A parlamentben azonban a frakciófegyelmet betartva megszavazta a több száz milliárd forint ellenőrizhetőségét megszüntető módosítást.

(Nagyon érdekes a véleménye az oktatásról vagy a katonaságról is. Érdemes elolvasni!

http://index.hu/belfold/2016/03/02/kover_laszlo_kulonvelemenye_kozpenzt_kezelnek_a_jegybank_alapitvanyai/

Ez ám a bicskanyitogató alapítványi érdek, közpénzből:

Matolcsyék alapítványa bizony borozót nyit

A jegybanki alapítvány lapunkhoz eljuttatott közleménye szerint tévesek a borozóról szóló információk, az épületben „étterem, kávézó, magyar borokat bemutató szakbolt” kap helyet. Az építési engedély szerint viszont a borozó az borozó.

A Magyar Nemzeti Bank által több mint 60 milliárd forinttal kistafírozott Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány (PADA) borozónyitási terveiről a Budapest Főváros Kormányhivatalától kikért dokumentumok alapján tegnap írtunk először. A PADA lapunkhoz eljuttatott közleménye úgy cáfolja állításainkat, hogy valójában megerősíti azokat. Az alapítvány közleménye „magyar borokat bemutató szakbolt”-ot emleget, az ingatlan tulajdonosa, a projekt beruházója, vagyis maga a jegybanki alapítvány azonban kétségtelenül borozó kialakítására kért és kapott építési engedélyt.

A lapunk által közérdekű adatként kikért hatósági határozatból idézünk szó szerint: „A Pallas Athene Domus Animae Alapítvány építtető […] kérelmére engedélyt adok a Budapest I. Szentháromság u. 2. sz. 6494 hrsz. ingatlanon fekvő műemlék épület […] rendeltetés módosítására (pincében és földszinten borozó, bormúzeum, étterem, bemutatótermek; az emeleti és tetőtéri részben igazgatási és oktatási funkció kialakítása)”.

Az épület rendeltetésének módosítására feltehetően azért volt szükség, mert korábban a szóban forgó épületben, vagyis a régi budai városházában olyan oktatási-kutatási intézmény (a Collegium Budapest) működött, amely sem borozót, sem éttermet, sem borszakboltot nem nyitott az intézmény falai között.

Az alábbiakban teljes terjedelmében nyilvánosságra hozzuk az építési engedélyt. Egyetlen részletet emelünk még ki belőle: a gondos hivatal azt is meghatározta, hogy a borozóban a „szennyes poharak mosogatásához külön pultot kell kialakítani kézmosóval, valamint mosogatógéppel”, valamint „a mosogatómedencék méretét akkorára kell tervezni, melybe az abban mosogatandó legnagyobb méretű edényzet, eszköz is teljesen elmerülhet”.

Szóval nem szakbolt. Borozó.

http://magyarnarancs.hu/belpol/matolcsyek-alapitvanya-bizony-borozot-nyit-98466

Ki is van megint távol a szavazástól? Csak nem Orbán Viktor bujkált el megint, miközben minden frakciótaggal megszavaztatta a közpénz "elrablásának" törvényét? Milyen igazolással látták el magukat?

Igazoltan volt távol a Fideszből Orbán Viktor, Lázár János, Fazekas Sándor (aki inkább az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület küldöttgyűlésére ment), Szijjártó Péter, Balog Zoltán, Hoppál Péter és Horváth László, a KDNP-ből Semjén Zsolt, Szeszták Miklós és Simicskó István.

Nem szavazott a szocialista Mesterházy Attila és Kunhalmi Ágnes, illetve az LMP-s Sallai Róbert Benedek. A Jobbikból Kepli Lajos és Szávay István volt igazoltan távol. A DK bojkottálta az egészet, a képviselői szintén nem voltak ott.

A kormánypárti képviselők közül csomóan tegnap még azt nyilatkozták az Indexnek, hogy fogalmuk sincs arról, amit ma végül megszavaztak.

http://444.hu/2016/03/01/a-fidesz-es-a-kdnp-ma-elintezte-hogy-ne-tudhassuk-meg-mit-muvel-a-penzunkkel-a-magyar-posta

Az MNB és a Magyar Posta után melyik állami vállalat lesz a következő, aminek eltitkolhatják a pénzügyeit?

A MET-botrányt kirobbantó Tóth Bertalan interjút adott a Magyar Nemzetnek.

A szocialista képviselő volt az, aki a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Posta pénzügyei felől érdeklődött, és próbálta a számlákat kiperelni, mielőtt a Fidesz és a KDNP elfogadta az azokat titkosító törvényeket.

Az interjú végén arra a kérdésre, hogy melyik állami cég vagy intézet lehet a következő, aminek a pénzügyeit gyakorlatilag kiveszik az infotörvény hatálya alól, azt mondta:

„Jelenleg 26 perem zajlik. Nem lennék meglepve, vagy hogy egy klasszikust idézzek, nem lenne életszerűtlen, hogy egy szép reggel valamelyik kormánypárti képviselő arra ébredne, hogy törvénymódosítást kezdeményez az állami tulajdonú Magyar Földgázkereskedő Zrt. vagy a Főgáz Zrt. esetében a közérdekű adatok szűkítése céljából.”

 http://444.hu/2016/03/02/az-mnb-es-a-magyar-posta-utan-melyik-allami-vallalat-lesz-a-kovetkezo-aminek-eltitkolhatjak-a-penzugyeit

Matolcsy rettegett, hogy minden kiderül, ő járta ki Orbánnál a titkosítást

Matolcsy György MNB-elnök maga kérte Orbán Viktor miniszterelnököt a jegybanktörvény módosítására – tájékoztatták a Népszabadságot magas rangú fideszes források. A jegybankelnök állítólag azon nyugtalankodott, hogy kinyílnak az MNB sokmilliárdos ingatlanvásárlásainak üzleti dossziéi.

Információnk szerint Matolcsy György jegybankelnök

"rendkívül nyugtalan volt amiatt, hogy kiderülhetnek a nemzeti bank sokmilliárdos ingatlanvásárlásainak, így például az Eiffel Palace és a Lónyay–Hatvany-villa megvételének részletei.

Matolcsy különösen az után lehetett ideges, hogy Tóth Bertalan szocialista politikus beadványa nyomán a Fővárosi Ítélőtábla ja­nuár ­végén hozott ítélete kimondta, a Magyar Nemzeti Bank egyik alapítványa, a Pallas Athéné Domus Animae (PADA) közpénzt kezel és közfeladatokat lát el. A jegybank elnöke tudta, hogy precedensítélet született, azaz a csaknem 250 milliárd forint felett diszponáló MNB-alapítványok működésével, vásárlásával, előterjesztésével kapcsolatos összes szerződés és információ nyilvános lehet.

A sajtóhírek pedig már 2014-ben arról szóltak, hogy az MNB méregdrágán, hozzávetőleg 18 milliárd forintért vásárolta meg közpénzen az V. kerületi Bajcsy-Zsilinszky úton lévő Eiffel Palace irodaházat. Akkor az Eiffel Palace Kft. tulajdonosi hálójának a végén egy ciprusi és egy a Kis-Antillákra bejegyzett offshore cég volt, az adásvé­teli szerződést pedig az igazságügy-miniszter, Trócsányi László ügyvédi irodája készítette. A budai Várban található Lónyay–Hatvany-villát pedig 3,4 milliárd forintért vásárolta meg a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány.

Kormányzati források tudomása szerint a jegybanktörvény módosítását Balog Ádám MNB-alelnök konkrét javaslata alapján szövegezték meg. Orbán Viktor először – szivárgott ki lapunkhoz –

„nem volt túlságosan boldog" Matolcsy kérésének hallatán,

de aztán a miniszterelnök határozott arról, hogy a titkosításokat célzó javaslatot képviselői indítvány formájában terjesszék a parlament elé. Azt akarta, hogy az „minél távolabb legyen a kormánytól".

Arról egymásnak némileg ellentmondó információk szivárogtak ki lapunkhoz, hogy személyesen Orbán szignálta-e ki a fideszes Bánki Erikre a politikai botrányt okozó módosításokat – köztük Matolcsy fizetésének megduplázását ötmillió forintra –, vagy Rogán Antal kabinetminiszter közreműködött.

Orbán Viktor és Matolcsy györgy. Megbeszélték Koszticsák Szilárd / MTI

 

A parlamenti ülésen, amikor Bánki Erik indoklásában elmondta, hogy – idézzük – az MNB-alapítványok „létesítése után a vagyon olyan mértékű elkülönülésére kerül sor, amely alapján az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét", sokak számára nyilvánvalóvá vált, a honatya nincs képben.

A múlt heti kormányülésen nem szerepelt napirenden az MNB-törvény módosítása, a miniszterelnök nem tájékoztatta róla a tárcavezetőket – mondták munkatársunknak. A fideszes és KDNP-s képviselők sem tudtak róla, hétfőn kaptak egy elektronikus körlevelet, amelyben elmagyarázták nekik a módosítások lényegét és azt, hogyan kell kommunikálni a témában. A hivatalos indoklás az volt, hogy azért kellett lehetővé tenni a titkosítást, mert az MNB működése közben keletkezett adatok egy részének megismerése veszélyeztetheti a központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdekeket.

Egy kormánytag lapunknak nyilatkozva nehezményezte, hogy a kabinet már a látszatra sem ad,

amikor parlamenti döntéssel felhatalmazza Matolcsyt és a jegybankot arra, hogy a közvagyont „magánvagyonként kezelje". Bod Péter Ákos volt jegybankelnök, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető professzora a Népszabadságnak csak annyit mondott: nincs mit elemezni a módosításokon, evidens, hogy a jegybank gazdasági társaságai és alapítványai is közpénzt kezelnek.

A béremelés indoka is valótlan

Erősen kifogásolható az a magyarázat, amelyben a fideszes Bánki Erik részben azzal indokolja a jegybanki fizetések emelését, hogy a szervezet Matolcsy György vezetése alatt évről évre nyereségesen gazdálkodik. A döntés értelmében a jegybankelnök bérét megduplázták, innentől kezdve havonta ötmillió forintot fog kapni, és más vezetők bérét is megemelték.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) számos jelentése és munkaanyaga rögzíti, hogy a jegybank nem profitorientált intézmény. Bánki Erik érvelése Szijjártó Péter egy korábbi nyilatkozatával is ellenkezik. A külügyi tárca jelenlegi vezetője ugyanis 2011 júliusában maga is arról beszélt, hogy „az MNB nem profitorientált szervezet”. E szerint pedig a fizetésemeléseket igencsak bajos egy olyan kitétel teljesítéséhez kötni, amelynek elérése nem feladata a jegybanknak. Az MNB dolga az árstabilitás megteremtése, az inflációs folyamatok hosszú távú optimalizálása, ebből fakadóan eredményét többnyire a működésétől független nemzetközi gazdasági folyamatok alakítják.

A jelenlegi vezetést bíráló szakértők szerint egyébként az MNB-nél az utóbbi években megjelenő, több százmilliós nyereség – nagyon leegyszerűsítve – a forint gyengüléséből fakad, ami nem mellékesen egybeesik a kormány szándékával. (Á. A.)

Ezzel látszólag Kövér László is egyetért. A házelnök szerda este a Magyar Katolikus Rádiónak ugyancsak azt mondta: az MNB alapítványai által kezelt forrás közpénz. „Mi más lenne?" – kérdezett vissza. Kövér mindazonáltal a rendelkezésére álló öt napon belül aláírja és továbbküldi a köztársasági elnöknek a törvénymódosítást – tájékoztatta lapunkat Szilágyi Zoltán, az Országgyűlés sajtófőnöke.

Munkatársunknak az Áder ­János hozzáállását ismerők viszont azt valószínűsítették, hogy az államfő nem jegyzi ellen a kedden módosított jegybanktörvényt – erről írt szerdán a Magyar Nemzet is –, és várhatóan alkotmánybíró­sági normakontrollt kér. Különösen az után, hogy Péterfalvi Attila, az adatvédelmi hatóság elnöke szerint a kormánypárti többség által megszavazott titkosítás több ponton sértiaz alkotmányt.