He?

Bolondok hajóján : zene mellett, minden "behozott" és magánvélemény, esemény, történet, téma ütközhet az Életről. Szabadon. (Még!) :-DDD

sörcsap nagybaszónak

Miva'?

 

 

És a főd forog tovább!

 

Beszótak:

Esik-e wazze?


Számojjá csapos!

Naptár

október 2021
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Beszéljünk a halálbüntetésről ilyen kormánnyal, akik ezeknek az embereknek bőrére még extra szolgáltatást markolnak ki a közösből maguknak és holdudvaruknak?

2015.05.13. 15:07 guma

Bár a halálbüntetés túl egyszerű megoldás véleményem szerint. Nem csak azért, mert ellene voltam mindig, hanem azért is mert megúsznák azt a büntetést amit esküszegésükkel és a törvények kijátszásával okoztak felelőtlenül, miközben lerabolták az országot, kivéreztetve mindent. Gyerekeket, felnőtteket tesznek tönkre keresztyén szellemben, hogy vagyonosodjanak barátok, családtagok... Ez a kormány mindent megkapott a sorstól amiről más csak álmodhatott. Mégsem az ország érdeke, a gazdaság növekedése volt a szemük előtt csak a baráti vagyonok növelése és pártjuk propagandájának erősítése, amivel eltakarták, hogy milliárdok tűnnek el a közpénzből útépítés, szolgáltatás, földek és más vagyonok is rokoni, baráti vagy pártkatonák kezekbe vándorol. Szégyen, hogy ezt lehet csinálni egy országgal. Mennek az emberek más országba élni... Valaki a kormányban elgondolkodott, hogy munkájuk nyomán mennyi adófizető lesz itt 10 vagy 15 év múlva? Vagy alattomos céljuk volt pont ezért, hogy a járandóságot adható változatra cserélték? Nem elég, hogy nem fizetik meg a munkát, de a szociális munkások és az eü béremelésre sem számíthat a tervek szerint. Miközben bérük a létminimumot sem éri el.  Azért is durva a kormány hozzáállása a munka világához, mert pl a közmunkást jogilag nem tekinti munkanélkülinek pedig a munka részükre csak álom az év túlnyomó részében. Ezzel is kozmetikázza a KSH az ország adatait a közmunkás elhelyezkedését gátolva ahogy erre az alapvető jogok biztosa rámutatott.

Még valamiről ne feledkezz meg. Soha ennyi ingyenélőt nem tartottunk el kormány mellett, még sincs munkaügyi, oktatási és egészségügyi miniszter. Vajon miért nem? Talán ők is jelen lennének a kormányülésen és hangoztatnák az ágazatok problémáit? Maradnak utasítást végrehajtó ölebek akik felelőtlenül játszanak életekkel és egy ország sorsával?Tudásukat a párthatalom szolgálatába állítják a szolgálati autóért és egyéb juttatásokért? Harsogják a sikert, trükkök százaival ki is mutatják miközben az gyerekek éheznek. Előrejutástól, tanulástól elvágják őket és az emberek pedig nem vagy nehezen jutnak a szükséges orvosi ellátáshoz. A polgárok nem boldogulnak itthon, a családoknak csak a kiszámíthatatlan holnap, az előrejutás és pihenés nélküli robot jut vagy a menekülés más országokba.... Szerintem egyszer ezért felelniük kell a törvény előtt, miért könnyítették meg az ország bevételét pl a kaszinók vagy a TAO eltérítésével.

Szociális Területen Dolgozók SzakszervezeteÁllj ki magadért! - Szociális selfieSzociális Munkások Demokratikus SzakszervezeteÁllj ki magadért! - Szociális selfie

Minden tiltakozásnál hatásosabb, ahogy a szociális dolgozók sorban kiállnak a fizetésüket tartalmazó lappal

http://444.hu/2015/05/13/minden-tiltakozasnal-hatasosabb-ahogy-az-egeszsegugyi-dolgozok-sorban-kiallnak-a-fizetesuket-tartalmazo-lappal/

Tüntetés az egészségügyért fehérben és feketében

Béremelésért és az egészségügyi életpályamodell bevezetéséért kezdtek demonstrációt kedd délután Budapesten az ágazatban dolgozók a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara szervezésében.

Két felvonulást tartottak Budapesten az egészségügyi dolgozók. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elsősorban a "megalázóan alacsony fizetések" miatt hívta az utcára a nővéreket, ápolókat és asszisztenseket.  A menet a Hősök teréről indult 18 órakor.

Résztvevők a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) béremelésért és az egészségügyi életpályamodell bevezetéséért meghirdetett demonstrációján Budapesten, a Hősök terén

Forrás: Polyak Attila

A szónokok a Hősök terén - a szervezők becslése szerint összegyűlt csaknem 5 ezer ember előtt - arról beszéltek, elkötelezettek a betegekért, az ellátás biztonságáért, ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet, saját családjukért is felelősséget kell vállalniuk, ami a jelenlegi bérszínvonal mellett már nehéz feladat. 

Sokan érkeztek az ország távolabbi megyéiből; a szervezők tájékoztatása szerint 95 autóbusszal csaknem 5 ezren jöttek vidékről a rendezvényre és még csaknem ezren a fővárosból.

Fotó: Polyák Attila - Origo

Balogh Zoltán, a MESZK elnöke azt mondta, céljuk, hogy a döntéshozók "ne csak hallják, hanem meg is értsék" üzeneteiket, mert szavai szerint a szakdolgozók türelme egyre fogy.

A legtöbb demonstráló fehér pólóban, fehér lufival jelent meg és zöld, kék, fekete szalagot tűzött ki magára.

Fotó: Polyák Attila - Origo

Az ápolók nemzetközi napjára az "egészségügy mindennapi hőseiért" meghirdetett tüntetés résztvevői a az Andrássy úton át az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) egészségügyért felelős államtitkársága elé vonultak, hogy követeléseikről petíciót adjanak át; a dokumentumban a szakdolgozói életpályamodellel kapcsolatos elvárásaikat összegezték.

Vidékről is jöttek

A legtöbb demonstráló fehér pólóban, fehér lufival jelent meg és zöld, kék, fekete szalagot tűzött ki magára. Sokan érkeztek az ország távolabbi megyéiből; a szervezők tájékoztatása szerint 95 autóbusszal csaknem 5 ezren jöttek vidékről a rendezvényre és még csaknem ezren a fővárosból.

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elsősorban a "megalázóan alacsony fizetések" miatt hívta az utcára a nővéreket, ápolókat és asszisztenseket

Forrás: Polyak Attila

A megyék és városok táblái mellett többen transzparenseket és molinókat is hoztak, amelyeken a többi között "Szolgálunk és éhezünk", "Közös kiáltással az egészségügyért!", "Közös ügyünk az ápolás", "uniós bért!" feliratok voltak.

Az Emmi épülete felé tartó tüntetők az Andrássy út két sávját foglalták el, amikor a tömeg eleje az Oktogonnál járt, akkor hagyta el az utolsó demonstráló a Hősök terét.

Tüntetés a Kossuth téren is

A másik menetet Értetek, Értünk, Veletek címmel hirdette meg az Őszintén az Egészségügyről Akciószövetség. A menet a Nádor utcából indult a Kossuth térre, tudósítónk szerint a Nádor utca betelt, a színpadot pedig az Alkotmány utca végén állították fel.  

A nyolc érdekképviseletből álló akciószervezet rendezvényén Selmeczi Kamill, az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke azt mondta: látni kell, hogy a magyar egészségügyét az ápolás felemelése nélkül nem lehet olyan színvonalra hozni, amilyet a betegek elvárnak.

A mostani állapotokat tarthatatlannak nevezve kijelentette: "meg kell lépni", amit az egészségügy már nagyon régóta vár. "Bele kell nyúlni a pénztárcába, az állam pénztárcájába, oda kell adni azt a pénzt, azt a fizetést, azt az elismerést, amit ez az ágazat megérdemel".

Én is ápoló vagyok! - kiabálják a tüntetők a beszédek között

Fotó: Suki Zoltán - Origo

Szinte mindenki azt mondja, hogy nem tud megélni a fizetéséből. Egy pesti ápolőnő arról panaszkodik, hogy

nem ő, hanem a férje vállal másodállást, hogy el tudják tartani két középiskolás gyereküket. 

Forrás: Origo

Én is ápoló vagyok! - kiabálják a tüntetők a beszédek között.

Szalai Zoltán - aki a Pécsi egyetemre jár - azt mondta: ha nem kapnak a kezdő orvosok elfogadható béremelést, gondolkodás nélkül külföldre megy.

Körülbelül százan az Országház elé vonultak, hogy átadjanak egy petíciót. Közben azt kiabálják: megjöttünk! Tudósítónk szerint valaki kijött az épületből, és

átvette a petíciót a tüntetőktől.

A tömeg egy része szétterült a Kossuth téren, a többség a színpad közelében maradt. 

Sokan arról panaszkodnak, hogy majdnem minden nővérnek és ápolónak másodállást kell vállalnia. Az egészségügyben uralkodó körülményekre és az eszközhiányra panaszkodnak a legtöbben. A fizetésen kívül persze.

Zombor Gábor is ott volt

Miután a tüntetésnek itt vége lett, a tömeg egy része útnak indult az EMMI felé, hogy ott csatlakozzon a Hősök teréről érkező demonstrálókhoz. A Nádor utca sarkán találkozott a két csapat, nagy örömmel köszöntötték egymást. 

Az EMMI előtt felállított színapdon feltűnt Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár is, akit a tömeg kifütyült.  Egy felszólaló végül lecsitította a tömeget. Zombor Gábor bízik és azt ígérte, hogy segíteni fognak.

Hátat fordítottak Cser Ágesnek

A színpadon akart felszólalni Cser Ágnes szakszervezeti vezető, azonban a bekiabálsoktól nem tudta elmondani beszédét. A tüntetők azt kiabálták neki, hogy mondjon le, majd folyamatos füttyögés mellett

az egész tömeg hátat fordított neki.

Lufieregetés a vége

A demonstáció végén a tüntetők elénekelték a Himnuszt, majd a magukkal hozott fehér lufik eregetésével és fekete léggömbök kidurrantásával véget ért a demonstráció, az emberek elindultak hazafelé. 

http://www.origo.hu/itthon/20150512-fekete-ruhas-tuntetes-az-egeszsegugyert.html

Milyen, amikor a kormány minden hangszeren játszik?

A kormány mindent megtesz azért, hogy a közfoglalkoztatottak javítsák a munkanélküliségi statisztikát, akár azon az áron is, hogy a programban résztvevőket a későbbi elhelyezkedésük szempontjából menet közben hátrányok érik: a programban eltöltött időt például elvesztik az álláskereső napjaik beszámításánál, ami miatt nehezebbé válik a visszakapaszkodásuk a munkaerőpiacra. Az NGM változtatásokat ígér, miközben jövőre mégis nő a közmunkára szánt keret. Igaz, ha a közfoglalkoztatottakat az álláskeresőkhöz sorolnák, akkor a mostani 7,8 százalékos munkanélküliség egyből 11,5 százalékra ugrana.

A közfoglalkoztatottak jogilag nem minősülnek álláskeresőnek, aminek a kormányzati kommunikáció szempontjából azért van kitüntetett szerepe, mert a programban részt vevőket nem lehet munkanélkülinek tekinteni  ennek köszönhetően 2013 óta folyamatosan csökkennek a munkanélküliségi mutatók. Így aztán a KSH legfrissebb adatai szerint a felnőtt lakosság mindössze 7,8 százaléka munkanélküli.

Bár Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a minap az Inforádióban arról beszélt, hogy nem cél a közfoglalkoztatási forma hosszú ideig történő fenntartása, az aktualizált konvergenciaprogramból az derül ki, hogy a közmunkaprogram kerete jövőre 25 százalékkal tovább emelkedik. A cél, mint tudjuk, a teljes foglalkoztatottság, 2016-ra munkanélküliségi rátának 7 százalék alá, 2018-ra pedig 5,5 százalékra kellene csökkennie. Az, hogy itt valami nem teljesen stimmel, abból is látszik, hogy Czomba az interjúban még arról beszélt, hogy a versenyszféra három-négy év múlva lehet már olyan állapotban, hogy tömegesen tudjon új munkaerőt felszívni. Addig is egy sor új jogszabályt ígért a közeljövőre, melyek a kilépést segíthetik a közfoglalkoztatotti státuszból a versenyszféra felé. "Minden hangszeren játszanunk kell a következő időszakban, de a karmesternek a versenyszférának kell lennie" – fogalmazott.

Megrekedhetnek a rendszerben

A kormányt az is sürgeti, hogy a jelenlegi közfoglalkoztatás egyik aspektusáról nemrég az alapvető jogok biztosa is ítéletet mondott. Egy közmunkás jelentkezett egy piaci állásra, ám az állás betöltésének feltétele volt, hogy rendelkezzen a munkaügyi központ által kiállított, tartós álláskeresői státuszt igazoló okmánnyal. Erre a dokumentumra azért volt szüksége, mert a Munkahelyvédelmi Akcióterv adókedvezményt biztosít azoknak a munkaadóknak, akik tartós munkanélkülieket vesznek fel – és nyilván emiatt a kedvezmény miatt gondolkoznak el tartós munkanélküliek alkalmazásán. Csakhogy a közmunkásként eltöltött napok nem minősülnek álláskeresésnek, emiatt a férfinak nem volt annyi napja, amennyit az állás betöltéséhez előírtak – így a munkát sem kapta meg. A közmunkás az alapvető jogok biztosához fordult, március végén pedig Székely László állásfoglalást adott ki az eset kapcsán.

Ebben az ombudsman leírja, hogy a jelenlegi szabályozás hátrányosan érinti a közfoglalkoztatásban részt vevőket. A közfoglalkoztatásban töltött idővel ugyanis mindenképpen kitolódik annak lehetősége, hogy az abban részt vevők a már említett – tartós álláskeresők foglalkoztatása céljából nyújtott – kedvezménnyel helyezkedjenek el a munkaerőpiacon. Azaz pont a régóta valódi munka nélküli közmunkásoknak nem jár a tartós munkanélkülieknek járó kedvezmény. Emiatt az ombudsman szerint a közfoglalkoztatottak megrekedhetnek a rendszerben.

Közmunkások a földeken Fotó:

Pedig a kormány, ahogy Czomba is a rádióinterjúban, pont azzal érvelt a közfoglalkoztatás mellett, hogy átmeneti munkalehetőség, melynek révén a résztvevők visszatalálhatnak a (piaci) munka világába. Többek között ezért is lehet legfeljebb csak 12 hónapra szóló szerződést kötni a közfoglalkoztatottakkal (ami azért a lejáratkor akár újabb egy évre megújítható).

De nem ez volt az egyetlen probléma, amire a vizsgálat rávilágított. A szabályozás azért is hátrányosan érinti a közmunkaprogramban részt vevőket, mert az ebben töltött idő nem számítható be a munkaügyi központtal folytatott egyéves együttműködési időszakba sem, ami pedig az aktív korúakat a szociális ellátásokra feljogosítja. Az ombudsman szerint így a nehéz körülmények között élőknek a szociális ellátásra való jogosultság megszerzése is kitolódik, és a közfoglalkoztatási időszak lejárta után hónapokon át nem juthatnak szociális ellátáshoz. Székely ezért felkérte az érintett minisztériumokat (Emberi Erőforrások Minisztériuma, Nemzetgazdasági Minisztérium, Belügyminisztérium), hogy változtassák meg a vonatkozó törvényeket.

Az Emmi elismerte

Az ombudsman állásfoglalásának nincs jogkövetkezménye, és az alapvető jogok biztosának sincs semmilyen eszköze arra, hogy kikényszerítse a jogszabály-változást. A címzetteknek csak annyi a kötelességük, hogy hatvan napon belül válaszoljanak a megállapításokra. Megkeresésünkre az NGM-től a belügyhöz irányítottak minket, ahonnan mindössze annyit válaszoltak, hogy vizsgálják a lehetőségeket, és válaszolni fognak Székelynek a törvényes határidőn belül.

Az Emmi a hvg.hu kérdésre elismerte, hogy a jelenlegi szabályozás hátrányosan érinti közfoglalkoztatottakat, mert eleshetnek a szociális ellátásoktól. Azt, hogy ki jogosult ellátásra, kormányrendelet szabályozza, ezért a tárca álláspontja szerint „megoldás lehet a kormányrendelet vonatkozó rendelkezéseinek módosítása, így ebben az esetben nem szükséges törvénymódosítás. A tárca vizsgálja a jogszabály-módosítás lehetőségeit.”

Fotó:

A közfoglakoztatottak száma és a munkanélküliségi ráta

A Munkahelyvédelmi Akciótervvel kapcsolatos megállapításokra a minisztérium nem reagált, valószínűleg azért, mert az csak az álláskeresőkre vonatkozik, a változtatáshoz pedig törvénymódosítás volna szükséges. Amennyiben a törvény nem módosul, azzal a kormány közvetve elismeri, hogy a közmunka nem átmeneti, hanem végállomás a munkanélkülieknek. Viszont ha az álláskeresőknek járó adókedvezményt a közmunkásokra is kiterjesztenék, akkor úgy kellene módosítani a vonatkozó törvényeket, hogy a közmunkások kikerülnének a munkaügyi statisztikából is, ez pedig különösen rosszul jönne a teljes foglalkoztatottságra törekvő kormánynak.

A KSH adatai szerint januárban 169.400-an voltak közfoglalkoztatottak. Ha őket is a munkanélküliekhez számolnánk, a 7,8 százalékos mutató mindjárt 11,5 százalékra ugrana. Ebben a számban pedig még nincsenek benne a regisztrált álláskeresők, ők március végén 462 ezren voltak.

Három alkalom

Fotó:

Közfoglalkoztatottak nettó bére a minimálbérhez és a létminimumhoz képest

A hvg.hu ugyanakkor úgy értesült, hogy nyártól a belügy utasítani fogja a munkaügyi kirendeltségeket, hogy közvetítsenek a közfoglalkoztatottak számára is munkát. Az, hogy jogilag ez milyen változásokkal jár, még nem látszik. A közfoglalkoztatásról szóló törvény januártól érvényes módosítása már azt tartalmazza, hogy az így felajánlott munkát kötelező elfogadnia a közmunkásoknak. Ha munkaügyi központ által ajánlott munkát három alkalommal nem fogadja el a közmunkás, akkor a közfoglalkoztatásból is ki lehet zárni.

A közfoglalkoztatottak továbbra is a nettó 68 775 forintos minimálbér alatt keresnek. A szakképzettek nettó 66 469 forintot kapnak, míg a szakképzetlenek bruttó nettó 51 847 forintot vihetnek haza. A létminimum 2013-ban 87 510 forint volt a KSH szerint.

Plusz három nap
A Belügyminisztérium júliustól ismét változtatná a közfoglalkoztatási törvényt. A módosítás értelmében akkor is fennállna a közfoglalkoztatotti jogviszony, amikor a közmunkások a munkaügyi központ által szervezett foglalkoztatási, munkajogi, pszichológiai vagy egyéb tanácsadáson vesznek részt. A Közmunkás Szervezet elnöke a Világgazdaságnak úgy értelmezte a változást, hogy azzal a regisztrált álláskeresőből is közfoglalkoztatottat lehet csinálni, legalább is papíron. A Belügyminisztérium azonban arról tájékoztatta a hvg.hu-t, hogy szó nincs a közfoglalkoztatási jogviszony kiterjesztéséről. Sokkal inkább arról, hogy ezután a munkaerő-piaci szolgáltatások időtartama alatt is jár a bér a közmunkásoknak. A törvény évente három napban maximálja az ilyen jellegű foglalkozáson való részvételt, ám a minisztérium szerint ezek a programok rövidségük ellenére határozottan „elősegítik a közfoglalkoztatottak nyílt munkaerőpiacra történő (re)integrációját, elsődleges munkaerőpiacon történő elhelyezkedését”.

http://hvg.hu/itthon/20150513_Kozmunka_Dehogy_atmenetidaganat

Álláskeresőből közmunkás lehet

A regisztrált álláskeresők is javíthatják a foglalkoztatási statisztikákat a jövőben a közfoglalkoztatási törvény tervezett módosítása révén. A 2012 óta tartó „közmunkás-okosító” képzéseken már 135 ezernél többen szereztek például takarító, gyógynövénygyűjtő, útkarbantartó vagy állatgondozó képesítést.

Közmunkásprogram: télen oktatás, nyáron munka

Amíg a gazdaság nem képes elérni a teljes foglalkoztatottságot, „addig átmenetileg futtatni kell a közmunka-programokat” – mondta a közelmúltban egy tanácskozáson Varga Mihály . A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta: nemcsak beszélni kell a munka alapú társadalomról, hanem tenni is érte. Nos, a kormány most azzal tesz érte, hogy segít javítani a statisztikán. 

A közfoglalkoztatási törvény legújabb módosítási terve szerint kiterjeszti a közfoglalkoztatási jogviszonyt azokra az esetekre is, amikor a munkaügyi központ szervezett foglalkoztatási, munkajogi, pszichológiai vagy egyéb tanácsadást szervez valakinek.

A Közmunkás Szakszervezet elnöke szerint az intézkedéssel erre az időre a regisztrált álláskeresőből is közfoglalkoztatottat lehet csinálni, legalább is papíron. Ezzel még akkor is növelhető a közmunkában résztvevők száma, ha évenként legfeljebb három napot lehet ilyen jellegű közfoglalkoztatási jogviszonyban eltölteni – véli Vécsi István. Különösen, hogy a közfoglalkoztatásban résztvevők esetében „havi átlagos létszámot” tesz közzé a Belügyminisztérium, illetve a KSH, a statisztika szépítésére pedig a munkaügyi központok sakkozhatnak azzal, mikorra hívják be a regisztrált álláskeresőket.

A kormány tervei szerint ez év júliusától lép majd hatályba a közfoglalkoztatási törvény ezen módosítása, amely ugyan a közmunkások szabadságolását is szabályozza, ám messze nem úgy, ahogyan azt a szakszervezet szeretné. Nincs szó benne ugyanis például sem pót-, sem gyermekek után járó szabadságról. Vécsi István jelezte, ők csak azt tartanák elfogadhatónak, ha a Munka törvénykönyve vonatkozna a közmunkásokra is. A szakszervezet a nyílt munkaerőpiacon foglalkoztatottakéval minden tekintetben azonos elbírálást kér a közmunkásoknak, valamint azt, hogy a minimálbér mindkét esetben érje el a létminimumot. A helyzet ehhez képest az, hogy míg idén a minimálbér összege bruttó 105000, nettó 68 775 forint, addig a létminimumot már 2013-ra is 87 510 forintban határozta meg a KSH.

Idén egy havi közmunkával még a minimálbérnél is kevesebbet lehet csak keresni: a szakképzetlenek bruttó 79 155 (nettó 51 847), de a szakképzettek is mindössze bruttó 101 480 (nettó 66 469) forintot vihetnek haza. Az előbbi a minimálbér 75, az utóbbi a garantált bér 83 százaléka, arányaiban mindkettő csökkent az utóbbi években. A „legjobban” a közfoglalkoztatott munkavezetők keresnek, ők a garantált bér 93 százalékát, bruttó 111 660, nettó 73 137 forintot visznek haza havonta.

Ehhez azonban 8 órában kell foglalkoztatni a közmunkást, ám ez a BM adatbázisa szerint 2013 áprilisa óta nem okoz gondot: míg azt megelőzően alig kétszer annyian dolgoztak teljes munkaidőben, mint hat órában, azóta fokozatosan szinte teljesen kiszorult a részmunkaidős foglalkoztatás. A legtöbbjüket jellemzően egyszerű szolgáltatási és szállítási munkára, takarítónak vagy kisegítőnek alkalmazták, illetve mezőgazdasági segédmunkások voltak.

Ennek döntően a közmunkások képzettségi összetétele a magyarázata: majdnem felük legfeljebb általános iskolát végzett, de mintegy 8-10 százaléka még a 8 osztályt sem járta ki. Számukra az utóbbi években több alap-, majd OKJ-s képzést is indítottak, és a részvétel ezeken 2013 vége óta szintén közfoglalkoztatásnak számít, tehát úgy statisztika-javító tényező, hogy valójában nincs mögötte munkavégzés.

A Belügyminisztérium adatai szerint az elmúlt két évben összesen majdnem 163 ezren vettek részt valamilyen közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó képzésben, közülük valamivel több, mint 135 ezren tettek sikeres vizsgát. A BM-től kapott információk szerint „az országos közfoglalkoztatók igényeire válaszolva” éppúgy képeztek gát- és csatornaőrt, útkarbantartót, erdőművelőt, kerti munkást és állatgondozót, mint egészségfejlesztési segítőt, sajt-, vagy cipőfelsőrész készítőt. De kifejezetten a Gyógynövény Szövetség kérésére betanított gyógynövénygyűjtőként és -termesztőként is végeztek több mint háromszázan az elmúlt években.

 

Szerző: Haiman Éva  http://www.vg.hu/vallalatok/allaskeresobol-kozmunkas-lehet-447311

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://offforever.blog.hu/api/trackback/id/tr47456668

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása