Megfigyelteti Orbán a fideszeseket?
A miniszterelnök személyesen utasítja egykori testőrét, Hajdu Jánost FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
A Quaestor-botrány árnyékában elsikkadt a hír: április 1-től nem a Terrorelhárítási Központ (TEK), hanem a Készenléti Rendőrség védi Áder Jánost és családját. Információk szerint a köztársasági elnök elveszítette bizalmát a TEK-ben, miután világossá vált, hogy Orbán Viktor kormányfőt minden lépéséről tájékoztatják, gyakorlatilag megfigyelés alatt tartják. Ezt a több lapban is megjelent indoklást soha, senki nem cáfolta. Megpróbáltuk végiggondolni, mi van, ha ez igaz.
A Quaestor-botrány árnyékában csaknem visszhang nélkül maradt a nyilvánosságban, hogy hivatalosan is „elvették” a TEK-től Áder János köztársasági elnök személyi védelmét. Egy néhány soros előzetes értesülés – kiszivárogtatás - néhány hete körbefutotta a sajtót, mígnem március utolsó napján a Magyar Közlönyben is megjelent, s ezzel hivatalossá vált: április elsejétől nem a TEK, hanem a Készenléti Rendőrség védi az államfőt és családját.
A látszólag mellékes változás attól válik érdekessé, hogy nem „elvették” a TEK-től a feladatot, hanem azt maga Áder János kérte, vagy követelte – nem tudni biztosan. A feltételezett okokról korábban a Népszava is írt. Áder a TEK-kel szemben a Készenléti Rendőrséget választja, mert megrendült a bizalma a szervezetben, miután az Orbán Viktorral folytatott beszélgetéseiből világossá vált számára: a miniszterelnök valamennyi programjáról tud, nem csak azokról, amelyek a heti tervében szerepelnek. Ha így történt volna, nem lenne benne semmi csoda: a TEK vezetőjének, Hajdu Jánosnak közvetlen bejárása van a miniszterelnökhöz. A Fidesz ellenzéki éveiben ő volt (a párizsi Charlie Hebdo-tüntetésen láttuk, hogy bizonyos helyzetekben maradt is) Orbán személyi testőre, mindenképpen egyik legmegbízhatóbb embere, az egyedüli a rendőri vezetők közül, aki egyáltalán nem kötődik Pintér Sándor belügyminiszterhez. A TEK - vezérőrnagyi rangú – főigazgatója tehát a pártelnök személyi testőreként szolgált, a második Orbán-kormány idején, 2010 őszén lett a megalakuló új szervezet vezetője. A jelentős összegű közpénzből gazdálkodó, kiképzését, szervezettségét tekintve kétségtelenül elitcsapat a kezdeti időkben az államfő és a miniszterelnök mellett a házelnök személyi védelméért, valamint terrorelhárítási feladatokért felelt, de voltaképpen minden népszerűsítő ellenpropaganda ellenére az, aminek politikai megfontolásokból létrehozták: a kormányfő magánhadserege.
A Vasárnapi Hírek számolt be arról az állománygyűlésről, amelyen hivatalosan is bejelentették: a TEK személyi védelmi feladatai már csak a miniszterelnökkel – és mint a Magyar Közlönyből megtudtuk, mostantól Polt Péter legfőbb ügyésszel – kapcsolatosak. Az ominózus állománygyűlésen állítólag feltették a kérdést Áder testőreinek, ki vállalja áthelyezését a Készenléti Rendőrség állományába. Az államfő nagyjából nyolcvanfős biztonsági csapatából akkori információk szerint csupán minden negyedik ember, vagyis húsz jelentkezett át. Ennek oka az lehetett, hogy a fizetés a TEK-nél sokkal magasabb, mint a Készenléti Rendőrségnél, így az utóbbi állományába kerülni bércsökkenéssel járt volna. Nem csak a vezetők védelméről szóló kormányrendelet módosították április elsejével, megoldották ezt a gondot is: a kormányrendelethez kapcsolódva kijött egy belügyminisztériumi rendelet, amely szerint az államfő védelmét ellátó rendőröknek munkaköri pótlékként az illetményalapjuk 100-700 százaléka fizethető ki.
Nem ez volt az első változás a vezető politikusok védelmében. Kövér László kezdeményezésére már 2013-ban megalakult az Országgyűlési Őrség, amely átvette a házelnök személyvédelmét, s a közvélemény már akkor sem nagyon értette, mi szükség van erre. (Kövérrel kapcsolatban nem szivárogtak ki az Áder esetében tapasztalt információk.) A Vasárnapi Hírek szerint korábban Áder maga is javasolta egy önálló államfői őrség létrehozását, de állítólag ezt Orbán Viktor egy kormányülésen lesöpörte az asztalról, mondván: egy újabb TEK-re végképp nincs szükség. Ha így történt, úgy a mostani sikeres váltást megelőzte egy (vagy több) sikertelen is, Kövér házelnök pedig egyszerűen furmányosan megelőzte az államfőt. A köztársasági elnök TEK-kel szembeni fenntartásait amúgy illusztrálhatja az is, hogy az ország egyik legjobb felderítőtisztjeként számon tartott Bodnár Zsolt, TEK-főigazgató-helyettes március 15-i előléptetését dandártábornokból vezérőrnaggyá, Áder nem hagyta jóvá.
A háttérben tehát többen Orbán Viktor és Áder János esetleg már személyessé vált politikai ellentétét sejtik, ami az Orbán-Simicska háború kitörése előtt alighanem megmaradt volna a megannyi összeesküvés-elmélet egyikének. Még akkor is, ha közbeszéd tárgya volt Áder János 2009-es menekülése Orbán „testvéri öleléséből”, a Ház alelnöki posztjáról Brüsszelbe, az Európai Parlament képviselői székébe, majd kényszerű hazatérése a lemondott (lemondatott) Schmitt Pál helyére, a Sándor-palotába. Három éve, beiktatásakor azt mondta: „egyetlen dologra kell figyelni és vigyázni: nem szabad megfeledkezni arról, hogy mi a demokrácia. A viták lehetnek élesek és kemények, de sohasem hiányozhat belőle egymás, a magyarságunk, az európaiságunk, alkotmányos jogintézményeink tisztelete”. Ami a demokráciát, az európaiságot és az alkotmányos jogintézmények tiszteletét illeti, ha Áder a kormány és a parlamenti többség akarata nyomán átalakuló magyar valóságra letekint a Várból, nem nyugodhat meg. Schmitt nem fék (a végrehajtó hatalom ellensúlya) kívánt lenni, hanem "motor", Áder azért ennél kicsivel keményebben fogta fel a saját államfői szerepét, de kifogásaival a Ház többsége nem nagyon foglalkozott. Még azzal a néhány törvénnyel kapcsolatban sem, amit megfontolásra visszaküldött. Bábunak tekintik. Átmeneti megoldásnak. Megalázottságát tetézheti, hogy időről-időre felrebben: Orbán Viktor hamarosan az ő helyére költözne. Ezeket a pletykákat táplálják is rendesen a kormányzat ifjútörökjei, akiknek a szemében a Sándor-palota mai lakója csak ideiglenes bérlő.
Meglehet, túlértékeljük az államelnök TEK-ellenes (Orbán iránt érzett) bizalmatlanságát, de ennek megtalálhatjuk az okát, ha kissé keresgélünk. Az egész ügyben az a legfurább, hogy a találgatásokat soha, senki nem próbálta cáfolni, helyreigazíttatni. Áder maga sem cáfolt, pedig kevesebbért is perre ment már. Emlékezetes, milyen gyorsan bíróság elé citálta Vágvölgyi B. Andrást, a Magyar Narancs egykori főszerkesztőjét, amiért tavaly december elején egy Facebook-bejegyzésében – amit átvett az Index is – azt írta: Áder katonaként elhagyta őrhelyét, ittasan lövöldözött, ezért fogdába került. A mai köztársasági elnök közleményben tudatta: jogi elégtételt követel, s a valóságot durván meghamisító állításokért beperli Vágvölgyit és az Indexet is. A bíróság első fokon az Index elleni keresetet elutasította, a katonai anekdotáért pedig 50 ezer forint megfizetésére kötelezték Vágvölgyit. Az affér csak azért érdekes, mert sokkal erősebb reakciót váltott ki a köztársasági elnökből, mint az, hogy megorrolt Orbánra a a TEK figyelő szemei miatt.
Továbbra sem tudni, mennyire valósak Áder János félelmei, amelyek arra ösztökélték, hogy a TEK helyett a Készenléti Rendőrséget válassza, gondolván, jobb, ha esetleg Pintér Sándor belügyminiszter tud minden vendégéről és útjáról, semmint, ha Hajdu számol be minden lépéséről a kormányfőnek. Azt sem tudni, mi igaz abból a szóbeszédből, hogy a TEK megbízásainak lassan már a harmadát a miniszterelnöki megrendelések adják. A kormányfő állítólag mindent tudni akar saját, „veszélyesnek ítélt” párttársairól. Ez a felturbózott szolgálat pedig annyira hiábavaló már, hogy akad olyan TEK-középvezető, aki tekintettel az állomány túlterheltségére, időnként „elveszítteti” szem elől a megfigyelésre kijelölt politikusokat, semhogy mindenben megfeleljen a kormányfő paranoiájának. Ezek az információk persze csak pletykaszinten terjednek, névvel senki nem vállalja őket.
Ha mégis igazak a feltevések, akkor a botrány valójában nagyobb, mint amekkorát Simicska Lajos „fekete pénteki” kifakadása okozott, s a törés a Fideszen belül sokkal mélyebb és szerteágazóbb, mint gondolnánk. Hiszen a kormányfő a világ botrányára megfigyelés alatt tartotta (április 1-ig mindenképpen) saját volt párttársát, az ország vezető közjogi méltóságát, a köztársasági elnököt.
Nem biztos, hogy mindez igaz. De már az is elkeserítő, hogy akár igaz is lehet.
Áder, Orbán, Kövér: védett személyek FOTÓ: NÉPSZAVA
Hogy ki veszélyes, azt a TEK dönti el?
A személy-, és objektumvédelmi feladatok ellátásához az illetékes rendőri egységnek – TEK, Készenléti Rendőrség (KR) – információkkal kell rendelkeznie az esetleges veszélyeztetettségről, ez magától értetődő – mondta lapunknak egy korábban e területen dolgozó rendőrtiszt. Ezt a munkát lehet korrekt és tisztességtelen módon is végezni. Az „esetleges veszélyeztetettség” rendkívül tág fogalom, amibe az fér bele, amit az illetékesek éppen szeretnének – véli a biztonsági szakember.
Az országos rendőrfőkapitánynak „a Magyarország érdekei szempontjából különösen fontos személyek védelméről” 2013. májusában kiadott utasítása szól a „megelőző-védelem” részleteiről is. A lapunk birtokában lévő dokumentum a KR számára egyebek mellett így fogalmaz: „a védett személyek élete, testi épsége, emberi méltósága, valamint a védett létesítmények zárt területének biztonsága ellen irányuló bármely cselekményt elkövetni szándékozó személyek, csoportok terveit, szándékait előzetesen felderíti, továbbá az e cselekmények elkövetését lehetővé tevő, azt előkészítő vagy megkönnyítő körülményeket felfedi, kiküszöböli. A KR e cselekmények felderítése, megakadályozása, megszakítása érdekében a nyílt, szükség esetén a titkos információgyűjtés eszközeit, módszereit veszi igénybe. A megelőző-védelem kiterjed továbbá a védett személyek, létesítmények veszélyeztetettségére vonatkozó információk, adatok összegyűjtésére, rendszerezésére és értékelésére.”
Vagyis – például – a miniszterelnök környezetében elvileg a legközelebbi munkatársai, képviselőtársai vagy akár szomszédai is benne lehetnek abban a körben, amelyről a biztonsági szolgálat bármikor „úgy vélheti”, akár „összeesküvést” is szőhetnek. A meghatározás olyan tág, hogy nehéz egzakt határt húzni, kit és miért figyelhetnek meg, hallgathatnak le.
A KR-re vonatkozó rendelkezés lényegében azonos a TEK hasonló szabályzatával, hiszen minkét szerv azonos alapokról látja el a védelmet.
V. J.
http://nepszava.hu/cikk/1053166/2
