Kikötőmonstrum épül Balatonfenyvesen
Balatonfenyvesen mertek nagyot álmodni, a Balaton legnagyobb jachtkikötőjének építésébe fogtak a 2300 lakosú faluban. Az épülőfélben lévő monstrum csaknem fél kilométeres kikötőszárakkal nyúlik a déli part vizébe, a megcélzott bérlőközönség a vitorlázók felső osztálya – van, aki ezt a minőségi turizmus megjelenésének tekinti. A kétmilliárdos beruházás azonban nem minden körben arat osztatlan sikert, a Facebookon tiltakozócsoport is alakult, féltve a környék ökológiai állapotát. Mások kulturális-szociális zárványként tekintenek a tervek szerint a jövő szezonra megnyíló kikötőre és a hozzátartozó szállóra.
Tizenöt kamion hónapok óta tartó folyamatos zaja, gázolajbűz és mindent elborító porfelhő a vízparton, a nádas közvetlen szomszédságában, több tízezer tonna kő a Balatonban, megborított partszakasz, tönkretett üdülőterületi utca, tiltakozó Facebook-csoport az egyik oldalon, támogató helybeliek, növekvő helyiadó-bevétel, új munkahelyek, minőségi turizmus a másikon. A 2300 lelkes dél-balatoni falucskában “az egész Balaton-térség egyik legjelentősebb, a vízisporttal kapcsolatos fejlesztése” folyik.
“Brutális” – mondja a hvg.hu-nak egy helyi önkormányzati képviselő az épülő balatonfenyvesi jachtkikötő partján. A szemközti Badacsonyból is szabad szemmel látható, teljesen elkészült állapotukban 460, illetve 570 méter hosszú kikötőszárak már az építési stádiumban is sokkoló látványt nyújtanak. “A tóba ilyen hosszan benyúló kikötő valóban nincs a Balatonnál” – erősíti meg a település polgármestere, Lombár Gábor. Az óriási kikötő 300-350 hajó befogadására lesz alkalmas, és lehetővé válik, hogy akár 10-13 méter hosszú, a Balatonon már bőven a nagyobbak közé számító – több tízmilliós – hajók is kiköthessenek.
A balatonfenyvesi riviéra – egyelőre animált verzióban
A település polgármestere úgy véli, eljött az idő, hogy Balatonfenyvesen is a minőségi turizmus felé nyissanak, ehhez azonban nem elég a Balaton, kell mögé tenni valami többletet. E többlethez egy több mint másfél évtizede alvó projektet találtak a legalkalmasabbnak (először 18 éve vetődött fel egy fenyvesi vitorlás kikötő ötlete), ez pedig vitathatatlanul nagy dobás.
Az építkezés február óta folyik (akkor lett meg az utolsó engedély is). A beruházó nagy lendülettel fogott munkához, még abban a hónapban meg is kezdődött a kőhordás az ideiglenes mólóhoz, aminek mentén épül majd meg a végleges. A kőhordást a tervek szerint április végén fejeztek volna be, ez azonban nem jött össze, így május 15-ig kellett elviselni a helyieknek a kamionforgalmat összes zajával és bűzével együtt.
Az építkezés valahogy így zajlik, és így nézne ki a gigantikus kikötő:
A tóba összesen 40 ezer tonna – 20 ezer köbméter – követ hordanak be, és 60 ezer tonna iszapot szednek ki belőle. Egy utcát már tönkretettek a kőbehordással, ezért kellett keresztgát, hogy ne menjen gallyra több utca is.
Május közepe után nem lesz kőhordás a polgármester szerint – lesz viszont cölöpverés a leendő kikötőszárak vonalán. A végleges mólókat mintegy ezer, a mederbe levert cölöp fogja tartani. A cölöpverés nem kevésbé zajos munka, amint azt ottjártunkkor meg is tapasztalhattuk, így a nyaralókiadás idén nem biztos nagy üzlet lesz Fenyvesen – legalábbis az építkezés környékén. “Ha ez így marad, nehezen fogjuk tudni kiadni a nyaralónkat, pedig azt a bevételt nem nélkülözhetjük, nem tudjuk, mi lesz, ha nem jön vendég a zaj miatt” – mondta tudósítónknak a beruházáshoz egészen közel lakó háztulajdonos.
A balatonfenyvesi riviéra a valóságban
Az egészségügyben is vitézkednek a beruházó cég tulajdonosai
A SunMarine beruházója és tulajdonosa a magyar magánszemélyek birtokában lévő – az északi parton, Alsőörsön is kikötőt építő – Előny Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
| Javul az eredmény |
| Az Előny Kft. 2013-ban 36,5 milliós árbevétel mellett 12,3 millió forint mérleg szerinti eredményt ér el, ami megegyezik az adózott eredménnyel. Egy évvel korábban 42,2 millió árbevétel mellett mindössze 25 ezer forint eredményt hoztak össze. 2011-ben 22 és 9,8 millió forint a két mutató, 2010-ben pedig nem volt árbevételük, az eredmény sor pedig 82 millió forint mínuszt mutatott. |
A vállalatot 1994. szeptember végén alapították – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató adataiból. A társaság jelenlegi tulajdonosai közül Deák Gábor 2008. március végén lépett be a cégbe, Kecskés Egon Zsolt saját jogon 2009. február elejétől tulajdonos az Előnyben (előtte pedig ügyvezető volt egy, az Előnyben résztulajdonos cégben). A vállalat tulajdonosai nem ismeretlenek az üzleti világban, mindketten tulajdonosai a BDL Yachting sportlétesítményt működtető cégnek, Deák Gábor pedig a sikertörténetnek azért nehezen nevezhető Hospinvest- és HungaroCare-sztoriban szerepel, és egy időben jelentős tulajdonos volt az újpesti fociklubot működtető, jelenleg felszámolás alatt lévő vállalatban is. Ő több egészségügyi profilú vállalkozásban is érdekelt – az adóhatósági végrehajtás alatt álló MEDinnovest Zrt.-ben pont Kecskés Egonnal együtt.
A társaság ellen az elmúlt három évben 12 bírósági végrehajtás indult, mindegyiket közjegyző rendelte el különböző cégek kezdeményezésére és idén április végéig mindegyik le is zárult.
Egyre többen ellenzik a fenyvesi monstrumot
Adódik a kérdés: fontos-e ekkora mólót építeni, más módon nem lehet kellő vízmélységet biztosító kikötőt építeni Balatonfenyvesen? Lehet, persze, csak a szakemberek szerint ha nem mennek ki a maráson túli mély vízig, akkor hamarabb eliszaposodik és sokkal sűrűbben kell kotorni . “Ha ezt a beruházó meg tudná 100 méteres mólószárral is csinálni, csak nem olyan elmebeteg, hogy nagy pénzért ilyen hosszút épít?” – kérdez vissza Lombár Gábor. Bár a kikötő építése már csaknem két évtizede téma Fenyvesen, korábban nem a partra merőleges mólókkal “futott”, ez a mostani terv a beruházó cég új tulajdonosainak belépésével bukkant fel, és Stamler József önkormányzati képviselő szerint nagyjából két éve ismerték meg. A képviselő úgy ítéli meg, hogy a ferde – Keszthely felé irányuló – kikötőszárak a merőleges mólókkal szemben sokkal kevésbé jelentettek volna veszélyt, mert így alacsony vízállás esetén a homokpad kikerül a vízből és a strand átöblítése nem lesz megfelelő.
| Mi is épül Balatonfenyvesen? |
|
A tervek szerint a jövő szezonra elkészülő balatonfenyvesi SunMarine kikötőkomplexumban 320 kiemelt színvonalú és 30 csökkentett színvonalú hajóhellyel rendelkező vitorláskikötő lesz. A hajóhelyeket ellátják víz-, villany- tévé- és internet csatlakozási lehetőséggel, kikötői szolgáltatásként vitorlás oktatást (gyermekeknek is), versenyszervezést, téli tárolást, hajókarbantartást, kényelmi szolgáltatásokat nyújtanak. A terméskőből épülő keleti móló teljes hossza 460+90 méter, koronaszélessége négy méter. Az elkészülte után az önkormányzat kezelésébe kerülő – és így bárki által látogatható – móló végén személyhajó-kikötő is lesz, ahol a Keszthely és Badacsony közötti szakaszon közlekedő személyszállító hajók is kiköthetnek. A beruházó állítása szerint a Bahart Zrt.-től rendelkezik szándéknyilatkozattal arról, hogy bekapcsolják Fenyvest a személyhajó-forgalomba. A nyugati móló is terméskőből készül, hossza 570 m, koronaszélessége ugyancsak négy méter, a parti csatlakozást 15 m hosszan lábakon álló hídszerkezet biztosítja a nádas védelmének érdekében. Mindkét móló kikötő felőli részén közforgalmú sétány lesz. A kikötő szárazföldi területének partmenti sávja „nyitva áll” a nagyközönség számára, mint Balaton-parti sétány – ahová játszótereket és vendéglátó-ipari egységeket terveznek –, ami egy gyalogos híddal összeköttetésben lesz a strand sétánnyal. A keleti kikötőszár mellett húzódó strand partszakasza valamelyest rövidül, de a móló és a part csatlakozásánál homokos parttal és alacsony vízszinttel lidót alakítanak ki elsősorban a gyerekek számára. A partvonal továbbra is végig sétálható lesz a Rigó-árok torkolatáig. A kikötőben a legalacsonyabb szabályozási vízszintnél is 2,2 méteres vízmélységet biztosítanak. Az önkormányzat kezelésébe adott keleti mólóból kiindulva kialakítanak egy 30 hajó kikötésére alkalmas úszómólót, amit szintén átadnak az önkormányzatnak. A kikötő területe a hullámvédő gát területével együtt az magyar állam tulajdona marad. Az Előny Kft. az államtól bérli 15 évre, ami meghosszabbítható. Tehát eladás nem jöhet szóba, legfeljebb a tartós bérletbe/használatba adás. Szolgálna egy újdonsággal is a gigakikötő: a tavon eddig nem látott kikötői úszóházakat is lehetne bérelni, ezeket a beruházó azoknak ajánlja, akik hajózni nem akarnak, de mégis fontos a vízközeli élmény. A hajók módjára a hajók „helyén” úszó nyaralók engedélyeztetése és finanszírozási megoldása még folyamatban van, csak a középtávú terv tartalmazza, az üzleti terv nem – tudtuk meg a beruházó társaságtól. A kikötőhöz hozzácsapnak egy 22 szobás, háromcsillagos csillagos hotelt, ami biztosítja a kikötővendégek szociális infrastruktúráját is. |
Helyben aggódnak, sőt tiltakoznak is sokan, hogy a monstrum felborítja a környék jelenleg kiegyensúlyozott ökológiai állapotát és – főleg alacsony vízállás mellett – iszaposodás indul meg a leendő kikötő melletti strandon, a kikötői forgalom pedig elijeszti a parthoz ívni járó halakat.
A kikötő ellenzői tiltakozó csoportot hoztak létre a Facebookon és online petíciót szerveznek, amit már több mint háromszázan írtak alá. a legnagyobb közösségi oldalon több mint 400 támogatóval bír a vitorláskikötőt ellenzők oldala, az építkezés elleni petíciót pedig mostanáig több mint háromszázan írták alá.
| Egyelőre csak a szájkarate megy |
| Bár szaporodik a balaszaurusz ellenzőinek száma, Lombár Gábor szerint semmilyen beadvánnyal, “hivatalosnak” tekinthető tiltakozással, írott beadvánnyal nem kerültek szembe az elmúlt időszakban. Állítása szerint a kikötő számos fórumon téma volt a közelmúltban, az önkormányzat újságjának szinte minden számában írtak róla, ráadásul az önkormányzat ülései nyilvánosak, bárki beülhet, mégsem nyilvánultak meg az ellenzők. A tiltakozók ugyanakkor éppen a megfelelő tájékoztatás hiányát is felróják a helyhatóságnak, igaz úgy tudjuk, a nyilvános üléseken nem nagyon tolongtak. Így, tekintve, hogy a testület egyhangúan támogatta a beruházást, információink szerint fel sem vetődött a külön társadalmi egyeztetés. Ezzel együtt sem tüntettek, és nem tettek semmilyen lépést a Facebook-csoport létrehozásán kívül. |
A Balatonba nyúló példátlanul hosszú mólószárnyak miatt attól tartanak, hogy megváltozhat a víz áramlása, a panoráma, továbbá megtörik az eddig szörfös és kite-os paradicsomnak számító vízfelületet. Utóbbival kapcsolatban a polgármester megjegyezte: a víziközlekedés szabályai szerint eddig sem száguldozhattak volna a strand előtti vízfelületen. Erről papírja is van a vízirendészettől.
Többen is felvetettek egy, a környezeti hatásoktól egészen eltérő nehézséget is a kikötővel kapcsolatban. A kikötőhelyek méretéből és a tervezett vízmélységből arra lehet következtetni, hogy kifejezetten nagy jachtokra számítanak a beruházók. Ezek jellemzően több tízmillió forintokba kerülnek és jellemzően “tartozik hozzájuk” egyfajta életszínvonal és -stílus, aminek Balatonfenyvesen messze nincsenek meg a feltételei, szemben például Füreddel vagy Siófokkal. Az itteni hajósok számára bőven megfelelő infrastruktúra a helyi halsütő vagy a nyári kocsma egy-egy sörre, fröccsre. A nagymenő – lehetne mondani, több esetben is újgazdag attitűdöt felmutató – vitorlázó réteg számára azonban ez vélhetően egyáltalán nem pálya. Így a SunMarine könnyen “pénzügyileg elzárt” területté válhat és a kikötő meg a hotel csak zárványként, a településsel semmilyen kapcsolatot nem kiépítve működne.
Ha baj lesz a stranddal, a beruházó dolga helyrehozni
A beruházó az összes szükséges engedély mellett rendelkezik a BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszéke szakvéleményével is. Ebben azt írják, hogy ”a merőleges mólószár – a strand területén – nem okoz kiülepedést. Ez a kialakítás nem állítja meg az üledékmozgást. A merőleges partfal mentén nő az áramlási sebesség, ami a hordalék lerakódását csökkenti. A Balaton déli partján a mólók mindegyike a partra merőleges, melyek keleti oldalán (strand oldal) sehol nem tapasztalható feliszapolódás ...” Eszerint a hasonló eljárással épített kikötők nem okoznak feliszaposodást, sokan azonban pont ettől féltik a szomszédos strandot. A szakvélemény szerint tíz év alatt legfeljebb hat centivel nőhet a strand iszaprétege. A szakvéleménytől függetlenül a szakhatóság a strand oldalán 500 méteres távon felmérte a vízmélységeket, és előírta, ha mégis keletkezik feliszapolódás, akkor azt nekünk kell megszüntetnünk – közölte a beruházó cég ügyvezetője és társtulajdonosa, Kecskés Egon Zsolt. Ezt egyébként a beruházó szerint a Balatoni Vízügyi Kirendeltség, mint az engedélyezésben eljáró egyik szakhatóság is előírta.
Ez a vélemény azért magát az önkormányzatot sem nyugtathatta meg, mert 2010. júniusban egy rendkívüli ülésen Stamler József indítványára szavazta meg, hogy a beruházó végeztessen állapotfelmérést a kivitelezés kezdetekor, a használatbavételkor, egy évvel a használatbavételt követően, majd kétévente a strand teljes hosszában. Amennyiben a strand minőségében káros változás állna be, úgy azt az Előny Kft.-nek 4 hónapon belül meg kellene szüntetnie.
Ez egy másik életstílus
Végső esetben jöhetnek a skandinávok és a lengyelek
Az önkormányzat – amelyet már akkor is a jelenlegi polgármester vezetett – sok évvel ezelőtt eladott egy hozzávetőleg egyhektáros üres vízparti területet az azóta több tulajdonos- és székhelyváltáson átesett Előny Kft.-nek a polgármester szerint uszkve 120 millió forintért kifejezetten kikötő építés céljára. Így “biztosítottuk be magunkat az ellen, hogy bármi más, például lakópark épüljön kikötő helyett”. A tranzakciót megelőzte a cég felvetése, hogy milyen jól nézne ki itt egy szép nagy jachtkikötő. A helyhatóság hosszasan rágódott az ötleten, végül a képviselők is úgy látták, tényleg, milyen jól nézne ki – támogatták is kivétel nélkül. Vitorláskikötő ezen a partszakaszon 12 kilométer hosszan nincs, egyik irányban Fonyódig, a másikban Balatonmáriáig kell menni a helyieknek hajójuk tárolásáért. Az önkormányzat tehát formálisan “semmilyen formában” nincs benne a vállalkozásban, az engedélyezési eljárás során törvényesen, de persze gyorsan segítették az engedélyek beszerzését. “Tíz-húsz egész éves munkahely létesül, ha megnyit a kikötő és a hotel, ez a mostani helyzetben komoly hozadék” – mutatja a polgármester a település hasznát. Amellett persze, hogy jelentős helyiadó-fizető cég települ a községbe.
A balatonfenyvesi beruházás mintegy 2 milliárd forint összköltséggel számol, finanszírozása három részből áll. A társaság által biztosított saját erő 510 millió, banki finanszírozásból 692 millió forint, az Új Széchenyi Terv által biztosított két pályázatból pedig 395, illetve 400 millió forint érkezik. A beruházás megtérülése számításaik szerint 10 év, a tervezett teljes kihasználtság 2020-ra történő elérésével.
A beruházó egyszer már nekifutott az engedélyeztetésnek, az első eljárás eljutott az érvényes környezetvédelmi engedélyig, de nem tudták megoldani a finanszírozást – így hatályát veszítette. Amikor a finanszírozás megoldására esély nyílt, akkor mindent a nulláról kellett újra kezdeni az engedélyeztetésben, mert időközben a Balaton teljes területe a Natura 2000 EU-s direktíva alá került. Ezért az új környezetvédelmi eljárásnál hatásvizsgálatot is kellett készíttetnünk. Ezt a Progresszió Környezetvédelmi kft végezte el.
Az ügyvezető arról egyelőre nem számolt be, hogy előre adtak volna el bérleti jogot – ami egyébként kikötő beruházásoknál bevett gyakorlat –, de nem aggódnak a telítettség miatt, hiszen a Balatonon még bőven van hely. A mennyiben mégis megszorulnának, még mindig ott vannak az állítólag már érdeklődő skandináv, illetve lengyel charterező cégek.
http://hvg.hu/kkv/20150518_kikoto_monstrum_balatonfenyves_balaton
A Lehet Más a Politika szerint példátlan méretű móló épül Balatonfenyvesen: 40 ezer tonna követ építenek be és 60 ezer köbméter iszapot kotornak ki. A párt a szakminisztertől vár garanciákat, és kíváncsi rá, 18 év után milyen indokok alapján adták ki az engedélyeket az építésre. Sallai R. Benedek LMP-s országgyűlési képviselő szerint a természetvédelmi intézményrendszer alkalmatlanságát bizonyítja, hogy olyan határozatot adtak ki, amely szerint a móló létrehozásának nincs érdemi várható környezeti hatása.
Népszavazástól a demonstrációig, a vitorláskikötők ellen
Egymást érték a vitorláskikötők elleni tiltakozások az elmúlt években a déli parton. Balatonföldváron még népszavazás ötlete is felmerült a témában, végül úgy került le a kérdés a napirendről, hogy az önkormányzat megvásárolta a visszalépő befektetőtől a terveket, dokumentációkat és jogokat. Egyelőre nem épül újabb kikötő Földváron. Zamárdiban hosszú évek huzavonája, több tiltakozó demonstráció után az a döntés született: abban a nagyságrendben (350 férőhely, 450 méterre a vízbe nyúló mólószárak) bizonyos, hogy nem épül vitorláskikötő, ahogyan eredetileg tervezték. A siófoki Aranyparton egy lakóparkhoz „illesztendő”, 189 hajóra tervezett jachtkikötő építése ellen tiltakoznak a környékbeli ingatlantulajdonosok.
Nem viccelnek, tényleg hatalmas lesz a fenyvesi kikötő - képek
Balatonfenyvesen nemrég komoly építkezés kezdődött, Lombár Gábor polgármester a helyiek 18 éves álmát szeretné valóra váltani azzal, hogy az Előny Kft. segítségével építtet egy gigantikus, 350 hajót befogadó kikötőt. A rendszeresen Fenyvesen nyaralók Facebookon tiltakoznak ellene, de ettől függetlenül a mólószárak már bőven nyúlnak a Balatonba.
Egy hónapja szó van arról, hogy Balatonfenyvesen akkora kikötő készül, amilyet csak ritkán látunk. Mutatunk néhány fotót az építkezés jelenlegi állapotáról és összefoglaljuk az eddig tudható tényeket.
- A beruházás kb. 2 milliárd forintba kerül, ebben benne van 300-350 férőhelyes kikötő, egy 20 szobás szálloda és egy 1000 négyzetméteres fedett játszótér. Pontosan nem tudjuk, mit takar az "úszó szálláshelyek" kifejezés, de ilyet is ígérnek.
- A hullámvédőgátakat 450 méteresre tervezték, és a Légi Projekt által múlt héten lőtt képek alapján ezzel egyáltalán nem vicceltek
- A szálloda építése most így áll:
- A Facebookon alakult egy "Tiltakozzunk a balatonfenyvesi kikötő építése ellen!" névre hallgató csoport, amelynek jelenleg 400 tagja van. Online petíciót is írtak, ezt cikkünk megjelenéséig 273-an írták alá
- A tiltakozók szerint az iszaposodástól kezdve a víz áramlásának változásáig káros hatásai lesznek a környezetre, erre a beruházó cég képviselője, Kecskés Egon Zsolt azzal reagált, hogy alapos vizsgálatok után már évekkel ezelőtt minden engedélyt beszereztek az építkezéshez
- A tervek szerint ilyen lesz a kikötő és a szálloda
http://welovebalaton.hu/latnivalok.kultura/nem.viccelnek.tenyleg.hatalmas.lesz.a.fenyvesi.kikoto.kepekPocsolyát csinálhat a gigakikötő a balatoni strandból
A Balaton legsekélyebb részén, Balatonfenyvesen lassan elkészül az egész tó legnagyobb, egyszersmind talán legvitatottabb kikötője. A két, egymástól 75 méterre lévő, 450 méteres móló már bejárható, és mi be is jártuk. Hogy a vízbe hosszan benyúló monstrum a nyugati oldalról látványosan lezárja a Balaton egyik leghosszabb összefüggő szabadstrandját, és alapvetően megváltoztatja a fenyvesi vízpartról a kilátást nyugati irányba, csak a kisebbik probléma.
Drága, és veszélyes lehet a vízre
A valódi aggodalmak nem a nyílt víztükrön megcsillanó naplementés képekről szólnak. Persze, a látvány is fáj sokaknak, de erre még könnyű ráfogni, hogy az emberek egyszerűen idegenkednek a fejlődést jelentő változástól. A nagyobb félelem az, hogy a kolosszális beruházás alapvetően befolyásolhatja a vízminőséget, nagy költséget róhat a bevételt remélő önkormányzatra, ráadásul talán meg sem térül.
Az új, balatonfenyvesi kikötő használatbavételi engedélyei a tervek szerint már a nyáron meglesznek. Nem befolyásolja a 2012-ben indult, a tervekhez képest egy évet csúszott projekt sorsát az sem, hogy Szél Bernadett, az LMP társelnöke feljelentést tett még tavaly nyáron.
Az LMP abban bízott, hogy a természetkárosítás és hivatali visszaélés gyanúját megfogalmazó feljelentés nyomán a bíróság majd eltiltja a beruházót a munkálatoktól és az eredeti állapot helyreállítására kötelezi. (A hivatali visszaélés a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséggel volt kapcsolatos, miután ez a hatóság engedélyezte az építkezést.)
Ilyen messzire azonban nem jutott az ügy: a nyomozást háromszor hosszabbították meg, utoljára már határidő nélkül. Március 8-án azonban ezt is lezárta a Somogy megyei rendőrség bűnügyi igazgatóság gazdasági osztálya, a határozat szerint bűncselekmény hiányában.
Az építkezés így zavartalanul folyt, és lassan be is fejeződik.
Messzebb, másképp, kisebb
A 2300 fős Balatonfenyvesen már az ezredfordulón tervben volt egy kikötő felépítése, de hosszú ideig nem történt semmi. Az önkormányzat ugyan eladta az Előny Kft-nek a tervezett móló közelében lévő területet, a tulajdonos azonban nem tudta hozni az ígért befektetőket, így a projekt zátonyra futott. Eredetileg még
Bár az építkezés nem indult el, a telek a kft. tulajdonában maradt. Az állóvizet csak az kavarta meg 2008-ban, hogy az eredetileg Zala megyei tulajdonoshoz köthető vállalkozás 2009-re a kórházprivatizációs bonyodalmakban érintett egykori Hospinvest és az Újpest FC egykori tulajdonosához, Deák Gáborhoz és Kecskés Egonhoz került. (Más érdekeltségük révén már 2004-ben megjelentek a cégben, de 2013 végére lettek kizárólagos tulajdonosok.)
Nagy fekete csík a Balatonban
A kikötőről készült drónfelvételeken feltűnően eltér a mólók közötti és a tó medrében lévő víz színe. A kikötőben kikotort meder mélyebb, de a különbségre mégsem ez a magyarázat, hanem az, hogy a két moló közti részen ér a vízhez a a strand végén lévő csatorna, – a Rigó-árok – amely huminsavas vizet szállít a tóba a Nagyberek vizéből. A huminsavakat a mezőgazdaságban, gyógyászatban is felhasználják, önmagában ez nem ártalmas – és nem is a kikötőberuházás miatt vezetik oda.
A kikötőben vízforgató is lesz, ami megakadályozza a jég képződését, így a hajókat egész évben a vízen lehet tárolni.
A kikötő alkalmas lehet hajójáratok fogadására is, az önkormányzat egyelőre tárgyal erről a BAHRT Zrt-vel. A polgármester szerint ez fontos lenne a településnek, de arra is lát lehetőséget, hogy magánvállalkozások kapcsolódjanak be a személyszállításba.
Kettejük tulajdonában áll a Bright Side Yachting Kft. is, amelyre összesen 650 millió forint erejéig jelzálogot jegyzett be a cégnek hitelt adó Növekedési Hitel Bank (NHB) Zrt, amelynek egyik tulajdonosa Matolcsy György unokatestvére, Szemerey Tamás. Az Alsóörsön a Széchenyi program támogatásával vitorláscentrumot kialakító cég ellen két hete végrehajtást rendelt el a NAV a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. kezdeményezésére, egy két éve fennálló tartozás miatt.
a cég 690 millió forint jelzáloghitelt vett fel a növekedési hitel partnerprogram keretében. Az Előny 2014-es adózás előtti eredménye 38 millió forintos mínuszt mutatott.
A 690 millió forint mellé a cég 393 millió forint uniós támogatást szerzett a kétmilliárd forintos beruházáshoz, ebből 100 millió vissza nem térítendő. A százmilliós támogatások ellenére meglepő módon a cég kisebb összegű ügyei is végrehajtásba torkolltak: két alkalommal parkolási bírság miatt indult végrehajtás a cég ellen.
Majomsziget a Balatonban
A fenyvesi projekt Deák és Kecskés megjelenésével vett lendületet és készült el az eredeti tervek módosítása után 450 méteres mólópár, közelebb a strandhoz, a 45 fok helyett a partra merőlegesen. Ez a kikötő így már háromszáz vitorlásnak adhat helyet.
„A képviselő testület minden szükséges döntést a kikötő építése kapcsán meghozott, ezek közé nem tartozott a mólószáraknak a szárazföldhöz való csatlakozásának szöge – ez szakmai kérdés” – közölte írásos válaszában a polgármester, Lombár Gábor.
Technikailag indokolt lehetett a módosítás, 300 méteres mólóval ugyanis nem lehet elérni a mélyebb vizet a Balaton legsekélyebb szakaszát. Főként 45 fokos szögben. Ehhez még merőlegesen, a legrövidebb úton is másfélszer hosszabb, 450 méteres kőmonstrumra volt szükség. Már legalábbis akkor, ha feltétlenül erre a köztudottan borzasztó sekély szakaszra kellett a Balaton legnagyobb kikötőjét megépíteni.
A tó Balatonfenyvesnél ráadásul nem csak sekély, de a parttól nem is fokozatosan mélyül. Bár az elmúlt években inkább a szokatlanul magas vízállás volt jellemző a Balatonra – a fenyvesi strand szeles időben a héten is víz alá került –, alacsony vízállás esetén a a parttól néhány száz méterre lévő homokpad – amit a nyaralók majomszigetnek becéznek – akár felszínre is kerülhet, az iszapvárépítők nagy örömére. Erre az elmúlt évtizedben is volt példa.
Ez azonban nem volt rossz hatással a víz minőségére, hiszen a tó vize nyugat felől is be tudott áramlani.
A mostani 130 centiméteres vízállásnál ez persze még nem veszélyes, hiszen ez jóval magasabb, mint a homokpad. Viszont
70 centiméternél ez már gond, 45-nél katasztrófa
– mondta Stamler József. A balatonfenyvesi önkormányzati képviselő szerint a tanulmányok sem adnak megnyugtató választ erre a problémára.
„A szakvélemény tapasztalati tényezőkre épít, a már meglévő kikötőket vizsgálva. Csakhogy ilyen nagy kikötő, ilyen speciális helyzetben, ekkora strand közelében nincs a Balatonon” – mondta Stamler. Az egyetlen tanulmányt a Budapesti Műszaki Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszéke készítette.
Ez az anyag is elismeri egyébként, hogy a konkrét helyszín modellezésére nem volt mód.
Elég már a gulyáskommunista tespedésből
Én vagyok az egyik "pénzéhes barom" ahogy a facebook-on fogalmaznak rólunk aki a fenyvesi kikötő kivitelezés mögött áll
– írta Kecskés Egon egy netes fórumon tavaly, megelégelve a tiltakozó hangokat. A vállalkozó szerint a BME tanulmánya „megállapítja, hogy a merőleges mólószár a keleti oldalon - a strand területén - nem okoz kiülepesedést. (a nyugati oldalon sem). Ez a kialakítás nem állítja meg az üledékmozgást. A merőleges partfal mentén nő az áramlási sebesség, ami a hordalék lerakódását csökkenti. A Balaton déli partján a mólók mindegyike merőleges kialakítású melyek keleti oldalán sehol sem található kiülepesedés. A keleti mólószár parthoz csatlakozó részén kialakítandó lidó-szerű homokos partszakasz megfelelő megoldás a hordalék kezelésére."
Nyilatkozata szerint a „a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség ezen anyag alapján adta ki a beruházás környezetvédelmi engedélyét, amely eljárásban több, mint 10 szakhatóság bevonására került sor.”
Mellesleg a „lidó-szerű homokos partszakasz” azt jelenti, hogy a móló mentén további területet vennének el a parttól. Balatonfenyves egy szélcsatornában fekszik – jó időben Sümegig is ellátni az Balaton-felvidék dombjai között –, ezért is félő, hogy az uralkodó északnyugati szél miatt nagy lehet az iszaplerakódás is. A szél miatt egyébként ez a terület az egyik legkedveltebb része a Balatonnak a szörfösök és kyte-osok körében. A kikötő ha ezt nem is lehetetleníti el, de a vízfelületet megosztó mólóval kevésbé lesz ideális. Pedig
Meglepő módon a környezetvédelmi felügyelőség nem tartotta indokoltnak, hogy a Natura 2000-es tó felszínéből négy hektárt kikanyarító móló miatt külön környezetvédelmi hatástanulmányt készítsen.
Kecskés szerint azonban nem éri kár a környezetet, sőt, a csatornán túli nádas tele volt építési törmelékekkel, szeméttel, mielőtt a munkálatok megkezdődtek. „Az nem zavarta Önöket, csak egy balatoni táj-idegen vitorlás kikötő zavarja? Helyette jó magyar szokás szerint tiltakoznak minden ellen, ami esetleg valami változást, fejlődést jelent a Balatonon az előző 30-40 évben megszokott a gulyás-kommunizmusos lángos/hekk/palacsinta világon. Nem kell a fejlesztés, de ha valaki mégis csinál valamit, akkor az biztos, hogy mutyista, pénzéhes, erőszakos természetromboló. Kérdeztek/kerestek minket ez ügyben? Részt vettek az egyeztetésekben? Ez a fajta civil gondolkodás miatt tartunk fényévekkel az EU fejlett országai mögött” – méltatlankodott az amúgy a Hospinvesthez köthető kórházprivatizációban és az ÁNTSZ laborok vitatott privatizációjában is érintett Kecskés.
Kétségtelen, hogy a strand szívét a lángosos-hekkes palacsintázók adják, bár az elmúlt harminc évben jelentősen átalakultak és passzoltak az inkább középosztálybeli, családos célcsoport igényeihez. A kétkedők szerint ezért is kérdés, honnan lenne igény 300 vitorlás kikötőhelyére, valaha megtérülhet-e egyáltalán a beruházás.
Jól felfut tőle Fenyves?
Balatonfenyves alapvetően családi nyaralótelepülés, nem mérhető össze Füreddel vagy Siófokkal.
A település költségvetése 650-800 millió forint között van, attól függően, mennyit sikerül pályázatokkal szerezni. Helyben munkahely kevés van, sokaknak csak a közmunka jelent bevételt. Egy prosperáló beruházás akár hasznára is válhat a Fonyódtól tíz kilométerre fekvő, 1896-ban alapított településnek.
„A beruházás kapcsán 15-20 munkahely jön létre Balatonfenyvesen, ezen dolgozók többsége helyi itt lesz adóalany a vállalkozás, melynek mértékét az első esztendő után látjuk pontosan, a kikötő, és a szálloda kihasználtsága alapján” – írta a polgármester, megemlítve, hogy a kikötő közelében egy 18 szobás szálloda is már majdnem kész.
Ez a beruházással kritikus Stamler szerint is valóban hasznos volna. Az azonban kérdés, mennyire kell mindezért a településnek a zsebébe nyúlnia. A megállapodás szerint ugyanis az önkormányzat átvenné a keleti móló fenntartását, cserébe 30, általa értékesíthető kikötőhelyért. Ez az áramellátást és a karbantartást is jelentheti. És azt is jelenti, hogy a móló mellett kialakítandó lidószerű homokos partszakasz tisztán tartása is az önkormányzat költségvetését terhelheti.
„És ki fogja 4-5 évente a kőfeltöltést karbantartani?” – Stamler a polgármestertől erre sem kapott megnyugtató választ. A települést 1990 óta vezető Lombár Gábor – akivel szemben jelöltként 2014-ben Stamler alulmaradt a polgármester-választáson – úgy véli, ezt még lesz idő tisztázni az Előny kft-vel. Stamler szerint viszont az idő sürget, a nyári használatbavételi engedély előtt ezt tisztázni kellene.
Ahogyan azt is, ki fogja állni az utak helyreállítási költségeit, hiszen a tóba hordott 40 ezer tonna követ – és az onnan 70 ezer köbméternyi kikotort iszapot – azokon az utakon szállították.
Lombár szerint ezekkel a kérdésekkel hamarosan foglalkozik a képviselő testület. Akkor tisztázzák a keleti mólószár jogállását, akkor határozzák meg a műtárgy a pontos szerepét, fenntartásának, használatának módját, így a költségek is akkor válnak világossá.
Sosem mondtak nemet
Mindezek ellenére a héttagú önkormányzat mindig egyhangúlag megszavazta a projektet és a módosításokat is. „Az én egy ellenszavazatom kevés lett volna, és nem akartam, hogy rám mondják, meg akarom fúrni a beruházást” – mondta Stamler, aki lényegében egyedül volt a kritikus észrevételeivel. Az ő javaslatára „nagy veszekedések árán” került be az önkormányzat és a cég közötti szerződésbe, hogy a kft. kétévente végez állapotfelmérést és saját terhére vállalja a kotrást is a homokpadnál, ha alacsony vízállás miatt ez szükséges lenne.
Stamler szerint azonban ez kevés lesz, bár több a semminél. Tapasztalatból azonban tudja, hogy a víz a kotrást hamar visszatemeti, hiszen korábban az önkormányzat is próbálkozott hasonló költséges megoldással.
Aki már belenyugodott volna, hogy a kilátást nyugati irányban egy hosszú, de legalább lapos móló fogja meghatározni, újabb gyomrost kaphat: Stamler szerint a legújabb látványtervek már úszóházakat is ábrázolnak a két móló között. Ezekről eddig szó sem volt.
Ezt a polgármester is elismerte: „a magánberuházó fontolgatja az úszóházak telepítésének lehetőségét”, de ehhez szerinte még egyeztetésekre van szükség.
http://index.hu/belfold/2016/03/12/pocsolyat_csinalhat_a_gigakikoto_a_balatonfenyvesi_strandbol/
Rejtélyes „természetkárosítás” avagy politikai harc
Feljelentést állított az LMP a budakeszi Álomvölgyben tapasztalt állítólagos természetkárosítás miatt, azonban a város polgármestere tette azt meg elsőként. A védett területen, ahol az LMP szerint luxuslakópark építését tervezik, a természet károsítása egyesek meggazdagodása érdekében áll – írta közleményében a zöld párt. Szakemberek sora cáfolja a kártételt, s valójában nincs is összefüggés a két állítás között.
Az LMP szerint két beruházó már több éve azon ügyeskedik, hogy a Budakeszi Farkashegyi repülőtér mögött megbúvó több mint 30 hektáros területen luxus lakóparkot építsen, és ebben az sem zavarja őket, hogy ez a külterületi gyep számos védett növény- és állatfajnak ad otthont és az EU közösségi jelentőségű Natura 2000 hálózatának részét képezi.
Február végén még arról számoltak be az LMP szakértői, hogy a beruházók az önkormányzattal területrendezési szerződést kívánnak kötni (azért, hogy 200 millió forint fejében változtassák meg a terület besorolását és így engedélyezzék a beépítését). Lapunk úgy tudja, valójában nem is lakópark, hanem néhány hatalmas, elzárt luxusfarm építését szeretnék itt elérni prominens személyek. A képviselő-testület elnapolta a döntést, és hatásvizsgálatot rendelt el.
Az elmúlt napokban a természetjárók ugyanakkor állítólag felmérhetetlen pusztulásról tettek bejelentést: a védett növényfajok, a tavasszal nyíló virágok (fekete kökörcsin, piros változatú kökörcsin, tavaszi hérics) nagy részét kiásták és eltüntették a területről.
Az LMP tájékoztatást kért az illetékes kormányhivataltól, valamint a nemzeti parktól, és ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a természetkárosítás okozóinak kiderítése és felelősségre vonása érdekében - írták.
A Népszava információi szerint az illetékes rendőrségre ilyen feljelentés nem érkezett, ugyanakkor Budakeszi polgármestere arról tájékoztatta lapunkat, hogy a közlemény megjelenése után, az abban foglaltak miatt elsőként, még hétfőn ő maga tett feljelentést a budaörsi rendőrségen. Dr. Csutoráné dr. Győri Ottilia bízik abban, hogy az LMP-s képviselők bizonyítékaikkal segíteni fogják a nyomozó hatóság munkáját és – tekintettel az ügy súlyára és a nagy közérdeklődésre – azonnal nyilvánosságra hozzák a feljelentésüket, a kapcsolódó bizonyítékaikat és a közleményükben hivatkozott dokumentumokat.
Úgy tudjuk, a hétfői sajtóközlemény kiadását követően tucatnyi szakember érkezett a helyszínre, sokan azóta is járják a környéket. A budakeszi mezőőrök, a kormányhivatal illetékesei, illetve a Duna-Ipoly Nemzeti Park szakértői is átvizsgálták a területet, de nem találták nyomát a növényirtásnak.
A drámai bejelentés valóságtartalmától függetlenül igaz viszont az LMP állítása, hogy az érintett részen a magántulajdonos valóban szeretné elérni a helyi építési szabályzat módosítását – ingatlan-beruházásra. Ennek érdekében több anyagi természetű ajánlatot is tettek a fideszes vezetésű városnak, sőt, érdekeikért magas beosztású országos jobboldali politikusok is igyekeztek közbenjárni a testületnél.
Azt is megtudtuk, hogy az ingatlanfejlesztést területrendezési szerződés keretében a támogató, majd később visszavont - nyílt ülésen meghozott - határozatot a helyi testület LMP-s tagja, Ligetiné Komáromi Gabriella is megszavazta.
„Az ülést vezető polgármesterként én tettem javaslatot az előterjesztés napirendről történő, tárgyalás nélküli levételére, mivel a kérdéskör alaposabb tárgyalásához egy komplex hatástanulmány elkészíttetését tartotta szükségesnek egyhangú döntésével a képviselőtestület” - közölte a polgármester.
Abban azonban biztosak lehetnek a budakesziek, hogy az ingatlanfejlesztő nem tett le terveiről, és minden bizonnyal további nyomásgyakorlásra számíthat a kisváros vezetése. Kérdés, hogy meddig terjedhet ellenállásuk.
http://nepszava.hu/cikk/1089085-rejtelyes-termeszetkarositas-avagy-politikai-harc
+Bonusz:
Balatonföldváron is kivágtak fákat
Nem csak Budapesten alakul riadólánc a Városliget fáinak megmentéséért, Balatonföldváron is forrong a Facebook – írja a sonline.hu, ami szerint „volt, aki a Negev sivataghoz hasonlítja a fakivágás utáni állapotokat”.
A város legmagasabb pontján már 2015 nyarára el kellett volna készülnie a Balaton legmagasabb kilátójának, de a beruházás csúszott, most viszont a városvezetés reméli, idén összejöhet.
Ezért a képviselő-testület „a kilátóberuházás részeként a magaspart kilátótól nyugatra eső felét is bevonja a turisztikai célú hasznosításba”, és egyhangú döntéssel kért erdő- és növényvédelmi szakmérnöki állásfoglalást a magaspart öreg fáiról – közölte Holovits Huba balatonföldvári polgármester a sonline.hu-val.
Ki is vágták a magaspart 60 évnél is idősebb fáit.
A polgármester szerint a szakvélemény kimondta: a fák gombafertőzöttek, tehát betegek, zömük túlkoros és balesetveszélyes, ráadásul tájidegenek, nem őshonosak. Ezért döntöttek a kivágásukról.
A polgármester szerint a képviselő-testületi döntés értelmében azonnal ültetnek mindegyik fa helyébe egy-egy őshonos, parkba illő fát. (Sonline)
Vagy:
Eltűntek a fák a József Nádor térről
Kivágták az összes fát a fővárosi József nádor téren, mélygarázs építése miatt. A munka a tervek szerint két évig tart, és 4,5 milliárd forintba kerül.
Mint korábban írtuk, hosszas jogi huza-vona után elkezdik építeni a föld alatti parkolót.
Ádány Tamás, az OTP Ingatlan Zrt. vezérigazgatója korábban azt ígérte, hogy ha készen lesz a mélygarázs, 51 fát ültetnek, a mostani 24 helyett.
Mindenestre egyelőre nagyon elszomorító látványt nyújt a helyszín.
Fülöp Tamás felvétele a térről:
Néhány napja még így nézett ki:
