He?

Bolondok hajóján : zene mellett, minden "behozott" és magánvélemény, esemény, történet, téma ütközhet az Életről. Szabadon. (Még!) :-DDD

sörcsap nagybaszónak

Miva'?

 

 

És a főd forog tovább!

 

Beszótak:

Esik-e wazze?


Számojjá csapos!

A munkából nem lehet megélni?! A magyar bérek

2014.10.27. 08:04 guma

Lehetséges, hogy tudatos "népirtás" a cél, a szociálpolitika és a munkaerő kizsákmányolás segítségével? 30%-a az országnak hogyan, miért lett "menthetetlen" szegénységbe taszítva?

Meghökkentő számok Magyarországról - Már a létminimumot elérő fizetésért is harcolni kell

Az elmúlt években, főleg a válság hatására kialakult és szélesedett a dolgozói szegénység Magyarországon: mintegy egymillió olyan munkavállaló van, aki a KSH által számított létminimum alatti összeget visz haza 8 órás, teljes állású munkával.

Bár a főbb makrogazdasági számokat tekintve Magyarország mostanában jobban teljesít - a kormány is sűrűn büszkélkedik olyanokkal, hogy a foglalkoztatási rátánk soha nem látott szinteken van, a munkanélküliség milyen alacsony, sőt a közmunkaprogramok révén is egyre többen jutnak munkához, nem beszélve a kormány által bejelentett béremelésekről, életpályamodellek bevezetéséről. Pénteken, október 17-én, a szegénység elleni küzdelem világnapján, azt is megtudhattunk Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkártól - aki a szegénység világnapja alkalmából az ország egyik legszegényebb városrészében, a György-telepen tartott sajtótájékoztatót -, hogy a kormányzat elkötelezett az iránt, hogy elérje: Magyarországon ne legyen olyan család, amely nyomorban tengődik. Az államtitkár szavai megnyugtatóan hangozhatnak, egy, a magyarországi bérezés helyzetéről szóló összeállítás ugyanakkor azt mutatja, hogy bőven lenne min javítani.

A legálisan járó bérek nagysága ugyanis akár 1 millió ember esetében sem érik el a létminimum szintjét - derül ki egy, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSZSZ) háttéranyagából, amelyet a kormányzatnak is megküldtek figyelemfelhívás céljából. Ez azt jelenti, hogy a mintegy 4 millió munkavállaló negyede olyan bért visz haza, amely a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által számított összeg szerint még arra sem elegendő, hogy a XXI. századi minimális igényeknek megfelelő életet biztosítsa. Ez a tendecia a háttéranyag szerint az elmúlt években, főleg a gazdasági válság hatására jelentősen felgyorsult fel, vagyis kialakult és szélesedett a dolgozói szegénység.

3,3 millióan élnek szegénységben
Az Eurostat előzetes adatai szerint egy év alatt, 2013-ra 100 ezerrel nőtt a szegénységben és kirekesztésben élők száma, a magyarok harmadának havi 65 ezer forintja sincs. A világgazdasági válság kitörése óta, vagyis az elmúlt öt évben, folyamatosan nőtt a szegénység Magyarországon. A válság kitörésekor még "csak" 2,8 millióan éltek szegénységben, 2013-ban már 3,3 millióan éltek szegénységben és társadalmi kirekesztésben Magyarországon. Mint ismert az előzetes tervek szerint szeptemberben jelentek volna meg a magyarországi átfogó szegénységi és kirekesztési statisztikáknak, de a Központi Statisztikai Hivatal elhalasztotta az elemzés kiadását "emberi erőforrás hatékonyságra és költségtakarékosságra" hivatkozva.

A magyar bérrendszer ugyanis egy kétpúpú tevére hasonlít, ahol az egyik "púp" a minimálbér és annak környéke, a másik az átlagbér környéke. A szakszervezeti tömörülés szerint ez a munkaerőpiac szétszakítottságát mutatja. Az ideális ugyanis egy harang alakú bérrendszer lenne a szakszervezetek szerint, amelynek a csúcsa az átlagbér.

Nőtt a bruttó átlagkereset
Egy év alatt 2,9 százalékkal nőttek az átlagkeresetek a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, a költségvetési intézmények és a nonprofit szervezetek körében - derült ki a KSH legutóbb közzé tett adataiból. Eszerint 2014. január-augusztusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 234 600 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 249 600, míg a költségvetési intézményeknél 206 600 forintot kerestek. A nem közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottak bruttó keresete a nemzetgazdaságban átlagosan 246 400, a vállalkozásoknál 251 000, a költségvetésben dolgozóké 237 000, a nonprofit szervezeteknél pedig 227 600 forint volt. A közfoglalkoztatottak átlagosan 78 000 forintot kerestek.

Csak három megye

A NAV adatai szerint 2013-ban a személyi jövedelemadó-bevallások alapján készített statisztika szerint Budapesten körülbelül bruttó 230 ezer forint volt az átlagjövedelem, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében bruttó 132 ezer forint, ami azt is jelenti, hogy az ország legkeletibb megyéjében, átlagosan a létminimumnál is kevesebbet vittek haza a keresettel rendelkezők - emeli ki a MaSZSZ háttéranyaga, amelyből az is kiderül, a főváros mellett a 19-ből mindössze négy megye van, amelyekben az átlag felett van a bruttó kereset.

A NAV 2013-as SZJA statisztikája alapján az átlagkeresetek
kék oszlop: a megye, vagy főváros átlaga
piros oszlop: az országos átlagbér
Forrás: MaSZSZ

 Megyei felbontásban nagy szóródás mutatkozik az adott megyében a törvényi minimumot keresők arányának megoszlásában. A két véglet - Komárom-Esztergom (14,4 százalék) és Zala megye (31,6 százalék) - között 17,2 százalékpontos különbség van. Ez a szakszervezetek szerint azt mutatja, hogy egyes megyékben nagy számban jelentek meg olyan foglalkoztatók, amelyek nem igényelnek kvalifikált munkaerőt. Ez pedig bizonyos térségek számára a tömeges dolgozói szegénységet jelenti - teszi hozzá a háttéranyag.

Törvényi minimumot keresők aránya megyei bontásban
megye minimálbért és garantált bérminimumot kapók aránya
Zala 31,6
Bács-Kiskun 30,9
Jász-Nagykun-Szolnok 28,4
Somogy 28,4
Hajdú-Bihar 28,2
Szabolcs-Szatmár-Bereg 27,3
Tolna 25,5
Veszprém 25,2
Borsod-Abaúj-Zemplén 25,2
Nógrád 24,7
Heves 23,7
Csongrád 23,6
Békés 23,2
Baranya 22,9
Vas 22,2
Pest 21,0
Győr-Moson-Sopron 20,6
Fejér 17,5
Budapest 16,9
Komárom-Esztergom 14,4
Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal adatai alapján

 

Szegénység a közszférában

A közszférában sem jó a helyet. Az elmúlt hat évben a közszolgálati keresetek reálértéke drasztikusan csökkent - főleg amiatt, hogy a bértarifák hat éve változatlanok, valamint mert megszűnt a 13. havi juttatás, jutalmazásra nincs forrás és jelentősen csökkentek - vagy végképp megvonták - a béren kívüli juttatásokat. Ennek eredőjeként egy meglehetősen lesújtó kép alakult ki: a közszférában dolgozó mintegy 660-680 ezer alkalmazottnak több mint negyede (28,4 százaléka) nem a reá irányadó illetménytábla szerinti fizetést kapja, hanem közel 40 ezer fő a minimálbért (nettó 66 483 forintot), illetve 145-150 ezer fő fizetése - függetlenül a képzettségtől és a szolgálati időtől - a szakmunkás bérminimummal (nettó 77 290 forint) egyenlő.

A közszolgálati munkavállalók több mint 50 százalékának (körülbelül 350 ezer főnek) 2010 óta változatlan a nominális nettó keresete. 2011-től pedig a személyi jövedelemadó változása (az adójóváírás kivezetése) miatt a bruttó 243 ezer forintnál kevesebb illetménnyel rendelkezők számára - a fizetésük négy évvel ezelőtti nominális összegének megtartása érdekében - bérkompenzációt kell fizetni.

A helyzet tarthatatlanságát mutatja a szakszervezetek szerint, hogy például a bentlakásos, nem kórházi ellátásban és a szociális ellátásban dolgozók több mint 60 százaléka (!) a legkisebb törvényes bérnek megfelelő jövedelmet visz haza. Számukra minden emelés a minimálbéren és a garantált bérminimumon azonnali jövedelemnövekedést okoz. Amennyiben viszont csak a fizetési osztályokat nézzük, akkor 150 ezer közalkalmazott kevesebbet keresne, mint a minimálbér (!), ami azt mutatja az elemzés szerint, hogy ebben a formában nem jó a bértábla, idejét múlt.

A jövedelmi helyzet alakulása - illetményrendszer
A közalkalmazotti fizetési osztályok első fizetési fokozata szerinti garantált illetmények havi összege forintban, valamint a fizetési fokozatokhoz tartozó legkisebb szorzószámok 2014-ben
pirossal jelölve: azok a kategóriák, ahol pótlékok, és kiegészítések nélkül a minimálbér alatt keresne a közalkalmazott
sárgával jelölve: azok a kategóriák, ahol pótlékok, és kiegészítések nélkül a garantált bérminimum alatt keresne a közalkalmazott
Forrás: MKKSZ

Miért alacsonyak a bérek?

Egy piacgazdaságban az államnak is van eszközrendszere arra, hogy nyomást gyakoroljon a bérrendszerre - jegyzi meg a háttéranyag. Jelenleg Magyarországon az állam munkáltatóként határozza alkalmazottainak bérét, amit három területen szabályoz.

  • Az egyik a közmunkások köre, ahol a minimálbérnél alacsonyabb bérezési szintet határoztak meg. Ez nyilvánvalóan lefele nyomja a béreket a vállalkozói szektor azon részében is, akik kapcsolódási területekkel bírnak a közfoglalkoztatással - jegyzi meg a szakszervezeti háttéranyag.
  • A másik kört a közalkalmazottak jelentik, akiknek a bérét törvények szabályozzák. Az állam ebben a körben a szakszervezetek szerint elindulhatna a béremelések felé, és ezzel indirekt módon rászorítaná a versenyszférát is a béremelésekre. Az elmúlt évek tapasztalata azonban azt mutatja, hogy minden konvergenciaprogram állandó eleme volt a bérbefagyasztás a közszférában, és csak néhány kiválasztott területen történt lokális bérrendezés (oktatás, egészségügy, szociális terület) - emeli ki a dokumentum.
  • A harmadik kört azok a vállalatok jelentik, ahol az állam a tulajdonos, és így meghatározhatja a bérszínvonalat. Itt még erősebben érvényesíthetné az állam a versenyszféra irányába is a bérfelhajtó szerepét.

A nagyon alacsony bérszínvonalat Magyarországon a szakszervezetek szerint az eredményezi, hogy az elmúlt években az állam munkáltatóként mindhárom fronton visszafogta a bérnövekedést, ami találkozott a munkáltatók rövid távú igényeivel.

Elrugaszkodott "követelések"?

A szakszervezetek által megfogalmazott célok is árulkodóak a magyar helyzet drámaiságáról. A MaSZSZ - a dokumentum szerint - egyetért azzal az Európai Szakszervezeti Szövetség kezdeményezéssel, hogy "Európának a bérekre úgy kell tekintenie, mint a növekedés forrására és az árstabilitás oszlopára. (...) A reálbérek jelentős növekedésére van szükség ahhoz, hogy a gazdaságot erős növekedési pályára sikerüljön állítani és a fizetőképes keresletet növelni lehessen." Ezt az elvet kellene érvényesíteni Magyarországon is a szakszervezetek szerint, amelyet viszont csak úgy lehet elérni, ha mindenki számára átlátható, középtávú és garanciákkal övezett bérfelzárkóztatási programot fogadnak el az érintett felek.

Ezek után viszont a megfogalmazott cél így szól: "önkritikusan be kell látnunk, hogy nem olyan célokat kell kitűzni, mint a nyugati bérszínvonal elérése, hanem ennél elsőre talán kevésbé ambiciózus, de a mindennapok szempontjából érthetőbb elvárást. Ez pedig legyen az, hogy a bérfelzárkóztatási program végére minden teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozó annyi keresettel rendelkezzen, amely minimálisan eléri a létminimum szintjét." A MaSZSZ  javaslatai olyan elemeket tartalmaznak, amelyek alapján 2018-ig bevezetett bérpolitikai intézkedésekkel érnék el azt a szintet, hogy minden teljes munkaidőben dolgozó legalább a létminimumnak megfelelő összeget vihesse haza.

A MaSZSZ ajánlatai
  • egységesíteni kell a minimálbér és a közfoglalkoztatotti bér összegét;
  • meg kell őrizni a minimálbér és a garantált bérminimum közötti arányt
  • jelenleg a nettó minimálbér összege (gyermekek után járó adókedvezmény nélkül) a létminimum értéknek a 76%-a. Ennek a távolságnak a fokozatos közelítésére van szükség, hogy 2018-ban a két összeg közötti távolság nullára csökkenjen
  • a minimálbér emelésének hatását végig kell vezetni a közalkalmazotti rendszeren. Természetesen ágazati életpálya modellek ezen felül további emeléseket kell, hogy eredményezzenek főképpen a munkaerőhiánnyal küszködő területeken
  • ezzel együtt az államnak vállalnia kell, hogy minden évben legalább a minimálbér emelésének megfelelő mértékékű általános béremelést hajt végre az állami vállalatoknál.

Ennél a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) követelései sem sokkal forradalmibbak; az övék is mindössze annyiról szól, hogy a közszférában például legyen hároméves bérmegállapodás, amelynek célja az lenne, hogy 2017-re valamennyi közszolgálati munkavállaló reálkeresete érje el a 2008-as (!) szintet.

Az MKKSZ által javasolt hároméves bérmegállapodás fő tételei:
  • általános - mindenkit érintő - bérrendezés 2015. január 1-től
  • Minimálbérhez kötött alsó bérhatáros közszolgálati illetményrendszer kidolgozása
  • Életpályarendszerek bevezetésének folytatása (egészségügy, szociális közszolgálati, kulturális)
  • Az életpálya és a nyugdíjrendszer összehangolása
  • Egységes közszolgálati cafeteria
  • A túlmunka díjazásának egységes rendszere

Jön az államreform - Ez lesz a megoldás?

Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter a szerdai (október 22.) a kormányülésen született döntéseket ismertetve bejelentette, hogy a kormány belevág az államreformba: a vállalkozások megkönnyítését, a bürokrácia csökkentését és közszolgák létszámának csökkentését tűzték ki célul. Mint Lázár elmondta, Magyarországon az állami közszolgák aránya 22 százalék, ami uniós mércével mérve nagyon magas, egymillióan kapnak fizetést az államtól, ami a kormány szerint felülvizsgálatra szorul. Arra az újságírói kérdésre viszont, hogy hány százalék lenne az ideális, nem válaszolt, mint mondta, a létszámleépítés kapcsán konkrét számokról nem esett szó a kormányülésen.

Lázár arról is beszélt, hogy 2015. július elsejével a fegyveres testületeknél - honvédség, rendőrség, NAV - jelentős béremelés lesz, 2016 júliusában pedig elkészül a közszolgálati életpályamodell is.

Szintén szerdai sajtóértesülés volt, hogy a leépítést a Külügyminisztériumban kezdik, a hónap végén 220-an kapják meg a felmondásukat.

http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/meghokkento_szamok_magyarorszagrol_mar_a_letminimumot_elero_fizetesert_is_harcolni_kell.588202.html

 

12 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://offforever.blog.hu/api/trackback/id/tr426834591

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

maxval birca hozzászóló · http://bircahang.org 2014.10.27. 08:06:29

A világ 90 %-án nem elég az átlagbér a nyugati életszínvonalhoz, ez tény.

dr. jenőke (jenőke) 2014.10.27. 16:16:34

Megfogott ez a mondatod: "Magyarországon ne legyen olyan család, amely nyomorban tengődik."

Régi, fájó emléket kavart fel.
KISZ-titkár voltam rövid ideig egy viszonylag nagy vállaltnál a hetvenes évek közepén. A helyi párt-szerkentyű kiadta a jelszót: fiatalítani!
Lelkesen (fiatal voltam) elkezdtem beszervezni a 25-30 éves korosztályt. Senki nem lépett be.
Támadt egy ötletem, és összehívtam a vezetőséget.
Javaslatomra kizártuk a az alapszervi párttitkárt (ötvenéves volt) és ezzel valamivel több, mint három évvel javult a kiszesek átlaga.
A többit nem írom le, rémálom.
Végül tisztázódott: matematikailag igazam van, politikailag megbízhatatlan vagyok.
Ennyit a matematika igazságáról.

dr. jenőke (jenőke) 2014.10.27. 16:20:26

Vissza a kiindulási ponthoz: "Magyarországon ne legyen olyan család, amely nyomorban tengődik."

A példámból látszik, hogy vannak extrém megoldások.
Lehet, hogy kétszer kettő az négy, de politikailag lehet nulla is, vagy akár öt is.

CsekklisztNo.10Reloaded 2014.10.27. 16:43:40

@dr. jenőke (jenőke):
KISZ titkár voltál? Ne is folytatsd Jenőke: egy világ omlott össze bennem:-))
Én is az akartam lenni, de csak úttörő őrvezető lettem! Rohadt mákos!!!

CsekklisztNo.10Reloaded 2014.10.27. 16:47:48

@dr. jenőke (jenőke):
Qurva jó sztori!!!
Mint tanárunk is mondta volt a Közgázon, ő statisztikával mindent be tud bizonyítani és az ellenkezőjét is!

Hol tartottunk, szegénység? Komolyan nem bírok róla már hallani, pedig valakinek ott fent szembe kéne néznie ezzel a kérdéssel, mert csak ujra és ujra ujra termelődik.

jaegtoer 2014.10.27. 17:35:43

Köszönöm szépen, hogy szeneltél ennek a fontos témának helyet, teret és ezt a nyilvánosságot.

A jelenlegi bérrendszer ellentmondásainak jó része -már többször leírtam- arra vezethető vissza, hogy a magyar munkaadók többsége állami segédlettel folyamatosan meglopja a munkavállalókat, miközben folytonosan egymásra mutogatnak és törvényesen kiloptak az országból 242 mrd dollárt offshore paradicsomokba.
Az előzmények azonban 1951-1952-ig visszanyúlnak, sőt...
1945 előtt sem volt kánaán a kies Kárpát-medencében, már amennyiben 3 millió koldus országáról írtak anno, illetve mintha 3 millióan tántorogtak volna ki Amerikába.
Erre jött a két háború.
Aztán 1951-ben az általános ár- és bérrendezés amelynek súlyos örökségét a szocializmus 'vívmányaival*' terhelten sikerült átmenteni az új rendszerbe is, amely az elitnek valóban elhozta a kánaánt de a népességet folyamatosan azzal hülyítették, hogy nem elég hatékony a termelés, cserearány romlás van és begyűrűzés, (meg kutyafasza,teszem hozzá) de senki nem válaszolt még arra a végtelenül egyszerű kérdésre, hogy mindezekre tekintettel miből kerekedett ki az a 242 mrd dolláros offshore vagyon amelyről oly diszkréten és egységesen hallgat a magyar politikai és gazdasági elit.

*a pejoratív szóhasználat nyilván nem értendő a létbiztonság 'szavatolására' mint a széleskörű -ám ki nem érdemelt szociális juttatásokra, amelyek érdekében olyan értékromboló és túlméretezett központi újraelosztást alkalmaztak, mely egyrészt teljesen eltorzította:

1) az 'egészséges' bérrendszert, és
2) munkavállalói, illetve a munkaadói mentalitást Magyarországon 1990-re.

Egy valamit azonban feltétel nélkül el kell ismerni. Ez pedig nem más, mint az, hogy a honfoglalás óta a korrupció folyamatosan és növekvő mértékben fejlődött.

dr. jenőke (jenőke) 2014.10.27. 18:25:05

@jaegtoer:

Lássuk akkor az első mutyit!

Kund fia Kusid köszöntötte Szvatoplukot és népe nevében, átadta ajándékát: Árpád vezér ménesének leggyönyörűbb példányát. Cserébe egy kulacs vizet kértek a Dunából, egy marék földet és egy kis füvet a mezőkről. Szvatopluk nagy örömmel örvendezett, azt hitte ugyanis, parasztok jöttek, hogy megműveljék az ő földjét; ezért a követet kegyelmesen bocsátotta el.
Kusid pedig a Duna vizéből kulacsát megtöltötte, perje fűvel tömlőjét megrakta, aztán fekete földből rögöket vett fel, azzal az övéihez visszatért.
Árpád vezér a hét vezérrel Pannóniába bejött, de nem mint vendég, hanem mint a föld jogos örököse és birtokosa, és ezt üzente Szvatopluknak:
- Árpád és vitézei neked azt mondják, hogy azon a földön, amelyet tőled megvettek, tovább semmiképpen se maradj. A földedet lovon, a füvedet féken, a vizedet nyergen megvették, és te szegénységed meg kapzsiságod miatt a földet, a füvet és a vizet nekik átadtad.

guma 2014.10.28. 04:47:50

@maxval birca hozzászóló: ennyire hülye nem lehetsz! tudod itt az a menthetetlen, hogy a 80.as évek életszínvonalának is csak integethet lassan a többség,ó.

guma 2014.10.28. 04:55:32

@dr. jenőke (jenőke): :)

nem hittem volna, hogy hasonló dolgokat megléptünk...
az a különbség, hogy én mindig kultur vonalon nyomultam, ezért nem vettek akkor sem komolyan ha a pártirodára (műsor összeállítás miatt) adj istennel köszöntem be...

guma 2014.10.28. 05:37:45

@jaegtoer:

tudod, mindig is megdöbbentett az, mennyire nem "általános" helyzetet, hanem az egymás pénztárcájában való turkálás volt a vezérelv...

nem a meló és nem az abban nyújtott teljesítmény volt a mérvadó. ezért simán behódoltak mindig a pont regnáló párt vezérszólamainak. ebben csúcsokat döntöttek...
és a hiánygazdaság meg teljessé tette az erkölcsi fejlődést és a rendszer "bomlasztását". vittek haza mindent amihez csak értek, kiegészítve a fizút.

tehát csak igazat tudok adni, hogy a korrupció minden érában csak színesedett és fejlődött.

@dr. jenőke (jenőke): első mutyija irányt mutatott kis és nagy embernek, hogy okosban tiéd lehet a "világ".
süti beállítások módosítása