He?

Bolondok hajóján : zene mellett, minden "behozott" és magánvélemény, esemény, történet, téma ütközhet az Életről. Szabadon. (Még!) :-DDD

sörcsap nagybaszónak

Miva'?

 

 

És a főd forog tovább!

 

Beszótak:

Esik-e wazze?


Számojjá csapos!

Fizesd a járadékokat, de állami védőhálóra ne számíts!? És jön az egészségügyi káosz?

2014.11.02. 10:44 guma

Megvonják a segélyeket, százezrek alól húzzák ki az állami védőhálót

Drasztikus eszközöket vet be a kormány a szegénység kezelésére. Ez a megoldás sem kerül kevesebbe, mint a jóléti társadalom, csak többen esnek ki a rostán, vagyis többen lesznek olyanok, akik egyetlen fillér legális jövedelem nélkül tengetik az életüket. Az állam gyakorlatilag elengedi félmilliónyi ember kezét.munkanelkuliseg-kezelese-1-1-png.exact1093x1285.jpg

A jövő évi költségvetés beteljesíti azt, amiről Orbán Viktor évek óta beszél: szakítani kell a jóléti állam eszményével, helyette munka alapú társadalmat építünk. 2010-hez képest jövőre éppen felére csökken azoknak a szociális támogatásoknak az összege, amellyel a munkanélkülieket segíti az állam, miközben - ahogy az alábbi ábrán látszik - a kormány jóval többet oszt a sokat bírált közfoglalkoztatásra.munkanelkuliseg-kezelese-2-1-png.exact1093x1149.jpg 

A jólétért mindenki maga küzdjön meg

 

A miniszterelnök az elmúlt hetekben már pedzegette, hogy a mostani kormányzati ciklusban megszüntetik a jövedelempótló támogatásokat. Azzal érvelt, hogy "az ország csak akkor nyerhet, ha munkába áll", a jólét alapja csak a munka lehet, és azt is előrevetítette, hogy ennek nyomait már látnunk kell a költségvetési törvényjavaslatban.

Ezek a nyomok történetesen sokkal markánsabban kirajzolódnak, mint az a választási ígéret, hogy a kétgyermekesek adókedvezményét a duplájára növelik. Ez utóbbiról kiderült, hogy leghamarabb 2016-tól gondolják a megvalósítását, míg az állástalanokra szánt pénzeket már most visszavágják. A jövő évi költségvetési törvény tervezete a nevében is szakít a munkanélküliek jövedelempótló támogatásával. Helyette az állástalanok szociális ellátásával számol: erre a célra már csak 172 milliárd forintot szán; 2010-ben ez az összeg még 334 milliárd forint volt.

Cserébe jóval több pénzt, jövőre 270 milliárd forintot terveznek elkölteni a közfoglalkoztatásra, holott a szakértők drága és hosszabb távon előnytelen eszköznek tartják a mondvacsinált állami munkavégzést. Jut valamennyi a valódi, piaci alapú munkahelyek megőrzésére is (igaz, csak 2013 óta, a munkahelyvédelmi akcióterv keretében), de az az összeg érdemben nem emelkedik, 90-100 milliárd forinton stagnál.

A közmunkák piacán is verseny van, csak másképp

 

Nem mintha Orbán Viktor találta volna ki a közfoglalkoztatást. Az irányváltást már a szocialisták megkezdték 2009-ben. 2012-ig jobbról-balról, apránként lenyesegették a megváltozott munkaképességűek ellátásait, megszűnt a munkanélküli segély, ma már csak az álláskeresést támogatják, aki pedig még a közmunkát sem vállalja, az minden támogatástól elesik.

A közfoglalkoztatásért a minimálbérnél alacsonyabb jövedelem jár, de sokan ebben is hiába reménykednek. A Magyar Szegénységellenes Hálózat szeptemberben publikálta A közfoglalkoztatási csapda című jelentését, amely elismeri: a 22 ezer 800 forintos szociális segélyhez képest még a nettó 50 ezer forint körüli közfoglalkoztatási bér is álom. Csakhogy az állam, illetve az önkormányzatok által kínált munkalehetőségek sora sem korlátlan, ezért a közmunkáért is meg kell küzdeni. A kérdőíves adatok alapján a válaszadók több mint 40 százaléka szerint 2013-ban az előző évekhez képest nehezebbé vált a bekerülés.


A munkaügyi központban ráütnek a gépre, és valakit kiközvetítenek, valaki meg hetente jár be veszekedni, hogy közvetítsék ki, mert már lassan az egy éve is lejár, nem kap segélyt. És akkor sem közvetítik ki...

- állította egy nagyvárosi férfi.

Közben a megkérdezett közfoglalkoztatottak 59 százalékánál az elmúlt egy évben is előfordult, hogy nem jutott pénz ennivalóra, 43 százalékuk nem tudta megfelelően fűteni a lakást, és a háztartások 44 százalékának van valamilyen lakbér- vagy közműdíj-hátraléka.

Nem azt a kólát iszom, amit a nem szegények isznak (…) Ez olcsó kóla, ez 220 Ft, ez 2,5 liter. (…) Fagylaltot sem veszünk, fagylaltozni már régen nem járunk. Már kivettük az életünkből, pedig azt is szerette az én lányom, meg én is

 

- mondta a kutatás egyik interjújában egy kistelepülésen lakó nő.

De ami a legsúlyosabb: míg 2011-2012-ben a közfoglalkoztatottaknak átlagosan 18 százaléka tovább tudott lépni a valódi munkaerőpiacra, addig 2013-ra ez az arány már 13 százalékra esett. Pedig az állam egyre többet költött a rendszerre. Ráadásul pazarló módon - állapította meg az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tanulmányában Scharle Ágota. A közfoglalkoztatási rendszer miatt az önkormányzatok sokszor olyan munkát is kézi erővel végeztetnek, amely pedig gépekkel gyorsabb és olcsóbb lenne, vagy eleve csak látszattevékenységre van lehetőség, hogy papíron elkönyveljék a munkavégzést.

Félmillióan az éhenhalás szélén

Ennek ellenére nem hogy csökkenne azok száma, akik regisztrált munkanélküliként egy fityinget sem kapnak az államtól, hanem éppen ellenkezőleg, növekszik. A válság kirobbanása után 2012-ig intenzíven bővült a körük, de még 2013-ban is csak megtorpant a folyamat: 264 ezren voltak regisztráltan állás nélkül, miközben semmilyen ellátást nem kaptak. Az alábbi ábrán az oszlopok sötétszürke szakaszainak növekedéséből látszik, hogy a problémára eddig nem találtak megoldást: hiába nőtt a közmunkások száma, hiába javul látszólag a munkanélküliségi és foglalkoztatottsági mutató, és hiába tűnik úgy, hogy már több mint négymillió embernek van munkája, az ellátatlanok köre nem apad.munkanelkuliek-tamogatottak-png.exact1093x1284.jpg 

A problémára a jövő évi költségvetés sem ad választ. Sőt. A számokból az látszik, hogy 264 ezer munkanélkülire továbbra sem jut pénz, viszont spórolnának azokon, akik még valamilyen segélyt, jövedelempótló támogatást kapnak. Ez jelenleg mintegy 200 milliárd forintot emészt fel az állami költségvetésből, de 2015-ben 30 milliárd forinttal megkurtítanák. Hogy ez csak az első lépés, és lesznek még további csökkentések, arra a hivatalos indoklásból lehet következtetni: az a cél, hogy “2018-ra senkinek se legyen szüksége jövedelempótló támogatásra, mert lesz munkája, amelyből megélhet, sőt gyarapodhat is”.

Aligha vitatható, hogy ez a legkívánatosabb forgatókönyv, csak a megvalósításával kapcsolatban igen komoly kockázatok vannak. Egyelőre az látszik, hogy - a jóléti kiadások évek óta tartó csökkentésének újabb lépéseként (lásd az utolsó ábránkat) - jövőre a családtagokkal együtt legalább félmillió ember végleg kikerül az állam szociális gondoskodásából. Mert tartósan munkanélküli, a valódi munkaerőpiacon már rég elvesztette a lehetőséget, hogy értékesítse munkáját, tudását, sőt már a közfoglalkoztatási programokba sem fér bele. Ők azok, akik jellemzően iskolázatlanok, hátrányos helyzetben élnek, és még etnikailag is megkülönböztetettek. Egy részük most a segélyekről is végleg lecsúszhat.koltsegvetesi-penzek-png.exact1093x1282_1.jpg

http://vs.hu/gazdasag/osszes/megvonjak-a-segelyeket-szazezrek-csusznak-ki-az-allami-vedohalo-alol-1031#!s12

Senki nem érti, mit akarnak az egészségüggyel

 

Teljes zavart okozott Zombor Gábor államtitkár, amikor bemondta: teljesen leválasztják a magánellátásokat az állami egészségügyről.

 

 

Alaposan meghökkentette az egészségügyben érdekelt magánszolgáltatók, egészségpénztárak, biztosítók és szolgáltatásszervező cégek vezetőit, közgazdászokat és kutatókat az a jövőkép, amelyet Zombor Gábor vázolt egy szerdai konferencián. Az egészségügyi államtitkár szerint a kormány döntött arról, hogy

 

  • nagyobb hangsúlyt kap a prevenció az alapellátásban
  • a háziorvosokat megerősítik
  • a magán- és az állami egészségügyet teljesen kettéválasztják (az utóbbi továbbra is ingyenesen fog járni a tb-jogosultaknak, nem jár a kórházak bezárásával vagy az ellátások szűkítésével).

 

Aligha van olyan szakember, aki az első kettő üzenettel ne értene egyet, még ha a megvalósítással kapcsolatban rengeteg akadályt is tudna sorolni. Az utolsó pont azonban óriási vihart kavart, és annyi kérdést vetett fel, hogy azóta is erről vitatkoznak a szakmabeliek. Volt ugyanis, aki Zombor Gábor szavait úgy értelmezte, hogy a jövőben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) egy fillért se adjon magánellátásra, volt, aki úgy fordította le az új irányt, hogy állami kórház falain belül egyáltalán ne – külön pénzért se – lehessen magánszolgáltatást nyújtani.

 

A zűrzavart jól jelzi, hogy Kincses Gyula volt egészségügyi államtitkár csütörtökön reggel a következőt írta Fb-oldalára:

 

Tehát. Merthogy én ott voltam, és hallottam, mit jelentett be az államtitkár úr.

 

1. Nem tudom, mit jelentett be.

 

2. Más se tudta pontosan értelmezni.

 

3. Amit bejelentett, azt nem gondolhatta. (Pl. felmondjuk az összes háziorvos szerződését, mert magán? Vagy egy héten belül meghal pár ezer művese-kezelt beteg?)

 

Ezek után az sem meglepő, hogy a VS.hu által megkérdezett szakértők sem tudtak világos értelmezést adni, inkább csak sorolták a bennük felmerült kérdéseket, és abban bíznak, miként Zombor Gábor is jelezte, hogy a részletekből és a szakmai egyeztetésektől majd tisztább lesz a koncepció. Megértik, hogy a kormány meg akarja szüntetni, hogy olyan szolgáltatásokért fizessenek a betegek, amelyeket alapvetően ingyen kellene megkapniuk. De közben azt is látják, hogy a kórházak, amelyek kizárólag az OEP forrásaiból nem tudnak megélni, olyan lehetőségeket keresnek, amelyekkel extra bevételekre tehetnek szert.

 

A szakértők szerint három kérdés megválaszolása igazán fontos: tényleg teljesen elkülönítik a két szolgáltatási módot? Fokozatosan térnek át erre a szisztémára vagy egy huszárvágással? Tud-e az állam elegendő plusz forrást biztosítani a magánellátások bevételeire a későbbiekben támaszkodni nem képes kórházaknak?

„Nyilván, optimális esetben a legjobb az lenne, ha a kórházak sem járnának rosszul, de azoknak az állampolgároknak az érdekei se sérüljenek, akik nem tudnak pénzt kiadni valamilyen szolgáltatásért” – mondta lapunknak Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának igazgató-helyettese.

 

A jelenlegi helyzet

 

A kórházak ma tipikusan bizonyos többletszolgáltatásokat – egy-két ágyas szobát, a sorbanállás megkerülését – kínálják fel a pluszpénzt nem sajnáló betegeknek. Vannak olyan kórházak, így az eddig egyébként sokszor modell értékűként emlegetett Uzsoki, amely külön részleget tart fenn a VIP-szolgáltatásoknak.

 


 

Az intézmények azonban sokszor túlzásba esnek, a magánszolgáltatások egy perverz ösztönző rendszer nekik, mert minden olyan lehetőséget próbálnak kihasználni, ami pénzhez juttatja őket

 


 

– állítja Sinkó Eszter. Szerinte az ilyen lehetőségekre fogadó oldalról is nagy kereslet van, de ez egy ördögi körnek köszönhető, hiszen például azért fizetnek, hogy ne kelljen sorba állniuk, a sorok viszont azért alakultak ki, mert nincs elég pénz a feladatok ellátására.

Egy másik probléma Kovácsy Zsombor ügyvéd és egészségügyi szakjogász szerint pedig az, hogy egy orvos, aki magánpraxist is folytat, a betegét kivizsgálja, aztán elviszi abba kórházba műteni, ahol egyébként dolgozik, ott megműti a kórház felszerelésével, majd a beavatkozást, amellett, hogy a beteggel kifizetteti, az OEP is kifizeti. Ráadásul a saját betegeket sokszor a várólistákon is kedvezőbb helyre rakják.

Ez a fajta maszekolás gyakorlatilag minden területre jellemző, talán egyedül a privát fogorvosok és az „eszköztelen” orvosok – pszichológusok, pszichiáterek – magánpraxisára nem. Legyen szó bőrgyógyászatról, nőgyógyászatról, kardiológiáról, belgyógyászatról, gasztroenterológiáról vagy szinte bármi más magánrendelésről, amint egy laborvizsgálatra, vagy pláne műszeres beavatkozásra kerül a sor, adódik a megoldás: majd a közkórház megcsinálja. Ahogy egy névtelenséget kérő szakértőnk fogalmazott: belopjuk a beteget, kilopjuk a műszert.

 


 

Hogyan lehet az átalakítást véghezvinni?

 

Az általunk megkérdezett szakértők egyetértenek abban, hogy a teljes szétválasztás csak fokozatosan és nagyon sok plusz forrás mellett lehetséges, illetve hogy vannak olyan szolgáltatások, mint az egyágyas szobák, amelyeket érdemes lenne továbbra is hagyni a kórházaknak. Már csak azért is, mert ezek miatt érdekeltek maradnak a kórházak a fejlesztésben. Kovácsy szerint az is fontos lenne, hogy az OEP tisztázza, mire költ. Most például van olyan kórház, ahol nincs WIFI, olyan is, ahol van, de fizetni kell érte, és akad, ahol van, de nem kell érte fizetni. De nemcsak a WIFI-elérés jelent különbséget, hanem többek között a gyógyszerek és a kötszerek is.

 


 

Miért pont ezt vette elő a politika?

„Az egészségügy nem üzlet” – Orbán Viktor pár héttel ezelőtti kijelentését látják többen is Zombor Gábor mostani bejelentése mögött. Kovácsy Zsombor szerint az is magyarázat lehet, hogy az emberek látják az egészségügy nyomorát, de mellette ott van a magánbetegek részlege; mindenkinek nyilvánvaló, mennyire leromlott a közfinanszírozási rendszer. Másrészt a különválasztás oka az is lehet, hogy a kormány így akar piacot teremteni magánbefektetőknek. A finanszírozás szétválasztásával tisztább lesz nekik a terep, a fizetős páciensek ellátásában pedig az állami kórházak sem lesznek a magántőke riválisai.

Ha teljesen szétszedik a két finanszírozási formát, akkor kérdéses, mi lesz az olyan kórházi részlegekkel, mint a korábban már említett Uzsoki VIP-szolgáltatásai. Sinkó Eszter szerint valahogy a kórház biztos elkülönítené magából vagy bérbe adná a fizetős részleget, de ezzel szemben felmerül az, hogy az adópénzekből épült, majd felújított részleg a köztulajdonban levő felszerelésével hogyan adható ki.

Összességében szerinte az lenne a cél, hogy a kórházakban egységes szintnek, színvonalnak, adminisztrációnak, finanszírozásnak kellene lennie. Egyes magánszolgáltatásokat hagyni kéne a kórházaknak, de csak úgy, hogy az ne menjen a közellátás rovására.

Péteri János, a GKI-EKI kutatója azt mondja, a drasztikus szétválasztásra adható első, zsigeri reakciója az, hogy ezzel most tényleg megtörténhet a társadalom egészségügyi ellátásának „kettészakítása”. Eddig is húzták az egészségügyi rendszert sokféle érdekek, sokfelé, de a közegészségügy, közfinanszírozás volt a kiindulópont, minden más ellátás és a magánfinanszírozás azt egészítette ki (igaz, az ellátások terén az utóbbi időben, főként a várakozási idők növekedése miatt, sok esetben pótolta is).

Péteri szerint ez fordulat az eddigi várakozásokhoz képest, amelyek inkább afelé mutattak, hogy egyszer majd értelmesen és hatékonyan kombinálják a magán- és állami forrásokat a betegellátásban. Például úgy, hogy – a jó külföldi, esetleg a németországi gyakorlatot – átvéve valamiféle, a közfinanszírozás dominanciájára támaszkodó, osztott finanszírozási modell jön létre.

 


 

Ha a magánellátással és magánfinanszírozással alakuló szimbiózis meghiúsul, akkor a világ ugyan leegyszerűsödik, de szegényebb is lesz

 


 

 

- mondja a kutató, aki a fekete- vagy szürkegazdaság erősödésétől is tart. Szerinte akinek van pénze, az a magánellátást fogja igénybe venni, és nem lesz érdekelt abban, hogy tb-járulékot fizessen, hiszen a járulékából olyan szolgáltatásokat finanszíroznak, amelyek fenntartásához nem fűződik érdeke. Kevesebb járulék fog befolyni (a járulék-terhek növelése nem járható út), és az sem látszik, hogy akkor honnan érkezne több pénz az állami egészségügybe.

 


 

Fotó: MTI/MTVA / Marjai János

A magánellátás is drágább lesz

 

A magánegészségügy helyzetének alakulása sem egyértelmű. Nem lehet azt mondani, hogy jobban megéri majd oda befektetni, bár ebben a szektorban jó üzletet lát még maga a kormány is, hiszen a magánszektornak hiteleket ígért az államtitkár. De a magán-egészségügyi szolgáltatások iránti kereslet akár csökkenhet is, ugyanis valószínű, hogy a magánszolgáltatások drágulnának, hiszen minden infrastruktúrát, műszert, berendezést az államival párhuzamosan újra ki kellene építeni. Kérdéses az is, hogy tudnak-e majd a biztosítók a jelenleginél jelentősen nagyobb keresletet támasztani, hiszen kevesebben tudnak majd a dráguló szolgáltatások miatt magasabb egészségbiztosítási díjra áldozni.

Egyelőre tehát inkább kérdések vannak, és annak reménye, hogy, ahogy Zombor Gábor ígérte, lesz szakmai egyeztetés.

A Semmelweis Egyetem a sajtóból értesült

"A Semmelweis Egyetem a sajtóból értesült a magán-egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó tervekről" - írták érdeklődésünkre. Mivel még nem ismertek a szabályozás pontos részletei, információ hiányában nem tudni, mindez érinti-e a Semmelweis Kft. működését, ha igen, milyen módon. A Kft. egyébként csak magánszolgáltatásban lát el betegeket, OEP finanszírozása nincs. A járóbeteg-ellátást térben és/vagy időben elkülönítetten végzi az egyetem közfinanszírozott ellátásaitól. "Ígéretet kaptunk kormányzati egyeztetésre, várjuk ennek időpontját" - tették hozzá.

http://vs.hu/gazdasag/osszes/senki-nem-erti-mit-akarnak-az-egeszseguggyel-1031#!s12

 

 

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://offforever.blog.hu/api/trackback/id/tr16855955

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása