Szijjártó nyakig a Questor-ügyben
Minden magánvagyont azonnal lefoglalni, zár alá venni, majd abból kártalanítani a pórul járt befektetőket - ez Orbán Viktor és a Fidesz nagy ötlete minden idők legnagyobb bróker-botránya kapcsán. Az üggyel kapcsolatos furcsaságok közül még nem is ez a legnagyobb.
A kormányzati narratíva nem bonyolítja túl a bróker-botrányokat: a keményen dolgozó kisemberek versus csaló brókerekkel. Ilyen felállásban Orbán Viktor kabinetje természetesen a kisemberek és az ő pénzük mellé áll. Szokás szerint napok alatt meg is alkottak egy jogszabály-tervezetet, amelyet akár már a jövő héten elfogadhat a parlament. A kapkodás oka pedig: "Ilyenkor az szokott történni (...), hogy azok, akik kicsalták az emberek pénzét, valahogy mindig megússzák. Azért tudják megúszni, mert valahogy az a vagyon, amelyből kártalanítani lehetne az embereket, kézen-közön ilyenkor el szokott tűnni: tág tere nyílik a jogászkodásnak, és mire a kormány vagy a felügyeleti szervek intézkednének, kiderül, már nincsenek is meg a vagyontárgyak." - nyilatkozta Orbán Viktor miniszterelnök.
A kormányfői szöveg csak azok számára okozhat meglepetést, akik egy kicsit is belemélyedtek a Questor-ügybe, és nem ismerik Orbán és a kétharmad hozzáállását a jogállamhoz. Kezdjük az utóbbival: a hamarjában elfogadandó jogszabály úgy foglalna magánvagyonokat és kezdené a pórul jártak kárpótlását - részben ebből -, hogy egyetlen bíróság sem mondta még ki a brókercégnél dolgozók vagy a tulajdonosok bármiféle bűnösségét. Ez oly mértékű prejudikáció, mégpedig törvényi szintre emelve, amelyet jogállam nem engedhetne meg magának.
Emellett a populizmus is csúcsra jár az orbáni szövegben. Minden jel arra utal ugyanis, hogy a Questor-ügyben nem "lába kélt" a 150 milliárd forintos kárértéknek - vagyis nem a cég dolgozói és tulajdonosai talicskázták haza a keményen dolgozó kisemberek pénzét. A piramisjáték szerűen működő Questor folyamatosan kifizette a befektetőit, ám képtelen volt az ígért hozamokat produkálni. Épp ezért a veszteségek fedezésére vontak be új és újabb ügyfeleket és tőkeinjekciókat. Vagyis: a keményen dolgozó kisemberek pénze más, keményen dolgozó kisembernél landolt, miközben szabálytalanságok - és talán törvénysértések - sora kellett ahhoz, hogy a vállalat maga előtt görgesse egyre halmozódó veszteségeit.
Arról pedig nagyvonalúan megfeledkezik mind Orbán, mind pedig a frakciója által benyújtott törvényjavaslat készítője, hogy mekkora felelősség terheli azt a pénzügyi felügyeletet, amely másfél évtizeden keresztül nem volt képes ezt a folyamatot kiszűrni. (Hab a tortán, hogy e 15 évből Orbán kormányzott legalább hét éven keresztül, a pénzügyi szervezetek felügyeletét pedig tíz éven át kinevezettjei látták el. Erről inkább hallgat a hivatalos kommunikáció - máskülönben Rogán Antal frakcióvezető nem tudna bő nyállal "szocialista brókerbotrányt" hallucinálni.)
Komolyabb rejtély a kormányzat konkrét kapcsolata a Questorral és annak vezetőjével, Tarsoly Csabával. Az biztos, hogy Tarsoly az azóta előzetes letartóztatásban ülő Kiss Szilárddal üzemeltette közösen Szijjártó Péter megbízásából a moszkvai magyar vízumközpontot. Erről annyi tudható biztosan, hogy Magyarország uniós csatlakozása óta a világ minden részén összesen kiadott 2 millió beutazási engedély közel negyedét, 400 ezret ez a központ állított ki. Többször is felmerült már a gyanú azzal kapcsolatban, hogy a szervezett bűnözés - amellyel szoros kapcsolatot ápolt Kiss - ezt a vízumközpontot használta arra, hogy zavartalanul beutaztassa tagjait az Unió területére.
Emellett a moszkvai és az isztambuli kereskedőházat is - ugyancsak Szijjártó Péter jóváhagyásával - a Questor üzemeltette.
A külügyminisztérium azt is elismerte, hogy a tárcához tartozó háttérintézmények jelentős állami, vagyis adófizetőktől befolyt összegeket parkoltattak a Questornál. A 444.hu információi szerint a kereskedőházak rendszerét összefogó cég 8,7 milliárdot forgatott a brókercégnél, de az Eximbank is jelentős betéttel rendelkezett a Questornál.
De csodálatos módon - szemben több települési önkormányzattal - a külügyi cégeket egyetlen fillér kár sem érte - már a tárca hivatalos kommunikációja szerint. Ugyanis Szijjártóék időben kapcsoltak, a kereskedőház "vezetői figyelték a pénzpiaci folyamatokat, látták azt, hogy bedőlt a Buda-Cash és a Hungaria Értékpapír, ezért úgy döntöttek, hogy a továbbiakban nem tartják a brókercégnél a pénzüket, és ennek megfelelően kivették a tőkét a Quaestortól." Hogy ez pontosan mikor történhetett, azt nem tudjuk, de túlontúl sok idejük nem lehetett erre a lépésre, mivel alig másfél hét telt el a Buda-Cash bedőlése és a Questor öncsőd-bejelentése között.
Nincs szükség különösebben élénk fantáziára ahhoz, hogy reálisnak tartsuk: a Szijjártó Péter tárcájával nagyon szoros üzleti kapcsolatot ápoló Tarsoly Csabától bennfentes információ jutott el a külügyhöz a közelgő bedőlésről, ezért tudtak még idejében lépni. A lakosságnak, a keményen dolgozó kisembereknek azonban elfelejtettek idejében szólni.
A bennfentes információkkal való visszaélés gyanúját veti fel lapunk birtokába jutott másik információ is: forrásaink szerint a rendőrség már tavaly december intenzív nyomozást folytatott a Buda-Cashnél, jóval korábban, minthogy a Nemzeti Bank, mint felügyeleti szerv, bármit is lépett volna a betétesek, a keményen dolgozó kisemberek érdekeinek megvédése érdekében.
Szerző: trencséni
Nem kattant még a bilincs Tarsoly Csaba kezén
„Tudjuk, hogy Matolcsy Nemzeti Bankja asszisztált a csaláshoz, hisz bár engedélyeket sorra kiadott, egy óra alatt megtalálta a 150 milliárdos hiányt az öncsőd állítólagos bejelentésének napján. 
Tudjuk, hogy a Questor hazudott az öncsődöt illetően, és csak 10 nappal később jelentette be, március 19-én. 
Tudjuk, hogy a Fidesz pénzkezelő cége volt, hisz ők vezényelték le a keleti nyitást.
Tudjuk, hogy Orbán barátja Tarsoly, hisz ő volt legnagyobb győri támogatója, eszement stadionépítési hóbortjának helyi finanszírozója.
Tudjuk, hogy Szijjártó összejátszott a Questorral, hisz a csőd előtt két órával vette ki a Külügyminisztérium pénzét a cégből.
folytatás:
Isten áldja Tarsoly Csabát
Már, amikor Töröcskei úr bankjából időben vették ki pénzüket a nagymenők, irigyeltem őket hozzáértésük miatt. Most azt látom, hogy minisztériumi szinten is érzik a széljárást, rájuk bízhatjuk magunkat, nem hagyják veszni a közpénzt. Pedig ez a Quaestor-ügy más, mint a többi.
Unortodox, hiszen a tulajdonosnak a beomlás napjaiban még arra is volt gondja, hogy az ETO futballistáit vigasztalja, miután arról értesültek, hogy oda a csapat pénze, sőt az Audik kulcsát is le kellett adniuk. Kiderült, hogy az öncsődről szóló bejelentés sem akkor keletkezett, amikor a hír, ráadásul az ismeretlen tettes ellen gőzerővel folyó nyomozás ideje alatt a cégbíróságnak is akadt dolga, mert felállt székéből a Tarsoly-család, hogy önzetlenül átadja helyét egy tápiósági illetékességű komának, akit momentán a köd nyelt el, de annyi valószínű, hogy kockázatviselő típus. Állítólag teherautó is járt a milliárdos hegyvidéki villájánál, amely egy lichtensteini offshore cég nevére van bejegyezve, és nyilván hasznavehetetlen limlomokért érkezett. A nagyfőnök úgy tűnik, elégedett a bilincskattanások mennyiségével, mert ebben az esetben szó sincs őrizetbe vételről, hiszen a rendőrség még ki sem hallgatta Tarsolyt.
A politikai kármentés most abban nyilvánul meg, hogy rohammunkában drákói törvények készülnek, amit később majd jóval lassúbb tempóban finomítani kell. A kormány ahhoz a mindig későn érkező rendőrhöz hasonlít, aki egy bűntett helyszínelésekor állandóan a pisztolyáért kapkod, hogy feledtesse: az esemény idején is a közelben posztolt. A közvélemény persze általában tapsol a szigorításoknak, mert nem veszi észre, hogy a törvények következetes betartatása több haszonnal járna. Nálunk viszont lassan már a nagykapu is kiskapu, néha meg sem lehet különböztetni őket. A gyors kártalanítás szintén fontos üzenet, ezért a csalást is más skatulyába kell helyezni, a nem létező kötvényekért is fizetni fog a beva, jóllehet a pénzét már rég fölemésztették a brókerbotrányok, mindenki megnyugszik és elégedett lesz a gyors állami beavatkozás miatt, kivéve az egyszeri adófizetőt, aki közömbösen bámul maga elé, hiszen a veszteség csak nagyon áttételesen érinti.
Ma még nem látni, hogy a felügyeleti szerveknek van-e felelősségük a történtekben, erre a szigorítás nem tér ki, ahogyan arról sincs pontos adat, hogy valóságosan mekkora a vagyona a bukott, ügyfeleinek fizetni nem tudó cégeknek. Annyi sejthető, hogy az államilag patronált kereskedőházak és Kiss Szilárd segedelmével tető alá hozott vízum-ügyintéző lerakatok komoly portfólióval nem rendelkeznek, és a Quaestor ingatlanvagyona is sebhelyes, hiszen egy mátrai wellnesshotelen kívül a többi eladhatatlan, vagy csak papíron, nagy ívű álomként létezik. Hogy ezek miként alakíthatók forinttá, arra ott a 2013-ban bedőlt grandiózus SCD-Group példája: a vég nélkül hitelező bankok váltak szándékaiktól függetlenül is szállodák üzemeltetőjévé, a legdrágább balatoni kempingek egy részétől csak mostanában tudott megválni a felszámoló – a nagy vagyonból kicsi lett, nem beszélve a beharangozott fejlesztések elmaradásáról.
Az azonban vigaszul szolgálhat, hogy Tarsoly Csaba nem ment sehová, közleményében leszögezi, hogy teljes mellszélességgel segíti a hatóságok munkáját. Áldja isten érte.
- NOL Tamás Ervin: Isten áldja Tarsoly Csabát
Tarsoly Csaba követi a győri díszpáholyba Orbán Viktor miniszterelnököt
NS archív
Ismeretlen tettesek?
A gyanú szerint 150 milliárd forintos illegális kötvénykibocsátással a zömében kisemberek ezreit megkárosító Quaestor cégcsoport vezetőjét, bizonyos T. Csabát a mai napig nem hallgatta ki a rendőrség.
Rejtély, miért nem érdekli őket, hová tűnt annyi pénz, amennyiből például az egész magyar egészségügyet ki lehetne stafírozni. Az is megfejthetetlen, miért nem ül még T. Csaba előzetesben, miért nem kattant a csuklóján bilincs, és miért nem rendeltek el esetében lakhelyelhagyási tilalmat. Nem került rá nyomkövető sem, vagyonzárolásról nem tudni. És ha ki sem hallgatták az elnök-vezérigazgató urat, akkor logikus, hogy meg sem gyanúsíthatták semmivel. T. úr állítólag megígérte, nem hagyja el az országot, és készségesen válaszol a kérdésekre, de – mint látjuk – nincs is mire, hiszen a nyomozás „ismeretlen tettesek” ellen folyik…
A Quaestor-vezér szimpatikus ügyvédje, bizonyos Papp Gábor (ő védte a BKV-botrányban kitűnt, a mai napig szabadon lézengő Mesterházy Ernőt is) szintén megerősítette: ügyfele nem tűnik el budai villájából, sőt minden erejével azon fáradozik, hogy az ügyfeleit minél kisebb kár érje. Hát, ha ő mondja, elhisszük, miért ne tennénk, ha egyszer a rendőrség és az előzetes letartóztatást mellőző bíróság is ezt tette.
A keményen dolgozó kisemberek jelenleg hiába állnak sorba a befektetőház irodái előtt: egyelőre aligha kaphatják vissza megspórolt pénzüket, vagy annak egy részét. A Buda-Cash vagy a Hungária Értékpapír Zrt. befektetőihez hasonlóan átverték őket is. Előbbinél 80-100 milliárdot, utóbbinál „csak” egymilliárdot lovasítottak meg „ismeretlen tettesek”. A Buda-Cash esetében rejtélyesen sok idő telt el a leleplezés és a vezetők őrizetbe vétele között: eközben összebeszélhettek, bizonyítékokat semmisíthettek meg, vagyonukat kimenthették (ha addig még nem tették). A közfelháborodás hatására tegnap Rogán Antal javasolta, hogy hasonló esetekben szigorítsák a csalásban érintettek vagyonzárát. Helyes.
A következmények nélküli csalások dominóhatást válthatnak ki, a befektetői bizalom megcsappanása pedig helyrehozhatatlan károkat okozhat az egész magyar pénzügyi rendszernek. Rogán Antal azonban sajnos hiába ígéri nekünk, hogy „nem engedjük a felelősöket elmenekülni, sem a vagyont kimenekíteni”, amíg a bíróságok gyakorlata sok esetben ennek épp az ellenkezőjét mutatja.
Szabadon jár-kel Kulcsár Attila, Princz Gábor volt bankárt minimális pénzbüntetésre ítélték, az állami Eximbanknak a moszkvai fantomplázával legalább 14 milliárd forint kárt (ez a reklámadóból várt összeg duplája!) okozók pedig „ismeretlen tettesek”.
A keményen dolgozó emberek azt pedig végképp nem értik, miért egy kartellezésért megbírságolt bankár érdemli a legmagasabb állami kitüntetést, aki az MSZP hivatali visszaélésért és hűtlen kezelésért jogerősen elítélt exállamtitkárát alkalmazza ügyvezető igazgatóként. (Apropó, T. Csaba legalább visszaadta a Győr városától kapott kitüntetését.)
A Quaestor-elnök esete egyébként is különleges. Jobb bele sem gondolni, ha futballcsapata, a Győri ETO esetleg hamarabb jutna pénzhez, mint az átvert (kis)befektetők. Az alaphangon 36 milliós Audi R8-assal furikázó Quaestor-vezér a klub vásárlása kapcsán ekképp nyilatkozott: „a döntő momentum az volt, amikor megláttam a csillogó gyermekszemeket, a fociszeretetüket, ez után már nem volt több kérdésem, cselekedtünk”. Most az ügyfelek szeme valami mástól csillog, nem a boldogságtól.
LMP: A Fidesz szeme láttára pucolják ki a Quaestort
A párt szerint a Fidesz csak szavakban kemény a brókerügy elkövetőivel szemben, miközben a jelek szerint a napokban is zajlik a pénz kimentése a Quaestor-csoportból, és Tarsoly Csaba sincs még előzetes letartóztatásban. Az LMP szerint Matolcsy György és a jegybank is felelős az ügyben, mivel évekig hagyták a fedezet nélküli kötvények kibocsátását.
Az LMP szerint a kormány és a Fidesz csak szavakban kemény a pénzügyi csalások elkövetőivel szemben, „a szemük láttára pucolják ki a Quaestort”.
Schmuck Erzsébet, a párt országgyűlési képviselője és Heltai László gazdaságpolitikai szakszóvivő keddi közleményében azt írta: a jelek szerint az Orbán-kormányhoz ezer szálon kötődő Quaestor-csoportból ezekben a napokban is zajlik a pénz kimentése, pedig a botrány kirobbanása óta már eltelt két hét. Szerintük a társaság gyanús átszervezése, az érthetetlen tőkemozgások mind arra figyelmeztetnek, hogy a betétesek maradék pénze is könnyen kámforrá válhat.
Az LMP a jegybank, és annak elnöke, Matolcsy György felelősségének tartja, hogy pénzügyi felügyelet éveken keresztül hagyta a fedezet nélküli kötvények kibocsátását
A Külgazdasági és Külügyminisztérium is a Quaestorra bízta az általa irányított állami intézmények pénzét, de a csőd előtt néhány nappal kivette onnan a betéteit – jegyezték meg. Bírálták azt is, hogy a Quaestort vezető Tarsoly Csaba máig nincs előzetes letartóztatásban.
- MTI LMP: csak szavakban kemény a kormány
- http://mandiner.hu/cikk/20150324_lmp_a_fidesz_szeme_lattara_pucoljak_ki_a_quaestort
Elkezdték kiüríteni és eltüntetni a Quaestort?
