Nevét, I. Szent Szilveszter pápáról kapta akit 314-ben választottak a keresztény egyház vezetőjének és 335-ben, éppen december 31-én hunyt el Rómában. Sokáig ide, oda tologatták a nyugati kultúrkörben ezt az ünnepet mert a a régi időkben tavasszal vagy ősszel kezdődött az újesztendő, míg 1691-ben XII. Ince pápai döntése nem rögzítette január elsejére.
Az újévi szokások nem változtak Sokan tesznek fogadalmakat (melyeket rendszerint nem tartanak be), és még mindig úgy tartják az év első napja döntő szerepet játszik abban, milyen szerencsénk lesz az újévben. A mágikus célú cselekedetek mellett igyekeznek jósolni a „véletlenből” is például újévkor fokhagyma kalendáriumokat készítenek, melyekből az év tizenkét hónapjának időjárására jósolnak.
Tizenkét gerezd fokhagymába sót tesznek. Minden gerezd egy hónapnak felel meg. Amelyik gerezdben reggelre nedves lesz a só, az a hónap is nedves lesz, sok eső vagy hó esik majd.
A jósló szokások közé tartozik a szilveszteri ólomöntés, a lányok pedig mindenféle mágikus praktikával azt igyekeznek megtudni, ki lesz a férjük.
Eladósorban 
lévő lányok közkedvelt foglalatossága volt ilyenkor a gombócfőzés. 13 gombócból tizenkettőbe egy-egy férfinevet tartalmazó kis papírcetlit tettek a lehetséges jövendőbelik nevével, és amelyik gombóc először feljött a víz tetejére, az rejtette a leendő férj nevét. Ha a gombóc üres volt, abban az évben a lány nem számíthatott komoly kérőre. Nem jövendőbelijükről, hanem a férjhezmenetelükről adtak hírt a malacok: a lányok kiszaladtak a disznóólhoz, megrúgták az ól falát, s ha a disznók röfögtek, biztos volt, hogy az új évben férjhez mennek.
A vénlánycsúfolás is része volt a csínyeknek. A legények szalmabábut állítottak azoknál a házaknál, ahol idősebb lány lakott, vagy felmásztak a háztetőre, és ott helyezték el a szalmát. Amennyiben a gazda szemfüles volt és észrevette a legényeket, elvitte a létrát, és csak másnap reggel hozta vissza, a legények pedig büntetésül egész éjjel a tetőn virrasztottak.
A legtöbb babona is ehhez a naphoz kötődik. Nézzük meg a hiedelmek szerint, mit tegyünk és mit ne az újév napján?
Szilveszter éjjelén pontban éjfélkor az összes ajtót ki kell tárni, hogy az óév kimehessen. Ugyanis ha nem távozik, az újév nem tud bejönni.
A pénzhez jutási esélyeinket növelhetjük, ha szilveszter éjjelén pénzérmét kötünk madzagra, kilógatjuk az ablakon, majd éjfél után a madzag segítségével behúzzuk a házba.
A jó évkezdésnek velejárói a jó italok és a bőséges étkezés.
Aki újév napján édeset eszik, annak egész éve édes lesz.
Újévkor disznót kell enni, hogy kitúrja a szerencsét, szárnyast semmiképp, mert azok elkaparják.
Semmit ne vigyünk ki a házból! A hagyomány szerint "elszáll a tehén haszna", ám ha nincs tehetnünk, akkor is "elszáll a hasznunk". Tehát ezen a napon nem szabad sem kölcsönadni, sem kölcsönvenni semmit.
Az újévi erős fények és zajok távol tartanak mindenféle rosszat.
A nagy zajkeltéssel egyesek szerint el lehet üldözni a gonosz és rossz szellemeket, valamint az óévet, és egy igen egyszerű magyarázat szerint ez csupán a jókedv és a vidámság jele.
Fontos az első újévi látogató. Ha ekkor rosszkedvű vendég érkezik, abban az évben sok bánat éri a ház népét. Szerencsés, ha az első látogató férfi.
Nem szabad baromfihúst enni, mert a baromfi hátrakaparja a szerencsénket! (csirke, tyúk, pulyka, kacsa kerülendő étel!)
Miért pont pezsgő van a szilveszteri koccintók poharában? Mert sokáig csak gazdag emberek engedhették meg maguknak ezt az úri italt. Tehát most azt az illúziót kelti, mi sem vagyunk kisebbek, szegényebbek tőlük.
Óvatosan a hallal, mivel folyó menti vidékeken - ezek szerint Budapesten, vagy Szegeden is - szerencsét hoz (ahány pikkely, annyi pénz), máshol viszont baljós állat, hiszen vele elúszik a háziak szerencséje.
Ne faljunk fel mindent szilveszterkor, és akkor az újesztendőben sem fogunk semmiben hiányt szenvedni. Tehát, hagyj ételt a hűtőben, és a kamrában.
Vágjunk fel egész kenyeret is, hogy mindig legyen a családnak kenyere.
Együnk sok lencsét, és így az év során soha nem ürül ki a pénztárcánk. A lencsét egyes vidékeken babbal, vagy más szemes terménnyel helyettesítik.
Nyújtsuk hosszúra a rétest! A boldogságot és az életet többféle rétessel is hosszúra lehet nyújtani. Minél gazdagabb, bővebben adagolt a töltelék a rétesben, annál bővebben méri a boldogságot az ég az újesztendőben.
Süssünk pogácsát, és Szilveszterkor érmét is süssünk bele. Aki a szerencsepénzt megtalálja, annak bőséges lesz a következő éve. Fontos, hogy a pogácsának még éjfél előtt el kell fogynia, különben az egész a visszájára fordul!
Süssünk pogácsát, és Szilveszterkor érmét is süssünk bele. Aki a szerencsepénzt megtalálja, annak bőséges lesz a következő éve. Fontos, hogy a pogácsának még éjfél előtt el kell fogynia, különben az egész a visszájára fordul!
Ne veszekedjünk! Újév első napján igyekezzünk tartózkodni a veszekedéstől, házi viszálykodástól, mert különben az egész évet veszekedéssel fogjuk tölteni.
Szerencsét hoz, ha megtöltjük az összes félig teli/üres konyhai tartónkat. (kávétartó, cukortartó, sótartó, borstartó, lisztes edény, zsíros bödön, stb...) Ha ezek teli vannak, egész évben bőséget élünk, de ha üresek, vagy alig van bennük, akkor szükséget szenvedünk ezekben a dolgokban.
Egyes vidékeken a gyermekek száját is mézzel kenték meg ezen a napon, hogy édes beszédű, kedves emberré váljon, hogy sok édességet ehessen az esztendőben, na meg persze a praktikus paraszti ész nem hagyta figyelmen kívül, hogy az a módszer a száj kicserepesedése ellen is kitűnő.
Tilos mosni, de főleg teregetni (a kiterítésre, vagyis halálozásokra utal), és nem jó bármit is kölcsönadni ilyenkor, mert nehezen jön majd vissza a házba, ráadásul egész éven át minden kifelé megy majd onnan.
Ha tehetjük, ezen a napon ne hívjunk orvost, és ne is menjünk orvoshoz, mert akkor betegséggel töltjük majd a következő évet.
A szemét ma jó helyen van, ott, ahol van. Tilos kivinni a szemetet, mert kidobjuk vele a szerencsénket!
Azt is jól meg kell gondolni, hogy mit teszünk először újév napján, mert jó eséllyel gyakran tesszük majd ugyanezt egész évben. Sokan ezért elsején le sem fekszenek napközben, nehogy a betegség, ágyhoz kötöttség nyűgjét vonják magukra.
Nemzetközi babonák, szokások innen - onnan:
Az ünnepi asztalterítő alá pénzt kell tenni. (Szlovákia)
Éjfélkör 12 szőlőszemet kell megenni, és újév napján új, piros alsó és felsőruhát kell viselni, a megunt, régi dolgokat egyszerűen ki kell tenni az ablakon, és a pénztárcába lencsét kell tenni. (Olaszország)
Pontban 12 órakor 12 korsó sört kell meginni, hogy az új évben szerencsések legyünk. (Svájc)
Balszerencsét jelent, ha az új naptárt előre kiakasztjuk, vagy írnak előre írunk a jövő évi határidőnaplóba. (Anglia)
Amint az újév elkezdődik, minden órát fel kell húzni a házban. (Görögország)
A szilveszteri álmunk beteljesedik, ha elalvás előtt rózsafüzért vagy megszentelt tárgyat teszünk a párna alá. (Bajorország)
Ajánlott imádkozni az ősökért, vadászni és halászni. De nem ajánlatos boldogságért imádkozni, házasságot kötni, kerülendők a ház körüli javítások és építkezés elkezdése. Aki újév napján söpör, az kisöpri a házból a szerencséjét. (Kína)
Az újévi kívánságokat 12 papírdarabra kell felírni, és amikor elkezdi ütni az óra az éjfélt, gyújtsuk meg a papírdarabokat. Az teljesül, ami a 11. ütésnél még nem égett el. (Fehéroroszország)
A bejárat felé szalmaköteget kell feszíteni, hogy távolt tartsuk a rossz szellemeket, és újévkor egy jót kell nevetni, hogy jól induljanak a dolgok. (Japán)
Támasszunk lapátokat, gereblyéket és rostákat a házfalhoz, hogy védelmet nyerjünk a gonosztól. (Korea)
