A világ legnagyobb szállodája, ami melósoknak épült , ahol sosem laktak vendégek.
Új életre kel Hitler tengerparti kolosszusa
A Balti-tenger partján, Rügen gyönyörű szigetén 4 és fél kilométer hosszan húzódik egy üdülő-monstrum, melynek ötlete egyenesen Hitler fejéből pattant ki. Az évtizedek óta hányattatott sorsú komplexum sorsa rendeződni látszik: a tervek szerint egy része hamarosan felújítva nyílik meg a látogatók előtt. A gigászi nyaraló-komplexum célja az volt, hogy kifogja a szelet a szakszervezetek vitorlájából, lecsendesítse a szociális elégedetlenséget, és mindezzel a náci eszmék mellé állítsa a német munkásságot. 
Hitler feloszlatta a szakszervezeteket, és helyükbe létrehozta a Német Munkafrontot, melybe a dolgozóknak kötelező volt belépni. A náci irányítású "érdekvédelmi" szervezet útjára indította a Kraft durch Freude mozgalmat, melynek jelentése: az örömből fakad az erő. A Kraft durch Freude még a maga hazugságaival és propagandisztikusságával is - visszatekintve - a modern tömegturizmus előfutárának is tekinthető, ha mégoly visszataszító eszme szolgálatában állt is. A tömeges üdültetés szolgálatába állított hatalmas nyaraló-komplexumok építése ugyanis rögtön a második világháború után indult meg szerte a világon.
A Prora méretei ma is elképesztőek: 8000 szobájában egy időben 20 ezer ember lakhatott, s valamennyi szoba a tengerre nézett. Célja pedig egyértelmű volt: azért építették, hogy a katonák kiváló kondícióban indulhassanak a háborúba, a munkások pedig egyre többet és többet termeljenek a náci államnak.
A Prora építése 1936-ban kezdődött, ám a második világháború 1939-es kitörésekor, Lengyelország lerohanásakor megtorpant. Az 1937-es párizsi világkiállításon - amikor a németek még nem számítottak annyira szalonképtelennek - az épület még nagydíjat is kapott. A szállodát 150 méterre a tengerparttól 9000 ember 3 évig építette de nem fejezték be. A náciknak hosszú távú terveik voltak, négy azonos szállodakomplexumot akartak építeni mindegyiket medencékkel, koncert csarnokokkal, mólókkal, ahol a Kdf kiránduló hajói kiköthetnek. Az építkezés 1943-ban teljesen leállt, és a komplexumot teljes egészében sohasem fejezték be.
Az építmény aztán jelentős szerepet kapott a következő diktatúra, az NDK katonai lakásteremtési programjában is. A német újraegyesítés óta az épület a szövetségi kormányzat tulajdonába került. 
A náci állam munkásparadicsomának szánt Prora-komplexummal - csakúgy, mint a korszak más épületeivel vagy magának a német múltnak bizonyos elemeivel - a német kormány sokáig nem tudott mit kezdeni. 
Most azonban úgy tűnik végre gazdára talált az épületegyüttes, amivel párhuzamosan egy hatalmas nyaralóterületté változtatják a régiót.
Rügen a Németország fennhatósága alá tartozó legnagyobb kiterjedésű sziget a keleti-tengeri partvidéken. Közigazgatásilag Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományhoz tartozik.
Évtizedek óta pusztultak a tengerparton álló betonépületek, de az elsőt már felújították.
2016-ban:
Megkezdődött a felújítás
Sok év huzavona után most végül mégis üdülők szállhatják meg a hatemeletes betonkolosszusokat, ha másképp is, mint azt a náci tervezők gondolták. A nyolcból négy épületet ugyanis elkezdtek felújítani, és
tengerre néző luxusapartmanokat alakítanak ki belőlük
(az ötödiket most adja el az önkormányzat, a hatodik és hetedik egy liechtensteini cég tulajdonában van, a nyolcadikat pedig a szovjetek rombolták le).
A felújított épületek közül az elsőt, a Prora Solitaire-t idén nyáron adták át.
Az apartmanok 95 százalékát már értékesítették,
köszönhetően a befektetőknek nyújtott adókedvezménynek, az erős gazdaságnak és a rekordalacsony kamatszintnek. Ráadásul Németországban ez az utolsó új üdülőkomplexum, amelynek ilyen gyönyörű tengerpartja van – magyarázta egy ingatlanügynök az AFP-nek, amiről a Telegraph számolt be.
Ezt az épületet már felújították Forrás: AFP/Tobias Schwarz
A fejlesztés most is gőzerővel folyik Forrás: AFP/Tobias Schwarz