Határozottan fura dolgok történnek a Quaestor cégcsoport központi cégében, az anyavállalatban, amit Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt-nek hívnak. És ennek csak egy része az, hogy miért nincs Tarsoly Csaba bilincsben (annyira nincs bilincsben, hogy ügyvédje szerint még ki sem hallgatták a nyomozók).
A Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. eddig egy lichensteini cég, az Insula Management Establishment tulajdonában volt. De most már nem. Március 16-a óta a Quaestor csoport kötvénykibocsájtásokat végző kft-je, a Quaestor Financial Hrurira lett a nagytulajdonos a cégiratok szerint, 50 százalékot meghaladóan.
Igen, az a cég szerzett többségi befolyást az anyavállalatban, ami március 8-án öncsődöt jelentett, és aminek tulajdonosa egyébként maga az anyavállalat. Szóval mintha egy kígyó elkezdené felfalni saját magát.
(Egyébként továbbra is rejtély, hogy miért nevezik a céget Hrurirának. Mert megbízható csengése nincs, az biztos, de a jelek szerint nem is jelent semmit.)
Tápióságba kerül a cégvezetés, Tarsoly a múlté
De új vezetése is lett a cégnek március 16-án. Az új vezérigazgató Orgován Béla, tápiósági lakos. Róla nem lehet tudni sok mindent a cégiratok szerint, bár tagja két, idén alapított, és a jelek szerint (egyelőre?) nem igazán működő cégnek is, az Onszid-Ma Kft-nek és Konimonika Kft-nek, mindkettő az ő címén van bejegyezve, Tápióságban, és mindkettő az ő kizárólagos tulajdona.
Tarsoly Csaba és családjának képviseleti joga már törlés alatt van. (Mai hír, hogy Tarsoly eltűnt budai villájából, igaz, ezt az ügyvédje határozottan tagadta.)
És történt még valami: a Quaestor anyavállalat jegyzett tőkéje ugyanekkor, március 16-án varázsütésre 4,5 milliárd forintról 9,7 milliárdra nőtt. A közgyűlés jegyzőkönyve szerint a következőképpen oldják meg: a Hrurira Kft. korábban 57 milliárd forint hitelezett a Quaestor-anyacégnek, és most a tartozásból 5,2 milliárdot tulajdonrésszé alakítanak, míg a maradékot 52 milliárd forintot a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. tőketartalékába teszik.
A hvg.hu értelmezése szerint a cégvezetés és a cégtulajdonlás átalakítása több ponton is segíthetik Tarsolyékat abban, hogy
- eltüntessék az iratokat,
- megszabaduljanak a felelősségtől,
- kisemmizzék a kötvényeseket.
További érdekesség, hogy a közgyűlési meghívókat febuár 27-én, már a Buda-Cash ügy robbanása után, de még jóval a Hrurira ál-öncsődje előtt küldte szét a cég.
Javában fizethették a pénzt, miközben a kisbefektetőket elküldték a fiókokból
Korábban a Figyelő, majd a Portfolio arról írt, hogy hiába jelentett öncsődöt a Quaestor kötvénykibocsátásokat végző cége, a Hrurira kft., valójában nem indult meg a csődeljárás. Ugyanis nem jelent meg az erről szóló közlemény a Cégközlönyben. Így aztán a Quaestor Financial Hrurira akár kifizetéseket is bonyolíthat – ezt már csak azért is megtehette, mert voltak a héten esedékes lejáratok is. (Hogy milyen gondok vannak a Quaestor-csoport vállalati kötvényeivel, azaz hogy lényegében egy szinte tőke nélküli kft. bocsátotta ki a sok tízmilliárdnyi adósságot, amit aztán továbbadott a cég többi részének, teljesen kiszolgáltatva és fedezet nélkül hagyva a kötvényeseket, már 2013 májusában megírta a Kiszámoló blog.)
Sőt, hogy olvasónk ennél is durvább történetet írt. A nyilvános bejelentés szerint a Hrurira március 9-én kért öncsődöt. Olvasónk március 20-án (miután megjelent a Figyelő cikke a csőd elmaradásáról) addig kitartott az egyik fiókban, hogy a következő tájékoztatást kapta:
Tehát a cég gyakorlatilag hazudott, amikor azt állította március 9-én késő este, hogy öncsődöt kér. Közben ezekben a napokban, március 9. és 19. között a Quaestor fiókjaiban ezzel a papírral ijesztették el a pénzükért aggódó kisbefektetőket:
A trükk az, hogy az MNB-s felügyelőbiztos a Quaestor Értékpapírhoz ment ki, a cégcsoport többi részéhez viszont, úgy tűnik, nem.
Így hiába rendeltek ki felügyeleti biztost a cégcsoport egyik tagjához, Tarsolyék simán megkezdhették Quaestor Pénzügyi Tanácsadó kiürítését.
Egyszóval valami nagyon bűzlik az MNB szerint 150 milliárd forintos kötvénycsalást bonyolító cégcsoporttal.
UPDATE. Válaszolt kérdéseinkre az MNB, íme:
“Az MNB a Quaestor csoportból a jegybank felügyelete alatt álló érintett intézmény, a Quaestor Értékpapír Zrt.-nél feltárt szabálytalanságok nyomán 2015. március 10-én azonnal megtette a szükséges felügyeleti intézkedéseket, korlátozottan felfüggesztette az intézmény működését (vagyis az ügyfelek érdekében biztosította az ott lévő vagyont), illetve felügyeleti biztos vette át annak irányítását a brókercég igazgatóságától. A jegybank ezzel párhuzamosan büntető feljelentést is tett a nyomozó hatóságnál.
Mivel az MNB nem felügyeli a csoport kötvénykibocsátó intézményét, a Quaestor Financial Hrurira Kft-t (mint ahogy egyébként más hitelfelvevő vállalatokat, gazdasági társaságokat sem Magyarországon), így annak öncsőd kezdeményezését sem ellenőrizheti, s természetesen az értékpapírcéghez kirendelt felügyeleti biztos mandátuma sem terjedhet ki erre a társaságra.
Megjegyzendő, hogy a Quaestor csoport vagyonának egészével felel a kötvénykibocsátó által kibocsátott kötvényekért. A Hrurira a kötvényekből nyert forrásokat továbbhitelezte a vállalatcsoport tagjainak, amelyek ebből finanszírozták fejlesztési projektjeiket. Ezek adják a kötvények fedezetét. Vagyis a felelősség, kártalanítás elvi kérdése nem a kötvénykibocsátó öncsődjének időpontjától függ.
Mint az MNB korábban is jelezte: a – gyanú szerinti – visszaélés-sorozat alapvetően úgy valósult meg, hogy a befektetők egy része (ismereteink szerint mintegy 150 milliárd forint értékben) fiktív kötvényeket kapott. A – gyanú szerinti – visszaélés-sorozat tehát nem egyszerűen a Quaestor csoport valamelyik tagjának helytelen gazdálkodása, esetleges üzleti lépése miatt történt, hanem – a gyanú szerint – bűncselekmény elkövetése miatt. Emiatt tett feljelentést a jegybank a nyomozó hatóságnál.”
http://444.hu/2015/03/23/elkezdtek-kiuriteni-a-quaestort/
Egy börtönviselt közmunkásnak adták át a Quaestort a csőd napján
A 444 azt írja, a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. élére március 16-án új vezérigazgató került, Orgován Béla személyében. A cégjegyzék szerint azonban már március 9-én kinevezték a titokzatos egykori közmunkást, éppen aznap, amikor este elindult a lavina.
Mindezek alapján könnyen előfordulhat, hogy az újonnan feltűnt férfi viheti el a balhét a 150 milliárdos csalásért. A 444 utánajárt, és kiderült: a 38 éves Orgován Béla Tápióságon, egy 2500 lelkes Pest megyei faluban él és a helyiek sem akarják elhinni, hogy vezérigazgató lehetett belőle. Ez nem csoda, hiszen sokak szerint még az általánost sem fejezte be, abban pedig szinte mindenki biztos, hogy középfokú végzettsége nincs. Gyakorlatilag egész életében munkanélküli volt, majd közmunkán kapott lehetőséget az államtól.
A céginformációs adatbázis szerint mégis ő most a zrt. vezérigazgatója:
Orgován Béla (an.: Steinhauser Anna)
Születési ideje: 1976/11/30
2253 Tápióság, Szabadság utca 7.
Adóazonosító jel: 8401454980
A képviselet módja: önálló
A képviseletre jogosult tisztsége: ügyvezető (vezető tisztségviselő)
Jogviszony kezdete: 2015/03/09
A változás időpontja: 2015/03/09
A 444-nek több helybéli is azt mondta, hogy Orgován börtönviselt, utoljára másfél éve szabadult. Van aki úgy emlékezett, hogy
több időt töltött életében bent mint kint.
Mostanában azt mesélte a faluban, hogy Pesten kapott munkát, ráadásul olyat, amihez egy szürke Opelt is adtak neki, hogy azzal járjon dolgozni.
Amennyiben iratok tűntek el az utóbbi hetekben, akkor ez már az ő felelőssége lesz – jegyzi meg a lap. Orgován Béla előtt a Fidesz-közeli üzletember, Tarsoly Csaba, illetve Tarsoly felesége és édesapja vezették a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-t, ám ők mostanra kikerültek a cég irányításából.
http://propeller.hu/itthon/3080666-erettsegije-sincs-olebe-hullott-quaestor-vezerigazgatoi?utm_source=hirkereso.hu&utm_medium=referral&utm_campaign=3080666-erettsegije-sincs-olebe-hullott-quaestor-vezerigazgatoi
Nem kéne leölni a magyar befektetési szektort
Érthető, hogy a három brókercég károsultjai szeretnék viszontlátni megtakarításaikat, a piac szereplői pedig szeretnék elkerülni, hogy a jövőben hasonló esetek előfordulhassanak. Mivel a végleges szabályozói javaslatok még nem láttak napvilágot, a piac többi szereplőjéhez hasonlóan egyelőre mi is értékeljük az eddig megjelent tervezeteket. Előzetesen azonban szeretnék felvetni néhány olyan szempontot, amelyek segíthetik a reális helyzetértékelést és az ehhez igazított, megfelelő szabályozói eszközök használatát.
A nagy törvényhozási és szigorítási igyekezetben ugyanis különösen fontos, hogy az új szabályok támogassák, és ne korlátozzák a magyar tőkepiac fejlődését. Ha az utóbbi történik, könnyen abba a hibába eshet a szabályozó, hogy a fürdővízzel együtt a gyereket – azaz kis képzavarral a magyar tőkepiacot – is kiönti, és visszafordíthatatlan károkat szenved el a tőkepiac mellett a magyar gazdaság is.
A következőkben ezért 6 pontban összefoglaltam azokat a szempontokat, melyeket mindenképpen javaslok figyelembe venni, amikor néhány hét leforgása alatt akár a teljes szektor jövőjét meghatározó döntések születhetnek. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a tőkepiac működését meghatározó szabályok hatással lesznek a vállalati szektorra, és végső soron a magyar gazdaságra, annak finanszírozására, versenyképességére is.
Meglátásom szerint a jogszabály változtatások kidolgozása során az alábbi négy fő célt kell egyenlő súllyal mérlegelni:
- A tőkepiac általános biztonsági szintjének növelése, a befektetői bizalom helyreállítása.
- A magyar befektetési szolgáltatók európai uniós versenyképességének megőrzése.
- A pénzügyi kultúra fejlesztése.
- A hazai megtakarítások minél jelentősebb hozzájárulása a magyar vállalatok, a magyar gazdaság növekedésének finanszírozásához.
Az alábbiakban a négy fő célhoz igazítva olvasható 6 pontban, hogy meglátásom szerint miért van szükség erős magyar tőkepiacra és befektetési szolgáltatókra, valamint milyen környezet szükséges a tőkepiac versenyképességének megőrzéséhez.
Erős magyar tőzsdére van szükség
- Mind befektetői szempontból, mind kibocsátói oldalról egy kellően likvid és jól diverzifikált tőzsdének lehet csak vonzereje.
- Újkori történetének első 10 évében a Budapesti Értéktőzsde Közép-Kelet-Európa vezető tőkepiacává vált, és régiós súlya a külső körülményeknek köszönhetően most érdemben növelhető.
- Ma a Budapesti Értéktőzsdén mindösszesen 3-4 olyan kibocsátó részvényei vannak, amelyek nemzetközi szinten is befektetési célpontot jelenthetnek. Forgalom tekintetében azonban a varsói tőzsde mögött kullog a magyar piac. A lengyel tőkepiac fejlődési, növekedési dinamikája belső gazdasági okok és a kedvezőtlenebbé váló szabályozói környezet miatt azonban jelentősen megtorpant.
- Szakmai berkekben vitán felüli tény, hogy a magyar vállalatok elsősorban a hazai piacon tudnak érdemi befektetői érdeklődésre szert tenni, azaz hatékonyan finanszírozáshoz jutni.
- Nemzetgazdasági érdek, hogy a Budapesti Értéktőzsde jelentős fejlődésnek induljon.
A fenti körülményeket figyelembe véve meggyőződésünk, hogy a Budapesti Értéktőzsde régiós súlya egy jól átgondolt kormányzati stratégia segítségével jelentős mértékben növelhető.
Erős, versenyképes független befektetési szolgáltatók kellenek
- A Magyarországon is működő univerzális bankrendszerben a bankokon belül működő befektetési szolgáltatási tevékenység a bankok alaptevékenysége miatti (betétgyűjtés, hitelezés) belső érdekellentétnek köszönhetően mindig is alárendelt szerepet fog betölteni.
- A magyar befektetési szolgáltatók működésének túlszabályozása, ezáltal ellehetetlenítése egyértelműen az MNB által közvetlenül nem ellenőrzött külföldi szolgáltatók térnyerését vonná maga után. Az érvényben lévő európai uniós szabályozás értelmében ugyanis bármely közösségen belüli felügyeleti szerv által kibocsátott, befektetési szolgáltatási tevékenységre szóló jogosítvánnyal rendelkező társaság az Európai Unió bármely országában nyújthat szolgáltatást.
- A magyar szolgáltatói szektort már jelenleg is több szabály hátrányosan érinti a külföldi szolgáltatókkal szemben (pl. bankadó befektetési szolgáltatókat terhelő része).
- A külföldi szolgáltatók magyarországi térnyerése a közelmúltban jelentős mértékben felgyorsult, amely jelentős, és az MNB által érdemben nem kontrollálható kockázatot jelent a magyar tőkepiac számára.
Közvetítői szinten a tőkepiac fejlődésének motorjai csak olyan jól szabályozott, versenyképes, független befektetési szolgáltatók lehetnek, amelyek jelentős mértékben szolgálnak ki intézményi ügyfeleket, tehát elemi érdekük az elsődleges, azaz a magyar piac fejelődése.
Legyen még több magyar tőkepiacról finanszírozott vállalat
- Nemzetgazdasági érdek, hogy minél több erős és transzparens magyar vállalat működjön.
- Azok a magyar vállalatok, amelyek régiós szinten is meghatározó szereplővé tudtak válni (Pl. MOL, OTP, Richter), jellemzően nagy mértékben a magyar tőkepiacról finanszírozzák magukat (kötvény vagy részvény ágon).
- Az állam fokozott szerepvállalása a gazdaság egyes területein a tőkepiac fejlesztése szempontjából is lehetőség lehet. Az állam stratégiai céljainak megvalósítása érdekében jelentős akvizíciókat hajtott végre ezeken a területeken (pl. energetika, pénzügyi szektor, telekommunikáció, hulladékgazdálkodás), azonban ezen tranzakciók jelentős finanszírozási igénnyel járnak, amelyek az alacsony hozamkörnyezetnek köszönhetően hatékonyan finanszírozhatóak tőkepiaci eszközökkel. Egyes társaságok esetében (pl. bankok) az állam deklaráltan 3 éven belül meg kíván válni részesedésétől, de oly módon, hogy a magyar tulajdonosi arány minél jelentősebb legyen, akár a Budapesti Értéktőzsdére történő bevezetésen keresztül.
- Egy kellően vonzó, fejlett tőkepiac jelentős motivációs tényező lehet a magyar vállalatok számára, hogy elinduljanak a transzparens működés irányába. Sajnálatos tény, hogy a közelmúltban több sikeres magyar vállalkozás kényszerült külföldre települni, elsősorban finanszírozási okok miatt.
Célirányos szabályozói ösztönzőkkel, illetve a független befektetési szolgáltatói szektor aktív közreműködésével jelentős mértékben lehetne növelni a tőkepiaci finanszírozás után érdeklődő magyar vállalatok számát.
Aktív hazai intézményi befektetőkre van szükség
- Az alacsony hozamkörnyezet miatt az elmúlt években folyamatosan nőtt a befektetési alapokban elhelyezett lakossági megtakarítások összege.
- Ezek a megtakarítások jelenthetik az elsődleges keresletet a magyar értékpapír kibocsátók számára. (A befektetési alapkezelők kellő diverzifikáció mellett igyekeznek – a hozam-kockázat szempontokat is figyelembe véve – befektetni az alapok vagyonát.)
- Az alapokba a belföldi tőkepiac szűkülő kínálata miatt azonban egyre kevesebb hazai eszköz kerül, aminek következménye, hogy a belföldi megtakarítások egyre kisebb mértékben tudják a magyar gazdaság növekedését finanszírozni (sajnos ezt a nemzetgazdaság szempontjából negatív folyamatot sem az Államadósság Kezelő Központ lakossági akciói, sem a bankok betétgyűjtési kampányai nem tudják érdemben ellensúlyozni). A belföldi intézményi befektetők aktivitása szükséges a nemzetközi szinten is látható likviditás kialakulásához.
A magyar kibocsátók és intézményi befektetők között az elsődleges kapcsolatot a stabil és erős, intézményi forgalmat bonyolító befektetési szolgáltatók jelentik. A magyar tőkepiac érdemi fejlődésével (Budapesti Értéktőzsde, befektetési szolgáltatók, tőzsdei kibocsátók és befektetői kultúra) jelentős mértékben növekedhetne a hazai kibocsátású eszközök kínálata, amely a befektetési alapokban a hazai eszközök részarányának növekedését eredményezné. Ily módon érdemben növekedhetne ezen megtakarítások hozzájárulása a magyar gazdaság növekedéséhez.
A pénzügyi kultúra fejlesztése szükséges
- A rendszerváltás óta eltelt huszonöt évben jelentősen fejlődött a lakosság pénzügyi kultúrája, de még mindig elmarad a nyugat-európai átlagtól.
- A jövőt tekintve fontos, hogy a piac szereplői, így az MNB, a Befektetési Szolgáltatók Szövetsége, a Budapesti Értéktőzsde, a BAMOSZ, a bankok, a független befektetési szolgáltatók, és a piac más szereplői is még komolyabban edukálják a lakosságot, hogy meg tudják különböztetni az egyes termékek, szolgáltatások és szolgáltatók kockázatát. Az MNB szerepe nem elhanyagolható ebben, de a különböző befektetési formák közötti különbségeket a befektetési szolgáltatóknak is minél jobban meg kell ismertetnie a lakossággal, hiszen a befektetői tudatosság, a fejlett pénzügyi kultúra az egyik kulcsa annak, hogy a jövőben hasonló botrányok ne fordulhassanak elő. Széleskörű összefogásra van szükség, mivel kiemelt figyelem irányul most a befektetési piacra.
A pénzügyi és közgazdasági ismeretek minél szélesebb körű oktatása kiemelt fontosságú a tőkepiac hosszú távú fejlődése szempontjából.
Legyen hatékony, de a versenyképességet nem rontó szabályozás és ellenőrzés
- A magyar tőkepiac fejlődésnek záloga az értékpapír kibocsátók és befektetési szolgáltatók iránti stabil befektetői bizalom.
- Hatékony szabályozással és ellenőrzéssel kell biztosítani, hogy a közelmúltban három befektetési szolgáltatónál feltárt visszaélések a jövőben ne fordulhassanak elő.
A szabályozási és ellenőrzési módszerek kialakítása során mindenképpen figyelemmel kell lenni arra, hogy a magyar befektetési szolgáltatók versenyképesek maradjanak a konkurens külföldi szolgáltatókkal szemben.
http://index.hu/gazdasag/penzbeszel/2015/03/25/nem_kene_leolni_a_magyar_befektetesi_szektort/
Quaestor-ügy: már két öngyilkosságról tudnak
Egyre többen vetik fel a pénzügyi felügyelet felelősségét: hogyhogy nem tűnt fel a baj? Ha feltűnt, miért nem jelezték? A kisbefektetőkkel ellentétben a külügyminisztérium idejében kapcsolt, és az összeomlás előtt kivette a pénzét. Gyűlnek a kérdések Quaestor ügyben.
„Hihetetlen történetekről hallunk. Tudunk olyanról, aki az örökségét adta el, és azt fektette be, majd a hozamból gondozta szüleit. Sokak szorultak bent egy élet munkájával. Sajnos két öngyilkosságról tudunk már” - állította egy Questor-károsult az ATV-ben, aki több társával együtt Facebook-csoportot alapított, hogy nyomon kövessék az ügy fejleményeit.
Kálmán-Pikó István az ATV Egyenes Beszéd című műsorában azt mondta, nem érzi felelőtlennek magát a befektetés miatt, nem hinné, hogy hibázott volna, hiszen a Quaestor hosszú évek óta a pénzpiacon tevékenykedett. A cég csődje éppen ezért derült égből villámcsapás volt számára. „A ’90-es évektől ismerem a céget. 1998- 2000 magasságában találkoztam a kötvényprogramjukkal, a Quaestor akkorra már 15 éves múlttal rendelkező, megbízhatónak tűnő cég volt” – tette hozzá a károsult.
Kálmán-Pikó István szerint az ügy hangsúlyosabb része a pénzügyi felügyelet felelőssége: „Hogyan lehet az, hogy a felügyelet ennyi éven át mindent rendben talált? Ha a látókörükbe került a Quaestor, hogyhogy nem vették észre a visszaéléseket” – sorolta a kérdéseket a károsult.
Bajba került a külügy is?
Hétfőn a magyar külügyi tárca gyakorlatilag elismerte, hogy több cége és maga a minisztérium is számlát vezetett a 150 milliárdos csalás gyanújába került Quaestornál. Ugyanakkor azt írták, hogy az összeomlás előtt kivették a pénzüket.
A Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH), a Magyar Export-Import Bank, a Magyar Exporthitel Biztosító is érintett a Quaestor összeomlásában, de 2014. augusztusa óta maga a külügyminisztérium is vezetett számlát a kereskedőháznál, írta hétfőn az Index. A külügyi tárca reagálásában gyakorlatilag elismerte a lap állításait.
Dörzsölt kereskedők
A külügy szerint sem a minisztérium, sem cégei pénze nem ragadt bent a Quaestorban, mert röviddel az összeomlás előtt kivették onnan.
„Az MNKH vezetői figyelték a pénzpiaci folyamatokat, látták azt, hogy bedőlt a Buda-Cash és a Hungaria Értékpapír, ezért úgy döntöttek, hogy a továbbiakban nem tartják a brókercégnél a pénzüket, és ennek megfelelően kivették a tőkét a Quaestortól” – írta a tárca.
A 444 szerint a minisztérium válasza egy „nagyon durva beismerés, és több kérdést nyit ki, mint amennyit megválaszol”. Pontosan mióta tudta vagy sejtette a tárca, hogy baj lehet a Questornál? És miért nem tájékoztatta erről a pénzüket ott tartó állampolgárokat?
Az MNB kártalanítaná a fiktív kötvények tulajdonosait is
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kezdeményezi a Befektető-védelmi Alapnál (Beva), hogy a Quaestornál fiktív kötvénnyel rendelkező károsultaknak is fizessenek kártalanítást - jelentette be Windisch László, az MNB alelnöke kedden Budapesten a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón. Matolcsy György, az MNB elnöke egy kérdésre válszolva kiemelte, hogy a brókercégek ügyei nem jelentenek rendszerszintű kockázatot a magyar pénzügyi rendszerre nézve. Windisch László kiemelte: a befektetési szolgáltató az engedélyezett kötvénymennyiség sokszorosát értékesítette, és a jogi elemzés során az MNB arra jutott, hogy mivel befektetési szolgáltatási tevékenység keretében átvett ügyfélpénzkről van szó, ezért "ez a Beva szempontjából biztosított tevékenységnek minősül".
Teljes átalakulás
Quaestor-ügyben rengeteg furcsaságot hozott a hétfő: az atv.hu megtudta, hogy a 150 milliárdos csalásgyanúba került cég (volt?) tulajdonosa nemhogy előzetesben nincs, de még csak meg sem hallgatta a rendőrség. Az ORFK megkeresésünkre azt írta, ismeretlen tettes ellen folytat nyomozást csalás miatt. Arra a kérdésre, hogy miért nem hallgatták ki, a nyomozás érdekeire hivatkozva nem adtak konkrét választ.
Tarsoly kihasználta az elmúlt heteket, az összeomlás és az öncsőd bejelentése között eltelt rejtélyes 10 napban gyökeresen átrendeződött a Quaestor-csoport tulajdonszerkezete. Az átrendeződés lényege a 444 és a hvg.hu cikkei szerint:
- a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-ből kiszállt az egykori liechtensteini tulajdonos és beszállt helyette az elsőként bajba került Quaestor Hrurira
- új vezetője is lett a cégnek egy tápiósági, eddig Quaestor-ügyben ismeretlen férfi személyében.
atv.hu
http://www.atv.hu/belfold/20150324-quaestor-ugy-mar-ket-ongyilkossagrol-tudnak/hirkereso
A Quaestor csődje megroppanthatja Orbán fociálmát
Az Orbán Viktor-féle, lojális milliárdosokra alapozó focimodellnek is durva csapást jelent, hogy a Buda-Cash után most a Quaestor is becsődölt. A tulajdonos Tarsoly Csaba ugyanis a győri csapat és stadion tulajdonosa is, aki milliárdokat öntött a sportágba.
Remekül kinéző, üzletközponttal, hotellel és irodaházzal egybeépült, korszerű, bár mindig üres stadion, hülye nevű bálás külföldiekkel teli, általában alulteljesítő csapattal. Ezt hozta Tarsoly Csaba miután 2001-ben megvette a haldokló győri focicsapatot, a régi stadiont és a körülötte fekvő 17 hektáros területet a Rábától. Akkoriban egész sokan gondolták sima ingatlanbulinak az üzletet, de a huhogók tévedtek. Tarsoly nem hagyta meghalni a csapatot, ellenkezőleg, még mindig a győri foci finanszírozója. Vagyis volt tegnapig, amikor egyik legfontosabb cége csődöt jelentett, magával rántva a teljes pénzügyi csoportot.
Nem lehet most annyira boldog a Rába sem. A korabeli cikkek szerint a már akkor Fidesz-közelinek elkönyvelt Quaestor a futballcég 815 millió forint névértékű üzletrészét készpénz megmozdítása nélkül, úgy vette meg 14 éve, hogy adott érte többek között egy 100 milliós névértékű Quaestor-pakettet, amit 350 százalékos árfolyamon számítottak be. Ha még megvan a Rábának, akkor ez most már nem ér semmit.
A vevők a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. és a Quaestor Invest Befektető Vagyonkezelő és Pénzügyi Tanácsadó Kft voltak.
Az első idők huhogásai ellenére Tarsoly tényleg felépítette az új stadiont, megcsinálta a környezetét és rendületlenül finanszírozta a Győrt. Sajátos módon éppen ez a konszolidált működés mutatta meg, hogy a néhány kiemelt milliárdosra épülő, de az alapvető magyar focistruktúrát békén hagyó modell nem lehet igazán működőképes. Hiába ugyanis a biztos finanszírozó, az egyre európaibb környezet és a város magyar szinten erős focihagyománya, a Győr Tarsoly első hat évében nem ért el semmit az égvilágon, egyszer cserébe majdnem kiesett. Aztán 2008-ban történt valami, és az azóta lement 7 bajnokságból a Győr ötször érmes volt, egyszer pedig bajnok is, 1983 óta először. Különösen jót tette a csapatnak Orbán Viktor és a Fidesz kétharmada: a NER-korszak eddig négy futballidényéből az ETO hármat éremmel zárt, szerzett egy bronzot, egy aranyat és egy ezüstöt.
De mindez csak magyar szinten volt elég a relatív sikerhez, a Győr a nemzetközi kupákban ugyanis nem mutatott az égvilágon semmit.
Lehet, hogy a Quaestor összeomlásával függ össze, hogy ebben a szezonban már irtó gyengék, edzőt is cseréltek és pillanatnyilag a tizedikek.
http://cink.hu/a-quaestor-csodja-megroppanthatja-orban-focialmat-1690491949
