He?

Bolondok hajóján : zene mellett, minden "behozott" és magánvélemény, esemény, történet, téma ütközhet az Életről. Szabadon. (Még!) :-DDD

sörcsap nagybaszónak

Miva'?

 

 

És a főd forog tovább!

 

Beszótak:

Esik-e wazze?


Számojjá csapos!

Naptár

november 2019
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30

15.-től új világ jön? Mert megszavazták ezt is! Erre ment ki a kormányzat "játéka"?

2015.09.05. 06:19 guma

Így rendelhetik el a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet

Ahogy az Gulyás Gergely frakcióvezető-helyettes sajtótájékoztatóján is elhangzott, a kormány a menedékjogról szóló törvény módosításával bevezeti a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” fogalmát. Összesen tizenhárom törvény módosításával egy ilyen helyzetben speciális eljárásmódokat alkalmazhatnának majd, a rendőrök külön jogosítványokat kapnak, és a katonákat is be lehetne vetni. A büntető törvénykönyvet érintő módosításokról itt olvashat>>>

Szétszakíthatják a menekültek családjait

Megvan, hogyan szigorítanák a Btk.-t, tényleg 3 évvel fenyegetett bűncselekménnyé tennék a kerítésen átmászást önmagában is. Automatikus lenne ilyenkor a kiutasítás és az embercsempészek vagyonának az elkobzása is.Tovább

A válsághelyzetet a kormány rendeletben rendelheti el az országos rendőrfőkapitány és a menekültügyi hatóság vezetője kezdeményezésére, ők „kötelesek folyamatosan figyelemmel kísérni” a feltételek fennállását.

A kormányrendelet legfeljebb hat hónapig marad hatályban, kivéve, ha a kormány még tovább meghosszabbítja. A kormány rendeletben hirdetheti ki a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet, és megállapítja az elrendeléshez és a megszüntetéshez kapcsolódó szabályokat is.

A válsághelyzet kihirdetését feltételekhez kötik, ilyen

a Magyarországra érkező menedékkérők száma

Akkor hirdethetnek válsághelyzetet, ha az elismerést kérők száma meghaladja

  • egy hónap átlagában a napi ötszáz főt, vagy
  • két egymást követő hét átlagában a napi hétszázötven főt, vagy
  • egy hét átlagában a napi nyolcszáz főt.

A Magyarországon a tranzitzónában tartózkodók száma

Ha ez a segítőket nem számítva meghaladja

  • egy hónap átlagában a napi ezer főt, vagy
  • két egymást követő hét átlagában a napi ezerötszáz főt, vagy
  • egy hét átlagában a napi kétezer főt.

Vagy ha ez nem áll fenn, elég lesz hozzá

bármely olyan migrációs helyzettel összefüggő körülmény kialakulása, amely valamely település közbiztonságát közvetlenül veszélyezteti,

„különösen, ha az adott településen vagy annak külterületén található befogadó állomáson vagy a külföldiek elhelyezését biztosító egyéb létesítményben zavargás tör ki, vagy erőszakos cselekményeket követnek el”.

Válsághelyzet esetén a miniszter elrendelheti, hogy a menedékjog iránti kérelmek regisztrálását a menekültügyi hatóság irányítása szerint a honvédség is végezheti, és az egészségügyi államigazgatási szerv haladéktalanul megvizsgálja, hogy „a járványügyi intézkedések elrendelésének jogszabályban meghatározott feltételei fennállnak-e”.

Hatósági parancs nélkül is bemehetnek a rendőrök

Törvénymódosítással azt is lehetővé tennék, hogy a rendőrség a nemzetbiztonsági szolgálatokkal együttműködve külföldön információt gyűjtsön a tömeges méretű migráció kezeléséhez szükséges intézkedésekhez, ezzel az emberkereskedők, embercsempészek ellen nyitnának új frontot.

A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben a rendőrök még hatósági határozat nélkül is bemehetnének lakásokba illegális bevándorlók után kutatva, „ha alaposan feltételezhető, hogy a magánlakásban ilyen személyek tartózkodnak."

Járványügyi intézkedések céljából is egy sor intézkedést hozhatnak a rendőrök: lezárhatnak útvonalakat, épületeket, közterületet, korlátozhatják a közintézmények működését, és külön írásos utasítással bemehetnek ellenőrizni, a helyszínt megfigyelni és biztosítani lakásokat is.

Éles fegyver lesz a katonáknál

Gulyás Gergely az intézkedéseket bejelentő pénteki sajtótájékoztatón azt mondta, hogy komoly garanciák lesznek a katonaság bevetésénél. Lényegében azok a szabályok vonatkoznak majd erre az esetre, mint más olyan helyzetekre, amikor a katonákat Magyarország területén bevetnék.

A parlament honlapján olvasható módosításban azonban hangsúlyozzák, hogy a katonák fegyverhasználati joggal látják el a feladataikat. A szöveg szerint a katonák gumilövedék, könnygázgránát és tömegoszlató eszközök mellett testi sérülés okozására alkalmas fegyvert is használhatnak, de „a másképpen el nem hárítható személy elleni életet vagy testi épséget súlyosan veszélyeztető támadás kivételével nem irányulhat az emberi élet kioltására".

A katonák besegítenének a határ őrzésébe, és minden olyan intézkedésbe bevonhatóak lesznek, megállíthatnak autókat, lezárhatnak területeket, őrizetbe is vehetnek, amit a helyzet megoldásához szükségesnek tartanak. Viszont nem vehetik át a rendőrök feladatköreit, hanem őket segítve végzik feladatukat.

Az is szerepel a javaslatban, hogy pontosan meg kell határozni a részt vevő honvédségi erők feladatait, létszámát, eszközeit, fegyverzetét és a területet, ahogy a vezetői hatásköröket is. Kétszáz katonáig, három hétre már a vezérkari főnök, afelett és hosszabb időre a honvédelmi miniszter dönt a katonák bevetéséről. 3000-nél is több katona bevetése esetén a honvédelmi bizottságot is tájékoztatnia kell.

A határtól 60 méteren belül lehet a tranzitzóna

Gulyás azt is elmondta, hogy az államhatárokon fogják kialakítani a tranzitzónákat, Magyarország területén, de

ezek befelé zártak lesznek, csak Szerbia felé lesznek nyitottak.

Ezekben kell majd kivárniuk a menekülteknek, hogy lefolytassák a gyorsított eljárásokat az ügyükben. Ezek Gulyás szerint pár napot vesznek majd igénybe. Ettől azt reméli a kormány, hogy nem fognak a menekültek eljutni messzebbre, az ország belsejébe, például Budapestig.

Az államhatárról szóló törvény módosítása alapján az eddigi 10 méter helyett a határtól 60 méterig alakítható ki határvédelmi létesítmény, valamint most már tranzitzóna is.

A határon lefolytatott eljárás így néz ki

Ha a migráns a kérelmét „Magyarország területére történő beléptetés előtt”, a tranzitzónában nyújtja be,

  • nem lesz automatikusan jogosult az ország területén tartózkodni és dolgozni (ez a jog eddig megillette a menedékkérőket, kilenc hónapig a menekültszállón vagy közfoglalkoztatásban, utána a külföldiekre vonatkozó általános szabályok szerint);
  • a menekültügyi hatóság a kérelem elfogadhatóságáról soron kívül, de legkésőbb 8 napon belül dönt;
  • ha a kérelem nem elfogadhatatlan vagy a benyújtásától számított 4 hét eltelt, a belépést az idegenrendészeti hatóság jogszabály alapján engedélyezi – és ha beengedik az országba, az eljárást az általános szabályok szerint folytatják le.

A határon lefolytatott eljárásban a kérelmet elfogadhatatlanság miatt elutasító döntéssel szemben benyújtott felülvizsgálati kérelemben új tényre, új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A bíróság a menekültügyi hatóság döntését nem változtathatja meg, de szükség esetén a közigazgatási határozatot hozó szervet új eljárásra kötelezi.

A személyes meghallgatást az eljáró bíróság a tranzitzónában tartja meg, a meghallgatás távközlő hálózat útján is megtartható, amiben „az összeköttetés közvetlenségét a mozgóképet és a hangot egyidejűleg továbbító készülék biztosítja”.

Nem kell lefolytatni a közbeszerzést

A menekültek elhelyezésére és fogva tartására szolgáló létesítmények esetében a közigazgatási eljárásokat nem kell lefolytatni, és az építéskor, telepítéskor és üzemeltetéskor nem kell figyelembe venni a közbeszerzési törvényt sem, mivel ezek az ország alapvető biztonságával összefüggő beszerzéseknek minősülnek.

A menekültek elhelyezésére az állam használhatná az önkormányzatok, a többségi állami vagy önkormányzati tulajdonú cégek ingatlanait és ingóságait. Ezt legfeljebb fél évre teheti meg az állam.

„Az igénybevételt az adott ingatlant bármilyen jogcímen használó harmadik személyek tűrni kötelesek." Az ingatlanok átvétele ellen a tulajdonos ugyan fellebbezhet, de „életet, testi épséget, egészséget fenyegető helyzetben a kifogásnak halasztó hatálya nincs". Az ingatlanok átvételekor jegyzőkönyv készül, és a visszaadáskor az állam készpénzben téríti meg az esetleges károkat.

Ausztria nemrég hasonló intézkedést hozott, azzal a különbséggel, hogy ott megkérték a hotel- és panziótulajdonosokat, vállalkozókat, és a lakosságot, hogy emberek elszállásolására alkalmas épületeket, csarnokokat ajánljanak fel a menekültek elhelyezésére.

http://index.hu/belfold/2015/08/28/igy_rendelhetik_el_a_tomeges_bevandorlas_okozta_valsaghelyzetet/

A menekültek áttörtek a kormány ellenállásán

  • Pénteken a egészen elképesztő dolgok történtek az ország több pontján is, nem csoda, hogy a világsajtó Magyarországról szóló drámai képekkel volt tele.
  • A következetlenül és érzéketlenül kezelt menekülteknek elfogyott a türelmük.
  • Amíg a miniszterelnök focimeccset nézett, megszületett a megoldás: a leginkább szem előtt lévő menekülteket elvitte az állam az osztrák határra.
  • Közben a Fradi-pálya mellett brutálisan összecsaptak a föltüzelt ultrák a rendőrökkel.

Elképesztő nap volt 2015. szeptember 4-e Magyarországon.

Röszke

Valamivel dél előtt több száz menekült tört ki a röszkei befogadó állomásról, ahol egy hangárban több mint kétezren zsúfolódtak össze. Ide azokat viszik be, akiket a szerb–magyar határon kapnak el, és elvben 24 órát kellene eltölteniük itt, amíg regisztrálják őket. Az ügyintézés azonban lelassult. Ez az a tábor, ahol augusztus 26-án is könnygázzal fékezték meg az elégedetlenkedést, és ahová a magyar hatóságok két napja nem engedték be a Human Right Watch megfigyelőit.

Pénteken az ügyintézés lassúsága miatt elégedetlen menekültek közül sokan átmásztak a tábor kerítésén, és az M5-ös autópálya felé vették az irányt, útközben ledöntöttek egy vadvédelmi kerítést. A rendőrség hajtóvadászatot indított, állítólag szinte mindenkit elfogtak. A tábort sorfallal zárták körül a rohamrendőrök, akiket a kerítés belső oldaláról megdobáltak, ezért könnygázt vetettek be. Az autópályát egy időre lezárták.

Bicske

A bicskei állomáson lázongó menekültek. MTI Fotó: Mohai Balázs
A bicskei állomáson lázongó menekültek. MTI Fotó: Mohai Balázs

Tovább tartott a Bicskénél veszteglő vonat drámája. A szerelvény csütörtök délelőtt indult el a Keleti Pályaudvarról, tele menekültekkel. Többségük valószínűleg abban a tudatban szállt fel rá, hogy Ausztriába megy. Ehelyett Bicskénél megállították a szerelvényt, és minden utast az ottani menekülttáborba akartak irányítani. Sokan nem voltak hajlandók leszállni a vonatról, nem fogadtak el sem ételt, sem italt a rendőrségtől, és a kocsikban éjszakáztak. A patthelyzet végül úgy oldódott meg, hogy a vonaton maradottak többsége gyalog indult tovább a síneken nyugat felé. Egy 50 éves férfi közülük elesett, beverte a fejét és meghalt. Háromszáz menekült éjfélre eljutott Vértesszőlősig.

Budapest

A Keleti Pályaudvarnál lévők közül körülbelül 1200-an kora délután elégelték meg a várakozást (a MÁV még tegnap leállította a nemzetközi járatokat), és gyalog elindultak Ausztria irányába. Végigvonultak a Rákóczi úton, az Erzsébet hídon, a BAH csomóponton, majd az M1-es autópályán gyalogoltak. A rendőrség több  helyen teljesen leállította a forgalmat. Este 11 körülre Herceghalom közelébe értek, a rendőrség addigra lezárta az autópálya mögöttük lévő szakaszát. A gyerekekkel teli menet vonulását a világ összes hírügynöksége élőben követte. A magyar hatóságok semmit sem reagáltak.

