Fekete lovag, a 13000 éves idegen műhold
Az ötvenes években, a csillagászat és űrkutatás hőskorában, egyre több csillagász jelezte szerte a világon, hogy egy azonosítatlan, a Föld körül keringő műholdat észlel, mely ráadásul rendkívül furcsán viselkedik. Az észlelést nem sokkal később (1960 februárjának első napjaiban) az Amerikai Védelmi Minisztérium is megerősítette, majd hirtelen elfekvőbe is került az ügy. Vajon miért?
1960. február 11-ei számában a "The New York Times" című napilap egy rejtélyes szatellit felfedezéséről közölt le cikket, melynek következtében egy csapásra ismerté válik szerte a világon, egy "Black Knight" azaz "Fekete lovag" néven emlegetett, azonosítatlan űrbéli objektum, melynek létezését mind az amerikaiak, mind pedig az oroszok detektálják és elismerték. Az első fotókra sem kellet soká várni, melyeket 1960. szeptember 3-án a long islandi Grunman Repülőgépgyár nyomkövető kamerája készített. Ez idő tájt egy bizottság is összehívásra került, hogy megvitassák az idegen műholddal kapcsolatos észrevételeket és teendőket, de eme gyűlés eredménye sohasem került aztán nyilvánosság elé, s az UFO műhold léte "hivatalosan", annak ellenére, hogy még ma is milliók fantáziáját mozgatja meg, lassacskán feledésbe merült...
Furcsaságok a műhold körül
Eme műhold felfedezésekor még csak alig néhány (így jól ismert) ilyen szerkezet keringett a Föld körül. Méretét (és feltételezett technikai adottságait) tekintve az objektum többszöröse egy normál műholdénak. Sebessége és keringési iránya sem a megszokott, hisz a földi műholdak általában lassabban és nyugatról keletre, míg a Fekete lovag pont fordítva, kelet-nyugati irányba, poláris pályán és meglehetősen gyorsan mozog. Időnként egyébként még a Földről is lehet látni, amint egy apró, de fényes, vörös pontként áthalad az éjszakai égbolton.
Rádiójelek, melyeket kibocsátott
Az Egyesült Államok, az egykori Szovjetunió, de még sok más (főként európai) ország is észlelte, hogy az idegennek vélt űreszköz kódolt jeleket bocsátott ki, melyeket egyeseknek (például a jelsorozatot adásuk közben szintén észlelő amatőr rádió {un. HAM rádió} egyik munkatársának is) sikerült dekódolniuk.
Állításuk szerint a jelsorozat az Ökörhajcsár csillagkép 13000 évvel ezelőtti helyzetéről és állapotáról tartalmazott meglepően pontos információkat, konkrét célja és üzenete azonban egyenlőre nem ismert. Ebből az incidensből kiindulva sokan vélik azonban úgy, hogy ezek szerint a Fekte lovag 13000 évvel ezelőtt indulhatott az eddig ismeretlen űrlény civilizációtól útjára, vagy éppen akkor állhatott geostacionárius pályára, s így azóta keringhet Földünk körül vizsgálva azt.
Mi a NASA véleménye
A Fekete lovagról készültek kiváló minőségű, bevizsgáltan nem meghamisított, eredeti NASA fotók is, melyek a Johnson űrközpontból való kikerülésükkor nagy port kavartak. A Fekete lovag szatellitről készült, meglehetősen jó fényképek sokak szerint igen meggyőzőek. A NASA közleménye szerint viszont a képeken csak Explorer műholdjuk váza látható. Bizonyos kutatók, mint például Aranyi László (a Brit Királyi Bolygókutató Társaság és a New York-i Tudományos Akadémia tagja) szerint (Enigmák, ISON üstökösről szóló adása) azonban ez a kijelentés azért nem helytálló, mert az Explorer egy jól felismerhető, hengeres alakú mesterséges hold, nem pedig ilyen furcsa, többnyire rombuszoktól hemzsegő forma.
A vitatott felvételek a következőek:
Bármi is legyen az igazság, annyi biztos, hogy (minimum felfedezése óta) a Fekete lovag (műhold, űrhajó, vagy más egyéb felhasználású objektum) továbbra is a Föld körül kering, s talán egyszer majd kiderül az is, hogy ki és vajon mire kíváncsi általa...
A legújabb nyilvánosságra hozott felvételen a Lovag nemzetközi űrállomást követi
http://felfedes.hu/2016/02/22/uj-felvetelen-a-fekete-lovag-muhold/
A Fekete Lovag műhold (Black Knight satellite) UFO-hívők szerint egy, a földönkívüliek által a Föld körül keringő űrhajó, amit valamikor 13 000 évvel ezelőtt állítottak poláris pályára. Földön kívüli eredetét hivatalosan nem erősítették meg. ( https://hu.wikipedia.org/wiki/Fekete_Lovag_m%C5%B1hold )
1928-ban a Dél-kínai-tengeren harminc másodpercenként kisugároztak három rádiójelet. Eindhovenben (Hollandia) Van der Pol vette a visszavert hullámokat. Ám azok egytől harminc másodpercig tartó késést szenvedtek. Ez utóbbi érték azt jelenti, mintha a kisugárzott rádiójel nagyjából 9 millió km-t tett volna meg (ez nagyjából 12-szeres Föld–Hold távolságnak felel meg). A rádiózás az 1920-as években kezdődött, (földi) űrhajózás akkoriban még nem létezett, tehát nem volt semmilyen űreszköz, amiről visszaverődhettek volna a jelek, vagy ami vette volna és visszasugározta volna a jeleket. Logikus magyarázat volt, hogy a kisugárzott jeleket valamilyen mesterséges eszköz felfogta és késleltetve visszasugározta.
A műholdas magyarázat először 1954-ben jelent meg a St. Louis Post Dispatch és a San Francisco Examiner észak-amerikai újságokban, Donald Keyhoe UFO-kutató írásai alapján. Az írásokban az amerikai légierőre hivatkoznak, ami állítólag két műholdat fedezett fel a Föld körül (akkoriban még nem volt ember alkotta műhold a Föld körül).[1]
1959-ben és 1960-ban felbocsátották az amerikai Discoverer műholdakat. Ennek kapcsán Dudley Sharp, az amerikai légierő titkára azt nyilatkozta, hogy a rejtélyes tárgy valószínűleg a Discoverer–8 műhold második fokozata. Egy ugyanolyan méretű és pályájú iker-műholdat követtek a földi katonai radarok. Később a hírt megerősítették, a TIME magazin is leközölte, de a hír nem került a címlapokra. Az újságok megadták a műhold pályaadatait is: 79 fok inklináció, földtávol 1728 km, földközel 216 km, keringési idő 104,5 perc.
1992-ben a Central Intelligence Agency feloldotta a Corona program titkosítását, ebből kiderült, hogy a műholdak valódi célja nem az ember űrbe juttatásának előkészítése volt, hanem ezek felderítő műholdak voltak. Azért keringtek közel poláris pályán, mert onnan a teljes Földfelszínt le lehet fényképezni, majd az elkészült fényképeket tartalmazó filmkazettát az USA területe fölött ledobni (a kazettát egy speciálisan erre a célra felkészített JC-130 katonai repülőgép kapta el a levegőben). A keringési adatok megegyeztek azzal, amit az 1960-as években az újságok mint mért adatokat közöltek az ismeretlen objektumról.[1]