He?

Bolondok hajóján : zene mellett, minden "behozott" és magánvélemény, esemény, történet, téma ütközhet az Életről. Szabadon. (Még!) :-DDD

sörcsap nagybaszónak

Miva'?

 

 

És a főd forog tovább!

 

Beszótak:

Esik-e wazze?


Számojjá csapos!

Naptár

november 2019
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30

Ketyegnek Európa "atombombái"

2014.08.03. 08:04 guma

Időzített bomba ketyeg a Földközi-tengerben és Wales területén is üzemel egy „európai Fukushima erőmű”. Ezenkívül létezik egy spanyol falu is, amelyre atombomba hullott le. Európa sosem hallott radioaktív kockázatai ránk is hatást gyakorolhatnak!nuklearis_katasztrofa1.jpg

Radioaktív hulladék a Földközi-tengerben

Mintegy negyven, rendkívül mérgező és zömében radioaktív hulladékokkal megrakott hajót süllyesztett el az olasz maffia az 1980-as évektől kezdve több évtizeden keresztül a Földközi-tengerben. A radioaktív anyagokkal megrakott hajók Szardíniától kezdve az olasz partokon át az Adriáig és a görög tengerpartokig mindenütt megtalálhatóak. A több ezer hordónyi anyag a tenger mélyén fekszik, óriási környezeti és egészségügyi kockázatot jelentve a tengerpart lakosságára. 56_1.jpg2009. 10. 25. Hajóroncsokban rejlő mérgező hulladékok ellen tüntettek Olaszországban
Az olasz partoknál elsüllyesztett hajóroncsokban rejlő mérgező hulladékok ellen tiltakoztak szombaton a dél-olaszországi Calabriában.
Mintegy ezer ember, köztük környezetvédők, politikusok és helyi halászok vonultak az utcára Amantea településen és követelték a kormánytól a veszélyes anyagok okozta problémák megoldását. A Legambiente nevű környezetvédelmi szervezet elnöke szerint az államnak több pénzt és figyelmet kellene szentelnie a szennyezett területek megtisztítására.
A Reggio Calabria-i ügyészség szerint az olasz maffia 32 olyan hajót süllyesztett el, amely fedélzetén mérgező anyagot - tóriumot, plutóniumot, ammónium-szulfátot - szállított. Számos hajó a calabriai partoknál veszett a tengerbe. Szeptember közepén Cetraro város partjainál bukkantak rá a Cunsky nevű teherhajóra, amelyet feltehetően radioaktív anyagokkal a fedélzetén süllyeszthetett el a ,Ndrangheta calabriai maffia évekkel ezelőtt. A hatóságok egy bűnbánó maffiózó vallomása alapján bukkantak a roncs nyomára, de a rossz időjárási viszonyok miatt még nem tudták felmérni, valójában mennyire veszélyes anyagok kerültek a tengerbe.
Ugyanezen a környéken a közelmúltban Aiello Calabro és Crotone partjainál is radioaktív hulladékokat találtak. (MTI/dpa/AFP- Amantea/Róma)

Wales, az európai Fukushima

Sellafieldben található üzem alighanem Európa legösszetettebb nukleáris létesítménye, hiszen itt kezdték el gyártani azt a hasadóanyagot, amely végül Nagy-Britanniát atomhatalommá tette. Nem sokkal később a területen kereskedelmi célú atomerőművet építettek, mely egészen 2003-ig üzemelt, most pedig a kimerült fűtőelemeket dolgozzák fel és tárolják itt. Sellafieldben már több mint száz nukleáris baleset történt, köztük 1957-ben Nagy-Britannia legsúlyosabb nukleáris szennyezése. A létesítmény évtizedeken át több millió köbméter radioaktív vizet bocsátott ki az Ír-tengerbe, amelyet emiatt a világ egyik legradioaktívabb tengerének tartanak.212.jpg 

A Sellafieldben található B30-as siló tömve van régi reaktor-alkatrészekkel, kimerült fűtőelemekkel, amelyeket vízbe merítve hűtenek.

Hasonlóan veszélyes a B38-as siló is. 1972-ben a nagy angliai bányászsztrájk idején az atomerőműveket teljes kapacitással üzemeltették az országban, ám ezt a mennyiséget már képtelenek voltak feldolgozni Sellafieldben. A kiégett, de feldolgozatlan fűtőelemeket helyezték el a B38-as silóban, amely „Európa második legveszélyesebb helye” – mondja az intézmény osztályvezetője. Sellafield óriási mennyiségű radioaktív vizet eresztett és ereszt a mai napig is az Ír-tengerbe. A Greenpeace szerint óránként 8 millió literről van szó. A civil szervezet szerint Sellafield hatása Csernobilhez mérhető, csak itt a szennyezés elnyújtva, évtizedeken keresztül jutott és jut a környezetbe.48_1.jpg A környező településeken a gyerekek esetében az átlagosnál tízszer gyakoribb a leukémia előfordulása, de még az ír és walesi tengerpartokon élők körében is magasabb a daganatos megbetegedések aránya. A területen közel kilencvenszer annyi radioaktív hulladékot tárolnak, mint amennyi a csernobili baleset során a levegőbe került. A létesítmény felszámolása a brit kormányzat becslése szerint 14 ezer milliárd forintba kerülne.

Magas radioaktivitás a Sellafield atomlétesítményben

2014. február 1. Részlegesen lezárták tegnap az északnyugat-angliai Sellafield nukleárishulladék-feldolgozó és tároló telepét, ahol a biztonsági berendezések megemelkedett radioaktív sugárzást mértek. Az intézkedés 10 ezer embert érintett.cikk_2.jpg

A létesítmény szóvivője hangsúlyozta, hogy sem szivárgásnak, sem más balesetnek nincs nyoma, a többtucatnyi biztonsági érzékelő közül egy jelzett "a normális szint feletti" sugárzást. Az ilyenkor szokásos biztonsági eljárás mindazonáltal megindult, mivel "egy nukleáris létesítményben nem lehet találgatásokra hagyatkozni". A szóvivő szerint a sugárzás messze nem olyan magas, amely már jelentősebb közbelépést igényelne. Hozzátette: az sem kizárt, hogy az érzékelő berendezés "a természetes háttérsugárzásban bekövetkezett változást" mérte.

Az üzem egyik illetékes igazgatója is azt közölte tegnap a BBC-vel, hogy semmiféle olyan incidens nem történt, amely "különleges aktivitást" igényelne a létesítményen belül vagy annak környezetében. A Cumbria megyében működő Sellafield üzem egyelőre "csökkentett létszámú" személyzettel működik, az üzemeltetéshez nem közvetlenül kapcsolódó munkahelyek alkalmazottait hazaküldték. A brit energiaügyi minisztérium bejelentette, hogy "folyamatos kapcsolatban" áll Sellafielddel, de nincs ok annak feltételezésére, hogy bármennyivel is komolyabb incidens történt annál, amiről a létesítmény beszámolt.  A legújabb hivatalos jelentések szerint csak a természetben előforduló radon keltett pánikot reggel, és nem az atomlétesítményben volt üzemzavar vagy baleset.

A Sellafield koradélutáni közleményében azt írta, hogy nem róható fel a létesítménynek a mai magas sugárzás. A levegőben található monitorok nagyon érzékenyek, így a természetes radon sugárzást is mérik. Ez a háttérsugárzás semmilyen kockázatot nem jelent az ott dolgozókra és a környékre.Hétfőtől a megszokott munkarendben fognak történni a munkálatok. Sellafieldben az elmúlt évtizedekben mindazonáltal már több súlyos baleset is történt. Az üzem csaknem hatvan éve az addigi legsúlyosabb nyugat-európai nukleáris baleset helyszíne volt: 1957. október 7-én tűz ütött ki az egyik reaktorban, radioaktív anyagok jutottak a levegőbe és elszennyeződött 500 négyzetkilométernyi területet. Évekkel később egy hivatalos jelentés megállapította, hogy legalább húszan a baleset által előidézett rákos megbetegedésekben haltak meg.

Legutóbb 2005-ben több tízezer liternyi sugárzó sav szivárgott ki az üzem területéről.

Sellafield a legnagyobb és legösszetettebb brit nukleáris létesítmény. A telep az 1940-es évek végétől a brit önálló nukleáris ütőerő hasadóanyag-szükségletének előállítási központja volt, emellett 1956-ban itt állt üzembe a világ első, kereskedelmi célú áramtermelő atomerőműve - ezt 2003-ban leállították -, jelenleg pedig a használt nukleáris fűtőanyagok újrafeldolgozása és tárolása a létesítmény elsődleges tevékenysége.

Hidrogénbomba Spanyolországra

Spanyolország

1966. január 17-én Palomaresre, egy andalúziai kis halászfalura három hidrogénbomba hullott. A bombákat szállító amerikai B–52-es repülőgép a levegőben összeütközött egy tankergéppel. Az ütközés következtében három hidrogénbomba hullott le a település közelében, amelyekből kettőnek a hagyományos gyújtószerkezete fel is robbant. A detonáció hatására a bombákban lévő radioaktív anyag két négyzetkilométernyi területen szóródott szét, érintve lakott területeket, erdőket és paradicsomültetvényeket is. Az utolsó bombát csak több hónapos keresés után találták meg a tengerben. 136.jpg Részleges kármentesítés után Palomares még ma is Európa legszennyezettebb települése. Három erősen radioaktív terület a mai napig drótkerítéssel van elkerítve. A Time magazin a világ egyik legsúlyosabb nukleáris balesetének minősítette a történteket, a kármentesítésről a mai napig egyezkedik Spanyolország és az USA.316.jpg

Mégis mi szennyezhettük be fél Európát

2011. 11. 17.

Senki nem értesítette a Csillebérc közelében lakókat a radioaktív jódszivárgásról, tudtuk meg helyi lakosoktól. A szennyeződésről közben teljesen ellentmondó nyilatkozatok jutottak el a sajtóhoz.

Múlt héten Magyaroszág mellett még hét európai országban észlelték, hogy a légkörben megnövekedett a radioaktív jód-131 izotóp koncentrációja. A megemelkedett izotópszint nem volt ártalmas az egészségre, de a jelenség elég nyugtalanító volt ahhoz, hogy a szakhivatalok elkezdjék keresni a forrását, illetve hogy a sajtóban is rendszeresen szerepeljen.

Csütörtök reggelre kiderült, hogy az Izotóp Intézet Kft. csillebérci laborjában történt szivárgás, ahol orvosi célokra gyártanak izotópokat. A cég ügyvezetője, Lakatos Mihály sajtóközleményben leírta, hogy a labor a szűrórendszer hibája miatt már tavasszal is szivárgott. Akkor leállították a labort, de a javítások után sem működött tökéletesen a szűrőrendszer: szeptemberben megint szivárogni kezdett, és a jod-131 szökése a múlt heti észlelésekig zajlott, akkor megint leállították a gyártást.

A kft. szerint a szennyeződés a Budapest felett észlelt megnövekedett radioaktív sugárzás egy részéért okolható, azt viszont cáfolta, hogy a labor lenne felelős a több európai országban is észlelt sugárzásért.

Mekkora az a sugárzás?

Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) főigazgatója, Rónaky József nem ért egyet a kft. utóbbi állításával. Az OAH a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség magyar kapcsolattartási pontja, és ugyan a cég felett nincs felügyeleti hatósági jogköre, figyelte a fejleményeket az izotópügyben. (Az atomerőművekben is rengeteg jód-131 keletkezik, a fukusimai és a csernobili balesetekben is többek között ebből az izotópból jutott jelentős mennyiségű a természetbe.)

Rónaky úgy véli, könnyen lehet, hogy mégis a kft. laborja okolható nemcsak a Budapest feletti sugárzásnövekedésért, hanem az Európa jelentős része felett észlelt növekedésért is. „A NAÜ folyamatosan gyűjti az adatokat és elemzi a helyzetet. Ez alapján azt tudom mondani, hogy ugyan száz százalékig nem lehet megállapítani, hogy az Izotóp Intézet Kft-től származik az európai szennyeződés, de valószínű" – fogalmazott megkeresésünkre a főigazgató.

Ennek nemcsak a kft. nyilatkozata mond ellent, de az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság MTI-nek kiadott közleménye is, amely szintén azt állítja, hogy nem a laborból ered az európai sugárzásnövekedés. „Már csak azért sem, mert a magyarországi létesítményben nemcsak jód-131 izotóp készül, hanem jód-125 is. Amennyiben a Csehországban mért izotóp tőlünk származna, akkor a jód-125-öt is ki kellene mutatniuk" – írta az OKF.

D  YT20111117010
A csillebérci telephelyen (a KFKI területén) működő izotópgyár kéményén keresztül hónapokon át az elvártnál nagyobb mértékben szökött a jód-131 izotóp, amelyet orvosi célra, elsősorban a pajzsmirigy vizsgálatára és gyógyítására alkalmazzák.
Fotó: Illyés Tibor

Illetékes hivatalok

A kommunikációs káosz jele az is, hogy amikor kérdéseinkkel megkerestük az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézetet (OSSKI), az ÁNTSZ-hez irányítottak minket mondván, ők nyilatkozhatnak az ügyben, majd miután az ÁNTSZ-nek elküldtük a kérdéseket, azokra mégis Sáfrány Géza, az OSSKI főigazgató főorvosa válaszolt.

Sáfrány megerősítette, hogy a kiszökött jódizotóp mennyisége ártalmatlan az egészségre. „Az OSSKI munkatársainak számítása szerint a jódkibocsátásból származó lakossági többletdózis nagyjából azzal a dózissal egyenértékű, mint amit a lakosság az éves természetes háttérsugárzásból öt perc alatt kap. Így ez egészségügyi kockázatot nem jelent" – írta. A főigazgató azt is közölte, hogy az OSSKI sugárvédelmi decentrumai a kft-t csak a sugárvédelmi szabályok betartása szempontjából ellenőrizhetik, a kibocsátási szintek ellenőrzése nem feladata az intézetnek.

Csütörtök délutánra az ÁNTSZ is megszólalt, honlapjukon rövid közleményben leírták, hogy nincs és nem is volt egészségügyi kockázata a megnövekedett izotópszintnek.

Kérdés, ha abban mindenki egyetért, hogy nem volt egészségre káros a labor által kibocsátott jód-131 mennyisége, miért ellentmondóak a nyilatkozatok arról, hogy meddig jutott el a szennyezés.

Nem szóltak a helyieknek

Az Izotóp Intézet Kft. egyébként nem tájékoztatta a Csillebérc környéki lakosokat sem a tavaszi, sem az őszi izotópszivárgásról – legalábbis ezt állítja jó néhány helyi lakos, akiket megkérdeztünk. Voltak, akik hallottak a sugárzásról a rádióban, vagy olvastak róla, de a legtöbbjük még csak nem is tudta, hogy az Izotóp Intézet Kft. kéményéből radioaktív jód került a környezetbe. Az általunk megkérdezettek csak mosolyogtak vagy elképedtek a hír hallattán, de nem találtunk Csillebércen egy embert sem, aki azt mondta volna, hogy a cég, az önkormányzat vagy bármiféle más szervezett megkereste, tájékoztatta őket.

Hasonló volt a helyzet a környéken található intézményeknél, szállodáknál. A Normafa és a Csillebérc szállodában, a Szabadidő Ifjúsági Központnál, az International School of Budapest-nél vagy Challengeland kalandparknál mindenki azt nyilatkozta, hogy nem kaptak értesítést vagy tájékoztatást a történtekről.

„A kialakult kommunikációs helyzetből tanulni kell" – mondta az ügyről az OAH főigazgatója. „Jeleztem már a tisztifőorvos asszonynak, hogy üljünk össze és közösen elemezzük, mit lehet tanulni az esetből."

Európán kívüli események gyűjteménye:

A nukleáris fegyverek elleni harc nemzetközi napja

 

A nukleáris fegyverek elleni harc nemzetközi napja1954. március 1-jén az Egyesült Államok hidrogénbomba-kísérletet hajtott végre a Bikini-szigeten. A Csendes-óceánon tevékenykedő Fukuru Maru japán halászhajó legénységét radioaktív sugárfertőzés érte.

 

Az 1954-ben történt tragikus események emlékére 1964 óta Japánban nemzeti békenapot tartanak március 1-jén. Világszerte a nukleáris fegyverek elleni harcra szólítnak fel.

Nukleáris fegyvereket érintő balesetek

Légi balesetek

Tengeri balesetek

folytatás itt: http://sulihalo.hu/ajanlo/aktualis/4973-a-nuklearis-fegyverek-elleni-harc-nemzetkozi-napja

és:

Egy óra alatt végez veled a radioaktív strand

Valószínűleg a világ legolcsóbb tóparti nyaralóját vehetnénk meg az orosz Karacsáj-tó partján, ahol egy óra alatt begyűjthetjük a halálos dózist radioaktív sugárzásból.

romok.jpg

A tó partján, közel a kazahsztáni határhoz, épült fel Oroszország legnagyobb és legveszélyesebb radioaktív anyagokat feldolgozó üzeme, a Maják-vegyikombinát még a negyvenes években.

folytatás: http://kivultagasabb.blog.hu/2012/10/10/egy_ora_alatt_vegez_veled_a_radioaktiv_strand

kiegészítettem a témát 1, 1 hálón talált hírrel, képpel, videóval, de a forrás: http://bestmachinery.hu/

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://offforever.blog.hu/api/trackback/id/tr446568017

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.