He?

Bolondok hajóján : zene mellett, minden "behozott" és magánvélemény, esemény, történet, téma ütközhet az Életről. Szabadon. (Még!) :-DDD

sörcsap nagybaszónak

Miva'?

 

 

És a főd forog tovább!

 

Beszótak:

Esik-e wazze?


Számojjá csapos!

Naptár

National Geographic - 2210 A nyugati civilizáció vége

2015.01.02. 08:02 guma

A történelemben számtalan példa akad nagy és fényes civilizációkra, melyek szilárdan meg voltak győződve saját tökéletességükről és örök létükről - és amely civilizációk mára kivétel nélkül eltűntek és elenyésztek... Magától adódik hát a kérdés: lehet, hogy mi is egy ilyen büszke, öntudatos - és halálra ítélt - kultúra tagjai vagyunk? Egyes kutatók szerint igen, amennyiben nem változtatunk sürgősen a viselkedésünkön. De miként alakítsuk át életmódunkat és társadalmi rendszereinket, ha nem akarunk fejjel a falnak rohanni? Valóban egyetlen út áll előttünk, a fosszilis energiahordozóktól való függetlenedés és az önellátó családi kisgazdaságokhoz való visszatérés útja?


Az egyszerre megrázó és gondolatébresztő filmben a Pulitzer-díjas könyvszerző és tudós, Dr. Jared Diamond így nyilatkozik a - véleménye szerint végső útelágazáshoz érkezett - nyugati civilizáció túlélési esélyeiről: „Reális lehetőség, hogy a nyugati társadalmak mai formájukban néhány évtizeden belül összeomlanak. Minden a döntéseinktől függ. (...)

A történelem során a Római Birodalomtól a maja civilizációig számos fejlett társadalom kártyavárként omlott össze, mégha virágzásuk idején senki nem gondolta volna, hogy uralmuk valaha is véget érhet. Mégis összeomlottak - ahogy ez a közeljövőben mivelünk is megtörténhet. Élet és halál kérdése tehát számunkra, hogy megértsük, hogy annak idején ezek a társadalmak minek köszönhették a sikerüket, és mi okozta végül a bukásukat."

A filmben a kutatók ennek megfelelően számos egykor csillogó, mára letűnt civilizációt boncasztalukra fektetnek, megkísérelvén kitapogatni - utóbb halálosnak bizonyuló - betegségeiket. Vizsgálódásuk során egyebek mellett ellátogatnak:

- az anasazi népcsoport coloradói romvárosához, mely a kontinens egyik legkietlenebb vidékén született meg egy szűk völgyben, és amely később tisztázatlan körülmények között vált az enyészet martalékává;

- az Egyesült Államok délnyugati részén található Phoenix szellemvárosába, melynek lakossága virágzása idején évente több mint százezer(!) fővel gyarapodott, de amely a 20. század végén még annál is nagyobb tempóban néptelenedett el, mint ahogy annak idején felemelkedett;

- egy kaliforniai völgybe, melyet az ott élő gazdák öntözőcsatornáik által valóságos földi paradicsommá változtattak, de ahol az egyre súlyosbodó vízhiány miatt a mezőgazdasági termelés összeomlóban van;

- és a dél-amerikai Bolíviába, ahol 2000 januárjában erőszakos tünetések robbantak ki a helyi víztartalékok privatizálása ellen.

Jared Diamond így nyilatkozik a fokozódó - a világ mind több országában élhetetlen körülményeket szülő és konfliktusokat gerjesztő - vízhiányról: „A vízhiány azon tényezők közé tartozik, amelyek a legfontosabb szerepet játszották a múltbéli társadalmak eltűnésében. És ez valószínűleg a jövőre is igaz. A jelek arra utalnak, hogy a vízért folytatott első háborúk Törökország és Szíria, vagy Libanon és Izrael között fognak kitörni, de a probléma immár Délkelet-Ázsiában is felütötte a fejét. Csak idő kérdése, hogy a világ lakosságának fele szomjazzon."

Daniel Gilbert az emberiség a problémákhoz való általános hozáállásáról így beszél: „Az a furcsa az emberi fajjal, hogy bár tisztán látja a jövőt, mégse tesz semmit a küszöbön álló katasztrófa ellen. Az emberek túlnyomó többsége kizárólag a pillanatnyi jólétét tartja szem előtt."

Joseph Tainter az összeomlásban a kibontakozás csíráját is benne látja: „Az előttünk álló összeomlás az emberi történelem legnagyobb katasztrófája lesz. Társadalmaink leegyszerűsödnek, az emberek nagy többsége valószínűleg visszatér a mezőgazdaságba."

A tudósok szerint tehát a mai önfenntartásra képtelen, végzetesen bonyolulttá vált társadalmaknak vége, a jövő a nagy összeomlás után a kicsiny, önfenntartó egységek által alkotott, mezőgazdaságon alapuló közösségeké lesz.

A kérdés csak az, hogy ezt az elkerülhetetlen átmenetet miért nem vezényeljük le tudatosan, ellenőrzött körülmények között - a kutatók által prognosztizált fájdalmas és beláthatatlan számú emberáldozattal járó összeomlásnak intelligens fajhoz méltón elébe menve?

5 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://offforever.blog.hu/api/trackback/id/tr646955509

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2015.01.03. 11:50:58

A filmet még nem néztem meg, de a könyvet az Összeomlás címűt (Jared Diamond könyve) olvastam. Hosszú lesz, de a lényeg az hogy nincs nagy baj.

Jared Diamond szerint a vízhiány gond. Ez igaz és már ma is így van. Szerencsére a víz állandó természetes körfoyamatként mozgásban van. Ha megtanuljuk a szennyvizeknek nem a kezelését, hanem pl erőforrásként való felhasználását valamint a víztakarékos technológiákat akkor nagyságrendileg 10-szer, de akár 100-szor ennyi embert is eltarthat a planétánk.

Amúgy a könyvben elemzett összeomlás példák nem mindegyike függött össze a vízgazdálkodás helytelenségével. Pl grönlandi vikingek nem halásztak, és szarvasmarhát akartak tartani ott, ahol néha még a fű sem nőtt ki. Vagy a Húsvét-szigetek lakói kivágtak minden fát, ettől omlottak össze.

A jövő technológiái már itt vannak. Kulcsszavak.

"aeropónia", "körkörös gazdaság"

www.zoldbazar.hu/index.php/blog/fuggoleges_farm/

www.piacesprofit.hu/klimablog/semmit-nem-hagyunk-hatra-gazdasag-szemet-nelkul/

Az aeropóniával meglepő, de a szántóföldi hozam 25-30 szorosa érhető el! Eddig bármelyik növénnyel próbálkoztak, mindegyikkel sikerült (alig tíz éves technológiáról van szó).

guma 2015.01.03. 13:40:57

@rdos: nem tudom...

nekem nagyon rossz lett a szám íze, főleg ahogy az egyre mélyebb fúrásokat (talajvíz elszipkázása!) láttam a filmen a víz kinyerésére...

van itt a blogon pár felvétel (gyorsítva...) az elmúlt évek földrajzi változásáról Kaliforniában.
Borzalmas...
Ha emlékem nem csal, sikerült a méhekről is egy roppant megrázó filmet beillesztenem valamikor...
szóval, nem zöldültem meg, de nem is vagyok nyugodt a pazarló, mindent felélő és egyre több szemetet termelő életformánk miatt.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2015.01.03. 18:31:18

@guma: Mondtad " de nem is vagyok nyugodt a pazarló, mindent felélő és egyre több szemetet termelő életformánk miatt."

Igazad van. "Másolnunk" kell a természetet. Ott nincs szemét. Körfolyamatok vannak.

Az aeropóniás linkemből látod, a természet sem tökéletes. Persze hogy nem, hiszen az evolúciót a természetes szelekciót a vakvéletlen "irányítja".

Ezért kell belekapaszkodnunk az ilyen felismerésekbe. A növények, köszönik szépen, de jobban, sokkal jobban érzik magukat aeropóniában, mint a talajba gyökerező gyökereik között. Bízz a szakikban, a szakemberekben. A problémákat a manyusok, manyjual, man, ... megoldják.

A hapik erre vannak. A csajok meg arra, hogy ne legyen unalmas az élet. :-)

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2015.01.03. 18:46:31

@guma: Jaj, kedves guma. Másfél óra, az nekem nagyon sok. Tetszik a gyűjteményed, de komolyan. Csak egy kicsit később nézem meg a méhek kálváriáját, másfél órában.

Félig meddig geológus emberként szokva vagyok hozzá, hogy a Föld, a földi élővilág változik. Fajok jönnek, mennek, kihalnak. Évmilliók alatt? Eddig igen. Ma, hogy mi homószápiensz így elterjedtünk e sártekén kissé gyorsabban. Ettől a "szokvány" mit sem változott. Ezt is túléljük, ahogy eddig mindent. :-)
süti beállítások módosítása