Most komolyan, mindent fel kell falni, tönkre tenni? Valóban az a hatalom szerepe, hogy mindenki minket utáljon vagy rajtunk nevesen, és ellepje a világot a kisemmizett magyarok hada? Hazudott a hatalom, megváltoztatva és eltitkolva céljait a választások előtt, hogy barátainak még több helyet szerezzen és több pénzt csatornázhasson feléjük?
Az állam többet kér a maga fenntartására, oktatásra alig költ
Magára jóval többet, oktatásra kevesebbet költ az állam jövőre. Lázár gigaminisztériuma óriási pénzzel játszik. A jövedelempótló támogatásból élők negyedét, pár tízezer embert jövőre közmunkára kényszerítik, a segélyek egy részét az önkormányzatok fogják elbírálni. Az önkormányzatokat arra bátorítja a kormány, hogy találjanak ki helyi adókat. Hogyan harcol az adócsalókkal a NAV, ha csökkentik a büdzséjét?
Visszatetszőnek tűnik, hogy a jövő évi költségvetés a kormány gazdaságpolitikájának fő vonásai között említi a bürokráciacsökkentést, eközben az állam sokkal többet fog költeni saját magára. Az állami működési funkciókra – minisztériumok, kormányhivatalok, önkormányzatok működtetésére, bíróságokra, honvédelemre – az ideinél csaknem 230 milliárd forinttal, közel 10 százalékkal jut több jövőre.
Az állam működtetésére szánt plusz százmilliárdoknak egyszerű a magyarázata: a rendőrségnél, honvédségnél év közepén elindul az életpályamodell, nyomban 30 százalékos béremeléssel, és folytatódik a tanárok keresetnövelése is.
Az már kevésbé magyarázható meg, miért lesz nagyvonalú a pénznyelő MÁV-val a kormány. Közösségi közlekedésre az ideinél pár milliárd forinttal többet, 190 milliárdot szánnak, és a korábbi évekről elmaradt restanciát is igyekeznek pótolni, ezen felül pedig durván 30 milliárd forintnyi adósságot is átvállal az állam a MÁV-tól.
Önkormányzat: adóztass!
Eközben aztán lesz pár húsbavágó tehernövelés is. Jön a szappanadó (szappanokra, parfümökre, művirágra is bevezetik a termékdíjat), ami a harmadával, 18 milliárd forinttal dobja meg a termékdíjból várt bevételt. Ami igen fájhat a fuvarosoknak, az e-útdíjból idén 133 milliárdot remélt a kabinet, jövőre már hajszál híján 170 milliárdot, és jön 35 milliárdos teherként az időalapú útdíj is. Az internetadóból 25 milliárddal számolnak.
Máshol adókiengedés is lesz, de ez csak apró tétel. A házasságot kötőknek jár havonta 5 ezer forint. (Az adócsomagról itt és itt írtunk részletesen.)
Reklámadóból jövőre 6 milliárdot remélnek, pedig idén még 8-10 milliárdos volt a terv.
A költségvetési törvényjavaslatból kiderül, hogy már jövőre közmunkába terelik a most jövedelempótló támogatást kapó 187 ezer ember egynegyedét. Idén havonta 200 ezer embert foglalkoztatnak a közmunkaprogram keretében, jövőre pár tízezer emberrel akarnak többet. De a segélyezési politika átfazonírozását jelzi az is, hogy a rendszeres szociális segély a mai formájában megszűnik, jövőre már nem a központi kormányzat folyósítja, hanem a helyismereti előnyben levő önkormányzatok ítélik meg ezt az apanázst. Azok az önkormányzatok, amelyektől a kormány kimondva is azt várja, töltsék meg tartalommal azt a jövő évi adócsomagban levő lehetőséget, hogy adóztassanak bátrabban, mint idén (2015-ben kivethetnek bármire adót, amelyet a központ nem adóztat).
Tömi magát az állam
Az állam jövőre, mint írtuk, sokkal többet költ magára. Az állam működtetésére összesen 2633 milliárd forintot fogunk költeni, és ezt a pénzt például arra fizetjük ki, hogy működjön a parlament, a minisztériumok, a hivatalok (például az adóhatóság, a vám- és pénzügyőrség, az állami vagyonkezelés), a külügy.
Az állam gazdasági tevékenységének kiadásait még a működésénél is nagyobb mértékben növeli a kormány jövőre. Több mint 390 milliárd forinttal többet fogunk költeni az állam gazdasági funkciójára. A közlekedésre mintegy 140 milliárddal, környezetvédelemre több mint 90 milliárddal magasabb lesz a kiadásunk.
Ezek az állam legfontosabb kiadásai - Nagyobb méretért kattintson ide!
Az államháztartási kiadások idén és jövőre
Brutális kiadáscsökkentés az oktatásban
A jóléti kiadásokat viszont csökkenti a kormány: összességében alig ad rájuk többet, mint idén, így reálértéken kisebb lesz a jóléti büdzsé.
A legnagyobb vesztes az oktatás lesz: 126 milliárddal kevesebb pénzt kap, mint idén. Ez azt jelenti, hogy reálértéken az oktatási rendszernek 2015-ben közel 10 százalékkal kevesebből kell kijönnie, mint 2014-ben. Az oktatási rendszerben a felsőfokú oktatási intézmények támogatásának kivételével mindenütt – az alap-, a középfokú, és az egyéb oktatási intézményekben is – komoly kiadáscsökkentés lesz. A középfokú oktatás kiadáscsökkentése döbbenetes mértékű: az idei évhez képest 24,5 százalékkal, 68 milliárd forinttal csökken a középiskolákra szánt állami költés. A felsőoktatási intézmények viszont többet kapnak 26 milliárddal, mint idén, ez háromszor annyi emelés, mintha csak az idei értéken tartaná a kormány a támogatásukat.
Az egészségügy jövőre összességében megint kap egy kisebb kiadáscsökkentést. Persze vegyes a kép: a rendelői, orvosi, fogorvosi ellátásra szánt kiadás közel 34 százalékkal (36 milliárd forinttal) csökken az idei évhez képest, miközben a kórházak 55 milliárddal többet kapnak. A háziorvosi és gyermekorvosi szolgálat kiadásait viszont csak enyhe mértékben, de emeli a kormány (mindössze 3 milliárd forinttal).
Romlik a szociális védelem
A táppénz, az anyasági és a rokkantsági ellátások jövőre kevesebbet fognak érni, mint idén, ugyanis a kormány forintban alig emeli a juttatások összegét, így az infláció miatt az 2015-ben még kevesebb dologra lesznek elegendőek.
A nyugdíjakkal viszont biztosra akar menni a kormány, és az idősek megint kapnak egy reálnyugdíj-emelést (mint ahogyan idén és tavaly is): bár csak 1,8 százalékos inflációval számol az NGM jövőre, a nyugdíjak értékét 2 százalékkal emeli a költségvetési javaslat szerint.
A munkanélküli ellátásokra szánt kiadások jövőre megugranak, több mint 20 százalékkal, 40 milliárd forinttal többet költ ezekre a kormány, mint idén. A családi pótlékok viszont 24 milliárddal csökkennek, a szociális juttatások pedig összesen 93 milliárddal. Utóbbi jelentős, 20 százalékos kiadáscsökkenés.
Lázár sok feladathoz sok pénzt kap
A költségvetés legnagyobb nyertese a Miniszterelnökség, a minisztérium büdzséje 572 százalékkal nő. Ez annak köszönhető, hogy sok olyan terület kerül át a Lázár János vezette tárcához, amely korábban más minisztériumok alá tartozott (ilyen például a kormányhivatalok, járási intézményrendszer áthelyezése). Ezzel párhuzamosan a már csak igazságügyi minisztériumként működő tárca büdzséje töredékére csökkent. A hvg.hu ebben a korábbi cikkében írt arról, mely területek futnak majd be a Lázár irányításával működő minisztériumhoz.
A következő nyertes a Külgazdasági és Külügyminisztérium, ugyanakkor is a feladatok átcsoportosítása játszik ebben szerepet. A Szijjártó Péter vezette tárca például megkapta a Balassi Intézet és az Eximbank felügyeletét is. Az Eximbank 18 milliárd forintos tőkejuttatást kap, ennyi jutott az export felpörgetéséért felelős pénzintézetnek tavaly is. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor a Nemzetgazdasági Minisztérium büdzséje is csökkent.
Így változnak a minisztériumok és más fejezetek támogatásai - Nagyobb méretért kattintson ide!
Minisztériumok és költségvetési fejezetek idei és jövő évi támogatása
Jelentős plusszal indulhat a Belügyminisztérium is. A rendőrség 14 milliárd forinttal kap többet, mint tavaly (254 milliárdot), de a katasztrófavédelem is több mint egymilliárddal többre számíthat (52,7 milliárd). De a büntetés végrehajtásra is 4 milliárddal több jut.
Kiemelendő még a Fekete György vezette Magyar Művészeti Akadémia is, az intézmény 15 százalékkal több pénzből gazdálkodhat jövőre, mint idén.
A költségvetés nagy vesztese az Országgyűlés fejezet. Ennek ugyanakkor az a fő oka, hogy kiesik a Kossuth tér rekonstrukciójára tavaly még elkülönített 17 milliárd forint. A Földművelésügyi Minisztérium több mint 15 százalékkal kevesebb pénzzel kalkulálhat jövőre, ám itt bizonyos uniós programok kifutása játszik szerepet. Az adócsalókat üldözni hivatott (bár ebbéli feladatának hatékony ellátását illetően kételyek támadtak az elmúlt egy évben) Nemzeti Adó- és Vámhivatal büdzséje 700 millióval csökken.
http://hvg.hu/gazdasag/20141030_2015_os_koltsegvetes
Látványosan megváltozott, mi fontos az Orbán-kormánynak
Ma lényegesen kevesebbet költ az állam az idősekre, az egészségügyi ellátásra, oktatásra és a rászorulókra is, mint 2010-ben. Négy év távlatából eléggé eltolódtak a költségvetésből kiolvasható hangsúlyok.
A kormány csütörtökön benyújtotta a 2015-ös költségvetés tervezetét, a főbb számokat itt találja. Az adatokból jól látszik, hogy elmúlt négy évben látványosan megcsapolta az Orbán-kormány a jóléti kiadásokat az állam egyéb tevékenységeinek a javára. 2010-ben még a rendelkezésére álló összes jövedelem 61,5 százalékát költötte nyugdíjra, egészségügyre, oktatásra és munkanélküliségi ellátásokra, miközben 38,5 százalék ment el más területekre.
A most benyújtott 2015-ös költségvetésben 56,6% kontra 43,4% százalék szerepel, ami azt jelenti, hogy jövőre tovább nő az az összeg, amit a jóléti kiadások rovására, például a (közúti) közlekedés fenntartásában betöltött állami szerepek, valamint a törvényhozás és végrehajtó szervezetek finanszírozására költenek el. Ábránkon megnézheti, hogy a nyugdíjrendszer, az egészségügy vagy az oktatás mennyivel kevesebből gazdálkodhat, mint 2010-ben.
http://vs.hu/gazdasag/osszes/latvanyosan-megvaltozott-mi-a-fontos-az-orban-kormanynak-1030#!s6
Ha részletesebb bontásban vizsgáljuk meg a kiadásokat, akkor a következő fontos megállapításokat tehetjük:
- a működési funkciókon belül a törvényhozó és végrehajtó szervek 830 milliárd forintot költhetnek jövőre, ami 90 milliárd forinttal magasabb az idei terveknél
- a pénzügyi és költségvetési tervékenységekre 454 milliárd forint mehet,ami 76 milliárddal magasabb az idei előirányzatnál
- érdekes ugyanakkor, hogy védelmi célú kiadások jövőre 217 milliárd forintra rúgnak majd az idei évre tervezett 213 milliárd forint után és a 2013-as 225 milliárd forintos teljesülés után. Mindez azt is jelenti, hogy a kormány egy lépéssel sem kerül közelebb a NATO felé vállalt kötelezettség teljesítéséhez.
- rendvédelemre és közbiztonságra több mehet a 2014-es tervhez képest
- a jóléti kiadások összesen 122 milliárd forinttal növekedhetnek a tervek szerint
- ezen belül az oktatási célú kiadások csupán 13 milliárd forinttal növekednek és az összes támogatás elmarad a 2013-as tényleges adattól, a felsőfokú oktatás alig 1 milliárddal
- az egészségügy 79 milliárd forinttal kap többet, mint az idei tervben, azonban még így sem éri el a 2013-as kiadási szintet
- ezen belül a kórházak jelentősen több pénzt kapnak (benne van a plusz egyhavi forrás, amit eddig hiányoltak a rendszerből)
- ahogyan a fő számokból is ki lehetett olvasni, a TB és jóléti szolgáltatások összege jövőre csökkenhet: az idei 5162 milliárdos terv után 5151 milliárd szerepel, de ez magasabb, mint a 2013-as tényleges teljesülés
- a táppénz kiadások nem növekednek
- a nyugellátások 3010 milliárd forintra emelkedhetnek az idénre tervezett 2948 milliárd forint után
- a munkanélküli ellátásokat visszanyesi a kormány
- a családi pótlék és gyermekek után járó juttatások összege is csökkenhet közel 4%-kal
- a magyar állam még többet fog költeni gazdasági funkcióinak ellátására
- az energiaellátási feladatok kerete 38 milliárd forintra emelkedik az idei 10 milliárdos terv után
- de több jut lényegesen a közúti közlekedési tevékenységek ellátására is
- távközlés tekintetében szűkmarkú lehet az állam: az idei 26,9 milliárdos terv után jövőre 24,6 milliárdot költhet erre
- a kormány kedvezően látja az államadósság-finanszírozási helyzetet, ugyanis az államadósság-kezeléssel kapcsolatos kiadások 1196 milliárdra csökkenhetnek 1248 milliárd forintról
http://www.portfolio.hu/gazdasag/ezek_az_abrak_mindent_elarulnak_a_kormanyrol.5.205792.html
Továbbra is belőlünk lakmározik az állam
Megismerhettük végre a költségvetést, egy nappal a kormány által a választások miatt meghosszabbított határidő előtt. Amik elsőre szemet szúrtak:
- Lesz internetadó.
- Továbbra is rengeteg pénz, több mint 50 milliárd megy stadionra, és elkezdődik a Paks-II is, amire 28 milliárd megy mitőlünk.
- Még nagyobb lesz, 40 milliárddal 270 milliárdra nő a kormány kedvenc segélyhelyettesítője, a közmunkaprogram.
- Nyoma sincs bürokráciacsökkentésnek.
- Tíz százalékkal visszavágják a szociális kiadásokat, arányában ugyanennyivel kap többet az MMA és az Erzsébet téri ifjúsági központ.
- Az adóhivatal dolgozói milliárdos jutalompénzt kapnak, ha adót szednek.
De nem csak ez fontos. Igazából nincs nagy változás a jövő évi költségvetésben, csak picivel még tovább tolódnak hangsúlyok abba az irányba, amerre már korábban elindult a kormánypárt. Szétadóztatják a fogyasztást, még többet elvesznek a segélyekből, olyan adókedvezményeket adnak, amit csak a jobban élők tudnak kihasználni, és hiába nincs már állítólag válság, válságadókkal szívnak ki tetszőleges mennyiségű pénzt találomra kiválasztott szektorokból. Csak hogy minden mehessen tovább változatlanul.
Fogyasztás adóztatása
A központi kormányzat 10,9 ezer milliárd forintos összes bevételének picivel több, mint 40 százalékát a fogyasztáshoz kapcsolt adókból tervezik beszívni. Ebben csak egy porszem a 25 milliárdos internetadóval kiegészülve 69 milliárdosra hízó távközlési adó.
A nagy részét ennek a világ legsunyibb adója, az áfa adja.
Továbbra is Magyarországon a legnagyobb az áfakulcs a világon, jövőre is marad az orbitálisan magas 27 százalék. Viszont a kormány (talán joggal) bízik benne, hogy hatékonyabban tudja beszedni. Ezért az idei, nagyjából 2900 milliárdra várható bevételhez képest az 1,8 százalékos inflációból és 2,1 százalékos fogyasztásbővülésből adódó számnál jóval erősebben, közel a tizedével akar több áfát kiszívni az ideinél: 3172 milliárd forintot. A fogyasztást terheli még a jövedéki adó (913 milliárd a terv szerint), a tranzakciós illeték (262 milliárd forint), és még néhány másik adó is.
De fogunk egyáltalán ilyen jól keresni? Bár elég komolytalan és propagandisztikus, hogy a költségvetésbe beletették a rezsicsökkentést és a bankelszámoltatást, hiszen ezek egyikének sincs semmi köze ahhoz, hogy a kormány miből vesz el pénzt és mire ad ki. De mindkét dolog arról szól, hogy a kormány menekülésre képtelen nagyvállalatokat kényszerít arra, hogy elkölthető pénzt hagyjanak a fogyasztóknál. Aminek egy részét biztos el is fogják költeni a háztartások. És a kormány maga is hozzájárul a fogyasztás pörgetéséhez a maga eszközeivel, főleg a fegyveres és rendvédelmi dolgozók félévkori 30 százalékos béremelésével, és hogy más ágazatokban dolgozóknak is oszt valamivel többet.
A célja ennek az, hogy a fogyasztásból minél több adóbevétel jöjjön vissza, de lehetőleg inkább ne is költsék el azt a pénzt a háztartások, hanem húzzák meg magukat, és tegyék magyar államkötvénybe. A legfontosabb cél mégiscsak az, hogy a magyar állam, hiába olyan, amilyen, finanszírozható legyen.
Mindent a kereső családoknak
Orbán abból a szempontból soha nem vert át senkit, hogy a jól kereső, lehetőleg minél több gyerekes családosokkal tud azonosulni, és őket is akarja az állami újraelosztás átalakításával előnyösebb helyzetbe hozni a többiekhez képest. A költségvetést is a (bankelszámoltatáson és a rezsicsökkentésen túl) “a család az első” jelmondattal akarja brandelni a kormány.
A vicc az, hogy a magyar családok már eddig is ki voltak tömve pénzzel. A legfrissebb, 2012-es számok szerint így alakultak a magyar jótéti kiadások az európai átlaghoz képest:
A magyar szociális rendszer európai összevetésben
A szociális kiadások cél szerint csoportosítva az európai átlag százalékában
Hiába van tehát az egy főre jutó GDP az európai átlag hatvan százalékán, családra majdnem annyi támogatást költ a magyar állam, mint az európai átlag. A családtámogatás segélyezési formáit (családi pótlék, gyes stb.) ugyan visszavágják, de ennél lényegesen nagyobb adókedvezményeket adnak cserébe – amit csak egy bizonyos jövedelmi szint felett tudnak kihasználni a családok. A többieknek marad a büntető jellegű közmunka.
Legyen minden változatlan
Közhely, hogy a magyar állam iszonyatosan rossz hatékonysággal költi el azt a rengeteg pénzt, amit kiszív a gazdaságból. Semmi nem is történik, hogy ez változzon. Így néznek ki a magyar állam kiadásai a GDP arányában a régió többi országához képest:
Állami kiadások a GDP százalékában, 2013
A szociális kiadásokból könnyű levágni, mivel ahhoz nem kell semmiféle terv, ezért azt meg is teszi a kormány jó 70 milliárd forinttal. Elvesznek pénzt az önkormányzatoktól, és folytatódik a forráskivonás az oktatásból is. Ahol viszont bonyolultabb beavatkozásra lenne szükség, inkább nem csinálnak semmit, abból nem lehet baj.
Akkora bürokráciacsökkentés lesz, hogy a 2016-ra megígért (na persze) nagy illetékcsökkentő program előtt azért a jövő évre még beterveztek tíz százalékkal több illetékbevételt. És persze felállítanak majd egy bizottságot, amelyik kitalálja majd, hol lehet racionalizálni, a jó csengésű “Államreform Bizottság” elnevezéssel.
Nem állt le a kormány az állami vagyon pumpálásával sem, az idénre tervezett 180 milliárd helyett jövőre már 215 milliárd forintot költhetnek az állami cégek feltőkésítésére, új cégek vásárlására. Ezen túl a Beruházási Alap keretében további 186 milliárd forint megy el olyan célokra, mint új focistadionok építése, kormányépületek (köztük a kormány Várba költözése), és közel harmincmilliárd elköltésével a Paks-II is megindul. És nyilván nincs még vége, hiszen ott van a kormány számára kedves célokra bármikor elszórható 100 milliárd forintos általános tartalék is.
http://444.hu/2014/10/30/tovabbra-is-belolunk-lakmarozik-az-allam/
