He?

Bolondok hajóján : zene mellett, minden "behozott" és magánvélemény, esemény, történet, téma ütközhet az Életről. Szabadon. (Még!) :-DDD

sörcsap nagybaszónak

Miva'?

 

 

És a főd forog tovább!

 

Beszótak:

Esik-e wazze?


Számojjá csapos!

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

2022-re az átlagnyugdíjat elhagyja nemcsak a bérminimum, hanem a minimálbér nettója is!

2018.05.24. 06:59 guma

Irigykedve nézhetik az idősebbek, mennyi pénzt kap, aki most vonul nyugdíjba

Ha továbbra is gyorsan nőnek a reálbérek, de a nyugdíjakat csak az infláció szerint korrigálják, olyan aránytalanságok alakulhatnak ki, amelyek kikényszerítik a rendszer megváltoztatását.

Az élete végéig behozhatatlan hátrányba kerül az ember, aki 2016-ban ment nyugdíjba, a nála három évvel fiatalabb, pontosan ugyanannyit kereső társához képest – írtaaz e heti HVG Gazdaság rovatában Simonovits András közgazdász. Akit ugyanis 2019-ben nyugdíjaznak, annak a járandóság kiszámításánál a korábbi befizetéseit még felszorozzák a 2016-2018 közötti reálbér-emelkedés mértékével is, így 27 százalékkal több lesz a nyugdíja csak ennek a három évnek köszönhetően.

A számítási módszer minden évben ugyanaz az újonnan nyugdíjba vonulók számára, de a feszültség csak most ütközött ki, amikor évente 7-10 százalékkal nőnek a reálbérek, miközben a nyugdíjak reálértéke 1,4-3 százalékkal emelkedik csak.

Így aztán nagy lehet a feszültség azok között, akik már 5-10 éve vagy még hosszabb ideje nyugdíjasok, és azok között, akik csak most fejezik be a munkát. A bérrobbanás így átértékeli a Nők 40 programot is: ha például valaki kivárja, hogy 2019-ben menjen nyugdíjba 43 év munkaviszony után, akkor sokkal több nyugdíjat kap, mint ha 2016-ban, 40 év munka után vonult volna vissza.

Részletek az e heti HVG Gazdaság rovatában.

http://hvg.hu/gazdasag/20180523_Irigykedve_nezhetik_az_idosebbek_mennyi_penzt_kap_aki_most_vonul_nyugdijba#utm_source=hirkereso&utm_medium=listing&utm_campaign=hirkereso&utm_content=default

Nem lenne csoda, ha fellázadnának a nyugdíjasok

Mint írtuk, a KSH legfrissebb jelentése szerint január-márciusban 12,4 százalékkal emelkedtek a bérek. Miközben az idei nyugdíjemelés mindössze 3 százalékos volt tavalyhoz képest. A bérek tehát négyszer gyorsabban emelkedtek, mint az időskori és nyugdíjszerű ellátások.

  • Amint az a KSH közléséből kiderül, egy dolgozó átlagosan nettó 210 300 forintot vitt haza családi kedvezmény nélkül idén január és március között.
  • Eközben az átlagnyugdíj az idei emeléssel megközelítheti a 130 ezer forintot.

Más távlatból szemlélve a dolgot:

  • Két évvel ezelőtt az átlagos nettó kereset családi adókedvezmény nélkül 168 800 forint volt, innen jutottunk el 210 300 forintig.
  • Eközben a nyugdíjaknál 120 ezer forint alatti összegről kerültünk közel a 130 ezer forinthoz.

Az Mfor mindezt úgy konferálta fel, hogy ebből még akár lázadás is lehet a nyugdíjasoknál.

De ez még mind semmi, ahhoz képest, hogy mire számíthatnak a kormány tervei szerint a nyugdíjasok. Íme, mit eredményez a pusztán inflációkövető nyugdíjemelés néhány éven belül:

Budapest, 2017. szeptember 27.
Nyugdíjas hölgyek pihennek beszélgetve az őszi Margitsziget Rózsakerjében.
MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba 
***************************
Kedves Felhasználó!
Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítője közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt.
A nyugdíjak durván leszakadnak a bérektől, ha ez így megy tovább
2022-re az átlagnyugdíjat elhagyja nemcsak a bérminimum, hanem a minimálbér nettója is.

Más felől közelítve a dolgot: az élete végéig behozhatatlan hátrányba kerül az ember, aki 2016-ban ment nyugdíjba, a nála három évvel fiatalabb, pontosan ugyanannyit kereső társához képest – írta az e heti HVG Gazdaság rovatában Simonovits András közgazdász. Akit ugyanis 2019-ben nyugdíjaznak, annak a járandóság kiszámításánál a korábbi befizetéseit még felszorozzák a 2016-2018 közötti reálbér-emelkedés mértékével is, így 27 százalékkal több lesz a nyugdíja csak ennek a három évnek köszönhetően.

Kiemelt kép: MTI / Varga György

https://24.hu/fn/penzugy/2018/05/23/nem-lenne-csoda-ha-fellazadnanak-a-nyugdijasok/

Ebből még lázadás lehet a nyugdíjasoknál

Egyre nagyobb a szakadék a bérek és az időskori járandóságok között.

A Központi Statisztikai Hivatal mai jelentése szerint a nettó átlagkeresetek 12,4 százalékkal emelkedtek idén az első három hónapban az előző időszakhoz képest. Eközben a nyugdíjak az év elején megállapított 3 százalékos emelés szerint érkeznek az idősekhez. Orbán Viktor idősebb választópolgárok körében 

Mint korábbi cikkünkben jeleztük, már évek óta tart ez a folyamat, aminek eredményeképpen egyre jobban elszakadnak egymástól a bérek és a nyugdíjak. A kormány által ösztönzött nemzetgazdasági béremelkedésekkel nem tudnak lépést tartani a járandóságok, amíg azokat csak a mindenkori inflációval megegyező mértékben emeli a kormány. Ez arra elég, hogy reálértékben ne veszítsenek a nyugdíjasok.

Némi kárpótlást jelent a számukra a prémium, illetve az Erzsébet-utalvány, amelyek éves szinten mintegy 20 ezer forint pluszt hoznak a konyhára átlagosan. Ezek azonban nem rendszeres juttatások, nem épülnek be a nyugdíjakba, a gazdaság növekedésének ütemétől, illetve a kormány kegyétől függ, hogy részesülnek-e ilyen juttatásokban az idősek.

Amint az a KSH közléséből kiderül, egy dolgozó átlagosan 210 300 forintot vitt haza idén január és március között. Eközben az átlagnyugdíj az idei emeléssel megközelítheti a 130 ezer forintot.

 

Természetesen nem képzelhető el, hogy a korábbi keresettel megegyező összeget utaljon az állam a nyugdíjba vonulás után, mindenesetre a fizetésekhez képest egyre nagyobb a lemaradás az időskori kifizetéseknél. Két évvel ezelőtt az átlagos nettó kereset családi adókedvezmény nélkül 168 800 forint volt, innen jutottunk el 210 300 forintig. Eközben a nyugdíjaknál 120 ezer forint alatti összegről kerültünk közel a 130 ezer forinthoz.

https://mfor.hu/cikkek/makro/ebbol-meg-lazadas-lehet-a-nyugdijasoknal.html

Büntetni kezdett a magyar nyugdíjrendszer és jövőre fog igazán!

Ha továbbra is gyorsan nőnek a reálbérek, de a nyugdíjakat csak az infláció szerint korrigálják, olyan aránytalanságok alakulhatnak ki, amelyek kikényszerítik a rendszer megváltoztatását - figyelmeztetnek az e heti HVG-ben.

Élete végéig behozhatatlan hátrányba kerül az az ember, aki 2016-ban ment nyugdíjba, a nála három évvel fiatalabb, pontosan ugyanannyit kereső társához képest. Akit ugyanis 2019-ben nyugdíjaznak, annak a járandóság kiszámításánál a korábbi befizetéseit még felszorozzák a 2016-2018 közötti reálbér-emelkedés mértékével is, így 27 százalékkal több lesz a nyugdíja csak ennek a három évnek köszönhetően - írta a hetilapban Simonovits András közgazdász.

A számítási módszer minden évben ugyanaz az újonnan nyugdíjba vonulók számára, de a feszültség csak mostanra ütközött ki, amikor 2016-ban 7, majd 2017-ben 10 százalékkal nőttek a reálbérek és az idén is 8 százalékos emelkedés várható. Eközben a nyugdíjak reálértéke 2016-ban csak 1,4, majd 3 százalékkal emelkedik csak és az idén sem lesz érdemi emelkedés. (Az úgynevezett valorizációs szorzószámokról részletesen itt írtunk.)

Az átlagnyugdíj és az átlagos nettó kereset hányadosa - szakkifejezéssel: az átlagos helyettesítési arány 2015-ben még 67 százalék volt, ez 2018-ban várhatóan 55 százalékra zsugorodik. Mert bár a legújabb nyugdíjasok már élvezik az emelkedő bérek hatását, a régi nyugdíjasok nagy tömege lehúzza ezt az arányt. Ők azok, akiket szó szerint helyben - mostani jövedelmi pozíciójukban - hagynak.

Így aztán nagy lehet a feszültség azok között, akik már 5-10 éve vagy még hosszabb ideje nyugdíjasok, és azok között, akik csak most fejezik be a munkát. A bérrobbanás így átértékeli a Nők 40 programot is: ha például valaki kivárja, hogy 2019-ben menjen nyugdíjba 43 év munkaviszony után, akkor sokkal több nyugdíjat kap, mint ha 2016-ban, 40 év munka után vonult volna vissza - írja a HVG-ben Simonovits András.

https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/buntetni_kezdett_a_magyar_nyugdijrendszer_es_jovore_fog_igazan.663014.html

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://offforever.blog.hu/api/trackback/id/tr9813996852

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

guma 2018.05.24. 08:00:39

a forint is megér pár szót. az utóbbi idők egyik (szerintem) legjobb hsz-t idehozom a témában, a HVG-ről:


Profilkép
fyredun fyredun anti76 • 21 órája

Még 2003-ban az volt a gond, hogy ki akart törni a sávból a forint... felfelé. Vagyis arra számítottak a spekulánsok, hogy 235 Ft-os eurónál is erősebb lesz a forint, és rászálltak, mint lény a mézre. A jegybank hirtelen vágott kétszer 1%-ot a kamaton, és forintot dobott a piacra, eurót vásárolva. Ez hatott. Több milliárd forintnyi haszonnal jött ki az MNB az üzletből, míg a spekulánsok ugyanennyit veszítettek.
Ekkor folytatni lehetett volna a kamat csökkentést. De egy szűk rétegnek az erős forint volt az érdeke. Nem a termelőknek, hanem a pénzügyi befektetőknek, mint például az OTP, amelyik akkoriban vásárolt fel egy csomó bankot a szomszédos államokban. Az erős forint valójában rejtett pénzügyi támogatás volt az OTP számára, amit az adófizetőkkel finanszíroztak - elvégre a magas kamatokat az adófizetőknek kell kitermelniük. Olyan tőkeexport volt abban az időben, amely mellett az összes többi keleti blokk ország egyesített tőkeexportja is eltörpült. Közben ömlött befelé mindenféle árucikk, mert az erős forint miatt megérte behozni azokat. Ha 10%-kal erősebb a forint, akkor ennyivel több profitot kell megtermelnie a hazai termelőnek, hogy a külföldi árucikkekkel egyáltalán konkurálni tudjon. Még Széles Gábor, az Gyáriparosok elnökeként összeveszett az MNB alelnökével, mert az ipar szerint túl erős volt a forint. Medgyessy Péter és László Csaba, a pénzügyminisztere is összerúgták a port az MNB-vel, amiből az MNB került ki győztesen. Gyurcsány is megmondta annak idején: "Beledöglünk az erős forintba!" De hát Orbán is megmondta: "Az MNB a nemzeti oldal intézménye!" Mindkettejüknek igazuk volt: a nemzeti oldal, vagyis a fidesz intézménye volt a Járai Zsigmond vezette MNB, de egyben hazaáruló monetáris politikát folytatott. Ragaszkodott a 235 Ft-os euró árfolyamhoz és a gyors euró bevezetéshez. Marhára megszívtuk volna ezt a politikát, akár csak a görögök. Gyurcsány megóvta ettől az országot. És most? Ahogy a Fidesz kormányra került, és sikerült visszaszerezni az MNB-t Simor kissé suta kezéből, nyomban meghirdették a gyenge forint politikáját és a kamatcsökkentést. Most már nem 12% az alapkamat, hanem szépen - Bokros kottáját követve - szépen lecsökkentették 0,9%-ra.
És nyomják a hülye dumát egyesek! "Majd elinflálják!...." De arról nem beszél senki, hogy már jó ideje az euró előszobájában vagyunk, és így a EKB szabja meg a forint mennyiségét! Nem lehet bedurrantani a pincében a pénzjegynyomdát, ahogy az amcsik csinálják. Nem lehet felhígítani a forintot, mert ezt az eszközt kiengedtük a kezünkből.
Ehh!...
Én a klasszikus iskola híve vagyok. A jegybanknak nem szűk gazdasági csoportok érdekeit kell kiszolgálniuk, hanem a forintot, mint pénzrendszert kell kézben tartania. Mindig arra kell ügyelni, hogy a forint a középértékhez közel maradjon, de kissé gyengébben - még ha külkereskedelmi többletünk is van -, mert akkor ezzel a hazai termelőket védjük a belső piacon, és előnyhöz juttatjuk a külpiacokon. Szóval az erős forint romboló hatását kiszűrjük. De a túlságosan gyenge forint romboló hatása csak akkor kerül szem elé, amikor beüt a ménkű. Mert akkor már nem lehet jegybanki korrekciókkal operálni. Drasztikus eszközökre van szükség, ahogy például az argentínok is 40%-os kamatozású államkötvényeket bocsátottak ki hirtelen. A tartósan gyengített forint veszélye az, hogy egyik napról a másikra széteshet a magyar pénzügyi rendszer és beköszönt a hiperinfláció.
Szóval az arany középút a klasszikus iskola. Ezzel szemben a fidesz vagy a túlságosan erős forint mellett teszi le a voksát, mint amikor 235 Ft volt egy euró, vagy pedig a túlságosan gyenge forint mellett, mint most. És az ilyesminek soha nincs jó vége!
süti beállítások módosítása