He?

Bolondok hajóján : zene mellett, minden "behozott" és magánvélemény, esemény, történet, téma ütközhet az Életről. Szabadon. (Még!) :-DDD

sörcsap nagybaszónak

Miva'?

 

 

És a főd forog tovább!

 

Beszótak:

Esik-e wazze?


Számojjá csapos!

Kinek az üzlete a GVH által engedlyezett(!?) és hitelből vásárolt(!) Népszabadság kikészítése? - esemény gyűjtemény

2016.10.11. 05:21 guma

Jelzálog van a Népszabadság védjegyein, az MKB is beleszólhat az eladásba

A Mediaworks megerősítette a hvg.hu-nak: a Pannon Lapok Társaságát vették meg az MKB-tól kapott banki hitelből.

A Pannon Lapok ejtik foglyul a Népszabadságot. Egészen pontosan az a jelzáloghitel, amelyet a lap kiadója azért vett fel, hogy megvásárolja az öt regionális lapot kiadó Pannon Lapok Társaságát - tudta meg a hvg.hu.

Emiatt került ugyanis jelzálogbejegyzés a Népszabadság logójára. Az erről szóló dokumentumokat Facebook-oldalán tette közzé a lap szerkesztősége.

A két oldalból az derül ki, hogy az MKB Bank Zrt. javára jelzálogot jegyeztek be a Népszabadság, illetve annak internetes oldala, a nol.hu védjegyeire. Ez önmagában megnehezítheti a Népszabadság eladását, amelyre egyébként a szerkesztőség hétfőn délután ajánlatot tett a kiadó Mediaworks vezetőségének. Mint Murányi András főszerkesztő közölte a sajtóval, egy euróért vennék meg a lap kiadásához szükséges jogokat és logókat.

A HVG birtokába került hitelbiztosítéki bejegyzésből azonban az is kiderül, hogy a védjegyre terhelt jelzálog csupán egy szelete a Mediaworks Hungary Zrt. és az MKB Bank közötti szerződésnek. Az augusztus 9-i keltezésű bejegyzés szerint a hitelintézet gyakorlatilag a kiadó teljes vagyonállományára jelzálogjogot terhelhet, beleértve az összes vagyontárgyat, ingóságot, tárgyi eszközt, készletet, immateriális vagyontárgyat, nyomdagépet, pénzkövetelést.

Ez az időpont azért érdekes, mert a Gazdasági Versenyhivatal augusztus harmadikán hagyta jóvá, hogy a Mediaworks megvásárolja a Pannon Lapok Társaságát a Funke/WAZ leánycégétől, az Ost Holding GmbH-tól. Vagyis a hitel a tranzakciót fedezte – ezt lapunk érdeklődésére a Mediaworks is megerősítette. A vételár összegét üzleti titokként kezelik.

http://hvg.hu/gazdasag/20161010_A_Nepszabadsagra_felvett_hitelbol_vettek_meg_a_Pannon_Lapokat?ver=2&utm_expid=1324304-9.JvgK46VJQ96PBmQcdWWPlQ.1&utm_referrer=http%3A%2F%2Fhvg.hu%2F

(Emlékszel:  (Az Orbán által a temetésén mondott beszédben hű katonának titulált Szalai Annamária 5 éve azért vétózta meg a Ringier és az Axel Springer magyarországi fúzióját, mert akkor a Népszabadság továbbra is egy tőkeerős külföldi tulajdonos kezében maradt volna. Egy éve Simicska tulajdonképpen el is ismerte az Átlátszó újságírójának, hogy ő lett volna a kijelölt tulajdonos:

készen álltunk átvenni a Népszabit.

Csak ez a 2014-es összeveszés után tárgytalanná vált.)

Meglepő figurák adnak tanácsot a Népszabadság kiadójának tulajdonosánál

Volt magyar külügyminiszter és letelepedési kötvényekkel bizniszelő kínai vállalkozó is van a Mediaworks tulajdonosának tanácsadói testületében - írja a 24.hu.

Martonyi János - Forrás: sikerado.hu

Napok óta tombol a Népszabadság-botrány, most a 444 kapargatta meg kicsit a felszínt azzal, hogy utánanézett, kik a VCP tancásadói. Ez így elsőre nem tűnhet izgalmasnak, de ha belevesszük, hogy a VCP a Vienna Capital Partners, ami a Mediaworks tulajdonosa, ami pedig a Népszabadság kiadója, rögtön érdekesebb a képlet.

Heinrich Pecina osztrák üzletember cégének, a VCP-nek van egy tanácsadó testülete tehát, amiben olyan tagok ülnek, mint például Martonyi János egykori külügyminiszter. Martonyit a 444 meg is kereste, ő pedig elmondta, a tanácsadó testület “semmilyen döntéshozatali jogkörrel nem rendelkezik”.

Ennek megfelelően a tanácsadó testület a Népszabadság és a nol.hu felfüggesztéséről szóló döntésben nem játszott és nem is játszhatott semmiféle szerepet.

Martonyi azt mondta, az internetről tudta meg, mi történt a Népszabadsággal, de a döntéshozatalról semmit sem tud. Van még egy magyar származású tag a tanácsadó testületben, ő Andreas Rudas, aki Dirk Gerkens eltávolítása után ült az RTL Klub vezéri székébe ideiglenesen, korábban pedig ő tárgyalt a kormánnyal az RTL nevében.

Mr. Wu

Érdekes figura még Simon Wu kínai üzletember, a Wanhua Industrial Group és a Simplex Capital Asia vezérigazgatója. Ő a tulajdonosa a letelepedési kötvényekkel üzletelő egyik cégnek, a HSSDF-nek (Hungary State Special Debt Fund). Rogán Antal kabinetminiszter egyszer nyilvánosan is megemlítette Mut, hogy tagadja, offshore cégek adnak el kötvényeket.

A VCP tanácsadója még Mu egyik munkatársa, Bing Zhao is, na meg Andrzej Olechowski volt lengyel külügy- és pénzügyminiszter, Gregor Woschnagg, Bruno Ducharme, Louis de Fouchécour, Kay Gugler, Thomas Jetter, Veslav Michalik, Richard Schenz és Daniel Thorniley.

Ez történt

Szombaton tudták meg a napilap (és az online verzió, a Nol.hu) munkatársai motoros futároktól, hogy amíg nincs új üzleti terve a kiadónak, addig felfüggesztik az újság kiadását. A nyomtatott lap azóta nem kapható, a Nol.hu-n pedig a kiadó üzenete virít. A hivatalos kommüniké szerint üzleti megfontolásból döntöttek így, de a kritikák szerint szokatlan egy lap ennyire hirtelen történő felfüggesztése, és az egész mögött az állhat, hogy a kormányzatnak szüksége lenne a Mediaworks tulajdonolta megyei lapokra, és a portfólió része a kormánykritikus Népszabadság is.

A lap felszántása hamar óriási indulatokat gerjesztett, többezres tüntetés volt aznap este a Kossuth téren, ahol a Magyar Idők példányait is elégették. Miközben rengeteg nemzetközi médium írt a sztoriról, több nemzetközi szervezet aggodalmát fejezte ki, sok újság pedig a szolidaritását tolmácsolta a lappal. A vasárnap egyik legfontosabb történése a Bécsi úti székház békés, de elbukott ostroma volt, ezt követte a hétfői akció, ami az említett korlátozott sikereket hozta.

24.hu

Rogán Antal kedvenc kínai üzletembere és Martonyi János is ott ülnek a Népszabadságot kicsináló VCP tanácsadó testületében (frissítve!)

A Népszabadság-ügy legbizarrabb vonása, hogy a piszkos munkát, vagyis a hatalomnak kellemetlen balos lap megszüntetését nem valamelyik, a lapkiadót felvásárló orbánista oligarcha végezte el, hanem a Mediaworks kiadót tulajdonló osztrák cég, a Vienna Capital Partners. A magyar sajtóban eddig is rengeteg szó esett a VCP-tulajdonos Heinrich Pecináról, de magáról a VCP-ről és annak vezetéséről annál kevesebb. Pedig a befektető cégnek igen izgalmas, remek magyar kapcsolatokkal bíró figurákból álló tanácsadó testülete van.

Két magyar akad köztük, az egyikük ráadásul nem más, mint Martonyi János egykori fideszes külügyminiszter. Martonyi a 444 érdeklődésére azt válaszolta, hogy a 13 tagú nemzetközi tanácsadó testület

"sem a VCP, sem pedig a VCP tulajdonában álló társaságok tekintetében semmilyen döntéshozatali jogkörrel nem rendelkezik. Ennek megfelelően a tanácsadó testület a Népszabadság és a nol.hu felfüggesztéséről szóló döntésben nem játszott és nem is játszhatott semmiféle szerepet."

Ezt a logikát nem értettem teljesen, hiszen egy tanácsadó testület nyilván nem dönt, de szerepet annál inkább játszhat, hiszen ez lenne a létezése értelme.

Martonyi azt állítja, hogy a felfüggesztésről szóló döntésről utólag, október 8.-án a délutáni órákban a magyar elektronikus sajtóból szerzett tudomást. Külön hozzátette, hogy

"a döntéshozatal módjáról, időzítéséről, indokairól semmilyen ismeretem nincs".

Minimum szokatlan tanácsadó testületről van szó eszerint.

A másik magyar igazából csak magyar származású, de osztrák állampolgár. Arról az Andreas Rudasról van szó, akinek egyszer már kulcsszerepe volt egy Fidesz-kormány által generált médiabotrányban. A kormányzat 2015-ben, a sajtó, és azon belül az RTL Klub megtörése céljából kitalált reklámadó enyhítése fejében - Angela Merkel látogatása előtt nem akartak zűrt a németekkel - nyomást gyakorolt az RTL-re, hogy az a megegyezés zálogaként rúgja ki Dirk Gerkenst, az RTL Klub akkori, makacskodó vezérigazgatóját. A titkos, puhatolózó béketárgyalások két legfontosabb résztvevője Lázár János és Andreas Rudas, az RTL-központ regionális igazgatója voltak. Gerkens utódja ezek után Andreas Rudas lett, de csak ideiglenesen, hogy pár hónap után Vidus Gabriellát nevezzék ki a helyére.

Elképzelhető, hogy a mostani magyar kormányhoz mindkettejüknél erősebb kötelékel fűzik a szintén tesületi tag Simon Mut. Pedig Mu kínai üzletember és menedzser, a VCP weboldala annyit említ meg róla, hogy a Wanhua Industrial Group és a Simplex Capital Asia vezérigazgatója. De a magyar olvasóknak ennél sokkal izgalmasabb, hogy ő a főtulajdonosa a Rogán Antal által kitalált letelepedésikötvény-bizniszben résztvevő cégek legnagyobbikának, a HSSDF-nek (Hungary State Special Debt Fund). A HSSDF annyira ott van Rogán Antal szíve közepében, hogy egyszer nyilvánosan is megvédte Muékat. Amikor a Magyar Nemzet rákérdezett, hogy a kormányzat miért üzletel egy, a Kajmán-szigeteken bejegyzett offshore céggel, Rogán azt mondta, hogy

a cég nem offshore, mert ismertek a tulajdonosai. Megismételte: a fő tulajdonos a kínai Wanhua cég vezetője, Simon Mu, továbbá Boros Attila, Lian Wang és Jonathan Chan.

A VCP tanácsadó testületében ül Mu közvetlen munkatársa, Bing Zhao is.

Érdekes tag még Andrzej Olechowski volt lengyel külügy- és pénzügyminiszter, kétszeres elnökjelölt, a jobbközép-liberális Polgári Platform alapítója.

A tanácsadók között található az eddig felsoroltakon kívül Gregor Woschnagg, a Bruno Ducharme - Louis de Fouchécour duó, Kay Gugler, Thomas Jetter, Veslav Michalik, Richard Schenz és Daniel Thorniley.

Update: Mivel, mint az a cikk elején jól látható, Martonyi János válasza után sem értettem, hogy miért lenne olyan nyilvánvaló, hogy a VCP tanácsadó testülete nem adhatott tanácsot a Népszabadság ügyében, visszakérdeztem erre a volt külügyminiszternél. Aki az imént a következő kiegészítést küldte válaszul:

A tanácsadó testület a VCP – és nem a tulajdonában álló társaságok – általános befektetési politikájával és ennek gazdasági környezetével kapcsolatban nyilvánít véleményt. A tanácsomat ebben a konkrét ügyben sem kérték, nem is kérhették ki.

http://444.hu/2016/10/10/rogan-antal-kedvenc-kinai-uzletembere-es-martonyi-janos-is-ott-ulnek-a-nepszabadsagot-kicsinalo-vcp-tanacsado-testuleteben

Image: 73497655, Orbán Viktor falra stencilezett arcképe Budapest belvárosában., Place: Budapest, Hungary, License: Rights managed, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com

Ezekkel a módszerekkel gyűrték maguk alá Orbánék szinte a teljes magyar médiaipart

Összeszedtünk néhány olyan kormányzati intézkedést, amelyek következtében Magyarországon ma egyre kevesebb a független médiaműhely, és ami miatt ma jóval nehezebb az újságírók munkavégzése, mint egy nyugati demokráciában, vagy mint a rendszerváltás óta bármikor.

Bombaként robbant szombaton a hír, mely azóta bejárta a teljes világsajtót, hogy megszűnik a Népszabadság és a NOL – vagy ahogyan eddigi a kiadója, a Mediaworks Zrt. közleménye fogalmazott, „felfüggesztik” ezek működését.

Bár a legnagyobb példányszámban értékesített kormánykritikus hangvételű napilap bezárása újabb mérföldkő, valójában a magyar médiamunkások munkakörülményei és lehetőségei nem most, hanem az elmúlt években folyamatosan kezdtek el beszűkülni, méghozzá meglehetősen nagy sebességgel, kormányzati hatásra. Igaz ugyan, hogy 2010-ben az Orbán-kormány a 2008-ban kipattant gazdasági válság következtében visszaeső olvasói és hirdetői bevételek miatt egy eleve rossz állapotban lévő médiapiacot örökölt, ráadásul a napilapok a digitális média előtérbe kerülése miatt is sok olvasót elvesztettek, de valójában az alapvető piaci problémákat tovább erősítették a különféle kormányzati intézkedések, illetve különböző fideszes kötődésű emberek tranzakciói.

Ezekből a fejleményekből gyűjtöttünk össze néhányat.

24.hu / Neményi Márton

Az egyeztetés nélküli új médiatörvénnyel kezdődött minden

Az intézkedések sora már rögtön 2010 nyarán elkezdődött, amikor is a jogalkotási törvény kiskapuját kihasználva, két fideszes parlamenti képviselő beterjesztette az azután decemberben elfogadott új, közel 180 oldalas médiatörvényt, amelynek elfogadását nem előzte meg az ilyen esetekben kiváltképpen szükséges társadalmi, szakmai egyeztetés. Bár az új jogszabály néhány ponton enyhítést is hozott a médiapiacra – ilyen volt például a termékelhelyezés engedélyezése, ami új fajta bevételi forráshoz juttatta a televíziókat és rádiókat – valójában a jogszabály a növekvő kormányzati befolyást készítette elő, és kiváltotta az EBESZ tiltakozását is.

Fideszes megszállás alá vonták a Médiatanácsot

Ekkor fogadták el például, hogy a korábbi ORTT (Országos Rádió és Televízió Testület) és a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) összeolvasztásából létrejövő Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökét kilenc év időtartamra és maga a miniszterelnök jelöli, az elnök pedig korlátlan számban újraválasztható. Ez természetesen komoly függőséget eredményezett. De ekkor született meg az a szabály is, ami alapján a Médiatanácsot is megszállása alá vehette a Fidesz. A testületet saját embereivel feltöltve pedig azután ellenőrzése alá tudta vonni a teljes médiapiacot. Az erre irányuló szándék pedig rögtön ki is ütközött, amikor a Klubrádióval több éven át tartó pereskedése elkezdődött, mivel a rádió nem kezdhette el használni a frekvenciáját, amelyre korábban pályázott. A bíróság utóbb kimondta, hogy ez törvénytelen volt, de a több évig tartó állóháború miatt csak ideiglenes frekvencián szólhatott az adás, amihez folyamatosan újra és újra engedélyért kellett folyamodniuk a testülethez. A rádió nehéz anyagi helyzetbe került, a vidéki frekvenciák díjait nem is tudták kifizetni határidőben, így a korábbi nagy klubrádiós terjeszkedés hiábavalónak bizonyult, a rádió a végén már a budapesti vételkörzetben való megmenekülést is pozitívumként fogta fel, vidéken pedig elhasalt a Klubrádió. A Klubrádió elvesztette a hirdetőit, a hallgatóktól kezdtek el adományokat gyűjteni a fennmaradáshoz.

Túl nagy jogkörök, házkutatás

A Fidesz eleinte azzal is próbálkozott, hogy felszámolja az újságírók legfontosabb eszközeinek egyikét, a forrásvédelmet. A médiatörvény alapján védett titkokat is megismerhettek volna a hatóság emberei, és aki csak kapcsolatba került a vizsgált médiummal, azt adatszolgáltatásra kötelezhették volna.A jogszabályba eredetileg még az is belekerült, hogy az NMHH, illetve a Médiatanács a vállalkozásokat „a helyszínre vagy a hatósági nyilvántartáshoz telepített, illetve folyamatba épített ellenőrző rendszerből történő táv-adatszolgáltatásra kötelezheti”.

Ilyen, a forrásvédelmet figyelmen kívül hagyó szellemiségében valósult meg az Átlátszó.hu tényfeltáró portálnál is egy házkutatás, amikor is lefoglalták Bodoky Tamás főszerkesztő merevlemezét, melyen a munkavégzéséhez fontos adatállományok voltak megtalálhatók. (Bodokyék egyébként nem hagyták magukat, az ügy végül az Alkotmánybíróságon landolt, így némiképp enyhíteni kellett a jogszabályon.)

Azt is lehetővé tette az új jogszabály, hogy a Médiatanács megszüntessen egy frekvenciapályázatot és új pályázatot írjon ki, ha a „Médiatanács mérlegelése szerinti médiapolitikai szempontok” nem biztosíthatók. Ez a gumiszabály tette lehetővé, hogy hatalom ízlése szerint válogasson a rádiófrekvenciák iránt pályázók között.

Átszervezték a közmédiát és kormánybarát emberekre bízták a vezetését

Az Orbán-kormány hatalomra kerülését követően elkezdték átszervezni a közmédia működését is. Ekkor született meg az MTVA, ahová átkerült szinte minden: a munkaerő jelentős része, a közmédia vagyona, és az MTVA vette át a műsorgyártást az MTV-től, a Magyar Rádiótól és a Duna TV-től. Utóbbi szervezetek csak a megrendelő szerepét töltötték be, mígnem a végén ezeket a különálló cégeket össze nem olvasztották teljesen. A különböző közmédiás vezetőket az elfogadott médiatörvény értelmében a Médiatanács és a Kuratórium jelöli. Ez természetesen utána a kormányhoz közelálló emberek kinevezését eredményezte, akik egyébként egyre többször hajtottak végre különböző leépítéseket mindenféle indokokra hivatkozva.

Mindennapossá váltak a hírhamisítások és egyre több lett az elhallgatott hír

A következmény: a köztelevízióban nem sokkal később mindennapossá váltak a hírhamisítások, illetve a különböző médiamanipulációk. Amikor kitakarták Lomnici Zoltánt, a Legfelsőbb Bíróság volt elnökét, akkor még lehetett abban reménykedni, hogy ez egy egyszeri eset volt, de aztán az efféle esetek újra és újra megismétlődtek, a hírhamisításért a sajtóban felelősnek tartott Papp Dánielt pedig többször elő is léptették. Ráadásul a hírhamisítások ellen éhségsztrájkkal tiltakozó újságírók végül elvesztették a munkahelyüket, sőt végül még az utcai demonstrációjuk során is vegzálták őket biztonsági emberek. A közmédia pedig egy üvöltő hangszórót tett a téli hidegben fagyoskodó kollégák közelébe, hogy ezzel is elvegyék a kedvüket a demonstrálástól a Kunigunda útján.

Amióta egyébként 2015 tavaszán „nemzeti hírtévévé” alakították át az M1 műsorát – egyes vélemények szerint azért, mert Simicska Lajos, a HírTV tulajdonosa addigra összeveszett volt barátjával, Orbán Viktorral, ezért sürgősen új felületet kellett keríteni a kormány üzeneteinek célba juttatásához – még inkább gyakorinak tűnnek a különféle hírmanipulációk, mindennaposak az erről szóló hírek.

Kikerülhetetlenné tennék a közmédia bővülő csatornakínálatát

A közmédia amúgy egymás után indítja újabb és televíziócsatornáit, amelyek időnként a piacot is torzítják, hiszen az erős állami háttérrel, az évente 80 milliárdos forintos működési költséggel nehezen tudnak versenyezni a piaci alapon működő vállalkozások. Például indítottak egy sportcsatornát, pedig a piacon addig is bőséggel üzemeltek már sporttévék. És miközben egymás után indulnak az újabb és újabb csatornák, a törvényhozó arról is gondoskodik, hogy a távirányítón kiemelt helyre kell bekerülnie ezeknek a műsorszolgáltatóknál.

Egyébként hiába a rengeteg közmédiás csatorna – köztük egy hírcsatorna – egy ideje a parlamenti üléseket viszont már nem közvetítik élőben az MTVA tévéi, legfeljebb szerkesztői döntés alapján, eseti jelleggel, de inkább szerkesztve számolnak be az elhangzottakról. Aki vágatlanul nézné az üléseket, alapvetően az interneten tudja ezt megtenni. Ezzel megint csorbul a tájékozódás, illetve a tájékoztatás, de legalább jut műsoridő ufóhívő szakértők megszólaltatására.

Habony-közeli cégek kezdték el a műsorokat gyártani

A létszámleépítésekkel függ össze az is, hogy a teljes közmédia elkezdte különböző külső gyártócégekhez kiszervezni az addig házon belüli műsorgyártást. Ez amellett, hogy oda vezetett, hogy külső gyártócégek kezdtek el meggazdagodni az újságíróknak fizetett honorárium és a számlázott összeg közötti különbözetet zsebre téve, főleg politikailag megbízható, a politikához közelálló műsorgyártók kaptak erre lehetőséget. Jól látszik ez az új M5 televízió esetében is, ahol nem kevés Habony Árpádhoz és/vagy a Fideszhez közelálló cég kapott több száz millió forintos megbízást.

Az állami műsorszóról kiszorították az Euronewst

A piacnak nem tesz jót az sem, hogy a korábban magántulajdonban lévő Antenna Hungária állami kézre került az Orbán-kormány alatt. Az AH kezében ugyanis nagy erő összpontosul azáltal, hogy befolyásolhatja, mely tévécsatornákat továbbítja a nézőknek, és melyeket nem, az állam pedig láthatóan szeret saját magának, illetve a baráti körének kedvezni. A nemrégiben Andy Vajna kormánybiztos kezére került TV2 Média Csoport és az MTVA a számtalan új csatornájával például lazán ki tudta szorítani az Euronews nemzetközi hírcsatornát is a műsorszóró kínálatából. Ez Kert Attila, az Euronews magyarországi vezetője szerint arról szó, hogy a közmédiát kikerülhetetlenné teszik.

Az RTL-t is kicsinálták volna, de ez végül meghiúsult

Majdnem kivégezték az RTL Magyarországot is, amikor a kormány emberei az amúgy a gazdaság egyik katalizátoraként működő reklámokat mint eredendő bűnt állították be, akiktől meg kell védeni a magyar embereket, erre hivatkozva a kormánypártok pedig megszavazták a reklámadót, amelyet kifejezetten az RTL ellen éleztek ki és a cég által már amúgy megfizetett adóterhen felüli szektoriális különadóként lépett életbe: a tévétársaság esetében 50 százalék volt a mértéke, ráadásul bevétel, nem pedig nyereség alapon kellett megfizetni.

A HírTV-t bojkottálják, a Class FM-et nemsokára elnémítják

A reklámadó miatt egyébként Simicska Lajos, a HírTV tulajdonosa is végleg elveszítette a türelmét a miniszterelnökkel szemben, pedig a Fidesz első négy évében az akkor még a miniszterelnöki jó barát Simicska Lajos médiabirodalma került jó helyzetbe: az első időszakban csakúgy dőltek az állami hirdetések a céghez, ahogyan a hozzá tartozó Magyar Nemzethez is. És persze a szintén Simicskához tartozó Class FM is hasított. Az egyetlen országos elérésű Class FM pedig olyan baráti média volt sokáig, ahol nem, vagy csak nagyon korlátozott mértékben hangozhattak el a kormánynak nem tetsző hírek.  Amikor viszont a HírTV és a Class FM, valamint a Magyar Nemzet elkezdett a kormánynak nem tetsző témákról is beszámolni, hirtelen megvonták az állami reklámpénzeket, a kormánytagok elkezdték bojkottálni a HírTV-t, sőt például a Class FM lejáró, de elvben meghosszabbítható frekvenciaszerződését az NMHH Médiatanácsa nem is hosszabbította meg, ezért a rádió idén novemberben elnémul. (Bár nemrégiben Földes Ádám a 24.hu-nak adott interjúban azt mondta, hogy ő még lát reményt, de ez nem tűnik túlságosan reálisnak, mivel minden jel arra utal, hogy kifutnak a határidőkből.)

A Metropol már elvérzett

A kormány médiapolitikájának következménye volt az is, amikor idén megszűnt a Metropol című napilap, ami történetesen ugyancsak Simicska Lajosékhoz kötődött, és éveken át rengeteg állami hirdetésük volt. Aztán miután Orbán kollégiumi szobatársának barátsága megszűnt Simicskával, a Metropolból elkezdtek eltűnni az állami hirdetők. A lap pedig bezárt, mivel nem akarták fenntartani a veszteséges lapot, főleg úgy, hogy nem látták esélyét, hogy ez megváltozhatna, hiszen a lapot elkezdte kiszorítani a miniszterelnök nem hivatalos tanácsadójának, Habony Árpádnak az érdekeltségei közé tartozó Modern Media Group (MMG) lapja, a Lokál, ahol annak ellenére jelennek meg temérdek szám állami hirdetések, hogy nincsenek is hivatalos adatok, hány ember olvassa ezt a lapot.

Mennek a pénzek a kormánybarát médiához, torzítják a piacot

Ugyancsak ellenőrizetlenül kezdtek el folyni a reklámbevételek a Ripost.hu-hoz és a 888.hu-hoz, illetve a kormányhoz közelálló személyek által bekebelezett Napi Gazdasághoz, ami Magyar Időkre változtatta a nevét.

Ingyenes MTI-vel a piaci alapon működő hírügynökségek ellen

De ha mindez még nem lenne elég: a kormány azt is elérte, hogy az országos hírforrások jelentős része támaszkodjon az MTI-re, pedig az az utóbbi időben számtalanszor nem, vagy kissé torzítva számolt be a hazai és a nemzetközi élet történéseiről. A kormány ezt úgy érte el, hogy ingyenessé tette az MTI hírszolgáltatását, ezáltal a pénzért elérhető, piaci alapon működő hírügynökségek nehéz helyzetbe kerültek, hiszen a szerkesztőségek ezen a tételen is spórolni tudtak. Ennek következményeként az olyan piaci szereplők mint a Független Hírügynökség (FüHü) egy idő után kénytelenek voltak lehúzni a rolót, vagy takaréklángra kapcsoltak.

Megírta Lázár gyanús utazását – naná, hogy ráfázott

Persze az online médiát sem hagyta érintetetlenül a jelenlegi kormánypolitika. Az Origótól például kirúgták Sáling Gergő volt főszerkesztőt nem sokkal azután, hogy Lázár János gyanús utazásairól közöltek tényfeltáró cikksorozatot, amihez az adatokat bírósági úton perelték ki a minisztertől. Az Origo Media ekkor még a Magyar Telekom tulajdonában volt, akit a kormányzat különböző gazdasági érdekek mentén beszoríthatott, ugyanis ekkoriban zajlott a Telekom számára fontos országos mobil-frekvenciatender.

Jegybanki pénzekből elhappolták az Origót a többi pályázó orra elől

A Sálingot kirúgó Vaszily Miklós nem sokkal később egyébként a közmédiához került, ahol hamarosan ő lett a cég megbízott, majd épp a napokban véglegesített vezérigazgatója. Nem sokkal később a Telekom megvált az Origótól, amelyen tenderen adtak túl. A piaci alapon működő pályázók (például a CEMP, a Central Médiacsoport, a Dockler) azonban nem tudták megvenni a céget, mivel végül a jegybanki pénzekkel és állami hitellel is kitömött New Wave Media 4,2 milliárdot is kész volt megadni azért, hogy bekebelezhesse a médiavállalatot, ezt az árat viszont a többi piaci szereplő irreálisnak tartotta volna.

A Telekom persze a legmagasabb összeget ajánló vállalatnak adta oda a céget, hiszen számára ez volt a gazdaságilag legracionálisabb megoldás, a német tulajdonost pedig nem érdekelte, hogy ezzel kinek az ölébe hullik az egykori terméke. Az új tulajdonos ezek után persze úgy alakította át az Origót, hogy annak nyitóoldala ma már sokszor egy propagandaoldalra hasonlít a kiemelt témák címei, feldolgozásmódja, vagy éppen a portálon megjelenő kormányzati hirdetések miatt. A népszavazás véghajrájában egyébként ők voltak az egyetlen online médium, amely interjúlehetőséget kapott Orbán Viktor miniszterelnöktől. A portál azonban látványosan kerülte a kormányfő számára kínosabb kérdéseket, és inkább az alákérdezés módszerét választotta.

A kormánybiztos kormánytévét csinált a TV2-ből

Végül ejtsünk még néhány szót a TV2-ről is. A hánytatott sorsú televízió eleinte a ProSieben.Sat1 tulajdonában volt, de aztán a kormányfővel akkor még baráti viszonyban lévő Simicska Lajos segítségével a céget egyébként addig veszteségesen irányító menedzserek, Simon Zsolt és Yvonne Dederick kivásárolták a német szakmai befektetőt, bár ezt eleinte kategorikusan tagadni próbálták. Simon és Dederick azonban 2014 végén megváltak a cégtől, azt eladták Andy Vajna kormánybiztos cégének, az MBC-nek, mely azóta egyébként már a rádiós piacra is betört, a korábban elnémult Rádió1 nevének feltámasztásával.

A TV2 eladása, illetve megvásárlása azért is érdekes, mert Simicska Lajosék cége is jogos tulajdonosnak tartja magát és máig tartó pereskedés van a tévé tulajdonjogával kapcsolatban, de emellett nem szabad elfelejteni, hogy a tranzakciót a kormánybiztos állami segítséggel, állami hitelek felhasználásával tudta megtenni, másrészt a tulajdonosváltás óta észrevehetően több az éppen a napokban 11 csatornára felbővülő tévés portfóliójukban az állami hirdetés. (Az új csatornák elindításához szintén az államtól kaptak hitelt.)

Harmadrészt az is érdekes, hogy amióta a kormánybiztos nevére került a cég, hirtelen a kormány mégis megengedte, hogy a TV2 és az RTL Klub fizetőssé tegye a műsorait, vagyis úgynevezett műsordíjat követeljenek a műsorterjesztőktől. Ez körülbelül évente plusz 5 milliárd forint nettó bevételt jelent Andy Vajna vállalatának.

A műsoridő 95 és 89 százaléka kormánypropaganda

A média működésével kapcsolatos helyzetet mutatja egy nemrégiben megjelent, tartalomelemzésen alapuló médiakutatás is. A Democracy Rights International (DRI) nevű berlini thinkthank és a Mérték Médiaelemző Központ közös kutatásából az derült ki, hogy a népszavazást megelőzően vizsgált időszakban az M1-en a hírműsorok műsoridejének 95 százalékában, a TV2-n a műsoridő 89%-ban kormányt támogató, migránsellenes anyagot sugároztak, vélhetően ezzel is befolyásolva az amúgy még így is érvénytelen, a kormány szempontjából tehát csúfos vereséggel végződő népszavazás végkimenetelét.

Vajon egy ilyen médiapiacon okoz-e bárki számára meglepetést az, hogy a Népszabadság most kénytelen volt felfüggeszteni a működését?

http://24.hu/media/2016/10/10/ezekkel-a-modszerekkel-gyurtek-maguk-ala-orbanek-szinte-a-teljes-magyar-mediaipart/

Hirtelen "lebetegedett" a Mediaworks vezetősége, így elmarad a tárgyalás a Népszabadság munkatársaival

A Mediaworks vezetősége betegségre hivatkozva lemondta a mára tervezett tárgyalásokat – olvasható a "Népszabi Szerkesztőség" facebookos oldalán.

A szerkesztőség tagjai viszont nem mondtak le arról, hogy bemennek saját otthonukba, ezért ma délután három órakor megpróbálunk bejutni a székházba, és hozzájutni személyes dolgaikhoz, amelyek továbbra is a cégnél vannak.

A Mediaworks azzal verte át a dolgozókat, hogy a költözés miatt kell mindent becsomagolniuk.

http://propeller.hu/itthon/3246029-hirtelen-lebetegedett-mediaworks-vezetosege-igy-elmarad-targyalas-nepszabadsag

Újabb komplikáció

Elzálogosították a Népszabadságot

MKB-zálogjog került a Népszabadságot bezáró cég, a Mediaworks Zrt. minden eszközére még augusztusban, így a nyomdagépekre és a szellemi termékekre is, beleértve ebbe a Népszabadság védjegyet is.

Szombat délelőtt zárta be a Népszabadságot a Mediaworks Zrt., amely korábban ismeretlen összeget vett fel az MKB banktól. A közjegyzői kamara oldalán található hitelnyilvántartás alapján pedig minden Mediaworks tulajdonában álló vagyontárgyat, tárgyi eszközt és követelést terhel az MKB zálogjoga – szúrta ki a 444.

A zálogjog kiterjed a szellemi termékekre is. A Népszabadság védjegy mellé például augusztus 11-én nyújtottak be jelzálog kérelmet, amelyet szeptember 12-én be is jegyeztek a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában.

http://media.mandiner.hu/cikk/20161010_elzalogositottak_a_nepszabadsagot


Új cég veheti meg a Népszabadság kiadóját

A Duna Aszfalt Kft. nem tervezi a Mediaworks megvásárlását. A márciusban bejegyzett Opimus Press Zrt. 20 millió euró névértékű kötvényt bocsátott ki, hogy a tervezett vállalatfelvásárlásait finanszírozza.
Napi.hu, 2016. október 10. hétfő, 19:39

Sajtóhírek szerint eladósorba került a szombaton váratlanul bezárt Népszabadság tulajdonosa, a Mediaworks Hungary Zrt. A potenciális vevők közt felvetődött az útépítési közbeszerzéseken sikeresen szereplő Duna Aszfalt Kft. neve is. A cég szóvivője, Lehel Zoltán a Napi.hu kérdésére azt közölte: a Duna Aszfalt nem tervez médiabefektetést, illetve nem vásárolta meg a Mediaworks kiadót, az ő profiljuk az útépítés.

Máris lemondott a Mediaworks megbízott vezérigazgatója

 

Másik potenciális befektetőként korábban az Opimus Press Zrt. (OP) neve merült fel, amely Mészáros Lőrinc felcsúti polgármesterhez és milliárdos vállalkozóhoz köthető. Egyes hírek szerint az OP Liszkay Gábor, a Magyar Idők című napilap felelős kiadója szakmai segítségével venné át az eddig a Népszabadságot, továbbá a Nemzeti Sportot, a Világgazdaságot, több megyei lapot és magazinokat kiadó Mediaworks-öt.

Lapunk a Mediaworks tervezett értékesítésével kapcsolatban megkereste a kiadót, a Mészáros és Mészáros Kft.-t és az Opimus Presst, de eddig nem válaszoltak kérdéseinkre.

Az OP-t 2016 márciusában hozta létre tulajdonosa, az Opimus Group Nyrt., amelynek meg nem erősített információink szerint már Mészáros Lőrinc lehet a közvetett többségi tulajdonosa. Az OP bejegyzett tevékenysége az "egyéb információs szolgáltatás", vagyonkezelés, pr és kommunikáció. Az anyavállalat idei első féléves jelentése szerint az OP "a holding kommunikációs tevékenységének koordinálását és a tömegkommunikációs fórumokkal történő kapcsolattartását fogja erősíteni".

Az Opimus-leányvállalat 20 millió euró (mintegy hatmilliárd forint) névértékű zártkörű kötvénykibocsátást hajtott végre, amelynek célja tőkeforrás bevonása volt, vállalatfelvásárlás finanszírozására. (A kötvény lejárata három év.) A féléves jelentés szerint ebben az időszakban vállalatfelvásárlás nem történt, illetve a társaságnak nem keletkezett árbevétele.

A korábban a Buda-Cash Brókerház tulajdonosaihoz köthető Opimus Group (a Phylaxia oltóanyaggyártó jogutódja) különböző profilú társaságok irányításával és vagyonkezelésével foglalkozik, cégei között van többek közt a sütő-, főző- és fűtőkészülékeket gyártó Wamsler SE, a kreischbergi sípályák központjában 4 csillagos szállodát üzemeltető Holiday Resort Kreischberg-Murau GmbH, a VI. kerület, Révai utca 10. szám alatti irodaházat tulajdonló Révay 10 Kft. és egy győri székhelyű építőipari cég, az Euro Generál Zrt. 50 százalékos részvénycsomagja.

Az Euro Generál Zrt. igazgatóságába idén márciusban bekerült Schmidt Zoltán, a Mészáros Lőrinc gyermekeinek érdekeltségéve tartozó Fejér B.Á.L. Zrt. vezérigazgatója és Csík Zoltán, akit a sajtóban a felcsúti milliárdos "intézőjének" is neveznek. Csík a Céginfo.hu szerint megfordult már többek közt Mészáros Lőrinc Aranykorona Zrt.-jének igazgatóságában, s jelenleg is igazgatósági tag Mészáros két lányával együtt a Talentis Group Zrt.-nél - az utóbbi társaságot az Átlátszó korábbi híre szerint idén februárban vette át Mészáros Lőrinc és felesége.

Az Opimus Group 5 százaléknál nagyobb tulajdonosai

Forrás: BÉT

Az Opimus-csoport 2016 első félévét konszolidált szinten 21,5 milliárd forint mérlegfőösszeggel zárta, amely 31 százalékos növekedés jelent 2015 végéhez viszonyítva - derül ki a társaság jelentéséből.

A Napi.hu információi szerint az online cégadatok alapján nincs változás a Mediaworks tulajdonosi szerkezetében, az továbbra is az osztrák QDW Beteiligungen GmbH érdekeltsége, amelynek a ciprusi VCP Trading & Investments Cyprus Ltd. a tulajdonosa. Az osztrák cégadatokban sem látható (október 10-ig) tulajdonosi változás. A vállalatfinanszírozási tanácsadással és befektetéssel foglalkozó VCP-csoport mögött Heinrich Pecina osztrák üzletember áll.
http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/uj_ceg_veheti_meg_a_nepszabadsag_kiadojat.622301.html

Oligarcha-alkuk, zsarolások és gyáva arrogancia – ezért zárták be a Népszabit

Forrás: Pál Attila / Facebook
Forrás: Pál Attila / Facebook

 

Heinrich Pecina, a Népszabadságot a hétvégéig megjelentető, majd bizonytalan időre bezáró kiadó tulajdonosa időt nyerhet osztrák bűnperében – a magyar hatóságok nem biztos, hogy kapkodni fognak, amennyiben jogsegélykérelem érkezne Bécsből, ahol Pecinát sikkasztással vádolják. Akár ez is lehetett az egyik meggyőző érv, ami miatt Pecina elvégezte a piszkos munkát a feltételezett leendő tulajdonos, egy Mészáros Lőrinchez közel álló vállalkozás helyett. A pénzügyi veszteséggel érvelés pedig ebben a formában egy ordas nagy kamu, ezt mindjárt igazoljuk is.

 

folytatás: https://atlatszo.hu/2016/10/09/oligarcha-alkuk-zsarolasok-es-gyava-arrogancia-ezert-zartak-be-a-nepszabit/

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://offforever.blog.hu/api/trackback/id/tr4511788711

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása