He?

Bolondok hajóján : zene mellett, minden "behozott" és magánvélemény, esemény, történet, téma ütközhet az Életről. Szabadon. (Még!) :-DDD

sörcsap nagybaszónak

Miva'?

 

 

És a főd forog tovább!

 

Beszótak:

Esik-e wazze?


Számojjá csapos!

Naptár

november 2019
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30

Te is 93 ezerrel gazdagabb lettél!? Viszont a negatív kamat is megjelenik hazánkban

2015.02.20. 05:35 guma

93 ezerrel lett vagyonosabb minden magyar 3 hónap alatt

Tavaly év végén a harmadik negyedévhez képest 920 milliárd forinttal nőtt a háztartások nettó pénzügyi vagyona, amit ha a teljes népességre elosztunk, akkor 93 150 forintos nettó gyarapodást kapunk a csecsemőtől az aggastyánig.

A Magyar Nemzeti Bank előzetes pénzügyi számlái szerint egy negyedév alatt hatalmasat nőtt a háztartások nettó pénzügyi vagyona, mely 2014 év végén 27 909 milliárd forintot tett ki. Ez három hónap alatt 920, egy év alatt pedig 2846 milliárdos növekedés eredménye lett.

Ha ezeket a számokat a 9,877 milliós magyar teljes népességre vetítjük, akkor a legkisebbektől a legidősebbekig három hónap alatt mindenki 93 150 forinttal lett vagyonosabb, 2013 év végéhez képest pedig 288 172 forinttal nőtt a vagyon. Mindkét esetben csúcsokról beszélhetünk: az egy negyedév alatt bekövetkezett változást illetően ugyanis legutóbb 2011 első negyedéve hozott ennél nagyobb javulást a pénzügyi helyzetben. Ha az éves változás nézzük, még ennél is nagyobb "rekordot" hozott az év vége, hiszen legutóbb 2010 első negyedévében nőtt a háztartások vagyona nagyobb mértékben a mostaninál.

A tavalyi utolsó negyedévben megfigyelhető vagyongyarapodás annak köszönhető, hogy bár a kötelezettségek 0,9 százalékkal emelkedtek egy negyedév alatt, a háztartások pénzügyi eszközei 2,8 százalékos gyarapodást mutattak. Ezen belül is a készpénz- és betét, illetve a részvények és részesedések soron történt szignifikánsabb emelkedés.

A vagyongyarapodás - ami már évek óta szinte töretlen - egyáltalán nem meglepő. A válságot követő időszakban a hazai fizetőeszköz gyengülése, a gazdaság visszaeső teljesítménye teljesen átalakította a háztartások magatartását. Előtérbe került a hitelek leépítése és erősödött a megtakarítási hajlandóság. Előbbi folyamat elindítója a 2011-es végtörlesztés volt, ám azóta sem éledt újra igazán a lakosság hitelfelvételi szándéka.

A megtakarítási oldalon 2012 második negyedévétől figyelhető meg a lendületvétel, amihez az egykulcsos adó révén magasabb jövedelmi szinteken keletkező többletjövedelem és a reálbérek növekedése járult hozzá elsősorban.

A pénzügyi eszközökön belül is megfigyelhető az utóbbi negyedévekben a háztartások magatartásának megváltozása, melyhez elsőként a jegybank 2012 augusztusában elkezdett kamatcsökkentési ciklusa járult hozzá, ami erodálta a banki betéti kamatokat. Így az már nem volt annyira vonzó megtakarítási forma a háztartások számára. Ezt a hozzáállást erősítette a kamatjövedelemkre kivetett 6 százalékos egészségügyi hozzájárulási adó, ami a bankbetéteket terhelte, ellenben az állampapírokat nem.

A tavalyi utolsó negyedévben azonban úgy tűnik az adatok alapján, a bankbetétek állomány (zöld oszlop) újra növekedésnek indult: a korábbi csökkenések után egy negyedév alatt most ugyanis 270 milliárddal ugrott meg a betétállomány. Ám ez a változás nem az állampapírok és a készpénzállomány rovására történt. Sokkal inkább az év végén kifizetett bónuszokról lehet szó, amelyet az érintettek a költekezés helyett megtakarításokba helyeztek.

Az imént vázolt folyamatokon túlmenően is volt még egy korábban megindult átrendeződés az eszközoldalon, amely a negyedik negyedévben is folytatódott. A kormányzat által kibocsátott értékpapírokat tekintve a lakosság kezd egyre inkább a hosszabb futamidejű konstrukciók felé fordulni. 2014 utolsó negyedéve ugyanis sorban a második olyan időszak volt, amikor a rövid lejáratú papírok állománya csökkent, amivel párhuzamosan a hosszabb futamidejűek folytatták a 2012 első negyedéve óta megkezdett növekvő trendet.

Ám miközben a rövid futamdejű állampapírok állománya mindössze 30 milliárddal csökkent, a hosszabb futamidejűek esetében 94 milliárdos volt a növekedés. Ez pedig a lakossági magatartás változására is utal, miszerint az "új" megtakarítók már inkább hosszabb időre bíznák pénzüket az államra.

Az állampapírok esetében leírt folyamatok mindegyike kedvező az államnak. Kormányzati célként többször megjelölték ugyanis, hogy a lakosságot nagyobb mértékben szeretnék bevonni az államadósság finanszírozásába, az pedig szintén kívánatos, ha valaki hosszabb időre "kötelezi el magát" eme megtakarítási lehetőség mellett.

Székely Sarolta
mfor.hu http://mfor.hu/cikkek/93_ezerrel_lett_vagyonosabb_minden_magyar_3_honap_alatt.html

Megcsapolják a magyar bankbetéteket? - Jönnek a negatív kamatok

"Még én fizessek a banknak azért, hogy betétet helyezhessek el nála?" - hökkenhetnek meg nem egy német bank ügyfelei, ahol a negatív állampapír- és kötvényhozamok után már a bankbetéteknél is negatív kamattal nézhetnek szembe. A szokatlan jelenség azonban nem sokáig marad német kuriózum: a jelek szerint a vállalati devizabetéteknél hamarosan a magyar bankoknak is jogában áll majd negatív kamatot felszámítaniuk. És ha ez indokolt lesz, minden bizonnyal meg is teszik. Az erről szóló, február 13-án benyújtott törvényjavaslat szövegét hétfőn az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága meg is tárgyalta már és ezzel a javaslat részletes vitája lezárult, zárószavazásra vár. A lakossági ügyfeleknél azonban a PTK továbra is tiltani fogja a negatív kamatot. Hogyan jutottunk idáig, és miért nem ördögtől való dolog ez? Mutatjuk.

Mondd, miért vagy ennyire negatív?


Az európai állampapírok között már nem egy olyan akad, amelynek hozama a negatív tartományba esett a rendkívül magas kereslet miatt.

Egy kötvény negatív hozama gyakorlatilag azt jelenti, hogy az azt megvásárló befektető fizet azért, hogy hitelezhessen egy adott országnak vagy vállalatnak.



A svájci, német, dán és svéd állampapíroknak például közel a 10 éves lejáratig negatív a hozama, de már a Nestlének is van olyan kötvénye, amely negatív hozammal forog a piacon.

Megcsapolják a magyar bankbetéteket? - Jönnek a negatív kamatok


A vállalati kötvények, különösen a magas minősítésű kötvények iránti kereslet (a Nestlé kötvényeinek besorolása a legmagasabbak között van Európában) is érezhetően megnőtt azt követően, hogy az EKB meghirdette a régóta várt állampapír vásárlási programját. Ez ugyanis masszív keresletet támaszt az államkötvények iránt, ami jó eséllyel még lejjebb nyomja majd a hozamokat, ez pedig a kötvénypiaci kamatfelárak változatlansága mellett a vállalati kötvénypiacokra is begyűrűzhet, a hozamok itt is lejjebb tolódhatnak. Minderről bővebben alábbi elemzésünkben írtunk:

Megcsapolják a magyar bankbetéteket? - Jönnek a negatív kamatok



Már negatív betéti kamatokra is van példa


A negatív kötvényhozamok is extrémnek számítanak, de az, hogy banki betéti kamatok is mínuszba forduljanak, talán még ennél is elképesztőbb fejlemény. Pedig erre már több példa is akad, igaz, egyelőre szinte kizárólag nagyvállalati, vagy nagy összegű látra szóló betéteknél.

Az EKB még tavaly júniusban döntött úgy, hogy az 1 napos (overnight típusú) banki betétekre negatív kamatlábat hirdet meg. Az EKB mellett a svájci, a dán és legutóbb a svéd jegybank is mínuszba vágta egyes irányadó kamatlábait.

Megcsapolják a magyar bankbetéteket? - Jönnek a negatív kamatok


Az első bank, amely az euróövezetben negatív kamatot hirdetett meg látra szóló - akár lakossági, akár vállalati - betétekre, a német Deutsche Skatbank volt tavaly november elején. A dél-német szövetkezeti hitelintézet -0,25 százalékos (éves) kamatot vetett ki az 500 ezer euró feletti látra szóló betétekre. A bejelentéskor kezdetben csak a 3 millió euró felettiekre vonatkozott az új feltétel, feltehetően azért, hogy az ügyfeleknek legyen idejük a pénzük átcsoportosítására. A bank így kommentálta a lépést:

Nem áll módunkban tovább fizetni a jelenlegi kamatkörnyezet miatt felmerülő költségeket


Nem sokkal később, november végén a Commerzbank is negatív látra szóló betéti kamat bevezetését jelentette be nagyvállalati ügyfelek számára, hangsúlyozva, hogy a kisvállalkozásokat és a lakossági ügyfeleket ez nem érinti. A bank közleményében azzal indokolta a lépést, hogy ezzel ösztönözni kívánja a nagybefektetőket arra, hogy a pluszpénzüket ne a banki számlájukon tartsák, hanem fektessék alternatív befektetési lehetőségekbe.

Hogy a bankoknak miért okoz gondot az alacsony, sőt, negatív kamatkörnyezet, azt jól leírja az alábbi ábra, amely a német bankok esetét mutatja be. A forrásköltségek szintje nem csökkent olyan mértékben és olyan gyorsan, mint ahogyan a hitelkamatok visszaestek, a kamatmarzs csökkenése különösen az újonnan kihelyezett hiteleknél szembetűnő. A 2003-ban látott 2,2 százalékos kamatmarzs 2014 végére 0,5 százalékra, vagyis kevesebb, mint negyedére szűkült az új hiteleknél, ez jelentősen rontja a bankok profitabilitását, ami miatt lépéskényszerbe kerültek.

Megcsapolják a magyar bankbetéteket? - Jönnek a negatív kamatok

 

Magyarországon is készülhetünk a negatív betéti kamatokra


A jelenleg hatályos jogszabályok sem a lakossági, sem a vállalati betéteknél nem teszik lehetővé negatív kamat alkalmazását, de ez a jelek szerint nem sokáig lesz így.

A hazai bankok is szembesültek azzal, hogy a külföldi pénzpiacokon elhelyezett devizabetéteik után esetleg már csak negatív kamatot érvényesíthetnek. Ezért vált szükségessé a kapcsolódó jogszabályok módosítása. Az erről szóló, február 13-án benyújtott törvényjavaslat szövegét hétfőn az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága meg is tárgyalta már és ezzel a javaslat részletes vitája lezárult.



Az MNB statisztikája szerint az euróban vezetett számlákon a látra szóló betétekre már most is minimális, jelképes összegű kamatot fizetnek a bankok. Néhány éve ez még nem így volt, a válság idején, amikor likviditáshiányban szenvedtek a bankok, 2 százalék feletti látra szóló kamatot is hajlandóak voltak kifizetni a bankok a vállalatoknak, és 1 százalék felettit a lakosságnak. Egyes bankoknál a rövid távra lekötött euró és svájci frank betétekre is csak 0,01 százalékos kamat jár. Azért azt fontos kihangsúlyozni, hogy ezeket a betéteket nem megtakarítási céllal helyezik el az ügyfelek, hanem a vállalat vagy háztartás fizetési forgalma lebonyolítása céljából.

Megcsapolják a magyar bankbetéteket? - Jönnek a negatív kamatok


Banki forrásunk rámutatott, hogy a zárószavazás előtt álló törvényjavaslat a Ptké.-be (a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatályba lépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény) illeszt be egy új rendelkezést a pénztartozások után fizetendő kamatról szóló rendelkezések értelmezéséhez. Eszerint a bankoknak 0,01%-os kamatot lehet alkalmazni, ha a pénztartozás a kamatfeltételek változása esetén kamatmentessé vagy negatív kamatozásúvá válna.(Itt rendszerint valamilyen referenciakamat alkalmazásáról van szó, amely átmenne negatív tartományba.) Ezt az 1 bázispontos kamatot kell alkalmazni mindaddig, amíg a kamat ezt a mértéket meg nem haladja.

Ez egyszerűbben azt jelenti, hogy a lakossági betéteknél a jogszabályváltozás után sem lehet majd negatív kamatot felszámítani.



Ugyanakkor a törvényjavaslat a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényt is módosítja, oly módon, hogy megengedi a nem természetes személyekkel kötött betétszerződésben a Ptk. 6:390.§-ától eltérően 0%-os vagy negatív kamat kikötését. Ez értelemszerűen azt eredményezi, hogy a betét visszafizetendő összege csökkenhet negatív kamat esetén.

Vagyis a vállalati betétekre a törvényjavaslat elfogadása után a bankoknak jogában állhat negatív kamatot hirdetni. Ezzel a vállalat gyakorlatilag fizetne a banknak azért, hogy betétet helyezhessen el nála.



Ezzel indokolják a törvényjavaslatot

A Ptk. szerinti betétszerződés lényegi eleme az, hogy a bank köteles az elhelyezett betét után kamatot fizetni, majd egy későbbi időpontban ugyanakkora összeget a betétesnek visszafizetni. Fontos társadalmi, gazdasági érdek fűződik azonban ahhoz, hogy a hazai pénzügyi rendszer a nemzetközi pénzügyi intézmények gyakorlatához igazodjon és a hazai pénzügyi intézmények ne szenvedjenek hátrányt más országok hasonló intézményeihez képest. Ezért szükségessé vált, hogy a bankok a hazai szabályok szerint is kiköthessenek, illetve érvényesíthessenek negatív előjelű kamatot, de kizárólag abban az esetben, ha a betétes nem természetes személy.



Deflációs környezetben a negatív kamat alkalmazása nem tekinthető "ördögtől való dolognak", hiszen a betétben elhelyezett pénz jövőbeni értéke alacsonyabb nominális érték esetében is magasabb lehet a defláció miatt, mint az elhelyezéskori érték. Vagyis pozitív reálkamatot könyvelhetnek el a vállalkozások az elhelyezett betéten akkor is, ha valójában kevesebb pénzt kapnak vissza a banktól a betét felvételekor, mint amennyit eredetileg elhelyeztek a banknál. Ez nekünk persze szokatlan, mivel inflációs környezetben szocializálódtunk, de elképzelhető, hogy a devizabetéttel rendelkező vállalkozásoknak idővel együtt kell élnie ezzel az első ránézésre meghökkentő jelenséggel.

http://www.portfolio.hu/finanszirozas/bankok/megcsapoljak_a_magyar_bankbeteteket_jonnek_a_negativ_kamatok.1.210330.html?utm_source=index_main&utm_medium=portfolio_box&utm_campaign=portfoliobox

na most pedig kapj a szívedhez és gondolkozz!

Adócsalásra állt rá a bank000 Par8094410

A HSBC-vel megint sok a baj. Most az derült ki viszonylag részletesen, hogy hogyan javasoltak adócsalást a gazdag ügyfeleik tízezreinek a svájci leánybankjuknál. Az ügyfelek pedig külön megérnek egy misét.

A HSBC banknak megint sok vaj van fején. A világ második legnagyobb bankcsoportja nemcsak onnan lehet ismerős a magyaroknak, hogy egy évig saját névvel voltak jelen Magyarországon is, hanem például onnan is, hogy néha lebuknak, hogy tudatosan Irán, terroristák vagy mexikói drogbárók pénzeit mossák tisztára. Vagy hogy más bankokkal együtt manipulálhatták a bankközi kamatlábakat, vagy épp az arany vagy az ezüst árfolyamát, vagy épp más versenyszabályt szegnek meg. Alaposan utána kellene járni, ha olyan nagy bankbotrányt szeretnénk találni az elmúlt időszakból, amiben nem voltak benne.

Ha lebuknak, jellemzően sűrűn bocsánatot kérnek, elhatárolódnak a figyelmetlen leányvállalatuktól, fizetnek egy adag pénzt a felderített esetek után az őket elkaszáló hatóságnak, és egy sereg tanácsadónak is, akiket hivatalosan arra bérelnek fel, hogy legközelebb kisebb eséllyel következzen be ilyesmi.

Pont a jó eséllyel adózatlan pénzekkel csaltak

Legújabban az az ügyük került elő, hogy több tízezer ügyfelüknek tanácsoltak adócsalást. Egészen pontosan még egy 2003-as uniós direktíva mondta azt ki, hogy egy feltétellel maradhatnak meg az uniós polgárok Svájcban elrejtett, titkos betétei, ha adóznak az elrejtett vagyonból származó jövedelem után 15 százalékot a saját országuknak. Később pedig országoktól függően egyre többet. 

A HSBC viszont kitalált egy másik, jóval olcsóbb megoldást az ügyfeleinek: hogy inkább ne fizessék ki ezt az adót egyáltalán. Ezt viszonylag egyszerűen és azóta is népszerű formában meg lehetett tenni offshore cégeken keresztül, a szabályozás ugyanis csak magánszemélyekre vonatkozott.

Aki nagyon biztosra akart menni, annak még azt is javasolták, hogy az offshore cégét mondjuk egy liechtensteini alapítvány birtokolja, ahol viszont teljes anonimitás volt garantálva az ügyfélnek. De még az alapítványnál sem tűnhetett fel egyébként senki tulajdonosnak, csak „adományozónak”.

Persze mögöttes szerződésekkel azért rendezték, hogy az ügyfél hozzá tudjon jutni a pénzéhez, ha kell. A HSBC-nél pedig az ügyfelük helyett eljáró offshore céget is csak egy számmal jelezték a számlatulajdonos helyénél, hogy a banknál esetleg nem beavatottak véletlenül láthassanak rá az ügyfél bármilyen adatára. A banki menedzserek pedig kizárólag személyesen vagy közvetítőn keresztül érintkeztek az ügyfelekkel, hogy minél kevesebb nyom maradjon.

Akadt egy becsületesnek tűnő ember

Az ügy úgy derült ki, hogy a HSBC egyik svájci IT-biztonsági szakembere, Hervé Falciani 2007-ben ellopott egy csomó banki ügyféladatot 2005–2007 közöttről, és azonnal elmenekült vele – egyébként a HSBC pénzén – a francia rendőrséghez. A franciák letartóztatták, de nem adták ki Svájcnak, miután megtudták, hogy mit hozott magával.000 Par7603337

Hervé Falciani Fotó: Kenzo Tribouillard

Nagyjából 130 ezer adócsaló ügyfél feltehetőleg szinte minden banki adata volt nála, ám ezekből eddig csak kétezret hoztak nyilvánosságra. Ez az az úgynevezett Lagarde-lista, amit a görög kormány kapott meg a franciáktól, hogy könnyebben ki tudják fehéríteni a gazdaságukat.

2010-ben a brit adóhatóság is kapott egy több mint ezerfős listát, és ettől fű alatt gyorsan be is folyt 135 millió font (mai árfolyamon nagyjából 55 milliárd forint) elmaradt adó, de csak egy embert ítéltek el, egy név sem került nyilvánosságra, és a brit HSBC ellen sem indult semmilyen eljárás.

Védeni kell

Tavaly decemberben pedig Svájc perbe fogta Falcianit ipari kémkedésért és banktitok megsértéséért. A HSBC szerint ők hibáztak, de Falciani egyenesen romlott ember, mert nem bejelenteni akarta az adatokat, hanem eladni. 2012 óta Falciani az USA kormányának tanácsára már Spanyolországban van, mert az amerikaiak szerint ott nehezebb megöletni. Titkos helyen él, az ENSZ költségén maximális védelem alatt.

Most ezekből az adatokból szerzett meg egy adaggal számos újság, a Le Monde-tól a Guardianon át a BBC-ig.

Aktívan segített a passzív fél

„Megbeszéltük az ESD-T, és arra jutottak, hogy csinálnak egy (...) panamai céget külön egyéni aláírási joggal, ami megkapja ezeket az eszközöket ” – írták a banknál az egyik egyesült királyságbeli ügyfélcsoportról. „Hosszú ESD-megbeszélés... az ügyfél aláírt egy levelet, hogy átutaljuk a számlájáról az eszközöket egy brit Virgin-szigeteki cégnek" – mondták egy másikról.

Esetleg lehetett gonosz ügyfél, és már együttműködenk a nyomozókkal

Az HSBC tájékoztatása szerint a svájci leánybankjuk 1999-es megvásárlása után „nem integrálták azt teljesen a vállalati struktúrájukba”, ezért „jelentősen gyengébbek” voltak ott az ellenőrzési mechanizmusok. Az HSBC szerint a svájci privátbanki szektor eltérően működött a múltban, így előfordulhatott”, hogy olyan ügyfelei is lehettek az HSBC-nek, akik nem teljesítették teljes mértékben adózási kötelezettségeiket" az Inforádió szerint.

Azt is bejelentették, hogy azóta a svájci privátbanknál radikális változások voltak. A 2007-es 30 ezerről 2014 végére 10,3 ezerre csökkent a vezetett számlák száma, és együttműködnek az illetékes hatóságokkal, amelyek adóügyekben vizsgálódnak.

Egy észak-londoni gyémántkereskedőnek pedig például egy liechtensteini ügynökség egyből Szamoán csinált offshore céget, hogy még nehezebb legyen lekövetni a vagyonát, a Guardian információi szerint. Tudatosan, gond nélkül kezelték nemzetközi bűnözők, korrupt üzletemberek vagy más, nagyon gyanús kockázatú ügyfelek pénzét ilyen módon.463071362

Az HSBC magánfiókja Genfben Fotó: Harold Cunningham / Europress / Getty

Ráadásul elképesztő mennyiségű készpénzt fogadtak be és adtak ki, pedig jóhiszeműen annak is nagyon gyanúsnak kellett volna lennie, ha valaki utalás helyett Hollandiából vagy Dániából Svájcig repül egy bőröndnyi helyi pénzzel, hogy ott betehesse egy anonim számlára. Vagy pláne, hogyha valaki Svájcig utazik azért, hogy rendszeresen felvegyen mondjuk egy nagy adag angol fontot.

Azért kellett az ügyfélnek saját magának rohangálnia, mert a HSBC a tisztára mosott készpénz átcsempészését máshova már nem vállalta, mondván, ők tulajdonképpen csak passzív felek akarnak maradni ezekben az ügyletekben.

Néhány nevet lehet tudni

A Guardian által kiadott nevek alapján például Arlette Ricci, a Nina Ricci parfümmárka örökösnőjének például 2005-ben tíz 7500 eurós boríték volt készenlétben a fenti típusú számlán. Vagy Westmorland Earljének kisebbik fia, Harry Fane ékszerkereskedő is gyakorta élt a lehetőséggel, vagy Torben Lenzberg dán húskereskedő, akinél a bankosok odaírták az adataihoz, hogy tilos felhívni, valószínűleg azért, mert tudták, hogy a dán joggal nincsenek összhangban ezek a műveletek. 463589486

Arlette Ricci február 16-án a párizsi bíróságon adócsalásért állt a vádlottak padján Fotó: Frederic Stevens

Eufemio Fuentes, a hírhedt doppingdoktor például csak 2005-ben 265 ezret vett ki euróbankjegyben Svájcban, állítása szerint azért, mert akkoriban vett egy hajót, és a lánya kórházi számláit is inkább ebből a készpénzből fizette. De szerepel még  Uma  Thurman lányának apja, a befektető Arpad  Busson vagy számos angol képviselő vagy akár a brit konzervatív, akár a Munkáspárt nagyobb finanszírozója is kópék a listáján. De állítólag csak politikusból annyi van a listán romántól oroszon át tunéziaiig, hogy arról valószínűleg még külön cikkeket érdemes várni.

De ott van még Antonov orosz bankár, a Portsmouth focicsapat korábbi tulaja, akit kiutasítottak Angliából, mivel azzal vádolják, hogy a litván Snoras banktól pár százmillió fontot ellopott. Esetleg a török Selim Alguadis, akit a líbiai nukleáris fegyverkezés fontos beszállítójának tartanak.  És mondjuk Li Peng, a korábbi véreskezű kínai miniszterelnök lánya is szerepel az érintett ügyfelek közt.

Vagy Szejsembajev kazah és Makszimov ukrán bankárok, akiket szintén piszkos ügyekkel vádolnak Angliában, továbbá számtalan elítélt fegyver- és gyémántkereskedő, diktátorok nyilvánvaló strómanjai, drogkereskedők és más bűnözők is. De kellemetlen kérdéseket várhat még John Malkovich, Tina Turner vagy épp David Bowie is.

A HSBC jellemzően egyébként figyelmeztette az ügyfeleit, hogy mekkora készpénzcsomagokkal nem hívják fel még magukra az adott ország adóhatóságának a figyelmét. A HSBC bankcsoportot a kérdéses időszakban Lord Stephen Green irányította 2010-ig, akit utána David Cameron rögtön kereskedelmi miniszternek nevezett ki a brit kormányba. A HSBC ellen Franciaországban, Svájcban az USA-ban, Belgiumban és Argentínában folyik bűnügyi eljárás, de Nagy-Britanniában nem. Szerdán épp svájci ügyészség razziázott pénzmosás gyanúja miatt a svájci HSBC-nél a BBC szerint.

Sokáig titkolnák

Persze dacára, hogy a HSBC mostanában gyakrabban bukik le, még nem jelenti feltétlenül azt, hogy a szervezetük jellemzően sokkal korruptabb lenne más pénzügyi szolgáltatókénál, elég mondjuk a JP Morgan, a BNP Paribas vagy épp a Goldman Sachs ügyeire gondolni.

Az érintett
országok állampolgárai ügyfél (db) vagyon (milliárd forint) ügyfélnél átlagosan (millió forint)
Svájc 11235 8324 741
Franciaország 9187 3375 367
Egyesült Királyság 7000 5859 837
A leginkább érintett európai országok állampolgárai és kezelt vagyona (Forrás:BBC)

Inkább azt jelzi, hogy mennyire gyengén megoldott a határokon átnyúló, globális óriásbankok egységes, szigorú felügyelete. Az pedig az unióbeli hozzáállást tükrözi szépen, hogy a hét éve kilopott adatokból még mindig csak alig néhány név kerülhetett nyilvánosságra, és az országok nem is nagyon kapálóznak, hogy ez mielőbb megváltozzon.

http://index.hu/gazdasag/bankesbiztositas/2015/02/18/hsbc/

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://offforever.blog.hu/api/trackback/id/tr877190833

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.