Miért jutott az elmúlt pár év eszembe? Tegnap jöt egy újabb adócunami ami senkit és semmit nem kímél! Gyönyörű lesz ahogy pl sampon, szappan, papír, stb mellett az internetet is megadóztatják! (Az önkormányzatok meg szabad kezet kaptak és amin nincs adó azt "megfejhetik". Talán a macskára, gyümölcsfára vagy a széked lábára is adót vetnek ki?)
Mindenki kiakadt Orbánék ötletén
Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) felszólítja a kormányt, hogy vonja vissza az internetadóval kapcsolatos javaslatát, mert az akadályozná az internet magyarországi terjedését. http://figyelo.hu/cikkek/411092-rovidhir---internetado---informatikai-szovetseg--vonja-vissza-a-kormany-a-javaslatat
Egyszer látni kellene a tételes elszámolást, hogy hova került a 2010 óta bevezetett adók bevétele. Ez azért is lenne illendő mert 2010-ig fennen hirdették, hogy mindenre van pénz csak a szocik ellopják!. Ha ez így van akkor ez a számtalan adó hova került, hiszen sosem látott mélypontra zuhant az ország minden mérhető téren valamint akkora fülest kaptunk amerikától állami korrupció miatt, amire nem volt még példa szövetségesek közt... Teljesen egyet értek Tóta W írásával:
Bűnözőknek nem adózunk
Na nehogy már a körözött bűnöző szedjen internetadót!
http://hvg.hu/w/20141022_Bunozoknek_nem_adozunk
Számtalan új közteher 2010 óta, pl ezeket ismertük meg és még a MANYUP pénz 3000 milliárdja is közös kasszába került...
2010-ben bevezetett adók:
- Bankadó
- Energetikai különadó
- Kereskedelmi láncok különadó
- Távközlési- és telekommunikációs különadó
- Végkielégítések 98 %-os különadója
A Fidesz választási ígéretei közül az adórendszer átalakítására vonatkozó tervek kétségkívül világosak voltak: Orbán Viktor a kampányban és azt megelőzően is azonnali és nagyarányú adócsökkentésről, illetve az adórendszer egyszerűsítéséről beszélt. A Policy Solutions ezért évekre lebontva összegyűjtötte a 2010 tavasza óta bevezetett új adókat, járulékokat és egyéb új közterheket. Bár új adók már a kormányzás első hónapjaiban is megjelentek, 2012-re azonban végképp lemondhatunk az egyszerűsítés vágyáról: az Orbán-kormány idén eddig 17, a kormányzása kezdete óta pedig összesen 28 új közterhet vetett ki vagy jelentett be későbbi bevezetéssel.
Ha az adózás rendjének egyszerűsítése szempontjából vizsgáljuk a Fidesz kormányzását, 2010-re még egészen korrekt évként fogunk visszaemlékezni – legalábbis a jelenlegihez képest mindenképpen. A Fidesz valóban bevezette a kampányban ígért egykulcsos adót, amellyel valamelyest egyszerűsödött az adórendszer. Igaz, ennek társadalmi ára az volt, hogy az alacsonyabb jövedelműek szegényebbek, a jobban keresők gazdagabbak lettek, amit még a családi adózás sem volt képes teljesen kompenzálni. A válságadók kivetése meglepő intézkedés volt ugyan, de azok viszonylag gyors kivezetését ígérte a kormány. Összességében 2010-ben nem bonyolódott jelentősen az adórendszer a korábbi évekhez képest.
2011-ben bevezetett adók :
- Népegészségügyi termékadó (chipsadó)
- Kommersz szeszek büntetőadója
- Külföldi rendszámú autók adója
- Játékgép adó
- Dízel adó
- Energiaellátók jövedelem adójának fenntartása
A helyzet nagymértékben megváltozott 2011-re. Ekkor indult meg ugyanis az a folyamat, hogy a Fidesz az adórendszeren keresztül próbál visszaszorítani bizonyos társadalmi viselkedésformákat. Elgondolkodtató ugyanakkor az, hogy mennyire van összhangban az alkoholfogyasztás, a dohányzás vagy az egészségtelen ételek fogyasztáscsökkenésének célkitűzése azzal, hogy közben a költségvetésbe be van tervezve a változatlan mértékű fogyasztásból fakadó bevétel-növekedés. Magyarul: a kormány azt mondja, a cigaretta vagy a kommersz szeszek árának megemelésére egészségügyi okokból van szükség, miközben azzal számol, hogy az emberek ugyanannyit (vagy csak minimálisan kevesebbet) fogyasztanak majd, csak többet fizetnek érte.
2012-ben bevezetett vagy bejelentett adó:
- Baleseti adó
- Burkolt ingatlanadó önkormányzati szinten
- Ingatlanspekulációs adó
- Kamarai regisztrációs hozzájárulás
- Szociális hozzájárulási adó
- Nyugdíjadó
- Online szerencsejáték adó
- Pornóadó
- Igazgatási szolgáltatási pótdíj
- Katasztrófavédelmi hozzájárulás
- Pénzügyi tranzakciós adó
- Egységes biztosítási adó
- Távközlési szolgáltatási adó (mobiladó)
- Közmű adó
- Fordított általános forgalmi adó a mezőgazdaságban
- E-útdíj emelt szintű indítása
- Személyforgalmi behajtási díj („dugódíj”)
- Élelmiszerlánc-felügyeleti díj
- 27 %-os ÁFA KIMARADT!
2012-re minden túlzás nélkül lenullázta a kormány minden addigi adózásegyszerűsítési törekvését. A 17 bevezetett vagy későbbi hatályba lépéssel már idén bejelentett adónem között van népnevelő szándékú (pornóadó), egyszerű bevételnövelés (mobiladó) és az uniós irányelveket feltehetően sértő „adó adója” (pénzügyi tranzakciós adó).
2010-ben a Fidesz az adórendszer radikális egyszerűsítését ígérte. 2011-ben – már tizenegy új adónem bevezetése után – Gíró-Szász András kormányszóvivő az adórendszer „további egyszerűsítését” nevezte meg a kormány céljaként, és újabb ígéretet tett ennek megvalósítására. Mindezek ellenére a Fidesz 2012-ben eddig 17, 2010 óta összesen 28 új terhet vetett ki. Természetesen szűntek is meg időközben adónemek, rövid áttekintésünkben azonban kizárólag azokra az intézkedésekre koncentráltunk, amelyek kifejezetten a Fidesz eredeti ígéretével szemben hatottak. Ugyanígy a már létező adónemek egyszerű emelésének összegzésétől is eltekintettünk.
Ha a Fidesz hitt is valaha az egyszerű és átlátható adórendszerben – illetve abban, hogy mindez majd növeli az adózási kedvet, és az emberek inkább befizetik az adót trükközés helyett –, mára ezt különböző költségvetési kényszerek biztosan felülírták. És 2014-ig még a Széll Kálmán Terv 3.0 és a Széll Kálmán Terv 4.0 hátra van…
http://elemzoblog.hvg.hu/2012/05/12/huszonnyolc-uj-kozteher-2010-ota/
Azt nem tudom, hogy a „KATA” és a „KIVA” is ide sorolható-e????
– adójóváírás megszüntetése
– béren kívüli juttatás drasztikus csökkentése (az adható 18.000 Ft-ról 11.250, ill. 5000 Ft-ra)
– cafeteria megadóztatása
– munkavállalói járulékok emelése
– 32 ezer fő elbocsátása a közszférából
– a foglalkoztatottak számának növelése utáni adókedvezmények megszüntetése
– reprezentációs és üzleti ajándékok utáni adókötelezettség
– cégautóadó emelése
– egyszerűsített vállalkozói adó 30%-ról 37%-ra emelése
– kötelező kamarai tagság (regisztráció fedőnévvel) 5000 Ft éves tagdíjjal
– ÁFA-emelés 25%-ról 27%-ra
– illetékemelések
– a termőföldből átminősített ingatlanok értékesítéséből származó 20% feletti többlet 48%-kal adózik
– az ingatlanadó de facto bevezetése (kommunális adó)
– az ebek és lovak kötelező chipezése
– a „chipsadó” bevezetése
– a „chipsadó” emelése, majd kiterjesztése (pl. a gyümölcsízekre 500 Ft/kg)
– szeszesital jövedékiadó-emelése
– dohányáruk jövedékiadó-emelése
– környezetvédelmi termékdíj bevezetése, majd emelése
– üzemanyagok jövedéki adójának emelése („ha kormányra kerülünk, csökkenteni fogjuk az üzemanyagok jövedéki adóját”)
– bioetanol jövedéki adójának 75%-os emelése
– autógáz jövedéki adójának 100%-os emelése
– az autópálya-használat minimumának négy napról tíz napra történő emelése – áremeléssel
– baleseti adó bevezetése (természetesen ez az állami autókra nem vonatkozik!)
– a táppénz lecsökkentése (kórház 60-ról 50%, táppénz 70-ről 60%)
– 30 napi táppénz után időarányos szabadság csökkentése
– a rokkantak ellátásának csökkentése, ill. megvonása
– a szociális öntemetés bevezetése
– szociális hozzájárulási adó bevezetése
– elektronikus útdíj bevezetése (sok fuvarozó számára az eddig fizetett útdíj a többszörösére
emelkedett)
– közművezeték-adó
– a magánszemélyek kommunális adója adótárgyanként 12.000 Ft-ról 17.000 Ft-ra emelhető
– kaszinóbezárás, majd újranyitás bennfentes feltételekkel
– bírósági eljárásokkal kapcsolatos illetékek drasztikus emelése
– banki tranzakciós díj emelése, „csekkadó” – tranzakciós adó megduplázása 3 ezrelékről 6 ezrelékre
– betéti kamatok után 6%-os „egészségügyi” hozzájárulás bevezetése
– telekommunikációs adó
– „cégadatok kötelező frissítése”-adó. Cégenként 20–50 ezer forint között + ált. forg. adó
– pénztárgépek cseréje 100+150.000 Ft/pénztárgép, plusz havi 2-3 ezer Ft NAV-val való állandó kapcsolat
– nyugdíjaskedvezmény részleges megvonása a távolsági buszokon és gyorsvonatokon
– közmunkások nettó 61.000 forintos fizetésének 49.000-re csökkentése
– munkanélküli-segély időtartamának 270-ről 90 napra csökkentése, szociális segély összegének 28.000-ről 22.000-re csökkentése
– egyetemi és főiskolai támogatások drasztikus csökkentése
– a Munka Törvénykönyvének átírása a munkavállalók számára hátrányos feltételekkel
– pedagógusok munkaidejének de facto meghosszabbítása
– tandíj de facto bevezetése
– asztmás gyerekek emelt összegű családi pótlékának megvonása
– mozgássérültek közlekedési támogatásának visszavágása
– egészségügyi járulék emelése
– adójóváírás megszüntetése
– béren kívüli juttatás drasztikus csökkentése (az adható 18.000 Ft-ról 11.250, ill. 5000 Ft-ra)
– cafeteria megadóztatása
– munkavállalói járulékok emelése
– 32 ezer fő elbocsátása a közszférából
– a foglalkoztatottak számának növelése utáni adókedvezmények megszüntetése
– reprezentációs és üzleti ajándékok utáni adókötelezettség
– cégautóadó emelése
– egyszerűsített vállalkozói adó 30%-ról 37%-ra emelése
– kötelező kamarai tagság (regisztráció fedőnévvel) 5000 Ft éves tagdíjjal
– ÁFA-emelés 25%-ról 27%-ra
– illetékemelések
– a termőföldből átminősített ingatlanok értékesítéséből származó 20% feletti többlet 48%-kal adózik
– az ingatlanadó de facto bevezetése (kommunális adó)
– az ebek és lovak kötelező chipezése
– a „chipsadó” bevezetése
– a „chipsadó” emelése, majd kiterjesztése (pl. a gyümölcsízekre 500 Ft/kg)
– szeszesital jövedékiadó-emelése
– dohányáruk jövedékiadó-emelése
– környezetvédelmi termékdíj bevezetése, majd emelése
– üzemanyagok jövedéki adójának emelése („ha kormányra kerülünk, csökkenteni fogjuk az üzemanyagok jövedéki adóját”)
– bioetanol jövedéki adójának 75%-os emelése
– autógáz jövedéki adójának 100%-os emelése
– az autópálya-használat minimumának négy napról tíz napra történő emelése – áremeléssel
– baleseti adó bevezetése (természetesen ez az állami autókra nem vonatkozik!)
– a táppénz lecsökkentése (kórház 60-ról 50%, táppénz 70-ről 60%)
– 30 napi táppénz után időarányos szabadság csökkentése
– a rokkantak ellátásának csökkentése, ill. megvonása
– a szociális öntemetés bevezetése
– szociális hozzájárulási adó bevezetése
– elektronikus útdíj bevezetése (sok fuvarozó számára az eddig fizetett útdíj a többszörösére
emelkedett)
– közművezeték-adó
– a magánszemélyek kommunális adója adótárgyanként 12.000 Ft-ról 17.000 Ft-ra emelhető
– kaszinóbezárás, majd újranyitás bennfentes feltételekkel
– bírósági eljárásokkal kapcsolatos illetékek drasztikus emelése
– banki tranzakciós díj emelése, „csekkadó” – tranzakciós adó megduplázása 3 ezrelékről 6 ezrelékre
– betéti kamatok után 6%-os „egészségügyi” hozzájárulás bevezetése
– telekommunikációs adó
– „cégadatok kötelező frissítése”-adó. Cégenként 20–50 ezer forint között + ált. forg. adó
– pénztárgépek cseréje 100+150.000 Ft/pénztárgép, plusz havi 2-3 ezer Ft NAV-val való állandó kapcsolat
– nyugdíjaskedvezmény részleges megvonása a távolsági buszokon és gyorsvonatokon
– közmunkások nettó 61.000 forintos fizetésének 49.000-re csökkentése
– munkanélküli-segély időtartamának 270-ről 90 napra csökkentése, szociális segély összegének 28.000-ről 22.000-re csökkentése
– egyetemi és főiskolai támogatások drasztikus csökkentése
– a Munka Törvénykönyvének átírása a munkavállalók számára hátrányos feltételekkel
– pedagógusok munkaidejének de facto meghosszabbítása
– tandíj de facto bevezetése
– asztmás gyerekek emelt összegű családi pótlékának megvonása
– mozgássérültek közlekedési támogatásának visszavágása
– egészségügyi járulék emelése
– adójóváírás megszüntetése
– béren kívüli juttatás drasztikus csökkentése (az adható 18.000 Ft-ról 11.250, ill. 5000 Ft-ra)
– cafeteria megadóztatása
– munkavállalói járulékok emelése
– 32 ezer fő elbocsátása a közszférából
– a foglalkoztatottak számának növelése utáni adókedvezmények megszüntetése
– reprezentációs és üzleti ajándékok utáni adókötelezettség
– cégautóadó emelése
– egyszerűsített vállalkozói adó 30%-ról 37%-ra emelése
– kötelező kamarai tagság (regisztráció fedőnévvel) 5000 Ft éves tagdíjjal
– ÁFA-emelés 25%-ról 27%-ra
– illetékemelések
– a termőföldből átminősített ingatlanok értékesítéséből származó 20% feletti többlet 48%-kal adózik
– az ingatlanadó de facto bevezetése (kommunális adó)
– az ebek és lovak kötelező chipezése
– a „chipsadó” bevezetése
– a „chipsadó” emelése, majd kiterjesztése (pl. a gyümölcsízekre 500 Ft/kg)
– szeszesital jövedékiadó-emelése
– dohányáruk jövedékiadó-emelése
– környezetvédelmi termékdíj bevezetése, majd emelése
– üzemanyagok jövedéki adójának emelése („ha kormányra kerülünk, csökkenteni fogjuk az üzemanyagok jövedéki adóját”)
– bioetanol jövedéki adójának 75%-os emelése
– autógáz jövedéki adójának 100%-os emelése
– az autópálya-használat minimumának négy napról tíz napra történő emelése – áremeléssel
– baleseti adó bevezetése (természetesen ez az állami autókra nem vonatkozik!)
– a táppénz lecsökkentése (kórház 60-ról 50%, táppénz 70-ről 60%)
– 30 napi táppénz után időarányos szabadság csökkentése
– a rokkantak ellátásának csökkentése, ill. megvonása
– a szociális öntemetés bevezetése
– szociális hozzájárulási adó bevezetése
– elektronikus útdíj bevezetése (sok fuvarozó számára az eddig fizetett útdíj a többszörösére
emelkedett)
– közművezeték-adó
– a magánszemélyek kommunális adója adótárgyanként 12.000 Ft-ról 17.000 Ft-ra emelhető
– kaszinóbezárás, majd újranyitás bennfentes feltételekkel
– bírósági eljárásokkal kapcsolatos illetékek drasztikus emelése
– banki tranzakciós díj emelése, „csekkadó” – tranzakciós adó megduplázása 3 ezrelékről 6 ezrelékre
– betéti kamatok után 6%-os „egészségügyi” hozzájárulás bevezetése
– telekommunikációs adó
– „cégadatok kötelező frissítése”-adó. Cégenként 20–50 ezer forint között + ált. forg. adó
– pénztárgépek cseréje 100+150.000 Ft/pénztárgép, plusz havi 2-3 ezer Ft NAV-val való állandó kapcsolat
– nyugdíjaskedvezmény részleges megvonása a távolsági buszokon és gyorsvonatokon
– közmunkások nettó 61.000 forintos fizetésének 49.000-re csökkentése
– munkanélküli-segély időtartamának 270-ről 90 napra csökkentése, szociális segély összegének 28.000-ről 22.000-re csökkentése
– egyetemi és főiskolai támogatások drasztikus csökkentése
– a Munka Törvénykönyvének átírása a munkavállalók számára hátrányos feltételekkel
– pedagógusok munkaidejének de facto meghosszabbítása
– tandíj de facto bevezetése
– asztmás gyerekek emelt összegű családi pótlékának megvonása
– mozgássérültek közlekedési támogatásának visszavágása
– egészségügyi járulék emelése
– adójóváírás megszüntetése
– béren kívüli juttatás drasztikus csökkentése (az adható 18.000 Ft-ról 11.250, ill. 5000 Ft-ra)
– cafeteria megadóztatása
– munkavállalói járulékok emelése
– 32 ezer fő elbocsátása a közszférából
– a foglalkoztatottak számának növelése utáni adókedvezmények megszüntetése
– reprezentációs és üzleti ajándékok utáni adókötelezettség
– cégautóadó emelése
– egyszerűsített vállalkozói adó 30%-ról 37%-ra emelése
– kötelező kamarai tagság (regisztráció fedőnévvel) 5000 Ft éves tagdíjjal
– ÁFA-emelés 25%-ról 27%-ra
– illetékemelések
– a termőföldből átminősített ingatlanok értékesítéséből származó 20% feletti többlet 48%-kal adózik
– az ingatlanadó de facto bevezetése (kommunális adó)
– az ebek és lovak kötelező chipezése
– a „chipsadó” bevezetése
– a „chipsadó” emelése, majd kiterjesztése (pl. a gyümölcsízekre 500 Ft/kg)
– szeszesital jövedékiadó-emelése
– dohányáruk jövedékiadó-emelése
– környezetvédelmi termékdíj bevezetése, majd emelése
– üzemanyagok jövedéki adójának emelése („ha kormányra kerülünk, csökkenteni fogjuk az üzemanyagok jövedéki adóját”)
– bioetanol jövedéki adójának 75%-os emelése
– autógáz jövedéki adójának 100%-os emelése
– az autópálya-használat minimumának négy napról tíz napra történő emelése – áremeléssel
– baleseti adó bevezetése (természetesen ez az állami autókra nem vonatkozik!)
– a táppénz lecsökkentése (kórház 60-ról 50%, táppénz 70-ről 60%)
– 30 napi táppénz után időarányos szabadság csökkentése
– a rokkantak ellátásának csökkentése, ill. megvonása
– a szociális öntemetés bevezetése
– szociális hozzájárulási adó bevezetése
– elektronikus útdíj bevezetése (sok fuvarozó számára az eddig fizetett útdíj a többszörösére
emelkedett)
– közművezeték-adó
– a magánszemélyek kommunális adója adótárgyanként 12.000 Ft-ról 17.000 Ft-ra emelhető
– kaszinóbezárás, majd újranyitás bennfentes feltételekkel
– bírósági eljárásokkal kapcsolatos illetékek drasztikus emelése
– banki tranzakciós díj emelése, „csekkadó” – tranzakciós adó megduplázása 3 ezrelékről 6 ezrelékre
– betéti kamatok után 6%-os „egészségügyi” hozzájárulás bevezetése
– telekommunikációs adó
– „cégadatok kötelező frissítése”-adó. Cégenként 20–50 ezer forint között + ált. forg. adó
– pénztárgépek cseréje 100+150.000 Ft/pénztárgép, plusz havi 2-3 ezer Ft NAV-val való állandó kapcsolat
– nyugdíjaskedvezmény részleges megvonása a távolsági buszokon és gyorsvonatokon
– közmunkások nettó 61.000 forintos fizetésének 49.000-re csökkentése
– munkanélküli-segély időtartamának 270-ről 90 napra csökkentése, szociális segély összegének 28.000-ről 22.000-re csökkentése
– egyetemi és főiskolai támogatások drasztikus csökkentése
– a Munka Törvénykönyvének átírása a munkavállalók számára hátrányos feltételekkel
– pedagógusok munkaidejének de facto meghosszabbítása
– tandíj de facto bevezetése
– asztmás gyerekek emelt összegű családi pótlékának megvonása
– mozgássérültek közlekedési támogatásának visszavágása
– egészségügyi járulék emelése
Itt pedig különböző portálok gyűjtése:
Egy morzsa a rezsicsökkentés kormányának adótrükkjeiről:
Mennyivel emelte a gáz árát 2010 óta a Fidesz?
A gáz árának ez évi 10%-os csökkentése valójában 8%-os áremelkedést jelent, és ez még nem minden. 2010 januárja és 2012 januárja között 20,3%-kal nőtt a gáz ára azok számára, akik korábban semmilyen kompenzációra nem voltak jogosultak. Akik pedig a legnagyobb mértékű kompenzációt vehették igénybe 2010 előtt, azok számra a gáz ára 2010 és 2012 között 56%-kal drágult.
Ám úgy tűnik, hogy még a legszegényebbeket sújtó 2010-es 17,2%-os, majd a 2011-es 23,5%-os, végül a 2012-tes 7,9%-os, összességében, a 2010-es árakhoz viszonyítva 56%-os gázáremelést is sikerül a gázszámla csökkentésként kommunikálni az emberek felé.
A táblázatból kiolvasható, hogy a gáz árának 20,3%-os emelése 2010 júliusa és 2012 januárja között nettó jövedelemtől függetlenül mindenkit érintett. Ám minél alacsonyabb volt a család egy főre eső nettó bevétele, annál drasztikusabb volt a gázszámlájukon olvasható összeg emelkedése.
A jelenleg sulykolt rezsicsökkentős kommunikációs trükk lényege, hogy ez a brutális 56%-os áremelkedés csak a szegényebb rétegeket lehetetlenítette el. Az átlagbérnek megfelelő, vagy afölötti jövedelemmel rendelkezőket kevésbé érintette, bár az ő számláikon is meglátszódott a Fidesz-kormány 2010-től három lépcsőben megvalósított gázáremelése.
Az átlagbér fölött keresőknek ráadásul az egykulcsos adó bevezetése miatt a nettó jövedelme is és a gyermekek után járó adókedvezménye is növekedett. Így őket a gáz árának az emelkedése nem lehetetlenítette el úgy, mint azokat a szegényebb rétegeket, akiktől ugyanebben az időszakban, a gáz árának emelése mellett megvonták az adójóváírás lehetőségét.
A második táblázatból az olvasható ki, hogy 2010 óta a tárgyévhez képest a következő évben hány százalékos volt a gáz ára emelésének mértéke.
Ez lenne a 10%-os gázárcsökkentés?
http://napikerdes.postr.hu/mennyivel-emelte-a-gaz-arat-2010-ota-a-fidesz-kormany
Egyben szorítana nagyot Orbán
Orbán Viktor szerdán Brüsszelben arról beszélt, hogy felgyorsítaná Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter három lépésből álló kiigazítócsomagját, hogy Magyarország biztosan kikerüljön az európai túlzottdeficit-eljárás alól. "Ha minden igaz, mire hazaérek, már kézhez kapom az adóemelésekre vonatkozó törvényt is, amely a tranzakciós adót, a bankadót, az energiaadót és egy új reklámadó bevezetését jelentené" - fogalmazott a kormányfő.
Ez jelentős ellépés a csomag korábbi ütemezéstől, hiszen eddig arról volt szó, hogy első lépésben zárolások lesznek az állami intézményrendszerben (a pontos listát és az összegeket itt gyűjtöttük össze), illetve állami beruházásokat függesztenek fel, és csak harmadik lépésként, végső esetben nyúlnak a tranzakciós- és az energiaadóhoz. Az elemzők az első két lépést egyébként is biztosra vették, az igazi újdonság, hogy a kormány újból a különadókhoz nyúl, amit eredetileg inkább csak fenyegetésnek szántak.
Korábban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is fogadkozott, hogy nem akar újabb adókat, ahogy a létező adók további emelését sem tervezi. (A Varga-csomag tervezett költségvetési ütemezését itt mutattuk meg.)
Megszorítva jó a kormányzás
Orbán szerdai bejelentésében a legnagyobb újdonság a reklámadó bevezetése, amiről eddig szó sem volt. A kormányfő jelezte, hogy egyelőre nem eldöntött tény, hogy lesz ilyen - vagy bármilyen más adóemelés -, még a kormányon belül is vita van a kiigazítás későbbre tervezett lépéseinek a felgyorsításáról, de ő személyesen az újabb adóprés támogatói között van.
Utóbbi kijelentés egyáltalán nem meglepő, illetve erősen valószínűsíti, hogy valamilyen új adót vagy adóemelést már az idén is bedobhat a kormány. Eddig az Orbán-kormány minden évében nőttek a vállalatokat terhelő adók, a legnagyobb ugrást pont az idei év jelenti, amikor a céges különadóadó-terhelés a GDP 5,5 százaléka fölé kúszott. Ez 1500 milliárd forint fölötti összadóterhelést jelent a cégeknek (a munkaadó járulékfizetést természetesen nem számoltuk ide).
Az új adók kapcsán több kérdést is küldtünk a Nemzetgazdasági Minisztériumnak. Levelünkre azt a választ kaptuk, hogy "a tárcánál már készülnek az adóváltozásokat megalapozó előterjesztések, azonban a módosítási javaslatok tartalmáról kormánydöntést megelőzően nem áll módunkban részletesebb információt adni."
A sokadik különadó lenne
Vámosi Nagy Szabolcs, az Ernst&Young adószakértője szerint gond nélkül be lehet vezetni a reklámadót, ami egy újabb különadó lenne. "Nem tudok olyan akadályról, ami miatt ezt ne lehetne egy törvénnyel bevezetni a telefonadóhoz vagy az energiaadóhoz hasonlóan."
A kormány egyébként is nagyon szereti a különadókat. Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a 2010-es kormányváltás óta bevezetett, és az utóbbi hónapokban felmerült különadókat.
| Bevezetett és kilátásba helyezett különadók 2010 óta |
| Bevezetett |
| Bankadó |
| Telekomadó |
| Energiaszektor jövedelemadója |
| Kiskereskedelmi szektor különadója |
| Baleseti adó |
| Népegészségügyi termékadó |
| Telefonadó/távközlési adó |
| Biztosítási adó |
| Pénzügyi tranzakciós illeték |
| Közműadó |
| Helyi iparűzési adó szigorítása |
| Kilátásba helyezett |
| Reklámadó |
| Média különadó (az időjárásra) |
| Betétdíj a legtöbb italcsomagolásra |
| forrás: portfolio.hu-gyűjtés |
Vámosi szerint a mai magyar adórendszer alapproblémája az, hogy az szja-t alacsonyan határozták meg, a jobb jövedelműek számára (hiszen az adójóváírás kivezetésével együtt az átlagos és alacsony jövedelműek jártak rosszul). Ezért kevesebb a bevétel szja-ból, amit különadókból próbált beszedni a kormány az elmúlt években. Ezek a különadók adótechnikai értelemben kiválóak, hiszen nagyon olcsón jó hatásfokkal lehet beszedni őket, ugyanakkor az már makrogazdasági aggályokat vet fel, hogy az ország gazdaságát milyen pályára állítja, ha pont a fejlődőképes iparágakat adóztatják.
Időjárásadó újracsomagolva?
Hegedüs Sándor, az RSM DTM adópartnere azt mondta: a kormány februárban dobta be a meteorológiai szolgáltatási díj bevezetését, ami a médiacégek reklámbevételeit terhelte volna egy 0,5 százalékos kulccsal. Hegedüs szerint elképzelhető, hogy most ezt az adót csomagolhatják újra, azzal a különbséggel, hogy a beszedett bevétel immár általános költségvetési célokat szolgálna. Egyes forrásaink szerint a meteorológia államosítása és a sajtótermékekre kivetett sarc ellenérzéseket váltott ki, ezért került le a napirendről.
Bár a kormány tervezetéről nem árult el részleteket Orbán, elképzelhető, hogy a reklámadónál is a már korábban bevált receptet alkalmazzák. Ennek a lényege, hogy nem a cégek eredményét, hanem a bevételeiket adóztatnák meg. Így ugyanis egyáltalán nem számít, hogy egy adott cég vagy ágazat nyereséges vagy nem, hiszen az adó alapja egy rögzített összeg.
Például a bankadó alapja is a bevezetés előtti év mérlegfőösszege volt (amit már nem tudtak kozmetikázni, lerontani a cégek), a tranzakciós adó alapja is a forgalom, ami szintén nem manipulálható, az analógia alapján tehát most praktikusan a szektor teljes árbevételének megadóztatása jöhet szóba. Mindenesetre sok függ majd az egyelőre ismeretlen részletektől, hiszen nagyon sokféleképpen lehet torzítani a piacot egy új adóval.
Legatyásodva
Pedig a magyar médiapiac adó nélkül sincs túl jó állapotban. Tavaly 174 milliárd forintot költöttek itthon a cégek reklámra. Csak hogy érzékeltessük, hogy ez mennyire kevés: a válság előtt 2006-ban 176 milliárd forint volt a reklámköltés, vagyis hat évnyi infláció és visszaesés ellenére sem tudta elérni még a nominális értéket sem a válság előtti szintet tavaly a magyar reklámpiac.
Az alábbi táblázatban csak az elmúlt két év reklámkiadásait (a médiacégek nézőpontjából a reklámbevételeit) gyűjtöttük össze. A költések egy év alatt 3 százalékkal, ötmilliárd forinttal estek, a teljes reklámtorta, amin a médiacégek osztozhattak, 174 milliárd forint volt tavaly.
| Nettó reklámköltések Magyarországon 2011-2012 (milliárd forint) | |||
| Média | 2011 | 2012 | százalékos változás |
| Televízió | 54,9 | 48,7 | -11,3 |
| Sajtó | 41,7 | 37,3 | -10,4 |
| Internet | 28,5 | 33,6 | +18 |
| Direkt Marketing | 30,9 | 30,8 | -0,3 |
| Közterület | 15,2 | 14,3 | -6,2 |
| Ambient | 2,8 | 2,5 | -9,6 |
| Rádió | 4,6 | 6,8 | +47,6* |
| Mozi | 1,02 | 1,08 | +6 |
| Összesen | 179,6 | 174,3 | -2,9 |
| forrás: Magyar Reklámszövetség | |||
| *a nagy arányú növekedést a mérés kiszélesítése okozta | |||
Azt, hogy pontosan milyen típusú cégek lesznek az adó alanyai, csak találgatni lehet. Az adó a tévék, rádiók és internetes újságok mellett akár a kreatív cégekre, a köztéri reklámcégekre vagy a médiaügynökségekre is kiterjedhet, így az adó alapja akár a fenti 174 milliárdos összegnél nagyobb is lehet. Persze ezen a területen – ha az adót nem a tavalyi eredményekre vetik ki – vannak kiskapuk, ezekről keretes írásunkban olvashat bővebben.
Egy névtelenséget kérő forrásunk úgy fogalmazott: nyilván a média nem az a terület, ahol sok külföldi befektetőt és beruházást várunk, de az üzenete ennek a lépésnek is az, hogy nem érdemes ebbe az országba jönni, mert bármelyik szektort bármikor megtalálhatják és megadóztathatják.
A kormányközelieknek is fájna
A kérdés, hogy mely cégeket akarná megadóztatni a kormány, illetve, hogy mégis mi számít tulajdonképpen reklámbevételnek. A reklámadó ötletének megszületése óta eltelt tizenhárom évben ugyanis jócskán megváltozott a média: a display hirdetések, azaz a reklámként azonosítható tévészpotok, köztéri plakátok, vagy éppen bannerek mellett egyre több olyan reklámmegoldás terjedt el, amely összemossa a határokat a tartalom és a hirdetés között.
Ráadásul az új megoldásokhoz igazítva a törvények is engedékenyebbek lettek: kérdés, hogy például egy tévéműsorban feltűnő termékmegjelenítést, vagy helyszínbiztosítást, hogyan áraz be a reklámozó és a médiacég, ha tudják, hogy ha reklámnak nevezik, akkor adózniuk kell utána. Kérdés, hogy mit kezd az együttműködési megállapodásokkal, pr-kapcsolatokkal, vagy éppen a gerillamarkatinggel a reklámtörvény, ahogy az is, hogy például, hogyan akarják megadóztatni a reklámtortából egyre nagyobb szeletet kiharapó külföldi cégeket, a Facebookot, vagy a Google-t. És persze az is kérdés, hogy kit akarnak megadóztatni pontosan: a médiát, vagy a közterületi reklámcégeket, esetleg a a hirdetők és a médiacégek közé ékelődött médiaügynökségeket.
A reklámadó a fenti részletek függvényében fájdalmas lehet akár a kormányhoz valamilyen formában közelálló médiacégeknek is. A közterületi reklámpiacon egyértelműen a Simicska Lajoshoz köthető Mahír a piacvezető. Az egyik legbefolyásosabb médiaügynökség a sok kormányzati kommunikációs tendert is elnyerő IMG, melynek tulajdonosa az első Orbán-kabinet idején Simicska Lajos főnöke volt a Magyar Fejlesztési Banknál. És persze ott vannak a jobboldalhoz köthető lapok, a Heti Választól a Helyi Témáig, a tévécsatornák, mint a HírTv, vagy az EchoTV, esetleg a Nyerges Zsolt érdekeltségébe tartozó egyetlen országos kereskedelmi rádió, a Class FM.
Nem előzmények nélkül
A reklámadó korábban háromszor is felmerült. Először 2000-ben, akkor az írott és az elektronikus sajtó reklámbevételeinek 6 százalékát vette volna el különadóként az állam. De akkor a kormány végül nem támogatta saját képviselőinek ötletét, és a Fidesz végül le is szavazta a javaslatot.
2008-ban az Országos Érdekegyeztető Tanács egyik ülésén a szakszervezetek 3 százalékos reklámadó bevezetését ajánlották a bankok agresszív hitelreklámozása miatt. Ez a javaslat a megrendelő cégektől és a hirdető online sajtótermékektől szedte volna be a plusz milliárdokat, de végül ebből sem lett semmi.
Ahogy a 2010-ben felmerült elképzelésből sem. A választások előtt a Kreatív reklámipari szaklap felkereste a nagy pártokat, hogy mit terveznek a médiaiparral. Akkor egyedül a Jobbik mondta, hogy a reklámadó jó ötlet, bár az LMP és az akkor még tényezőnek számító MDF sem vetette el. Igaz, a Fidesz egyáltalán nem válaszolt a kérdésekre, így arra sem, akarnak-e reklámadót.
Ha a kormány a régi ötletek leporolásából indul ki, és a jól látható tavalyi reklámbevételekre veti ki az új adót, akkor a 174 milliárd forint 3-6 százalékát, évente 5-10 milliárd forintot szedhet be. Mivel az idei költségvetéssel nincs nagy baj, a hiány 3 százalék alatt lehet, amit Brüsszel is elismer, így az új különadót legkorábban a 2014-es évre vethetik ki.
Nem sokat ér a szavuk
Orbán bejelentése a reklámadó mellett a tranzakciós adó emelésére, és a bankadó emelésére is vonatkozott. Előbbire korábban is lehetett számítani - a tranzakciós adóbevételek időarányosan a tervezettnél jóval alacsonyabbak -, de a bankadó emeléséről szó sem volt. Az ügyben megkerestük a Bankszövetség főtitkárát, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ a kérdéseinkre.
Amit tudni lehet, hogy a bankszektornak az elfogadott törvények szerint 144 milliárd forintot kell befizetnie banki különadóként, amelyet bizonyos kedvezményektől eltekintve a 2012-eshez hasonló módon vetnek ki a hitelintézetekre.
Korábban a kormány azt mondta, hogy idén már megfelezik ezt az adót, sőt Orbán tavaly nyáron Ausztriában azt is megígérte, hogy idén január elsejétől teljesen eltörlik a "brutális" bankadót. Ehhez képest minden saját korábbi ígéretüket megszegve először a második Matolcsy-csomagban bemondták, hogy mégse felezik meg, de 2014-től már nem lesz, aztán végül inkább
Most év elején újra meg akartak egyezni a Bankszövetséggel, Cséfalvay államtitkár el is mondta, hogy "a mű elkészült" és végleges az adórendszerünk, ehhez képest lógnak a levegőben az új, tervbe vett intézkedések. A bankszektor komoly veszteséget hozott össze 2010 óta, a magyar bankrendszernek pedig többet ártott a kormány, mint a válság, ami a banki eredményeken is durván meglátszik.<
