He?

Bolondok hajóján : zene mellett, minden "behozott" és magánvélemény, esemény, történet, téma ütközhet az Életről. Szabadon. (Még!) :-DDD

sörcsap nagybaszónak

Miva'?

 

 

És a főd forog tovább!

 

Beszótak:

Esik-e wazze?


Számojjá csapos!

Naptár

július 2022
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Előbb jól megadóztatja, majd kinyírja a törvényhozás a nagy üzletláncokat?

2014.11.19. 06:04 guma

Orbánék lebombázzák a Tescót, az Aldit és az Auchant

Damoklész kardja fog jövő évtől a hazánkban működő üzletláncok feje felett lebegni, amennyiben a parlament elfogadja a kormány által benyújtott módosító törvényjavaslatot a működésük eredményére vonatkozó szankcióról.boltok_141118.jpg

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a kormány nevében kedden nyújtotta be azt a törvénymódosító javaslatot, mely utolsó cseppként a pohárban lényegében ellehetetlenítené a külföldi hátterű hiper- és szupermarketláncokat. A javaslat elfogadása ugyanis azt jelentené, hogy két veszteséges év után be kellene szüntetni a vállalkozás tevékenységét. Ezzel a kormány azt szeretné elérni, hogy a hipermarketek ne nyomják le az áraikat, és ezzel ne kerüljenek háttérbe a magyar kis- és középvállalkozások, melyek egyébként a hazai foglalkoztatás kulcsszereplői.

Ha a rendelkezésre álló legutolsó két évet nézzük, akkor már biztosan elbukott az Aldi, az Auchan és a Spar is, hiszen 2013-ban és 2012-ben is egyaránt veszteségesen működtek. A legnagyobb mínuszt a Spar termelte ki, közel 12 milliárd forintot, az Auchan 6,3, az Aldi pedig majdnem 5 milliárdos mínuszt hozott össze.

Mellettük igencsak rezeg a léc a Tesco és a Lild esetében is, bár ha ilyen rövid időintervallumból trendet szeretnénk levonni, akkor utóbbi helyzete talán biztatóbbnak nevezhető. A Lidl ugyanis a 2012-es 7,7 milliárdos mínusz után tavaly 2,2 milliárdos nyereséget tudott realizálni.

A Tesco esetében viszont fordított a helyzet, hiszen a 2012-es egymilliárdos nyereség után termelt tavaly 43 milliárdos veszteséget. A Tesco helyzete egyébként annyiban speciálisnak is nevezhető, hogy - igaz, nem magyarspecifikus okok miatt, de már - egy hónapja felmerült a hazánkból történő esetleges kivonulása. Ráadásul az élelmiszerfelügyeleti díj sávos emelése is őket érintené a legnagyobb mértékben, és az RSM-DTM számításai szerint 10,5 milliárd forintos pluszterhet jelenten majd számukra.

Ugyan üzletláncként említhetjük még a Coop-, a CBA- és a Reál-áruházakat, ám a működési struktúrájuk alapján ők mentesülnek a veszteséges működéssel kapcsolatos szankció alól. Vagyis ők két évnél hosszabb ideig is működhetnek veszteségesen a széttagolt működési formájukból fakadóan. A hálózat egyes tagjai ugyanis nem érik el az éves 50 milliárdos árbevételt, igaz, csoportszinten bőven meghaladják ezt a szintet. A Coop-csoport vállalkozásai például 510 milliárdos árbevételt realizáltak összesen, a Reál-hálózat pedig közel 370 milliárdot.

47 ezer embert foglalkoztatnak

A benyújtott törvényjavaslat indoklása egyébként kitér arra is, hogy "a tőkeerős és nagy forgalmat lebonyolító cégek nem nagy foglalkoztatók", a lenyomott áraikkal azonban hátrányba szorítják azokat a kis- és középvállalkozásokat, melyek "erősödése növelheti tartósan a foglalkoztatottságot".

Az elérhető adatok azonban nem egészen támasztják alá ezt az indoklást, bár tény az is, hogy a kis- és középvállalkozások által alkotott Coop-csoportnál 32 ezer alkalmazott dolgozik.

A Tesco, melynek helyzete meglehetősen pengeélen egyensúlyozhat a törvényjavaslat elfogadása esetén, tavaly valamivel több mint 19 ezer embert foglalkoztatott átlagosan, amivel az érintett áruházláncok között a legnagyobb foglalkoztatónak számít. A Spar alkalmazásában 13 574-en álltak a cég kiegészítő melléklete szerint, míg az Auchannál 6690, a Lidl-nél pedig 3778-an dolgoztak tavaly.

Abban az esetben, ha az elmúlt két évi eredményeket vesszük figyelembe, és feltételezzük, hogy a megszűnéssel fenyegetett Sparnak, Auchannak és Aldinak be kell szüntetnie a működését, akkor több mint 21 600 ember munkahelye válik bizonytalanná. Vagyis a legfrissebb adatok szerint a versenyszférában dolgozók 1,1 százaléka nézhetne új munka után. A munkanélküliséget pedig közel 0,5 százalékponttal emelné meg abban az extrém esetben, ha ezen dolgozók mindegyike állástalanná válna.

Persze ez a forgatókönyv egy extrém esetet vázol fel, hiszen a gyakorlatban több lehetőségük is van az üzletláncoknak a kivonulás, illetve a kényszerű megszűnés mellett. Így például a költségek csökkentésével (boltbezárás, elbocsátás) vagy az áremelések végrehajtásával is tudják növelni a nyereségességüket.

Székely Sarolta
mfor.hu

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://offforever.blog.hu/api/trackback/id/tr276914903

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása