He?

Bolondok hajóján : zene mellett, minden "behozott" és magánvélemény, esemény, történet, téma ütközhet az Életről. Szabadon. (Még!) :-DDD

sörcsap nagybaszónak

Miva'?

 

 

És a főd forog tovább!

 

Beszótak:

Esik-e wazze?


Számojjá csapos!

Hamvazószerda

2012.02.22. 17:15 guma

(Ma van a farsangi időszak utáni első nap, a húsvét ünnepét megelőző 40 napos nagyböjt kezdete. Politikusaink sokat tettek az elmúlt időszakban, hogy a böjtöt könnyű legyen betartani. Merem remélni, további munkájuk eredménye után hitbéli választás lesz a népnek, hogy kerül-e az asztalra hús...)

 Karnevál herceg farsangi diadalmenete hamvazószerdára virradóan halottasmenetté változik. Európában általános szokás (volt), hogy a farsangot jelképező alakot: óriás papírmasé bábut, medvemaszkát, vesszőből, szalmából, rongyból formált torz képmást megjátszott jajveszékelés közben kivégzik, többnyire hatalmas máglyán elégetik, maradványait pedig eltemetik. Nálunk a szokásnak farsangtemetés, téltemetés, télkihordás a neve.

Nem lehetetlen, hogy a régi időkben a jelképes bábu helyett eleven embert égettek meg, aki a telet személyesítette meg. Julius Caesar a gall háborúról írt kommentárjaiban beszámol arról, hogy a kelták emberek tömegét áldozták fel ünnepeiken (így a februári Imbolc alkalmával is). Egy vesszőből font óriás alakba zárták őket, amit aztán felgyújtottak. Többen állítják, hogy a rítusba be nem avatott Caesart elragadta a fantáziája, s hogy a tűzre vetett áldozatok tisztulást keresők voltak, akik egy földalatti járaton távoztak, mielőtt a „tisztító tűz” az életüket fenyegette volna. A tűzről, füstről valóban azt tartották régen, hogy a bűntől, betegségtől megtisztítja az embert. A középkori Nyugat-Európában a fentebb leírt módhoz hasonlóan „fertőtlenítették” a tél utóján a falvak, városok határában lévő lepratelepek lakóit. Annyi bizonyos, hogy a máglyahalált halt farsangherceg a kelták elégetett vesszőóriásának egyenes ágú leszármazottja, s hogy a karneváli rítusban mind a halál (a telet jelképező bábué), mind a megtisztulás mozzanata (a „gyászolóké”) jelen van.

-------------

  Az ókereszténység idején a mezítlábas, zsákruhába öltözött nyilvános bűnösöket a püspök a templomba vezette, majd miután a bűnbánati zsoltárokat elimádkozták, fejükre hamut hintett, és kiutasította őket a templomból. A kiutasítottaknak egészen nagycsütörtökig tilos volt a templomba belépniük.

Hamvazószerdán – elsősorban a katolikus egyházban – szentelt hamuból (mely az előző évi virágvasárnap barkáinak hamvai) keresztet rajzolnak a hívők homlokára, az alábbi mondatok egyikével: „Ember, emlékezz rá, hogy porból vagy és porrá leszel”, illetve „Térjetek meg és higgyetek az evangéliumnak!” Ezt a napot ritkábban protestáns közösségekben is megünneplik.

II. Orbán pápa 1091-ben rendelte el, hogy a papok minden keresztény homlokát hamuval kenjék meg ezen a napon, ez a szokás a katolikusoknál mindmáig fennmaradt. A templomban a mise után a pap az előző évi szentelt barka hamuját megszenteli, s azzal rajzolja a keresztet a hívek homlokára. Ezt nevezik hamvazásnak (latinul: impositio cinerum), ami a nagyböjt kezdetét jelző szertartás. A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert.

forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Hamvaz%C3%B3szerda és

http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/hamvazoszerda__a_nagybojti_ido_kezdete

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://offforever.blog.hu/api/trackback/id/tr364173520

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása