He?

Bolondok hajóján : zene mellett, minden "behozott" és magánvélemény, esemény, történet, téma ütközhet az Életről. Szabadon. (Még!) :-DDD

sörcsap nagybaszónak

Miva'?

 

 

És a főd forog tovább!

 

Beszótak:

Esik-e wazze?


Számojjá csapos!

Naptár

Szellemileg leépűlt a fidesz frakció? Nem tudja, hogy 2010 óta 2/3-al kormányoznak?

2015.03.28. 11:01 guma

Komolyan elképedtem közleményükön. Mi ez az időutazás amikor éget a jelen? Valóban nem az a kérdés a frakciónál, hogy amikor a MNB vagy a kormány tudomást szerzett a bűncselekményről, akkor miért nem tettek feljelentést? valóban nem az a kérdés számukra, hogyan lehet állampapírok helyett készpénzt kapni, akkor amikor már az embereknek nem fizetett a cég? Mi ez a pénz? Kinek az ötlete, utasítása volt, hogy tözsdézenek? Ki kapott jutalékot? Hol a pénz? Hol az állampapír? Ha a kötvény(!) mindig a kibocsátó tulajdonosé és a fedezetet is neki kell állni(!), mit kellett akkor kimenteni, ha el sem tűnhetnek? Hogyan lehet 17 napos 'szabad utat" biztosítani dokumentumok eltüntetésére sok milliárdos hiánynál (sikkasztásnál?)? Ki a felelős, hogy 10 millió tőkére több milliárdos kötvény (pénz!) kibocsátást engedélyeztek? Miért kapott kitüntetést 15-én, az aki évekig "ellenőrízte" ezt a cégcsoportot? Van még kérdésem számtalan, az itt olvasható közleményük után, de nézzük mi is történt. Összegyűjtöttem több helyről, hogyan dokumentálják azt ami eddig, történt hátha felgöngyölíteni is könnyebb lesz a történések menetét, az "elszámoltatását" is biztosítani minden gazembernek!

Fidesz: Ez nem a politikai cirkusz ideje

részlet: A Fidesz-frakció délután közleményben reagált az ellenzéki nyilatkozatokra. Ebben felszólították az ellenzéket, hogy „tegyék félre a politikai színjátékot, mert a saját politikai érdekeiknél most fontosabb az évtizedes pénzügyi korrupció károsultjainak kártalanítása és a felelősök felelősségre vonása. Ez nem a politikai cirkusz ideje!” Mint írták, „a kormány, a nyomozó hatóságok, a jegybank, a kártalanító alapok, a  kormánypárti  frakció mind teszik a dolgukat és véget vetnek annak az évtizedes pénzügyi korrupciónak, ami a szocialisták idején zavartalanul folyhatott.”

A Fidesz közleménye szerint „az évtizedes pénzügyi korrupcióért felelős szocialisták azt a miniszterelnököt és azt a kormányt akarják bemocskolni, amelyek elszámoltatják a felelősöket és rendet tesznek a brókerpiacon. Ha az ellenzék valóban részt akar venni az érdemi munkában, akkor a politikai színjáték helyett inkább támogassa javaslatunkat, amely lehetővé teszi, hogy az összes szélhámos összes cégének vagyonát és akár személyes vagyonát is zárolni lehessen már folyamatban lévő ügyekben is. Továbbá támogassák a kormány erőfeszítéseit azon törvények megalkotásában, amelyekkel rendet teszünk a brókerpiacon.”

„Sokakkal együtt üdvözöljük, hogy a hatóságok napról napra egyre előrébb tartanak a nyomozásban, és egymás után kattan a bilincs a brókerbotrány érintettjein, így mielőbb választ kaphatunk arra, hogy kik és hová tüntették el az emberek pénzét” – írták. A frakció arra is felhívta a figyelmet, hogy a szocialisták hamarosan vizsgálóbizottság előtt felelhetnek.

http://mno.hu/belfold/az-mszp-hangfelveteleket-ker-es-hazkutatasokat-var-1279250

A Quaestor a múlt héten még fenyegetőzött és méltatlankodott

A Buda-Cash-botrányt követően, több kérdéssel megkerestük múlt héten a Quaestor-csoportot, ami után személyesen jött el a hvg.hu-hoz a cég kommunikációs vezetője, és átnyújtott egy levelet. Abban figyelmünkbe ajánlották nyomatékosan, hogy 2-3 évig terjedő börtönt, esetleg akár milliós nagyságrendű sérelemdíjat kockáztatunk, ha üzleti titkot nyilvánosságra hozunk.

„A QUAESTOR Értékpapír Zrt. esetében ilyen probléma nem áll fenn…. Az ügyfelek értékpapír és pénz fedezettségével kapcsolatosan több szervezet/hatóság jogosult ellenőrzésre, nálunk legutóbb február elején zajlott le – még a Buda-Cash ügy előtt – hasonló helyszíni vizsgálat, problémát nem találtak” – ez áll abban a levélben, amelyet múlt héten személyesen kézbesített nekünk a Quaestor Csoport kommunikációs vezetője.

Azt követően járt nálunk, hogy pár órával korábban telefonon kerestük, mert több piaci forrásból eljutottak a hvg.hu-hoz olyan információk, melyek szerint a Quaestor-csoport egyik tagja – a hétfőn maga ellen csődvédelmet kérő Quaestor Financial Hrurira Kft. – által kibocsátott kötvényeknél komoly problémák lehetnek. A levélben az is áll ezen kötvénykibocsátóval és a 70 milliárd forint keretösszegű kötvényprogrammal kapcsolatban, hogy „az MNB-vel szoros együttműködésben állunk, a piac minden szereplőjét, így bennünket is folyamatosan ellenőriznek. Határozottan kérjük, hogy a következtetések levonását bízzák a hatóságra, és ne Önök indítsanak pánikot feltételezésekre alapozva.”

A háromoldalas levél érdemi választ nem ad kérdésünkre, „még a kérdésfeltevésüket is visszautasítjuk” – áll benne, ezzel szemben a dokumentum nagyobb része azt taglalja nekünk címezve, beidézve jogszabályhelyeket, hogy három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki üzleti titkokat jogosulatlanul megszerez, felhasznál, nyilvánosságra hoz, vagy más személy számára hozzáférhetővé tesz. Emellett aki kiadja a titkot, két évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.

A levelet az alábbiakban közzétesszük.

1.oldal

A 2015. március 5-én a Quaestortól nekünk kézbesített dokumentum első oldala

Fotó:

2. oldal

A Quaestor-dokumentum 2. oldala

Fotó:

3. oldal

Fotó:

Amikor Orbán elfelejtett szólni a keményen dolgozó kisembereknek

Alig több mint egy hónapja robbant ki Magyarország legnagyobb brókerbotránya, melynek középpontjában három cég, illetve cégcsoport áll: a Buda-Cash Brókerház és a tulajdonosok érdekeltségébe tartozó DRB Bankcsoport, a Hungária Értékpapír, valamint a Quaestor-csoport, és több mint 200 milliárdos a kár. A kormány kezdetben szocialista brókerbotrányt emlegetett, a Quaestor bedőlése után viszont már az a kérdés, miről tudott a Fidesz és a kormány. A vita végére különböző dátumokkal dobálóznak, emiatt is szedtük össze a brókerbotrány krónikáját.

Február 23. A rendőrség kora este megszállja a Buda-Cash Brókerház budapesti központját. Később kiderült, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) aznap feljelentést tett a brókerház ügyében, és a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda sikkasztás gyanújával nyomozást indított.

Fotó:

Február 24.

  • Kipattan a brókerbotrány. Az MNB azonnali hatállyal felfüggeszti a brókerház működési engedélyét, a felügyeleti biztos átveszi a brókercég irányítását, és zárolja az ügyfelek értékpapírszámláit. A jegybank ezt követően közli: a brókerház másfél évtizeden keresztül minden adatszolgáltatását meghamisította, és a gyanú szerint 100 milliárd forintos kárt okozott. Pár nappal később teszi hozzá az MNB, hogy 100 milliárd forintnyi értékpapír konkrétan nincs meg, a jegybank a DRB Bankcsoportnál jött rá erre és jutott el a Buda-Cashhez.
  • Az MNB felügyeleti biztosokat küld ki a Buda-Cash Brókerház tulajdonosainak érdekeltségébe tartozó, négy kisbankból álló DRB Bankcsoporthoz is, és egymillió forintos készpénzkivételi korlátot szab.

Február 25.

Február 26.

  • Senki nem érti, hogy nem vette észre a pénzügyi felügyelet 15 éven keresztül a csalást (az MNB még idén januárban sem jött rá, pedig vizsgálta a céget). A Fidesz igyekszik a szocialistákra tolni az ügyet, Rogán Antal elkezdi ismételgetni a második szocialista brókerbotrány megnevezést (még az MNB is elkezd „szocialistázni”). A kísérlet pár nap alatt kudarcot vall, például azért, mert a mulasztásokban nagyobb részben érintettek a Fidesz-kormányok által kinevezett felügyeleti elnökök időszakai.
  • Kinyitnak a DRB Bankok, de az MNB 60 ezer forintra csökkenti a készpénzfelvételi korlátot. Feszült ügyfelek verődnek össze a bankcsoport több fiókjánál. Kiderül, hogy a bankokat bezárják, és minden eddiginél nagyobb kártalanítás jön.

Február 27. Válságstábot hív össze az MNB a botrány miatt.

Március 2.

  • Az MNB visszavonja a DRB Bankok működési engedélyét, és megindítja a felszámolásukat, mert tízmilliárdok hiányoznak. A következő naptól megkezdik a betétesek kártalanítását.
  • A bajba került önkormányzatok rendkívüli támogatást kapnak a kormánytól, a cégek pedig haladékot az adóhivataltól.

Március 3.

Március 4.

  • Az MNB visszavonja a Buda-Cash működési engedélyét és kezdeményezi a felszámolást.
  • Orbán Viktor fogadja a DRB-károsult önkormányzatok vezetőit. A találkozón nem sok konkrétumról van szó, de megbeszélik, hogy a Buda-Cash-botrány a 21. század legnagyobb hazai, intézményesített visszaélése – a felelőtlen devizahitelezés mellett.
  • Az Index állítása szerint a Fideszben már kb. március 2-3-án tudnak arról, hogy a következő dominó a Hungária Értékpapír Zrt. lesz, és arról is, hogy a Quaestornál is baj van. A portál egy március 4-i háttérbeszélgetésen a Fidesz-frakció egyik tagjától értesül arról, hogy a pártban azt beszélik, folytatódhat a brókerbotrány. A politikus meg is nevezett három céget, köztük a Hungária Zrt.-t és a Quaestort. Az információk így eljuthattak a párt képviselőcsoportjának tagjaihoz, és a fideszes kormányzati szereplőkhöz is. Ezen a napon több más sajtóorgánum is értesül, hogy a Hungária és a Quaestor lehet a következő, köztük a hvg.hu is (megkeresésünkre a Quaestor perrel fenyegetőzik, a Hungária Értékpapír nem reagál).  

Március 5.

  • A külügyminiszter, Szijjártó Péter felügyelete alá tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház úgy dönt, kiveszi a Quaestornál tartott 3,8 milliárd forint állampapírját.
  • Este a napi.hu megírja a Hungária Értékpapírról, hogy bajba került.

    Fotó:

Március 6.

  • Az MNB részlegesen felfüggeszti a Hungária Értékpapír engedélyét, felügyeleti biztost rendel ki. A rendőrség egymilliárd forintos veszteség miatt indít nyomozást az MNB feljelentése nyomán, négy embert azonnal őrizetbe vesznek, ők később előzetesbe is kerülnek.   
  • Orbán Viktor a Kossuth rádióban azt mondja a Buda-Cash-botránnyal kapcsolatos kérdésre, neki is hiányzik, hogy ebben az ügyben „még nem kattant a bilincs”. A rendőrség ezután közli, hogy őrizetbe vették a Hungária Értékpapír vezetőit és munkatársait.

Március 8. Tarsoly Csaba a Quaestornál válságértekezletet tart, azt mondja, Szijjártó Péter biztosan segíteni fog, és levelet akar küldeni Orbán Viktornak.

Március 9.

