He?

Bolondok hajóján : zene mellett, minden "behozott" és magánvélemény, esemény, történet, téma ütközhet az Életről. Szabadon. (Még!) :-DDD

sörcsap nagybaszónak

Miva'?

 

 

És a főd forog tovább!

 

Beszótak:

Esik-e wazze?


Számojjá csapos!

Naptár

Báthory Erzsébet tragédiája a XVI századi Magyarországon.

2012.08.29. 08:06 guma

Báthory Erzsébet 1560. augusztus 7.-én Nyírbátorban született. Apja ecsedi Báthory György volt, aki 1570-ben halt meg, anyja somlyói Báthory Anna, (anyjának testvére volt Báthory István fejedelem [1571–1586], aki később lengyel király lett [1575–1586]). Bár ebből a korból adatok nem nagyon kerültek elő, de bátran feltételezhetjük későbbi cselekedeteiből, leveleiből, hogy jó nevelést kapott, írástudó, s a XVI. században szokásosnál műveltebb nő volt és Magyarország egyik legnagyobb és leghatalmasabb főúri családjának egyik utolsó tagja.

bthory_erzsbet_portr.jpg

Nyelveket beszélt, természettudományokban, (gyógyászat, gyógynövények), valamint a politikában és a művészetekben, sőt a gazdasági, és pénzügyi területeken is jártas volt. Báthory Erzsébet egy rendkívül érdekes és sokoldalú személyiség, emellett gondos és hozzáértő gazdasszony volt, aki ismerte az újkori asszonyok és főleg az arisztokrata nagyasszonyok lehetőségeit és életkörülményeit. Azt mondhatjuk, hogy életvitele egyáltalán nem tért el egy átlagos korabeli főúri asszony életétől és tevékenységétől.nc3a1dasdy-kastc3a9ly-081.jpg    A nála öt évvel idősebb, Nádasdy Ferenc gróffal, -, tizenegy éves korában jegyezték el, és 15 éves korában, 1575-ben lépett frigyre. Nádasdy gróf feleségének a csejtei kastélyt és a körülötte lévő 12 falut adta nászajándékba, amelyek Pöstyén közelében terülnek el.csejtei-vc3a1r1.jpg     Nádasdy Ferencet – akit kegyetlensége és bátorsága miatt „Fekete Bégként” is emlegettek – a török ellen vívott csatározások kötötték le. Egyes adatok szerint Nádasdy, ahova csak lehetett, magával vitte feleségét; ennek ellenére Erzsébet gyakran és hosszabb időre maradt egyedül, bár gyakorta váltottak leveleket. Vitatott, hogy 5 vagy 6 gyermekük született-e, ám a nagykorúságot azonban csak 3 gyermek élte meg.
Anna, ő Zrínyi Miklós dunántúli főkapitány felesége lett, Katalin pedig, Homonnai Drugeth György felesége és fia Pál [1593–1633], ki 12 éves korában vált nagykorúvá.kanizsai_nadasdy-var.jpg  Házasságuk nyilvánvalóan érdekből köttetett, de ettől még érzelmi kapocs is kialakulhatott köztük, hisz mindketten fiatalok, szépek, egészségesek voltak és csaknem harminc évet éltek együtt, holott protestánsként könnyen elválhattak volna. Esetükben valószínűbb a kiegyensúlyozott kapcsolat, mint az örömtelen.lc3a9kai-vc3a1r-0691.jpg  A Báthory család Magyarország egyik leghatalmasabb és leggazdagabb családja volt, akárcsak a Nádasdy család. Kastélyok, házak, falvak sokasága felett rendelkeztek, így a 15 éves Erzsébet és 20 éves férje kezében hatalmas birtokok összpontosultak.nyirbator-bathory-kastely_02.jpg     Nádasdy Ferenc hatalmas apai örökségével, valamint Báthory Erzsébettel kötött házassága révén a családi kasszát növelő hozománnyal, birtokokkal 1601-re a magyarországi bárók sorában a harmadik helyre küzdötte fel magát. Gazdagságát és hatalmát a jobbágyportákon kívül több vár és várbirtok – vagy vártartomány – öregbítette. Sarvar_Nadasdy3.jpg   Nádasdy Ferenc életének nagy részét a harcmezőkön töltötte, sárvári házában szívesen látott vendégek voltak az írástudó deákok, tudós mesterek, prédikátorok. Apja példáját követve nyomdát létesített Sárváron. Itt jelentek meg udvari és tábori lelkészének, Magyari Istvánnak híres hitvitázó munkái is. A hadtudományokon túl, sok más mesterségben is jeleskedett. Szerette a lantosokat és a képírókat, csuda tulipánokat és óriás barackokat növesztett kertjében, idegen nyelveket tanult, külhoni tudósokkal levelezgetett, aranyon vásárolta a szép könyveket, és Sárváron könyvsajtót tartott. Az urasága dúsabb volt a bécsi királyénál…”. Nádasdy Ferenc igazi reneszánsz férfiú volt a XVI. század második felében. Báthory Erzsébetről is feljegyezték, hogy szegény, ámde okos gyermekeket felkarolta, taníttatta, olasz egyetemekre segítette őket.

sc3a1rvc3a1r_nadasdy-var.jpg   A 16. század közepén a Báthory család 19 vármegye területén 4 300 portát birtokolt, míg a Nádasdyak 888 portát. Ebből Nádasdy Ferenc 851 örökölt. Az 1598. évi házösszeírás szerint Nádasdy Ferenc 2 686 házat mondhatott magáénak, ezen kívül további 2 341-ben volt részbirtokos.sc3a1rvc3a1ri-vc3a1r_nc3a1dasdy.jpg  Férje, 1604 elején bekövetkezett halála után Báthory Erzsébetre maradt két fiatal leánya és gyermekkorú fia nevelése, továbbá az ország egyik leghatalmasabb birtokrendszere és több mint egy tucat vár, kastély igazgatása. Új udvari rendtartást készíttetett, kézben tartotta a vármegyei és országgyűlési követek dolgát, figyelemmel kísérte a hadi eseményeket, ügyelt a közbiztonságra, utasításaival, döntéseivel irányította a birtokok gazdálkodását, és mindemellett gondja volt a hozzá fordulók támogatására, ha másként nem, hát közbenjáróként szerezte meg Batthyány támogatását, mint azt például Wathay Ferencné férje kiszabadítására tett fáradozásainak felkarolásával tette.

Most láttam a hollywoodi filmet, mely történelmi események sorát figyelmen kívül hagyva de azt bemutatja, hogy erre a mérhetetlen vagyonra mindenkinek fájt a foga, ezért hihetetlen mocskot szórtak egy erős, családcentrikus, okos nőre. A film azonban főleg a bevételi forrást jelentő, hátborzongató, és szexuális  főszereplőként jeleníti meg.

A filmet itt nézheted meg :

https://www.youtube.com/watch?v=SvcY7HmWfnk

https://www.youtube.com/watch?v=tT3sQW8XUgQ

Az élete azért ennél "érdekesebb" és "egyszerűbb" volt neki, hiszen  nem csak a legenda érdekesebb mint az igazság:
Erzsébet kétségtelenül erős, határozott egyéniség volt, de nem tett mást, mint amit a kor magára maradt özvegyei tettek: összetartotta a családot, gondoskodott gyermekeiről. 1607 végén parancsot adott tisztviselőinek, hogy készítsenek urbáriumot a lékai és sárvári uradalomról. A két vaskos összeírás elkészítéséhez 1608 januárjában láttak hozzá és alapos munkát végeztek. Név szerint összeírták az egész uradalom családfőit, telkeiket, igásmarhákat, valamint a földesúrral szembeni kötelességeiket. Mindkét uradalom szomorú képet nyújtott, a háborús évek rengeteg kárt okoztak emberben, jószágban, házakban egyaránt. Rengeteg volt a „nyomorult”, „szegény ember”, illetve a legtöbbnél csak azt tudták bejegyezni, hogy semmije nincs. Báthory Erzsébet, de feltehetőleg a többi földesúr is, aki hasonló károkat szenvedett, jobbágyvédő politikát folytatott.

Tisztában volt azzal, hogy csak ott lehet valamit venni, ahol valami van. Ezért néhány évig más, szerencsésebb helyzetű uradalom jövedelméből kellett megélnie, míg a dunántúliak összeszedték magukat. 

A sárvári, illetve a lékai uradalmon belül is megkülönböztetett bánásmódban részesültek a károsultak. Fel voltak mentve az ajándékok adásától, több helyen, például Boz faluban vagy Cenken, nem fizettek cenzust, sőt, még robotolniuk sem kellett. Az uradalmi vámokon is kedvezményesebben kezelték a saját jobbágyokat. Báthory Erzsébet éles szemmel figyelte uradalmának minden bevételét és aktívan védekezett a károk ellen.
E feladatának azért tudott megfelelni, mert tanult, felkészült ember volt. Pedig özvegyként, asszonyként sokkal nehezebb dolga volt mintha erős férfi állt volna mellette férjeként.

Báthory Erzsébet nem egyszerűen özvegy lett, hanem az ország egyik legnagyobb vagyonának a kezelője is. Az ő rátermettségén, határozottságán múlott, hogy a Nádasdy-vagyon megmarad-e az örökösöknek vagy a rokon családok között aprózódik föl. csejtei_vc3a1r.jpg

Férje halála után Báthory Erzsébet is hamarosan támadások céltáblája lett. Előbb Bánffy György, majd a Bánffy-rokonság egy másik tagja igyekezett erővel birtokrészeket kihasítani a Nádasdy-Báthory-uradalmak közül. Egyik legnagyobb támadója a maga is dúsgazdag és nagy hatalmú Thurzó György volt. Hatalomáról Acsády azt írta, hogy a nádor jogköre „királyinak mondható, s a szorosabb felségjogok kivételével csaknem mindenben helyettesíté az uralkodót”. A nádor volt a hadügy, közigazgatás és az igazságszolgáltatás feje.

Thurzó a vagyonszerzés érdekében nem riadt vissza semmilyen eszköztől, még az alattomosaktól sem. Ennek része volt Báthory Erzsébet megvádolása., s az ügyben segítő támogatókat kapott az özvegy két vője személyében. De a csejtei lutheránus, szlovák anyanyelvű lelkész, Ponikenus János is többféle bűnnel vádolta kálvinista úrnőjét, például boszorkánysággal és ördöngösséggel, azzal, hogy elfogatása után macska képében kísértette őt, meg hogy a „csejtei szörny” már tíz éve gyilkolja a leányokat, akiknek holttestét titokban a csejtei templomban temettette el. Megyeri Imre, Nádasdyné udvarmestere és Pál fia nevelője volt és gyámságát is ellátta. Ez sodorta őt is Thurzó mellé mert az özvegy Báthory Erzsébet nem hagyta, hogy a kiskorú nevében mások bármit megtehessenek. Megyerivel, az új udvari rendtartásról és az országgyűlésről tanácskozott, ahol az özvegyet és a családot követként fogja képviselni.

Ilyen előzmények után : 1611. január 25-én Thurzó György nádor levelében arról tudósította II. Mátyás magyar királyt, hogy a több gyilkosság elkövetésével és brutális kínzásokkal vádolt Báthory Erzsébetet elfogták és a csejtei várba zárták. Szobájának ajtaját befalazták, és csak egy kis nyíláson át adtak neki enni-inni. Thurzó nádor a Báthory Erzsébet elleni vizsgálat egyes lépéseit összehangolta az erdélyi fejedelemmel folytatott politikai harcával is. A grófnőt idézés, kihallgatás és ítélet nélkül, önkényesen tartóztatták le és vetették életfogytiglani fogságra. A vád „koronatanúi”, az özvegy négy belső szolgálója az iszonyú kínvallatás hatására – egymásnak is ellentmondó módon – „bevallották”, hogy Nádasdyné utasítására és személyes részvételével rendszeresen kegyetlenül kínozták a szolgálóleányokat, és közülük harmincat–ötvenet (a számok nagy szórást mutatnak) megöltek.bathory1.jpg

A vád tanúin kívül más csejtei meghallgatottak több száz meggyilkoltról és mindenféle véres kínzásokról „hallottak”.
Az özvegy grófnő ellen folytatott vizsgálat során ez említett négy belső cselédjét szörnyű kínvallatás alá vetették. Ezeket általában addig folytatták, míg a vádlott azt nem mondta, amit hallani akartak tőle. Ilyen tortúrák során nemegyszer megesett, hogy 6-8 éves gyerekek “beismerték” az ördöggel való fajtalankodásukat, de a felnőttek is gyakorlatilag bármit. Gyakran megkínoztak olyanokat, akik a fájdalomtól rettegve akármilyen vallomást vállaltak volna, tehát a Báthory Erzsébet ügyében tett vallomásokat legalábbis kételkedéssel kell fogadnunk.

A négyszáz évvel ezelőtti szörnyű vádakat azért is nehéz elhinni, mert a „bűnrészes koronatanúkat” öt napon belül, 1611. január 7-én kivégezték (a nőket máglyán égették el), míg a fővádlottra, Nádasdynéra a bíróság nem hozott ítéletet, hanem hallgatólagosan jóváhagyta a nádor döntését a főrangú asszony életfogytig tartó fogságáról. Az egész eljárás olyan nyilvánvalóan törvénysértő volt, hogy még maga a király, II. Mátyás is többször felszólította a nádort, hogy Nádasdynét – saját kérésének is megfelelően – állítsák bíróság elé. A király azonban hiába minősítette „hallatlan és szokatlan” dolognak a nádor eljárását, Thurzó György nem akarta, más pedig nem tudta elérni a törvényes bírósági eljárást.

Elmondhatjuk, a vádakat még a kínvallatás módszerével sem sikerült bizonyítani, így bátran állíthatjuk, hogy Báthory Erzsébet esetében koncepciós perről beszélhetünk, melynek hátterében nem más, mint Thurzó nádor kapzsisága állt. Thurzó okos ember lévén, igyekezett úgy irányítani a dolgokat, hogy a hatalmas vagyon, se a király, se a papság kezébe ne kerülhessen a „per” végeztével.
Ám valód per nem lévén az egész eljárásnak Erzsébet halála vetett véget. Ráadásul Erzsébet még idejében végrendelkezett, vagyonát három gyermeke között megosztotta. A családi ügyeket, valamint a családi birtokok legnagyobb részét Pál fia kezébe rendelte.

(az összefoglalót emailban kaptam...)

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://offforever.blog.hu/api/trackback/id/tr694730647

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Horizont 2012.08.29. 13:04:25

Margaríta ez érdekes volt, köszi. Na így lehet kicsinálni valakit még az utókornak is:)

bandika gazdája 2012.08.29. 15:24:05

Ilyesmi bármikor "jöhet"! :)

guma 2012.08.29. 20:44:09

@bandika gazdája: @Horizont: a filmeket előbb és mástól kaptam, vagy 2 hónapja... :)
most jött sok kép kis szöveggel (ami tetszett) és kicsit gugliztam hozzá. DDDD
süti beállítások módosítása