He?

Bolondok hajóján : zene mellett, minden "behozott" és magánvélemény, esemény, történet, téma ütközhet az Életről. Szabadon. (Még!) :-DDD

sörcsap nagybaszónak

Miva'?

 

 

És a főd forog tovább!

 

Beszótak:

Esik-e wazze?


Számojjá csapos!

Naptár

november 2019
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30

Karácsony

2011.12.24. 15:05 Ayuamarca

 

Mit tudunk a karácsonyról? Nézzük a közismert tényeket!
 
A szó eredetéről hosszú ideje dúlnak viták, sokan szláv jövevényszóként értelmezik, mint nyelvünk annyi más szavát. Hadd ne minősítsem ezt az elméletet, egyes kutatók úgy tesznek, mintha a magyaroknak nem is lett volna soha saját nyelve, minden szót innen-onnan loptunk volna össze. Az 1267-es Kassai kódex alapján a szó a kerecsen szóból származik, annak mély hangrendbe kerülésével, ugyanis a magyarok karácsony táján tartottak sólyomröptetéssel egybekötött ünnepet. Persze lehet, hogy az igazság valahol középen van, a szó kialakulásában szerepet játszott a szláv kifejezés is, és az ősi magyar népszokás is.
 
A karácsony időpontját a niceai zsinaton döntötték el, akkor lett Jézus születésének időpontja hivatalosan december 25, és természetesen nem véletlenül esett erre az időpontra a választás. Létezett ugyanis a Római Birodalom európai területein egy sokkal régebbi kultusz, mégpedig Mithrászé.
Mithrász állítólag a téli napfordulókor született egy szűztől, felnőttként nagy mesternek tartották, ő volt a bölcsesség, az igazság és a hit, sőt megváltóként is tisztelték. Egyes források meghaló és feltámadó isten-királyként említik. A keresztény egyházat meglehetősen zavarta, hogy nem képesek az emberek fejéből kiverni a Mithrász-kultuszt, ezért Jézus születésnapját december 25-re tették, így aztán egyházi ünnepként Jézusra kellett emlékezni Mithrász helyett…
 
Itt jegyezném meg, hogy minden új egyház, így természetesen a keresztény is így járt el. A templomok ősi szentélyek helyén épültek, hogy elfedjék a régi hit maradványait, az ünnepek a régi istenek ünnepeinek feledtetését szolgálták, ezért kerültek adott dátumra. Nincs új a Nap alatt.
 
Érdekes módon van még december közepén született istenség, úgy hívják, hogy Attis. Őt fenyőfára akasztották vagy feszítették, a források ellentmondásosak, de az biztos, hogy attribútuma a fenyőfa volt, melyet szentnek tartottak, és amelynek és áldozatot mutattak be.
 
De az örökzöldek tisztelete nem csak itt található meg. A görögök, és később a rómaiak is minden évben megtartották a szaturnáliákat, mely ünnep – minő meglepetés – december közepére-végére esett, de az ünnep gyökerei Mezopotámiáig nyúlnak vissza. A szaturnália végső soron áldozatbemutatás Szaturnusz (más néven Kronosz) istennek, emlékezés az ő uralma alatti aranykorra. Ekkor eltörölték a társadalmi különbségeket, a házakat örökzölddel – borostyánnal – díszítették fel, nagy lakomákkal, tánccal, zenével ünnepeltek, és ajándékokat osztogattak egymásnak a családtagok.
 
De attól tartok akármilyen mélyen nézünk a múlt kútjába, az idők végtelenjében mindig meg fogjuk találni az aktuális ünnepet december közepén-végén.
Ahhoz, hogy mélyebben megértsük a karácsony lényegét, foglalkozzunk egy kicsit őseink életével!
 
Az állattartással és földműveléssel foglalkozó természeti népek élete a naptár ismeretétől és helyes alkalmazásától függött. Figyelték a csillagokat, a Napot és a Holdat, és természetesen az évszakok változásait. Mivel nem rendelkeztek tudományos ismeretekkel, megfigyeléseik alapján megpróbáltak magyarázatot találni a világ történéseire. A görögök, mivel sokat utaztak, hittek a szemüknek, és nem voltak restek gondolkodni, tudták, hogy a Föld gömbölyű, amivel messze megelőzték Európát.
 
Amint őseink képesek lettek az elvont gondolkodásra, az évszakok ciklikus változásait megpróbálták szimbolikusan is értelmezni.
 
A tavasz a kikelet, az új élet születése, a természet feléledése. A napok egyre hosszabbak, egyre több a fény, Minden kizöldül, virágzik, felélednek a téli álmot alvó állatok, és el kell kezdeni a földműves munkákat.
 
A nyár a fény kiteljesedése, a nagy munkák időszaka, ilyenkor zajlik az élet.
 
Az ősz a fény elkopásának ideje, de az aratásé is, ekkor lehet a nyári munkák eredményét betakarítani. Ekkor már látható, ahogy a természet lassan felkészül a télre, visszavonul önmagába.
 
A tél a sötétség térnyerése, a hideg és halott világ ideje.
 
És mégis, amikor legmélyebb a sötétség, a téli napforduló idején megszületik a fény. Bár a világ még sokáig halott, hideg és fagyott marad, ekkortól hosszabbodnak a nappalok, ekkor fénylik fel a remény, hogy egyszer véget ér a hosszú éjszaka. A Nap végre ledobja ólom láncait, felhagy a horizonton való vánszorgással, és megindul hosszú útján az arannyá válás felé.
 
Ezért számomra a karácsony üzenete ez: ahogy a fák sem nőnek az égig, a sötétség sem tart örökké, egyszer mindenképpen megszületik a fény. De a sötétség átvészeléséhez szükség van családra, barátokra, szeretetre. Ha szeretet nincs, a világ tényleg beleveszik a végtelen sötétségbe, és Nap nem kel fel többé.
 
Ezért a fény születése, a szeretet és a remény ünnepe a karácsony.

 

1 komment

Címkék: ünnep

A bejegyzés trackback címe:

https://offforever.blog.hu/api/trackback/id/tr33493457

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Marcellusca 2011.12.24. 21:22:29

Békés, boldog Karácsonyt, Mindenkinek! :D