  • A Magyar Nemzeti Kereskedőház kiveszi a pénzét a Quaestortól.
  • Miután a szocialista brókerbotrány címke nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, Rogán Antal keményen elkezdett „kisemberezni”. Az új sztori az lett, hogy a brókerek, évtizedes pénzügyi korrupcióval eltüntették „a keményen dolgozó kisemberek” pénzét. A kisemberek témája Orbán Viktor február 27-i évértékelőjében jelent meg először.
  • A rendőrség tíz embert előállít a Buda-Cash ügyben: egyet tanúként, kilencet gyanúsítottként hallgatnak ki, köztük Tölgyesi Pétert, a Buda-Cash Brókerház tisztségéből felfüggesztett vezérigazgatóját, résztulajdonosát. Egy nappal később három gyanúsított előzetesbe kerül.
  • A Quaestor Financial Hrurira Kft. este arról tájékoztatja az MTI-t, hogy öncsődöt jelentett (később kiderül, hogy valójában nem történt meg az öncsőd kezdeményezése).

    Tarsoly Csaba és Szijjártó Péter

    Fotó:

Március 10.

  • Az MNB részlegesen felfüggeszti a Quaestor Értékpapír Zrt. engedélyét, Windisch László alelnök közli, hogy hatalmas fiktív ügyletet gyanítanak, a brókercégnél 150 milliárd fiktív kötvényt adtak el az ügyfeleknek, amit az  öncsődöt jelentő Quaestor Financial Hrurira Kft. bocsátott ki. Ügyfelek verődnek össze a Quaestor-irodák előtt.  
  • A sajtóban gyorsan összeáll a kép, hogy ez kínos ügy a kormánypártnak: a fiktív kötvényeket kibocsátó cég ügyvezetője Tarsoly Csaba, a Quaestor-csoport fő tulajdonosa és vezére, Fidesz-közeli milliárdos üzletember, aki éveken át és még az elmúlt hónapokban is együtt pózolt Szijjártó Péterrel, valamint a Fazekas Sándor agrárminiszter által kitüntetett, de nemrég letartóztatott Kiss Szilárd moszkvai lobbistával, tolta a kormány szekerét a kereskedőházak és a moszkvai vízumközpont ügyében, öntötte a fociba a pénzt, és Győrben is több tízmilliárdos ingatlanfejlesztésbe fogott.

Március 11.

  • A Quaestorral kapcsolatban is hamar kiderül, hogy a Buda-Cashhez hasonlóan a nagy lebuktató szerepében tetszelgő MNB az elmúlt pár hónapban többször is kapcsolatba került a Quaestor-csoporttal, ők adtak engedélyt a 70 milliárdos kötvényprogramjukra, egy bank megvásárlására, és ellenőrizték is a brókercéget, de nem vették észre a csalást.
  • Házkutatást tart a rendőrség a Quaestor budapesti székházában. Tarsolyt ki sem hallgatják, közben az üzletembert ebben az időszakban háromszor hallgatja meg az MNB.
  • Kiderül, hogy a Buda-Cashnél létrehoztak egy fiktív ügyfélnek, Karácsony Miklósnak hoztak létre számlát, melyre 62 milliárd forint értékben vásároltak értékpapírt a DRB Bankoktól kapott megbízás alapján január 30. és február másodika között. Valójában fiktív papírokat vettek, a pénzt viszont leemelték a bankok számlájáról.

Március 12. Tarsoly Csaba lemond győri díszpolgári címéről.

Március 13. Csődvédelmet kér az NB I.-es labdarúgócsapatot működtető Győri ETO FC Kft., Tarsoly Csaba érdekeltsége. Egy nappal később az Audi is felmondja a szponzorációt.

Március 15. A brókerbotrány közepén kitüntetik Szász Károlyt, aki a Fidesz-kormányok idején az elmúlt 15 évben kétszer is vezette a pénzügyi felügyeletet.

Március 16. Tarsoly Csaba, felesége és az apja is távozik a Quaestor központi cége, a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. éléről, és maguk helyett egy tápiósági, büntetett előéletű embert, Orgován Bélát nevezik ki vezérigazgatónak. Az erről szóló közgyűlésen döntenek arról is, hogy a Quaestor Financial Hrurira Kft. tulajdonos lesz a központi cégben, és az ügylet keretében 57 milliárdos tartozást mozgatnak egyik cégből a másikba.

Március 19. Kiderül, hogy kamu volt a Quaestor öncsődbejelentése. A Quaestor azt a tájékoztatást adja, hogy március 19-én adták be valójában a kérelmet. A kérelemnek azóta sincs nyoma a cégnyilvántartásban. A Fővárosi Törvényszék a Figyelőt arról tájékoztatja, hogy elutasította a kérelmet.  

Március 23.

  • Kiderül, hogy Orgován Bélát nevezték ki vezérigazgatónak, és machinálnak a cég tulajdoni viszonyaival.
  • A külügyminisztérium azzal magyarázza a quaestoros pénzkivételt, hogy a Magyar Nemzeti Kereskedőház figyelte a piaci folyamatokat, és látták, hogy a  bedőlt brókercégek miatt az ügyfelek veszik ki a pénzüket.

Március 25.

  • Miközben a külügyminisztérium már folyamatos helyesbítési küzdelmet folytat a sajtóval, és ragaszkodik a magyarázathoz, hogy ésszerű és szabályos befektetői óvatosság miatt vették ki a pénzt a Quaestortól, Orbán Viktor hirtelen a kormányra és magára rántja az egész botrányt, ugyanis Sopronban sajtótájékoztatón elismeri, hogy a Buda-Cash bedőlése után ő személyesen adott utasítást arra, hogy a minisztériumok vegyék ki a pénzüket a brókercégektől. Ez már az MTI-s verzió, a Kisalföld tudósításában még az szerepel, hogy”…amikor láttuk, hogy a Quaestor bedőlt, és a befektetett pénz nincs biztonságban…”. A miniszterelnök ezzel kapásból a bennfentes kereskedés gyanújába keveri magát, és úgy tűnik, az állam a „saját” pénzét mentette, cserbenhagyva a többi befektetőt. Az  ellenzék is ráharap a  témára, és a távozását követelik.
  • Tarsoly Csaba közli, hogy visszaveszi a Quaestor vezetői posztját Orgován Bélától, és azt, hogy tévedés volt ezt a javaslatot elfogadni a reorganizációs tanácsadójától.

Március 26.

  • Kiderül, hogy Tarsoly levelet írt Orbánnak, és a levélben feltárta a Quaestor rossz helyzetét. Lázár János ezt elismeri. A miniszterelnök az ügyet Varga Mihályra szignálta.
  • A rendőrség Tarsoly Csabát és két társát beviszi kihallgatásra. Közben a Quaestornál ismét házkutatásokat tartanak, ezúttal már lefoglalások is vannak.

    Fotó:

Március 27.

Az MTI egy kormányülés memójára hivatkozva azt írja, Orbán már a február 25-i kormányülésen utasította a minisztériumokat, hogy vegyék ki a pénzüket a brókercégektől. A kormányülésekről nem készül jegyzőkönyv az Orbán-kormány 2010-es döntése értelmében.  

http://hvg.hu/gazdasag/20150327_brokerbotrany_naprol_napra

Orbán Viktor ezt kissé benézte

Orbán Viktor ezt kissé benézte

Brókercégnél pénzt tartani egyenlő a rendkívüli kockázattal – mondta a rádióinterjúban. Csakhogy a Fidesz-kormánynak is van saját, az elmúlt öt évben alapított állami brókercége.

Amikor Orbán arról beszélt, hogy a kormány miért úgy rendelte el a befektetett állami pénzek visszaszedését a brókercégekről, hogy arról nem szólt az embereknek, így fogalmazott:

Minden háztartás utolsó sarkába is eljutott az a hír, hogy brókercégnél pénzt tartani egyenlő a rendkívüli kockázattal, ezt minden magyar ember tudja hetek óta.

Azt viszont talán nem minden magyar ember tudja, hogy hiába ilyen ördögi műfaj ez, az Orbán-kormánynak is van saját, állami brókercége, íme a Népszabadság friss névjegye róla:

Ez a Magyar Posta Befektetési Zrt. A társaságot 2012-ben alapította a Magyar Posta, 2013 óta pedig, amikor stratégiai szövetségre lépett az állami postacég és az FHB, egy speciális tranzakció során felerészben az FHB-csoporthoz tartozó Díjbeszedő Üzemeltetési és Szolgáltatási Kft. lett a tulajdonosa, amelyet ma már FHB Invest Kft.-nek hívnak. Több mint félmilliárd forint veszteséget termelt, hamarosan tőkét is kell emelni. Könyvvizsgálója pedig ugyanaz a Nagy József, aki a Buda-Cash-csoporthoz tartozó, csődbe ment kisbanké, a Dél-dunántúli Takarékbanké is. A cégen keresztül zajlik a Magyar Posta teljes értékpapír-forgalmazása, így a postahivatalokban jegyzett Kincstári Takarékjegy Pluszé, a Bónusz Magyar Államkötvényé és a Prémium Magyar Államkötvényé is. A cég az FHB és a posta közös irányítása alatt áll.

Én még egyetlen állami propagandaposztert sem láttam posták előtt, ami a minden magyar ember által ismert rendkívüli kockázatokra hívná fel a figyelmet.
http://cink.hu/orban-viktor-ezt-kisse-benezte-1694007943

Veszteséges az állami brókercég

Miközben Rogán Antal „bróker-botrányozik” és az alkuszcégek ellenőrzését követeli, sem ő, sem más nem hozta szóba, hogy van egy veszteséges állami brókercég is. Itt dolgozik a Buda-Cash-csoporthoz tartozó, becsődölt takarékbank könyvvizsgálója – írja pénteki számában a Népszabadság.

A 2012-ben a Magyar Posta által alapított Magyar Posta Befektetési Zrt.-n fele-fele arányban osztozik FHB Invest Kft és a posta. Az állami brókercégen keresztül zajlik a Magyar Posta teljes értékpapír-forgalmazása, így a postahivatalokban jegyzett Kincstári Takarékjegy Pluszé, a Bónusz Magyar Államkötvényé és a Prémium Magyar Államkötvényé is.

A Magyar Posta Befektetési Zrt. a nyilvános dokumentumok szerint 2013-ban 188 millió, míg 2014-ben további 558 millió forint mérleg szerinti veszteségről számolt be. Részben ennek is köszönhető, hogy a két tulajdonos egy hónapja 300 millió forintos tőkeemelésről döntött, melyet zárt körben hajtanak végre, ám hogy mikor és milyen arányban, az nem ismert. Elképzelhető, hogy a tulajdonosi arányok eltolódnak és egyikük irányító részesedést szerez a cégben – írja a lap hozzátéve, hogy miközben a politika a brókercégek szigorú ellenőrzését forszírozza, arról nem tudunk, hogy a Magyar Posta Befektetési Zrt.-nél a felügyeleti jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Bank tartott-e az alapítás óta célvizsgálatot.

A Népszabadság megkérdezte erről mind a két tulajdonost, de a válaszul küldött közleményben erről nem nyilatkoznak. A jegybank annyit közölt, hogy nem volt célvizsgálat, de tevékenységét felügyelik.

Az állami brókercég hivatalos beszámolói szerint 2014 végéig közel 19 500 értékpapír-, illetve tartós befektetési számlát nyitott ügyfelei részére, a számlákon kezelt értékpapír-állomány az év végén 48,9 milliárd forint volt, szemben a 2013. december végi 4,6 milliárd forinttal. A cég saját tőkéje a tavaly év végi adatok szerint 406,9 millió forint, a társaság mérlegfőösszege kétmilliárd forint. Magyar Posta Befektetési Zrt. melynek könyvvizsgálója egyébként ugyanaz a Nagy József. Aki a Buda-Cash-csoporthoz tartozó, csődbe ment kisbanké, a Dél-dunántúli Takarékbanké is.

Szerző: VG Online http://www.vg.hu/penzugy/penzugyi-szolgaltatok/veszteseges-az-allami-brokerceg-447017

Jaksity György: A tisztességesek fizetik a kárt

Kinek a felelőssége, hogy évtizedekig nem derült fény százmilliárdos csalásokra a pénzügyi szektorban? Jaksity György szerint nincs az a politikai kapcsolatrendszer, ami megoldhatná a mostani problémákat.

Volt róla szóbeszéd, hogy a kibocsátott 70 milliárd forintnyi kötvénynél jóval kevesebb eszköze van a Quaestornak, de az nem merült fel senkiben, hogy nem létező kötvényeket adnak el - mondta Jaksity György a Magyar Narancsnak adott interjúban. Tarsoly Csabáról annyi pletyka terjedt el, hogy magas szintű politikai kapcsolatai vannak, de a Concorde Zrt. elnöke szerint nincs az a politikai kapcsolatrendszer, ami megoldhatná a mostani problémákat.

Fiktív kibocsátás

A Buda-Cash és a Quaestor esete között annyi a hasonlóság, hogy bűncselekmény történt - mondta Jaksity György. A bűncselekményeket vélhetően a cégek vezetői követték el, tehát nem a brókerek kereskedtek rosszul. Viszont amíg a Buda-Cash-nél egyszerűen eltűnt a pénz, addig a Quaestornál volt egy 150 milliárdos fiktív kötvénykibocsátás.

A tisztességesen működő szereplők kifizetik szabálysértők által okozott kárt

Fotó: Polyák Attila - Origo

A Quaestor bukásának azért van komoly hatása, mert a magyar piacon kevés a jó kötvény. A vállalati kötvénykibocsátás ugyanis nem terjedt el Magyarországon, mert a legtöbb hazai kibocsátás rosszul sikerült. Sokan és sokat veszítettek rajtuk.

Kié a felelősség?

A kötvénykibocsátás bedőlésekor a felelősség első sorban a kibocsátó vállalaté, hiszen a bukás azt jelenti, hogy a menedzsment nem irányította jól a céget - mondta a Concorde Zrt. elnöke. A Quaestornál nem csak abból lett baj, hogy rosszul gazdálkodtak az ügyfelek pénzével, hanem abból is, hogy történt egy engedély nélküli, 150 milliárdos forrásgyűjtés.

Az ügyfeleket nem lehet hibáztatni. A Quaestor adott ugyan mindenkinek egy hosszú és unalmas tájékoztatót, amitől csak jogilag várható el, hogy teljes körűen tájékoztassa az ügyfeleket a kockázatokról. Az ügyfelek bíznak a szakemberekben, és csak a hozamígéretek érdeklik őket. Persze ha az 1-1,5 százalékos hozamszintek mellett valaki a sokszorosukat ajánlja, érdemes elgondolkodni. Előfordulhat, hogy kereshetünk velük pénzt, de tudni kell, hogy ilyenkor a kockázatok is magasak, nem csak a hozamot, hanem a befektetett pénzüket is elveszíthetik.

A tisztességesek fizessenek?

Elfogadhatatlan, hogy a piaci szereplők fizessék meg a károkat visszaélések és bűncselekmények esetén. Az OBA persze a kockázatközösség elvére épül, de a csalások visszaszorítására és felderítésére az államnak van ráhatása. „Ezért adót is fizetünk, nem is keveset, a pénzügyi terület ráadásul külön adókat tehát az ilyen veszteségeket az államnak, vagyis az adófizetőknek kell kipótolni. Ha túl sokat kell fizetni, és ez nem tetszik az adófizetőknek, akkor azt jelzik az államnak. Erre vannak négyévente a választások. Ez az egyetlen szakma, ahol a tisztességesen működő szereplőkkel kifizettetik szabálysértők által okozott kárt” - mondta Jaksity György

http://www.origo.hu/gazdasag/20150326-kie-a-felelosseg.html

Átlátszó blöff a Fidesz brókerbotrány kapcsán javasolt törvénymódosítása

quaestor-d000202F79eddb1778dba

Rogán Antal, Gulyás Gergely és Tuzson Bence benyújtották a „brókerbotrányok áldozatainak kártérítését szolgáló vagyon biztonságba helyezését” szolgáló törvényjavaslatot. A hírek először úgy szóltak, hogy a Fidesz minden lehetséges érintett vagyonát el akarja kobozni, és a kimenekített vagyonnak is utána menne annak érdekében, hogy a károsultakat lehessen miből kompenzálni.

A helyzet az, hogy a törvényjavaslat arra a célra alkalmatlan, amit el akar érni, ugyanakkor a hatályos szabályozás alapján is lenne lehetőség arra, hogy a Quaestor vagyonát zár alá vegyék a tulajdonosokéval együtt, akár ügyészi döntés alapján is. Csak éppen a botrány kitörése óta senki nem csinált semmit. Értelmetlen és esetleg alkotmányellenes törvények alkotásából a károsultaknak pedig nem lesz pénze.

Mi mindent tesz lehetővé a mai szabályozás?

A többszáz milliárdos károkat okozó csalássorozat közepén a cél az, hogy hasonló, tömegeket érintő csalás esetén a vagyonkimentés megakadályozható legyen annak érdekében, hogy ha a büntetőeljárás végén megállapítják valakinek a büntetőjogi felelősségét, akkor a bűncselekménnyel szerzett vagyon, illetve a bűncselekménnyel okozott kár fedezete rendelkezésre álljon. Ezzel minden józanul gondolkodó ember egyetért. Azonban kérdés, hogy a hatályos szabályozás miért ne lenne erre alkalmas? Tekintsük át először a mai szabályokat.

Vagyonelkobzás esetén azt a vagyont veszik el, amit az elkövető a bűncselekmény elkövetésével szerzett, ami az ilyen vagyon helyébe lépett, illetve amivel más (tehát nem az elkövető) a bűncselekmény elkövetésével kapcsolatban gazdagodott. Ha a gazdagodás gazdálkodó szervezetnél állt be, akkor annak a vagyonára is el lehet rendelni vagyonelkobzást. Itt tehát látjuk, hogy a Questor vagyona, a tulajdonosok vagyona, bárki más vagyona elkobozható a mai szabályok alapján is akkor, ha megállapítják, hogy az bűncselekményből származik, sőt, a vagyonelkobzás kiterjed arra a vagyonra is, ami az ilyen bűncselekményből származó vagyon helyébe lépett. (Lásd: Btk. 74. §)

Ehhez képest a zár alá vétel két célt szolgál: a) vagyonelkobzást és b) és polgári jogi igényt, vagyis másnak okozott kár fedezetét biztosítja akkor, ha feltehető, hogy a kielégítést meghiúsítják. Zár alá vételt akár az ügyész is elrendelhet, amit utólag kell jóváhagynia a bíróságnak, vagyis azt a bűncselekmény gyanúja esetén azonnal el lehet rendelni, ha az ügyészség végzi a dolgát. A két eltérő célt szolgáló zár alá vétel között a lényegi különbség az, hogy a polgári jogi igény fedezetének céljából zár alá vétel csak a terhelt vagyonára rendelhető el, és azt indítványoznia kell a károsultnak (Lásd: Be. 159. §).

A hatályos szabályozás alapján még több lehetőség is van. A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény szerint:

Jogi személlyel szemben az e törvényben meghatározott intézkedések szándékos bűncselekmény elkövetése esetén alkalmazhatók, ha a bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára előny szerzését célozta vagy eredményezte, vagy a bűncselekményt a jogi személy felhasználásával követték el, és a bűncselekményt a jogi személy

a) vezető tisztségviselője vagy a képviseletre feljogosított tagja, alkalmazottja, illetve tisztségviselője, cégvezetője, valamint felügyelőbizottságának tagja, illetve ezek megbízottja a jogi személy tevékenységi körében követte el,

b) tagja vagy alkalmazottja a jogi személy tevékenységi körében követte el, és a vezető tisztségviselő, a cégvezető, illetve a felügyelőbizottság irányítási vagy ellenőrzési kötelezettségének teljesítése a bűncselekmény elkövetését megakadályozhatta volna.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül az e törvényben meghatározott intézkedések alkalmazhatók akkor is, ha a bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára előny szerzését eredményezte, vagy a bűncselekményt a jogi személy felhasználásával követték el, és a jogi személy vezető tisztségviselője vagy a képviseletre feljogosított tagja, alkalmazottja, illetve tisztségviselője, cégvezetője, valamint felügyelőbizottságának tagja a bűncselekmény elkövetéséről tudott.

Ugyanezen törvény szerint ilyen esetben a jogi személlyel szemben kiszabható pénzbírság, aminek legnagyobb mértéke a bűncselekménnyel elért vagy elérni kívánt vagyoni előny értékének a háromszorosa, és ha a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának szükségessége merül fel, a zár alá vételt a jogi személlyel szemben előreláthatóan alkalmazásra kerülő pénzbírság végrehajtásához szükséges dologra, vagyoni értékű jogra, követelésre vagy szerződés alapján kezelt pénzeszközre kell elrendelni.

Vagyis ezen törvény alapján ha tényleg elloptak 150 milliárd forintot, akkor annak háromszorosáig el kell ma rendelni a zár alá vételt a Questor Értékpapírforgalmazó és a Questor Financial Hrurira Kft. kötvénykibocsátó vagyonára, ha fiktív kötvényeket bocsátottak ki és forgalmaztak,mert az bűncselekmény, amivel vagyoni előnyt kívántak elérni, és azt az alkalmazottjuk a tevékenységi körén belül végezte el. A büntetőeljárási törvény alapján pedig a Questor-csoport többi cégének vagyona is zárolható, ha van arra megalapozott gyanú, hogy a bűncselekményből származó oda került, sőt ha a tulajdonosokhoz, akkor az ő magánvagyonuk is.

Mi tehát a baj az eddig történtekkel és a javaslattal?

Ezen ma megtehető intézkedések közül egyetlen egyre sem került még sor. Miért gondolja bárki ennek fényében azt, hogy ha ma sem alkalmazzák a szabályokat, akkor majd más szabályok jobban segítik a bűnüldözést? Hamarabb lett itt egy közmunkás a Questor vezérigazgatója, minthogy a korábbi tulajdonost akár tanúként meghallgatták volna az ügyben.

Másodszor, úgy kommunikálták a szabályt, mint ami arról szól, hogy a teljes cégcsoport minden vagyona és a tulajdonosok, könyvvizsgálók és felügyelőbizottsági tagok teljes magánvagyona a törvény alapján automatikusan a károsultak kártérítési igényének fedezetéül szolgálna. Pedig nem. Ha a javaslatot elfogadják, akkor is - nagyon helyesen - magánvagyonával mindenki csak akkor felel, ha a büntetőeljárás végén jogerősen megállapítják a büntetőjogi felelősségét és azt is, hogy a bűncselekménnyel összefüggésben ő gazdagodott. Vagyis szó nincs automatikus vagyonelkobzásról.

Harmadszor, a javaslat olyan célokból teszi lehetővé a zár alá vételt, amelyeket sok esetben a mai törvény is lehetővé tesz. Ha viszont a javaslat beterjesztői szerint úgy kell értelmezni az általuk beterjesztett szöveget, hogy hasonló bűncselekmény gyanúja esetén minden érintett tulajdonos, könyvvizsgáló, felügyelő bizottsági tag, kapcsolt vállalkozás és miegyebek vagyonát zár alá kell venni függetlenül attól hogy, hogy az ő büntetőjogi felelősségükre bármilyen adat merült volna fel, akkor a szabály garantáltan alkotmányellenes lesz. Hiszen azt is beláthatja minden józanul gondolkodó ember, hogy annak vagyonára nem szabad semmilyen büntetőeljárási kényszerintézkedést elrendelni, aki egyáltalán nem gyanúsítható semmilyen bűncselekmény elkövetésével.

Negyedszer, a vagyonelkobzás eredményeképpen a vagyon az államra száll és nem a károsultakra, és erről a törvényjavaslat sem rendelkezik. A törvény indokolásában ugyan az van, hogy a cél az, hogy a zár alá vett vagyonból kártalanítsák a károsultakat, de ez a törvényjavaslat szövegében nem szerepel. Így két lehetőség van:

a) mivel a zár alá vétel nem vagyonelkobzás, ha nincs büntetőjogi felelősség és a vagyonelkobzás jogerősen megállapítva, akkor a zár alá vett vagyon feletti rendelkezési jog visszakerül a tulajdonosokhoz,

b) ha pedig van ilyen jogerős ítélet, akkor a vagyon az államhoz kerül. Így külön törvényt kell arról alkotni, hogy a célzott esetben az államra szállt elkobzott vagyont milyen eljárásban adják oda a károsultaknak, erről ez a javaslat nem szól egy hangot sem.

Negyedszer, a törvényjavaslat a szigorúbbnak tűnő intézkedéseket a pénzügyi intézmények működése kapcsán elkövetett bűncselekmények esetére rendelné alkalmazni. És tessék mondani, az ezermilliárdos áfacsalások esetére miért nem kellene vonatkoznia bármilyen szigorításnak?

Mit lenne mégis érdemes módosítani?

A Quaestoréhoz hasonló esetekre mégis lehetne hatékonyabb szabályozást bevezetni. Például elő lehetne írni, hogy a várható polgári jogi igények biztosítására is elrendelhető a zár alá vétel az ügyészség indítványára is, hiszen ilyen esetben a több tízezer károsult nem is tud részt venni az eljárásban, a bíróság egyébként is belefulladna ennyi polgári jogi igény előterjesztésének adminisztrációjába is .

Azt is meg lehet fontolni, hogy ne korlátozódjon ebben az esetben sem a zár alá vehető vagyontárgyak köre a terhelt vagyonára, hanem a kört terjesszék ki a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használt jogi személy és annak tulajdonosai, kapcsolt vállalkozásai vagyonára és arra a körre, akinek a cselekvőségével kapcsolatban felmerült a gyanú az eljárásban, vagy akinél egyébként a fedezetül szolgáló vagyon alappal feltehetően lehet.

Emellett külön törvényt kell alkotni arról, hogy az ilyen esetekben a polgári jogi igények fedezete céljából zár alá vett vagyon sorsa mi legyen, ha a bíróság jogerősen megállapítja, hogy a bűncselekmény elkövetésével kárt okoztak – hiszen a károsultak nem vesznek részt az eljárásban, így nem is tud az ítéletében rendelkezni a nekik fizetendő kártérítésről.

M. Tóth Balázs

Független ember vagy?

Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt.

Támogatás SZJA 1% felajánlásával #Azénadómból

Ha 1%-od az Átlátszó céljaira kívánod felajánlani, személyi jövedelemadó bevallásodban az Asimov Alapítvány adószámát tüntesd fel, ami a következő: 18265541-1-42 Letölthető nyilatkozat itt.

Az Átlátszó Goldenblog-díjas tényfeltáró blogja, minden, ami a főoldalról kimaradt. Kapcsolat: info@atlatszo.hu

Bod Péter Ákos: Százmilliárdért már egy kormány is lehajol

„Kesgödörben vagyunk, segíts már ki a minisztériumi tartalékkal, nyugi, nem lesz belőle gond, és te sem jársz rosszul.” Vajon elhangzott ez a mondat? Börtönbe az első három fehérköpenyessel? Interjú a volt jegybankelnökkel, exminiszterrel, egyetemi tanárral.

 Ön érti, mi történik brókerügyekben?

Van, amit igen, s van, amiről nincs elég információm.

Azt például érti, hogy egy kicentizett büdzsével működő országban hogy a csudában lehet nélkülözhető 3,4 milliárd forintja egy minisztériumi cégnek?

Az államháztartás szokásos üzemmódjában nem keletkeznek hosszabb ideig nélkülözhető jelentős összegek, ami többlet létrejön, azt a Lupis-botrány óta kincstárjegyben tartják az államkincstárnál. Amúgy a Quaestor-ügynek csupán egyetlen szelete a külügyes 3,4 milliárd útja, ez az összeg szinte eltörpül a százmilliárdos nagyságrendű fiktív kötvénykibocsátás mellett. Nem világos, hogyan tudta ezt végigvinni a Quaestor. Nem világos, a hatóságok milyen információk alapján adtak engedélyt a kibocsátásra. Érthetetlen, miért nem tűnt fel senkinek, hogy az engedélyezett keret sokszorosa van a piacon. Hogyhogy nem futott híre a csalárdságnak? Több a kérdőjel, mint a fix információ, de legyünk türelemmel. Pár napja robbant ki a botrány, gondolom, zajlik a vizsgálat, és hamarosan minden kérdésre megnyugtató válasz születik.

Komolyan kiderülhet az igazság?

Ön szerint nem?

A balhét biztos elviszi majd valaki.

Én az alkatomnál fogva optimista vagyok.

Optimizmusát az sem kezdte ki, hogy kiderült, a kormány több nappal a Quaestor március kilencedikei bedőlése előtt tudta, mi következik?

Egyelőre csupán hipotézis, hogy tudta a kormány.

Annál azért több. A külügyminisztérium egyik cége, a Magyar Nemzeti Kereskedőház pont a csőd napján szippantotta ki pénzét a Quaestortól. Ekkora véletlen nincs.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Erre lehet azt mondani, hogy a kormány a korábbi zavarok hatására döntött a pénzkivétel mellett.

Igen, nyilatkozta is Orbán Viktor március 25-én: „Én rendeltem el. Tehát akkor, amikor láttuk, hogy a Buda-Cash bedőlt, és azt az értékelést kaptuk, hogy dominóeffektus érvényesülhet, és láttuk, hogy néhány önkormányzat a pénzével beszorult, akkor elrendeltem, hogy minden minisztérium nézze meg, van-e bármilyen kapcsolata bármilyen brókercéggel, és ott állomásoztat-e bármennyi közpénzt, és ha igen, akkor azt azonnal vonja ki. Ilyenkor egyetlen forint közpénzt sem szabad tartani brókercégeknél.” Csakhogy Szijjártó külügyminiszter két nappal korábban a főnökének ellentmondó nyilatkozatot tett: „A Magyar Nemzeti Kereskedőház vezetői figyelték a piaci folyamatokat, ők döntöttek.” Hogy van ez?

Ez bizony ellentmondás.

És?

És meg kéne nézni, hogy minden minisztérium szót fogadott-e Orbán Viktornak, vagyis kivették-e pénzüket az összes brókercégtől. Ha igen, akkor örülünk, mert valaki igazat mondott, ha meg nem, akkor az a valaki vagy nem mondott igazat, vagy a beosztottak nem hajtották végre az utasítását.

Fordítom. Ha az összes brókercégtől visszahívták a minisztériumi betéteket, akkor igazmondó kormányfőnek tapsolhatunk, ha csak a Quaestorból, akkor hadovál Orbán.

Karcos, de alapvetően valós ez a megfogalmazás. De én akadémiai ember vagyok, nem oknyomozó újságíró.

Az akadémiai embertől kérdem: ha egy állami vezetőnek tudomására jut, hogy egy befektetéseket kezelő cég hamarosan bedől, mi a teendő?

Ha én kerülnék ilyen helyzetbe, megkeresném a megfelelő állami felügyeleti szervet, melynek azonnali beavatkozási lehetősége van. Ez ugye sokáig a PSZÁF volt, ma pedig a Magyar Nemzeti Banké a feladat, irdatlan nagy hatáskörrel: felfüggeszthet, biztost küldhet ki, azonnali jelentést kérhet. Kissé bonyolítja az ügyet, hogy az MNB-hez került a felügyelet, hiszen a jegybank nem része a kormányzatnak, de azért része az államnak.

Kért beszámolót, küldött biztost, kezdeményezett felfüggesztést az MNB még a Buda-Cash, aztán a Quaestor bedőlésekor?

A Buda-Cash csődje napján azt gondoltam, nyilvánvaló, hogy az MNB haladéktalanul körbefut a hasonló kitettségű cégeknél. De ma már nem vagyok biztos benne, hogy megtörténtek a szükséges intézkedések. Ha igaz, amit az újság ír, miszerint a Quaestor vezetője bejelentette, hogy csődöt jelent önmaga ellen, de valójában csak tíz nappal később tette meg a hivatalos lépéseket, vagy akkor sem, s ezt senki sem ellenőrizte, nos, az döbbenetes.

Mit lehet csinálni tíz nap alatt?

Tíz nap alatt nagyon sok mindent lehet csinálni.

Ön, ha miniszter lenne, s bennfentes infót kapna a közelgő brókercsődről, kimentené szép csöndben a tárcája pénzét?

 Fotó: MTI/Kovács Attila

Már az is kérdés, betenném-e egy brókercégbe, hiszen az államháztartási törvény nagyon szigorú korlátokat ír elő. De ha már ott van, meglehet, érvényesíteném tárcám pénzügyi érdekeit - szigorúan a felügyeleti szerv értesítésével egyidejűleg.

Válaszoljuk meg azt is: rendben van, hogy egy minisztériumi cég nem direktben állampapírt vesz, hanem brókerhez viszi a napi működésében átmenetileg nélkülözhető pénzét?

Az államháztartási törvény szabályozza, hogy az állami vezetők mekkora kockázatot vállalhatnak. Az egészen biztos, hogy nem nyerészkedhetnek, vagyis nagy hozamot ígérő, de fedezetlen ügyletbe nem mehetnek bele, és alapesetben csak állampapírban tarthatják az éppen likvid pénzeiket.

Egy minisztériumi vállalat vezetője mi a csudáért választja a biztonságos állampapír helyett a kétségtelenül nagyobb haszonnal kecsegtető, de kockázatos brókercéget? Miért kockáztatná valaki a presztízsét meg az állását, csak azért, hogy a munkaadója, szerencsés esetben, pár millióval beljebb legyen? Miért jó az neki?

Provokál?

Igyekszem.

Egyetemi ember vagyok, próbálom távol tartani magam az aktuálpolitikától.

Lehet mögötte direkt politikai utasítás, hogy „Bélám, nem állampapír kell nekünk, inkább toldd a Quaestorba a pénzt, három hónapos lekötésre, ne gondolkozz, árt a karrierednek”. Meg az is lehet, hogy maga Béla ismeri Csabát a Quaestornál, s utóbbi szól át: „Kesgödörben vagyunk, segíts már ki a minisztériumi tartalékkal, nyugi, nem lesz belőle gond, és te sem jársz rosszul.”

Bizony könnyen előfordulhat, hogy a kockázatot az intézmény vállalja, a jutalék pedig magánzsebbe vándorol.

Igen, ez a professzoros megfogalmazás.

Én is igyekszem.

Hol a vége ennek az egésznek?

A Quaestor csődje százmilliárdos nagyságrend, az ilyenre rendes országban nagy erővel mozdul rá az ügyészség.

Rendes országban.

Aha.

Ahol a kormánytól független ügyészséget kizárólag szakmai szempontok vezetik.

Fotó: MTI/Kovács Attila

Ott. Amúgy az ügyészség kormányzati alávetettségben is működhet megfelelően, az is létező modell, de a törvényt be kell tartsa, a közérdek sérelmét hivatalból köteles üldözni. Ami pedig a politikai összefüggéseket illeti, azok átlátásához tudnom kéne, ki kivel van, milyen pártos, személyes és egyéb összefüggések befolyásolták, befolyásolják a történéseket. Amit látok, nem megnyugtató, nevezetesen az, hogy az első kormányzati reakció bosszújellegű, arról szól, hogy na, most csapunk oda az egész szakmának.

A „brókerbűnözőknek”.

Azoknak. Eső után köpönyeg. Mintha egy orvosi műhiba után a komplett orvostársadalmat kiáltanák ki bűnözőnek, és az első három szembejövő fehérköpenyest tömlöcbe vetnék. Nonszensz. Azzal nem hozzák vissza az elhunyt beteget.

Mi lehet a célja ennek a „bosszújellegű” reakciónak?

Egyetemi emberként nem tudom.

És nem egyetemi emberként?

Egyetemi ember vagyok.

Kinek lehet haszna abból, ha a keményen dolgozó, ezzel együtt megtakarításokkal bíró kisemberek elveszítik a befektetési cégekbe vetett bizalmukat?

Annak, akihez átvándorolnak ezek a megtakarítások.

Azt a pénzt elnyaralják, vagy kiviszik az országból, esetleg állampapírt vásárolnak belőle. Utóbbi végül is jó bolt a költségvetésnek.

Ez is egy megoldás. Akárhogy is, én nem tartanám helyesnek kivégezni egy komplett szakmát. Mert azt ugye senki nem vonja kétségbe, hogy brókernek lenni is szakma. Inkább azt kéne kivizsgálni, működtek-e azon intézmények, melyeknek dolguk, hogy megelőzzék az ilyen visszaéléseket. Ha nem, működőképessé kell tenni őket. Tisztességes vizsgálat kell.

Ki tud itt olyat csinálni?

Az Egyesült Államokban léteznek korrekt, kétpárti parlamenti vizsgálóbizottságok, de a mi parlamenti bizottságaink sajnos alkalmatlanok az érdemi munkára, ugyanis teljesen pártosan állnak föl. Maradna a független szakértőkből verbuválódó bizottság.

Vállalna tagságot?

Semmiképpen. De tán össze lehet szedni egy csapatra való hozzáértő, nem részrehajló gazdasági szakembert. Nagyon sok pénz tűnt el, utána kéne járni, hová. Százmilliárdért már egy kormány is lehajol.

http://www.hir24.hu/belfold/2015/03/26/bod-peter-akos-szazmilliardert-mar-egy-kormany-is-lehajol/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201503

Érdekes. Soha ekkora "tájékoztatót" eddig nem tartottak... És akkor még egy összefoglaló után nézzük újra a közleményben mit monda a frakció? Szerintem ez a bicskanyítógató:

Így mentette ki pár nap alatt a kisbefektetők háta mögött a saját pénzét a kormány

<div</ar -->

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://offforever.blog.hu/api/trackback/id/tr207311544

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása