He?

Bolondok hajóján : zene mellett, minden "behozott" és magánvélemény, esemény, történet, téma ütközhet az Életről. Szabadon. (Még!) :-DDD

sörcsap nagybaszónak

Miva'?

 

 

És a főd forog tovább!

 

Beszótak:

Esik-e wazze?


Számojjá csapos!

Naptár

december 2019
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31

Megőrültek vagy pénzt nyomtak, hogy a MNB-ból alapítványokba "mentik" a pénzünket? - híreket ollózok!

2014.08.28. 17:35 guma

5798842_01f805e48efee8b385d4e16c5f805074_wm.jpgAz MNB 200 milliárdja: „az államadósság tiltott finanszírozása?”

Ez most komoly? Mert viccnek elég erős...A papíros HVG vezércikke szerint az MNB 200 MILLIÁRD forintot juttatott alapítványainak.

Amennyiben igaz, az egészen elképesztő, és messzire mutató dolog, és nem értem, hogy miért nem mindenki csak ezzel foglalkozik?

Nem is pusztán az összeg nagysága a hihetetlen, hanem az is, hogy ezt elméletileg a gazdasági képzés fellendítésére szánják. Egyrészt ennyi pénzből az egész országot bankárrá lehetne kb. képezni (Izlandnak is hogy bejött :) másrészt viszont ott a nagy kérdés, hogy honnan a fenéből vette ezt a pénzt az MNB? Azért itt az éves magyar GDP 0,6-0,7%-ról beszélünk, tehát nem aprópénzről van szó. Ha ezt a pénzt a jegybank nyomtatta, akkor az teljesen alááshatja a jegybanki hitelességet, ha a devizatartalékból vette el az is. Továbbá, mivel ez a pénz feltehetően állampapírokban landolt végül (az MNB pénzt adott az alapítványainak, akik ezt nyilván betették valamibe, vélhetően állampapírokba) tehát ez effektíve az államadósság tiltott jegybanki finanszírozása.

A nagy probléma az, hogy ha ezt a költségvetés csinálná, akkor az EU már a nyakunkon lenne, mert a 3%-os hiányt bőven túllépnénk. Így viszont, hogy az MNB finanszírozta valamilyen formában ezt a bulit, még súlyosabb a helyzet, mert nem nagyon látni mi a forrása, és akár a saját tőke felhasználásáról, akár szimpla pénznyomtatásról van szó, egyrészt a piaci bizalom teljes elvesztését, másrészt mindenféle EU-s büntetéseket kockáztatunk vele.

http://www.mfor.hu/cikkek/Az_MNB_200_milliardja_____az_allamadossag_tiltott_finanszirozasa____.html

Hihetetlenül szórja a pénzt az MNB

Aprópénz az ingatlanokra költött több tízmilliárd forint az MNB-alapítványoknak adott kétszázmilliárdhoz képest – írja a HVG, hozzátéve, kétséges, hogy a jegybanknak honnan sikerült előteremtenie ezt a rengeteg pénzt.

A HVG szerint az alapítványoknak adott pénzből arra is futja, hogy a jegybankárok jó sok pénzt kapjanak a kuratóriumi tagságukért: a kuratóriumi elnökök akár a mindenkori minimálbér hétszeresét, a tagok pedig ötszörösét kaphatják egy közelmúltbeli törvénymódosítás nyomán. Ez a mostani minimálbér alapján havi hétszázezer, illetve félmillió forint.

A hetilap szerint különös, hogy a vagyon jelentős részét euróban kapták az alapítványok, éppen akkor, amikor a forint épp a leggyengébb volt az euróval szemben, március 14-én.

Az öt MNB-alapítvány (amelyeket onnan lehet megismerni, hogy mindegyik neve Pallasz Athénévalkezdődik) másfélszer annyi pénzt kapott, mint az egész magyar felsőoktatás:

Az MNB alapítványai, perspektívábanmilliárd forint20042136,7131,9MNB-alapítványoknakadott juttatásEgyenként ennyitkapnak a nagyobbMNB-alapítványokTeljes magyarfelsőoktatásköltségvetésitámogatása, 2014ELTE költségvetésitámogatásaMNB idei bevételebírságokból050100150200250
Nagyobb méret

Kérdéseket vet fel az is, hogy honnan van ez a pénz. Bírságból tavaly összesen alig több,

 mint 800 millió, idén pedig eddig 1,9 milliárd folyt be. A jegybank saját tőkéje 465 milliárd forint, még ehhez képest is igen nagy összegről van szó, amit az alapítványok kaptak.

Pénzt pedig nem teremthet az MNB csak úgy, hiszen a monetáris finanszírozás (gyakorlatilag a bankópréssel történő pénzteremtés) tilos a jegybanktörvény szerint.

A HVG szerint az alapítványok elhelyezésével függ össze a sok nagy értékű ingatlanvásárlás is:

  • Az Eiffel Palace, amiről az Index adott hírt, és amiért a becsült, 12 milliárdos értéke helyett 18 milliárdot fizettek.
  • A 450 millióba került Kálmán Imre utcai épület, amit az IPOSZ érdekvédelmi szervezettől vettek.
  • A régi budai városháza épülete az Úri utcában, amiért 1,85 milliárdot fizettek.
  • A kecskeméti kórház, ami 1,7 milliárd forintba került.

Az öt Pallasz Athéné alapítvány

Pallasz Athéné Domus Animae (Úri utca). 42 milliárd forint.

Pallasz Athéné Domus Scientiae (Kálmán Imre utca). 42 miliárd forint.

Pallasz Athéné Domus Concordiae (Krisztina körút). 42 milliárd forint. 

Pallasz Athéné Athéné Geopolitikai (MNB-székház). 22 milliárd forint. 

Pallasz Athéné Domus Mentis (Kecskemét). 12 milliárd forint.

A HVG szerint az MNB megszerezte a bankszövetség lapját is, a Hitelintézeti Szemlét, és tárgyalásokat folytatott 2013 végén a Nemzetközi Bankárképző Központ felvásárlásáról. A lap érdeklődésére azonban a jegybank cáfolta, hogy vételi ajánlatot tett volna.

http://index.hu/gazdasag/2014/08/28/igy_szorja_a_penzt_az_mnb/

Matolcsy elárulta: saját közgázképzést épít az MNB 200 milliárdból

A jegybank saját közgazdasági képzéseket indít, amik nem a bukott neoliberális tanokat hirdetik, mondta a Vs.hu-nak Matolcsy György elnök. Beszélt arról is, miért kell irodaház és kastély az MNB-nek, ki fizeti ezeket a beruházásokat, és miért nem inkább nyugdíjra és egészségügyre költik a pénzt.

(Disclaimer: A Vs.hu a tegnapi hírek nyomán interjút kért Matolcsy Györgytől. Emailben tettük fel a kérdéseket, és kaptuk a válaszokat, visszakérdezésre nem volt idő és mód.)

2oo milliárd alapítványokra, 18 milliárd irodaházra, 415 millió egy kastélyra, három hír az elmúlt hetekből. Ha aranyat vagy gyémántot vettek volna, azt még értenénk, de ezek hogyan őrzik majd az értéküket, vagy térülnek meg?

Három döntés, három cél. Az alapítványokat azért hozta létre az MNB, mert Magyarország sikere a következő évtizedekben az oktatás és képzés megújításán múlik: mind a négy, már működő Pallas Athéné alapítványunk az oktatási rendszer erősítését célozza. Közgazdasági és pénzügyi kart építünk a Kecskeméti Főiskolán, pénzügyi kart Marosvásárhelyen, angol és magyar nyelvű doktori iskolát a budai Várban, és középfokú pénzügyi képzési központot Pesten. Döntően azért, mert a magyar közgazdasági és pénzügyi képzésben még mindig a korábbi, mára meghaladott neoliberális közgazdasági iskola tanai, tévedései a meghatározóak. 2010-től egy új politika és új gazdaságpolitika hozta ki Magyarországot a nyílt pénzügyi és rejtett erkölcsi, társadalmi, gazdasági válságból, ez a siker egy új közgazdasági gondolkodáson alapult, ami gyökeresen eltér a neoliberális tanoktól. A közgazdasági és pénzügyi oktatásban is fordulatra van szükség: ehhez új intézményekre, új szellemű oktatókra és új tananyagra van szükség. Ezt segítik az alapítványok, hasonlóan az angolszász világ alapítványok által finanszírozott egyetemeihez, oktatási intézményeihez.

És az épületek?

A 45,3 millió eurós üzleti beruházás, vagyis az Eiffel Palace segíti a jegybanki mérleget: bevételi oldalon 6,5-7 százalék körüli éves megtérülést hoz a befektetés, kiadási oldalon 2.1 százalékos alapkamat a költség, nettó 5 százalékos hozammal évi közel 1 milliárd forinttal járul hozza a pozitív jegybanki eredményhez, ahhoz tehát, hogy a jegybank a következő években se terhelje veszteséggel a költségvetést. Természetesen ez független a jegybank monetáris politikájától, és nem jelenti azt, hogy a jegybanknak eredmény célja lenne. A tiszaroffi vásárlás egy belső oktatási-képzési, szabadidős, sport és üdülési létesítmény kiépítését jelenti, korábban 22, ilyen funkciókat ellátó ingatlan együttes állt a jegybank rendelkezésére, ebből 2009-re semmi nem maradt. Most - a többi uniós jegybank példája alapján - ezt pótolja a vásárlás. Ne mérjünk kettős mércével: ha a többi uniós jegybank vállalja ezeket a funkciókat, nekünk is szabad, nekünk is érdemes. Ráadásul már 30 főnek adunk munkahelyet helyben, és részt vállalunk a jövőben Tiszaroff, Tiszabő, Tiszabura és a többi környékbeli település megújításában. Mind a három cél jobb, mint az arany és a gyémánt felhalmozáson keresztüli kincsképzés.

Terveznek még hasonló befektetéseket, vásárlásokat?

Összesen 90 milliárdos keretet hagyott jóvá az MNB igazgatósága ilyen jellegű ingatlan vásárlásra és felújításra. Biztosan nem veszünk még 21 ingatlant, hogy meglegyen a korábbi 22, de ha jó üzleti befektetést látunk, ami tovább segíti a jegybank pozitív mérlegét, vagy további igény merül fel a jegybank feladatai ellátása érdekében, akkor igen.

Miből van minderre pénze az MNB-nek? Adófizetői forintokból?

Jó hírem van: ez nem a költségvetés pénze, tehát az adófizetőknek egyetlen forinttal sem kell emiatt többet fizetnie! A jegybank saját, jegybanki pénzét költi – amire pénzteremtéssel és a kéthetes betét révén hitelből jön a fedezet –, de csak addig, amíg nyereséges, tehát a jegybank emiatt nem lehet veszteséges. A korábbi jegybanki vezetés 2013-ra mínusz 203 milliárdos jegybanki eredményt, tehát veszteséget prognosztizált. Ha veszteségesek lettünk volna 2013-ban, akkor a GDP 0,7 százalékát elérő többletkiadást okoztunk volna a költségvetésnek: nem vettek volna ki a túlzott deficit eljárásból és 2014-ben minden bizonnyal újból a költségvetési segítségére szorultunk volna. De egy 24 hónapos alapkamat-csökkentési ciklust vittünk végig, ennek hatásaként 280 milliárd forintot takarított meg két év alatt a jegybank, több százmilliárd forintot az üzleti szektor a kisebb kamatokon keresztül, és hosszabb távon évi több mint 300 milliárd forintot a költségvetés az alacsonyabb állampapír hozamokon keresztül. Mi a 280 milliárd forintos megtakarítás miatt – és a devizatartalék átértékelődéséből származó konverziós árfolyamnyereség révén – lehettünk nyereségesek 2013-ban, továbbá érünk el pozitív eredményt a következő években. Ez teremtett lehetőséget alapítványok létrehozására, valamint az ingatlanok vásárlására. Ez a különbség egy 7 százalékos és a mai 2,1 százalékos alapkamat között.

Ki ellenőrzi önöket az ilyen jellegű döntéseknél?

Az Állami Számvevőszék folyamatosan ellenőrzi a jegybank tevékenységét, a kormánnyal folyamatosan egyeztetünk, az alapítványok bejegyzését az ügyészség ellenőrzi, és a bíróságok hagyják jóvá az alapító okiratokat. A korábbi felügyelő bizottság és a várhatóan ősszel megalakuló új FB, valamint a belső ellenőrzés szintén folyamatosan ellenőrzik a jegybanki tevékenységet. Emellett a Magyar Nemzeti Bank rendszeresen eleget tesz az Országgyűlés felé fennálló beszámolási kötelezettségeinek.

Hírek szerint – a HVG ezt veti a szemükre- az alapítványi tőke egy részét euróban, másik részét forintban adták: miért?

Az MNB az alapítványi tőkét úgy bocsátotta a Pallas Athéné alapítványok rendelkezésére, hogy tett néhány kikötést. Az első és legfontosabb, hogy az alapítványi tőkét nem, csak annak hozamát lehet az alapítványi célokra felhasználni. Ez biztosítja, hogy még három, négy vagy öt évtized múlva is meglesz az alapítványi vagyon. A második kikötés: tartósan csak magyar állampapírban tarthatják az alapítványi tőkét, például aranyban, gyémántban vagy külföldi állampapírban nem. A harmadik: az MNB munkavállalói, ha alapítványi tisztségviselők, nem vehetnek fel tiszteletdíjat az alapítványtól. Részemről például a havi 700 ezer forintos elnöki tiszteletdíjat minden hónapban automatikusan befizetem az Összefogás az Államadósság Ellen Alap számlájára, vezetőtársaim ugyanezt teszik, mindenki az általa fontosnak tartott célt támogatja. Az alapítványok forint és euró állampapírt egyaránt vásárolnak, ezért euróban és forintban bocsátottuk rendelkezésükre az alapítói vagyont.

Miért nem teszik közzé az MNB alapítványi, befektetési tevékenysége mögötti stratégiát, miért nem átlátható és nyilvános a jegybank döntéshozatala?

Talán elkerülte a figyelmét, de az MNB új Alapokmányt és Társadalmi Felelősségi Programot alkotott, ezt megküldte az állami döntéshozó és ellenőrzést végző szerveknek, majd sajtótájékoztató keretén belül nyilvánosságra is hozta új „belső alkotmányát”. Ebben megfogalmazott a jegybank egy igen fontos új alapelvet: arra törekszik, hogy a jövőben egyetlen évben se terhelje veszteséges működéssel a költségvetést, ellenben ha nyereséges, akkor azt nem fizeti be osztalékként a költségvetésbe, hanem maga dönt annak felhasználásáról. Ezt tartjuk független és felelős jegybanki magatartásnak. Ez nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy a jegybank nem használ adófizetők által befizetett pénzt és nem terheli a költségvetést befizetési kötelezettséggel.

Nem lenne helye a költségvetésben a jegybanki osztaléknak, mondjuk nyugdíjra, egészségügyre, oktatásra?

A jegybank sikeres alapkamatcsökkentési ciklusa a következő években, minden évben 300 milliárd forinttal javítja a költségvetés pozícióját, ebből bármire lehet költeni, akár évente 1 százalékkal lehetne csökkenteni a GDP-arányos államadósságot. A Növekedési Hitelprogram az éves GDP növekedés mintegy harmadát hozza, ez szintén többlet költségvetési bevételt jelent. Az alapítványi tevékenység emeli majd a magyarországi pénzügyi tudatosság és a közgazdasági oktatás színvonalát: reméljük, ez hozza hosszú távon a legtöbbet, a költségvetésnek és az országnak egyaránt.

Mi a helyzet a korábbi hírekkel a hegedű- és festményvásárlásról?

Bár vehettünk volna hegedűt.  Az osztrák jegybank például egy 38 darabból álló antik vonós hangszer gyűjtemény, köztük 8 Stradivari hangszer elégedett tulajdonosa, az uniós jegybankokban találunk képgyűjteményeket, az MNB korábban megvásárolta Csontváry Magányos Cédrus c. festményét, sőt az MNB ma is rendelkezik egy 600 műtárgyból, ezen belül 415 festményből álló gyűjteménnyel - de a „vádakkal” ellentétben eddig mi nem vásároltunk sem hegedűt, sem új festményt. Azonban, ha a jövőben az ugyancsak nyilvános Értéktár programunktól azt kéri egy közintézmény vagy a civil társadalom, hogy nemzeti érdekből vásároljunk nemzeti kincset, akkor megtesszük. A kettős mérce itt sem lenne jó: ha más globális és uniós jegybankok teszik, miért ne tehetnénk mi is, persze csak akkor, ha nem terheljük a költségvetést, tehát az adófizetőket.

Nem a jegybankot, viszont önt személyesen érinti, hogy a HVG azt írja, az ön felesége lenne egy kis balatoni település, Akarattya polgármestere, ráadásul önök családilag segítették a leválást a szomszédos Keneséről. 

Az már tényleg mulatságos, hogy egyesek még azt is számon kérik rajtunk, miért segítettük a népakarat érvényre juttatását: az akarattyaiak helyi népszavazással a függetlenség mellett döntöttek, ami nekünk is évtizedes álmunk volt, ezt kötelességünk volt támogatni. A helyben élők döntő többséggel erre voksoltak, még ha ellenezném is, kötelességem lenne támogatni, mert ez a demokrácia alapszabálya. Ráadásul évtizedekig mostohagyerekként kezeltek minket, régi vágyunk teljesül. Minden az MNB és a családom elleni támadásból az látszik, hogy a szabadságharcnak nincs még vége, de bizony mi a szabadságot szeretjük: mit tegyünk, ilyenek vagyunk, ahogy a magyarok többsége is.

http://vs.hu/matolcsy-gyorgy-interju-0828

Bezuhant a forint

316 fölé ment az euró árfolyama.

A Kelet-Ukrajnában folyó harcok és az orosz beavatkozás hírére két éves mélypontjára zuhant a forint. Csütörtök délután fél ötkor az eurót 316,18, a svájci frankot 262,29, az amerikai dollárt 240,13 forinton jegyezték a kereskedésben.

Csütörtök délután fél háromkor egy euró 314,21, egy svájci frank 260,48, egy amerikai dollár 238,29 forintba került a bankközi kereskedésben.

Délelőtt 10 órakor 313,11 forintért adták az eurót a bankközi devizapiacon, a napi árfolyam a reggeli órákban 312,38 forint és 313,26 forint között mozgott. A svájci frank 259,54 forintot ért 10-kor, előtte 258,82 és 259,60 közötti szinteken állt a jegyzés. Az amerikai dollárért 237,06 forintot kértek a bankközin, a napi kötések 236,35 és 237,21 között alakultak.

A tőzsde is mélyrepülésbe ment át, öt óra előtt néhány perccel a BUX 17 724 ponton állt, ami 1,66 százalékos mínuszt jelentett.

http://www.napigazdasag.hu/cikk/21450/

A kastély még belefér, a palota már nem

Legutóbbi jelentésében a jegybank felügyelőbizottsága is felhívta a figyelmet a költések szabályozatlanságára.

Róna Péter, az MNB felügyelőbizottságának korábbi tagja
Róna Péter, az MNB felügyelőbizottságának korábbi tagja
Kurucz Árpád / Népszabadság

Az Eiffel Palace irodaház megvásárlását nemhogy a jegybanktörvényből nem lehet levezetni, de kifejezetten ellentétes a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges feladatával, az árstabilitás elérésével és fenntartásával – kommentálta kérdésünkre az üzletet Róna Péter, az MNB felügyelőbizottságának korábbi tagja. (A jegybank tevékenységét ellenőrző testület tagjainak mandátuma május elejével lejárt, az új tagokat azonban legkorábban szeptemberben választhatja meg az Országgyűlés, így az MNB már hónapok óta felügyelőbizottság nélkül működik.)

Amint arról a Népszabadság is beszámolt: a jegybank nemrég 45,3 millió euró plusz áfáért, vagyis mintegy 18 milliárd forintért megvásárolta a Budapest V. kerületében, a Nyugati térnél álló Eiffel Palace irodaházat.

A 14 ezer négyzetméteres, nagyobbrészt bérbe adott épület megszerzését az MNB üzleti befektetésként definiálta. Közleménye szerint célja a jelenlegi ingatlanpiaci környezetben az ingatlanbefektetésből származó előnyök kiaknázása, így az üzlet a várakozások szerint kedvező hatással lesz az MNB eredményére.

Az Eiffel Palace belülről
Az Eiffel Palace belülről
Földi Imre

Róna Péter viszont úgy látja: túl azon, hogy az MNB nem nyereségorientált intézmény, egy ilyen üzleti célú vásárlás érdekellentétet eredményez a jegybank monetáris és befektetési politikája között. Egy ingatlanpiaci invesztíció ugyanis igazán jól csak inflációs üzleti környezetben prosperál, ha sok pénz áramlik a szektorba, amely az árak emelkedését eredményezi. Vagyis annál magasabb az irodaházon elérhető nyereség, minél nagyobb az infláció.

A jegybanktörvény alapján műtárgyak vásárlása sem feladata az MNB-nek, ezért az Oxfordi Black friars Hall kutatója szerint kérdéseket vet fel az úgynevezett Értéktár program is.

A jegybank idén év elején jelentette be, hogy 2018 végéig mintegy 30 milliárd forint keretösszeget szán műtárgyvásárlásra. A program célja a különféle okok miatt külföldi tulajdonba került legfontosabb hazai műkincsek visszaszerzése Magyarország számára, valamint a hagyatéki értékek itthon tartása és egy gyűjtemény kialakítása ezen kiemelt műalkotások megőrzésére.

Róna Péter viszont összeegyeztethetőnek tartja az MNB feladataival és működésével a jegybank többi, az utóbbi hónapokban nagy figyelmet kiváltó ingatlanvásárlásait. Az IPOSZ-tól megvett belvárosi és az Akadémiától megvásárolt, a budai várnegyedben található épületben az MNB évi kétmilliárd forintból gazdálkodó, a közgazdaság-tudomány és a pénzügyi kultúra fejlesztéséhez egyebek mellett tanfolyamok és konferenciák szervezésével, tananyagfejlesztéssel, valamint PhD-s és vendégkutatók támogatásával hozzájáruló Pallas Athéné programja kap helyet.

Megmagyarázható a tiszaroffi kastélyszálló is: ha más állami intézmények, vállalatok is fenntarthatnak „céges” üdülőt, megteheti az MNB is, ha úgy ítéli meg, munkatársai pihenését ez szolgálja a legjobban.

A jegybanktörvény csak az MNB bírságbevételeinek felhasználását szorítja keretek közé (a közgazdaság-tudomány és a pénzügyi kultúra fejlesztése mellett karitatív célokra fordíthatók ezek a pénzek), ám a nyereségével szabadon gazdálkodhat. Róna Péter szerint azonban az utóbbi időben beindult nagyszabású programok miatt indokolt lenne az intézmény alapvető feladataihoz nem kapcsolódó tevékenységek külön szabályozása – miként arra legutóbbi, egyhangúlag elfogadott jelentésében a felügyelőbizottság is felhívta a figyelmet.

Kevesebben és kevesebb hitelt kaphatnak

A túlzott lakossági eladósodás és a devizahitelezés újbóli felfutásának megakadályozása érdekében adósságfék-szabályozást vezet be jövő januártól a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A szabályozás három elemből áll: a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatójából, a hitelfedezeti mutatóból és a rendelkezésre álló jövedelem igazolásából. Az első azt jelenti, hogy a január elseje után folyósított lakossági hiteleknél havi nettó 400 ezer forintos jövedelemig a kölcsön törlesztőrészlete nem haladhatja meg az adós keresetének felét, míg ennél nagyobb fizetésnél a 60 százalékát. Euróhitelnél ez az arány 25-30, míg egyéb devizák esetében 10-15 százalék. (A mutató kiszámításánál figyelembe kell venni a korábban felvett, még élő hiteleket is.)

A hitelfedezeti arány azt maximálja, hogy a megvásárolni tervezett lakás vagy autó értékéhez képest mennyi hitelt kaphat az ügyfél. Forintalapú jelzáloghiteleknél ez az arány 80, míg a gépjárműkölcsönnél 75 százalék, lízingnél öt-öt százalékponttal magasabb. Euróhiteleknél az arány 50-45, egyéb devizák esetében 35-30 százalék. A szabályozás harmadik eleme azt jelenti, hogy a bankok januártól csak az igazolt, legális jövedelmet vehetik figyelembe. Az MNB szerint az új előírások a forint- hitelek esetében nem jelentenek túlzott szigorítást a jelenlegi feltételekhez képest, ám egyrészt lehetőséget adnak arra, hogy a jegybank szükség szerint beavatkozhasson, ha úgy látja, a hitelezés felfutása egészségtelen szintet ér el, illetve megakadályozza a devizahitelezés újbóli széles körű elterjedését.

A lapunk által megkérdezett bankok szerint viszont az új szabályok, főleg a jövedelem igazolása visszaveti a lakos- sági hitelezést. Az adófizetők harmada, másfél millió munkavállaló minimálbért vagy annál kevesebbet keres – papíron. Ezt a helyzetet a bankok úgy oldják fel, hogy a jövedelemigazolás mellé bankszámlakivonatot és a közüzemi számlákat is kérik, s ebből igyekeznek következtetni a valós anyagi helyzetre. Ezek az ügyfelek azonban januártól egyáltalán nem kapnak hitelt, vagy nem annyit, amennyire szükségük lenne. (H. B.)

http://nol.hu/gazdasag/a-kastely-meg-belefer-a-palota-mar-nem-1482733

Nekik Akarattya a Riviéra: Hogy lehet Matolcsy felesége polgármester?

Saját falut alapított feleségének Matolcsy György jegybankelnök, hogy az asszonynak legyen hol polgármesterkednie – kaján olvasatban így fest Balatonakarattya és Balatonkenese két évvel ezelőtt megszavazott, az őszi önkormányzati választásoktól hatályos szétválása, amely komoly vitákat okoz a két település vezetése, lakosai és nyaralótulajdonosai körében.

„Férjemmel együtt mi is részt vettünk Akarattya Kenesétől történő elválásában. A háttérben segítettük a kezdeményezést, meg azt is, hogy sikerrel jusson át a bürokrácia útvesztőin” – mondta Matolcsy Gyöngyi, az MNB elnökének felesége az Akarattyai Szilfalevél című helyi lapnak adott interjújában. Ugyanott be is jelentette: független jelöltként, a Fidesz–KDNP támogatásával elindul az októberi önkormányzati választáson, a frissen önállósuló Balatonakarattya első polgármesterének titulusát megcélozva. Terve, helyiekkel beszélgetve, nagyon is esélyesnek tűnik.

A Matolcsy família évtizedek óta otthonos a Veszprém megyéhez tartozó településen. A citált interjú is említi, hogy a jegybankelnök anyai nagyapja a múlt század első harmadában, horthysta minisztériumi hivatalnokként vett részt az akkor tisztviselői nyaralótelepként kialakuló Akarattya parcellázásában. A falurész a kommunista érában is megőrizte kedvező fekvésének köszönhető káderdűlő mivoltát: például a Varsói Szerződés egyesített tiszti üdülője (ma lepukkant honvédségi tulajdon) működött itt, miközben a rendszer által kitelepített családok is menedéket kaptak a faluban. A Petterekről Matolcsyra a nyolcvanas években örökül maradt ingatlan a bankár vagyonbevallása szerint 1422 négyzetméteres telken fekvő 150 négyzetméteres házat, a gyakorlatban valóságos kúriát takar.

Nyaraló állami audival. Családban marad

Fotó:

A regionális Öböl Tv-ben elhangzottak szerint az akarattyaiak többsége által a 2012 augusztusában tartott népszavazáson támogatott leválást voltaképpen a nyaralólobbi szorgalmazta. Ez a HVG tapasztalatai szerint stimmelhet is, a lapunknak nyilatkozó „hétvégi akarattyaiak” szerint legalábbis indokolt volt a válás – ahogyan ilyen esetekben lenni szokott – azért, mert a nagy testvér, jelen esetben Kenese állítólag aránytalanul keveset csöpögtetett vissza a közösből. A még egységes település évi mintegy egymilliárdos árbevételének 20-30 százaléka származik szerintük Akarattyáról, ahol például a négyezer nyaralótulajdonos évente átlagosan 50 ezer forint ingatlanadót fizet. A hangulatában radikálisnak tetsző településre – ahol a leválás második évfordulóján az Ismerős Arcok nevű irredenta csasztuskazenekar lépett föl – még ellenzéki gondolkodásúak reményei szerint is dől majd a pénz, ha Matolcsy Gyöngyi átveszi az irányítást.

Kenesén eközben nagy a felzúdulás, a különvált települések határvonalát máig nem sikerült meghúzni, pedig a két testvérfalu közös bizottsága is ügyködik a rendezésen; úgy fest, a bíróság mondja majd ki a végső szót. A vita nem csak elméleti, a tétje egyebek mellett az, hogy hová kerülnek a jelentős adófizető üdülők, például a honvédségi ingatlan. Kenese polgármestere, Tömör István nehéz helyzetben van: a Fidesz–KDNP támogatottjaként aligha viselhet nyílt háborút Orbán Viktor pártelnök-miniszterelnök „jobbkezének” családjával, ráadásul helyben is kikezdték: négy képviselőtársa fegyelmi eljárással fenyegeti egy helyi beruházás kapcsán. Ezzel együtt az újrázni tervező Tömör felkerült a pártszövetség megyei listájára is – az utolsó, harmincadik helyre.

http://hvg.hu/itthon/201435_nekik_akarattya_a_riviera

Matolcsy: Miért ne tehetnénk meg?

Ha más globális és uniós jegybankok teszik, miért ne tehetnénk mi is?

Ezt válaszolta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a jegybank ingatlan- és műtárgyvásárlásaival kapcsoltban a Vs.hu-nak adott parádés emailinterjújában. A jegybank elnöke azt is elmondta: 

ha a jövőben az Értéktárprogramunktól azt kéri egy közintézmény vagy a civil társadalom, hogy nemzeti érdekből vásároljunk nemzeti kincset, akkor megtesszük.

A jegybank elnöke az interjúban beszél arról is, hogy miért kell kétszázmilliárdot elszórni az általa képviselt unortodox közgazdaságtan terjesztésére, hogy honnan van erre pénz, és hogy hogyan viszonyul a különös balatonakarattyai történethez (mint kiderült, felesége polgármester lehet abban a faluban, aminek a leválásért ő is lobbizott).

Honnan a pénz? Azt csinál vele, amit akar

Az sokakat érdekel, hogy miből van ennyi pénze – kétszázmilliárd forintja – a jegybanknak az alapítványokra és az épületekre. Matolcsy szerint a válasz egyszerű: a jegybank nyereségéből, ami szerinte lényegében nem közpénz. A jegybank nyereségének a forrása a kamatcsökkentés (aminek köszönhetően 280 milliárd forintot takarított meg a jegybank Matolcsy szerint), valamint a devizatartalék átértékelődéséből (tehát a forint értékvesztéséből) adódik.

(Felmerülhet bennünk, hogy ha nem közpénz az MNB nyeresége, akkor mi, ha az MNB-t a magyar állam részének tartjuk – nem illene az MNB-nek inkább átutalni ezt a pénzt a költségvetésnek?)

Matolcsy újdonságokat is elmondott:

  • Nem fognak még 21 új ingatlant venni, de azért lesznek még új épületvásárlások, hiszen 90 milliárd forintos keret van rá.
  • Az MNB munkatársai nem vehetnek fel tiszteletdíjat az alapítványoktól. Azaz igen, de ő például személyesen fog példát mutatni, és átutalja a 700 ezer forintos tiszteletdíját az Összefogás az Államadósság Ellen Alap számlájára.
  • Az alapítványok nem élhetik fel a 160 milliárdos tőkéjüket: magyar államkötvényeket kell venniük belőle, és annak a hozamából kell élniük.

Ez utóbbi azért is érdekes, mert itt már felmerül a monetáris finanszírozás kérdése (tehát hogy az államot gyakorlatilag közvetlenül a jegybank finanszírozza), amit tilt a jegybanktörvény. Az viszont szerencsés, hogy az alapítványok pénzszórásának kereteit eléggé beszűkíti: ha abból indulunk ki, hogy a tízéves államkötvény hozama évi 4,5 százalék, akkor a nagyobb alapítványok 1,8 milliárd körüli pénzt költhetnek évente, egyenként.

És miért van szükség erre a példátlan pénzszórásra? Mert még mindig meghatározóak a „meghaladott neoliberális iskola tanai”, és ezért „új intézményekre, új szellemű oktatókra és új tananyagra van szükség”. Magyarország sikere pedig ezen múlik szerinte.

Egy kisebb paradoxon

Matolcsy beszélt arról is, hogy miért kellett megvenni a piaci becslések szerint 12 milliárd forintot érő Eiffel Palace-t 18 milliárd forintért. Kapaszkodjanak meg:

azért, mert így mostantól a jegybanké lesz.

Tehát bekerül az értékes irodaház a jegybank mérlegébe, és nettó öt százalékot hoz majd évente. Viszont:

Természetesen ez független a jegybank monetáris politikájától, és nem jelenti azt, hogy a jegybanknak eredmény célja lenne.

– tette hozzá Matolcsy, azt viszont nem árulta el, hogy a monetáris politikáért felelős intézmény vezetőjeként akkor mégis milyen célt követ az irodavásárlással, ha nem az eredmény javítását.

És ismét:

Ne mérjünk kettős mércével: ha a többi uniós jegybank vállalja ezeket a funkciókat, nekünk is szabad, nekünk is érdemes. 

Évtizedes álom vált valóra

Matolcsy válaszolt a balatonakarattyai üggyel kapcsolatos kérdésre is (a HVG szerint felesége balatonakarattyai polgármesterségével összefügghet, Matolcsy a falu Balatonkeneséről való leválásáért lobbizott). Erre ezt válaszolta: 

az akarattyaiak helyi népszavazással a függetlenség mellett döntöttek, ami nekünk is évtizedes álmunk volt, ezt kötelességünk volt támogatni. A helyben élők döntő többséggel erre voksoltak, még ha ellenezném is, kötelességem lenne támogatni, mert ez a demokrácia alapszabálya.

Az interjú zárógondolata is tanítani való:

Az MNB és a családom elleni támadásból az látszik, hogy a szabadságharcnak nincs még vége, de bizony mi a szabadságot szeretjük: mit tegyünk, ilyenek vagyunk, ahogy a magyarok többsége is.

 

http://index.hu/gazdasag/2014/08/28/mctolcsy/

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://offforever.blog.hu/api/trackback/id/tr886646105

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.