Szétesés

Menekültek az M1-es autópálya mentén, a Sasfészek pihenőnél.
Menekültek az M1-es autópálya mentén, a Sasfészek pihenőnél.

Megszűnt a vasúti összeköttetés Magyarország és Nyugat-Európa között, két autópályán is le kellett zárni szakaszokat, és menekültek százai indultak gyalog neki a világnak. A magyar hatóságok képtelenek voltak kezelni a helyzetet, holott összesen legfeljebb 2000 ember elhelyezéséről lett volna volt szó.

A helyzet két okból vált ennyire kezelhetetlenné:

  • Egyrészt a menekültek láthatóan nem bíznak a magyar hatóságokban. Régóta senki sem mondta el nekik, mi a helyzet, miért nem mehetnek tovább. Az államtól segítséget, ellátást nem kaptak.
  • Másrészt pedig nagyon bíznak abban, hogy Németország befogadja őket, amint átjutottak Magyarországon. A német kormány ugyanis bejelentette, hogy a háború elől menekülő szíreket nem utasítja ki.

A kormány este 8-kor válságstábot hívott össze, a döntést pedig Lázár János ismertette: a Bicske után a vágányon gyaloglókat, az autópályán gyaloglókat és a Keletinél várakozókat buszokra teszik, és lerakják őket Hegyeshalomnál, közvetlenül az osztrák határon. A közlekedésbiztonság helyreállítására hivatkozva.

Ezzel Magyarország szombat óta harmadszorra változtatta meg menekültpolitikáját, hiszen szombattól megakadályozták, hogy nyugat felé tovább menjenek, aztán hétfőn engedték, aztán keddtől megint nem, és végül pénteken nem csupán engedték, hogy menjenek, hanem el is vitték őket.

Péntekre a korábbi következetlenségektől gyanakodó, és a magyar szerveket egyre inkább ellenségnek tekintő menekültekkel mást aligha lehetett tenni, mint segíteni nekik eljutni nyugatra. Elszántságukkal világossá tették, hogy csak a fizikai erőszak állíthatná meg őket, ami háború elől menekülő családokkal szemben teljesen elfogadhatatlan megoldás. A teljes káoszt csak korábban lehetett volna megakadályozni, következetes és humánus bánásmóddal, péntekre már mindegy volt.

Ausztria csak éjfél után jelentette be, hogy beengedi területére a magyar buszokkal a határra szállított embereket. Ezzel végleg összedőlt a „ragaszkodunk Dublin III. szabályaihoz” érvelés, amit a német, osztrák és magyar kormányok kedd óta erőltettek.

A jelenleg Magyarországon tartózkodó menekülteknél sokkal többen vannak Európa és a Közel-Kelet számos országában, de nem volt példa sehol sem arra, hogy egy országban egyszerre több helyen ekkora káosz legyen jelenlétükből.

A teljes zavar jó jelképe, hogy egy vasúti pályaudvarról busszal vitték el az embereket oda, ahova napok óta vonattal próbáltak eljutni. A többségük a vonatjegyet is megvette már.

Napközben a parlament megszavazta a törvényt, ami alapján a kormány válsághelyzetet hirdethet ki tömeges bevándorlás esetén. A kormány ettől várja azt, hogy szeptember közepétől kezelhető lesz a helyzet.

És még zavargás is volt Budapesten

Szurkolók dobálják a rendőröket a magyar-román előtt. Fotó: MTI / Marjai János
Szurkolók dobálják a rendőröket a magyar-román előtt. Fotó: MTI / Marjai János

És ha a röszkei kitörés, a bicskei síneken menekülés és az autópályán vonuló tömeg nem lett volna elég egyetlen napra, a Népligetnél több órás csatát vívott egymással a rendőrség az ultrákkal, akik a magyar–román meccs idején tüntettek az MLSZ ellen.

Vízágyúval, könnygázzal, lovakkal és kutyákkal próbálták feloszlatni rendőrök a rájuk támadó, téglákkal, üvegekkel, petárdákkal dobálózó tömeget. A csata legalább éjfélig tartott, sok sebesülttel, a sérültek között rendőrök is voltak.

Attól lehetett tartani, hogy az ultrák megtámadják a Keletinél várakozó menekülteket, végül ezt a látványos rendőri felvonulás megakadályozta.

A menekültügyekért és a rendőrség irányításáért felelős belügyminiszter szabadságon volt.

http://444.hu/2015/09/05/osszeomlott-a-magyar-allam/

Tudta, hogy a magyar katona elfogóhálóval is mehet a menekültek ellen?

DSOKI20150825012
A parlament csütörtökön tárgyal arról, hogy a Magyar Honvédséget is be lehessen vetni a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben. Ha a törvénymódosítást megszavazzák, a katonák új jogosítványokat kapnak a menekültekkel szembeni fellépéshez.

A honvédségi törvény kiegészítése szerint a katonák polgári személyekkel szemben továbbra sem használhatnak lőfegyvert.

De vannak kivételek az általános tilalom alól.

A menekültválság idején kiosztott feladat végrehajtására kivezényelt katona, ha megtámadják, visszalőhet. A törvény ezt úgy fogalmazza meg, hogy „emberi élet kioltására” csak abban az esetben irányulhat a kényszerítő eszköz használata, ha „másképpen el nem hárítható személy elleni életet vagy testi épséget súlyosan veszélyeztető támadás”.

Testi sérülés okozására alkalmas intézkedésre viszont egyértelmű engedélyt ad a módosítás.

Kifejezetten könnyítést jelent, hogy az új rendelkezés kiveszi a lőfegyverhasználat tárgyköréből a 2006-os utcai zavargások idejéről ismert tömegoszlatási módszereket. „Nem minősül lőfegyverhasználatnak a gumilövedék, a pirotechnikai eszköz és a könnygázgránát használata." 2006 után egyébként a Fidesz még Brüsszelben is fellépett azért, hogy a gumilövedékes puska kikerüljön a legálisan bevethető tömegoszlatási eszközök tárából, mivel a Gyurcsány-kormány elleni tüntetéseken több ember súlyos, sőt maradandó sérülést szenvedett a lövedékektől.

Ami viszont szokatlan, hogy 2015-ben lőfegyverrel vagy más e célra használható kilövő eszközzel célba juttatható elfogóháló használatára is feljogosítják a magyar katonákat. 

A dzsungelfilmek oroszlánvadász jeleneteit idéző eszköz paramétereiről megkérdeztük a Honvédelmi Minisztériumot:

  • Milyen rendszeresített elfogóhálója van a katonaságnak?
  • Az eszköz a menekültek esetében hogyan hasznosítható?

A minisztérium válaszait két napja várjuk, hiába.

http://index.hu/belfold/2015/09/03/tudta_hogy_a_magyar_katona_elfogo_haloval_is_mehet_a_menekultek_ellen/

Válságról beszél a kormány, de válságstábot napok óta nem állít

FullSizeRender (2)
Káosz van és egymásra mutogatás a Keletinél, egyre nagyobb a menekültek és a hatóságok közötti feszültség, válságstáb azonban nincs. Még egy augusztus 20-i tűzijátéknál is előre kineveznek egy egyszemélyi vezetőt, aki felelőse és irányítója a különféle szervek együttes munkájának. Itt ilyen nincs.

A lovak közé dobta a kormány a gyeplőt a Keletinél kialakult helyzetben. Kedd óta óriási káosz uralkodik a menekültek elől lezárt pályaudvar előtt. Egyre nagyobb a tömeg, és a nem megfelelő tájékoztatás, az ellentmondó intézkedések miatt nő a feszültség a vonatokra, továbbutazásra váró szírek, afgánok között.

Kedden kiderült, hogy sem a rendőrségnél, sem a MÁV-nál nincsenek naprakész információk a tervekről és a várható intézkedésekről. Erre a legdurvább példa, hogy az országos rendőrfőkapitány kedden délben nem tudott magyarázatot adni arról, hogy mi és miért történik a Keletinél.

A káosz és az információhiány egyértelmű jele annak, hogy nincs válságkezelési parancsnokság.

Tarjányi Péter rendőrségi szakértő szerint

a kormány ugyan napok óta menekültválságról beszél, de nem jelölt ki egy egyszemélyi vezetőt, aki kezébe venné az irányítást.

Egyszemélyi felelős vezetőt, parancsnokot és egy mellette működő parancsnoki törzset minden válsághelyzetben kineveznek/kialakítanak. Természeti katasztrófák, árvizek idején ilyen stáb irányítja a védekezést, de még az augusztus 20-i tűzijátéknak is van irányítója és irányítói törzse, amely összehangolja a különféle résztvevők, hatóságok munkáját.

Most azonban csak egymásra mutogatás zajlik.

Már kedden egy válságstábnak kellett volna szólnia a MÁV-nak, hogy ne adjon el jegyeket, mert ki fogjuk üríteni a területet, le fogjuk zárni a pályaudvart, és a menekültek teljes joggal lesznek felháborodva, hogy ti elveszitek a pénzüket, de utazás helyett ki lesznek zavarva az aluljáróba. Nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal

– állítja Tarjányi.

A szakértő elmondta, hogy a mostani helyzetben úgy tűnik, hogy mindenki, beleértve a rendőrséget és a bevándorlási hivatalt, a politikusok felé tekinget, az onnan érkező információmorzsák alapján próbálnak igazodni.

Akkor jelentsük ki, hogy ennek a válságnak a legfőbb válságparancsnoka Orbán Viktor miniszterelnök? De ezt ő eddig nem mondta.

Nem is várható el Orbán Viktortól vagy Lázár Jánostól, hogy ő adjon utasítást arra, hogy a sok szemét miatt a Főváros Közterület-fenntartó Zrt. hozzon még száz kukát a Baross térre, és gyakrabban ürítse azokat, vagy hogy a MÁV – csökkentendő a feszültséget és figyelve a vallási előírásokra – nyisson külön pénztárat a férfiaknak és a nőknek.

A krízismenedzsment legalapvetőbb tételei, hogy a válságkezelő törzs intézze ezeket a feladatokat – szögezte le a szakértő. A törzs tagjai közé ugyanis be lehetne ültetni a hatóságok embereit, az FKF összekötőjét, vagy akár a MÁV egyik illetékesét, aki el tudná intézni, hogy mindig legyen olyan ember a környéken, aki arabul vagy franciául vagy valamelyik világnyelven be tudná mondani a legfontosabb információkat.

http://index.hu/belfold/2015/09/02/valsagrol_beszel_a_kormany_de_valsagstabot_napok_ota_nem_allit/

A belügyminiszter üdül a miniszterelnök mecset néz eközben... 2015. 09. 04. 21 óra 33 perc:

Lázár: A migránsokat elvisszük Hegyeshalomig

Legalább száz buszt küld a kormány a Keleti pályaudvarnál dekkoló és az M1-es autópályán haladó migránsokért, hogy az osztrák-magyar határig, Hegyeshalomig szállítsák őket. Nem alkalmaznak erőszakot. Az osztrák belügyminisztérium korábban egyébként azt közölte, hogy büntethetők azok, akik segítenek elszállítani a migránsokat Ausztria felé. Orbán Viktor szombaton egyeztet az osztrák kancellárral.

Semmiféle segítséget nem kaptunk (az EU-s tagállamoktól), miközben rajtunk számon kérik a szolidaritást

- közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a központo operatív törzs ülése után tartott rendkívüli sajtótájékoztatón.

A testület ma este állt fel, este 8-tól ülésezett, bár Orbán Viktor hívta életre, a kormányfő nem vett részt az ülésen, helyette a román-magyar focimeccset nézte.

Lázár János szerint a migránsok azért mentek a Keleti pályaudvarhoz, mert Németország hívta őket, illetve félreérthetően kommunikált, és ma sem világos a jogi álláspontja. 

Az Európai Unióra nem tudunk várni, mint ahogy Németországra és Ausztriára sem

- indokolta Lázár azt, miért kellett az operatív törzsnek döntéseket hozni.

Papp Károly országos rendőrfőkapitányság szerint lehetetlenné teszi a közlekedést az M1-es autópályán az, hogy a menekültek - mintegy 1200 ember - Ausztria felé gyalogolnak. 

Lázár közölte, hogy tájékoztatták Ausztriát arról, hogy migránsok tartanak Ausztria felé. Orbán Viktor pedig arra kérte az osztrák vezetést, hogy megismerjék Ausztria jogi álláspontját a ki-és beléptetéssel kapcsolatban. Az osztrákoknak jegyzéket küldtek, de az osztrák kancellár azt mondta, hogy ezzel a kérdéssel csak szombat reggel tud foglalkozni. 

Lázár szerint sem Németország, sem az Európai Bizottság, nem segít Magyarországnak, senki nem szolidáris Magyarországgal.

Lázár közölte: annak érdekében, hogy Magyarország közúti közlekedése ne bénuljon meg, a Keleti pályaudvarhoz és az M1-es autópályához buszokat indít a kormány és közli a menekültekkel, hogy eljuttatja őket Hegyeshalomhoz, azaz az osztrák-magyar határhoz, ha akarják. Ez nem jelenti automatikusan az ország elhagyásának a lehetőségét, mivel a magyar kormány nem ismeri az osztrák álláspontot a ki-és beléptetésével kapcsolatban. 

Többször beszélt arról a miniszter, hogy az osztrákoktól nem kaptak semmilyen segítséget és az osztrák kormány "érdemi választ" a magyar kormány kérdésére még nem adott.

Lázár kérte a helyszínen tartózkodó civilek segítségét is, hogy segítsenek a kormány és a menekültek közötti kommunikációban is, hogy a migránsok együttműködjenek a magyar hatóságokkal. Lázár azt mondta: azt szeretnék, hogy ne bénuljon meg Nyugat-Magyarország közlekedése. 

Mi lesz a menekültekkel, ha Hegyeshalomnál nekiindulnak Ausztriával? - kérdezte egy újságíró Lázártól. A miniszter azt monndta: "Várjuk Ausztria és Németország álláspontját ezzel kapcsolatban". "Mi mindent megtettünk, hogy a schengeni egyezményt betartsuk" - közölte. 

Mi arra tettünk esküt, hogy a magyar emberek életét megvédjük

- mondta, és hozzátette: Ausztria hozzájárulása kell ahhoz, hogy Ausztriába bemehessenek a menekültek. Lázár közölte: nem alkalmaznak erőszakot, nem fogják erőszakkal regisztrációra kényszeríteni a migránsokat. "Csak megkérni tudjuk a bevándorlókat" - mondta, hozzátéve, hogy a "bevándorlók részéről nincs együttműködés".

Körülbelül száz busz áll a rendelkezésre, de folyamatosan egyeztet a kormány a Volánnal és a Budapesti Közlekedési Központ. Azt is mondta, hogy lényegében minden rendőr szolgálatot teljesít.

Vámosszabadiban, a határtól nem messze van egy menekülttábor, ott kaphatnak enni-inni a migránsok.

Nem szoktam fogadni 

- felelte Lázár arra a kérdésre, hogy mit tippel, összeomlik-e a schengeni rendszer. 

Az osztrák belügyminisztérium korábban egyébként azt közölte, hogy büntethetők azok, akik segítenek elszállítani a menekülteket Ausztria felé.

Miért lépett így a kormány? 

A legvalószínűbb, hogy a kormány azt szeretné, ha nem Magyarország lenne a fekete bárány a világsajtóban. Ha a menekültek az osztrák-magyar határon lesznek, onnantól a világsajtó az osztrák kormány lépésére figyel majd, a menekültek pedig - amennyiben nem engedik őket tovább az osztrákok - Ausztriát fogják felelőssé tenni, ha nem mehetnek át a határon. Magyarország azonban továbbra sem fogja megsérteni az uniós szabályozást, hiszen elkötelezett a regisztráció mellett, viszont erőszakot sem fog alkalmazni - legalábbis ezt ígérte Lázár János -, így embertelenséggel sem vádolhatják majd a magyarokat a nyugati országok. Ezzel lényegében átpasszolja a menekültproblémát Ausztriának (és Németországnak). 

Ugyanakkor az EU nyugati tagállainak az a baja, hogy Magyarország egyáltalán nem akar menekülteket befogadni, erre utalnak, amikor azt mondják, hogy nem vagyunk szolidárisak. A magyar vezetés viszont ugyancsak a szolidaritás hiányával vádolja az EU-t, amiért hagyták, hogy Magyarországra ilyen nyomás nehezedjen.

Nagy kérdés, hogy mi lesz azokkal a menekültekkel, akik most lépik majd át a határt, illetve akik jelenleg menekülttáborokban vannak. A kormány ugyanis lényegében azt üzeni nekik, hogy erőszakkal nem fogja őket itt tartani, sőt, segíti őket az osztrák-magyar határig eljutni. 

http://index.hu/belfold/2015/09/04/lazar/

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://offforever.blog.hu/api/trackback/id/tr867761834

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.