He?

Bolondok hajóján : zene mellett, minden "behozott" és magánvélemény, esemény, történet, téma ütközhet az Életről. Szabadon. (Még!) :-DDD

sörcsap nagybaszónak

Miva'?

 

 

És a főd forog tovább!

 

Beszótak:

Esik-e wazze?


Számojjá csapos!

Csúcsra jár a kormányzati korrupció? Avagy a fagyi visszanyalt?

2014.10.30. 08:39 guma

Ha az alábbi hír igaz, akkor a tömör véleményem: ekkora korrupt szakbarbárokat keresni kell a földön!

(A cím gondolatát a Belügyminsztériumból kikért korrupciós tanulmánynak ez a megállapítása adta: "Számos esetben egyébként a közvetlenül nem gazdálkodással  kapcsolatos közhatalmi döntéseknek is gazdasági mozgatórugója van. Erre  jó példa, amikor egy parlamenti képviselő azért kezdeményez törvénymódosítást, hogy az adott szektor szabályozási környezetét az őt pénzelő vállalati csoport érdekében alakítsa át.”).

Megtudtuk: így született az internetadó

Az internetadó is ékes példája annak, hogy a magyarországi vállalatok megpróbálnak együtt élni a nem piacbarát kormányzással. Négy év kormányzás után még mindig él a hit, hogy párbeszéddel, különalkukkal lehet enyhíteni a kormányzás őket sújtó intézkedéseit. Több forrásból származó értesüléseink szerint a kormány eddigi talán legnagyobb politikai ballépése, az internetadó, nem kormányzati fejből pattant ki, hanem az iparág egyik szereplője vetette fel, még ha a vállalati szándék egészen más is volt. A törvényelőkészítést az NGM végezte, a döntést a kormány hozta meg a netadóról, az alapötlet ugyanakkor információink szerint az egyik nagy mobilszolgáltató cégé lehetett, aki ötletekkel segítette a kormányzatot, hogyan tudják növelni a szektorból származó bevételeket. Egészen véletlenül az új adó marginálisan érintheti az ötletadó mobilcéget, miközben szélesebb értemben vett versenytársaikat üzletpolitikájuk teljes átgondolására sarkallhatja.

Világos kormányzati lépések mutatják, hogy a szerintük "extraprofitot rejtegető" szektorokat nagyobb adóval terhelik. A 2015-ös adócsomagban ezért is szerepel az alapkezelőket sújtó pluszteher, az élelmiszer-kereskedelmi adó, és persze nem vezetik ki a bankadót vagy tranzakciós illetéket sem. De ezekről, ha nem is teljes körű és nem is alapos, de valamilyen formájú egyeztetések történtek a kormány és az iparági szereplők (vagy azok egy része) között. Ezzel szemben az internetadó, vagy ahogy virágnyelven az NGM-nél hívják, a távközlési adó kiterjesztése, hatalmas meglepetésként ért mindenkit, vagy legalábbis így nyilatkoznak róla az iparág szereplői. A kifakadásra jó példa az is, ahogyan a Magyar Telekom vezére, Christopher Mattheisen reagált a Portfolio-nak adott interjúban az új adóteher hírére, de információink szerint más szolgáltatónál is tomboltak a bejelentés hírére.

A netadó sokak szerint nullázhatja az előző évek rezsiharcának és banki elszámoltatásának a politikai hasznát a kormánynál, a legtöbb szakértő óriási politikai baklövésnek tartja. A távközlési adó a hangalapú kommunikációra és az sms-ekre vonatkozik, a közműadó pedig a vezetékes hálózattal rendelkező összes szolgáltatókra. A netadó bevezetésének indoka valami olyasmi lehetett, hogy mivel a telefonhívások és szöveges üzenetek a Viber, a WhatsApp, a Facebook Messenger és társai miatt a netre költöznek, ezért érdemes lehet ezt a "távközlési formát" is megadóztatni. Ez visszaköszön az NGM netadós kommunikációjában is. A valóság természetesen teljesen más. Ez a példa is azt mutathatja, hogy ha egy apró hülyeséghógolyót bedobsz a kormányzatnak, az képes kapzsiságában pillanatok alatt lavinává duzzasztani azt.

Nem számít nagy iparági titoknak, hogy a távközlési extra adó eredeti bevezetésekor egyes nagy távközlési cégek méltánytalannak tartották, hogy az adó alapját nem szélesítették ki, a 2 forint per perc (majd később 3 forintra emelt) annyira beégett a kormányzati kommunikációba, hogy abból már nem lehetett kihátrálni. Nyilván folyamatosan történtek erőfeszítések a szektor szereplői részéről, hogy kevésbé torzító és méltányosabb megoldást találjanak hasonló bevételi szint mellett. Az már csak a kormányzati kompetenciát dicséri, hogy az eredeti célkitűzések közül semmi nem teljesült, csak ismét megtalálni vélték a plusz milliárdokat a szektor zsebében. Információink szerint a bevételnövelés lehetséges módjairól az NGM az egyik nagy mobilszolgáltatót kérdezhette meg, aki ősi magyar rossz szokás szerint ötletviharba keveredett. Az ötletvihar eredményei olyan javaslatok lehettek, amelyek neki versenyelőnyt (vagy ha úgy tetszik, kisebb versenyhátrányt) jelentettek. Innen eredhet az adatforgalom alapú adó ötlete. Az alábbi táblázatból is kitűnik, hogy a három nagy mobilszolgáltató közül kettő mobilinternet-szolgáltatásban erős, de relatíve kicsi netes adatforgalommal rendelkezik, hiszen csak mobilnetes forgalma van. Úgy tudjuk, hogy mivel a netadóból leírható a társasági adó (nem kell kétszer megfizetni), ezért egyiküknek egy fillérnyi pluszterhet sem jelentene, ha bevezetnék.

Arról, hogy az egyes szolgáltatók mekkora vezetékes netes adatforgalmat bonyolítanak, nincs nyilvánosan elérhető adat. Ellenben az NMHH augusztusi adataiból kiolvasható, hogy melyik szolgáltató hány vezetékes internetes előfizetéssel rendelkezik, a januári mobilnetes adatokból pedig az, hogy mekkora mobilnet-forgalom bonyolódott náluk. Piaci pletykákból még annyit lehet sejteni, hogy a Diginek az egyik legnagyobb az adatforgalma, egyes becslések szerint napi 100 millió forintos adót kellene fizetniük sapka nélkül.

Megtudtuk: így született az internetadó

Mivel senki nem méri azt, hogy a netforgalom mekkora részét teszi ki viberezés, skype-ozás vagy whatsappozás, ezért azt találhatták ki az NGM-nél, hogy a teljes netes forgalmat kell akkor megadóztatni. Az viszont teljesen érthetetlen és a szakmai munkát minősíti, hogy senki sem tudta az NGM-nél hogy mekkora a netes adatforgalom. Még a forgalomadatokat is csak a benyújtás másnapján kérték be az NFM-től, ezért bakizhatott ilyen hatalmasat a gazdasági tárca. Így érthető, hogyan kerültek olyan kapitális hibák a törvénybe, hogy a bevétel nagyságrendjét sem találták el. Minden esetre fontos megjegyezni, hogy a távközlési cégek egységesen tiltakoztak a netadó ellen.

Az internetadó a magyar gazdaságpolitika egységnyi erőfeszítéssel elért legnagyobb hibája. Az ellenőrizetlen lobbizás, a sajátos magyar törvényalkotási folyamat, ami az NGM látványos bénázásával párosult, vezetett oda, hogy a Fidesz-kormányzás legnagyobb felháborodást kiváltó adózási intézkedése megszületett. A lobbizás ebben az esetben "sikeres" volt, ugyanakkor, ha az internetadót elfogadják, az alapvetően változtatja meg a magyar távközlési cégek jövőbeli kilátásait. És a miénket is.

http://www.portfolio.hu/vallalatok/it/megtudtuk_igy_szuletett_az_internetado.1.205679.html

Orbánék egymásra uszítják a szolgáltatókat?

Az összevissza-beszélés és tudatos mellébeszélés jellemzi a kommunikációt az netadó ügyében. A Telekom után most a Telenor a bűnbak.

A netadó valójában az egyik távközlési cég ötlete volt, hiszen azáltal, hogy a társasági adó összegével csökkenthető a befizetett net- sőt a korábbi telefonadó is, egyetlen szolgáltató jár jól - írta tegnap este a Portfolio.

– Több forrásból származó értesüléseink szerint a kormány eddigi talán legnagyobb politikai ballépése, az internetadó, nem kormányzati fejből pattant ki, hanem az iparág egyik szereplője vetette fel, még ha a vállalati szándék egészen más is volt. A törvény előkészítését az NGM végezte, a döntést a kormány hozta meg a netadóról, az alapgondolat ugyanakkor információink szerint az egyik nagy mobilszolgáltató cégé lehetett, aki ötletekkel segítette a kormányzatot, hogyan tudják növelni a szektorból származó bevételeket. Egészen véletlenül az új adó marginálisan érintheti az ötletadó mobilcéget, miközben szélesebb értemben vett versenytársaikat üzletpolitikájuk teljes átgondolására sarkallhatja – írja a cikk.

Orbán Viktor a Deutsche Telekom vezérigazgatójával, Timotheus Höttgesszel ír alá partnerségi együttműködési megállapodást idén februárban
Kurucz Árpád / Népszabadság

A Portfolio által megszellőztetett verziót egyébként már két napja is lehetett hallani, kormánypárti politikusok, sőt, miniszterek is suttogták újságíróknak, valamint az egyik iparági érdekképviseleti szervezet is felhívta rá a sajtó figyelmét. A portfolio.hu nem írta le, de az iparágban tudni lehet: a három mobilcég közül egyedül a Telenor fizet társasági adót, két versenytársának csak számított társasági adó szerepel a bevallásaiban, de azt beruházási- és más adókedvezményekkel csökkentik. Ez alapján logikus lehet az érv, hogy az internetadó a Telenornak nem fáj.

A helyes megfogalmazás azonban az, hogy nekik, hívják fel a figyelmünket az iparágat pénzügyileg ismerő szakemberek, egyelőre nem jelent pluszterhet. Fájni fáj, hiszen pont az olyan értéknövelt szolgáltatásaikat nyírja ki, amibe igen sokat fektettek az elmúlt időben a szektor cégei, s amelyektől bevételre is számítanak: például a zenei- és videó streaming szolgáltatások.

Ráadásul, az adócsökkentés is csak egy átmeneti lehetőség. Mivel dinamikusan nő a mobilnet-előfizetések száma és a mobilnet-forgalom, várható, hogy jó pár hónapon, esetleg egy éven belül már akkorára nő az adatforgalom a Telenornál is, hogy fizetniük kell az internetadót. Lehet, hogy sokkal kevesebbet, mint a többieknek, de fizetni kell. Mindeközben pedig az internetadó tönkreteszi a piacukat, rontja a befektetéseik jövedelmezőségét. A formál logika alapján tehát nincs olyan érv, amely alapján egy iparági szakember ilyet javasolna.

Van olyan szakértőnk is, aki viszont felveti: az, hogy ez a társaságiadó-jóváírásos kedvezmény egyáltalán felmerült a törvénytervezetben, arra utal, hogy volt egyeztetés a tárca és a cég(ek) között, hiszen a nemzetgazdasági tárcánál puszta jóindulatból nemigen merül fel bárkiben, hogy egy cég adófizetési kötelezettségét csökkentsék.Ugyanakkor több szolgáltató korábbi nyilvános kommunikációja alapján ez az egyeztetés sejthetően az arányosabb közteherviselésről, valamint az adóelkerülő OTT szolgáltatók (Viber, Google, Facebook, stb.) EU által is szorgalmazott, adófizetésbe való bevonásának lehetőségéről szólhatott.

Van olyan, az ügyet ismerő forrásunk is, aki felhívja a figyelmet: a netadó ötlete már hetekkel ezelőtt felmerülhetett, s a társasági adóval való csökkentésének lehetősége származhat teljesen más forrásból is, annak ellenére, hogy végül mégiscsak egy javaslatban öltött testet. Ez pedig lehetett az NGM ötlete is, amely annyit bizonyosan látott, hogy az iparág cégei által fizetett társasági adó nagysága között komoly különbség van. Van, amelyik alig fizet a kedvezmények miatt, más pedig milliárdokat. S lehet kormányzati cél, hogy ösztönözzék a társasági adó fizetését.

A kormány bejelentése után, a sötétben tapogatózva az iparági emberek még a Magyar Telekomot emlegették, mint az intézkedés haszonélvezőjét, mondván, a kormány és a Telekom között köttettek olyan üzletek, amelyek képesek ellensúlyozni az adót. Ez a verzió is megdőlt néhány nap alatt. Kérdés, mikor derül ki, hogy valójában a Vodafone adott tanácsot a kormánynak.

És tavaly novemberben a Telenornál, amikor is beruházásokat sürgetett
És tavaly novemberben a Telenornál, amikor beruházásokra szólított fel
Reviczky Zsolt / Népszabadság

Egyébként kiderült az is: a Magyar Telekom tulajdonosainál is kiverte a biztosítékot hír, tegnap pedig a cég vezérigazgatója keményen be is szólt a kormánynak, amelynek van egy olyan üzenete, hogy nem tekintik magukra nézve kötelezőnek azokat a beruházásokat, amelyet a kormánnyal kötött stratégiai partnerség keretében vállaltak.

Minthogy senkinél nincs a bölcsek köve, igazságot tenni nem lehet. Iparági emberek felhívták a figyelmünket arra, jelen pillanatban a kormánynak politikailag két fontos célja lehet az internetadóval kapcsolatban. Ha erős a szándék a bevezetésére, akkor meg kell törni az iparág cégeinek minden eddiginél keményebb összetartását, erre pedig jó eszköz a szektor nagy szereplőinek összeugrasztása. A másik kommunikációs cél pedig – bár a kormánypárt politikusok eddigi megszólalásai alapján ez szinte felesleges – az ötlet áttolása másra, hogy ha már ilyen felháborodást váltott ki a dolog, végül minél kevesebb hulljon vissza a kormánypártra.

Kormányoldalon egyébként teljes a kommunikációs káosz. Kovács Zoltán nemzetközi kormányszóvivő a ZDF Heute Journal című esti híradójában az internetadó elleni keddi tüntetéssel kapcsolatban arról beszélt, hogy azért akarja bevezetni az adót, hogy be tudja tartani az EU által elvárt 3 százalék alatti költségvetési hiányt. Ez a költségvetési szempont eddig nem volt ismert, s meglehetősen rossz üzenetet küld a piacoknak.

Az netadó legfurább magyarázatát eddig Szájer Józsefnek köszönhettük, aki úgy vélekedett: „Azt állítani, ami itt az elmúlt napokban elhangzott, hogy az internetadó az internetezés elleni támadás, az butaság, mert akkor az, hogy nem ingyen kapjuk az élelmiszert, az az evés szabadsága elleni támadás."

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője hétfőn a parlamentben annak a reményének adott hangot, hogy az adó az internet elterjesztését fogja segíteni. Részletekbe nem bocsátkozott.

http://nol.hu/gazdasag/a-fidesz-leszalamizna-az-internetes-iparagat-1495493

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://offforever.blog.hu/api/trackback/id/tr536846227

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

látjátok feleim szümtükkel 2014.10.31. 10:43:30

Szerintem nincs ebben az új adó ötletben semmi különös, csak az, hogy a termelésből nem folyik be több adó, viszont a kormány annyit vagy többet akar költeni, mint eddig. Az adókiterjesztés konkért oka pedig, hogy nem mer radikálisan hozzá nyúlni a köstségvetés csökkenthető tételeihez ( pl. közintézmények létszáma, stadijonyépítések stb. ) mert az a haverok érdekeit sértheti, vagy a nép haragját vonhatja maga után ( nem a CÖF-re gondoltam:D ). Itt még láttak "adózatlan" pénzt, haver sem sok mozog erre, ezért gondolták, ez a terület még lerabolható. No itt futottak lyukra, mert a fiatalok értékrendjében a net fontosabb helyen van, mint a kormányéban a haverok. Ennyi.

Ja, meg a fiatalok nem akarnak határok közé záródni, és ezt magam sem pártolom, meg gondolom sok korombéli sem, illetve a fiatalok szülei, nagyszülei sem.

A kettő együtt meg természetesen kiveri a biztosítékot. Úgy fidesz módra, mint a vizitdíj.:D
süti beállítások módosítása