáz (igen, 6200 Ft) forint volt. A fővállalkozóhoz, aki nem fizetett neki, senki nem ment el.

Hogy mi a kockázata a korrupciónak? Időnként azt a kérdést is fel kellene tenni, mi a kockázata annak, ha valaki nem megy bele a korrupcióba. Még akkor is, ha ennek költségét a szolgáltatások magasabb árán és rosszabb minőségén keresztül mindenki megfizeti.

Jávor István

Jávor István szociológus, az ELTE Szociológiai Tanszékének egyetemi docense. Kutatási területe a szervezett hatalmi viszonyok.

http://hvg.hu/kkv/20130115_Ezt_nevezem_happy_korrupcionak

Lezsidózták és megverték a professzort

2015-09-18 07:15:00

Miután emelt hangon kifogásolta az eljárást, Jávor István korrupciókutató szociológust kitessékelték a nyolcadik kerületi okmányirodából, majd üldözőbe vette az egyik biztonsági ember, aki végül két ökölcsapással nyomatékosította folyamatos zsidózását. Cikkünk nyomán a biztonsági őrt elbocsátották.

Jávor István korrupciókutató napok óta hasztalan kereste fel a belvárosi népesség-nyilvántartót, hogy családi állapot igazolást kérjen, mert bár több alkalommal is két órával a zárás előtt érkezett, nem kapott már sorszámot. Amikor harmadszor is azt mondták neki a kormányablak munkatársai, hogy már nem tudják fogadni, elkérte a nyitva tartásról szóló tájékoztatót. A gyakorlatilag hozzávágott papíron az szerepelt, hogy még egy órán keresztül kérhet sorszámot, ezért ismét jelentkezetett az ajtóban székelő diszpécsernél.

Elmondása szerint a biztonsági őr ekkor megfenyegette, és a minősíthetetlen stílus mellé olyan szavak is társultak, mint a „takarodj”, „rohadék”, „agyonverlek”, „zsidó”.

Mivel szándékától nem sikerült eltántorítani, a tiltakozó szociológust kivezették az okmányiroda bejárata elé. A szóváltás az utcán is folytatódott: a hivataltól 15 méterre, egy kifőzde és egy órás kirakata előtt, a biztonsági őr kétszer megütötte ököllel a professzort: egyszer fejen, egyszer szájon.

Az esetnek szemtanúja volt a kollégáját a tettlegességről egyébként folyamatosan lebeszélni igyekvő diszpécser, és Jávor István élettársa, aki mobiltelefonjával kívánta rögzíteni az eseményeket, de mire bekapcsolta azt, a kormányablak munkatársa visszatért állomáshelyére.

A professzor az ajtóba rúgott?

A korrupciókutató azért nem tett feljelentést a rendőrségen, mert elképzelése szerint a kormánnyal vagy az önkormányzattal szerződéses viszonyban álló cég alkalmazottja úgyis csak egy szóbeli megrovást kapott volna az eljárás végén.

Sikerült szóra bírnunk az ütlegelés napján szolgálatot teljesítő diszpécsert, aki elismerte, hogy ő volt az, aki a hangoskodás nyomán próbálta megfékezni a nálánál lobbanékonyabb kollegáját, ám az utcára már nem tudott utána menni, hiszen nem hagyhatta el az őrhelyét. Emlékei szerint a szociológus hangosan ordibált, valamint rugdosta az ajtóüveget, és amikor azt hitték, hogy végre elment, még kétszer visszatért és belerúgott az ajtóba.

Olyat, hogy bárki is lezsidózta volna a háborgó ügyfelet, nem hallott – mondta a sorszámot osztó diszpécser, aki az ipari kamera felvételeinek megtekintését ajánlotta figyelmünkbe állításai ellenőrzése céljából. Amúgy a vehemens kolléga a józsefvárosi kerületőrséghez tartozik, és amikor nem az önkormányzatnál teljesít szolgálatot, másodállásban segít be a Kormányablakkal szerződésben álló Bizalom Zrt-nél.

Idő előtt zárhatnak

Az okmányiroda osztályvezetője, Jónás Richárd azt mondta az atv.hu-nak, hogy előfordulhat olyan, amikor a tájékoztatóban megjelölt idő előtt le kell zárni a sorszámkiadást, mert a felhalmozódó ügyek alapján előre ki lehet kalkulálni, mennyi ügyfelet tudnak még fogadni. Valószínűleg ez vezetett Jávor István kálváriájához is, bár ő maga szabadságon volt az ominózus napon.

Beosztottai elfelejtették tájékoztatni az inzultusról, de belső kameráik felvételén majd utánanéz a történteknek

– nyugtatta meg az aggódókat, hozzátéve, hogy kivizsgálást csak írásbeli panasz benyújtása után tud elrendelni.

Az órás és a kifőzdés is hallotta az üzleteik bejárata előtt lezajlott hangoskodást, de mivel nem mentek ki az utcára, nem látták a biztonsági ember ökölcsapásait. Előbbi arról számolt be lapunknak, hogy tisztán emlékszik arra, hogy az áldozat azt kiabálta: „felháborító, hogy ilyenért megverik az embert”.

Frissítve 14:03: Kirúgták az őrt

Az atv.hu önkormányzati forrásból úgy értesült, hogy cikkünk nyomán elbocsátották a professzort bántalmazó biztonsági embert. 

A férfi a józsefvárosi kerületőrséghez tartozott, és amikor nem az önkormányzatnál teljesített szolgálatot, másodállásban segített be a Kormányablakkal szerződésben álló Bizalom Zrt-nél.

Jávor István az ELTE-TÁTK Szociológia Tanszéknek docense, korrupciókutató professzor azzal hívta fel magár a figyelmet, hogy szakértőként több műsorban is beszélt a NAV-ot átitató korrupcióról. Azt állította, hogy a magyar hatóságok több esetben segítették az áfa-csaló cégeket, vizsgálatokat állítanak le vagy cégeket fojtanak meg megrendelésre. A NAV beperelte, mert az adóhatóság szerint sértő a teljes szervezet korruptnak bélyegzése, de a Fővárosi Törvényszék elutasította a keresetet. Az amerikai Administration & Society című lapban megjelent cikkéért a professzor 2014 nyarán díjat is nyert szerzőtársával.

http://www.atv.hu/belfold/20150917-lezsidoztak-es-megvertek-a-professzort-a-kormanyablaknal

Meghalt Jávor István szociológus

A ELTE Társadalomtudományi Kar Szociológia Tanszéke közölte a hírt, hogy hétfőn délben, rövid kórházi kezelést követően, váratlanul meghalt Jávor István szociológus. 

Jávor István 1990 óta volt a Szociológiai Tanszék munkatársa, szervezetszociológiát tanított, "ő volt A szervezetszociológia", ahogy az intézet gyászjelentése fogalmaz. 

Az utóbbi időben a korrupciókutatás nemzetközileg is jegyzett szakértője lett, még 2015 márciusában ebben a minőségében adott hosszú interjút a 444-nek is:

Van tisztességes és tisztességtelen korrupció, de ami Magyarországon van, az tisztességtelen

Jávor Istvánt, az ELTE-n is oktató korrupciókutatót nemrég beperelte a NAV, amiért a tanár korruptnak nevezte az adóhatóságot. A NAV keresetét első fokon elutasította a bíróság. Jávor István most megmutatott néhány dokumentumot, amelyekre az adóhatóságot elítélő megállapításait alapozta, és beszélt a kutatási területéről is.

Elolvasom a cikket itt: 444.hu >

Tanítványával, Jancsics Dáviddal Jávor István 2014-ben elnyerte az Academy of Management, Állami és Nonprofit Szekciójának legjobb folyóiratcikkéért járó díját. 

Jávor István februárban lett volna 63 éves. (TáTK)

http://444.hu/2017/01/24/meghalt-javor-istvan-szociologus

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://offforever.blog.hu/api/trackback/id/tr9812159315

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása