He?

Bolondok hajóján : zene mellett, minden "behozott" és magánvélemény, esemény, történet, téma ütközhet az Életről. Szabadon. (Még!) :-DDD

sörcsap nagybaszónak

Miva'?

 

 

És a főd forog tovább!

 

Beszótak:

Esik-e wazze?


Számojjá csapos!

Naptár

október 2021
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Megvesszük Erdélyt?

2014.01.07. 15:31 guma

Erdélyi földvásárlásra készül a magyar állam

Miután a rendszer működőképessé válik, életjáradékot kapnak, halálukig a nevükön marad és használhatják is a földeket azon gazdák, akik a magyar államnak szeretnék eladni területeiket – interjú Szabó József Andorral, a bukaresti magyar nagykövetség mezőgazdasági attaséjával.

szantas vn 004_b

– Ön nemrég egy Marosvásárhelyen tartott gazdasági előadásában azt állította, hogy mind Romániában, mind Magyarországon egyre nagyobb azoknak a száma, akik visszasírják a '90-es éveket. Miért van ez így?

– A rendszerváltást követően, az új struktúrák kialakulása közepette mindkét ország gazdasági és jogi környezete tele volt olyan kiskapukkal, melyek kihasználása lehetővé tette az adómentesített azonnali haszonszerzést. Mint tudjuk, ez ma már nem így működik, életbe léptek a szigorítások, megjelentek a nemzetközi jogszabályok, új szereplők és új lehetőségek vannak. De a zavarosban való halászás nem valamiféle román vagy magyar különlegesség volt, az összes kelet-európai volt szocialista ország keresztülment ezen, és nem csak az agrárium területén.

– Apropó új szereplők és új lehetőségek: minek tudható be az, hogy ezt inkább Magyarország használja ki, mint Románia, hiszen az áruáramlás onnan errefelé jóval nagyobb, mint fordított esetben.

– Valóban oly nagy az eltolódás, hogy ez az áruáramlás majdnem egyoldalú. Ez elsősorban a Romániában még mindig érvényes derogációs időszakból keletkezett nyersáru-hiánynak tulajdonítható. Magyarán: ha Románia exportálni akar az EU-ba valamiféle tej- vagy húsipari terméket, az kizárólag az unióból származó alapanyagból készült lehet. A saját alapanyagát csak belső használatra dolgozhatja fel. Másrészt Romániának – nagyon érdekes módon – agrárium szempontból nem is jelent prioritást az uniós piac. Az itteni termelőknek sokkal fontosabb a történelminek számító arab meg ukrán piac, valamikor így voltak a magyarországi exportőrök az orosz piaccal. Így jut el például a romániai búza Egyiptomba, egy olyan helyre, ahol a magyarországi jóformán nincs is jelen.

– Azon túl, hogy az arab piacok nagyságrendileg felveszik a versenyt az uniós piacokkal, igénytelenebbnek nevezhetők?

– Ez esetben nem igényesség kérdése. Inkább az különbözteti meg a kettőt, hogy míg az európai államokban feldolgozott terméket vásárolnak, az arab országokban alapanyagra van igény.

– Bár a vegyesvállalatok révén a külföldiek romániai földvásárlására eddig is kínálkozott lehetőség, egy statisztika szerint aránylag kevés erdélyi föld került magyarországi beruházók tulajdonába. Létezik-e állami stratégia arra, hogy január elsejétől, amikor már magánszemélyek is vehetnek földet nálunk, Budapest támogassa az efféle befektetéseket?

– Van erre egy programunk, amelynek az a lényege, hogy ha valaki a földjét el szeretné adni, akkor egy olyan szerződést köthet a magyar állammal, melynek értelmében életjáradékot kap, ráadásul a terület is a tulajdonában marad élete végéig. Persze felmerül a kérdés, hogy mihez kezd a magyar állam egy olyan földdarabbal, ami teszem azt egy kis székely falu határában található? Nos egy olyan fiatalnak adhatja oda, akinek nincs földje, de szeretne gazdálkodni.

– Mivel szinte visszafordíthatatlan az erdélyi magyar falvak elöregedési és elszegényedési folyamata, könnyen megeshet, hogy a magyar állam túlkínálattal találja szembe magát. Erre is felkészültek?

– Lehet, hogy az erdélyi falvak többsége kiöregedőben és elszegényedőben van, de meggyőződésem szerint ezt a földhöz való ragaszkodás ténye ellensúlyozhatja. Ez az erdélyi, de különösképpen a székelyföldi ember történelmi vonása. Ebből fakadóan tudjuk, hogy a magyar ember nem szívesen válik meg a földjétől. Ugyanakkor azt látjuk, hogy a városi keretek telítődtek és egyre többen költöznek ki falura. Romániában is beindult egy természetes visszaáramlási folyamat. Aki munkahely- vagy lakáshiány miatt városon már nem találja a helyét, ám ugyanakkor fantáziát lát a mezőgazdaságban és ráébred arra, hogy az agrárium igencsak jó üzlet lehet, meg vagyok győződve, hogy visszatér a gyökereihez.

– Technikailag miként kivitelezhető az állam terve? Magyarán mi a teendője annak a megöregedett, megfáradt gazdának, aki már nem tudja művelni a földjét és nincs is kire hagynia?

– Miután a rendszer működőképessé válik, az atyafinak annyi dolga lesz, hogy megkeresse a majdani irodánkat, amelynek munkatársai a helyszínen felbecsülik a földet és előrukkolnak egy ajánlattal. Ha ez nem felel meg, próbálkozhat a szabadpiacon; ha igent mond, mint említettem, életjáradékot kap, és amíg meg nem hal, a föld az ő nevén marad és ő is használhatja.

– Erdőügyben is létezik hasonló stratégia?

– Van, azzal a kis különbséggel, hogy azt nem Budapest találta ki, hanem a székelyföldi önkormányzatok. Látván, hogy milyen ütemben fogynak az erdőterületek, a magyar államhoz fordultak segítségért. Ugyanis számos községháza rendelkezik saját erdővel, viszont képtelen azt menedzselni, de eladni sem szeretné. Szólnék egy pár szót a vízalapról is, ami egy nagyon új dolog, és egyelőre még kevesek által ismert lehetőség. Nem a folyókról vagy a tavakról van szó, hanem a többé-kevésbé kihasznált vagy akár kihasználatlan borvízforrásokról. Nem megengedett, hogy egy olyan híres ásványvíz, mint például a bibarcfalvi, akkor jusson csődbe, amikor Európa-szerte a borvizek a reneszánszukat élik.

– Felkészültek arra az esetleges diplomáciai háborúra, amit a földek felvásárlása, a közösségi erdőt megtartani szándékozó székelyföldi önkormányzatok megsegítése vagy az ásványvíz-palackozó üzemek támogatása kapcsán az amúgy is hisztériakeltő román nacionalista hatalom ki fog robbantani?

– Nem félünk ettől, ugyanis az uniós alapelvek egyértelműen támogatják a szabad tőkeáramlást, a szabad lakhely- és munkahelyválasztást. Ezt mindkét ország, Románia is, Magyarország is elfogadta, meghozta a maga földtörvényét, sőt azt is hozzátenném, hogy a románok a magyar jogszabály alapjaira építették a sajátjukat. Ha a román állam képes megvédeni a termőföldeket és az azt művelő gazdákat, nagyon jó. De ha nem képes arra a bizonyos területre valamit is ajánlani, akkor szabad a piac és jöhet bárki – nem feltétlenül magyar, lehet az dán is vagy francia –, aki fel szeretné vásárolni.

http://kronika.ro/gazdasag/erdelyi-foldvasarlasra-keszul-a-magyar-allam

Koplaljon 232 napig, és szerezzük vissza egész Erdélyt!

Tudja, mennyibe kerül egy hektár föld Romániában? 2000 euróba. Tudja, hogy hány hektár Erdély, illetve a Magyarországtól Romániához csatolt terület? 10 309 300 hektár. A II. Bécsi döntés értelmében vett Észak-Erdély pedig 4 349 200 hektár. Szorozzunk.

Egész Erdély 20 618 600 000 euróba, Észak-Erdély 8 698 400 000 euróba kerülne.

Magyarország GDP-je 2013-ban az IMF előrejelzése szerint 95 854 130 000 euró (130,563 milliárd dollár) lesz.

folytatás: http://444.hu/2014/01/07/lemondana-e-232-napi-jovedelmerol-erdelyert/

Felvásárolná Erdélyt a magyar állam?

A bukaresti magyar nagykövetség mezőgazdasági attaséja egy interjúban azt állította, a magyar állam földvásárlásokra készül Erdélyben. A Külügyminisztérium tagad.

Szabó József Andor a Krónikának adott interjújában elmondta, létezik egy olyan program, amelynek „az a lényege, hogy ha valaki a földjét el szeretné adni, akkor egy olyan szerződést köthet a magyar állammal, melynek értelmében életjáradékot kap, ráadásul a terület is a tulajdonában marad élete végéig”. A hírről a Népszabadság számolt be, amely a Külügyminisztériumot is megkereste ezzel kapcsolatosan, a szóvivő azonban cáfol, ráadásul azt is tagadja, hogy lett volna ilyen interjú.

Mihez kezd a magyar állam a földdel?

Ha volt interjú, ha nem, a mezőgazdasági attasé azt is elmondta, hogy mit csinálna az állam a megvásárolt földterülettel.

„Persze felmerül a kérdés, hogy mihez kezd a magyar állam egy olyan földdarabbal, ami teszem azt egy kis székely falu határában található? Nos egy olyan fiatalnak adhatja oda, akinek nincs földje, de szeretne gazdálkodni.”

Szabó állítólag azt is elmondta, hogy a magyar állam az erdőségek és az ásványvízforrások magyar kézben tartását is támogatja, mert „nem megengedett, hogy egy olyan híres ásványvíz, mint például a bibarcfalvi, akkor jusson csődbe, amikor Európa-szerte a borvizek a reneszánszukat élik”.

Arra a kérdésre, hogy mire számítanak a román fél részéről, az attasé azt válaszolta, nem tartanak diplomáciai csatározásoktól, „ugyanis az uniós alapelvek egyértelműen támogatják a szabad tőkeáramlást, a szabad lakhely- és munkahelyválasztást. Ezt mindkét ország, Románia is, Magyarország is elfogadta, meghozta a maga földtörvényét” – véli Szabó.

Fotó: MTI/Kollányi Péter

Tagadják az interjút

A lap megkereste a bukaresti nagykövetség mezőgazdasági attaséját, hogy további részleteket kérjen az esetleges földvásárlásról, de Szabó József Andor azt mondta, nem nyilatkozhat és a nagykövethez irányította a Népszabadság munkatársát.

Zákonyi Botond pedig csak annyit mondott, nem kommentálja a cikket, többek között azért sem, mert a mezőgazdasági attasé nem is adott interjút a Krónikának. Pedig ezen a linken olvasható valami hasonló, de a nagykövetség már helyreigazítást kért.

Az interjút jegyző Szucher Ervin azonban kitart amellett, hogy volt interjú, a lapnak le is játszott egy felvételt, amin a beszélgetés egyik részlete hallható.

Egy neve elhallgatását kérő, befolyásos erdélyi politikus pedig arról beszélt, folyamatosak az egyeztetések a magyarországi és az erdélyi politikusok között a földek és az erdőségek magyar kézben tartásáról, de erről nem kell nyíltan beszélni. „Egy ilyen nyilatkozat után szó sem lehet semmiféle állami földvásárlásról” – magyarázta a politikus.

forrás: http://www.hir24.hu/kulfold/2014/01/07/felvasarolna-erdelyt-a-magyar-allam/?toplist

Erdély felvásárlására készült a magyar állam?

Szabó József Andor, a bukaresti magyar nagykövetség mezőgazdasági attaséja a Krónikának adott interjújában mondta, hogy a magyar állam földvásárlásra készül Romániában. A Külügyminisztérium állítja: csak ötlet volt, kormányprogram nincs, az attasé pedig nem is adott interjút a témában.

Futótűzként járta be az erdélyi magyar sajtót a hír, hogy a magyar állam földvásárlásra készül Erdélyben, az európai uniós moratórium január elsejei lejártával. Erről állítólag Magyarország bukaresti nagykövetségének mezőgazdasági attaséja beszélt a Kolozsvárott megjelenő Krónika című, Fidesz-közeli lapnak. A Külügyminisztérium szóvivője azonban a Népszabadságnak cáfolta a hírt, Zákonyi Botond bukaresti nagykövet pedig azt is tagadta, hogy a beosztottja interjút adott volna a témában.

„Van erre egy programunk, amelynek az a lényege, hogy ha valaki a földjét el szeretné adni, akkor olyan szerződést köthet a magyar állammal, amelynek értelmében életjáradékot kap, ráadásul a terület is a tulajdonában marad élete végéig. Persze felmerül a kérdés, hogy mihez kezd a magyar állam egy olyan földdarabbal, ami teszem azt egy kis székely falu határában található? Nos, egy olyan fiatalnak adhatja oda, akinek nincs földje, de szeretne gazdálkodni” – idézte az attasét a Krónika. Szabó József Andor állítólag azt is elmondta, hogy a magyar kormány az erdők és az ásványvízforrások magyar kézben tartását is támogatja. A kérdésre, hogy felkészültek-e „az amúgy is hisztériakeltő román nacionalista hatalom” reakciójára, azt válaszolta: nem tartanak egy esetleges diplomáciai háborútól, az uniós alapelvek egyértelműen támogatják ugyanis a szabad tőkeáramlást, ráadásul a románok a magyar jogszabály alapjaira építették a sajátjukat.

Lapunk megkereste a bukaresti nagykövetség mezőgazdasági attaséját, hogy részleteket kérjen a kormány erdélyi földvásárlási programjáról, de Szabó József Andor azt mondta, nem nyilatkozhat, és a nagykövethez irányított. Zákonyi Botond közölte: nem kommentálja a cikket, már csak azért sem, mert az attasé nem adott interjút a Krónikának. A nagykövetség ezért helyreigazítást kér a napilaptól. Zákonyi szerint egy marosvásárhelyi, zártkörű rendezvényen, még decemberben ötletként felmerült a földvásárlás, de ilyen kormányprogram nincs. A Krónika-interjút aláíró Szucher Ervin azonban ragaszkodik ahhoz, hogy volt interjú, és lapunknak le is játszotta telefonon a beszélgetés felvételét.

Egy neve elhallgatását kérő, befolyásos erdélyi politikus lapunknak nyilatkozva rámutatott: folyamatosan zajlanak egyeztetések a magyarországi és az erdélyi magyar politikusok között a földek és erdők magyar kézben tartásáról, de erről nem kell nyíltan beszélni. „Egy ilyen nyilatkozat után szó sem lehet semmiféle állami földvásárlásról” – magyarázta.

A román parlament 2013 utolsó napjaiban fogadott el törvényt azzal a céllal, hogy ellensúlyozza a külföldi magánszemélyek földvásárlási tilalmának január elsejei megszűnését. (Külföldiek eddig is vásárolhattak földet Romániában, ha azt jogi személyre telekkönyvezték.) Az új törvény szerint elővásárlási jog illeti meg a társtulajdonosokat, a bérlőket, majd sorrendben a szomszédos parcellák bérlőit, az illető településen gazdálkodókat és a román államot, amelyet ezekben az ügyletekben a kormányfőnek közvetlenül alárendelt hatóság fog képviselni.

A törvény várható hatásairól eltérnek a vélemények. A több agrárszervezetet tömörítő RO PAC egyesület értékelése szerint a törvény „felhívás a földek kisajátítására”, és az európai ingatlan- és energetikai spekulációkat favorizálja. Ezzel szemben Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter úgy véli, hogy a jogszabály kellő védelmet biztosít majd a román földnek, miközben elősegíti a termőföldek szétdaraboltságának megszüntetését, valamint egy gazdálkodói középosztály kialakulását.

Romániában egy hektár termőföld ára kétezer euró körül mozog, míg a nyugat-európai ár ennek akár a tízszerese is lehet. Becslések szerint 700 ezer hektár romániai termőföld van külföldi befektetők birtokában, a teljesen szántóterület nyolc százaléka.

Tőkés-közeli Krónika

Az Átlátszó és a Transindex tavaly októberi tényfeltáró írása szerint a Krónika a Tőkés Lászlóhoz kapcsolódó politikai csoportokat támogató médiabirodalom része. Az öt regionális napilap, az Erdélyi Napló hetilap és a Székelyhon.ro hírportál kiadója az Udvarhelyi Híradó Kft., amelynek többségi részvényeit a „Határok nélkül a magyar nyelvű sajtóért” alapítvány birtokolja. Az utóbbi képviselője Dr. Korda Éva Judit, aki korábban a HírTV-t működtető Rt. vezérigazgatója volt. A sajtótrösztöt birtokló alapítványnak több ízben nagy összegű támogatást nyújtott a Szerencsejáték Zrt.

http://nol.hu/kulfold/erdely_felvasarlasara_keszul_a_magyar_allam_

6 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://offforever.blog.hu/api/trackback/id/tr555744532

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása