He?

Bolondok hajóján : zene mellett, minden "behozott" és magánvélemény, esemény, történet, téma ütközhet az Életről. Szabadon. (Még!) :-DDD

sörcsap nagybaszónak

Miva'?

 

 

És a főd forog tovább!

 

Beszótak:

Esik-e wazze?


Számojjá csapos!

Naptár

augusztus 2020
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31

Boldog öregkor, vastag nyugdíj, ha nem adózol "rendesen"?

2016.04.30. 06:01 guma

Büntetlenül gyűjthet nagy nyugdíjat az, aki nem adózott túl sokatLucky old man holding dollar bills

Úgy tűnik, a kormányt nem zavarja, ha kevés adót és járulékot fizetünk, és azt sem tartja aggasztónak, ha emiatt nem lesz rendes állami nyugdíjunk. Észnél kell lennünk!

Korábban a témában:

Nincs egy hete, hogy Orbán Viktor bejelentette, átszabnák a cafeteriát, készpénzesítenék egy részét, amire nem vonnának járulékot, viszont nyugdíjat sem kapnánk utána. Mindezt fizetésemelésként tálalták (apropó: az Európai Unió Bírósága elmeszelte a SZÉP-kártyát és az Erzsébet-utalványt). Hogy pontosan hova fut ki nyárra az ötletelés, és jövőre mi marad a mostani cafeteriából, minderre hogyan reagálnak a cégek, azt még nem tudni.

A nyugdíjrendszer fenntarthatóságát erőteljesen megkérdőjelező szakértői kételyek mellett mindenesetre eléggé meghökkentő az elképzelés. Hiszen már most is van cirka 2 millió magyar (a 4,5 millió adófizetőből), akik csak minimálisan járulnak hozzá a közterhekhez. Vagy mert erre lehetőségük van (kedvezményes adózási formában vannak: kata, ekho, eva), vagy mert kijátsszák a meglévő szabályokat (vállalkozók minimálbéren), illetve mert kényszerhelyzetben vannak (közmunkások, minimálbérre, vagy még annyira sem bejelentett dolgozók, vállalkozónak kiszervezett alkalmazottak, feketemunkások).

Adódik a komoly kérdés: mi lesz velük nyugdíjas korukra? Koldusszegénységre kell berendezkedniük? És ha előtakarékoskodnak, nem lóg-e ki a lóláb, vagyis lehet-e büntetlenül nem túl sokat adózni, és közben takaros összegű nyugdíjpénzt összegyűjteni? Kell-e ilyenkor vagyonosodási vizsgálatra, adóbüntetésre számítani?

Pénzügyi- és adószakértő bevonásával vizsgáltuk a kérdéseket.

Nem vizsgálják a hízó nyugdíjpénzt

Jó hír az érintetteknek, hogy idén januártól a NAV csak büntetőeljárás mellett indíthat vagyonosodási vizsgálatot. Így ha nincs bűnügy, tehetetlen a vagyonosodást látva és még akkor sem vizsgálódhat, ha a szomszéd tudni véli, hogy valaki gazdagszik. Ehhez “kilövési engedély” kell, amit jelenleg kizárólag a büntetőeljárás megindítása jelent – erősítette meg megkeresésünkre Ruszin Zsolt adószakértő.

Vagyis ilyen oldalról

nincs akadálya annak, hogy valaki alig adózzon, fizessen tb-t, és emellett szép kerek összeg gyűljön össze neki nyugdíjra, a megtakarításai révén.

Mi következik ebből: akinél várhatóan padlón lesz az állami nyugdíj, annak mindenképpen érdemes előtakarékoskodni.

Adókedvezmény is jár

A nyugdíj-előtakarékosság előnyei közé tartozik az adó-visszatérítés, ami kvázi

extraprofitként is felfogható.

Nem kézbe kapjuk ugyanis, hanem a nyugdíjszámlán lévő összeget toldja meg az állam az adott évi egyéni befizetés 20 százalékával, de:

  • önkéntes nyugdíjpénztárnál (önypt) maximum 150 ezer forinttal,
  • nyugdíj-előtakarékossági számlánál (nyesz) legfeljebb 100 ezer forinttal
  • nyugdíjbiztosításnál pedig legfeljebb 130 ezer forinttal.

Aki mindhárom formában takarékoskodik, az pedig legfeljebb 280 ezer forint adó-visszatérítést kaphat összesen a számláira (nem elírás).

Amit még tudni kell, hogy az adó-visszatérítés legfeljebb a magánszemélytől munkajövedelem címén befizetett éves szja alapján járhat vissza. Aki legalább minimálbérre van bejelentve, az pl. már ki tudja használni az önypt-nél a teljes évi 150 ezer forintos adó-visszatérítést (ha ehhez legalább évi 750 ezer forintot fizet be a nyugdíjszámlájára).

Viszont

nem feltétlenül tudják érvényesíteni az adókedvezményt azok, akik nem az általános szabályok szerint adóznak, vagyis nem (vagy csak részben) munkajövedelmek után fizetik az szja-t (például ekhó, kata, eva, stb.)

– kaptuk a tájékoztatást Ruszin Zsolt adószakértőtől.

Aki ekhózik, evázik, az pl. legalább a minimálbér után fizet adót, járulékot. De csak az ekhós kaphat a minimálbéres adófizetés alapján a megtakarításaira adó-visszatérítést (mert nála a minimálbér munkajövedelemnek számít). Az ekhós jövedelem viszont már nem vehető figyelembe az előtakarékossághoz kapcsolódó adó-visszatérítésnél. Aki pedig katázik, az hiába tesz félre külön a nyugdíjra, egyáltalán nem érvényesíthet a megtakarítására adó-visszatérítést, mert a kata nem számít munkajövedelemnek.

Tehát a kedvezményes adózás mellett (mintegy mellékhatásként) ugorhat az extraprofit (vagy annak egy része). Jogos a kérdés, hogy akinek csak korlátozottan, vagy egyáltalán nem járhat adó-visszatérítés, annak is érdemes-e előtakarékoskodnia.

Mindenképpen megéri

A Bankmonitor szakértője, Takács Szabolcs szerint például önkéntes nyugdíjpénztárban takarékoskodni akkor is érdemes, hogyha valaki egy fillér szja-visszaigénylést sem tud érvényesíteni.Erre több érve is van:

  • borzasztó olcsó megtakarítási formáról van szó (1-2 százalékos vagyonarányos költség) – ilyet máshol nem kapni;
  • kamatadó és ehomentes a megtakarítás (ha nem bontják fel nyugdíj előtt) – ez igaz egyébként a másik két nyugdíj-előtakarékossági formára is;
  • eddig (a múltban) kiváló hozamokkal büszkélkedhettek az önypt-k (ami azért nem jelent garanciát a jövőre nézve);
  • jól összehasonlíthatóak az egyes pénztárak hozamai.

Ide tartozik, hogy

az szja-visszatérítést például azok sem tudják érvényesíteni, akiknek azért nincs szja-juk mert a családi adókedvezménnyel lenullázták.

De ugyanebben a cipőben járnak azok is, akik feketén dolgoznak. És mi a helyzet a minimálbéres vállalkozókkal?

Vállalkozóként így lehet gondolkodni

Akinek saját vállalkozása (cége) van, annak cafeteriaként is érdemes lehet saját magának (cégesen) fizetni a nyugdíj-megtakarítást, pl. önypt-be – mondta a pénzügyi szakértő. Ezután persze a vállalkozásnak/cégnek adóznia kell (mivel béren kívüli juttatásról van szó), és erre a részre nem jár adó-visszatérítés sem, hiszen nem egyéni befizetésről van szó. Kérdés, mindez megéri-e.

Számítások szerint ha valaki a saját cégébe minimálbérre be van jelentve (vagyis kaphat adó-visszatérítést), annak nettó 750 ezer forintig jobban megéri osztalékként kivenni a pénzt, és magánszemélyként befizetni belőle a nyugdíjszámlára.

Kata – több adó, vagy inkább nyugdíj-előtakarékosság?

A katás vállalkozó (maximum évi hatmillió forint leszámlázásáig) alapesetben havi 50 ezer forint adót fizet. Ez a kedvezményes adózás miatt nyugdíj szempontjából annyit jelent, mintha csak havi 81 300 forint után fizette volna meg a nyugdíjjárulékot (vagyis kevesebb, mint a minimálbér után). Ami már önmagában is nagyon alacsony nyugdíjat jelenthet.

És egyben azt is, hogy az idei 111 ezer forintos minimálbér mellett egy ledolgozott éve csak 0,73 év szolgálati időnek felel meg. A kevés szolgálati idő pedig még kisebb nyugdíjat jelent.

Ennyi lehet a nyugdíja:

  • 15 év szolgálati időtől indul, amelyhez a havi átlagkereset 43 százaléka tartozik, felette 2-2 százalékkal nő
  • 25 év szolgálati időnél (63 százalék)
  • 26 év szolgálati időtől (64 százalék), felette 1-1 százalékkal nő
  • 36 év szolgálati időnél (74 százalék)
  • 37 év szolgálati időtől (75,5 százalék) felette 1,5-1,5 százalékkal nő
  • 40 év szolgálati időnél (80 százalék) és minden további évben 2-2 százalékkal növekszik, azonban a havi átlagkeresetnél (100 százalék) több nem lehet. A 100 százalékot tehát 50 év szolgálati idővel lehet elérni.

A katánál lehet azonban másfélszeres adót is fizetni (havi 75 ezer forintot), ami már 136 250 forintnak megfelelő nyugdíjalapot jelent, és ekkor már a katás évek is egy az egyben számítanak.

Na és vajon az 50 és 75 ezer forint közötti különbséget nem érdemesebb-e nyugdíj-megtakarításba fektetni?

Takács Szabolcs felvetésünkre azt mondta, a kérdésre matematikai választ nem lehet adni, mert sok az ismeretlen tényező (pl. teljesen kiszámíthatatlan az állami nyugdíjrendszer jövője is). Magánvéleménye viszont az, hogy

ami magánvagyon (nyugdíj-megtakarítás), az biztosan a miénk. Amit meg az államnak befizettünk, arra nem számíthatunk biztosan.

Ezért ha neki kellene döntenie ebben a kérdésben, akkor a 25 ezer forintot inkább önypt-be tenné. Még akkor is, ha nem jár rá adó-visszatérítés (mert ahogy említettük, a katásoknak nem jár).

Minimálbér & egyebek

Kíváncsiak voltunk arra is, mennyit kell megtakarítania annak, aki csak minimálbérre van bejelentve, a többi pénzt pedig zsebbe kapja, vagy pedig legálisan, de olyan kifizetési formákban, amelyek nem képeznek nyugdíjalapot, mint például a kamionosok jövedelmének nagyobbik része (napidíj, kilométerpénz, üzemanyagpénz, stb.)

Ehhez tudnunk kell, hány éves az illető, hány évig fog takarékoskodni, mekkora összeggel, és meg kell becsülni, vajon meddig fog élni (meddig lesz nyugdíjas) – sorolta a Bankmonitor szakértője.

Vegyünk például egy 40 éves kamionost, aki keres összesen havi nettó félmillió forintot (bérminimum után fizetik rá a nyugdíjjárulékot) és arra számít, hogy 85 éves koráig fog élni, vagyis 20 évet tölt majd nyugdíjban. Mennyit kell neki megtakarítania, hogy nyugdíjasként ne romoljon az életszínvonala?

Takács Szabolcs számításai szerint ha az illető önkéntes nyugdíjpénztárba havi 100 ezer forintot tesz félre a nyugdíjig hátralévő 25 évben (és 400 ezer forintból él), akkor összesen 30 millió forintot fizet be. Így pedig 5 százalékos hozam, valamint az szja-visszatérítés mellett 64,8 millió forintja gyűlik össze. Ez a nyugdíjazás után becsült hátralévő 20 évre (hozammal nem számolva)

havi legalább 250 ezer forintos plusznyugdíjat jelent neki, a bérminimum után járó állami nyugdíjon felül

(a jelenlegi szabályok szerint). Vagyis összesen minimum 350 ezer forintnyi járadékot kaphat. Ami ahhoz képest, hogy aktív éveiben 400 ezer forintból élt, nem jelent különösebb életszínvonal-csökkenést.

(A példa egyébként alkalmazható a többi érintettre is, eltérés abban lehet, hogy mennyi állami nyugdíjra jogosultak, lásd. például a katásokat, minimálbéreseket.)

Persze ha a kamionos már fiatalon elkezd takarékoskodni, akkor a havi befizetendő összeg ennél jóval kevesebb is lehet ahhoz, hogy ugyanennyi pluszjáradékot érjen el. Ennek oka, hogy mint Takács Szabolcs hangsúlyozta: a nyugdíjcélú megtakarításoknál igen nagy a kamatos kamat szerepe. Emiatt az lenne a legjobb, ha mindenki 18-20 évesen elkezdené a takarékoskodást. Ekkor már havi 10 ezer forint megtakarítással is összegyűlhet 20 millió forint a nyugdíjszámlán.

Érdemes használni a Bankmonitor alábbi kalkulátorát: a születési év és a havi félretehető összeg alapján kiszámolja, hogy körülbelül mekkora megtakarításunk lesz nyugdíjas korunkra és az hogyan tevődik majd össze.

http://24.hu/fn/penzugy/2016/03/16/buntetlenul-gyujthet-nagy-nyugdijat-az-aki-nem-adozott-tul-sokat/

Image: 73260324, Nyugdíjas hölgy számlákat fizet be és levelet ad fel egy postafiókban., Place: Budapest, Hungary, License: Rights managed, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.comEgyre többet nyúl le a kormány a nyugdíjpénzből – később baj lehet ebből

Bár évről évre egyre nő a munkáltatói befizetés, amióta a kormány szabad kezet kapott, annak egyre nagyobb része nem a nyugdíjalapba kerül, hanem átcsoportosítják más célokra. Egészségbiztosításra, illetve foglalkoztatásra. Később bajok lehetnek ebből.

2012. január elsejétől szűnt meg a munkáltatói nyugdíjjárulék és alakult át szociális hozzájárulási adóvá (szocho). A mértéke azóta sem változott, 27 százalékos. A járulékból adóvá lett munkáltatói befizetések egyik jellemzője, hogy társadalombiztosítási ellátásra való jogot nem keletkeztet.

A szochóról ugyanis anno úgy rendelkeztek, hogy azt a szociális biztonsághoz, valamint a testi és lelki egészséghez való jog érvényesítését szolgáló egyes szociális ellátásokhoz, az egyes állami nyugdíjrendszer fenntartásához szükséges államháztartási források biztosításához nyújtson fedezetet. Az ebből az adóból befolyó államháztartási bevételek így már nem kizárólag a nyugdíjalapba kerülhetnek, hanem megoszlanak a tb. egyes pénzügyi alapjai (Egészségbiztosítási, Nyugdíjbiztosítási Alap) és a törvényben meghatározott elkülönített állami pénzalap között, (a központi költségvetésről szóló törvényen meghatározott arányok szerint).

Megnéztük, hogy azóta hogyan osztották el a munkáltatói nyugdíj-biztosítási befizetéseket, vagyis a szociális hozzájárulási adót. Az derült ki, hogy ahogy a tervezett adóbevételek nőttek évről évre, úgy a szocho is, és 2014-től kezdve látványosan csökkent a betervezett összegből a nyugdíjalapnak szánt rész.

Adófelosztás évről évre

Az első évben rögtön nem a 100 százalék ment nyugdíjcélra. 2012-re a szociális hozzájárulási adó (tervezett bevétel: 2019 milliárd forint) összegének 88,89 százalékát irányították a Nyugdíjbiztosítási Alapba, a maradékból pedig 7,41 százalékot az Egészségbiztosítási Alapba, 3,70 százalékot pedig a Nemzeti Foglalkoztatási Alapba.

A második évben, 2013-ra viszont a szociális hozzájárulási adó (tervezett bevétel: 1847 milliárd forint) teljes összegét a Nyugdíjbiztosítási Alapba irányították. Erre azóta sem volt példa.

2014-ben már a szociális hozzájárulási adó (tervezett bevétel: 2132 milliárd forint) összegének 96,3 százaléka az Ny. Alapot, 3,7 százaléka az E. Alapot illette meg.

Tavaly viszont már a szocho-bevétel (tervezett összeg: 2391 milliárd forint ) 2015-ben összegének 85,46 százaléka került csak az Ny. Alaphoz és 14,54 százalékot kapott az E. Alap.

Idén (tervezett bevétel: 2536 milliárd forint) még tovább kurtították a költségvetésben a nyugdíjakra szánt arányt: 2016-ban a szocho megfizetett összegének már csak 79,43 százaléka megy a az Ny. Alapba, 20,57 százaléka pedig az E. Alapot illeti meg.

A kedden benyújtott jövő évi költségvetési anyagban szociális hozzájárulási adóból 2779 milliárd forint a bevételi terv, amiből már csak 71,61 százalék megy majd nyugdíjcélra, az egészségbiztosításhoz majdnem annyi kerülne, mint tavaly, azaz 20,50 százalék, és ismét kapna a bevételből a Nemzeti Foglalkoztatási Alap is, 7,89 százalékot.

Forrás: 24.hu/ Besenyei Violetta

A szociális hozzájárulási adó megfizetett összegéből az egyes alapokat megillető részt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állapítja meg és naponta utalja át a jogosult számlájára – ebben nincs változás.

De mennyi is megy a nyugdíjalapba?

Megnéztük azt is, mennyi bevételt terveztek évről évre a Nyugdíjbiztosítási Alapnál (a kiadás is ugyanennyi, mert nullszaldósra tervezik az Ny. Alap költségvetését). Az összeg évről évre emelkedett, 2012: bevételi és kiadási főösszeg: 2 750 milliárd forint volt, jövőre pedig már 3118 milliárd forinttal számoltak.

A szocho-bevételből tervezett rész viszont csak 2014-ig emelkedett összegében, azóta folyamatosan csökken. Ennek nyilván lehet az a magyarázata is, hogy közben évről emelkedett az egyéni nyugdíjjárulék-befizetések összege. Amihez hozzájárulhatott az is, hogy 2013-tól eltörölték a járulékplafont. (A járulék mértéke nem változott, 10 százalékos.) A tervezett nyugdjíkiadások összege (és ezen belül az öregségi nyugdíjkiadásoké is) egyébként évről évre emelkedett. De ezt fedezték a bevételek.

10 év múlva már hiány várható a nyugdíjalapnál

A Nyugdíjbiztosítási Alap egyébként hol egy kis többletet, hol egy kis hiányt mutat. 2010 márciusában pl. még csaknem 3 milliárd többletet mutatott, míg 2012 végére a nyugdíjkassza hiánya elérte a 70,8 milliárd forintot. Ennek egyebek között az volt az oka, hogy akkor jelentősen alábecsülte a 40 éves munkaviszony után nyugdíjba vonuló nők számát a kormány. 2014-ben ismét többlet keletkezett az állami nyugdíjalapban, ám ezt a pénzt (5,84 milliárd forintot) a vonatkozó törvényi előírások szerint – a nyugdíjalap befizette a költségvetésbe, vagyis az a hiányt finanszírozta. Tehát tartalékot nem képeznek.

Nagy kérdés viszont, hogy ha a kormány folyamatosan (és továbbra is) másra költi, illetve lenullázza a nyugdíjalap többletbevételét, akkor hogyan fog felkészülni arra az időre, amikorra hiány várható. Szakértők szerint ez kb. 2026-ra következhet be, ekkor kapásból 13 milliárd forinttal úszhat el az alap. 20 év múlva pedig már az összes bevétel 8 százalékára, azaz 300 milliárd forintra rúghat a nyugdíjkassza hiánya.

http://24.hu/fn/gazdasag/2016/04/27/egyre-tobbet-nyul-le-a-kormany-a-nyugdijpenzbol-kesobb-baj-lehet-ebbol/

A nagy nyugdíjátverés! Nem a fiatalok tartják el a nyugdíjasokat!!

A nyugdíjasokat nem a fiatalok tartják el – írja a nyugdíjas közgazdász. Seres István számokkal támasztja alá: a befizetett járulékainkból bőven telik az időskori pénzükre.

A legkülönbözőbb – néha teljesen szélsőséges – vélemények hangzottak el a nyugdíjrendszerről, de matematikai módszerekkel történő érvelés alig hangzott el – írja Seres István nyugdíjas szegedi közgazdász. – Az én álláspontomhoz legközelebb Csath Magdolna egyetemi tanár véleménye áll, amelynek lényege, hogy tiszta, biztosítási jogviszonyon alapuló nyugdíjbiztosításnak van jövője. Határozottan állítom, hogy a nyugdíjbiztosítási rendszerbe nem szabad bevinni oda nem illő elemeket, mint például a gyerekek számát. Azonosulni tudok viszont Németh György nyugdíjszakértővel, hogy a nyugdíjrendszer feladata az aktív életszakaszban a megtakarítás és annak befektetése, a nyugdíjazás után pedig ezeknek az életjáradékká alakítása.

folytatás itt

Ezt pedig csak akkor olvasd el, ha nem kényes a gyomrod:

A NYUGDÍJASOK MIATT SZEGÉNY MAGYARORSZÁG?

Elképesztő írás jelent meg a  888.hu-n: gyakorlatilag arról írnak, “A nyugdíjasok felélik a jövőnket?” című cikkükben, hogy a fiatalok elől az idősek eszik el a kenyeret

folytatás itt

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://offforever.blog.hu/api/trackback/id/tr308489502

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.