Nekem nagyon furcsa, hogy egyetlen esetben sem "találta" meg a hatalom az eltűnt milliárdokat, (sőt államtitkári fizetést kap vezetőszár helyett) az is aki közpénzzel sem tud elszámolni vagy alkotmányos illetéket szed. Feltűnő, hogy egyetlen rokon, vagy hatalom közeli embert sem vizsgálnak, hallgatnak ki akármekkora milliárdos ügybe keverednek.
Nagyon furcsa, hogy sok üzlet haszna nem a gazdaságunkban bukkan fel és nem a közpénzeket gyarapítja az adóbevétele, csak a maszek zsebekbe vándorolnak a milliárdok, még a szerencsejátéknál is - ami elméletileg állami monopolium. Furcsa, hogy a mérhetetlen vagyonosodás sem szúr szemet ott ahol a kizárólag állami fizetésekből, "hitelekből", megrendelésekből élnek. Miközben rohadnak le az iskolák, kórházak, romlik minden nemzetközi felmérésünk a milliárdoknak nyoma vész. Magyarországot egyetlen hivatalos szerv sem védi a korrupciótól, a lerablástól, nyomorba döntéstől, ezt mutatja ez a felmérés is, mert még a Gyurcsány kor gazdasági színvonalát sem sikerül elérniük az elterelt közpénzek hiánya miatt. A grafikonon látszik, hogy 2011 óta, folyamatos hanyatlásban vagyunk e komplex mérőszám szerint, ami a közép- és hosszútávú kilátásainkat is előre vetíti.. Az ország "hat helyet rontott a globális versenyképességi ranglistán, így jelenleg a világ 69. legversenyképesebb gazdasága és a 28 tagú Európai Unió 25. legversenyképesebb tagállama Kelet-európai versenytársaink közül Magyarország versenyképessége romlott a legjobban. Szerkezetileg a magyar versenyképesség leginkább a bolgár-román pároshoz hasonlít" World Economic Forum (WEF) szerdán megjelent felméréséből ez derül ki.Hazánk versenyképességi pontszáma 4,2 pont, ami minden idők legrosszabb eredménye amit vezetőink és sleppje teljesítményét, képességeit mutatja. Fizetésük, juttatásaik csak ezt a szintet kellene, hogy elérje - mert Magyarország jobban teljesít, és együtt sírunk és nevetünk. Vagy nem?
Kiábrándító versenyképesség: honnan hova jutottunk?
Szerdán derült ki, hogy egy év alatt 6 helyet veszített Magyarország a Világgazdasági Fórum versenyképességi rangsorában.
A legfrissebb felmérés szerint Magyarország a vizsgált 144 ország közül a 69. helyet foglalja el a Világgazdasági Fórum versenyképességi rangsorában. Ez amellett, hogy 6 hellyel rosszabb az előző évinél, történelmi mélypontot is jelent. Ennyire rosszul ugyanis sosem állt még Magyarország.
15 évvel ezelőtt még a vizsgált országok sorában a 28. helyet birtokolta, ami a legjobb valaha regisztrált adatnak minősül. Innen 6 év alatt a 47. helyre csúsztunk vissza, majd 2008-ban a válság kitörésének évében egy 15 helyes zuhanást követően a 62. lett Magyarországon. És bár - ahogy az a grafikonon is látható - innen fokozatosan javult a helyzetünk, 2012-ben egy újabb 12 pontos visszaeséssel a 60. helyre csúsztunk vissza.
Innentől kezdve egészen mostanáig a 60., 63. helyeken időzött hazánk. 15 év alatt tehát 41 helyet zuhant a versenyképességünk, noha ez az idősík olyan sok évet ölel fel, hogy viszonylag nehezen is lehet összehasonlítani a 2001-es körülményeket a jelenlegivel. Nem sokkal jobb a helyzet akkor sem, ha 2010-hez mérjük a változást, hiszen akkor 17 helyes rontásról kell beszélnünk.
Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkezni, hogy a sorrendben történő visszaesés nem feltétlenül csak a hazai intézményi, gazdasági, üzleti környezet romlására vezethető vissza. Ha ugyanis a rangsorban közelben szereplő országok nagyobb javulást mutatnak a magyarnál, akkor az is ide vezethet.
A versenyképességi rangsorban elfoglalt helyezéseket 3 alindex határozza meg: az alapvető követelmények (intézményi, infrastrukturális stb.), a hatékonysági (makrogazdasági mutatók) és az innovációs, üzleti tényezők.
2001 óta mindhárom alindex esetében romlott Magyarország helyezése, főként az innovációs és az üzleti tényezők esetén, ahol a 15 évvel ezelőtti 21. helyezésünk után jelenleg a 97.-en állunk. A makrogazdasági területen "mindössze" 18 helyet rontottunk, az 56.-ak lettünk, az alapvető követelmények, vagy intézményi háttér területén pedig 43 helyezést csúsztunk vissza és a legfrissebb adatok szerint a 69. helyet foglalja el Magyarország.
2010-hez képest
- az alapvető feltételeknél 17,
- a makrogazdasági indikátoroknál 24,
- az innovációs és üzleti tényezőknél 58 helyet rontott Magyarország.
mfor.hu
http://mfor.hu/cikkek/makro/Kiabrandito_versenykepesseg__honnan_hova_jutottunk_.html
A valaha volt legrosszabb eredményét érte el Magyarország
A Világgazdasági Fórum listáján a 69. helyen állunk, az EU-ban 24-en vannak előttünk. Egyre lejjebb kerülünk.
Ahogy a korábbi években, úgy az idén is Svájc a világ legversenyképesebb állama a Világgazdasági Fórum (World Economic Forum - WEF) szerdán megjelent felmérése szerint.
A kutatásban közreműködő Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet összefoglalója szerint a dobogós helyeken nem történt változás az előző évhez képest: Svájcot Szingapúr és az Amerikai Egyesült Államok követi. A rangsor első harmadát nagyrészt európai országok és más OECD-tagállamok foglalják el, de előkelő helyen szerepelnek a gyorsan növekvő felzárkózó országok is, mint Kína (28.), India (39.) vagy Oroszország (43.). A lista utolsó három helyén Csád, Mauritánia és Jemen áll.
Az Európai Unió versenyképességi pontszáma 4,75-ről 4,79 pontra nőtt egy év alatt, ám még így is le van maradva a legnagyobb versenytársaktól, sőt, az Amerikai Egyesült Államokkal szemben például nőtt a lemaradása, már közel egy pont a különbség. Japánnal és Dél-Koreával szemben kissé javult az EU pozíciója - ismerteti a Kopint-Tárki.
Az EU-tagállamok közül a legjobb indexet Hollandia érte el, így a globális lista 4. helyére került, megelőzve Németországot. Az unión belül a legnagyobb javulást Málta (0,13 pont), Bulgária (0,12) és Szlovénia érte el, míg a legtöbb pontot Ciprus (0,19) veszítette. A 28 uniós tag közül 20 javított a versenyképességén, 2 stagnált, 6 tagállam rontott.
Magyarország 6 helyet rontott
A Kopint-Tárki tájékoztatása szerint Magyarország 6 helyet rontott a globális versenyképességi ranglistán, így jelenleg a világ 69.legversenyképesebb gazdasága, az Európai Unión belül pedig a 25. Az ország versenyképességi pontszáma 4,2, ami az eddigi legrosszabb eredmény.
Az ország versenyképességét rontó tényezők közül a jelentés egyebek mellett az intézményrendszer problémáit, a korrupciót, az átláthatatlanságot, a magas adóterheket emeli ki, illetve kitér a felsőoktatás és a szakképzés színvonalára, valamint arra, hogy a vállalatoknak csak elenyésző része képes és hajlandó a tőkepiacról forrást bevonni.
A magyar versenyképességet javító elemek között makrogazdasági indikátorokat sorolnak fel, így például azt, hogy a lakosság GDP-arányos megtakarításai magasak, jók az államháztartási mutatószámok, alacsony az infláció. A GDP-arányos 75 százalék körüli államadósság globális összehasonlításban nem túl jó, ám számos fejlett országban ennél jóval magasabb szint mellett működik a gazdaság, így összességében az államadósság csökkenése pozitívan hat Magyarország versenyképességére - áll az összefoglalóban.
A Világgazdasági Fórum 2003 óta minden évben közzéteszi a világ országainak versenyképességi rangsorát, az idén a svájci székhelyű szervezet összesen 138 országot vizsgált. A Globális Versenyképességi Index (Global Competitiveness Index - GCI) a legátfogóbb ilyen jellegű mutató a világon, 114 mutatóból áll össze, amelyek a termelékenységet és a hosszú távú növekedési potenciál alakulását befolyásolják.
MTI
http://mfor.hu/cikkek/makro/A_valaha_volt_legrosszabb_eredmenyet_erte_el_Magyarorszag.html
Varga Mihály már kilábalt a válságból. Mi még nem annyira
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter bejelentette, hogy kilábalt a válságból, ami az előző kormányok idején tört rá. Ezt a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Csengerben mondta ő annak örömére, hogy a Szamos Cipőipari és Kereskedelmi Kft. több mint 131 millió forint értékű kapacitásnövelő beruházást hajtott végre, Varga Mihály pedig felavatta, átadta és megragadta. Az alkalmat.
Az elmúlt években sikerült elérni, hogy a magyar gazdaságot ma az egyik példaként emlegetik Európában.
A külföldi hitelminősítők véleménye szerint is jó pályán van Magyarország, az ország kilábalt a válságból és képes arra, hogy egy nagyobb növekedési ütemet is elérjen – fogalmazott a miniszter.
Varga Mihály felidézte, a hat évvel ezelőtti adatokhoz képest 677 ezer emberrel többen dolgoznak az országban, 4,9 százalékra csökkent a munkanélküliség, és a vállalkozásoknak már a munkaerőhiány jelent gondot.
Mondjuk azt én nem tudom – és sajnos a nemzetgazdasági miniszter sem tért ki rá -, hogy ki a jó fene emleget minket példaként. Pláne Európában. Albániára gyanakszom, bár nem ismerem az ország jelenlegi gazdasági állapotát. Nézzük a többi kijelentést egyesével, nehogy valaki abban a tudatban térjen nyugovóra, hogy reggelre kelve ránk szakad a tejjel-mézzel folyó hurrá.
Kezdjük a 677 ezerrel több munkavállalóval. A KSH adatai szerint 2016 április-július időszakában (ez a legfrissebb adat) 600 100 fővel volt több foglalkoztatott, mint 2010 azonos időszakában. Még ez is szép eredmény lenne, ha történetesen nem számítanának bele azok a külföldön dolgozó honfitársaink, akik nem jelentkeztek ki Magyarországról és ha nem manipulálná a kormány az adatokat a közmunkások számának tetszőleges változtatásával. De manipulálja.
És valóban munkaerőhiány van, de azért, mert már annyian elmentek ebből az országból, hogy azt nem lehet tovább leplezni. De úgy tenni, mintha az üvöltve száguldó gazdaság és az ész nélkül fejlődő ipar szívná fel a munkaerőt, minimum csúsztatás. De nézzünk egy kicsit az adatsorok mögé, ha már minket csodál egész Európa.
Most a 2010-es évet tudom összevetni a 2015-ös évvel, mert ehhez állnak rendelkezésre KSH adatok. Tehát, nézzük azt a fene nagy száguldást.
A relatív jövedelmi szegénységben élők aránya Magyarországon (ismétlem: hivatalos KSH adat) 2010-ben 14, 1 százalék volt, 2015-ben 14, 9 százalék.
A relatív jövedelmi szegénység a foglalkoztatottak körében 2010-ben 6,2 százalék volt, 2015-ben 9, 3 százalék. Nyugdíjasoknál ez az arány 4, 6-ról 5 százalékra emelkedett.
Relatív jövedelmi szegénység gyermektelen háztartások esetében 4, 9-ről 9, 3 százalékra ugrott (köszönhetően az egykulcsos adónak és a családi adózásnak). A gyermekét/gyermekeit egyedül nevelő szülő esetében 28, 1 százalékról 37, 5 százalékra emelkedett öt év alatt a relatív szegénységben élők aránya.
Kizárólag a 2 felnőttből és 3, vagy több gyermekből álló családok helyzete javult, ott 35, 4 százalékról 27, 6 százalékra mérséklődött a szegénységben élők aránya.
Az, hogy közben a KSH más módszert alkalmaz a szegénységi küszöb alatt élők meghatározásához, senkinek a tényleges helyzetén nem javít egy centit sem.
Lehet bűvészkedni a számokkal, adatokkal, módszertannal. Egy darabig. Azt is értem, hogy a kormány hívei közül egy kisebb hányadnak nagyon megéri a Fideszt támogatni, a döntő többség pedig nem feltétlenül érzi a bőrén a bajokat, mert megtanult megélni a nyugdíjából. De minden hókuszpókusz ellenére nincs érezhető gazdasági növekedés, viszont egyre élhetetlenebb az ország. Az általánosan rossz hangulaton nem sokat javít a folyamatos uszítás és a polgárháború-közeli állapotba sodródott társadalmi szembenállás. Márpedig ezt maga a kormány gerjeszti napról napra.
Nem tudom, hogy valaha lehull-e a hályog a hívek szeméről, vagy előbb halnának éhen, mintsem elforduljanak a bálványuktól. Azt viszont tudom, hogy ezt ki is próbálhatják hamarosan, amikor még több munkaképes ember hagyja el az országot és amikor az uniós fejlesztési források elfogynak. Akkor nem lesz többé mit újraosztani, de ellopni sem. Mert nem lesz, aki megtermelje.
Addig is örüljünk együtt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel, hogy mennyire jó is nekünk.
http://kolozsvaros.com/2016/09/28/varga-mihaly-mar-kilabalt-a-valsagbol-mi-meg-nem-annyira/