He?

Bolondok hajóján : zene mellett, minden "behozott" és magánvélemény, esemény, történet, téma ütközhet az Életről. Szabadon. (Még!) :-DDD

sörcsap nagybaszónak

Miva'?

 

 

És a főd forog tovább!

 

Beszótak:

Esik-e wazze?


Számojjá csapos!

Naptár

november 2019
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30

Folyamatosan hazudik valaki nekünk (friss, összefglaló példa gyűjtemény!)

2016.06.18. 06:23 guma

Demján: Ami történt, az lopás

Turi Dénes, az OTSZ alelnöke, Demján Sándor elnök és Varga Antal a szervezet ügyvezetője a 2016 június 16-i tájékoztatón

Fotó: Szabó Gábor - Origo

„Ez egy megszervezett bűnszövetkezet volt" – jelentette ki Demján Sándor az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Beszámolt arról is, miben egyeztek meg Orbán Viktor miniszterelnökkel a szövetkezeti szektor átalakításáról. A Takarékbank visszautasítja Demján vádjait. Mint írták, Demján állításaival szemben nem az elmúlt időszakban történt lopás a szektorban, hanem az Integráció megújítása előtti időszakban. 

Varga Antal, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) ügyvezetője szerint három apropója is van a csütörtöki sajtótájékoztatónak:

  • múlt héten az MNB felügyelete alá kerültek a takarékok,
  • Demján Sándor Orbán Viktor miniszterelnökkel egyeztetett a héten,
  • csütörtökön pedig konzultációra hívták a tagszervezeteket, amelyen a tagság 66 százaléka meg is jelent.

Demján Sándor elmondta, hogy szeretne arról beszámolni, milyen kapcsolatban van a takarékszövetkezetekkel. „A szövetkezetek havi 600 forintos ösztöndíja tette lehetővé, hogy tanuljak, ez módot adott arra is, hogy ki tudjam fizetni az albérletemet. Ez az alapvető kötődés" – mondta Demján Sándor.

„Nincs anyagi kötődésem a takarékokhoz" – jelentette ki az OTSZ elnöke. Elmondta, hogy a szövetkezetek keresték fel, hogy vállalja el a szövetkezetek vezetését. Demján hálából vállalta el ezt a feladatot.

Nem kellett kisegíteni a takarékokat

„Az OTSZ tagszervezetei soha nem fordultak az OBA-hoz" – jelentette ki Demján, hozzátéve, hogy saját kockázati fedezettel rendelkeznek.

Orbán Viktort megvezették?

„A miniszterelnök úr elismerte nekem, hogy az eléje került adatokat összemosták" – mondta az OTSZ elnöke, aki szerint az is természetes, hogy ahol van 130 szervezet, ott vannak olyanok is, ahol lopnak, de a nagy többség rendben működik.

Szerinte az OTSZ statisztikailag rendben működik. „Én leírtam a kormánynak, hogy megtévesztették" – jelentette ki Demján Sándor.

Megelőzné a takarékok kisemmizését

Spéder Zoltánnal kapcsolatban elmondta, hogy reméli, a levele is közrejátszott abban, hogy „sikerült megelőzni a takarékszövetkezetek kisemmizését". Szerinte a takarékszövetkezeti szektor korábbi 10 milliárd forintos nyereségből 2 milliárdos veszteségbe fordult tavaly.

Kiszívták a pénzt a szövetkezetekből

Demján Sándor szerint többféleképpen is kiszipolyozták a pénzt a szövetkezeti rendszerből. Az egyik ilyen szerint arra kötelezték a szövetkezeteket, hogy vásároljanak például diófa jegyet: a bankok 0,9 százalékot számoltak fel, míg a Takarékbank 3-4 százalékot – ez Demján szerint 400 milliárd forintnál már 8-9 milliárdos jövedelmet jelent Spéderéknek.

Spéder

Amit kifizettek a Postának, az bement a Spédernek, mert a Posta tőlük vásárolt, jelentette ki Demján. Ezután a Takarékbank 8 milliárd forintos részesedést szerzett Spéder kereskedelmi bankjában – ez még nem az FHB volt. Ezután volt még 30, és további 5 milliárd forint ment oda – ezek már az FHB-ba mentek, mondta az OTSZ elnöke.

Demján Sándor reméli, hogy a levele is közrejátszott abban, hogy „sikerült megelőzni a takarékszövetkezetek kisemmizését"

Fotó: Szabó Gábor - Origo

„Ki tud szállni ez a parazita csoport, amelyik szívta a takarékszövetkezeteket, kicash-el, majd a jogászok olyan törvényt tudnak írni, mert nagyszerű jogászokat alkalmaznak" – jelentette ki Demján, aki szerint az így kiszívott 70-80 milliárd forinttal vígan el lehetne lenni – Demján elmondása szerint ezt gátolnák, gátolták meg.

A döntéshozóknak felelniük kell

Demján Sándor beszámolt arról is, hogy mire jutottak az Orbán Viktorral folytatott megbeszélésen:

  1. A szövetkezeti integráció legfőbb célkitűzése a szövetkezeti vagyon gyarapítása.
  2. Akkor eredményes az integráció, ha a szövetkezetek közvetlen részesedése nő a bankszektorban. (Nem úgy, hogy bejön az FHB a rossz hiteleivel, ami szerinte csökkenti azt.)
  3. A profitcentrum a szövetkezet kell, hogy legyen, semmilyen meg nem szolgált jövedelmet nem lehet elvonni a rendszerből.
  4. Független szakértőkkel fogják tisztázni, hogy ennek az integrációnak az elmúlt három évben mi volt az eredménye, hol mentek ki a pénzek. A döntéshozóknak pedig felelniük kell.
  5. Kineveznek majd egy kormánybiztost is, aki a fenti négy pont megvalósulásáért felel majd, de a munkálatokba bevonják a bankfelügyeletet is. Elmondta, hogy a csütörtöki tagkonzultáción megjelent szövetkezetek egyetértett a fenti pontokban.

„Ami történt, az lopás, ez egy megszervezett bűnszövetkezet volt" – jelentette ki Demján Sándor.

Távol a Fidesztől

Kérdésre válaszolva elmondta azt is, hogy a szövetkezeti törvényt Orbán Viktor nem olvasta, csak a diadalittas jelentéseket látta, és ezek szerint a jelentések szerint minden rendben volt.

„Aki vitatkozik veled, az a jó akaród, aki mindenben egyetért veled, az a sírásód. Én nem tudom, hogy milyen emberek veszik körül" – jelenetette ki Demján Sándor. Mint mondta, örül neki, hogy nem tudja, kik adtak tanácsokat a kormányfőnek, így legalább tudja, hogy távol van a Fidesztől.

A Takarékbank visszautasítja Demján vádjait

Mint írták, Demján állításaival szemben nem az elmúlt időszakban történt lopás a szektorban, hanem az Integráció megújítása előtti időszakban. Részben a takarékszövetkezetek 2013-2014. közötti átvizsgálása nyomán - derült fény egy sor olyan esetre (Jógazda, Soltvadkert, Körmend és Vidéke, Orgovány, Alba, Széchenyi, Tisza), amelyekben komoly visszaélések történtek. Emlékeztettek arra, hogy ezek némelyikében jelenleg is folynak hatósági eljárások.

A Takarékbank Zrt. szerint nem igazak Demján állításai a takarék szektor működésének eredményeivel kapcsolatosan sem. Azt írják, hogy az Integráció konszolidált adózás előtti eredménye 3,312 milliárd forintot tett ki, amiben jelentős szerepet játszott a Takarékbank eredményessége. Hozzátették: 2015-ben a takarékszövetkezetek 60 százaléka pozitív eredménnyel zárta az évet, miközben a magyarországi bankok jelentős része még veszteséges volt.

Kiszívták a pénzt a szövetkezetekből

Demján Sándor szerint többféleképpen is kiszipolyozták a pénzt a szövetkezeti rendszerből. Az egyik ilyen szerint arra kötelezték a szövetkezeteket, hogy vásároljanak például diófa jegyet: a bankok 0,9 százalékot számoltak fel, míg a Takarékbank 3-4 százalékot – ez Demján szerint 400 milliárd forintnál már 8-9 milliárdos jövedelmet jelent Spéderéknek.

Spéder

Amit kifizettek a Postának, az bement a Spédernek, mert a Posta tőlük vásárolt, jelentette ki Demján. Ezután a Takarékbank 8 milliárd forintos részesedést szerzett Spéder kereskedelmi bankjában – ez még nem az FHB volt. Ezután volt még 30, és további 5 milliárd forint ment oda – ezek már az FHB-ba mentek, mondta az OTSZ elnöke.

Demján Sándor reméli, hogy a levele is közrejátszott abban, hogy „sikerült megelőzni a takarékszövetkezetek kisemmizését"

Fotó: Szabó Gábor - Origo

„Ki tud szállni ez a parazita csoport, amelyik szívta a takarékszövetkezeteket, kicash-el, majd a jogászok olyan törvényt tudnak írni, mert nagyszerű jogászokat alkalmaznak" – jelentette ki Demján, aki szerint az így kiszívott 70-80 milliárd forinttal vígan el lehetne lenni – Demján elmondása szerint ezt gátolnák, gátolták meg.

A döntéshozóknak felelniük kell

Demján Sándor beszámolt arról is, hogy mire jutottak az Orbán Viktorral folytatott megbeszélésen:

  1. A szövetkezeti integráció legfőbb célkitűzése a szövetkezeti vagyon gyarapítása.
  2. Akkor eredményes az integráció, ha a szövetkezetek közvetlen részesedése nő a bankszektorban. (Nem úgy, hogy bejön az FHB a rossz hiteleivel, ami szerinte csökkenti azt.)
  3. A profitcentrum a szövetkezet kell, hogy legyen, semmilyen meg nem szolgált jövedelmet nem lehet elvonni a rendszerből.
  4. Független szakértőkkel fogják tisztázni, hogy ennek az integrációnak az elmúlt három évben mi volt az eredménye, hol mentek ki a pénzek. A döntéshozóknak pedig felelniük kell.
  5. Kineveznek majd egy kormánybiztost is, aki a fenti négy pont megvalósulásáért felel majd, de a munkálatokba bevonják a bankfelügyeletet is. Elmondta, hogy a csütörtöki tagkonzultáción megjelent szövetkezetek egyetértett a fenti pontokban.

„Ami történt, az lopás, ez egy megszervezett bűnszövetkezet volt" – jelentette ki Demján Sándor.

Távol a Fidesztől

Kérdésre válaszolva elmondta azt is, hogy a szövetkezeti törvényt Orbán Viktor nem olvasta, csak a diadalittas jelentéseket látta, és ezek szerint a jelentések szerint minden rendben volt.

„Aki vitatkozik veled, az a jó akaród, aki mindenben egyetért veled, az a sírásód. Én nem tudom, hogy milyen emberek veszik körül" – jelenetette ki Demján Sándor. Mint mondta, örül neki, hogy nem tudja, kik adtak tanácsokat a kormányfőnek, így legalább tudja, hogy távol van a Fidesztől.

A Takarékbank visszautasítja Demján vádjait

Mint írták, Demján állításaival szemben nem az elmúlt időszakban történt lopás a szektorban, hanem az Integráció megújítása előtti időszakban. Részben a takarékszövetkezetek 2013-2014. közötti átvizsgálása nyomán - derült fény egy sor olyan esetre (Jógazda, Soltvadkert, Körmend és Vidéke, Orgovány, Alba, Széchenyi, Tisza), amelyekben komoly visszaélések történtek. Emlékeztettek arra, hogy ezek némelyikében jelenleg is folynak hatósági eljárások.

A Takarékbank Zrt. szerint nem igazak Demján állításai a takarék szektor működésének eredményeivel kapcsolatosan sem. Azt írják, hogy az Integráció konszolidált adózás előtti eredménye 3,312 milliárd forintot tett ki, amiben jelentős szerepet játszott a Takarékbank eredményessége. Hozzátették: 2015-ben a takarékszövetkezetek 60 százaléka pozitív eredménnyel zárta az évet, miközben a magyarországi bankok jelentős része még veszteséges volt.

http://www.origo.hu/gazdasag/20160616-orban-demjan-targyalt-a-takarekszovetkezeti-integraciorol.html

Kitört a bankárháború: Demján után a Bankszövetség is megszólalt

A Bankszövetség elnöke a milliárdos üzletemberhez hasonlóan azt hánytorgatja fel a kormánynak, hogy indokolatlanul, sőt esetenként jogsértő módon élvez különleges kedvezményeket egyetlen bankcsoport és annak tulajdonosi köre. Ez pedig a takarékszövetkezetek, a Takarékbank és az FHB. A bankszövetségi levél öt nappal előbb íródott, mint Demján Sándor Orbán Viktornak címzett levele, de csak az után szivárgott ki, hogy az üzletember kitálalt.

A kormány nem elfogulatlan – gyakorlatilag ezt fejti ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek írt levelében Patai Mihály, a Bankszövetség elnöke, aki egyben az UniCredit Bank magyarországi leányvállalatának elnök-vezérigazgatója.

A részrehajlás azt eredményezheti, hogy a háttérbe szorított bankok nem tudnak olyan eredményeket elérni, mint ha szabadon versenyeznének egymással. Ez pedig azzal járhat, hogy az ügyfelek rosszabb szolgáltatásokat kapnak, és a bankok nem indítják be a kormány által is hőn áhított hitelezést.

©

A szerkesztőségünkbe eljutott levélben a bankár négy pontban érzékelteti, merre húz a jogalkotók szíve. Ezek a következők:

  1. a bankadó kevésbé sújtja a takarékszövetkezeti integráció tagjait
  2. a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti jogköre nem kizárólagos a takarékszövetkezeti integráció tagjai felett
  3. a Takarékbank verseny nélkül jut előnyökhöz a takarékszövetkezeti integrációban
  4. a takarékszövetkezeti integráció tagjainak kötelezettségeiért esetenként az integráción kívüli bankoknak kell helyt állniuk

Kevesebbet kell fizetniük

A Bankszövetség elnöke igyekszik virágnyelven a miniszter elé tárni problémáikat. Miközben elismeri, hogy a kormány az elmúlt időszakban fontos lépéseket tett a gazdaság érdekében, arra utal, hogy a bankrendszer csak akkor tud hatékonyan hozzájárulni a gazdasági növekedéshez, ha a verseny szabadon érvényesülhet a pénzintézetek között.

A bankadó esetében Patai Mihály arra utal, hogy amikor a takarékszövetkezeti integráció tagjainak azt kell bizonyítaniuk, hogy kellő tőkével rendelkeznek, akkor összeadhatják az összes tag rendelkezésre álló forrását. Amikor viszont adózniuk kell, akkor egyenként veszik őket számításba, és így alacsonyabb kulccsal kell megfizetniük a bankadót. Ezzel „fennállhat a közös piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatás megvalósulásának kockázata” – fogalmaz az elnök, aki ezzel arra céloz, hogy a kormány még az uniós szabályokat is megszegi.

Törvényen kívüliek

A Bankszövetség azt is javasolja, hogy a jövőben váljon egyértelművé: a takarékszövetkezeti integráció tagjai felett is egyértelműen a Magyar Nemzeti Bank (MNB) gyakorolja a felügyeleti jogokat. Jelenleg ugyanis a törvény ugyanolyan felügyeleti jogkörrel ruházza fel az integrációs szervezetet is a tagintézményekkel szemben, mint az MNB-t. Márpedig ez „a pénzügyi rendszer stabilitását veszélyezteti” – állapítja meg Patai, aki levelének másolatát az MNB elnökének, Matolcsy Györgynek is megküldte.

Patai Mihály, a Bankszövetség elnöke, az UniCredit Bank magyarországi leányvállalatának elnök-vezérigazgatója
©

A Bankszövetség azt is kifogásolja, hogy a jogszabályok több esetben kizárják a verseny lehetőségét a takarékszövetkezeti integráción belül. A takarékszövetkezeteket például arra kötelezik, hogy a Takarékbanknál vezessék a számlájukat. „Fontos megjegyezni, hogy a csoportokra vonatkozó bármely korlátozó jogszabályi előírás nem feltétlenül szolgálja a szolgáltatást igénybe vevő ügyfelek érdekeit” – figyelmezteti a levél a nemzetgazdasági minisztert.

Patai Mihály arra is utal, hogy az integrációval hirdetett közös felelősség a valóságban nem létezik. Ha például az integráció egyik vagy másik tagját kizárják, és ennek következtében az adott szövetkezeti hitelintézet csődbe megy, akkor a betéteseket nem kizárólag az integráció többi tagja kártalanítja, hanem az Országos Betétbiztosítási Alapon keresztül az ország összes pénzintézete. A bankok emiatt az elmúlt években már több mint 80 milliárd forintot fizettek be az OBA-ba.

Név nélkül is az FHB-ról van szó

A Bankszövetség elnöke úgy fogalmaz: „fontosnak tartjuk, hogy a létrejött integrációk az eredeti céljuknak megfelelően működjenek. A takarékszövetkezeti integráció ne terjedjen ki a takarékszövetkezeti múlttal nem rendelkező kereskedelmi bankokra…” Ez pedig félreérthetetlenül az FHB-csoportra utal.

Szeptemberben ugyanis az FHB Jelzálogbank és az FHB Kereskedelmi Bank is belépett az integrációba, holott a takarékokhoz semmi közük sem volt. Előzőleg viszont a kormány által levezényelt integráció keretében az FHB Jelzálogbank is hozzájutott 13,7 százalékos közvetett befolyásoló részesedéshez a Takarékbankban, az integráció meghatározó pozícióiba pedig az FHB több, korábbi vezetője került.

Demján Sándor a miniszterelnöknek írott levelében konkrétan a „Spéder Zoltán vezette konzorciumról” beszél, és azt állítja, hogy Spéder Zoltán és üzlettársai „parazitaként szívják ki” a takarékszövetkezeti szektor erőforrásait.

Spéder Zoltán közvetve az FHB-csoport egyik meghatározó tulajdonosa, karrierjét az OTP-ben, Csányi Sándor mellett alapozta meg, az elmúlt években pedig a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János közreműködésével stratégiai szövetséget alakított ki az FHB, valamint a takarékok és a Magyar Posta részvételével. Ennek keretében a stratégiai szövetség tagjai számos cégben váltak kölcsönösen tulajdonossá, illetve gyakran vásárolják egymástól a különböző szolgáltatásokat.

Demján Sándor az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) sajtótájékoztatóján 2013. július 5-én.
©

Demján Sándor, aki az elmúlt években maga is kiszorult a takarékszövetkezeti integrációból, ám sorstársaival együtt változatlanul az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnöke, azt állítja, hogy „egy jól körülhatárolható üzleti kör nyerészkedik 130 ezer szövetkezeti részjegy tulajdonos kárára”.

A Takarékbank cáfol

Demján Sándor levelére közleményben reagált a Takarékbank, amely tételesen igyekezett cáfolni az üzletember által közölt adatokat. Demján azt próbálta alátámasztani, hogy a takarékok nyereségességét használják fel az FHB veszteséges gazdálkodásának a kiegyensúlyozására. A Takarékbank viszont azt állítja, hogy a takarékok és az FHB-csoport eredményessége egymástól teljesen független. A Takarékbank szerint teljesültek az integráció céljai, "a szektort sikerült megtisztítani az OTSZ regnálása alatti évek visszaéléseitől, az elmúlt évtizedek csalárd csődjeitől, a szabálytalanul, az ügyfelek pénzével felelőtlenül gazdálkodó takarékoktól".

Tény, hogy az elmúlt években az MNB több takarékszövetkezetnél is talált szabálytalanságokat, és valóban csődbe ment néhány szövetkezeti hitelintézet. Másfelől viszont az is tény, hogy az FHB tavaly az után tudta igazolni a pénzügyi felügyelet felé, hogy megfelelő mennyiségű tőkével rendelkezik, hogy egyes takarékszövetkezetek FHB-részvényeket jegyeztek.

A Bankszövetséghez közeli forrásokból a HVG úgy értesült, hogy Patai Mihály elnök a versenytorzító folyamatok miatt tehette meg, hogy a Bankszövetség nevében olyan nyilatkozatot tegyen, amely egy vagy több tagra, köztük az FHB-re nézve kedvezőtlen következményekkel járhat. A Bankszövetség tagjainak ugyanakkor kulcsszerepe lehet abban, hogy fellendül-e Magyarországon a vállalati hitelezés, és új lendületet vehetnek-e a magánberuházások és a gazdasági növekedés.

http://hvg.hu/gazdasag/20160601_kitort_a_bankarhaboru_demjan_sandor_utan_a_bankszovetseg_is_megszolalt

Spéder Zoltánt felfújták és most kipukkasztják

Szabad kezet kapott Spéder Zoltán a kormánytól, hogy felépítse az OTP riválisát. Aztán váratlanul hatalmas össztűz zúdult rá. Orbánék azt sugallják, hogy a bankár átverte őket, de közben az is látszik, hogy a kormányzati terv megváltozott.

Spéder Zoltán hatalmát megtörték. A bankja és a sajtóbirodalma is veszélyben van, a befolyása már nem lehet ugyanakkora, mint az utóbbi években volt.

Ennyire összehangolt és kemény támadásoknak még nem volt senki sem kitéve az ország elitjéből, és ezt tovább élezi, hogy Spéder Zoltán az utóbbi években szorosan együttműködött az Orbán-kormánnyal, komoly feladatokat és lehetőségeket kapott.

Az sem kizárt, hogy a korrupcióval annyit támadott kormány kihasználja a mostani leszámolást arra is, hogy a közvélemény előtt egy látványos perrel bizonyítsa, eljárnak a büntetőjog eszközével is, ha kell. Ennek szálai pedig a Miniszterelnökségen dolgozók közül is utolérhetnek embereket. Amennyiben ez a forgatókönyv érvényesülne, akkor Spéder Zoltánon kívül Lázár János is nehéz helyzetbe kerül.

A Spéder Zoltán elleni intézkedéseknek a konkrét eljárásokon túl szimbolikus jelentősége is van. A médiakampány durvasága üzenet mindenkinek, aki a kormánnyal bizniszel: senki sem képzelheti azt, hogy ha kap egy lehetőséget a kormánytól, akkor már alanyi jogon is erős lehet.

Nagyon tömören összegezve az történt, hogy Spéder Zoltán már régen útban volt Csányi Sándor OTP-vezérnek, és mostanra útját állta Matolcsy György jegybankelnök és Orbán Viktor miniszterelnök újabb törekvéseinek is. És az is számított, hogy megtámadásával Lázár Jánosra is rá lehetett ijeszteni.

Csányi és Spéder

Spéder Zoltán legfőbb ellenlábasának már tíz éve Csányi Sándort tartják. A mostani helyzetben ezért Csányinak egyáltalán nincs ellenére az FHB gyengülése, de a közelében lévők szerint a Spéder ellen sajtóhadjárat stílusa már nem tetszett neki.

A kettejük közti évtizedes viszály miatt különösen érdekes, hogy múlt csütörtökön egy Normafánál lévő cukrászdában találkoztak, egy nappal azután, hogy nyomozók tartottak házkutatást az FHB irodáiban. Nem tudjuk, hogy ki kezdeményezte a találkozót, de az egyértelmű, hogy Spédernek lehetett sokkal kellemetlenebb a kávézás.

Spéder 15 évig viselt vezető tisztségeket az OTP-nél, 2006-ban a vezérigazgató-helyettesi székét hagyta ott, vagyis Csányi Sándor első helyettese volt. Haragban váltak el egymástól: Spéder úgy vélte, hogy ő tette igazán naggyá az OTP-t, de Csányi aratott le mindent; Csányi pedig úgy vélte, hogy Spéder túlzottan önállósította magát, a háta mögött intézkedett. Spéder 2007-ben vásárolta be magát a Földhitel- és Jelzálogbankba (FHB) és ennek elnökeként elkezdett építkezni. Kimondatlanul is az volt a tét, hogy miután összeveszett Csányival, képes lesz-e megcsinálni az új OTP-t, ezúttal már magának.

Az OTP az utóbbi években többször is feljelentette az FHB-t az Európai Bizottságnál, és a bank legújabb törekvéseit élesen támadó bankszövetségi levelet is az OTP-ből sugalmazhatták. Csányi Sándor nem nézte jó szemmel, hogy a kormány egyre nagyobb lehetőséget nyújt az FHB-nak, és Orbán Viktor előtt sem titkolta, hogy szerinte rossz lóra tesz Spéderrel. Ahogy Lázár János felügyelete alatt az FHB egyre jobban körülfont egy félig állami lábon álló új monstrumot, amiben a posta, a közműcégek és a takarékok is benne vannak, úgy sértette egyre inkább az OTP piaci érdekeit is ez a törekvés. Spéder egy június 15-re tervezett, azóta a támadások miatt visszavont takarékszövetkezeti közgyűlésen nagyot lépett volna előre az építkezésben, egy érdemi szinttel lett volna stabilabb a birodalma. Ebből azonban már semmi sem lesz.

Spéder és a Fidesz

Spéder Zoltán a nyolcvanas évek második felében a Rajk szakkollégium hallgatójaként ismerte meg a Fidesz alapítóit, elsősorban a Bibó szakkollégiummal közösen rendezett táborok alkalmával. Kezdettől a Fidesz holdudvarához tartozott, és ugyan közvetlenül nem folyt bele a politikába, mégis a mai napig élő maradt a kapcsolata a párt vezetésével, és így Orbán Viktorral is. Amikor májusban még csak kóstolgatta a kormánypárti média Spédert, akkor egy vezető fideszes politikus azzal tompította a támadások jelentőségét, hogy „itt túl régi és erős személyes kapcsolódások vannak ahhoz, hogy Spéder Zoltánt csak úgy ejteni lehessen” – a helyzetértékelés ugyan nem bizonyult pontosnak, de jelzi, hogyan tartották számon a bankárt még hetekkel ezelőtt is a pártban.

A 2010-es kormányváltás után Spéder segítséget kért a kormányra jutott fideszesektől. Egyrészt akkoriban már voltak az FHB ellen Brüsszelben eljárások, másrészt a bank anyagilag sem állt stabil lábakon. Visszaemlékezések szerint közepes lelkesedéssel fogadták kéréseit, ám végül jogi és diplomáciai segítséget az EU-val szemben biztosan kapott, és nagyon valószínű, hogy anyagiban is részesült.

A kormány eddig együttműködött az FHB-vel, hogy e rendkívüli segély sorsát eltitkolja, de az MNB most hirtelen azt követeli, hogy a bank nevezze meg, hogy kinél vannak azok a kötvények, amelyekkel kihúzták a csávából a bankot négy évvel ezelőtt.

Sarkadi Zsolt ebben a cikkében foglalta össze, hogy 2012-ben egy rejtélyes, hivatalosan máig ismeretlen befektető hogyan mentette ki az FHB-t. Sok jel utal arra, hogy a kötvényeket végső soron a magyar állam jegyezte le, és ezek a mai napig úgy állnak, hogy az FHB se kamatot nem fizetett utánuk, és tulajdonrészre sem cserélték. 30 milliárd forintról van szó, éppen akkora összegről, amit az FHB akkoriban fizetett vissza az államnak a már említett, és a bank számára kedvezőtlenül alakuló EU-s eljárás hatására. Minden jel szerint e kötvényekkel kapcsolatos az MNB június 7-i büntetése is.

Az új monstrum

Spéder Zoltán évekig készült arra, hogy az Orbán-kormánnyal együttműködve egy komoly pénzügyi intézményt építsen fel, és ebben sokáig a politika jó partnernek bizonyult. 2013-ban kapott felhatalmazást Orbán Viktortól, hogy szervezze meg a takarékszövetkezetek integrációját. Spéder arra figyelmeztetett, hogy e kis pénzintézetek sorra bedőlhetnek, bár a takarékok érdekképviseletének akkori vezetője, Demján Sándor, ezt a fenyegetettséget mindig is tagadta.

A takarékszövetkezetek integrációja egy bonyolult, kereszttulajdonlások sorozatával alábástyázott rendszerré növekedett mostanra. E monstrum a rezsiszámlákat, az FHB-t, a takarékok pénzét és a postai infrastruktúrát köti össze. Az építkezés politikai felügyelete a Lázár János vezette Miniszterelnökséghez, azonban belül pedig Németh Lászlóné államtitkárhoz került. A takarékszövetkezetek felett álló Takarékbankban és a Magyar Postánál is sorra kerültek vezető pozíciókba az FHB egykori vezetői, vagyis Spéder Zoltán bizalmasai. „Németh Lászlóné se tudta már követni, hogy mi történik, ha elakadt, akkor rögtön hívta Zoltánt” – mondta egy építkezést jól ismerő ember.

Engedély nélkül túltolta?

A történet innentől válik a mostani fejlemények szempontjából különösen érdekessé. A Fidesz felől egyre inkább azt terjesztik, hogy Spéderrel az lett a fő baj, hogy túl sokat akart magának. Az üzenet szerint nem arra kapott megbízást, hogy magának építsen birodalmat, hanem csak azzal bízták meg, hogy építse ki a rendszert, így megszolgálva azt, hogy az állam megmentette a bankját. Ehelyett azonban az utóbbi évek számos lépése arról szólt, hogy az FHB vezető pozíciója megkerülhetetlen legyen, és ennek betetőzése lett volna a június 15-i közgyűlés, ahol minden jel szerint a takarékoknak be kellett volna vásárolniuk az FHB-ba, vagyis a két pénzügyi intézmény teljesen összenőtt volna, de az irányítás az FHB-hoz kötődő embereknél maradt volna. Erre célzott Demján Sándor, amikor parazitához hasonlította az FHB-t, Orbán Viktornak írt levelében.

Az egyre erőteljesebben hangoztatott kormányzati magyarázat szerint a Spéder-ellenes össztűz fő oka az, hogy Orbán Viktor és Matolcsy György megelégelték, hogy Spéder elsősorban magának dolgozik az államtól kapott eszközökkel, ráadásul úgy, hogy a jegybank ellenőrzési mechanizmusa alól is ki tudott bújni. Spéder Zoltán pedig azzal haragította őket végképp magára. hogy előre menekült, és a júniusi közgyűléssel bebetonozta volna magát az új konglomerátumba, ahelyett, hogy elkezdett volna hátrálni belőle.

Eddig ez senkit sem zavart?

Nagy kérdés, hogy reális-e azt feltételezni, hogy a monstrum építésének módja tényleg nem tűnt-e fel eddig senkinek a kormányból, vagy ez most csak egy ürügy-e. A folyamat évek óta zajlott, panaszkodott miatta az ellenzék, Demján Sándor az Alkotmánybírósághoz is fordult, cikkek sora mutatta be a vitatható lépéseket. Ehhez képest a közelmúltban a kormánypárti többség még törvényt is hozott arról, hogy az FHB-val üzletelő posta üzleti titkait fokozottan védeni kell. Orbán Viktor korábban személyesen is kiállt az említett monstrum mellett.

Valószínű, hogy az összeütközést több fontos egyéb fejlemény is felgyorsította, és nem elsősorban arról lehet szó, hogy hirtelen leesett Orbán Viktornak, hogy “nem erről volt szó”.

A legfontosabb fejlemény az lehet, hogy állítólag Orbán Viktor és Matolcsy György az FHB helyett egy másik bankot akarnak betolni a monstrum élére. Ez a pénzügyi körök általános vélekedése szerint az MKB bank lehet, amit német tulajdonosától a magyar állam tavaly vásárolt meg, majd idén adott tovább egy eddig ismeretlen hátterű konzorciumnak. A végső tulajdonosok a piaci pletykák szerint olyanok lehetnek, akikben Orbán és Matolcsy úgy megbíznak, mint saját magukban. Az új rendszerben pedig nem lesz már szükség az FHB-ra.

Túlnőtt

Egy másik - a fenti fő okot egyébként nem vitató - magyarázat szerint Spéder Zoltán már hónapokkal ezelőtt világos üzenetet kapott: vagy bankárkodik, vagy médiatulajdonos lesz, de a kettő együtt nem megy.

Eszerint a pénzügyi monstrumot és az érdekeltségébe tartozó médiavállalkozásokat már túl nagy hatalomnak érezték Orbánék, akik semmiképpen sem akarnak egy új Simicska Lajost látni a színen, pláne nem egy olyat, aki egyszerre szedi a rezsit és befolyásolja a közvéleményt.

Spéder vezeti a CEMP nevű médiavállalkozást, amibe többek között olyan kiadványok tartoznak, mint az Index. Továbbá a bizalmasai kulcspozícióba vannak a Népszabadságot és Nemzeti Sportot is kiadó Mediaworks kiadónál, ami hiába Heinrich Pecina osztrák üzletember tulajdona, ezt a kiadót is Spéder érdekeltségei közé sorolják az üzleti életben.

Ez így együtt már sok volt Orbánéknak, és ezt erősítik azok a történetek, ami szerint Habony Árpád már régebben is meg akarta szerezni a Mediaworksöt Pecinától, és most már a CEMP iránt is mutat érdeklődést. (A CEMP iránti kormányközeli érdeklődés egyáltalán nem új, pár éve Simicska Lajos is szívesen vitte volna.)

Rivális klánok

A Miniszterelnökség vezetőit meglepte, hogy milyen kemény össztűz zúdult június elején Spéderre. Magukra vették a támadásokat, nyílt háborútól tartottak a Lázár Jánossal szemben álló fideszes csoporttal. Néhány nappal később azonban igyekezték azt elhinteni, hogy szó sincs arról, hogy nekik kellene védekezniük, és azt üzenték inkább, hogy az egész kampány kifejezetten csak Spéder Zoltánról szól.

A Spéder-birodalom túlnövekedése ugyanis Lázár János megerősödését is jelentette. És ezt egyáltalán nem nézte jó szemmel az a csoport, amit a kormányban gazdasági vonalon Seszták Miklós fejlesztési miniszter, míg politikai vonalon Rogán Antal miniszterelnöki kabinetirodát vezető miniszter képvisel.

A Seszták-féle kör (amely bírja a Mol, és így az ott befolyásos Csányi Sándor támogatását is) az energetikai lábat rúgná ki az épülő monstrum alól, a kabinetirodát informálisan irányító Habony Árpád pedig a Spéder-féle médiabirodalmat vinné. Ebben a helyzetben Spéder és a monstrum elleni fellépés egyben Lázár gyengítésére is alkalmas.

Lázár tavaly minden követ megmozgatott, hogy Rogánból ne legyen miniszter, de mostanra Lázár kényszerülhet védekezésre: akármi is lesz a Spéder Zoltán és érdekeltségei ellen indított vizsgálatok vége, a politikai felelősség elsősorban az övé.

http://444.hu/2016/06/14/speder-zoltant-felfujtak-es-most-kipukkasztjak

"Lop, hazudik": egymásnak ugrott Demján és a Takarékbank

Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke szerint sikerül megakadályozni, hogy ellopják a takarékszövetkezet vagyonát. A Takarékbank szerint Demján hazudik.

 

Demján Sándor az OTSZ elnökségének elnöki fórumát követő sajtótájékoztatón csütörtökön, Budaörsön kijelentette:

"egy megtervezett bűnszövetkezet volt, ami a takarékszövetkezeti rendszer félelemben tartásán keresztül, "jogi csűrcsavarral élve", erkölcsileg nem elfogadható módon gazdagodott meg."

Hozzátette: büszke arra, hogy nyílt levele hatására is sikerül megakadályozni, hogy egy "parazita csoport" szívja ki a takarékszövetkezet vagyonát, akár 70-80 milliárd forintot.

Mint mondta, a lopás az lopás, és itt kisemberek kisemmizése folyt, mintegy 130 ezer kisrészvény-tulajdonos megdolgozott, felhalmozott jövedelmét és pénzét lopták el.

Elmondta: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tájékoztatása alapján 2012-ben még 10 milliárd forintos vagyonnal (adózott eredménnyel) rendelkezett az akkori szövetkezeti szektor.

Pár év alatt a 10 milliárd forintos eredmény 2 milliárd forint veszteségbe ment át, miközben a "profitcentrum", a Takarékbank eredménye 200 millióról 3,2 milliárd forintra nőtt - ismertette.

Tételesen cáfolják Demjánt 

A Takarékbank Zrt. a leghatározottabban visszautasítja és tételesen cáfolja Demján Sándor újabb vádaskodásait, derül ki a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményből:  

1. Demján állításaival szemben nem az elmúlt időszakban történt lopás a szektorban. A valóság ezzel szemben az, hogy az Integráció megújítása előtti időszakban - részben a takarékszövetkezetek 2013--2014. közötti átvizsgálása nyomán - derült fény egy sor olyan esetre (Jógazda, Soltvadkert, Körmend és Vidéke, Orgovány, Alba, Széchenyi, Tisza), amelyekben komoly visszaélések történtek. Ezek némelyikében jelenleg is folynak hatósági eljárások.

2. Nem igazak Demján állításai a takarék szektor működésének eredményeivel kapcsolatosan sem. Az Integráció konszolidált adózás előtti eredménye 3,312 milliárd forintot tett ki, amiben jelentős szerepet játszott a Takarékbank eredményessége. A központi banki funkciója mellett önálló kereskedelmi és befektetési banki tevékenységet is folytató Takarékbank jó eredményei nem a profitcentrum létrejöttének, hanem nagyrészt olyan tevékenységeknek köszönhetőek, amelyeket a takarékszövetkezetek nem végeznek – nagyvállalatoknak nyújtott szolgáltatások, elsődleges állampapír forgalmazói tevékenység, intézményi ügyfelek számára nyújtott befektetési szolgáltatások. 2015-ben a takarékszövetkezetek 60 százaléka pozitív eredménnyel zárta az évet, miközben a magyarországi bankok jelentős része még veszteséges volt.

3. 2015-ben – a szektor első közösen tervezett üzleti évében – jelentős eredményeket sikerült elérni mind a hitelezés, mind a megtakarítások mind a számlanyitások területén köszönhetően a korábbi éveknél aktívabb üzleti tevékenységnek. A befektetési jegy állomány 25,5 milliárd forintos növekedést, az állampapír állomány 130,8 milliárd forintos növekedést ért el névértéken - ez utóbbi szegmensben a 2014. év végi 2,3 százalékról 5,8 százalékra nőtt a takarékok piaci részesedése 2015 végére. 2015-ben több mint 80 milliárd forintnyi új megtakarítás érkezett a szektorba. A takarékszövetkezetek több mint 760 millió forintnyi jutalékot könyveltek 2015-ben el az értékpapír-ügynöki tevékenységüknek köszönhetően. Jelentősen nőtt a különböző számlák száma is a takarékszövetkezeteknél: 2015-ben több mint 66 ezer új lakossági és 15 ezer vállalkozói számlát, valamint 45 ezer új értékpapír-számlát is nyitottak a takarékok ügyfeleiknek. Ezzel a bankszektorra jellemző csökkenés helyett növekedtek, és ezzel a piaci részüket is növelni tudták.

A takarékszövetkezetek összességében mintegy 20 milliárd forinttal több hitelt helyeztek ki a vállalkozói ügyfelek részére 2015-ben, mint 2014-ben. A takarékszövetkezetek 2016-ban pedig tovább növelték hitelezési aktivitásukat: 2016 első negyedévében 26, 5 milliárd forintnyi hitelt helyeztek ki a vállalkozók részére szemben a 2015 év hasonló időszakának 22 milliárd forintos kihelyezésével. A Takarékbank és a takarékszövetkezetek (az FHB nélkül) 2015-ben összesen 170 milliárd forint értékben folyósítottak hitelt a kis- és közepes vállalkozások számára.

Hasonló tendenciák mutatkoztak a lakossági hitelezés területén. A devizahitelek forintosításához kapcsolódó hitelkiváltásban – köszönhetően a takarékszövetkezetek aktivitásának – a takarékszövetkezetek helyezték ki az összes kiváltó hitel 30 százalékát. A Takarékszövetkezetek 2016 első negyedévében jelentősen növelték a hitelezési aktivitásukat a lakossági jelzáloghitelezés terén is. 2016 első negyedévében a takarékszövetkezetek két és félszer annyi lakossági jelzáloghitelt értékesítettek, mint 2015 hasonló időszakában.

4. A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete és a Takarékbank Zrt. kizárólag a jogszabályok és a kötelező szabályzatok megsértése miatt menesztett takarékszövetkezeti vezetőket az elmúlt években. A Takarékbank 2015. elején indított vizsgálata öt takarékszövetkezet esetében tárta fel, hogy azok a jogszabályi előírást és a kötelező szabályzatokat megsértve az integráció központi bankján kívül tartottak fenn bank-, illetve értékpapírszámlát. Minden olyan esetben, ahol ez a törvénysértés megállapításra került - függetlenül attól, hogy mely pénzintézeteknél milyen típusú számlát vezettek, illetve az azokon elhelyezett összegek nagyságától – az SZHISZ és a Takarékbank kivétel nélkül ugyanazt a döntést hozta: felmentette az érintett vezetőket.

5. A Takarékbank határozottan visszautasítja a takarékok külföldiek kezére juttatásának terveire vonatkozó vádaskodásokat is.

6. A Takarékbank Zrt. többségi tulajdonosa a Magyar Takarék Befektetési és Vagyongazdálkodási Zrt. részvényesei 75 százalékban takarékszövetkezetek és takarékszövetkezeti vezetők. A Takarékbank Zrt. kisebbségi tulajdonosai is takarékok, így a Takarékbank Zrt. eredményéből a takarékok osztalék formájában részesednek - 2015-ben a Takarékbank Zrt. több mint 2 milliárd forint osztalékot fizetett ki részvényeseinek.

atv.hu / MTI

Demján szerint Spéderék el akarták lopni a takarékszövetkezeti vagyont

Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnöke szerint sikerül megakadályozni, hogy ellopják a takarékszövetkezet vagyonát.

Demján Sándor az OTSZ elnökségének elnöki fórumát követő sajtótájékoztatón csütörtökön, Budaörsön kijelentette: egy megtervezett bűnszövetkezet volt, ami a takarékszövetkezeti rendszer félelemben tartásán keresztül, "jogi csűrcsavarral élve", erkölcsileg nem elfogadható módon meggazdagodott meg.

Hozzátette: büszke arra, hogy nyílt levele hatására is sikerül megakadályozni, hogy egy "parazita csoport" szívja ki a takarékszövetkezet vagyonát, akár 70-80 milliárd forintot. Mint mondta, a lopás az lopás, és itt kisemberek kisemmizése folyt, mintegy 130 ezer kisrészvény-tulajdonos megdolgozott, felhalmozott jövedelmét és pénzét lopták el.

Elmondta: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tájékoztatása alapján 2012-ben még 10 milliárd forintos vagyonnal (adózott eredménnyel) rendelkezett az akkori szövetkezeti szektor. Pár év alatt a 10 milliárd forintos eredmény 2 milliárd forint veszteségbe ment át, miközben a "profitcentrum", a Takarékbank eredménye 200 millióról 3,2 milliárd forintra nőtt – ismertette.

Demján Sándor kitért Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott megbeszélésére is, amely során egyebek mellett tisztázták azt, hogy az integráció legfőbb célja a szövetkezeti és közösségi vagyon gyarapítása, és akkor eredményes, ha a szövetkezetek közvetlen részesedése nő a bankszektorban. Mint mondta, ez csökkent az utóbbi időszakban, de ezt majd kideríti a felügyeleti vizsgálat.

Tájékoztatása szerint kitértek arra is, hogy független szakértőkkel tisztázzák majd ki, milyen eredménye volt az integrációnak 3 év alatt, hol sérültek az érdekek, "hol ment ki jövedelem", amelyért a döntéshozók felelnek majd. Beszámolt arról, hogy lesznek majd személycserék, a miniszterelnök dönt majd erről. Kormánybiztost neveznek majd ki egyebek mellett a közösségi vagyon gyarapításának felügyeletére. Demján Sándor szerint a szövetkezeti törvény egy üzleti terv, amire törvényt szabtak, amelynek "szellemi atyja és mozgatója" Spéder Zoltán volt. (Aki ellen nemrég indított a kormányközeli sajtó hadjáratot, illetve rászállt a rendőrség és egyéb szervek.)

Kitért arra, hogy a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló, 2013-ban elfogadott törvény kimondta: a törvény "minden más magyar törvényt felülír", azaz a takarékszövetkezeti rendszer a bankfelügyelet és a versenyhivatal hatáskörén kívül esett. Mint mondta, olyan, mint egy "fekete lyuk", arról senki információt nem kaphat. Mint mondta, akkor 100 OTSZ-tag volt és volt 30 kontrollálatlan "kóbor" szövetkezet. Akik a rendszer "lenyúlására" szövetkeztek, összekeverték az OTSZ-t és a szövetségen kívüli szövetkezeteket. Mint mondta, az OTSZ működés, tőkefedezet szempontjából biztonságos szervezet volt, jobb volt a minősítése, mint az OTP-é. Kiemelte: az OTSZ tagszervezetei soha nem fordultak az Országos Betétbiztosítási Alaphoz (OBA), a kárrendezést saját alapjukból fedezték, ha valamelyik szövetkezet bajba jutott.

http://propeller.hu/itthon/3225040-demjan-szerint-spederek-el-akartak-lopni-takarekszovetkezeti-vagyont

Mégsem loptak – valaki nem mond igazat

Demján Sándor csütörtökön azt mondta, sikerült megakadályozni, hogy ellopják a takarékszövetkezetek vagyonát. Az elnök szerint egy megtervezett bűnszövetkezet a takarékszövetkezeti rendszer félelemben tartásán keresztül, „jogi csűrcsavarral élve”, erkölcsileg nem elfogadható módon gazdagodott meg. Kitért arra is, hogy a takarékok 10 milliárd forintos eredménye pár év alatt 2 milliárd forint veszteségbe ment át, miközben a „profitcentrum”, a Takarékbank eredménye 200 millióról 3,2 milliárd forintra nőtt.


„A Takarékbank Zrt. a leghatározottabban visszautasítja, és tételesen cáfolja Demján Sándor újabb vádaskodásait” - írja közleményében a hitelintézet. Nem az elmúlt időszakban történt lopás a szektorban, hanem az integráció megújítása előtti időszakban derült fény komoly visszaélésekre (Jógazda, Soltvadkert, Körmend és Vidéke, Orgovány, Alba, Széchenyi, Tisza), melyek némelyikében jelenleg is hatósági eljárások folynak. 

A Takarékbank szerint nem igazak Demján állításai a takarékszektor működésének eredményeivel kapcsolatosan sem. Az integráció konszolidált adózás előtti eredménye 3,312 milliárd forintot tett ki, amiben jelentős szerepet játszott a Takarékbank eredményessége. A központi banki funkciója mellett önálló kereskedelmi és befektetési banki tevékenységet is folytató Takarékbank jó eredményei nem a profitcentrum létrejöttének, hanem nagyrészt olyan tevékenységeknek köszönhetőek, amelyeket a takarékszövetkezetek nem végeznek (nagyvállalatoknak nyújtott szolgáltatások, elsődleges állampapír forgalmazói tevékenység, intézményi ügyfelek számára nyújtott befektetési szolgáltatások). A takarékszövetkezetek 60 százaléka 2015-ben pozitív eredménnyel zárta az évet, miközben a magyarországi bankok jelentős része még veszteséges volt  teszik hozzá.

Kifejtik: a Takarékbank Zrt. többségi tulajdonosának, a Magyar Takarék Befektetési és Vagyongazdálkodási Zrt.-nek a részvényesei 75 százalékban takarékszövetkezetek és takarékszövetkezeti vezetők, és a kisebbségi tulajdonosok is takarékok, így a Takarékbank eredményéből a takarékok osztalék formájában részesednek. A Takarékbank 2015-ben több mint 2 milliárd forint osztalékot fizetett ki részvényeseinek.

A hitelintézet szerint a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SzHISz) és a Takarékbank kizárólag a jogszabályok és a kötelező szabályzatok megsértése miatt menesztett takarékszövetkezeti vezetőket az elmúlt években. A Takarékbank 2015 elején indított vizsgálata öt takarékszövetkezet esetében tárta fel, hogy a jogszabályi előírást és a kötelező szabályzatokat megsértve az integráció központi bankján kívül tartottak fenn bank-, illetve értékpapírszámlát. Minden olyan esetben, ahol ezt a törvénysértést megállapították, kivétel nélkül felmentették az érintett vezetőket  írják.

A közlemény kitér arra is, hogy 2015-ben  a szektor első közösen tervezett üzleti évében  a korábbinál aktívabb üzleti tevékenységnek köszönhetően jelentős eredményeket sikerült elérni mind a hitelezés, mind a megtakarítások, mind a számlanyitások területén. A takarékszövetkezetek mintegy 20 milliárd forinttal több hitelt helyeztek ki a vállalkozói ügyfeleknek, mint 2014-ben, és idén tovább növelték hitelezési aktivitásukat. Hasonló tendenciák mutatkoztak a lakossági hitelezés területén. A devizahitelek forintosításához kapcsolódó hitelkiváltásban a takarékszövetkezetek helyezték ki az összes kiváltó hitel 30 százalékát, 2016 első negyedévében pedig két és félszer annyi lakossági jelzáloghitelt értékesítettek, mint 2015 hasonló időszakában.

Megjegyzik továbbá, hogy a takarékszövetkezetek 2012. évi aggregált eredményének összevetése a 2015. évi konszolidált eredménnyel nem helytálló. Egyrészt 2012 óta a takarékszövetkezeti csődök és az integrációból kilépő takarékszövetkezetek miatt jelentősen csökkent a szektor szereplőinek száma, másrészt korábban soha nem készített a szektor konszolidált beszámolót, harmadrészt egy sor olyan bankpiaci esemény zajlott az elmúlt három évben, amely nemcsak a takarékszövetkezetek, de a bankpiac többi szereplőjének eredményességét is jelentősen visszavetette.

http://adozona.hu/altalanos/Megsem_loptak__valaki_nem_mond_igazat_C8GTFE#rsstakarekbank(430x286)(4).jpg (takarékbank, ) 

A Takarékbank ismét visszautasítja Demján vádaskodásait

Csütörtökön írtuk, hogy sajtótájékoztatót tartott Demján Sándor, a takarékszövetkezetek egy kisebb részét képviselő Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnöke, és az eseményről egy vágatlan videót is kitettünk, amiben az üzletember súlyos vádakkal ment neki Spéder Zoltánnak, és az Orbán Viktor által beígért fejcserékről is beszélt.

A tájékoztató előzménye, hogy Demján Sándor május végén nyílt levélben fordult Orbán Viktorhoz, mert szerinte  a miniszterelnököt és a kormányt is félrevezetik a takarékok államosítása ügyében. A takarékok akkor szintén nyílt levélben támadtak vissza. A Takarékszövetkezetekért Egyesület viszont kiállt Demján mellett.

A Takarékbank Zrt. Demján sajtótájékoztatójára reagálva csütörtök délután sajtóközleményt adott ki, amelybena leghatározottabban visszautasítják és tételesen cáfolják Demján Sándor újabb vádaskodásait.Íme a közlemény állításai, 6 pontban:

  1. Demján állításaival szemben nem az elmúlt időszakban történt lopás a szektorban. A valóság ezzel szemben az, hogy az Integráció megújítása előtti időszakban – részben a takarékszövetkezetek 2013–2014. közötti átvizsgálása nyomán – derült fény egy sor olyan esetre (Jógazda, Soltvadkert, Körmend és Vidéke, Orgovány, Alba, Széchenyi, Tisza), amelyekben komoly visszaélések történtek. Ezek némelyikében jelenleg is folynak hatósági eljárások.
  2. Nem igazak Demján állításai a takarék szektor működésének eredményeivel kapcsolatosan sem. Az Integráció konszolidált adózás előtti eredménye 3,312 milliárd forintot tett ki, amiben jelentős szerepet játszott a Takarékbank eredményessége. A központi banki funkciója mellett önálló kereskedelmi és befektetési banki tevékenységet is folytató Takarékbank jó eredményei nem a profitcentrum létrejöttének, hanem nagyrészt olyan tevékenységeknek köszönhetőek, amelyeket a takarékszövetkezetek nem végeznek – nagyvállalatoknak nyújtott szolgáltatások, elsődleges állampapír forgalmazói tevékenység, intézményi ügyfelek számára nyújtott befektetési szolgáltatások. 2015-ben a takarékszövetkezetek 60 százaléka pozitív eredménnyel zárta az évet, miközben a magyarországi bankok jelentős része még veszteséges volt.
  3. 2015-ben – a szektor első közösen tervezett üzleti évében – jelentős eredményeket sikerült elérni mind a hitelezés, mind a megtakarítások mind a számlanyitások területén köszönhetően a korábbi éveknél aktívabb üzleti tevékenységnek. A befektetési jegy állomány 25,5 milliárd forintos növekedést, az állampapír állomány 130,8 milliárd forintos növekedést ért el névértéken – ez utóbbi szegmensben a 2014. év végi 2,3 százalékról 5,8 százalékra nőtt a takarékok piaci részesedése 2015 végére. 2015-ben több mint 80 milliárd forintnyi új megtakarítás érkezett a szektorba. A takarékszövetkezetek több mint 760 millió forintnyi jutalékot könyveltek 2015-ben el az értékpapír-ügynöki tevékenységüknek köszönhetően. Jelentősen nőtt a különböző számlák száma is a takarékszövetkezeteknél: 2015-ben több mint 66 ezer új lakossági és 15 ezer vállalkozói számlát, valamint 45 ezer új értékpapír-számlát is nyitottak a takarékok ügyfeleiknek. Ezzel a bankszektorra jellemző csökkenés helyett növekedtek, és ezzel a piaci részüket is növelni tudták.
    A takarékszövetkezetek összességében mintegy 20 milliárd forinttal több hitelt helyeztek ki a vállalkozói ügyfelek részére 2015-ben, mint 2014-ben. A takarékszövetkezetek 2016-ban pedig tovább növelték hitelezési aktivitásukat: 2016 első negyedévében 26, 5 milliárd forintnyi hitelt helyeztek ki a vállalkozók részére szemben a 2015 év hasonló időszakának 22 milliárd forintos kihelyezésével. A Takarékbank és a takarékszövetkezetek (az FHB nélkül) 2015-ben összesen 170 milliárd forint értékben folyósítottak hitelt a kis- és közepes vállalkozások számára.
    Hasonló tendenciák mutatkoztak a lakossági hitelezés területén. A devizahitelek forintosításához kapcsolódó hitelkiváltásban – köszönhetően a takarékszövetkezetek aktivitásának – a takarékszövetkezetek helyezték ki az összes kiváltó hitel 30 százalékát. A Takarékszövetkezetek 2016 első negyedévében jelentősen növelték a hitelezési aktivitásukat a lakossági jelzáloghitelezés terén is. 2016 első negyedévében a takarékszövetkezetek két és félszer annyi lakossági jelzáloghitelt értékesítettek, mint 2015 hasonló időszakában.
  4. A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete és a Takarékbank Zrt. kizárólag a jogszabályok és a kötelező szabályzatok megsértése miatt menesztett takarékszövetkezeti vezetőket az elmúlt években. A Takarékbank 2015. elején indított vizsgálata öt takarékszövetkezet esetében tárta fel, hogy azok a jogszabályi előírást és a kötelező szabályzatokat megsértve az integráció központi bankján kívül tartottak fenn bank-, illetve értékpapírszámlát. Minden olyan esetben, ahol ez a törvénysértés megállapításra került – függetlenül attól, hogy mely pénzintézeteknél milyen típusú számlát vezettek, illetve az azokon elhelyezett összegek nagyságától – az SZHISZ és a Takarékbank kivétel nélkül ugyanazt a döntést hozta: felmentette az érintett vezetőket.
  5. A Takarékbank határozottan visszautasítja a takarékok külföldiek kezére juttatásának terveire vonatkozó vádaskodásokat is.
  6. A Takarékbank Zrt. többségi tulajdonosa a Magyar Takarék Befektetési és Vagyongazdálkodási Zrt. részvényesei 75 százalékban takarékszövetkezetek és takarékszövetkezeti vezetők. A Takarékbank Zrt. kisebbségi tulajdonosai is takarékok, így a Takarékbank Zrt. eredményéből a takarékok osztalék formájában részesednek – 2015-ben a Takarékbank Zrt. több mint 2 milliárd forint osztalékot fizetett ki részvényeseinek.

Két ábrát is mellékeltek:

Megjegyezték továbbá, hogy a szövetkezeti hitelintézeti integráció történetében a 2015. év az első olyan esztendő, amelyről konszolidált beszámoló készülhetett, amelyben immár az összes szövetkezeti hitelintézet és a Takarékbank eredményei szerepeltek. A takarékszövetkezetek 2012. évi aggregált eredményének összevetése a takarékszövetkezetek 2015.évi konszolidált eredményével nem helytálló. Egyrészt 2012 óta a takarékszövetkezeti csődök és az integrációból kilépő takarékszövetkezetek miatt jelentősen csökkent a szektor szereplőinek száma, másrészt korábban soha nem készített a szektor konszolidált beszámolót, harmadrészt egy sor olyan bankpiaci esemény zajlott az elmúlt három évben, amely nemcsak a takarékszövetkezetek, de a bankpiaci többi szereplőjének eredményességét is jelentősen visszavetette.

Az eredményesség csökkenésében jelentős szerepet játszott egyszeri tényezőként az elszámolási törvénnyel kapcsolatos tartalékképzés, az elmúlt években jelentősen szűkülő kamatmarzsok, valamint a takarékszövetkezeteket ügyfélkörükből adódóan súlyosan érintő ingyenes készpénzfelvétel. A szektor jövedelmezősége az elmúlt évben azonban már javult.

http://24.hu/fn/penzugy/2016/06/17/a-takarekbank-ismet-visszautasitja-demjan-vadaskodasait/

Demján: A lopások központja a TakarékBank

Kormánybiztost neveznek ki a takarékszektorban történt visszaélések kivizsgálására, aki a személyi felelősséget is vizsgálni fogja. Erről állapodott meg Demján Sándor és Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn.

-->

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://offforever.blog.hu/api/trackback/id/tr318817802

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.