He?

Bolondok hajóján : zene mellett, minden "behozott" és magánvélemény, esemény, történet, téma ütközhet az Életről. Szabadon. (Még!) :-DDD

sörcsap nagybaszónak

Miva'?

 

 

És a főd forog tovább!

 

Beszótak:

Esik-e wazze?


Számojjá csapos!

Naptár

írószemmel : Olvasólámpa

2012.10.15. 08:12 guma

MÓRICZ ZSIGMOND UTOLSÓ SZERELME

 

„Azt hiszem, az élők közt őt szerette a legjobban.”

(Németh László)

 

Valami „harci pillanat” otthon második feleségével, Simonyi Máriával, és tíz év házasság után Móricz hűtlen akar lenni, de – amint naplójában írja – „álszeméremből” képtelen bemenni a nyilvánosházba, magyarán a kupiba, így hát bánatosan bandukol hazafelé, amikor megpillant „egy kislányt, ahogy a sofőröknek udvarolt, s oly kedves volt, mint egy veréb, hogy ott mozgott, és az arcocskája csodálatosan csinos, bátor és kihívó, de nem kurvás.”

Az irodalomórákról közismert történet a Ferencz József-hídon talált, öngyilkosjelölt kislánnyal, aki éppen a Dunába akar ugrani, tulajdonképpen nem az első, hanem az újratalálkozás volt közöttük. Az első találkozásuk egy hotelszobában ért véget, és innen, ettől a pillanattól számítható a Móricz Zsigmond és Litkei Erzsébet közötti, csöppet sem egyhangú, de fordulatos, az író számára mindenképp felszabadító hatású kapcsolat, amelyben – élete utolsó hat évében – átélheti az „egymásra találás örömét” és egyúttal, ebben az új szerelemben, „a megtalált boldogságot”. Ekkor Móricz ötvenhét esztendős, Csibe pedig alig múlt húsz. Óriási életkorbeli különbség van közöttük, hatalmas műveltségbeli distancia, és mégis, az elején – az is mondható, hogy –: „emberi gyengeségből, jellemhibából” kiinduló kapcsolat az évek folyamán olyan „mély emberséget mutató erényekbe fordul át”, amely előtt a legszigorúbb polgári viselkedési normákat követők is nyugodtan megemelhetik a kalapjukat.

Hamar Péter úgy vezet végig a kettejük megismerkedésétől kezdődő, és egészen az író haláláig tartó szakaszon, de még azon is túl, amikor Csibének az „apuka” halála utáni, Móricz iránt érzett feltétlen tiszteletére és nagyrabecsülésére is fény derül, hogy hitelesnek ítélhető források „mozaikkockáit” illeszti egymás mellé; ahol pedig nincsenek ilyenek, ott logikusan következtet, lehetőleg úgy, hogy a legelenyészőbb legyen a tévedés lehetősége.

Nyilván már a megismerkedésüktől kezdve, szinte rögtön tudatosul Móriczban, hogy milyen kiváló nyersanyag „Csibe csipogása” neki, és bele is veti magát a munkába, a jegyzetelésbe, sőt, még külön írógépet is ajándékoz a lánynak, hogy az maga is lejegyezhesse az emlékeit.

Megörül, hogy megtalálta benne a kis pesti proletárlányt, akin keresztül majd beleláthat a proletárélet rejtelmeibe. Persze később aztán az is kiderül, hogy nem is igazi proletárlány Csibe, hanem paraszti tapasztalatokkal rendelkező, de a proletárlét körülményeiben is már alaposan megmerítkezett nincstelen, aki annak érdekében, hogy megőrizze az író rokonszenvét, bizalmát, apróbb, és nem csak, lódításokkal biztosítja be magát ideig-óráig, hogy aztán azok természetesen – véletlenül – egymás után felfedődjenek. Móricz nem csak „apuka”, hanem „szerető” is a lány számára, és ez a skizofrén helyzet semmi gátlást, zavart nem okoz sem Csibében, sem őbenne. Azonban amikor az író rájön arra, hogy az eltagadott, nevelőszülőknek kiadott gyermek tulajdonképpen az ő gyereke, az élete vége felé már megfáradt, beteg, eladósodott és csalódott Móricz mindent megtesz, hogy mindkettejük (anya és fia) sorsát, jövőjét bebiztosítsa. Addig is segítette Csibét mindenben, de miután két és fél éves korában megismeri a kis Imikét, „a fiát”, mindaz, amit a gyerekkel azután ő megtesz, „arra idegen nem, csak egy apa képes”. Kiköltözteti őket Leányfalura, mindkettejüket örökbe fogadja, maga után íratja, Csibének tyúkfarmot rendez be, és leányai nemtetszése ellenére, családtaggá fogadja őt is és Imikét is. Taníttatja Csibét, iskoláztatja, később az általa megvásárolt Kelet Népe szerkesztőségi titkárának, majd a lap „kizárólagos előfizetési gyűjtőjének” is megteszi; a gyerekkel is távlati tervei vannak, de a korai halála megakadályozza, hogy ezeket maga véghezvigye. Halála után Litkei Móricz Erzsébet a Móricz-lányoktól kapott örökségből, férjével együtt, létrehozza a „Móricz Zsigmond” Könyvkiadót, egyebek mellett olyan könyveket adva ki, mint Weöres Sándor: A teljesség felé és Elysium című verseskötetei, Móricz Állatmeséi, Bözödi György Repedt csupor című prózakötete stb. A könyvárusítás és kiadás mellett, azokban a háborús években, Csibéék könyvesboltja a magyar ellenállási mozgalomban is fontos szerepet tölt be, az illegális nyomdagépjükkel hamis származási meg katonai papírokat nyomtatnak. A kis Móricz Imre pedig, Móricz Zsigmond akarata szerint, a debreceni Református Gimnáziumba kerül, oda, ahol édesapja is végezte valamikor a tanulmányait. (Fekete Vince)

Hamar Péter: Móricz Zsigmond utolsó szerelme. Budapest, 2007, Kairosz Kiadó.

forrás : http://www.hargitakiado.ro/cikk.php?a=MTczNQ=

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://offforever.blog.hu/api/trackback/id/tr944828191

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bandika gazdája 2012.10.15. 21:11:03

Vitatott, hogy a gyerek Móriczé volt-e, vagy csak ezzel is magához akarta kötni a lány anyagi érdekből. Nem igazán kedvelem Móriczot, és ez a (már ismert) történet cseppet sem közelíti hozzám. Ez az írás csak afféle utólagos mentegetés.

guma 2012.10.16. 05:06:55

@bandika gazdája: De rég jártál erre. :)))

Lehet, hogy mentegetésnek tűnik, de ez csak egy "könyv" ismertető.
Nekem így akár fikció is lehet ez a regény...
süti beállítások módosítása