Nagyon érdekes film az "Üzenet". Több formában találkoztam a témával nem rövid életem során. Nem könnyű tudni mi a "valóság", mert a körülményeink, tapasztalatok, lehetőségeink és az így szerzett tudás szintje határozza meg képünket a világról. Büszke vagyok azonban arra, hogy ti fiatalok már sokkal többet fogtok fel, kaptok a minket körülvevő világból (annak jó és a sötét oldaláról is), mint azt mi a 80-as évekig elképzelni sem tudtunk. Illetve pl én akkor találkoztam testközelből az üzenet témájával először, és bevallom nem tudtam rá a választ, miként lehetséges mindez...                           Azóta nekünk is kinyílt a világ, de hátrányunkat ledolgozni sajnos már nem tudjuk, csak segítségetekkel próbálunk lépést tartani és új ismereteket szerezni.                                                                                    Pedig a 80-as években már  kezdett több "titok" beszivárogni ismereteink közé - ezeket idézte meg nekem a film ( pedig semmi köze a témához, csak nekünk valamikor ebbe a kategóriába tartozott az is)), amiből most rákerestem ötre (csak 5-re!!!) és megosztom veletek, mert ezeket ma is titok övezi. Megfejteni őket nem sikerült, létre jöttüket, eredetüket homály fedi...

1./ Kristály koponyák.  

A kristálykoponyák a Föld legkülönösebb rejtélyei közé tartoznak. Varázserőt tulajdonítanak nekik. Olyan titkok lengik körül őket, amiket máig nem sikerült senkinek megfejtenie. Nem tudják például, hogy kik és hogyan alkották meg, a becslések szerint 2000 éves, kultikus tárgyakat.Egy ősi indián legenda szerint tizenhárom eredeti kristálykoponya létezik a Földön. Gyémántcsiszolási technikával ma is készítenek ilyet Brazíliában, így bárki vásárolhat azokból. Az eredeti koponyák azonban, a hiedelem szerint, fontos információkat rejtenek magukban az emberiség eredetéről és a Világegyetemről.  

2./  Voynich kézirat  

Gordon Rugg szerint a Voynich kézirat néven ismertté vált furcsa, 16. századi könyv - amit a világ legrejtélyesebb könyveként tartanak számon - nem más, mint egy ravasz trükk. Rugg az Erzsébet korabeli kémkedés eszközeivel alkotta újra a kéziratot, ami közel egy évszázada okoz fejtörést a kódfejtőknek és a nyelvészeknek.

"Bebizonyítottam, hogy az átverés az egyik legvalószínűbb magyarázat" - mondta Rugg, a brit Keele Egyetem munkatársa. "Innentől már a kódban hívők feladata, hogy bizonyítsák elméleteiket." Rugg úgy véli, egy angol kalandor készítette a kéziratot, hogy a könnyű pénzszerzés reményében rászedje II. Rudolf császárt, a régiségek nagy gyűjtőjét.
A magyarázat hihető, azonban nem perdöntő, mondják a Voynich-kutatók. "Ez egy igazi remekmű" - mondta Philip Neal, londoni történész. "Nem adtam fel a reményt, hogy a kéziratnak van értelme, ez azonban egyre valószínűtlenebbé teszi."

Mint fentebb is említettük, a Voynich kéziratot gyakran a világ legrejtélyesebb könyveként emlegetik. A közel 250 oldalas, egyedi ábécét tartalmazó könyvet kézzel írták és számos képpel látták el, melyek felismerhetetlen virágokat, meztelen nimfákat és csillagászati szimbólumokat ábrázolnak. A kézirat először az 1500-as évek végén tűnt fel, amikor II. Rudolf Prágában megvásárolta egy ismeretlen eladótól 600 dukátért, azaz körülbelül 3,5 kilogramm aranyért, ami ma több mint 50 ezer dollárt ér. A könyv Rudolftól nemesemberekhez és tudósokhoz került, majd az 1600-as évek végén nyoma veszett.
1912 környékén került elő újra, amikor egy amerikai könyvárus, Wilfrid Voynich vásárolta meg. Voynich halála után a könyvet a Yale Egyetemnek adományozták. Senkinek sem sikerült kideríteni, vajon a kézirat egy kódot, egy ismert nyelv egyéni sajátossággal bíró fordítását tartalmazza, vagy valami halandzsát...

3./  Longinus lándzsája

   A Bécsben látható nevezetes relikviák közül kétségkívül Longinus lándzsája örvend a legnagyobb hírnévnek. Történetét János evangéliuma a következőképpen beszéli el: „A zsidók pedig, mivel készületnap volt, kérték Pilátust, hogy törjék meg lábszárcsontjaikat, és vegyék le őket, hogy a testek ne maradjanak ott a kereszten szombatra, mert a szombat nagy nap volt. Amikor azonban Jézushoz értek, mivel látták, hogy ő már meghalt, nem törték meg a lábszárát, hanem az egyik katona lándzsájával megnyitotta oldalát, amelyből azonnal vér és víz jött ki. Aki ezt látta, tanúságot tett róla, és igaz az ő tanúsága. Ő tudja, hogy igazat mond, hogy ti is higgyetek. Mert ezek azért történtek, hogy beteljesedjék az Írás: „Csontját ne törjék össze." Egy másik Írás meg azt mondja: „Látni fogjátok azt, akit keresztülszúrtak" (Jn 19,31-37).

    Úgy tartják, hogy a gerelyt - Krisztus keresztjével együtt - Szent Heléna találta meg, aki fiára, Nagy Konstantinra hagyta. Más források szerint a thébai vértanú katonaszenté, Mauritiusé volt a kereszt szögét magába foglaló (!) lándzsa. A fáma szerint Aetius a gerely csodatévő erejével győzte le Attilát, Theodosius a gótokat, általa diadalmaskodott ellenein Martell Károly és Nagy Károly. Ottó császár Szent István királyunknak adta nászajándékba. Az ereklye később a Hohenstaufen dinasztiához, s végül a Habsburgokhoz került.

    A birtoklóját győzhetetlenné tevő szent gerely a Grál-mondakörben is fontos szerepet játszik. Wagner „húsvéti zenedrámájában", a Parsifalban adott határozott formát és keretet a szerteágazó történetfolyamnak.

A XX. század sem hagyta a kincstárban nyugodni a relikviát, ugyanis az okkultizmus tanaira nyitott Hitler - világhatalmi törekvéseinek „biztosítékaként" - ragaszkodott a kultikus tárgy megszerzéséhez. Az Anschlusst követően maga emelte ki azt a bécsi múzeumi tárlóból. Nürnbergbe, a Szent Katalin-templomba vitette. Onnan a brit bombázások elől egy bank páncéltermébe, majd a város alatti alagútrendszer egyik légkondicionált óvóhelyére menekítették a gerelyt. Érdekes egybeesés, hogy Hitler 1945. április 30-án, vagyis épp aznap követte el öngyilkosságát, amikor amerikai katonák rátaláltak az ereklyére és lefoglalták azt. A háború után a Bécsbe visszakerült lándzsát 2003-ban angol kutatók, ötvösök vizsgálták. Megállapították, hogy még a régi időkben eltört, ezért ezüstsodronnyal erősítették meg. A fegyver ugyan nem római eredetű, hegye „csak" a VII. századból való, de magába foglal egy Jézus korából való kovácsolt szeget, amelyet előbb ezüst-, majd a XIV. században aranymandzsettával fedtek be. Vésett felirata szerint: „Az Úr lándzsája és szöge." (Ez az aranylap mögé rejtett, Krisztus keresztjéből kivett vastüske a gerely Szent Mauritiushoz fűződő legendáját juttatja eszünkbe.)

4./ Ica-kövek

perui Ica mellett, egy barlangban találtak rá állítólag azon kövekre, melyek nagyban megkérdőjeleznek mindent, amit a tudomány eddig a történelemről tudott.  Az andezitbe vésett képek dinoszauruszokkal harcoló azték harcosokat, modern sebészi beavatkozásokat,  furcsa homoszexuális aktusokat, embereket segítő űrlényeket, régen kipusztult halfajtákat ábrázolnak. 

1961-ben kapta születésnapjára az első ismert ilyen követ Dr. Javier Cabrera, aki később feladta orvosi karrierjét és megnyitotta a Museo de Piedras Grabadas-t (vésett kövek múzeuma). Cabrera ezután rátalált Carlosra és Pablora, a Soldi-testvérekre, akik további 341  követ adtak el neki. Végül doktorunk eljutott az eredeti eladóhoz, egy Basilio Uschuya nevű földműveshez, akitől hihetetlen mennyiségű, több, mint 15.000 új leletet tudott beszerezni.

A mai napig nincs tisztázva, honnan is jöttek ezek a kövek. Uschuya, miután a perui állam perbe fogta, hogy archeológiai leleteket ad el külföldieknek, bevallotta, hogy feleségével ketten hamisították az egészet. Cabrera nem igazán hiszi ezt, szerinte lehetetlen lett volna ennyi munkát elvégezniük. Több film készült a témában, egyesek ez alapján egy teljes, új történelmet vázolnak fel dinoszauruszlovasokkal és űrhajóval távozó ősemberekkel, míg mások bebizonyítják, hogy tehéntrágyában kiégetett kavicsokkal nagyszerűen lehet új tízezer éves régészeti leleteket produkálni.  A kövek megtalálhatóak a múzeumban, Uschuya a mai napig ezek eladásából él. Az igazságot valószínűleg soha nem fogjuk megtudni.  (erről rengeteg videó van fenn :    https://www.youtube.com/watch?v=qKnAquCjBDw&feature=player_embedded  )

5./ Piri Reis-térkép

1929-ben az isztambuli Topkapi-múzeumban felújítás közben előkerült egy állatbőrre rajzolt térképrészlet, mely minden bizonnyal egy világatlasz megmaradt része. Az eredeti világtérképet – mely 65x90 cm-es lehetett - a néhai Piri Reis török admirális készítette 1513-ban, ugyanis rajongott a térképekért, így nem csoda, hogy bármerre is vetette a sors a világban, összegyűjtötte a kezdetleges rajzoktól a művészi munkákig a térképeket, majd átmásoltatta azokat kiváló minőségben. A kor térképei a sok használat közben hamar elrongyolódtak, ezért századokon át másolták őket, rendre kiegészítve azokat, rájuk rajzolva az új földeket, területeket. A tengernagy szerint több térkép is forrásként szolgált munkájához, térképén ez volt olvasható: „A partok és a szigetek Colombo térképéről másoltattak át a térképre.” 

A térkép grafikáktól hemzseg, az óceánon különböző típusú hajók, a szárazföldeken állatok láthatók, ezen felül pedig a kor szokásának megfelelően, néhány fantázia szülte sziget is megtalálható rajta. A szárazföld belsejében és a tengerek felszínén rövidebb-hosszabb magyarázó szövegeket helyezett el. A sorokból megtudható, hogy Piri Reis a szerkesztés során összesen 20 forrásmunkát használt fel, köztük arab és portugál műveket is.
A térképszelvény meghökkentően precíz, hosszúsági vonalakkal ellátott, és világosan kirajzolódnak rajta az Atlanti-óceán partjai, Európától Afrikán keresztül az amerikai kontinensig csakúgy, mint a hatodik földrész, vagyis Antarktisz bámulatosan részletes körvonalai is, pedig annak felfedezése még legalább 300 évet váratott magára. Piri Reis idejében a jégtakaró alatti szárazföld ilyen pontos, összefüggő felmérése lehetetlen volt, kizárólag mai, modern technikával elképzelhető. A térképen Grönland három különálló szigetként szerepel, jóllehet erre a tényre csupán a múlt században derült fény. Az atlaszmaradvány centrális pontja Kairóhoz, tehát a piramisokhoz esik, mintha az lett volna a világ közepe. A múlt század ötvenes éveiben az akkori legmodernebb műszerparkkal felszerelkezett tudósok megállapították a térkép oly mértékű pontosságát, amelyet manapság csak légi fényképezés alkalmazásával érhető el repülőgépről, vagy műholdról az űrből! Újabb tüzetes vizsgálatok után világgá kürtölhették az eredményt, miszerint a térkép ugyan a valóságot tükrözi, ám nem az 1517-es, hanem a kb.9000-11000 évvel ezelőtti állapotot. Mindezt geológiai és földrajzi adatokkal támasztották alá, mert például tény, hogy abban az időben valóban nem borította még be vastag jégpáncél Antarktiszt.
Nem elképzelhetetlen az sem, hogy olyan források jutottak el az admirálishoz, amelyek a föníciaiak elődeitől vagy más, ismeretlen hajósoktól származtak, utazásaik magyarázataiból születtek. Ezek az ősi utazók még találkozhattak jég nélküli állapotában Antarktisz partjaival.