He?

Bolondok hajóján : zene mellett, minden "behozott" és magánvélemény, esemény, történet, téma ütközhet az Életről. Szabadon. (Még!) :-DDD

sörcsap nagybaszónak

Miva'?

 

 

És a főd forog tovább!

 

Beszótak:

Esik-e wazze?


Számojjá csapos!

Orwell: 1984. Egy döbbenetes angol film (gondolkodó, csak erős idegzetüeknek ajánlott)

2016.11.06. 08:00 guma

1984 (Nineteen Eighty-Four) - Orwell

színes, magyarul beszélő, angol filmdráma, 106 perc, 1984

A jövőben járunk. A Föld lakossága egy nukleáris konfliktust követően három országra oszlik, melyek állandó harcban állnak egymással. A totalitárius Óceániát a mindent látó Nagy Testvér kormányozza, fővárosa pedig Londonban van. Az egyéniség bárminemű megnyilvánulását szigorúan üldöző állam egyik polgára, Winston Smith, az Archívumok részlegén dolgozik hivatalnokként. Titokban naplót vezet, melyben leírja titkos vágyait. Egy nap megismerkedik a vonzó Juliával, aki az Igazság részlegén dolgozik. Megbeszélnek egy randevút annak ellenére, hogy ez tiltott tevékenységnek számít. A szerelmesek végül úgy döntenek, megszöknek, de az elnyomó állami apparátus útjukat állja.

Michael Radford 1984-adaptációja erős, karakteres alkotás, de minden ízében feldolgozás, ez pedig elismerésként és szemrehányásként is érthető. A film hűen követi a regényt, de mivel Orwellé túlságosan alapmű, sokkal sekélyesebbnek is tűnik mellette. 

Érdemes újranézni Michael Radford azonos című klasszikus filmjét Orwell 1984-éből, és nemcsak azért, mert a világirodalom egyik legfontosabb és legnyugtalanítóbb szövegéből készült, hanem azért is, mert ma ugyanolyan megkerülhetetlen tanulságokkal szolgál a modern társadalmak számára, mint keletkezésének időpontjában a háborúból kievickélő világnak. Az amerikai megfigyelési-, valamint a különböző lehallgatási botrányok újra a mindent látó és mindent felügyelni képes állam nagyon is valós fenyegetésére hívta fel a közvélemény figyelmét – nem véletlen, hogy a Snowdenről szóló Citizenfour világszerte elsöprő kritikai elismerésben részesült, és többek között Oscarral is jutalmazták.

Az aktuális események tükrében a regény másodvirágzását éli sőt, az újbóli megfilmesítés lehetőségéről is felröppentek a találgatások és a kósza hírek. Ám mindennek ellenére is meglepő tény, hogy az utolsó játékfilmes átültetés a regénybéli cselekmény emblematikus évében, 1984-ben készült, pedig az elnyomó hatalom elleni lázadás (young adult) történetei igazi blockbuster témáknak számítanak az utóbbi időkben, elég, ha az Az éhezők viadala-sorozatra (1., 2. és 3. rész) vagy A beavatott-filmekre (1. és 2. rész) gondolunk. Az 1984 (és nemcsak Orwellé, hanem Radfordé is) azonban ezeken a szériákon kívül is számtalan filmművészeti alkotást inspirált, könyörtelen logikája, a hatalom elnyomó mechanizmusai, az ábrázolt világ (vizuális) jellegzetességei sorra visszaköszönnek olyan filmekben, mint a Brazil, A zéró elmélet, a Truman Show, az Equilibrium, vagy a V mint vérbosszú.

Nyilvánvaló hát a filmes érdeklődés a totalitárius államberendezkedés disztópikus motívuma iránt, így joggal merül fel a kérdés: miért nem készült játékfilm immár három évtizede a 20. századi diktatúrák prototípusát bemutató 1984-ből? Ennek a kérdésnek a megfogalmazása már csak azért sem lényegtelen, mert a válasz közelebb visz bennünket Radford adaptációjának értékeléséhez is. Lehetséges magyarázatként a következők merülhetnek fel: 1. olyan komoly és sokrétegű Orwell alapanyaga, hogy nehéz belőle jó, a filmalkotó korának is szóló, releváns művet alkotni; 2. olyan filmremeket alkotott Radford, hogy az újabb adaptáció pusztán értelmetlen remake lenne

A lehetőségek nem zárják ki egymást kölcsönösen, és az igazság valahol a két pont egyidejű figyelembevételével fogalmazható meg. Az első lehetőséget, ismerve a regény rendkívüli gazdagságát és erejét, igaznak lehet tekinteni, ez viszont nem jelenti azt, hogy a másodikban ne lenne igazság. Féligazság legalább is.

Radford olyan filmet rendezett az 1984-ből, amely kétségtelenül egyfajta csúcsot jelent. Pontosan, ráérősen követi a cselekmény fonalát, miközben szépen felépíti a karakterek jellemző vonásait és a paranoid, szorongató atmoszférát. A kiüresedett romvilág, a mindent relativizáló propaganda, az eltiport egyéni szabadság és identitás szomorúan villódznak az ezüstös képeken. A hangulatteremtésben, a környezet kimunkálásában, az anyagi világ lehangoló realitásának bemutatásában a maximumot hozza Radford filmje, és lehet-e fanyalogni ilyen következetes képi absztrakciót látva?

Lehet.

Az 1984 a regény mozgóképes illusztrációja, ilyen értelemben nyilvánvalóan kevesebb az eredeti szöveg nélkül, több pedig sajnos nem is lehetne, mert a készítők sem szándékoztak a szöveghűségnél (atmoszférahűségnél?) többet kihozni belőle. Ennek a hozzáállásnak kényszerű következménye, hogy – az egyébként következesen lekövetett – cselekmény bizonyos részével együtt elvész a regény rétegzett gondolatisága is, és pont az Orwell által leginkább hangsúlyozott utolsó harmad, a kegyetlen logikával végigvezetett, katartikus behódolás marad felületes, súlytalan és valamennyire hiteltelen is. 

Azt a megfilmesítési koncepciót tehát, amit Radford választott, nem nagyon lehet tovább fokozni, így minden ilyen irányú adaptációs szándék feleslegesnek tűnne. Az értelmező, a totalitárius logikát elemző,  a ma emberéhez közvetlenül szóló, az aktuális társadalmi körülményekre reagáló – és ilyen értelemben nem csak az írót visszhangzó – adaptáció sokkal nehezebben megvalósítható, és ez részben Orwell végtelenül gazdag szövegének tudható be. Megkockáztatom, talán ezért nem is készült azóta újabb film a regényből.

Ettől függetlenül lehet szeretni a filmet a hangulata, a kialakított világa, a vizualitása vagy a szereplői miatt is, de ha valaki mindkét művel találkozik, melyikre fog inkább emlékezni? Orwell regényére vagy Radford filmjére?

http://www.filmtekercs.hu/devede/nagy-testver-kistestvere-michael-radford-1984

Itt megnézheted:

http://filmcc.blogspot.hu/2012/08/1984-orwell.html

ha igaz, neked is elindul itt:

https://drive.google.com/file/d/0B0ooxjh2NVqnVVl6amYyQmd6Vjg/view

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://offforever.blog.hu/api/trackback/id/tr7811926649

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása