He?

Bolondok hajóján : zene mellett, minden "behozott" és magánvélemény, esemény, történet, téma ütközhet az Életről. Szabadon. (Még!) :-DDD

sörcsap nagybaszónak

Miva'?

 

 

És a főd forog tovább!

 

Beszótak:

Esik-e wazze?


Számojjá csapos!

Naptár

október 2021
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

28500 minimálnyugdíj marad, az átlag nyugdíj pedig ez lesz 2017-ben + más változások

2017.01.03. 08:00 guma

Számos változásra számíthat a magyar lakosság 2017-ben is. Rengeteg családot érint például a minimálbér, illetve a nyugdíjak összegének emelése; de sokak örülhetnek az áfacsökkentéseknek is. Mutatjuk, mi minden változik január 1-től.

Emelkednek a nyugdíjak

A 2017. január elsejétől alkalmazandó nyugdíjemelésről szóló kormányrendelet értelmében 1,6 százalékkal kell emelni a január 1-jét megelőző időponttól megállapított vagy folyósított nyugdíjat, illetve egyebek közt az árvaellátás, a szolgálati járandóság, az özvegyi járadék, a rokkantsági ellátás, a baleseti járadék, a rehabilitációs ellátás és a vakok személyi járadékának összegét.

Emelkedik a minimálbér

A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló kormányrendelet módosítása nyomán a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóknál az alapbér kötelező legkisebb összege 2017. január 1-jétől a következők szerint alakul:

  • havibér esetén 127 500 forint,
  • hetibérnél 29 310 forint,
  • napibérnél 5870 forint,
  • órabér alkalmazásakor pedig 733 forint.

A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma, szintén január elsejétől pedig:

  • havibérnél 161 000,
  • hetibérnél 37 020,
  • napibérnél 7410,
  • órabér esetén pedig 926 forint.

A jövő évi módosításokat először a 2017. január hónapra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni.

2018-tól várhatóan tovább emelkednek a bérek

A kormány ígérete szerint 2018-tól újabb béremelésre készülhetnek a dolgozók. Az eddigi megállapodások szerint a minimálbér 2018. január 1-jétől havibér esetén 138 000, hetibérnél 31 730, napibérnél 6350, órabérnél 794 forint lesz. A garantált bérminimum pedig havonta 180 500 forintra, heti bérnél 41 500 forintra, napi bérnél 8300 forintra, illetve órabérnél 1038 forintra emelkedik.

Emelkednek a közfoglalkoztatási bérek

A teljes munkaidőben foglalkoztatott közfoglalkoztatottak bére 2017. január elsejétől 81 530 forint lesz a jelenlegi 79 155 forint helyett, míg a legalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakör betöltésénél a közfoglalkoztatott garantált közfoglalkoztatási bére 106 555 forintra emelkedik a jelenlegi 101 480 forintról.

Emelkedik a kétgyerekesek családi adókedvezménye

Az idei évhez hasonlóan jövőre ismét ötezer forinttal emelkedik a két gyereket nevelők családi adókedvezménye. Mint ismert, még 2015-ben döntöttek arról, hogy 2019-ig a duplájára emelik a két gyereket nevelő családok juttatása, azaz a korábbi húszezer forintról negyvenezer forintra. A 2017-es emelésnek köszönhetően jövőre havonta 30 ezer forintot tud megtakarítani a mintegy 350 ezer kétgyerekes család. Az egy, illetve három vagy több gyereket nevelők esetében nem változik az összeg, ők továbbra is tízezer, illetve gyerekenként 33 ezer forint kedvezményt tudnak érvényesíteni. A frissen házasodottakat is érinti a január 1-jével életbe lépő változás, ha viszonylag hamar jön a gyermek. Ők eddig a két évig járó "elsőházas" adókedvezményt tudták csak igénybe venni, de január 1-je után a szabályok módosulásával, ha 2 éven belül jön a baba, párhuzamosan az első gyermekkel járó adókedvezményt is felhasználhatják.

Adómentes bölcsőde, óvoda

Jövőre adómentes lesz a bölcsődei mellett az óvodai szolgáltatás, óvodai ellátás is. Ha a szülő kisgyermeke bölcsődei vagy óvodai ellátásáért fizetendő díjról odaadja a munkáltató nevére szóló számlát a munkáltatójának, akkor a vállalkozás által megtérített összeg teljesen köztehermentes.

Áfacsökkentés

Január elsejével több termék és szolgáltatás áfatartalma is csökken:

  • 27-ről 5 százalékra csökken a friss tej, a tojás és a baromfi hús áfája
  • 27-ről 18 százalékra csökken az internet-előfizetés, és az éttermi étkezés áfája

Változnak a cafeteria adószabályai

A jövő évtől több ponton módosulnak a személyi jövedelemadó (szja) törvényben a béren kívüli és egyes meghatározott juttatások adókötelezettségére vonatkozó szabályok:

  • A kifizetőt (munkáltatót) terhelő adó alapja 2017-től a juttatás értékének 1,18-szorosa. A béren kívüli juttatások után 15 százalék szja-t és 14 százalék egészségügyi hozzájárulást (eho), az egyes meghatározott juttatások után pedig 15 százalék szja-t és 22 százalék ehó-t kell fizetni. Az összes közteher mértéke így az előbbieknél 34,22, az utóbbiaknál pedig 43,66 százalék. 
  • Szűkül a munkáltatók által adható béren kívüli juttatások köre, 2017. január 1-jétől az éves keretösszeget - 100 ezer forintot - meg nem haladó pénzösszeg és a Széchenyi Pihenő Kártyára adott juttatás minősül béren kívüli juttatásnak, a szálláshely alszámla esetén legfeljebb 225 ezer, a vendéglátás alszámla esetén legfeljebb 150 ezer forint, a szabadidő alszámla esetén pedig legfeljebb 75 ezer forint összegben. 
  • A 100 ezer forintos keretösszeget meghaladó összegű pénzjuttatás munkavállaló esetében bérjövedelemként, társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja esetében pedig nem önálló tevékenységből származó jövedelemként válik adókötelessé és járulékalapot képező jövedelemmé. A felettes rész után az szja és az egyéni járulékok a magánszemélyt terhelik, a juttatónak pedig szociális hozzájárulási adót (szocho) kell fizetnie. Az éves keretösszeget a foglalkoztatás időszakával arányosan kell megállapítani. 
  • Az éves rekreációs keretösszeg költségvetési szerv esetében 200 ezer, más munkáltató esetében 450 ezer forint. Az említett összegeknek a foglalkoztatás időtartamával arányos része minősül éves rekreációs keretösszegnek, a keretösszeget meghaladó béren kívüli juttatás egyes meghatározott juttatásként lesz adóköteles. 
  • A munkavállaló halála esetén nem kell arányosítani sem az éves, sem a rekreációs keretösszeget. 
  • Változatlanul egyes meghatározott juttatásként lesz adóköteles - a pénzösszeg kivételével - az a béren kívüli juttatás, amelyet az egyedi keretet meghaladó összegben biztosít a munkáltató. Például a Szép-kártya szabadidő alszámlájára utalt 100 ezer forintos összegben adott juttatásból 75 ezer forint béren kívüli juttatásnak, 25 ezer forint egyes meghatározott juttatásnak minősül. 
  • A 2016-ban béren kívüli juttatásként nevesített juttatások (üdülési szolgáltatás, munkahelyi étkeztetés, iskolakezdési támogatás, helyi utazási bérlet, iskolarendszerű képzés, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári munkáltatói hozzájárulás, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe teljesített foglalkoztatói hozzájárulás, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba célzott szolgáltatásra befizetett összeg) 2017-től egyes meghatározott juttatásként lesznek adókötelesek. Az adott juttatásoknak az egyes juttatásokra meghatározott értékhatárok kivételével meg kell felelniük a törvényben meghatározott feltételnek. 
  • Az Erzsébet-juttatás megszűnik, a 2016. december 31-ig juttatott Erzsébet-utalványok - az érvényességi idejükön belül, a 2016. december 31-én hatályos szabályok szerinti szolgáltatás- és termékkörben - azt követően is beválthatók. A gyermekvédelmi Erzsébet-utalvány adómentességét ez a rendelkezés nem érinti. 
  • A fogyasztásra kész étel vásárlására szolgáló utalványokat (az úgynevezett "hideg" utalványokat) a munkáltató minden munkavállalója számára azonos feltételekkel vagy minden munkavállaló által megismerhető belső szabályzat alapján is juttathatja egyes meghatározott juttatásként. 2017. január 1-től megszűnik a korlátozás, amely kizárta az említett juttatási körből a kész étel vásárlására szolgáló utalványokat, 2017-től akár Erzsébet-utalvány, akár más utalványforgalmazó által kibocsátott "hideg" utalvány is adható a munkavállalóknak, de csak egyes meghatározott juttatásként. 
  • Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra befizetett összeg 2017-től egyes meghatározott juttatásnak minősül.
  • A béren kívüli és az egyes meghatározott juttatások esetén nem alkalmazható az a szabály, hogy amennyiben a 2016-ra járó juttatást 2017. január 10-ig átadják, átutalják, akkor az 2016-ban megszerzett jövedelemnek minősül. Ez a rendelkezés csak az előző évre vonatkozó munkabérre, jutalomra, valamint a társadalombiztosítási kifizetőhelynek minősülő munkáltató által kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátásokra vonatkozik.

2017-től eho-mentesség

2017-ben már senkinek nem kell a 6 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást (eho) fizetni a kamatjövedelme és a tartós befektetési szerződés három éven belüli megszakítása esetén a lekötési hozama után.

Változik a pénzügyi "békéltetés"

Január 1-jén több, a pénzügyi békéltetést érintő jogszabálymódosítás is hatályba lép. Az egyik fontos változás, hogy a pénzügyi intézményeknek 1 millió forintos ügyértékig kötelezően alá kell vetniük magukat a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) határozatának, vagyis elfogadni az abban szereplő kötelezést, ha a fogyasztói igény jogos, és nem tudnak az ügyféllel megegyezni. Jogvita esetén az érintett fogyasztók lakóhelye szerinti járásbíróság dönt majd, amelyben a PBT nem peres fél, a jogvita közvetlenül a kérelmező és a szolgáltató között zajlik. Ugyancsak januártól személyi jövedelemadó-mentessé válik a magánszemélyek számára a pénzügyi szolgáltatók által elengedett hitelkövetelés. Ha a felek a PBT-nél egyezségre jutnak, és a pénzügyi szolgáltató elengedi az ügyfél hiteltartozását vagy annak egy részét, az elengedett összeget a fogyasztónál nem veszik jövedelemként figyelembe.

Szigorodnak a pénzügyi szolgáltatás közvetítésének szabályai

Január elsejétől változnak a pénzügyi szolgáltatást közvetítők tájékoztatási szabályai, a függő közvetítőknek, a többes kiemelt közvetítőknek és a többes ügynököknek közvetítői díjazásukról is be kell számolniuk a szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóknak. A rendelet szerint a független közvetítőknek a pénzügyi szolgáltatás közvetítése előtt tájékoztatniuk kell a fogyasztót egyebek mellett arról, hogy többes kiemelt közvetítőként, többes ügynökként a pénzügyi intézmény megbízásából (a pénzügyi intézmény nevének feltüntetésével) járnak-e el, és fel kell tüntetniük a pénzügyi intézmény vagy a pénzügyi intézmények nevét, címét, felügyeleti hatóságát. Azt is közölni kell, ha alkuszként, a pénzügyi szolgáltatást igénybe venni szándékozó fogyasztó megbízásából járnak el.

A jogszabály szerint a pénzügyi intézménytől díjazásban részesülő független közvetítő a fogyasztó kérésére tájékoztatást ad arról, hogy mennyiben tér el egymástól a fogyasztónak kínált hiteleket nyújtó pénzügyi intézmények által fizetendő díjazás mértéke, vagy a pénzügyi szolgáltatási szerződés megkötésének elősegítése során kielégítő mennyiségű, de legalább három szolgáltató versengő szolgáltatásnak minősülő ajánlatát elemzi és adja át a fogyasztónak. Ezen kívül tájékoztatni kell a fogyasztót arról is, hogy a közvetítő tevékenysége során okozott kárért a fogyasztó felé ki áll helyt, alkuszként a fogyasztó által fizetendő közvetítői díjról (vagy kiszámításának módjáról), és arról, hogy számít-e fel díjat a fogyasztó számára más - pénzügyi szolgáltatás közvetítésének nem minősülő - szolgáltatása ellenértékeként.

Online kassza vs. egymilliós bírság

Egymillió forintra is bírságolhatók az újonnan online pénztárgép használatára kötelezett tevékenységi körbe tartozók közül azok, akik januártól elmulasztják a bizonylat kiállítását, kivéve, ha nyugta helyett számlát állítanak ki, és valamennyi számláról havonta adatot szolgáltatnak.Emelkedik a kétgyerekesek családi adókedvezménye

Az idei évhez hasonlóan jövőre ismét ötezer forinttal emelkedik a két gyereket nevelők családi adókedvezménye. Mint ismert, még 2015-ben döntöttek arról, hogy 2019-ig a duplájára emelik a két gyereket nevelő családok juttatása, azaz a korábbi húszezer forintról negyvenezer forintra. A 2017-es emelésnek köszönhetően jövőre havonta 30 ezer forintot tud megtakarítani a mintegy 350 ezer kétgyerekes család. Az egy, illetve három vagy több gyereket nevelők esetében nem változik az összeg, ők továbbra is tízezer, illetve gyerekenként 33 ezer forint kedvezményt tudnak érvényesíteni. A frissen házasodottakat is érinti a január 1-jével életbe lépő változás, ha viszonylag hamar jön a gyermek. Ők eddig a két évig járó "elsőházas" adókedvezményt tudták csak igénybe venni, de január 1-je után a szabályok módosulásával, ha 2 éven belül jön a baba, párhuzamosan az első gyermekkel járó adókedvezményt is felhasználhatják.

Adómentes bölcsőde, óvoda

Jövőre adómentes lesz a bölcsődei mellett az óvodai szolgáltatás, óvodai ellátás is. Ha a szülő kisgyermeke bölcsődei vagy óvodai ellátásáért fizetendő díjról odaadja a munkáltató nevére szóló számlát a munkáltatójának, akkor a vállalkozás által megtérített összeg teljesen köztehermentes.

Áfacsökkentés

Január elsejével több termék és szolgáltatás áfatartalma is csökken:

  • 27-ről 5 százalékra csökken a friss tej, a tojás és a baromfi hús áfája
  • 27-ről 18 százalékra csökken az internet-előfizetés, és az éttermi étkezés áfája

Változnak a cafeteria adószabályai

A jövő évtől több ponton módosulnak a személyi jövedelemadó (szja) törvényben a béren kívüli és egyes meghatározott juttatások adókötelezettségére vonatkozó szabályok:

  • A kifizetőt (munkáltatót) terhelő adó alapja 2017-től a juttatás értékének 1,18-szorosa. A béren kívüli juttatások után 15 százalék szja-t és 14 százalék egészségügyi hozzájárulást (eho), az egyes meghatározott juttatások után pedig 15 százalék szja-t és 22 százalék ehó-t kell fizetni. Az összes közteher mértéke így az előbbieknél 34,22, az utóbbiaknál pedig 43,66 százalék. 
  • Szűkül a munkáltatók által adható béren kívüli juttatások köre, 2017. január 1-jétől az éves keretösszeget - 100 ezer forintot - meg nem haladó pénzösszeg és a Széchenyi Pihenő Kártyára adott juttatás minősül béren kívüli juttatásnak, a szálláshely alszámla esetén legfeljebb 225 ezer, a vendéglátás alszámla esetén legfeljebb 150 ezer forint, a szabadidő alszámla esetén pedig legfeljebb 75 ezer forint összegben. 
  • A 100 ezer forintos keretösszeget meghaladó összegű pénzjuttatás munkavállaló esetében bérjövedelemként, társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja esetében pedig nem önálló tevékenységből származó jövedelemként válik adókötelessé és járulékalapot képező jövedelemmé. A felettes rész után az szja és az egyéni járulékok a magánszemélyt terhelik, a juttatónak pedig szociális hozzájárulási adót (szocho) kell fizetnie. Az éves keretösszeget a foglalkoztatás időszakával arányosan kell megállapítani. 
  • Az éves rekreációs keretösszeg költségvetési szerv esetében 200 ezer, más munkáltató esetében 450 ezer forint. Az említett összegeknek a foglalkoztatás időtartamával arányos része minősül éves rekreációs keretösszegnek, a keretösszeget meghaladó béren kívüli juttatás egyes meghatározott juttatásként lesz adóköteles. 
  • A munkavállaló halála esetén nem kell arányosítani sem az éves, sem a rekreációs keretösszeget. 
  • Változatlanul egyes meghatározott juttatásként lesz adóköteles - a pénzösszeg kivételével - az a béren kívüli juttatás, amelyet az egyedi keretet meghaladó összegben biztosít a munkáltató. Például a Szép-kártya szabadidő alszámlájára utalt 100 ezer forintos összegben adott juttatásból 75 ezer forint béren kívüli juttatásnak, 25 ezer forint egyes meghatározott juttatásnak minősül. 
  • A 2016-ban béren kívüli juttatásként nevesített juttatások (üdülési szolgáltatás, munkahelyi étkeztetés, iskolakezdési támogatás, helyi utazási bérlet, iskolarendszerű képzés, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári munkáltatói hozzájárulás, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe teljesített foglalkoztatói hozzájárulás, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba célzott szolgáltatásra befizetett összeg) 2017-től egyes meghatározott juttatásként lesznek adókötelesek. Az adott juttatásoknak az egyes juttatásokra meghatározott értékhatárok kivételével meg kell felelniük a törvényben meghatározott feltételnek. 
  • Az Erzsébet-juttatás megszűnik, a 2016. december 31-ig juttatott Erzsébet-utalványok - az érvényességi idejükön belül, a 2016. december 31-én hatályos szabályok szerinti szolgáltatás- és termékkörben - azt követően is beválthatók. A gyermekvédelmi Erzsébet-utalvány adómentességét ez a rendelkezés nem érinti. 
  • A fogyasztásra kész étel vásárlására szolgáló utalványokat (az úgynevezett "hideg" utalványokat) a munkáltató minden munkavállalója számára azonos feltételekkel vagy minden munkavállaló által megismerhető belső szabályzat alapján is juttathatja egyes meghatározott juttatásként. 2017. január 1-től megszűnik a korlátozás, amely kizárta az említett juttatási körből a kész étel vásárlására szolgáló utalványokat, 2017-től akár Erzsébet-utalvány, akár más utalványforgalmazó által kibocsátott "hideg" utalvány is adható a munkavállalóknak, de csak egyes meghatározott juttatásként. 
  • Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra befizetett összeg 2017-től egyes meghatározott juttatásnak minősül.
  • A béren kívüli és az egyes meghatározott juttatások esetén nem alkalmazható az a szabály, hogy amennyiben a 2016-ra járó juttatást 2017. január 10-ig átadják, átutalják, akkor az 2016-ban megszerzett jövedelemnek minősül. Ez a rendelkezés csak az előző évre vonatkozó munkabérre, jutalomra, valamint a társadalombiztosítási kifizetőhelynek minősülő munkáltató által kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátásokra vonatkozik.

2017-től eho-mentesség

2017-ben már senkinek nem kell a 6 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást (eho) fizetni a kamatjövedelme és a tartós befektetési szerződés három éven belüli megszakítása esetén a lekötési hozama után.

Változik a pénzügyi "békéltetés"

Január 1-jén több, a pénzügyi békéltetést érintő jogszabálymódosítás is hatályba lép. Az egyik fontos változás, hogy a pénzügyi intézményeknek 1 millió forintos ügyértékig kötelezően alá kell vetniük magukat a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) határozatának, vagyis elfogadni az abban szereplő kötelezést, ha a fogyasztói igény jogos, és nem tudnak az ügyféllel megegyezni. Jogvita esetén az érintett fogyasztók lakóhelye szerinti járásbíróság dönt majd, amelyben a PBT nem peres fél, a jogvita közvetlenül a kérelmező és a szolgáltató között zajlik. Ugyancsak januártól személyi jövedelemadó-mentessé válik a magánszemélyek számára a pénzügyi szolgáltatók által elengedett hitelkövetelés. Ha a felek a PBT-nél egyezségre jutnak, és a pénzügyi szolgáltató elengedi az ügyfél hiteltartozását vagy annak egy részét, az elengedett összeget a fogyasztónál nem veszik jövedelemként figyelembe.

Szigorodnak a pénzügyi szolgáltatás közvetítésének szabályai

Január elsejétől változnak a pénzügyi szolgáltatást közvetítők tájékoztatási szabályai, a függő közvetítőknek, a többes kiemelt közvetítőknek és a többes ügynököknek közvetítői díjazásukról is be kell számolniuk a szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóknak. A rendelet szerint a független közvetítőknek a pénzügyi szolgáltatás közvetítése előtt tájékoztatniuk kell a fogyasztót egyebek mellett arról, hogy többes kiemelt közvetítőként, többes ügynökként a pénzügyi intézmény megbízásából (a pénzügyi intézmény nevének feltüntetésével) járnak-e el, és fel kell tüntetniük a pénzügyi intézmény vagy a pénzügyi intézmények nevét, címét, felügyeleti hatóságát. Azt is közölni kell, ha alkuszként, a pénzügyi szolgáltatást igénybe venni szándékozó fogyasztó megbízásából járnak el.

A jogszabály szerint a pénzügyi intézménytől díjazásban részesülő független közvetítő a fogyasztó kérésére tájékoztatást ad arról, hogy mennyiben tér el egymástól a fogyasztónak kínált hiteleket nyújtó pénzügyi intézmények által fizetendő díjazás mértéke, vagy a pénzügyi szolgáltatási szerződés megkötésének elősegítése során kielégítő mennyiségű, de legalább három szolgáltató versengő szolgáltatásnak minősülő ajánlatát elemzi és adja át a fogyasztónak. Ezen kívül tájékoztatni kell a fogyasztót arról is, hogy a közvetítő tevékenysége során okozott kárért a fogyasztó felé ki áll helyt, alkuszként a fogyasztó által fizetendő közvetítői díjról (vagy kiszámításának módjáról), és arról, hogy számít-e fel díjat a fogyasztó számára más - pénzügyi szolgáltatás közvetítésének nem minősülő - szolgáltatása ellenértékeként.

Online kassza vs. egymilliós bírság

Egymillió forintra is bírságolhatók az újonnan online pénztárgép használatára kötelezett tevékenységi körbe tartozók közül azok, akik januártól elmulasztják a bizonylat kiállítását, kivéve, ha nyugta helyett számlát állítanak ki, és valamennyi számláról havonta adatot szolgáltatnak.

http://www.penzcentrum.hu/karrier/fontos_valtozas_jon_a_nyugdijaknal_sokmillio_magyart_erint.1052937.html?utm_source=hirkereso_es_kapu&utm_medium=penzcentrum_linkek&utm_campaign=hiraggregator%27..%27

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://offforever.blog.hu/api/trackback/id/tr7112084365

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása