Orbán Gáspárból isteni rock & roll sztár lett
Mintegy ezer ember gyűlt össze a pécsi Lauber Dezső sportcsarnokban a Felház péntek esti rendezvényére. Orbán Gáspárból rocksztár lett, a fiatalok pedig gyülekeznek a felekezetek zászlaja alá.
Azon gondolkodtam a csarnok felé tartva, hogy mennyi köze lehet a politikának a Felház estjéhez, mert Pécsen nehéz volt nem észrevenni: ahol eddig fideszes képviselők arcképe lógott az április 8-i választás miatt, oda Orbán Gáspár vallási közösségének hirdetése került. Ezt leszámítva egy árva helyi KDNP-s képviselőt sikerült csak kiszúrni a rendezvényen, az meg hibahatáron belül van. A megvilágosodás ebben a témakörben nem maradt el, bár várni kellett rá.
Jöjj, szent szellem
Könnyű bejutás után meg kellett állapítanunk a Szabadpécs újságírójával, hogy miattunk az átlagéletkor nőtt, jellemzően 20 év körüli fiatalokat lehetett látni mindenhol, akiknél a mosoly és az Isten hozott köszöntés volt az alap.
Hiába tapasztaltunk azonban fiatalos lendületet, nyögvenyelősen durrant be a buli, kezdetben csak annyit láttunk a lelátóról, hogy néhány száz szolid hippi ült a csarnok küzdőterén, akik egy nem túl jó zenekar koncertjét hallgatják. Addig nem is dörrent be igazán a motyó, amíg színpadra nem pattant a miniszterelnök fia, aki profi frontember módjára köszöntött mindenkit, majd a végén belekiáltotta a térbe: „Jöjj, szent szellem!” A kezek a magasba emelkedtek, Orbán Gáspár pedig, miután feltüzelte a népet, visszament a backstage-be pörögni. Végig az motoszkált a fejemben, hogy
kamu az egész, de a nép elől elzárt területre éppen beláttam, egy szoftpogo azért ott lement.
Sajnos a zenekar ettől nem lett jobb, nem túl bonyolult rockzene ment faék egyszerűségű szövegekkel, amiket a kivetítőről lehetett olvasni, nehogy baj legyen az együtténekléssel, jó sokszor elismételve olyan sorokat:
„Ha szól szavad, a tenger hasad és népek kelnek át”.
Amíg az evangelizáció jött (egyházi stand-up, csak nem vicces), lenyomtak 4-5 számot, közben sikerült olyan lényeges információkat begyűjteni, hogy 200 szervező van jelen a sportcsarnokban és nagyon sokan jöttek Debrecenből.
A tömeget 1000 fősre tippeltem, tehát 800 érdeklődő jelenhetett meg, de ők legalább az ország több pontjáról érkeztek.
Épül Isten királysága, a Felház
Az első felszólaló Kitti volt, aki nem sokat tökölt, és az adományozás fontosságára hívta fel a figyelmet, amit – ahogyan fogalmazott – Isten helyezett a szívébe. Arról is beszélt, hogy ő nagyon szereti a pénzt, mert kényelmet ad, de azt látni kell, a pénzünk nem a miénk. Egy kis sztorizgatás is belefért, elmesélte, megkereste egy lány, hogy nem tud elmenni a Felház estéjére, de a fizetését odaadja. Kitti biztos volt benne, meglesz a kenyere, Isten majd gondoskodik róla. Beszédének csúcspontja az volt, amikor arról szólt, hogy Isten elkezdte építeni a királyságát és ez a Felház, de ez adományok nélkül nem megy. Mindezt némileg komolytalanná tette, hogy
a kivetítőn megjelent: „Továbbra is raktárt keresünk.”
Kitti után nem sokkal Bali ugrott a színpadra, ő már arról beszélt, hogy a korán elhunyt édesapja helyett megtalálta az égi apát, közben szolid zongorakíséret szólt, amitől még meghatóbbnak tetszett az egész.
A tömeget 1000 fősre tippeltem, tehát 800 érdeklődő jelenhetett meg, de ők legalább az ország több pontjáról érkeztek.
Épül Isten királysága, a Felház
Az első felszólaló Kitti volt, aki nem sokat tökölt, és az adományozás fontosságára hívta fel a figyelmet, amit – ahogyan fogalmazott – Isten helyezett a szívébe. Arról is beszélt, hogy ő nagyon szereti a pénzt, mert kényelmet ad, de azt látni kell, a pénzünk nem a miénk. Egy kis sztorizgatás is belefért, elmesélte, megkereste egy lány, hogy nem tud elmenni a Felház estéjére, de a fizetését odaadja. Kitti biztos volt benne, meglesz a kenyere, Isten majd gondoskodik róla. Beszédének csúcspontja az volt, amikor arról szólt, hogy Isten elkezdte építeni a királyságát és ez a Felház, de ez adományok nélkül nem megy. Mindezt némileg komolytalanná tette, hogy
a kivetítőn megjelent: „Továbbra is raktárt keresünk.”
Kitti után nem sokkal Bali ugrott a színpadra, ő már arról beszélt, hogy a korán elhunyt édesapja helyett megtalálta az égi apát, közben szolid zongorakíséret szólt, amitől még meghatóbbnak tetszett az egész.
Arról is beszélt a miniszterelnök fia, mekkora csoda az, hogy a fiatalok bárhol lehetnének a városban, mégis őket választották, Istent választották.
Megdöbbentő volt, amikor arról beszélt, hogy egy iráni srácnak meggyógyította a térdét a Széchenyi téren, ami, valljuk be, pikáns az elmúlt hónapok fideszes migránsozását figyelembe véve.
Beszéde végén rá kellett döbbennem, hogy örökölte az apja szónoki tehetségét, ő hozta leginkább tűzbe a közönséget, és ismét előjött belőle a rocksztár: „Készen álltok?” – kérdezte, majd számolni kezdett, egy, kettő, három, és a közönség ordítani kezdett, ahogyan a torkán kifért.
Hazafelé azon gondolkodtam, hány sör van a hűtőben. Nem bántam, hogy sok volt.