A dalt, bár háborús, Neccnek küldöm, mivel ő ismertetett meg ezzel a komoly témákat is felvállaló magyar zenekarral! Tőle hallottam róluk. Lehetne derűsebb nótát is betenni, de valahogy ez ragadott meg. Necc még nagyon fiatal, én már nem, és ha háborút nem is - de ezt-azt átéltem már. Az ő, és egyben a fiam generációja hál'istennek csak olvasmányokból és hírekből ismeri a múlt század poklait. Pedig feledni ezt sem szabad, ahogy sok minden mást se! Ha kimondom: Újvidék, kár hogy a legtöbb ember fejében az irredentizmustól való rettegés képződik meg  fogalomként azonnal a fejében. Mint Pavlov kutyájának: csak feltételes reflexük van, nem gondolkodnak, törölnek mindent, ami zavaró...

De jó volna újra lejátszani sok-sok történelmi "politikai játszma-partit" tisztességes szabályokkal, titkos helyeken kötött becstelen egyezményeket megköttetni nem engedni és hogy mi is tényleg érthessük, miről is volt szó, kinek-minek az érdekét szolgálta sok háború vagy egyéb, ember produkálta kataklizma!

Mindez naiv ábránd - tudom. Még egy annyira-amennyire tisztességes rendszerváltást sem tudtunk véghez vinni...