He?

Bolondok hajóján : zene mellett, minden "behozott" és magánvélemény, esemény, történet, téma ütközhet az Életről. Szabadon. (Még!) :-DDD

sörcsap nagybaszónak

Miva'?

 

 

És a főd forog tovább!

 

Beszótak:

Esik-e wazze?


Számojjá csapos!

Naptár

december 2021
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31

Külföldi diákoknak fizetne ösztöndíjat a magyar állam - az iparkamara elnöke pedig szelektál!

2013.03.19. 08:09 guma

A külföldi diákok létszámát kívánja növelni a kormány a magyarországi egyetemeken. Ennek érdekében kétoldalú ösztöndíj-együttműködési megállapodásokat köt preferált országokkal és létrehozza a "Globális Nyitás Ösztöndíjat", amelyhez már az idei költségvetésben forrást rendelnek. 
 

 A külföldi hallgatói létszám magyar felsőoktatásban történő növeléséről hozott határozatot a kormány. A határozatban a kormány felhatalmazza az emberi erőforrások miniszterét és a külügyminisztert, hogy kössenek a - külpolitikai prioritások mentén alakított - kétoldalú ösztöndíj-együttműködési megállapodásokat, és mérjék fel a további nemzetközi igényeket. Az érintett minisztereknek előterjesztést kell készíteniük a kormányzat számára az oktatási megállapodások végrehajtása érdekében a "Globális Nyitás Ösztöndíj" megalapításáról, ennek határideje április 15. Az ösztöndíj létrehozásához szükséges 2013-as forrás biztosításáról pedig már azonnal gondoskodnia kell a nemzetgazdasági miniszternek - derül ki a kormányhatározatból.

A magyar állam fizetné a külföldiek itteni tanulmányait

A külföldi hallgatói létszám növelésének tervéről a múlt héten számolt be a Népszabadság, egy, a birtokába került, a kormány számára készített előterjesztésre hivatkozva. A dokumentum szerint közpénzből finanszíroznák a külföldi diákok magyarországi tanulmányait. Szemeszterenként egy hallgató után 1,25 millió forint kiadással számolnak (ez tartalmazná a felvett szak képzési díját, havi 40 ezer forintos ösztöndíjat, doktori képzés esetén havi 100 ezres ösztöndíjat, a diákigazolvány, a kollégiumi vagy albérleti díjat, az egészségbiztosítást és a tankönyvek költségé). "Hároméves felmenő rendszerben 900 fő esetén ez hozzávetőlegesen 4,5 milliárd forint költségvetési kiadást jelent a 2013-2016-os évekre" - idézte a lap az emberi erőforrások minisztere és a külügyminiszter előterjesztésében készített anyag költségkalkulációját.

Az új ösztöndíjjal preferált régiókat és országokat a "globális nyitás politikájának figyelembevételével" határozták meg. Ezek az országok: Afrikából Dél-Szudán, Etiópia, Nigéria; Ázsiából India, Kazahsztán, Kína, Mongólia, Srí Lanka, Brunei, Fülöp-szigetek, Indonézia, Kambodzsa, Laosz, Malajzia, Mianmar, Szingapúr, Thaiföld, Vietnam - ezzel már oktatási kormányközi megállapodást írt alá Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter. Magyar állami ösztöndíjakat kaphatnának azeri, grúz és örmény hallgatók is - írta a lap.

A kormány felhívja továbbá a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy 2014-től a Közép-Magyarország régióban, 2015-tõl pedig országos szinten a költségvetési tervezés keretében biztosítson forrást a Balassi Intézet költségvetésében a Campus Hungary Program fenntartására. Ennek határideje 2013. május 31., illetve országos szinten 2014. május 31. - áll a kormányhatározatban. A Campus Hungary Program honlapjáról kiderül, hogy azt a Balassi Intézet és a Tempus Közalapítvány működteti uniós támogatások felhasználásával, célja egyrészt a magyar hallgatók külföldi tanulmányainak támogatása, másrészt az, hogy növeljék a hazánkban tanuló külföldi diákok számát.
 

"Tücsökszak": beszólt a bölcsészeknek és a tanároknak az iparkamara elnöke 

Forrás: Túry Gergely

A felsőoktatásnak is jót tesz, ha a kamara és a gazdaság ott megjelenik - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Népszabadságnak adott interjúban. A kamara is részt vesz a január 21-én alakult felsőoktatási kerekasztal ülésein, amelynek tagja a Magyar Rektori Konferencia (MRK) és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) is.

Parragh László szerint fönntarthatatlan, hogy van olyan főiskola, ahol felére csökkent a hallgatói, és változatlan maradt az oktatói létszám. A felsőoktatásban szerinte 550 ezer férőhely van, a tényleges létszám azonban csak 320 ezer. A kapacitás-felesleget le kellene építeni - mondta.

Hozzátette: nem örül annak, hogy 2012-ben és 2013-ban drasztikusan csökkent a felvételizők száma, de annak igen, hogy sokan látják: "a gazdaság nem akarja rátenni a mancsát a szerencsétlen egyetemekre", és a "társadalom megértette a változtatás szükségességét".

Elmondta: őt senki nem fogja meggyőzni arról, hogy ma az andragógia az egyik legfontosabb szak. "Szerintem azért választják sokan, mert az a legegyszerűbb. Ha oda bejutok, bármi lehet belőlem. Ez az a tücsökszak" - tette hozzá. Azon a tizenhat szakon, amelyeken a kormány eredetileg egyetlen állami ösztöndíjas helyet sem akart biztosítani, végül ponthatárokat húztak: aki ezeket eléri, állami ösztöndíjas képzésre kerülhet be. A teljes listát itt találtátok, a kommunikáció szakról itt, a jogász, nemzetközi tanulmányok, andragógia és közszolgálati szakról pedig itt olvashattok.

Arra a felvetésre, hogy a diplomás munkanélküliség jóval kisebb, mint az alacsonyabban képzetteké, így a felsőoktatásra fordított közpénz megtérülése magas, azt válaszolta: "az érvelés második szintjéig már kevesen jutnak el, vagyis odáig, hogy hány recepciós van felsőfokú végzettséggel? Az örök érvényű dolog, hogy a felsőoktatás adja a legnagyobb esélyt az elhelyezkedésre. A diplomának sok előnye van. Kérdés az, hogy ez társadalmilag megfinanszírozható-e. Szerintem a büdzsének korlátja van" - tette hozzá.

Arról, hogy természettudományt, matematikát, társadalomtudományt, magyart csak heti egy órában tanulnának a szakiskolások szeptembertől, Parragh azt mondta: megállapodtak a kormánnyal, hogy maximum egyharmad közismereti, minimum kétharmad a duális, szakmai képzés. "Ha három évre van forrás, akkor az optimális az, hogy az asztalos tanuljon meg fűrészelni" - mondta.

"A szakképzésben is azt csinálták, amit kértünk. A felnőttképzésben azt tervezik megtenni, amit kérünk. Az, hogy a felsőoktatásban a diót elkezdte feltörni a kormány, szintén jó" - tette hozzá. Hosszabbak és drágábbak lesznek a felnőttképzési tanfolyamok szeptembertől: a legfontosabb tudnivalókat itt találjátok.

Parragh szerint azok ellenezték a szakképzés átalakítását, akik "egzisztenciálisan kötődtek a régi rendszerhez". "Ha a szakképzésben négy évről három évre csökkentjük a képzési időt, akkor egynegyednyi kapacitást feleslegessé teszünk a rendszerben, ahol eleve kapacitásfelesleg van. Ha kivisszük az iskolából a gyakorlati képzésre a gyereket, akkor megint felesleget teremtünk az iskolában.

Ha átalakítjuk a struktúrát, és azt mondjuk, hogy a gyakorlati-szakmai képzés hosszabb legyen, az elméleti képzés pedig rövidebb, kapacitást szabadítunk fel. Így be lehet zárni néhány iskolát, és el lehet küldeni néhány ezer pedagógust. Pontos számaink vannak erre vonatkozólag" - tette hozzá. Idén majdnem háromezer tanár döntött munkája befejezése mellett a kötelező nyugdíjazás miatt: erről itt olvashattok.

http://eduline.hu/felsooktatas/2013/3/17/Parragh_Laszlo_el_lehet_kuldeni_nehany_ezer_2QJ0DJ#utm_source=hirkereso&utm_medium=listing&utm_campaign=hirkereso_2013_3_17

Több ezer diákot veszítettek a magyar egyetemek: a legjobbak mennek külföldre

Többszörösére nőtt a külföldi továbbtanulást fontolgató diákok száma a vezető budapesti gimnáziumokban – van, ahol minden harmadik diák elküldte felvételi lapját valamelyik osztrák, brit, amerikai vagy dániai egyetemre. Ausztria és Németország ingyenes képzésekkel, Nagy-Britannia ösztöndíjakkal csábítja a legtehetségesebb, jó nyelvtudású magyar diákokat.

Bécsi Egyetem
A Bécsi Egyetem. A magyar diákok egyik legkedveltebb célpontja
Forrás: Filep István

„Tavaly a végzőseink tíz-tizenöt százalék jelentkezett külföldi egyetemre, idén körülbelül a diákok harmincöt százaléka döntött így" – mondta az eduline-nak Molnár Katalin, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolájának igazgatója, aki szerint a diákok ügyesen taktikáznak: első helyen valamelyik magyar egyetem államilag finanszírozott képzését jelölik meg, ezzel párhuzamosan azonban külföldi felsőoktatási intézményekbe is jelentkeznek. Az igazgató szerint a diákok hosszasan mérlegelik lehetőségeiket, több országban ugyanis olcsóbban lehet tanulni, mint itthon.

„Az idén érettségizők körülbelül harmada jelentkezik külföldi egyetemre, ez nagyjából megfelel a tavalyi aránynak. Korábban évente körülbelül négy-öt diák döntött így” – mondta Horn György, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium pedagógiai vezetője. A Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Gimnázium végzősei közül minden negyedik jelölt meg külföldi egyetemet is, míg a nemzetköziérettségi-programba már évekkel ezelőtt bekapcsolódott Karinthy Frigyes Gimnáziumban 131 végzős közül 43-an jelentkeztek külföldi felsőoktatási intézménybe – igaz, ezt az érettségi bizonyítványt száznegyvenegy országban ismerik el, az Oxford és a Harvard például felvételiként fogadja el.

Az eduline által megkérdezett iskolaigazgatók szerint a diák döntésében a népszerű, például jogi és gazdasági szakokon megszabott szigorú feltételek – tizenhat népszerű szakon rendkívül magas ponthatárokat határozott meg az erőforrás-minisztérium – és a hallgatói szerződések rendszerének bebetonozása is szerepet játszik. A legtöbben így gazdasági és társadalomtudományi képzést választanak, de egyre többen jelentkeznek olyan művészeti szakokra, amilyeneket hazai egyetemek egyelőre nem indítanak.

Hova tűntek a felvételizők?
Egyre kevesebben felvételiznek a magyar egyetemekre és főiskolákra: míg 2011-ben ég 141 ezren adták be jelentkezési lapjukat, tavaly már csak 110 ezren, a friss adatok szerint a 2013-as felvételinek pedig mindössze 95 ezer diák futott neki. Az érettségizők száma nem esett vissza ilyen mértékben: míg 2011-ben 142 600-an, 2012-ben 137 600-an, az idén pedig 133 162-en vizsgáznak legalább egy tantárgyból.

Úgy tűnik, a vidéki gimnáziumokat még nem érte el a „kivándorlási hullám”, legalábbis a középiskolai rangsorokban rendre kiemelkedő eredményt elérő győri Révai Miklós Gimnáziumban és a debreceni Tóth Árpád Gimnáziumban még nem érzékelik, hogy több diák készülne külföldi egyetemre. „Lehetséges, hogy jövőre már többen választják más országok felsőoktatási intézményeit, szeptembertől ugyanis elindítjuk a nemzetköziérettségi-programot” – mondta az eduline-nak Szilágyi Szabolcs, a Tóth Árpád Gimnázium igazgatója.

Több országban már ingyen tanulhatnak

Az eduline által megkérdezett iskolaigazgatók szerint a külföldre készülő diákok többsége angoltudására épít, ezért egyesült államokbeli vagy nagy-britanniai egyetemet választ, de népszerűek azok a felsőoktatási intézmények is, amelyek sok angol nyelvű képzést indítanak, így például a dániai egyetemek. A brit tandíj magas ugyan – a szeptemberi emelés óta akár 9000 ezer fontot is elkérhetnek egy tanévért –, de a magyar hallgatók is igényelhetnek diákhitelt, Skóciában pedig ingyenesek a képzések.

Az utóbbi években az osztrák egyetemekre is egyre több magyar érettségiző pályázik, ott ugyanis gyakorlatilag ingyen, 17 euróért tanulhatnak, a felsőoktatási intézmények elfogadják a magyarországi érettségit, nincsen hallgatói szerződés, és néhány szak kivételével még felvételizni sem kell. Igaz, az első vizsgaidőszakban a rosszul teljesítőket kiszórják, ezért csak biztos németnyelv-tudással érdemes nekivágni.

Németország is népszerű célpont, elsősorban azok a tartományok, ahol ingyenes a felsőoktatást – legutóbb például Bajorországban törölték el a tandíjat. A berlini egyetemeken sincs tandíj, viszont 270 euró a beiratkozási díj, és majdnem minden alapszakon alapfeltétel a németnyelv-tudás.

Az ingyenes vagy majdnem ingyenes képzés egyre több magyar diákot vonz, ez több gimnáziumigazgató szerint a német nyelvi kurzusokra jelentkezők számában is látszik, míg az Alternatív Közgazdasági Gimnázium diákjai közül sokan már az első, nyelvi évet is külföldön töltik. „Idén olyan sokan jelentkeztek németre, hogy a kilencedikeseknek két csoportot is indítottunk” – mondta a budapesti Fazekas Mihály Gimnázium igazgatóhelyettese.

A legjobb diákokat veszíti el a magyar felsőoktatás

„Több tanulónk már az itthoni jelentkezési határidő előtt ösztöndíjas helyet szerzett a Harvardon vagy a Cambridge-en” – tette hozzá Szabó Katalin, a Fazekas-gimnázium igazgatóhelyettese, aki szerint a külföldi egyetemek egyre gyakrabban keresnek meg tehetséges diákokat, akiket diákolimpiákon, nemzetközi versenyeken választanak ki.

A debreceni Tóth Árpád Gimnáziumban többször tartottak már tájékoztatót különböző felsőoktatási intézmények. „Voltak nálunk például Dániából, de legutóbb egy erdélyi egyetem keresett meg minket” – mondta Szilágyi Szabolcs igazgató. A gimnáziumok felkészültek az új helyzetre. A tanárok már nemcsak az itthoni felvételi szabályainak változását figyelik, a külföldi rendszert is megismerték – segítenek a jelentkezési lap kitöltésében, a motivációs levelek és önéletrajzok megírásában.

http://eduline.hu/erettsegi_felveteli/2013/3/19/Egyre_tobb_diak_jelentkezik_kulfoldi_egyete_Q4SVQW#utm_source=hirkereso&utm_medium=listing&utm_campaign=hirkereso_2013_3_19

Ezt sem árt elolvasni (a táblázat is onnan való) :

tablazat1_1307.jpg

http://magyarnarancs.hu/publicisztika/felsooktatas-berlinger-edina-elvonasi-tunetek-83591

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://offforever.blog.hu/api/trackback/id/tr935140471

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása