He?

Bolondok hajóján : zene mellett, minden "behozott" és magánvélemény, esemény, történet, téma ütközhet az Életről. Szabadon. (Még!) :-DDD

sörcsap nagybaszónak

Miva'?

 

 

És a főd forog tovább!

 

Beszótak:

Esik-e wazze?


Számojjá csapos!

Naptár

május 2022
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31

A szegényeket a kormány "árokba löki"?

2014.11.22. 05:44 guma

Rosszabbak a minisztérium munkatársai mint a tüntetők? Mire használják Varga Mihály beosztottjait? Nem elég, hogy a választások előtt titkolták az adatokat, most még "bujkálnak" is? Ma a gyerekekért tüntetnek a pedagógusok mert a költségvetés számai bizonyítják, hogy elveszik a gyerekek jövőjét is!

Tüntetnek a pedagógusok szombaton

Az ATV Start vendége Galló Istvánné elnök, Pedagógusok Szakszervezete.

Gyalázat

Megszüntethetik a rendszeres szociális segélyt mint kötelező ellátási formát – derül ki a Varga Mihály által jegyzett törvényjavaslatból. Abban az országban, amelyikben az MTA munkatársai a minap számoltak be felfoghatatlan szegénységi adatokról, s egyikük közölte: „Minden indikátor szerint erőteljesen nő a gyermekszegénység, miközben rajtunk kívül az EU-n belül mindenhol máshol sikerült megállítani vagy visszafordítani a növekedését, még Romániában is.”

Közben kiderült az is: a kormány de facto felszámolja a magánnyugdíjpénztárakat. A Fidesz, amely első kétharmados sikere előtt azt ígérte, megvédi az intézményeket, győzelme után mintegy háromezermilliárd forint vagyont államosított. Lényegében megzsarolta a polgárokat, hogy térjenek vissza a központi szisztémába.

Akkor akadtak olyanok, akik nem hajoltak meg a posztmodern politikai banditizmus előtt, ám úgy tetszik, hiába állhatatosságuk, most már nem menekülhetnek.

A kormánynak kell még a maradék 200 milliárd forint. Hogy mi lesz a pénz sorsa, azt nem nehéz kitalálni, mivel az előző adagot elmulatta már.

A gátlástalanságot, mértéktelenséget és a hazudozást nem lehet magyarázni. A kormány ezt a szégyent fejeli meg azzal, hogy annyira jár el tisztességesen a polgárokkal szemben, amennyire átlagos mexikói drogbáró respektálja az emberi jogi egyezményeket.

Az pedig nagyon is árulkodó, hogy egyetlen nap hírei felfestik, miről szól a történet: a kormány elveszi azt, ami a másé (lásd nyugdíjvagyon), miközben kisemmizi a szerencsétlent (lásd szociális ellátás). Így legalább az világos:

Magyarország jobban teljesít.

Gyalázatban.

http://nol.hu/velemeny/gyalazat-1500043

Mit hoz a költségvetés szegénynek, gyereknek?

Bort, búzát, békességet? Kicsit kevesebb szegénységet? Szavakban mindent. Csak a tényekkel van a baj.210-039_B687DA0BC385623D77CE011668FC718A2D3BA5CE-nol.jpg Marabu rajza

Magyarországon 2014 szeptemberében 7,6 millió 15 és 74 év közötti ember élt. Közülük (kerekítve): 200 ezer fő közmunkás – ha van jogosult felnőtt, kaphat az 50-70 ezer Ft keresete mellé 23 ezer Ft segélyt; 380 ezer fő nyilvántartott álláskereső munkanélküliből 170 ezer kap maximum 45 ezer Ft (családi) segélyt, 210 ezer (!) pedig semmilyen, de semmilyen ellátásban nem részesül; 130 ezer fő „passzív” munkanélküli, aki feladta a reménytelen és drága munkakeresést, és szintén nem részesül semmilyen ellátásban; legalább 150-200 ezer fő van még, akit kizárnak a munkanélküli-regisztrációból és a közmunkából, mert valamit vétett, vagy végleg lemondott önmagáról, vagy mert pénzhiány, információhiány, fizikai-szellemi leépülés miatt képtelen a munkaügyi kirendeltségeken jelentkezni.

Ez csaknem egymillió ember. Családtagokkal együtt legalább 2,5 millió. Ebből kb. 800 ezer 18 éven aluli gyerek. (2011-ben az alsó jövedelmi ötödben, a legszegényebb kétmilliós körben 685 ezer 18 éven aluli gyerek volt.) A 2,5 millió szegény legföljebb negyede lehet cigány. A szegény gyerekek majd fele falun él. Szociális segélyben a kisebb részük részesülhetett.

Egy újabb, más adatokra építő közfoglalkoztatás-kutatás (MTA KTI) eléggé hasonló eredményre jut: „Magyarországon több mint egymillió a munkaerőpiac peremén lévők száma. Mintegy 3,5-4 millió azoknak a száma, akiknek a háztartásában van a munkaerőpiac peremén lévő tag. Közülük azoknak különösen nehéz a helyzete, akiknek a háztartásában a munkapiac peremén lévőkön kívül nincs is más aktív tag: ők közel másfél millióan vannak.” E csoportokban az átlagnál kétszer–ötször gyakoribb a jövedelmi szegénység, a lakásszegénység, a rossz táplálkozás stb. A különböző munkanélküli-ellátások és segélyek nagyjából a felüket érik el, a másik felük ilyesmiben nem részesül. Ez a tanulmány megtalálható a parlament honlapján.

A kormány azt tervezi, hogy három év alatt az összes segélyt megszünteti. Az első lépést 2015-ben megteszik. Képtelenség ennek a hatását kiszámolni, de annyit bízvást állíthatunk, hogy 2018-ra e csoportok zömével, legkevesebb másfél millió emberrel, 400 ezer gyerekkel szemben olyan társadalmi ítélet születik, hogy nincs semmi szükség rájuk.

A gyerekek helyzetét és sorsát ezen túlmenően megpecsételi a közoktatás felforgatása, a 16 éves tankötelezettségi korhatár, a rossz minőségű szakképzés, egyelőre ösztöndíjak nélkül, a 12 éves büntethetőségi korhatár stb. stb. E folyamat bizonyos elemei már megjelennek a költségvetésben.

A költségvetés ígéretei szépek. Mindenkinek lesz munkája és megélhetése. „A Kormány eddigi foglalkoztatást ösztönző intézkedései és a gazdaságpolitika meghozta a várt eredményt. Magyarország jobban teljesít a foglalkoztatásban.” Ezért ezt a politikát „folytatjuk”: „Segély helyett munkát –ez a Kormány politikájának alapelve. A Kormány hosszú távú célja a teljes foglalkoztatottság elérése. Mindannyiunk érdeke, hogy 2018-ra senkinek se legyen szüksége jövedelempótló támogatásra, mert lesz munkája, amelyből megélhet, sőt gyarapodhat is.” A gyerekekre külön is jut figyelem: „minden erőnkkel segítjük a gyermekes családok megélhetését”, továbbá „kiemelt szerepet kap a gyermekek jövőbeli köznevelési, majd foglalkoztatási lehetőségeinek szilárd alapokra helyezése, az eltérő élethelyzetből, környezetből származó gyermekek esélyegyenlőségének megteremtése.”

A szavak olcsók. A foglalkoztatás szinte csak a közfoglalkoztatás miatt nőtt, és nő tovább 2015-ben több tízezerrel. Ami valóban javul, az a közmunka elfogadottsága, az ebbe való beletörődés – ezt kormányzati kutatás is igazolja. Az érintettek egyre inkább hálát érdemlő privilégiumnak, kormányzati és önkormányzati kegynek tekintik a közmunkát. Az ok egyszerű: a lét a tét. A közmunka a teljes reménytelenségben élő munkanélkülieknek a biztonság illúzióját nyújtja, és több pénzt jelent, mint ha csak segély volna, vagy ha segély se lenne. Annak ellenére válik a közmunka „természetes” megoldássá, hogy a családokat a mélyszegénység csapdájában tartja, munkajogaikat, szociális jogaikat és méltóságukat egyre több intézkedéssel tagadja.

A kormány „célja, hogy olyan programok induljanak, amelyek még inkább könnyítik a közfoglalkoztatásból a versenyszférába való belépést”. Még inkább?! A fent idézett kutatás szerint: „A közfoglalkoztatás befejezése után fél évvel az abban részt vevők alig több mint 10 százaléka dolgozik az elsődleges munkaerőpiacon, és 2011 óta ez az arány folyamatosan csökken.” A csökkenés a nyolc általánost és kevesebbet végzőknél a legnagyobb. Még ha javulna is a ma romló trend, akkor is csak a közfoglalkoztatottak kis töredéke jutna vissza a versenyszférába.

Ami pedig a gyarapodást illeti, az ellenkezőjéhez adott minden feltétel. A törvényjavaslat indokolása írja: „A foglalkoztatás bővülése azt eredményezi, hogy az államnak kevesebbet kell majd költenie segélyekre és jövedelempótló támogatásokra.” Ebből annyi igaz, hogy az állam valóban kevesebbet tervez ilyen célokra költeni. A közfoglalkoztatásra a létszámnövekedés okán 35 milliárddal többet ad. Ennek fejében a munkanélküli-ellátásokból jogosan elveszi ennek munkanélküliségi megfelelőjét, 14 milliárdot. De itt nem áll meg. (A továbbiakban idézett számok a nyilvánosság számára elérhető, benyújtott költségvetési törvényjavaslat konszolidált funkcionális kiadásainak tételei a dokumentum 248. oldaláról. Ezt azért jegyezzük meg, mert az általunk idézett adatok többnyire nem egyeznek azokkal, amelyek Czibere Károly államtitkár MTI-nek adott nyilatkozatában szerepelnek. Mi a nyugdíjak kivételével minden társadalombiztosítási és jóléti tételnél, a családokra, a gyermekekre, a szolgáltatásokra fordított kiadásoknál csökkenést találtunk, és nem növekedést!)

A legnagyobb tragédia rövid és hosszú távon a segélyezés filozófiájának radikális átalakítása. Nem egyszerűen arról van szó, hogy a gyerekeket közelről érintő, eleve szégyenletesen alacsony segély összegét csaknem 20 százalékkal, a ráfordított kiadást több mint 70 milliárddal csökkentik. A csökkentés mögött az 1993-ban törvényileg megerősített szociális jogok tagadása áll. A szociális jogok megszüntetésének folyamata az alaptörvénnyel kezdődött. Az alaptörvény szerint az állam már nem köteles a szociális biztonság megvalósítására, csak „törekszik” rá.

Ennek megfelelően a szociális biztonságot nyújtó intézmények közül kimaradt a társadalombiztosítás. Azóta meg is szűnt a nyugdíjbiztosítás – tetszőlegesen alakítható állami nyugdíjrendszer van helyette. A 2015. évi költségvetés újabb nagy lépést tesz a szociális jogok megszüntetése felé: „A rászorulók támogatásáról szóló döntések közelebb kerülnek az érintettekhez. A segélyezésről az eddigiekhez képest sokkal nagyobb mértékben helyben, a településeken születhet döntés” (195. oldal). Az önkormányzati segélyekről „az önkormányzatok saját hatáskörben dönthetnek, és ez a jelenleginél sokkal nagyobb mértékben az ő költségvetési felelősségük lesz”.

Az önkormányzati segély tartalma radikálisan átalakul. Már 2014-ben egyetlen „önkormányzati segélybe” vonták össze az átmeneti segélyt, a temetési segélyt és egy jelentéktelen összegű rendkívüli gyermekvédelmi támogatást. 2015-ben a kör bővül: „A helyi ismeretek kiaknázása, a költségvetési felelősség és a közpénzek védelme érdekében a rendszeres szociális segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságkezelési támogatás (helyesen: szolgáltatás – F. Zs.) jelenlegi formájában nem működik tovább, ezek a jövőben az önkormányzati segélyezésbe épülnek bele.” (Sic!)

Amit 2014-ben összevontak, azok csak az „adható” segélyek voltak, nem épültek normatív jogosultságra. A 2015-ben megszüntetettek közül azonban a rendszeres szociális segélyt és a lakásfenntartási támogatást kötelező volt nyújtani, még ha egyre bonyolultabb és megalázóbb feltételekkel is. Ezek jogok voltak, s diszkrecionálisan (azaz önkényesen) nyújtható önkormányzati segéllyé váltak, amelyről „az önkormányzatok saját hatáskörben dönthetnek”, tehát nem köti őket semmiféle normatív szabály, attól is megtagadhatják, aki a rászorultságát a legegyértelműbben igazolni tudja.

A segélyeken kívüli családi ellátások közül kettőt érintek még. (A többi, olykor pozitív változás kis csoportokat érint csupán, vagy nem becsülhető a hatás.) A „családi pótlékok és gyermekeknek járó juttatások” változtatása egyelőre inkább kicsinyes, mint radikális, bár a radikális folytatás sincs kizárva. A tételek (első renden családi pótlék, gyes) 2008 óta, azaz immár hetedik éve nem változtak, értékvesztésük eddig majdnem 25 százalékos. Erre tesz rá az állam egy lapáttal, amikor 2014-ről 2015-re 18 milliárddal csökkenti az eddigi 540 milliárdot. Nem tudni, hogy ezt mennyire indokolja a gyerekszám csökkenése, vagy hogy több családtól vonták meg a pótlékot iskolai hiányzás miatt, vagy mert 16 éves korában otthagy(hat)ta a gyerek az iskolát. A családi pótlék eddig valamilyen biztonságot jelentett.

Most ez is változhat: az MTI november 4-én közölte azt a sajtótájékoztatón elhangzott hírt, hogy „a kormánypárti képviselőcsoportok tanácskozásán az is felmerült, hogy valamilyen módon kössék munkavállaláshoz a családi pótlékot. A frakció annak megvizsgálására kérte a kormányt, hogy ez lehetséges-e.” Mint tudjuk, a rendszerváltás előtt lehetséges volt. Minthogy az ötletgazda állítólag maga a miniszterelnök, nincs kizárva, hogy a 25 éve nyugdíjba küldött intézkedés feltámad és forradalmian megújul. Forradalmian, mert akkor (az ál-teljes foglalkoztatás évtizedeiben) legföljebb néhány ezer gyereket zárt ki a rendszer. Ma legalább 250 ezret zárna ki. Ezzel a családi pótlék mintegy 300 milliárdjából akár (vigyázz, becslés!) 35 milliárd is megtakarítható – és néhány százezer ember végső nyomorba dönthető.

A kormányzat kedvence a családi adó- és járulékkedvezmény. A költségvetés tervezetében többször is olvashatjuk, hogy ennek „eredményeként 240 milliárd forint marad a családok zsebében”. Ez – a nagy hangsúly ellenére – semmi újat nem jelent, vagyis éppen annyi, mint 2014-ben. Az év közben beígért emelés több évre elhalasztódott. De ha bekövetkezne is a kétgyerekesek kedvezményének 20-ról 40 ezer forintra emelése, a szegényebbeken ez semmit nem segítene. Csak azok tudják ezt felhasználni, akiknek legalább 120 ezer forint a havi bérük, minimálbéresek, közmunkások, munkanélküliek ebből a jóból is kimaradnak.

Összegzés nincs. A kormányzat erkölcsi felelőssége, hogy másfél-két millió embert immár nemcsak az út szélén hagy, hanem belöki őket az árokba, s még földet is szór rájuk.

A szerző, Ferge Zsuzsa szociálpolitikus

http://nol.hu/kereses?author=Ferge+Zsuzsa

Szél Bernadett társelnök, LMP.

Elhallgatnák a magyar nyomor mértékét

Titkolná a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), hogy a szegénységet európai összehasonlításban mutató adatok alapján Magyarországon a súlyos nélkülözők száma és nyomoruk mértéke folyamatosan nő, a visegrádi országoktól is leszakadunk, pedig a gazdasági fejlettségünk nem indokolja ezt.

Csütörtökön az MTA Szociológiai Intézetének munkatársai ismertették az Eurostat legfrissebb adatait a szegénység terjedéséről - írta az Index. "Magyarország nemcsak elszegényedik, hanem súlyosan leszakad még a saját régióján belül is" - idézték Messing Verát, az intézet munkatársát, aki elmondta: azoknak az aránya, akik a szegénység és társadalmi kirekesztés kockázatával élnek, Magyarországon az elmúlt években 29,6-ről 33,5 százalékra ugrott.

Az EU-átlag 24,5 százalék, a szlovák 19,8, a lengyel 25,8 százalék. A súlyos nélkülözők (akiknél kilenc fogyasztási tételből - például rendes fűtés vagy elég hús - legalább négy hiányzik) aránya Magyarországon meredeken nőtt 2009 és 2013 között: 20,3 százalékról indult, legutóbb 26,8 százalék volt. Az uniós átlag 9,6 százalék, de Szlovákiában is csak 10,2 százalék, Lengyelországban 11,9 százalék.

Az MTA-kutatók azért érezték szükségesnek, hogy a konferenciájukat nyitottá tegyék, mert - mint mondták - a KSH idén nem publikálta a szegénység mértékét és mélységét európai összehasonlításban mérő mutatókat, így azok nemcsak a nagyközönséghez, de a szakmához sem juthattak el. Elhangzott, hogy a publikálás elmaradását a KSH forráshiánnyal magyarázta, s ez jelent meg a sajtóban több helyen is a Világgazdaság Online alapján. A KSH sajtóosztálya azonban az Index kérdéseire azt írta, magukat az adatokat a KSH már január 31-én, az uniós tagállamok közül elsőként küldte el az Eurostatnak, és március 15-én meg is jelentette honlapján.

A KSH által megadott linken azonban nem találni meg valamennyi hiányolt adatot, főként azok nem szerepelnek ott, amelyek az életminőség 2009-2013 közötti jelentős romlásáról árulkodnak. A szöveges elemzéssel kapcsolatban pedig, amelyet a szakma a szokásoknak megfelelően őszre várt, a KSH sajtóosztálya azt válaszolta, hogy a szakértői szintről érkező javaslat alapján az illetékes vezetők döntöttek úgy júliusban: összevonják az eddig külön megjelenő három kiadványt: A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, a Fogyasztási szokások és a Jövedelmi viszonyok címűeket. Ez az összevont kiadvány novemberben jelenik meg, a döntés célja a KSH szerint az az általános törekvésük, hogy átfogó képet tudjanak nyújtani társadalmi és gazdasági jelenségekről.

http://nepszava.hu/cikk/1040309-elhallgatnak-a-magyar-nyomor-merteket

Változik a szocpol

A Világgazdaság megkapott egy kormányzati rendelettervezet ami több pontban a lakásépítési támogatásra, közismert nevén szocpolra vonatkozó szabályozást módosítja, írja az MTI.

A legszegényebbek maradhatnak ki

A július elsejével hatályba lépő változások közül a legfontosabb, hogy már egy gyermek után is lehet majd támogatást igényelni, illetve bevonják a kedvezményezetti körbe a használt lakásokat is, ha az elég drága. Pontosabban utóbbiaknál feltétel, hogy legalább komfortos legyen az ingatlan, vagy – ha bővítésről van szó – a bővítéssel érje el a komfortos minősítést. A használt lakásoknál részletesen szabályozza a tervezet a négyzetméterenkénti maximális árat.

A szocpol támogatási összege a gyermekek számától függően változatlanul maximum 2,5 millió forint lehet. Az új elemként belépő, egy gyermek után járó támogatás mértéke 40 és 55 négyzetméter közötti alapterületnél 400 ezer, 55 négyzetméter fölött 500 ezer forint lehet. A magzat a terhesség betöltött 24. hetét követően már gyermeknek számít. A bővítéssel az ingatlannak legalább egy lakószobával kell nőnie.

Új lakásra még több kedvezmény

Az otthonteremtési kamattámogatott hitel támogatási időszaka ötről tíz évre növekedhet, ha új lakásra igénylik a hitelt. Az első öt évben nem változik a támogatás – állampapírhozamhoz viszonyított – eddigi mértéke, majd a hatodik és a tizedik év között fokozatosan csökken. Így a hatodik évben például legfeljebb két gyermeknél 50 százalék, legalább 3 gyermeknél 60 százalék a támogatás mértéke új lakás esetén, ami az utolsó támogatott évre 10, illetve 15 százalékra csökken. A támogatási időszak kitolódása a már futó érintett szerződésekre is vonatkozik majd. Az otthonteremtési kamattámogatott hitelre vonatkozó jogszabály új eleme az a passzus is, amely szerint a részleges és teljes előtörlesztés nem zárható ki a szerződéseknél - írja az újság.

http://index.hu/gazdasag/2014/11/21/valtozik_a_szocpol/

Miközben: Az LMP társelnöke szerint a kormány a jegybankon keresztül meglopja az embereket.

 

Vérlázító, hogy a kormány azt mondja, elszámoltatják a bankokat, miközben a jegybank vesz 210 forintért svájci frankot és 256-ért adja tovább a bankoknak, így ezen az ügyleten összesen 100 milliárdot kaszál. Ez az összeg az, amivel átvágták a bankok az embereket!

Elkeserítőek a szegénység legújabb adatai

A Magyar Tudományos Akadémia szociológusai ismertették uniós összehasonlításban a szegénység terjedéséről szóló adatokat. A számok azt mutatják, hogy a helyzet az elmúlt néhány évben meredeken romlott, amit a gyerekek különösen megszenvednek. A kutatók szerint ha a kormány valóra váltja a terveit, még súlyosabbá válik majd.

Magyarországon a szegénység folyamatosan nő, leszakadunk még a visegrádi országoktól is, pedig a gazdasági fejlettségünk nem indokolja, hogy ilyen mértékű legyen a leszakadás, hangzott el csütörtökön az MTA Szociológiai Intézetében, amikor bemutatták az Eurostatlegfrissebb adatait a szegénység terjedéséről.

A konferenciát azért tették nyitottá, mert a Központi Statisztikai Hivatal idén - forráshiányra hivatkozva - nem publikálta a szegénység mértékét és mélységét európai összehasonlításban mérő mutatókat, így azok nemcsak a nagyközönséghez, de még a szakmához sem igazán jutottak el. Az Akadémia ezt az információhiányt szerette volna pótolni.

Egyre több a súlyos nélkülöző

Ki a súlyosan deprivált?

A statisztikákban súlyos nélkülözésnek számít az, ha valakire az alábbi kilenc tételből legalább három igaz: (1) nem tud időben lakbért vagy rezsit fizetni, (2) nem tud rendesen fűteni, (3) nincs pénze váratlan kiadásokra, (4) nem tud rendszeresen húst enni, (5) nincs pénze egy hét üdülésre (6), nincs autója, (7) nincs mosógépe (8) nincs tévéje, (9) nincs telefonja.

Messing Vera, az MTA Szociológiai Intézetének munkatársa felhívta a figyelmet arra, hogy a súlyosan depriváltak (akiknél kilenc fogyasztási tételből - például rendes fűtés vagy elég hús - legalább négy hiányzik) aránya Magyarországon meredeken nőtt 2009 és 2013 között. 20,3 százalékról indult, legutóbb már 26,8 százalék volt. Az EU átlaga 9,6 százalék, de például a szomszédos Szlovákiában is csak 10,2 százalék, Lengyelországban 11,9 százalék.

Kikre vonatkozik a társadalmi kirekesztés kockázata?

Ide sorolják azokat, akik

  • súlyosan depriváltak, vagy
  • alacsony munkaintenzitású háztartásban élnek, vagy
  • a relatív szegénységi küszöb alatt élnek, vagyis olyan háztartásban, ahol a jövedelem nem éri el az átlagjövedelem 60 százalékát.

Azoknak az aránya, akik a szegénység és társadalmi kirekesztés kockázatával élnek, Magyarországon az elmúlt években 29,6-ről 33,5 százalékra ugrott. Az EU-átlag ebben 24,5 százalék, a szlovák 19,8, a lengyel 25,8 százalék.

Magyarország nemcsak elszegényedik, hanem súlyosan leszakad még a saját régióján belül is

– mondta Messing.

Nem a munkahelyek hiánya miatt

Eközben nagyjából stagnál azoknak a magyaroknak a száma, akik úgynevezett alacsony munkaintenzitású háztartásban élnek, vagyis olyanban, amelyben a munkaképes korú emberek az előző évben a lehetséges munkaidejük kevesebb mint ötödét töltötték ténylegesen munkával.  Ez, mondta a kutató, arra utal, hogy a növekvő szegénység mögött nem a csökkenő  foglalkoztatottság áll, hanem valami egészen más.

A KSH részletes elemzése hiányzik, de – ahogy Messing ábráján is jól kivehető – annyi látszik az adatokból, hogy a közép-magyarországi régióban különösen látványos emelkedés volt a súlyos deprivációban élők arányában.

De mit lehet tudni a többi EU-tagállamról?

2013-ban az Európai Unió lakosságának 24,5 százalékát, 122,6 millió embert fenyegette a szegénység vagy a társadalomból való kirekesztettség. Az elszegényedés által fenyegettek aránya 2013-ban kissé csökkent a 2012-es 24,8 százalékhoz képest, de fölötte van a 2008-as 23,8 százaléknak.

2013-ban öt olyan tagállam volt, ahol a lakosságnak több mint harmadát fenyegette a szegénység. Bulgáriában 48 százalék, Romániában 40,4 százalék, Görögországban 35,7 százalék, Lettországban 35,1 százalék, Magyarországon 33,5 százalék volt ez az arány. A veszélyeztettek aránya Csehországban (14,6 százalék), Hollandiában (15,9 százalék), Finnországban (16 százalék) és Svédországban (16,4 százalék) volt a legalacsonyabb.

Ahogy a grafikonon is látszik, a legtöbb tagállamban nőtt a szegénység által fenyegetett népesség aránya 2008-hoz képest. Voltak azért persze kivételek: Lengyelországban 30,5-ről 25,8 százalékra, Romániában 44,2-ről 40,4 százalékra, Ausztriában 20,6-ról 18,8-ra csökkent a szegénység által fenyegetett népesség aránya, de Szlovákiában, Csehországban és Franciaországban is fél-egy százalék körül csökkent ez az arányszám, míg Belgiumban stagnált.

Így jutottunk ide

Az Eurostat-adatokból az is kiolvasható, hogy minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy szegény családban él, és a közhiedelemmel ellentétben a legjobban védett csoport a szegénységgel szemben a nyugdíjasoké. Gyerekszegénységben Magyarország a sereghajtók között van az EU-n belül, Bulgáriával, Romániával egy csoportban. A legkisebb, 7 év alatti gyerekek 42,4 százaléka él nálunk szegénységben. Ahogy az ábrán látszik, súlyos anyagi depriváció tekintetében sem állunk sokkal jobban.

Az MTA munkatársa azt mondta: Magyarországon minden indikátor szerint erőteljesen nő a gyerekszegénység, miközben

rajtunk kívül az EU-n belül mindenhol máshol sikerült megállítani vagy visszafordítani a növekedését, még Romániában is.
 

A konferencián felszólaló kutatók egyetértettek abban, hogy a magyar helyzeten még tovább, drámaian rontanának a tervezett kormányzati intézkedések, legfőképp a családi pótlék feltételekhez kötése. A közpolitikai döntések következményeiről Szikra Dorottya beszélt hosszabban. Szerinte a szakmai egyeztetések hiánya miatt a jó szándékú szegénységellenes kormányzati intézkedések is „rossz minőségű intézkedések” lettek, és egy idő után már a szakma sem tudta követni, mi zajlik a szociálpolitikában, ami nehezítette a fellépést a károsnak tartott intézkedések ellen.

Szikra egyik példája a munkanélküli-járadék folyósítási idejének 9-ről 3 hónapra csökkentése volt. A válság után voltak uniós országok (Olaszország, Litvánia és Románia), ahol az idő épp, hogy nőtt, sok helyen maradt a régiben, és bár csökkenés volt más országokban is (Dániában például két évre vitték le), ilyen rövid sehol sincs, mint a magyarországi három hónap. Arra sem volt példa sehol máshol, hogy a munkanélküli-segély (nálunk hivatalos nevén foglalkoztatást helyettesítő támogatás) nominálértéken csökkenjen, mint nálunk. Az összeg most 22 800 forint.

Miközben a feltételek egyre szigorodtak (egy családban csak egy segélyes lehet, a közmunkát kötelező elvállalni), a szociológus szerint egyre többen döntöttek úgy, hogy kiiratkoznak a rendszerből, a 22 800 forintért nem teszik ki magukat ennek. Ezekről az emberekről szinte semmit nem lehet tudni azóta. Egy részük valószínűleg elhagyta az országot, mások feketemunkákból próbálhatják fenntartani magukat.

Másfél-két millió ember az út szélén

A konferencián Farkas Zsombor a Gyerekesély Közhasznú Egyesülettől a nemrég publikált civil jelentésre is visszautalt, és szintén arról beszélt, hogy a kormányzati intézkedések tovább szűkítették a szegények mozgásterét. Magyarországon például 2008 óta nem nőtt a családi pótlék és a gyes összege, ami 20-25 százalék reálértékvesztést jelent.

Éhen fogunk dögleni

idézte annak a kiáltványnak a címét, amelyet 2015-ös költségvetésről készített a Magyar Szegénységellenes Hálózat. Farkas szerint az az ötlet, hogy a családi pótlékot munkához kötnék, 200-250 ezer gyereket érintene súlyosan. Ezzel épp a legrosszabb körülmények között élő gyerekek maradnának pénz nélkül.

Ferge Zsuzsától is idézett, aki a költségvetésről azt írta nemrég, hogy a kormány „másfél-két millió embert immár nemcsak az út szélén hagy, hanem belöki őket az árokba, s még földet is szór rájuk”. Ferge maga is részt vett a csütörtöki konferencián, és arról beszélt, hogy szerinte teljesen szisztematikusan szorítják ki a szegényeket, gyakorlatilag háborút folytat az állam ellenük.

A konferencia napja, november 20. épp a gyerekek jogainak a világnapja. Este a Gyerekesély Közhasznú Egyesület és a Magyar Szegénységellenes Hálózat kiadta újra a kiáltványt, illetve egy nyílt levelet, melyet Orbán Viktor miniszterelnöknek és Balog Zoltán emberierőforrás-miniszternek címeztek.

A nyílt levélben az óvodás gyerekek hiányzásának szankcionálása ellen tiltakoznak. Azt írják, hogy jogi és humánus szempontból elfogadhatatlannak tartják, mert szigorú betartásának következményei katasztrofálisak lehetnek, „ha a szankcionálás követi a nagyobb gyerekeknél alkalmazott gyakorlatot, akkor a családipótlék-megvonás közmunka- és segélyvesztéssel, azaz a család nyomorba döntésével jár”.

http://index.hu/belfold/2014/11/21/ksh_szegenysegi_adatok/

Elhallgatta a KSH a szegénységi adatokat?

 

Csütörtökön az MTA Szociológiai Intézetének munkatársai ismertették az Eurostat legfrissebb, elkeserítő adatait a szegénység terjedéséről. A kutatók azért érezték szükségesnek, hogy a konferenciájukat nyitottá tegyék, mert - ahogy mondták -  a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) idén nem publikálta a szegénység mértékét és mélységét európai összehasonlításban mérő mutatókat, így azok nemcsak a nagyközönséghez, de még a szakmához sem igazán jutottak el.

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló jelzőszámokat, az úgynevezett laekeni indikátorokat bemutató-elemző kiadványt az előző években rendszerint az ősz első felében publikálta a KSH. Tavaly szeptember 20-án, tavalyelőtt október 3-án jelent meg.

A konferencián az hangzott el, hogy a publikálás elmaradását a KSH forráshiánnyal magyarázta. Ez jelent meg a sajtóban több helyen is a Világgazdaság Online cikke alapján. Az októberi cikkben a lap azt írta: úgy tudják, a KSH „emberi erőforrás hatékonyság és költségtakarékosság” miatt nem adta ki a laekeni indikátorok című elemzését.

Pénteken megkerestük a KSH-t az ügyben. A KSH sajtóosztálya egyrészt azt írta, hogy magukat az adatokat a KSH már január 31-én, az uniós tagállamok közül elsőként küldte el az Eurostatnak, és március 15-én meg is jelentette azokat a honlapján.

A KSH által megadott linken nem találni meg valamennyi, az elmaradt elemzés miatt hiányolt adatot. Hiányoznak a laekeni indikátorok közül a súlyosan depriváltak (akiknél kilenc fogyasztási tételből – például rendes fűtés vagy elég hús – legalább négy hiányzik) arányára vonatkozó számok. Ahogy csütörtökön az MTA munkatársainak ismertetése alapján megírtuk: ez az arány Magyarországon meredeken nőtt 2009 és 2013 között: 20,3 százalékról indult, legutóbb már 26,8 százalék volt. Az uniós átlag 9,6 százalék, de például a szomszédos Szlovákiában is csak 10,2 százalék, Lengyelországban 11,9 százalék.

A szöveges elemzéssel kapcsolatban, amelyet a szakma a szokásnak megfelelően őszre várt, a KSH sajtóosztálya azt válaszolta az Indexnek, hogy arról  a szakértői szintről érkező javaslat alapján az illetékes vezetők döntöttek úgy júliusban, hogy a hivatal összevonja az eddig külön-külön megjelenő három kiadványát: A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, a Fogyasztási szokások és a Jövedelmi viszonyok címűeket. Ez az összevont kiadvány novemberben jelenik majd meg. A döntés célja a KSH szerint az az általános törekvésük, hogy átfogó képet tudjanak nyújtani társadalmi és gazdasági jelenségekről.

A KSH sajtóosztálya azt is megjegyezte, hogy az új elemzés már a 2014. évi "Háztartási Költségvetési és Életkörülmény Adatfelvételből" származó adatokat dolgozza majd fel, és a kiadvány, a "két éves modernizációs folyamat eredményeként" a korábbinál 10 hónappal hamarabb jelenik meg. "A novemberi publikációval sikerült elérnünk, hogy ugyanabban az évben tudjuk publikálni az adatainkat, amelyik évben az adatgyűjtés történik, ily módon a hazai közvélemény a szegénységi mutatókat is  az eddigieknél tíz hónappal korábban ismerheti meg" - írták.

A válasz szerint tehát lesznek olyan adatok, amelyek az új, összevont kiadványban a szokásosnál hamarabb jelennek majd meg, ettől azonban még tény, hogy akik a szokásos szeptemberi, október eleji időpontra várták a laekeni indikátorok elemzését, azoknak várniuk kell.

a diagramokat itt találod ls a forrás is ez http://index.hu/belfold/2014/11/21/ksh_szegenysegi_adatok/

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://offforever.blog.hu/api/trackback/id/tr86920523

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása