He?

Bolondok hajóján : zene mellett, minden "behozott" és magánvélemény, esemény, történet, téma ütközhet az Életről. Szabadon. (Még!) :-DDD

sörcsap nagybaszónak

Miva'?

 

 

És a főd forog tovább!

 

Beszótak:

Esik-e wazze?


Számojjá csapos!

Naptár

november 2019
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30

Ma 4 éve történt... - miért nem az iszapkárosultak kapták meg a segélyt?

2014.10.04. 16:01 guma

Emlékezzünk! A parlagfűirtásra szánt adomány hova ment? Még a civil segítségnyújtást is felülbírálja a kormány? Hol élünk? A Magyar Vöröskereszt egy fillérhez sem jutott - ki döntötte ezt el? Még azt az egyetlen helyet is meghatározta valaki, ahol a lakásberendezéseiket potólhatták... Ki volt akinek ez az embertelen ötlet a fejéből kipattant? Mennyit és ki nyerészkedett így a civil adományokon? ?

Elköltöttek minden pénzt a vörösiszap-alapból

Majdnem három évvel a kolontári vörösiszap-katasztrófa után az utolsó forintig felhasználták azt a több mint kétmilliárd forintot, amit a károsultak megsegítésére adott össze az ország. Bár a helyreállítás költségeinek döntő részét az állam közvetlenül magára vállalta, az adományoknak csak egy kisebb részét adták a károsultak kezébe, inkább közösségi célokra fordították: megújultak iskolák, épült csatorna és formálódik egy új ipari park is.

Kiürítették a 2010-es vörösiszap-katasztrófa károsultjainak támogatására létrehozott Magyar Kármentő Alap (MKA) számláját – közölte a hvg.hu érdeklődésére Kovács Zoltán Veszprém megyei kormánymegbízott. Míg tavaly októberben még 1,13 milliárd forint volt az alapban, idén június végére minden pénzt – összesen 2 269 474 000, azaz kétmilliárd-kétszázhatvankilencmillió-négyszázhetvennégyezer forintot – odaítéltek már a kasszából.

Három évvel ezelőtt, 2010. október 4-én a Magyar Alumínium Zrt. Ajka melletti egyik iszaptározójának gátja átszakadt, és több mint egymillió köbméternyi vörösiszapos zagy ömlött ki, elárasztva Devecsert, Kolontárt és Somlóvásárhelyet. A szerencsétlenségnek tíz halálos áldozata volt, és Devecserben 225, Kolontáron 34, Somlóvásárhelyen pedig két ingatlan lakhatatlanná vált. A pusztítás okozta veszteség több tízmilliárd forintra rúgott, a lebontott házak és az ingóságokban keletkezett károk miatt mintegy négyszáz igényt nyújtottak be a helyiek.

A károsultak megsegítésére létrehozott Magyar Kármentő Alapba mintegy kétmilliárd forint érkezett, ami kamatozott is a bankban. A helyreállítás költségeit – mintegy 38 milliárd forintot – végül jórészt az állam fizette, az MKA forrásai pedig a kormány rendelete szerint közösségi célokra, így a katasztrófában megrongálódott közterületek, közutak helyreállítására, az iszapömlésben érintett térség revitalizációjára fordíthatóak, illetve a települések kérelmei alapján fizethetnek ki belőle összegeket közvetlenül a károsultaknak.

Fotó:

Iskolafelújítás, csatorna, ipari park

Az NKA-t kezelő Kármentő Bizottság összesítése szerint 2010 októbere óta 2 269 474 000 forint segélyt és támogatást ítéltek meg, ezzel gyakorlatilag kiürült a kassza. A Veszprém megyei kormánymegbízott tájékoztatása szerint kétmilliárd-kétszázötvenmillió forintot már ki is fizettek, 255,9 millió forintot közvetlenül a károsultaknak, 1,99 milliárdot pedig „közösségi célokra”. A karmentobizottasag.hu oldalon közzétett összesítés szerint a 2,26 milliárd forintból 1,6 milliárd forint jutott Devecsernek, 411 millió Kolontárnak és 213 millió Somlóvásárhelynek.

Az oldalon elérhető utolsó, június 28-i keltezésű határozat értelmében a bizottság 11,1 millió forintot adott a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Devecseri Szakiskola fejlesztésére és működési feladatainak támogatására. A határozat utal is rá, hogy a már korábban megítélt támogatásokon túl már csak ennyi pénz maradt az alapban. Az önkormányzatnak szeptember 30-ig kell elszámolni a támogatással, vagyis a katasztrófa harmadik évfordulójára elvileg teljesen lezárul a segélyalap története.

A korábbi határozatok is arra utalnak, hogy a helyi intézmények kisebb-nagyobb fejlesztési, felújítási költségeire ment el a közösségi célokra szánt pénz nagyobb része. 15,8 millió forint jutott például a somlóvásárhelyi Széchenyi István Általános Iskola javítására, karbantartására. Kolontáron 25,6 millió forint jutott a csatornahálózat teljes kiépítésére. Háromszor is módosították a devecseri városközpont közterületeinek és ingatlanainak megújítása pályázat önerejéhez adott támogatás összegét, ami végül 40,9 millió forintnál állt meg.

Fotó:

A legmagasabb összeget, 205 millió forintot a leendő ipari park közművesítésének előkészítésére fordíthatja a Devecseri Városüzemeltetési Nonprofit Kft. Ugyanez a cég 110 millió forintot költhet egy új városgazdálkodási telephely, raktár és irodaépület megvalósítására, az önkormányzat pedig 126 milliót kapott saját ingatlanjainak külső-belső felújítására. Az egyik legkisebb támogatási összeg 30 ezer forint, amit Somlóvásárhely kapott önerőként, hogy elindulhasson egy, az árvízveszély elhárítását támogató pályázaton.

Tízmiliárdok röpködnek

A korábbi fejlesztések között volt rendőrőrs, az újonnan épített lakóparkban kialakított rendelő és orvosi lakás építése, a Biztos Kezdet Gyermekház létesítése, működtetése, de Devecserben kialakítottak egy műfüves iskolai kézilabdapályát is. Kolontáron megújult a kultúrház, erre negyvenmilliót költöttek, új öltözője lett a sportpályának és tanösvényt hoztak létre ötvenöt millió forintból a katasztrófa bemutatására.

A károsultak nemcsak pénzbeli segítséghez jutottak, vagy új lakásokba költözhettek be, hanem bútoraikat is pótolhatták. Ám az új lakásberendezési tárgyakat csak egy helyről választhattak másikat otthonuk berendezésére. Az árak itt magasabbak voltak egy átlagos üzlethez képest. Senki nem indokolta meg, miért a Magyar Bútor és Faipari Szövetség által ajánlott néhány cég nem túl olcsó és nem is igazán tetszetős gyártmányai nyertek a katasztrófavédelem közbeszerzésén.

Az ingatlanokban és az ingóságokban esett kár mellett a környezetben is hatalmas károk keletkeztek: a Torna-patak és a Marcal folyó élővilága több ezer hektárnyi földterülettel együtt szinte teljesen elpusztult. A rekultivációban az állami tulajdonban lévő Mecsekérc Zrt. révén – mint arról az atlatszo.hu beszámolt – a kormánypártokhoz közel álló Közgép Zrt.-hez köthető cégek tízmilliárd forintot meghaladó nagyságrendű megrendeléshez jutottak.

http://hvg.hu/itthon/20130828_Vorosiszap_karmento_alap_elfogyott/

A kármentés a civilek diadala

Egy évvel ezelőtt, a kolontári vörösiszap-katasztrófa után valóban megmozdult az ország. Pár hónap alatt hárommilliárd forint gyűlt össze az adományszámlákon a károsultak megsegítésére, ami a kármentés hivatalosan kommunikált 30 milliárdos végszámlájához viszonyítva is döbbenetesen nagy összeg. Más kérdés, hogy mi lett a pénz sorsa. Az adományok útját követve úgy tűnik, a civil szervezetek elsősorban a károsultakra költöttek, míg az állami alapba utalt adományokból szennyvízcsatorna is épülhet.

Egy évvel Magyarország történetének legnagyobb ipari katasztrófája után ideje mérleget vonni. A Mal Zrt. X-es, kolontári zagytározójának gátszakadása után három településen söpört végig a lúgos iszapár, a katasztrófában 10-en vesztették életüket, 306 lakóingatlan semmisült vagy rongálódott meg helyrehozhatatlanul. A társadalom már a katasztrófa másnapján megmozdult, és, hangozzék ez bár patetikusan, de valóban példátlan összefogással ajánlotta fel segítségét a bajba jutottaknak. Az összefogás mértékét jól jelzi, hogy a kormány számításai szerint a katasztrófa utáni helyreállítás összköltsége 30 milliárd forint volt - amiben egy-két, valószínűleg fölöslegesen felépített gát is belefért. Közadakozásból az összeg tíz százaléka, mintegy 3 milliárd forint jött össze. Cikkünkben annak járunk utána, hogy hasznosultak mindannyiunk adományai.

IMG 7495
Fotó: Nagy Attila

A katasztrófa után két segélyhívó számon is megindult a gyűjtés, a 1749-esen exkluzívan a Magyar Vöröskeresztnek gyűjtöttek adományokat, míg a Nemzeti Segélyvonal (NSV) 1752-es telefonszámán négy másik segélyszervezet - a Katolikus Karitász, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Baptista Szeretetszolgálat és az Ökumenikus Segélyszervezet - javára lehetett adakozni.

Az NSV számláján a gyűjtés két hónapjában 333,5 millió forint gyűlt össze, ebből a költségek - javarészt a telefonszolgáltatók jutalékának - levonása után fennmaradó 318 millió forintot egyenlő arányban osztották szét a négy kedvezményezett szervezet között.

A Katolikus Karitász az így befolyt 79,5 millió forinton túl saját gyűjtésből és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által meghirdetett templomi adakozásból összegyűjtött 280 millió forinttal, összesen tehát 360 millió forinttal gazdálkodhatott. A Karitász október 4-től, a gátszakadás napjától a katasztrófa helyszínén tevékenykedik, és bár a kormány 2011. július 18-án hivatalosan is befejezettnek nyilvánította a kárelhárítást, jelenleg is két fővel dolgoznak a terepen. Az adományokból közel 150 millió forintot 76 érintett család kártalanítására fordítottak.

DMOHA20101007010
Orbán október 7-én Kolontáron
Fotó: Mohai Balázs

A katasztrófában nem csak otthonok, de a házakhoz tartozó melléképületek is megsemmisültek, a Karitász ezek közül 40 újjáépítését vállalta, becslésük szerint ez 80-100 millió forintjukba fog kerülni. A fennmaradó 130-150 millió forintból utaztattak a katasztrófa helyszínére közel ezer önkéntest, köztük egyedülálló módon a 2010-es borsodi árvizek károsultjait, akik önként vállalták, hogy segítenek sorstársaikon. A károsultakat az első hetekben rendszeres ruha- és élelemosztással is segítették, karácsonykor és húsvétkor pedig nagy értékű ajándékcsomagokat osztottak nekik.

A Karitász ezen felül személyre szabottan is igyekszik segíteni a károsultakon, voltak olyan családok, akiknek autót vásároltak, ha ez megélhetésük forrását biztosította. A Karitász munkatársai ráadásul egyelőre nem is terveznek levonulni a terepről, további források szétosztását tervezik.

Segelyvonal a4

A Kármentő Alapból a segélyszervezetek közül egyedüliként a Máltai Szeretetszolgálat jutott forráshoz, 20 millió forintot kaptak albérleti programuk támogatásához, amihez több önkormányzat is hozzájárult "kisebb-nagyobb összegekkel", mondta el érdeklődésünkre Romhányi Tamás, a szeretetszolgálat kommunikációs vezetője. A szervezet az elmúlt egy évben 220 millió forintot fordíthatott a károsultak megsegítésére, ebből 74 millió forintnyi adomány a nemzetierőforrás-minisztérium oktatási államtitkárságával közösen szervezett 100 forint segélyakcióból folyt be. Hoffmann Rózsa államtitkár ennek keretében kérte valamennyi magyar iskolástól, hogy száz forinttal támogassák a vörösiszap-katasztrófa károsultjait. A fennmaradó körülbelül 125 millió forintból 79,5 milliót a Nemzeti Segélyvonal adományaiból, a többit magánszemélyektől és cégektől kapták.

A máltaiak is részt vettek az ingóságpótlási programban, a 125 millió forintból 55 család kártalanítását fizették ki úgy, hogy az érintett családok maguk választhatták ki azokat a bútorokat és háztartási kisgépeket, amikre szükségük volt.

A legkevesebb pénzből a Magyar Baptista Szeretetszolgálat gazdálkodott, a segélyvonalon érkezett 79,5 millióval együtt 120 millió forintnyi adományt gyűjtöttek össze, de több cégtől kaptak természetbeni adományokat: tisztítószert, pelenkát, cipőt, élelmiszert. Állami forrásból, a kármentő alapból vagy a költségvetésből nem kaptak támogatást. A 120 millió forint nagy részét, 108 millió forintot 54 család teljes ingóságpótlására fordították, a szeretetszolgálat a Nagycsaládosok Országos Egyesületének helyi szervezetével együttműködve elsősorban a nagycsaládosokra koncentrált.

magyarposta

A Baptista Szeretetszolgálat működteti a Rescue 24 mentőcsapatot, ami már a világ több, katasztrófa sújtotta térségében bizonyított - az elmúlt években részt vettek a 2004-es cunami, az iráni és a haiti földrengés utáni mentésben is -, amit a katasztrófa másnapján már a térségbe vezényeltek hogy segítsen a mentésben és a kárelhárításban. Szerveztek önkénteseket és a bajba jutottak mellett a mentésben résztvevők élelmezését is biztosították. Utolsó programjaikat szeptember 15-én fejezték be Devecseren és Kolontáron.

Az Ökomenikus Segélyszervezet volt a negyedik, amely részesült a Nemzeti Segélyvonalon gyűjtött adományokból, a tőlük kapott 77,5 millió forinton túl saját gyűjtésből 64,5 millió, a Nemzeti Összefogás Alapítványtól 6 millió, a Duna Televízió gyűjtéséből 5 millió forint, illetve 89,8 millió forint természetbeni adomány folyt be hozzájuk, összesen 242,8 millió forint. Ebből 23,5 milliót osztottak ki gyorssegélyként, 36 család ingóságpótlására költöttek 76,5 millió forintot, kiosztották az összes természetbeni adományt, a fennmaradó 53 millió forintból pedig olyan közösségi projekteket finanszíroztak, mint a kolontári művelődési ház felújítása, vagy az orvosi rendelő modernizálása.

D  NL20110504003
A Baptista Szeretetszolgálat munkatársa vegyszerrel tisztítja egy fa törzsét a vörösiszaptól a devecseri Esterházy-kastély parkjában.
Fotó: Nagy Lajos

Az Ökumenikus Segélyszervezetnek jutott az állami Kármentő Alapból is, 55 millió forint arra a környezetvédelmi tanösvényre, mely egyben a tragédia emlékhelye is lehet. A megvalósítás első lépéseként az évfordulón átadják az emlékhelyet. A Kármentő Alap az 55 millió forintos támogatást a Kolontárnak megítélt közösségi fejlesztési keret terhére ítélte oda, tehát elvileg ez az összeg nem terheli a kármentő alap költségvetését.

A négy segélyszervezet összesen 942,8 millió forintnyi adományt gyűjtött össze a vörösiszap-katasztrófa áldozatai javára, és az összeget szinte maradéktalanul szét is osztotta. A közösségi programokon, élelmezésen, a kármentők ellátásán túl a károsult családok közel kétharmadát ez a négy segélyszervezet kártalanította.

10
Fotó: Huszti István

A kizárólag a Vöröskereszt számára adományokat gyűjtő 1749-es telefonszámon 206 millió forint adomány gyűlt össze, ehhez érkeztek még magán- és céges adományok - köztük Angelina Jolie és Brad Pitt adománya -, így összesen 400 millió forintot használhattak a katasztrófa áldozatainak segítésére, kártalanítására. A Vöröskereszt is részt vett az ingóságpótlásban, a szervezet elsősorban a nagyobb háztartási eszközök - mosógépek, gáz- és villanytűzhelyek, hűtőszekrények pótlásával foglalkozott, de vettek szárítókat, ágyneműt, eszcájgot is összesen 130 millió forint értékben. A katasztrófa után rögtön a helyszínre szállított gyorssegély - élelmiszer, ásványvíz, vegyi áru - összértéke 180 millió forint volt.

A Vöröskereszt hat sérült ház és a devecseri általános iskola felújítását is magára vállalta, illetve 11 család házvásárlását segítette 80 millió forint értékben, és segített a devecseri orvosi rendelő felszerelésében is. A fennmaradó összegből még az ősszel könnyűszerkezetes melléképületet építenek öt családnak, illetve a kerti munkához szükséges eszközöket vásárolnak a károsult családoknak.

beolvasás0005h
Olvasónk Gerecs Éva rajza
Fotó: Gerecs Éva / olvasónk

A központi kormányzat által létrehozott Magyar Kármentő Alaphoz csaknem kétszer ennyi adomány futott be az elmúlt egy évben. A Kármentő Alap online elérhető 2010. évi beszámolója szerint december 31-ig az alapba 1,7 milliárd forint érkezett be, ebből 1,696 milliárd volt az adomány. A pénzügyi beszámoló szerint ebből abban az évben egy fillért sem fizettek ki, ám ennek, mint azt Lasztovicza Jenőtől, a kármentő alap elnökétől megtudtuk, csupán elszámolástechnikai okai vannak. Az önkormányzatoknak kiutalt 155,224 millió forint közvetlen támogatás - ami a katasztrófát elszenvedettek 50-100-150 ezer forintos gyorssegélyét fedezte - technikailag előlegnek minősült, tételesen csak az elszámolás és az ellenőrzés után lehet kiadásként lekönyvelni.

Lasztovicza tájékoztatása szerint 2011. szeptember 30-ig 2 111 711 330 forint folyt be, ebből 2 046 774 141 forint adomány, 64 503 041 forint kamat és 434 148 forint 1%-os szja-felajánlás. Az adományok felhasználásáról a Kármentő Bizottság dönthet, melynek döntései ugyan nyilvánosak, de nyilvántartásuk nem naprakész, így ez ügyben is Lasztovicza tájékoztatására kell hagyatkoznunk. Mint kérdéseinkre írta, a bizottság szeptember 30-ig 764 369 500 forint támogatást ítélt meg, ebből az érintett önkormányzatok 284 440 599 forintot igényeltek, azaz ennyit fizettek ki ténylegesen. A kármentő bizottság weboldala szerint - ott összesen 530 millió forint megítéléséről olvashatók határozatok - ebből az összegből legalább 293 millió forintot a közösségi célú fejlesztési keret terhére ítéltek meg.

Lasztovicza szerint a közösségi fejlesztési keretről a bizottság 2011. március 2-i ülésén döntött, miután a kormány átválallta az "összes ingatlanban és ingóságában keletkezett károk megtérítését" - bár, mint láttuk, az ingóságokban keletkezett károkat a civil segélyszervezetek térítették meg a károsultak igényeihez szabottan. Mivel eredetileg ezeket a károkat is az alapból térítették volna meg, az így felszabadult összegből - a március 2-i döntés alapján 1,5 milliárd forintból - hozták létre a közösségi célú fejlesztési keretet, amiből Devecsernek 1,05 milliárd, Kolontárnak 300 millió, Somlóvásárhelynek 150 millió forint jutott.

DSZZS20101005003
Gipsszel semlegesítik a maró hatású vörösiszapot
Fotó: szigetváry Zsolt

A fejlesztési keret terhére utaltak például Devecsernek 95 millió forintot három szolgálati lakás megépítésére, 48 milliót pedig az újonnan épült lakóparkban megépítendő új orvosi rendelőre. Kolontáron a szennyvízcsatornázási projekt önrészét, a sporttelep új öltözőjét, az iskolai sportpálya felújítását és a műfüves kispályás focipályát finanszírozták a fejlesztési keretből, de ebből utaltak 55 millió forintot az Ökumenikus Segélyszervezet tanösvény- és emlékhely-projektjére is. Somlóvásárhelyen az iskola fejlesztési terveit és a szennyvízcsatorna tervezési költségeit fedezték az adományokból.

Akárhogy is, a kármentő alapban összegyűlt pénznek elméletben is alig több, mint az egyharmadát költötték el, és kevesebb mint 15 százalékát használták fel eddig. Bár a kormány hivatalos tájékoztatása szerint a kármentés 2011. július 18-án véget ért, a Kármentő Alapot létrehozó kormányhatározat szerint az 2012. december 31-ig működik, és végzi az adományok továbbjuttatásával a közösségi célú beruházásokat, felújításokat.

http://index.hu/belfold/2011/10/04/a_karmentes_a_civilek_diadala/

Vörösiszap: einstandolt adományok

A Magyar Kármentő Alapba (MKA) egy év alatt befizetett, a kamatokkal együtt több mint kétmilliárd forintra növekedett pénzadomány mindössze hatodát, hozzávetőleg 350 millió forintot fordítottak november elejéig a tavaly októberi vörösiszap-katasztrófa károsultjainak közvetlen megsegítésére. Az érintettek azt mondják, a kormány rátette a kezét a civil adományokra.

Az előzményekről: idén februárban az úgynevezett kármentő bizottság – az ülésen megjelent miniszterelnök javaslatára – úgy döntött, hogy az összegyűlt adományokból 1,5 milliárd forintot a vörösiszap-katasztrófában érintett három település közcélú fejlesztéseire fordítanak. Ferenczi Gábor, a térség jobbikos képviselője a döntést követően többször is interpellált amiatt, hogy a civil adományokat nagyrészt kormányzati célokra fordítják. Gőgös Zoltán, Veszprém megyei szocialista képviselő is több alkalommal kért választ Pintér Sándor belügyminisztertől, mivel ő is úgy vélte, hogy az adományokból összegyűlt pénzt nem az eredeti kormányhatározatnak megfelelően használják fel. Ő – miként azt többször is kifejtette – attól tart, hogy az alapba befizetett adományok a kötelező magán-nyugdíjpénztári befizetések sorsára jutnak.

A kármentő bizottság vezetője, Lasztovicza Jenő – ő a Veszprém Megyei Önkormányzat elnöke – visszautasította Gőgös állításait azzal, hogy a képviselő vehette volna a fáradságot elolvasni az alap felhasználásáról szóló rendeletet. Abban ugyanis nincs benne, hogy az adományokat közvetlenül és kizárólag a katasztrófa károsultjainak kellene juttatni. A kormányrendelet kilencedik paragrafusa szerint az MKA forrásai a katasztrófában megrongálódott közterületek, közutak helyreállítására, illetve az iszapömlésben érintett térség revitalizációjára, tehát közcélokra is fordíthatóak.

Ekként is tettek. Kérdés persze, hogy a térség revitalizációjába belefér-e, hogy Kolontáron például több mint 11 millió forintért műfüves focipályát, 55 millióért pedig tanösvényt és emlékparkot építsenek. Kétségtelen ugyanakkor, hogy ezek valóban közösségi célú létesítmények, még ha az adakozók aligha gondolták is, hogy karitatív befizetéseikből ilyen, életfontosságúnak aligha minősíthető projekteket finanszíroz majd a kormány.

A kármentési bizottság 2011. március 3-án kelt, a kármentő alap új felosztási elveit kimondó határozata szerint Devecser 1 milliárd 50 milliót, Kolontár 300 milliót, míg Somlóvásárhely 150 milliót kapott a befizetett adományokból „az önkormányzatok katasztrófahelyzettel összefüggő közösségi céljának finanszírozására”. A pénzek felhasználásáról szerettünk volna beszélni a kármentő bizottság elnökével, de Lasztovicza Jenő kérdéseinkre már hónapok óta nem válaszol.

A települések polgármesterei – akik egyébként a kármentő bizottság tagjai – kötélnek álltak. Toldi Tamás, Devecser fideszes polgármestere azt hangsúlyozta, hogy az állam nem támogatást, hanem kézzelfogható segítséget nyújtott a három településnek, amelynek értéke „a 33 milliárd forintot is meghaladta”. Ebben – tette hozzá – benne vannak az új lakásépítések, -vásárlások és egyéb lakhatási megoldások, és maga a kármentesítés. Devecserben a Magyar Kármentő Alapból két alkalommal összesen 68 millió forintot kaptak a károsult családok, 44 milliót osztottak ki a „károsult, szegény” családok lakásvásárlásának támogatására, 41 millió forintot pedig a kisvállalkozásokat működtető családok kétszeri kárpótlására, illetve 20 millió forintot albérleti elhelyezések támogatására. Ez összesen 173 millió forint.

A kármentő bizottság honlapján lévő adatok szerint a kármentő alapból Devecsernek tizenegyszer ítélt oda segélyt, illetve támogatást (ennek legnagyobb összege 95 millió, a legkisebb 4,074 millió forint volt) a bizottság. Az utolsó határozatot az idén július 26-án hozták. Hogy ezt követően születtek-e további döntések, annak a honlapon nincs nyoma, írásbeli kérdéseinkre pedig választ nem kaptunk. Az összesítés szerint Devecsernek 2011. július 27-ig összesen 352 millió 357 ezer forint támogatást ítélt oda a bizottság a Magyar Kármentő Alapból, ami több mint kétszerese annak, mint amekkorát október végén a polgármester közölt a Népszabadsággal.

Igaz, a polgármester nem számszerűsítette a közösségi célú fejlesztésekre – rendőrőrs, a lakóparkban épülő rendelő és orvosi lakás, a Biztos Kezdet Gyermekház létesítése, működtetése, a mentorprogram, az elfogadott rendezési terv szerinti ipari terület kialakítása, infrastrukturális ellátása, a városközpont rehabilitációja stb. – kapott, illetve kilátásba helyezett pénzeket. Ezek finanszírozásáról azonban nem lelhető fel semmilyen nyilvános adat azon kívül, hogy az azóta már megépült rendőrőrs járulékos költségeire a közcélú fejlesztésekre elkülönített 1 milliárd 50 millió forintból a kármentő bizottság márciusi határozata 5 millió 183 ezer forintot előlegezett meg. Figyelemre méltó, hogy az MKA számláján lévő, már kamatokkal együtt számított 1,8 milliárd forintból 1,1 milliárdot decemberig, illetve jövő januárig lekötöttek. Vagyis a segélyek – legalábbis azok egy része – virtuális.

Kolontár közjegyzője, Szarka Gyula lapunkkal azt közölte, hogy a kármentő bizottság által odaítélt 155 millió forint nem egészen hét százaléka került közvetlenül azokhoz, akiknek azt az adományozók szánták. (Devecserhez hasonlóan csak a július végéig megítélt támogatások olvashatóak a bizottság honlapján.) Ugyanis a Magyar Kármentő Alapból a magánszemélyek 9 millió 300 ezer, a vállalkozások pedig 1 millió 200 ezer, összesen tehát 10 és fél millió forint támogatást kaptak. Az alapból a közcélú fejlesztésre a községnek 300 millió forintot különítettek el. Ebből eddig 11 millió 344 ezret fordítottak a műfüves iskolai kézilabdapálya megépítésére, 10 millióért pedig egy „közösségi célú” kisbuszt vásároltak. Emlékház és tanösvény megépítését is tervezték 50 millióért – a bizottság határozatában egyébként erre vonatkozóan 55 millió forint áll. Ez már félig-meddig el is készült a katasztrófa egyéves évfordulójára. A kolontáriak 40 millióért bővítik és újítják föl majd a kultúrházat, 20 millióért a sportpálya öltözőjét, a település rendezési tervének felülvizsgálatára 8 millió forintot akarnak az adományokból fordítani.

Somlóvásárhely polgármestere arról tájékoztatott, hogy október végéig 32 millió 198 ezer forintot kapott a község. (A bizottság honlapján 27 millió 150 ezer forintot olvashatunk.) Ebből csaknem 14 millió forintot fizettek ki eddig az embereknek, további kétmilliót fordítanak még bútorvásárlásra.

A Magyar Kármentő Alap számlájának aktuális egyenlege 2011. november 7-én 1 milliárd 783 276 572 forint volt, a károsultak részére támogatásként 350 millió 003 099 forintot utaltak el. Ha azonban összeadjuk a kármentő bizottság által megítélt segélyeket és támogatásokat, az mindössze 348 millió 554 ezer forintra jön ki. A kisebbik kérdés talán az, hogy hová tűnt akkor a különbözet? A nagyobb kérdés az, hogy a bankban fialtatott több mint egymilliárdból vajon még hány műfüves kézilabdapálya épül?

(A cikk a Független Médiaközpont és a Gőbölyös József „Soma” Alapítvány támogatásával készült.)

http://nol.hu/belfold/20111130-einstandolt_adomanyok-1289823

A katasztrófa napjaiban minden segítség jól jött

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://offforever.blog.hu/api/trackback/id/tr76758885

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.