Erről a Popper véleményről beszél Bojár: http://offforever.blog.hu/2016/04/27/popper_peter_es_ranschburg_jeno_gondolatai_a_vezerrol
Bojár Gábor: 2020-ban már fegyveres konfliktust okozhat a kormány ellenségkeresése
Bojár Gábor, a Graphisoft alapítója, a Széchenyi- és Gábor Dénes-díjas fizikus-üzletember az utóbbi időben politikaügyben szerepelt többször is a hírekben: előbb nyíltan felvállalta, hogy pénzzel támogatja a Momentumot, majd azt mondta, nagyobb összeggel is támogatna egy Orbán-ellenes összefogást, végül arra jutott, csalódott a Momentumban, éppen azért, mert nem akarnak összefogni a kormányváltásért.
Bojár most a Hír tévé Egyenesen című műsorában azt mondta:
„A legkisebb esélyt is meg kell ragadni a kormányváltásra, olyan mértékű fenyegetést jelent a Fidesz hatalmon maradása.”
Bojár azt mondta, eddig csak azt gondolta, az EU-ból való kilépés lehet a tét, de most, hogy a miniszterelnök már nyíltan támogatja a garázdaságot, már súlyosabb dolgokról van szó.
Bojár attól tart, hogy Orbán Viktor állandó ellenségkeresésében
„olyan ellenséget sikerül fogni, aki az egész országnak sokkal nagyobb tragédiát fog okozni”.
Felvetette, hogy 2020-ban, Trianon százéves évfordulóján akár fegyveres konfliktust is provokálhat a kormány a szomszédos országokkal. Nem feltétlenül háborút, de helyi konfliktusokat elképzelhetőnek tart. Szerinte az állandó ellenségkép-keresést nem lehet tovább fokozni anélkül, hogy ne válna veszélyessé.
Ezért van szerinte az ellenzéki pártoknak történelmi felelősségük. „Aki az önálló indulásban gondolkodik, az nem gondolja komolyan Orbán legyőzését”, mondta Bojár, aki szerint az ördöggel is érdemes most összefogni.
„Nem szeretném úgy leélni a hátralévő életemet, hogy lelkiismeret-furdalásom legyen amiatt, hogy szólhattam volna, de nem szóltam”
– mondta.
Bojár most a Hír tévé Egyenesen című műsorában azt mondta:
„A legkisebb esélyt is meg kell ragadni a kormányváltásra, olyan mértékű fenyegetést jelent a Fidesz hatalmon maradása.”
Bojár azt mondta, eddig csak azt gondolta, az EU-ból való kilépés lehet a tét, de most, hogy a miniszterelnök már nyíltan támogatja a garázdaságot, már súlyosabb dolgokról van szó.
Bojár attól tart, hogy Orbán Viktor állandó ellenségkeresésében
„olyan ellenséget sikerül fogni, aki az egész országnak sokkal nagyobb tragédiát fog okozni”.
Felvetette, hogy 2020-ban, Trianon százéves évfordulóján akár fegyveres konfliktust is provokálhat a kormány a szomszédos országokkal. Nem feltétlenül háborút, de helyi konfliktusokat elképzelhetőnek tart. Szerinte az állandó ellenségkép-keresést nem lehet tovább fokozni anélkül, hogy ne válna veszélyessé.
Ezért van szerinte az ellenzéki pártoknak történelmi felelősségük. „Aki az önálló indulásban gondolkodik, az nem gondolja komolyan Orbán legyőzését”, mondta Bojár, aki szerint az ördöggel is érdemes most összefogni.
„Nem szeretném úgy leélni a hátralévő életemet, hogy lelkiismeret-furdalásom legyen amiatt, hogy szólhattam volna, de nem szóltam”
– mondta.
https://444.hu/2017/10/10/bojar-gabor-2020-ban-mar-fegyveres-konfliktust-okozhat-a-kormany-ellensegkeresese
Egyedül hagyták Orbánt az egyházak az őcsényi véleményével
Szeptember végén a Tolna megyei Őcsény lakói kiszúrták a kocsigumijait annak a panziósnak és a gyerekének, aki a hivatalosan a magyar állam oltalma alatt álló menekült gyerekeket akart volna nyaraltatni. A panzióst meg is fenyegették, a polgármester pedig a botrány miatt lemondott. Orbán Viktor a hírre reagálva azt mondta, hogy egyetért a menekültek ellen tiltakozó helyiekkel.
Nagyon helyes, hogy határozottan, hangosan és érthetően fejezték ki a véleményüket
– jelentette ki a kormányfő.
Amikor Erdő Pétert kérdezték az őcsényi eseményekről, ellépett a kamera elől, és azt mondta, nem tudja. Nem foglalt állást, ami azért is érdekes, mert Erdő Pétert 2013-ban még arra is esélyesnek tartották, hogy pápa legyen. Erdő Péter után két katolikus püspök, Beer Miklós és Székely János is közölte, hogy szívesen vendégül látná azokat a menekült gyerekeket, akik a helyiek tiltakozása miatt nem mehettek Őcsénybe.
Kíváncsiak voltunk a többi magyarországi nagy egyház álláspontjára is a témában. Azt kérdeztük tőlük, hogy
- befogadnának-e néhány napra az állam oltalma alatt álló menekülteket;
- és általában mi az álláspontjuk az Őcsényben történtekkel kapcsolatban.
A református püspök szerint gátat kellene szabni a gyűlölködésnek
Megkerestük a Magyar Református Egyház négy egyházkerületét, kérdéseinkre Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke válaszolt.
„Az egyház sajátos küldetéséből adódóan természetesen készek vagyunk a Magyarországon a nemzetközi jog és a magyar törvények szerint legálisan tartózkodó, rászoruló menekülteknek is segíteni, a felelős állami szervekkel együttműködve, ha ehhez a megfelelő szakmai hátteret biztosítani tudjuk. A Magyarországi Református Egyház több mint tíz éve folytat szolgálatot menekültek között, ennek irányítását jelenleg a Szeretetszolgálati Iroda menekültintegrációért felelős vezetője végzi” – írta Fekete Károly az Indexnek. 
Mély aggodalommal és szomorúsággal értesültem az Őcsényben történtekről. Közös felelősségünk, hogy gátat szabjunk a gyűlölködésnek és a társadalmunk békességét veszélyeztető folyamatoknak. Egyházunk, ahogy eddig is, ezután is a szeretet kultúrájának terjedéséért imádkozik és dolgozik
– tette hozzá a püspök. A református egyházvezető kiállása azért is figyelemre méltó, mert a kormány a napokban kötött átfogó megállapodást a református egyházzal. Egyébként Orbán Viktor is református.
Mazsihisz: A gyűlölet kezelhetetlenül képes átterjedni egyik csoportról a másikra
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke azzal kezdte válaszát, hogy egyházuk 2015 óta következetes álláspontot képvisel menekülttémában. Szerintük alapvetően a menekültválság kezelése a kormányok és az Európai Unió felelőssége, ugyanakkor fontosnak tartják az emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletben tartását.
„A gyűlöletkeltés minden formáját elfogadhatatlannak tartjuk, legyen szó zsidókról, keresztényekről, muszlimokról, romákról, melegekről, migránsokról vagy konkrét személyről” – írta Heisler András az Indexnek.
Álláspontunk szerint a gyűlölet természete hasonlatos a vírusok viselkedéséhez. Kezelhetetlenül gyorsan képes átterjedni az egyik kisebbségi csoportról a másikra, és lassan megbetegíti az egész társadalmat. Az őcsényi ügy világosan megmutatta, félelmeink nem alaptalanok, az indulatok könnyen kezelhetetlenné válnak
– írta Heisler.
A Mazsihisz vezetője szerint a „kiszolgáltatottak és segítőik elleni erőszak nem helyes, a félelmekből eredő indulatokat csillapítani kell minden rendelkezésre álló eszközzel”. Arra a kérdésre nem válaszolt, hogy egyházuk befogadná-e néhány napra a menekült gyerekeket, de hozzátette, hogy október 10-én beszélgetést szerveznek székházukban a Közel-Kelet konfliktusairól. Az eseményen több egyház képviselői is részt fognak venni.
Az evangélikusok segítenek abban, hogy a menekültek beilleszkedjenek a társadalomba
„A konkrét üggyel kapcsolatban a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) nevében felhívom a figyelmet arra, hogy az Őcsényben üdültetni kívánt emberek a magyar hatóságok által elismert menekültstátuszban, legálisan tartózkodnak Magyarországon” – írta az Indexnek Gáncs Péter, a MEE elnök-püspöke.
Az MEE természetesen kész néhány napra vendégül látni az Őcsénybe be nem engedett gyermekeket.
„Ezen túlmenően emlékeztetünk arra, hogy az MEE lehetőségeihez mérten saját eszközeivel, illetve a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet keretein belül mindenkor igyekszik enyhíteni az ínséget szenvedők bajait, mert ez Krisztus tanításából fakadó kötelességünk” – tette hozzá a püspök.
Gáncs szerint az egyházuk Diakóniai Szolgálata jelenleg is végez olyan tevékenységet, amely támogat az országban legálisan, menekültstátusszal rendelkező embereket, „hogy be tudjanak illeszkedni az őket befogadó közösségekben, és megtalálják a helyüket a magyar társadalomban”.
Orbán és a katolikus egyház is hallgatásba burkolózik
A Magyar Katolikus Egyház Püspöki Konferenciához tartozó egyházmegyéket is megkerestük a kérdéseinkkel.
Kérdésével kapcsolatban a Nyíregyházi Egyházmegye nem kíván állást foglalni.
– írták Nyíregyházáról.
A már idézett, a napokban a gyűlölet ellen petíciót indító Beer Miklós viszont azt válaszolta az Indexnek, hogy „egy keresztény embernek Jézus Krisztus tanítása – amit Ferenc pápa képvisel – az irányadó”. Azt is hozzátette, hogy „aki bajban van és segítséget kér, azon segíteni kell a lehetőségeink szerint, ennek a módját kell mielőbb megtalálnunk”.
A többi katolikus egyházmegyétől nem kaptuk választ, és Erdő Péter bíborostól sem, pedig kétszer is feltettük neki emailben a kérdéseinket. (Úgy tudjuk, a bíboros külföldön tartózkodik, és talán a hét második felében fog reagálni. Amennyiben válaszol, természetesen hírt adunk róla.)
Havasi Bertalantól is megkérdezük, hogy Orbán Viktor továbbra is fenntartja-e az őcsényiek tiltakozásával kapcsolatos álláspontját. Megkérdeztük még:
- Azzal együtt is helyénvalónak tartja-e az őcsényiek fellépését, hogy a falu egyes lakói bűncselekményt követtek el, amikor magántulajdont rongáltak, illetve életveszélyesen megfenyegettek valakit?
- Nem tartja-e aggályosnak, hogy Magyarország miniszterelnökeként nem elítéli, hanem támogatja azokat, akik a hatályos magyar törvények szerint bűncselekményt követtek el Őcsényben?
Öt nappal ezelőtt feltett kérdéseinkre azonban eddig nem kaptunk választ a miniszterelnök sajtófőnökétől. Amikor múlt héten megkérdeztük Lázár Jánostól, hogy szabad-e bűncselekményekkel tiltakozni, ha valaki nem akar menekültet a falujába, a miniszter nemmel felelt, egy másik kérdésre pedig azt mondta, hogy Orbán sem arra gondolt, hogy bárki is elkövethetne bűncselekményeket. Sajnos ezt továbbra sem tudjuk egyértelműen, mivel a miniszterelnök nem válaszolt a kérdéseinkre, és más fórumon sem ítélte el az őcsényi erőszakot.
Borító és címlapkép: Koszticsák Szilárd / MTI/MTVA
http://index.hu/belfold/2017/10/10/ocseny_es_az_egyhazak/
Magyarország miniszterelnöke rúgott egy hatalmas politikai öngólt a parlamentben
Itt nincs is korrupció, csak sok hülye, aki azt mondja, hogy mégis van.
Kedden a Független Hírügynökségnek azt nyilatkozta Hadházy Ákos, az LMP társelnöke, hogy be fogja perelni Orbán Viktort rágalmazásért, mert a miniszterelnök a hétfői parlamenti vita során korruptnak nevezte őt. Hogy az eljárásnak mi lesz a végeredménye, az szinte borítékolható, nem is ez az egész cécó lényege, hanem az, hogy Magyarország kormányfője hogyan reagál akkor, amikor egy nyilvánvaló visszaélésre hívják fel a figyelmét.
Nem kellett több mint 700 millióval olcsóbban
Érdemes felidézni azt az esetet, amelyet már Orbán Viktor sem tudott kimagyarázni, és amiért a sürgősségi és intenzív osztályokon máig nem történt meg több száz eszköz cseréje. Az ügyről augusztus végén mi is beszámoltunk, a lényege röviden annyi, hogy az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) 1,723 milliárd forintért szeretett volna venni a kórházak számára egyebek közt lélegeztetőgépeket és monitorrendszereket. Erre kiírtak egy közbeszerzést, amelyre több ajánlat is érkezett: az Avas Egészségügyi Centrum 1,71 milliárdért, a Novel Medix Zrt. 1,78 milliárd forintot kért volna az eszközökért, és volt olyan cég, amely 1,94 milliárd forintért vállalta volna a beszerzést. A negyedik – és egyben messze a legolcsóbb – árajánlatot a GE Hungary tette, 991 millióért szállították volna le a berendezéseket.
Ezek után nem az történt, hogy a kórházellátó örömmel elfogadta a GE ajánlatát, hanem – mint utóbb kiderült, szabálytalanul – érvénytelennek minősítették a közbeszerzést, és kiírtak egy újat olyan feltételekkel, hogy a GE Hungary már ne lehessen befutó. Ezt a cég kiszúrta, és jelentette az eljárást a Közbeszerzési Hatóságnak, amely 5 millió forintra büntette az Állami Egészségügyi Ellátó Központot.
Lázár János kiakadt
Ekkor keveredett az ügybe Hadházy Ákos, az LMP társelnöke, aki augusztus végén ismertette a sztorit, majd erre néhány nap múlva reagált is Lázár János kancelláriaminiszter, aki meg azt mondta:
„Az a kérdés, hogy azok, akik kihozták az egyébként később felfüggesztett és megbírságolt döntést, azok melyik büntetést érdemlik: a fej-, fül- vagy egyéb testrészlevágást.”
Ennek ellenére az Állami Egészségügyi Ellátó Központ nem változtatta meg a véleményét, fellebbezett a Közbeszerzési Hatóság döntése ellen, az is kiderült, hogy az eljárásban a Szecskay Ügyvédi Iroda képviselte őket, amely az egyik legfelkapottabb fővárosi ügyvédi iroda. Azonban az újabb körben is úgy látta a hatóság, hogy az ÁEEK hibázott, így október 6-án már jogerősen is kijelentették: az egész közbeszerzési eljárás szabálytalan volt, a kórházellátót pedig 5 millió forint bírság megfizetésére kötelezték. Itt elvileg vége van az ügynek, hacsak az Állami Egészségügyi Ellátó Központ nem fordul bírósághoz, de „a keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya”.
Ezek után jött a hétfői szócsata Hadházy és Orbán között, amikor az LMP-s politikus rákérdezett a miniszterelnöknél, hogy szerinte Lázár János – fentebb is idézett – álláspontja az elfogadható vagy Rétvári Bencéé, ugyanis az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára korábban úgy látta, hogy nincs itt szó semmiféle disznóságról. Ha Orbán Viktor annyit tesz, hogy megköszöni Hadházy észrevételét, és megígéri, hogy kormányzati szinten is kivizsgálják az esetet, mindenki megtapsolja, és ki is tehették volna az ablakba, hogy kérem szépen, nincs itt semmiféle korrupció, csak a sok idióta Soros- és Simicska-ügynök hazudik orcátlanul, miközben a kabátjuk alatt migránsokat csempésznek be még a Parlamentbe is. De nem így történt.
A miniszterelnöknek láthatóan elborult az agya, és azt sikerült ebből az egész történetből kihoznia, hogy Hadházy Ákos valójában a közbeszerzési eljárást megtámadó GE Hungary fizetett lobbistája:
„Mennyi pénzt kapott ön ezért? Hogy képzeli ezt? Hogy képzeli, hogy egy folyamatban lévő közbeszerzési eljárásban valamelyik cég érdekében a magyar Parlamentben lobbizik?”
Aztán jött a frappáns lezárás Orbántól: „Ennél korruptabb ügyet – pedig itt ülök már jó néhány év óta – én még nem láttam. Szégyellje magát!”
Polt Péter is megmondta
Tehát a miniszterelnök korrupcióval vádolja azt, aki felhívja a figyelmet a korrupciógyanúra. Hallottunk már ennél cifrábbakat is Orbán Viktortól, de ha már ezt teszi, nem ártana jobban tájékozódnia, ugyanis a válaszában azzal érvelt: micsoda dolog az, hogy folyamatban lévő ügybe próbál beleszólni egy ellenzéki képviselő. Csakhogy – mint ahogy azt fentebb bemutattuk – nincs szó folyamatban lévő ügyről, egy állami jogorvoslati szerv, a Közbeszerzési Döntőbizottság mondta ki kétszer, hogy a lélegeztetőgépek beszerzése törvénytelen volt.
Hogy a miniszterelnök tudatlan, vagy csak egy oltári nagy tuskó, gyakorlatilag mindegy is, hiszen a döntőbizottság néhány nappal ezelőtti határozatát ismerve csak egy szánalmas színjáték Orbán kérése, hogy a „Tisztelt Ház” vizsgálja ki, Hadházy tényleg a GE lobbistája-e. Fontosabb, ahogy a korrupcióhoz áll a kormányfő, hiszen az szinte teljes egészében rímel Polt Péter legfőbb ügyész nemrég kiadott jelentésével, amelyben az is szerepel, hogy nincs is Magyarországon annyi visszaélés, csak a sok buta ember hiszi még azt, hogy van. Hiába reméljük, hogy ez a két vélemény csak véletlenül csengett egybe.
http://magyarnarancs.hu/belpol/hiaba-volt-sokkal-olcsobb-ajanlat-is-az-allam-700-millioert-dragabban-akart-venni-lelegeztetogepeket-106195
Feljelenti Orbánt Hadházy Ákos
Hétfőn a parlamentben a miniszterelnök korrupcióval és lobbizással vádolta meg az LMP társelnökét, azonnali vizsgálatot is kezdeményezett ellene, erre válaszolt most Hadházy.
A politikus az egészségügyben ellopott milliárdokból, egészen pontosan a dupla áron beszerzendő lélegeztetőgépekről kérdezte a miniszterelnököt. Hadházy arról beszélt, hogy szerinte egy másik cég jóval olcsóbb árajánlatot adott, annyit pedig Orbán is elismert, hogy az ügyben közbeszerzési vita folyik. Majd korrupcióval vádolta meg Hadházyt:
Itt ülök már jó ideje, de ennél korruptabb dolgot még nem láttam. Hogy képzeli?
Orbán végül vizsgálatot kért Hadházy ellen, vizsgálják ki, hogy történhet meg, hogy valaki nyíltan lobbizik egy külföldi cégért a parlamentben.
A társelnök szerint a kormányfő egyszerre három öngólt is rúgott:
„1) ezzel az elképesztő agymenéssel nagyon sokat segített abban, hogy minél többen halljanak a lopás sorozatuk egyik legdurvább állomásáról: a haldokló kórházaktól akarnak milliárdokat kilopni 2) azt mondja, hogy én folyamatban levő közbeszerzést akarok befolyásolni- pech, de bizony ez az eljárás már jogerősen lezárult azzal, hogy törvénytelenség miatt elkaszálta a Döntőbizottság. 3) Én semmi mást nem tettem, csak megkérdeztem, hogy kinek van igaza: Lázárnak, aki disznóságnak mondta a projektet vagy Rétvárinak, aki szerint minden rendben volt. Ha valakit vádolnia kellene azzal, hogy közbeszerzést akar befolyásolni, az Lázár, hiszen ő nyilatkozta, hogy valamit le kell vágni annak, aki így akarta a közbeszerzést buherálni.”
A Független Hírügynökségnek Hadházy azt mondta, elfogadhatatlannak tartja Orbán kirohanását.
Nem tehetek egyebet, kénytelen vagyok feljelenteni a miniszterelnököt, ő sem vádolhat senkit alaptalanul, márpedig engem korrupcióval vádolt.
http://hvg.hu/itthon/20171010_Feljelenti_Orbant_Hadhazy_Akos
Aradszki András agymenése az én szégyenem
Tálos Lőrinc
Reflektor
Nagyon kérem a KDNP képviselőit, hogy ne csináljanak már ásatag hülyét belőlünk, katolikusokból. Köszi.
„Ha a magyar parlamentben elhangozhat egy olyan napirenden kívüli felszólalás Aradszki Andrástól (a KDNP képviselőjétől), amelynek már a címe is az, hogy »A sátán/Soros terv ellen küzdeni keresztény kötelesség« amelyből azt is megtudhatjuk, hogy »A rózsafüzér a legerősebb fegyver a Gonosz ellen, képes a történelem megváltoztatására. És ezt Soros György is meg fogja tapasztalni!«, akkor én szégyellem magam. Ez nem a katolicizmus, hanem babonás bolondéria, mint a Föld laposságában hinni, meg a most hétvégén bekövetkező végítéletben.
A rózsafüzérhez meg annyit, hogy amikor a falunkban lévő, fogyatékosok számára létesített lakóotthonban önkénteskedő spanyol jezsuiták a kocsmában mormolják a rózsafüzért az anyanyelvükön, na az egy olyan vallásos élmény, mint amikor az Utas és holdvilág Mihálya Rómában meghallja a szír keresztények kolostorából kiszűrődő éneket. Ne kenjék ezt össze szarral, politikai haszonlesésből elkövetett Sorosozással! Ezért nagyon kérem a KDNP képviselőit, hogy ne csináljanak már ásatag hülyét belőlünk, katolikusokból. Köszi.”
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
LMP
|
|
Orosz lobbisták gazdagodnak a magyar adófizetők pénzénSzó sincs az olcsó áramellátásról, az egész beruházás a Moszkvához köthető gazdasági körök és a Fideszes haverok érdekeiről szól. |
|
„Az Orbán-Putyin paktum ára: orosz lobbisták gazdagodnak a magyar adófizetők pénzén.
Az LMP szerint Paks 2 egy nemzetközi korrupciós botrány: szó sincs az olcsó áramellátásról, az egész beruházás a Moszkvához köthető gazdasági körök és a Fideszes haverok érdekeiről szól. Ezt támasztják alá azok a sajtóértesülések is, amelyek a Mr. Oroszország néven emlegetett lobbista többszázezres szerződéseiről szólnak. Az LMP mindent meg fog tenni a szerződések nyilvánosságra hozataláért.
A kormány mindent megtett azért, hogy eltitkolja Klaus Mangold német származású orosz érdekeltségű lobbista korábbi szerződéseit, de az orosz lobbistával folytatott együttműködés zavartalannak látszik: sajtóinformációk a Miniszterelnökség két újabb, többszázezer eurós szerződést köt a csak Mr. Oroszország néven emlegetett lobbistával.
Az LMP eddig is mindent megtett, hogy az adófizetők tisztán láthassanak, és Mangold új szerződései kapcsán is ragaszkodik a teljeskörű tájékoztatásához. Az orosz lobbista kapcsolata Oettinger biztossal és az Orbán-kormánnyal jól mutatja, hogy Paks 2 egy nemzetközi korrupciós botrány, amely csupán a Moszkvához köthető gazdasági érdekköröknek kedvez, a magyar embereknek nem.
Az LMP minden eszközzel azon fog dolgozni, hogy ezek a szerződések nyilvánosságra kerüljenek, és egyetlen forintot se fizessen a magyar állam Mr. Oroszországnak.”
(MTI Országos Sajtószolgálat)
Rendesen megizzasztotta Kovács Zoltánt a BBC magyarországi tudósítója
Nick Thorpe megpróbált némi értelmet vinni a kormányzati kommunikációba, közepes sikerrel – Kovács Zoltán megragadt a sorosozásnál, de legalább azt elismerte, hogy a Soros-terv csak valamiféle javaslatok összessége, és nem egy összeesküvés.
Nick Thorpe, a BBC magyarországi tudósítója interjút készített Kovács Zoltán kormányszóvivővel a kormány által nyomatott állítólagos "Soros-tervről", az új nemzeti konzultációról és a menekültkérdésről, Thorpe pedig nem nagyon finomkodott Kováccsal, rögtön azzal kezdte a hét és fél perces interjút, hogy mégis mivel érdemelte ki a kormány támadását egy öregember, Soros György, aki amúgy korábban csak úgy öntötte a pénzt Magyarországra?
Kovács közölte, nem támadásról van szó, hanem arról, hogy amennyire lehet, nyilvánosságra hozzák azokat a "terveket", amiket az elmúlt néhány évben az EU vezetői kiötlöttek. A szóvivő szerint Soros maga is politikai szereplővé vált az utóbbi években, holott erre nincs demokratikus felhatalmazása, ezért mentek neki politikailag.
"De hát nincs Soros-terv, igaz? Csak kiszedtek három mondatot az elmúlt két évben írt újságcikkeiből, kivették a kontextusukból, hogy megfélemlítsék a választókat, valószínűleg, hogy megnyerjék a következő választást" – veti közbe Thorpe, mire Kovács azzal válaszol, hogy "de hát mind tudjuk, hogy van ilyen terv", hiszen Soros maga beszélt arról, hogy szerinte hogyan kellene megoldani a migrációs krízist Európában, és "ez érződik át az európai intézményeknél is, és ez nagyon aggasztó".
A Soros-terv hangoztatása viszont Thorpe szerint épp olyan, mintha Magyarország ellen szőtt volna összeesküvést valaki, "ami meg hülyeség, nem?"
A javaslatok együtt egy tervet adnak ki, és ezt lehet alkalmazni, ha van befolyás, Sorosnak pedig van befolyása az uniós vezetők között
– ismeri el végül Kovács Zoltán, hogy csak sejteni vélik az egész Soros-terv létezését, mert az valójában Soros Györgynek az amúgy is ismert javaslatainak összessége. Szerinte egyébként Sorosnak komoly befolyása van az egész világon, az ötletei is terjednek, majd valósággá válnak, és a magyar kormány ez ellen akar küzdeni.
Thorpe közbevetésére, miszerint Soros György cikkeiből akár a magyar kormány álláspontjával egyező mondatokat is kivehettek volna (mint például hogy a kötelező menekültkvóták nem fognak működni, vagy hogy az EU-nak újra uralnia kell a határait) Kovács azzal védekezik, hogy ezekben ugyan van némi hasonlóság azzal, amit a magyar kormány állít, "de a tartalom nagyon különböző", és ami az európai kereteken átjön, az szerintük veszélyes, és nem áll a magyarok érdekében.
Thorpe bedobja azt a kínzó kérdést is, hogy mégis miért költenek még több közpénzt egy nemzeti konzultációra, ha szerintük már úgyis nagy többség áll mögöttük, mire Kovács kifejti, hogy szerinte a politikában nem lehet megállni és pihenni, mert mindig keresni kell a témákat és a megerősítést, Soros javaslatai pedig igenis meg fognak valósulni. "Ezért van szükség a megerősítésre és világos iránymutatásra a népességtől. A nemzeti konzultációk népszerűek voltak az elmúlt években és jó alkalomnak bizonyultak, hogy a valósággal kapcsolatban maradjunk, és hogy megtudjuk, mit gondolnak az emberek" - érvel Kovács a konzultáció mellett.
De hát ez nem konzultáció, nem kérdezik meg az embereket, hogy mit gondolnak, hanem megmondják, hogy mit gondoljanak és megerősítést akarnak a saját politikai intézkedéseiknek
– veti közbe a BBC újságírója, de Kovács nem hagyja magát, szerinte ez csak Thorpe interpretációja, mert szerintünk csak azt mondják meg, hogy a kormány mit gondol a valóságról és a veszélyekről, amikkel szembe kell nézni, és erről kérdezik meg az emberek véleményét.
Thorpe közbeveti, hogy nincs-e véletlenül Soros-terv helyett a magyar kormánynak egy terve, hogy megsértse a nemzetközi menekültügyi törvényeket, eltávolodjon az EU értékeitől, amikre egyébként felesküdött, de erre Kovács nem nagyon tud mit mondani:
Sajnálom, de ez nonszensz.
A BBC újságírója kitért az őcsényi ügyre is, ahol egy panziótulajdonost annak ellenére fenyegettek meg, hogy az állam által egyébként befogadott menekültek akart elszállásolni a panziójában, a falubeliek pedig a Soros-tervvel érveltek, amit a kormány meg azért talált ki, hogy megrémissze az embereket. "Akkor nagyon sikeresek voltak, nem?" – teszi fel a kérdést Thrope.
Kovács Orbánt ismételve azt fejtegeti, hogy az őcsényieknek kell eldönteniük, hogy mit akarnak a falujukban és a közösségükben, de egyébként a magyarok befogadják a legálisan érkező migránsokat és a rászorulókat.
Kovács azzal magyarázza az Őcsényben történteket, hogy a magyarok 2015-ben "400 ezer embert láttak átjönni a határon és átvonulni az országon fegyelmezetlenül és a beleegyezésünk nélkül, ezért nyilvánvaló okokból a magyaroknak nem tetszik, ami az EU határainál történik".
Arra, hogy akkor nem kéne-e szólni, hogy itt nem illegális migránsokról volt szó, Kovács csak azzal tud válaszolni, hogy szerinte a BBC és mások rossz színben próbálják beállítani a magyar kormányt, miközben évente több száz menekültet fogadnak be, az illegális migráció viszont egy probléma, amit szóvá tenni demokratikus joga mindenkinek.
Thorpe szembesíti Kovácsot a nemrég a Financial Timesba írt cikkével, amelyben az európai értékek tiszteletben tartása is szerepel, majd idéz a 2007-ben aláírt Berlini Nyilatkozatból, amely a rasszizmust és az idegengyűlöletet is elítéli. A következő beszélgetést muszáj szó szerint idéznünk:
Kovács: Igen, ezt mi is aláírtuk, és teljesen egyet is értünk vele. Mi a kérdés?
Thorpe: Az, hogy a menekültellenes politikájuk egyszerre rasszista és idegengyűlölő.
Kovács: Ez a BBC állítása vagy egy kérdés?
Thorpe: Ez egy kérdés.
Kovács: Pedig úgy hangzott, mint egy állítás. És nem értünk vele egyet.
http://hvg.hu/itthon/20171010_Rendesen_megizzasztotta_Kovacs_Zoltant_a_BBC_magyarorszagi_tudositoja
Mészáros Lőrinc és a tőzsde
Ezért tőzsdézik Mészáros Lőrinc: A nagy begyűjtés
Néhány éve Orbán Viktor még lesújtóan nyilatkozott a „tőzsdei spekulánsokról” – ehhez képest ma már legközelebbi embere, Mészáros Lőrinc három tőzsdei céget is birtokol. Milyen előnye származik a felcsúti polgármesternek a tőzsdéből, és rejt-e kockázatokat, hogy a gazdaság egy újabb szegmensében bukkant fel?
Mészáros Lőrinc hihetetlen gazdagodása, úgy tűnik, valóban nem ismer korlátokat. Az ötödik leggazdagabb magyarrá előlépett egykori gázszerelő vagyona egy év alatt több mint 100 milliárd forinttal gyarapodott. A 100 leggazdagabb magyar 2017-es listáját összeállító napi.hu becslése szerint 120 milliárd forint felett diszponál Orbán Viktor jó barátja, aki ma már inkább tekinthető egyfajta intézménynek, mint egy 1700 fős Fejér megyei falu polgármesterének. Terjeszkedése az idén elérte a tőzsdét is, Mészáros kezében három olyan társaság van, amelyek részvényeit a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) jegyzik. A Konzum Nyrt.-t februárban vette meg Mészáros, az Opus Global nevű (korábban Opimus) tőzsdei részvénytársaság tavaly ősszel került Mészáros közelébe, majd márciusban a nevére is vette. A felcsúti polgármester augusztus végén szerezte meg harmadik tőzsdei cégét, az Appeninnt.
Három lábon
Az akkor még Opimusnak nevezett társaságról tavaly, a Népszabadság bezárása miatt írtunk részletesen (lásd: Semmi sem elég, Magyar Narancs, 2016. november 17.). A vállalatot 1912-ben alapították Philaxia Szérumtermelő néven, és a sertéspestis elleni szérum kifejlesztésével vált ismertté. A céget 1948-ban államosították, 1994-ben privatizálták, és 1998-ban vezették be a tőzsdére, és az állatgyógyászati profilt elhagyva 2009-től már pénzügyi befektetéssel és vagyonkezeléssel foglalkozik. Az évek során a társaság és leányvállalatai jelen voltak az energia-, az építő-, az agrár- és a médiaszektorban, valamint a turizmusban is. Mészáros Lőrinchez – némi offshore kitérővel – a bedőlt Buda-Cash brókerház vezetőitől került át a vállalat, amelyet idén nyáron neveztek át Opus Globalra.
A Konzum 1988-as alapításakor kereskedelemmel és termeléssel foglalkozott, majd a rendszerváltás után a fő tevékenységei fokozatosan az ingatlanhasznosítás, a befektetésirányítás és a számviteli szolgáltatások lettek. Mészáros idén február végén lett hivatalosan is tulajdonos a cégben, ám – hasonlóan az Opushoz – már hónapokkal korábban sejteni lehetett, hogy előbb-utóbb megérkezik. Hozzá köthető emberek jelentek meg a Konzum igazgatóságában, és az Eximbanktól kapott 30 milliárdos hitelkeretből a cég vásárolta fel Leisztinger Tamástól a Hunguest Hotels szállodalánc nagy részét. A Konzum külön befektetési alapot is indított ebben az évben, és Mészárosnak a társaságon keresztül közvetett befolyása van az MKB Bankra, továbbá a csoporton keresztül vásárolta fel harmadik tőzsdei cégét, az Appeninnt (a társaságok tulajdonosi szerkezetét a mellékelt táblázat tartalmazza).
|
||
Az Appeninnt 2009-ben alapították, és elsősorban irodaházak, logisztikai és ipari ingatlanok hasznosításával foglalkozik. Az Appeninn 2010-ben vezette be részvényeit a BÉT-re, a tavalyi 800 milliós nyereség után először fizetett osztalékot a fennállása során. Nyárig az Appeninn fő tulajdonosa a svájci Lehn AG volt (de a Konzum más befektetőktől is vásárolt részvényeket), amely mögött nem svájci befektetők állnak, hanem ifj. Ádámosi György. Idősebb Ádámosi jó barátja és több cégben közvetlen munkatársa volt Csányi Sándornak, az OTP elnök-vezérigazgatójának. Ifj. Ádámosi – aki az Appeninn igazgatótanácsának az elnöke is – évekig vezette a Csányi magánvagyonát kezelő Bonitás 2002 Zrt.-t. A Lehn székhelye amúgy a svájci Appenzellben van, ahol 2011-ben egy egész kis magyar kolóniára bukkant az akkori Figyelő tényfeltáró újságírója, tavaly pedig a Világgazdaság tálalta részletesen a sztorit. Noha életvitelszerűen nem ott laknak, ifj. Ádámosi hivatalos lakcíme Appenzellben van, pont azon a címen, ahol Erős Jánosé, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) volt vezéréé is. Szintén ezen a településen volt évekig Csányi Attila, Csányi Sándor fiának a lakcíme is, ám ő tavaly, miután ez nyilvánosságot kapott, átjelentkezett Budapestre. A svájci cím a kedvező adózási feltételek és a helyi cégalapítás lehetősége miatt előnyös. Mindezt azért említjük, mert a cikkhez folytatott háttérbeszélgetéseink során többen is utaltak rá: az Appeninn valójában Csányi Sándorhoz köthető, és Mészáros, illetve a mögötte álló körök felvásárlása akár azt is jelentheti, hogy így fizették ki az OTP-vezért – ennek valóságalapját leellenőrizni persze nem tudjuk.
A magát Mészáros jobbkezének tartó Jászai Gellért, a Konzum elnök-vezérigazgatója a felvásárlások után azt mondta a Világgazdaságnak (mely lap az Opus Globalon keresztül Mészáros kezében van), hogy a „Konzum-csoport elsősorban a vagyonkezelés, a tőke- és pénzpiaci területre, emellett pedig a turizmusra, míg az Opus Global Nyrt. a média, a mezőgazdaság, az ipar, a nehézipar területeire koncentrálja befektetéseit”. Az ingatlanportfóliót az Appeninn fogja kezelni, és a legfrissebb szerzeménnyel a nemzetközi piacra is betörnének – tette hozzá Jászai. A három cégben mintegy 63 milliárd forintnyi eszköz volt a múlt év végén.
Mire spekulál Mészáros?
Mészáros Lőrinc neve a NER Magyarországán garancia az üzleti sikerre, és ez meglátszik a kezébe került részvények tőzsdei árfolyamán is: a felcsúti polgármester felbukkanása után kilőttek a papírok. A korábban 50 forint alatt maradó Opus részvényei már 200 forint körül mozognak, az Appeninn-papírok 215 forintról indultak és 410 forint felett járnak, a Konzum pedig a 60 forint alatti tartományból indulva már 2400 környékén szárnyal. Nyáron volt olyan nap, amikor a Konzum-részvények árfolyama 6000 százalékos növekedésben volt, kiugró forgalom mellett. E teljesítményről a Bloomberg BusinessWeek is megemlékezett, a világ legjobban teljesítő papírjának nevezve a Konzum-részvényeket. Túl azon, hogy az árfolyam-emelkedéssel milliárdokkal nőtt a cégek értéke, felmerül a kérdés, miért jó Mészárosnak a tőzsdei jelenlét, és milyen kockázatokat jelent, ha egy olyan szereplő bukkan fel a parketten, aki igen közel áll a gazdasági élet szabályait alakító szereplőkhöz.
A tőzsdei jelenlét alapvető célja, hogy a társaságok a nagyobb nyilvánosságért cserébe – főleg egy bizonyos cégméret felett – pótlólagos tőkebevonási lehetőséghez jussanak. Mészáros azonban valószínűleg nem a tőkehiány miatt vásárolt tőzsdei cégeket. A magyarországi kamatszint nagyon alacsony, Mészárosnak pedig nemcsak igen erős háttere, de még saját bankja is van: forrásokhoz eddig is jellemzően baráti bankoktól jutott, ám valószínűleg nincs olyan pénzintézet Magyarországon, amely ne adna hitelt, ha azt Mészáros Lőrinc egyik embere kéri. A volt gázszerelő cégei valóban már szinte mindenhonnan kaptak kölcsönt: az MKB, a B3 Takarék, a Takarékbank, a Gránit, az Eximbank, az MFB, az OTP vagy az Erste is segítette már a birodalom gyarapodását.
Ez persze nem jelenti azt, hogy Mészárosék ne élnének a különleges helyzetükből és a tőzsdei jelenlétből fakadó könnyű pénzszerzési lehetőséggel. Miután a Konzum PE olcsón felvásárolta a Konzum Nyrt.-t, a már jócskán megdrágult részvényekből tovább is adott mintegy 2 százaléknyit az állami Takarékbanknak.
|
||
Az elvileg átlátható tulajdonosi szerkezet, a gazdálkodásról évente többször kiadott jelentések, a rendszeres közlemények által megnövekedett nyilvánosság azonban jól is jöhet egy olyan szereplőnek, mint Mészáros – hívta fel a figyelmet Zsiday Viktor befektetési szakember. A Citadella befektetési alap portfóliókezelője erre Kósa Lajos egyik nyilatkozatát hozta fel példának. A Fidesz akkori frakcióvezetője azt mondta, mivel a Népszabadság kiadóját egy tőzsdei cég vásárolta meg, arra nem lehet azt mondani, hogy Mészáros érdekeltsége lenne. „Papíron persze igaz, hogy van sok kis tulajdonos, de a valóságban néhány nagy tulajdonos irányítja a menedzsmentet, és kapja meg az osztalék nagy részét” – mondta Zsiday a Narancsnak. Ráadásul, hiába a tőzsdei nyilvánosság, a magyar szabályozás arra is lehetőséget ad, hogy a társaságok valódi tulajdonosai háttérben maradjanak. Az Opimus először két, máig ismeretlen hátterű offshore társaságon ment keresztül, mielőtt hivatalosan is Mészároshoz került volna. Az offshore azonban a világszerte egyre szigorodó pénzmosás elleni szabályok miatt kezd kimenni a divatból. Ezért azok a hazai vállalkozók, akik szeretnének háttérben maradni, új módszert találtak: a nyílt végű, zártkörű magántőkealapokat. Az ilyen tőkealapok valódi tulajdonosai – teljesen szabályosan – rejtve maradnak a nyilvánosság elől: kilétük semmilyen adatbázisban nincs benne, sőt, az alapnak még ügyvezetője sincs, azt egy másik, elvileg az alaptól független cég kezeli. Ezért nem tudni, ki az MKB valódi többségi tulajdonosa (papíron a Konzum kezelésében lévő Metis magántőkealap), a Konzum PE Magántőkealap pedig Mészáros mindhárom tőzsdei cégében jelentős tulajdonnal rendelkezik. „A magántőkealapok részvételével a tőzsdén is átláthatatlan tulajdonosi viszonyokat lehet kialakítani. Lehet arra hivatkozni, hogy nyílt tőzsdei műveletek zajlottak, ezért átlátható minden, de a valóságban ez nem igaz” – magyarázta Zsiday. A tőzsdei nyilvánosság még védelmet is jelenthet – ezt pedig már egy másik, tőzsdei befektetésekkel foglalkozó, és ezért neve elhallgatását kérő forrás mondta a Narancsnak. „Kockázatkezelési szempontból előnyös a tőzsdei jelenlét. Ha változna a politikai széljárás, és a mostani haverokat a felelősségre vonás veszélyeztetné, a tőzsdei cégek nagy védettséget élveznek. Hivatkozhatnak arra, hogy nyilvánosak a könyvek, és ott vannak a teljesen ártatlan kisrészvényesek, akiket meg kell védeni: egy ilyen céget nem lehet csak úgy elvenni tőlük.”
A tőzsdei jelenlét ráadásul komoly adókedvezményekkel – akár adómentességgel – is járhat. A részvényeket ugyanis tartós befektetési számlán is lehet tartani, és ha a számlán kezelt értékpapírok hozamához öt évig nem nyúl a tulajdonosa, adómentesen lehet kiüríteni a teljes számlát. Mi több, az ingatlantársaságok teljesen mentesülhetnek is a társasági és a helyi adó megfizetése alól, ehhez csupán szabályozott ingatlanbefektetési társasággá kell alakulniuk, azaz vállalni, hogy a nettó nyereség 90 százalékát kifizetik osztalékként, és hogy a közkézhányad nem esik 25 százalék alá. (Ez persze kikerülhető, ha több, a nagy tulajdonosokhoz közeli szereplő szerez 5 százalék alatti tulajdont, de ez szabálytalan megoldás, és forrásaink szerint kockázatos, mert könnyű lebukni vele.) Jászai Gellért a Konzum vezetőjeként azonnal be is jelentette, hogy az Appeninnt szabályozott ingatlanbefektetési társasággá kívánják alakítani. Ennek megfelelően az Appeninn igazgatótanácsa ki is adott egy közleményt, mely szerint nem javasolja a részvényeseknek, hogy elfogadják a Konzum nyilvános vételi ajánlatát a társaság részvényeire.
Tovább növelheti a részvények forgalmát – és árfolyamát is – hogy egyes befektetési alapok szabályzata kimondja: mindenképpen tartaniuk kell azokból a papírokból, melyek részei bizonyos tőzsdeindexeknek. A Konzum és az Appeninn részvényei szerepelnek a BUX-ban, az Opus pedig bekerült a bécsi CECE indexbe. Az is igaz ugyanakkor, hogy Mészáros papírjainak súlya viszonylag kicsi ezekben az indexekben, és az igazán komoly külföldi alapok nem a BUX vagy a CECE alapján vásárolnak, de a forgalomgeneráló hatás ettől még létezik. A befektetők Magyarországot a feltörekvő országok közé sorolják, ahol nem olyanok az átláthatósági viszonyok, mint a fejlett országokban: azaz tisztában vannak azzal, hogy zavaros, államilag befolyásolt lehet a tőzsde, és ennek megfelelően is kezelik az itteni papírokat.
Kockázatok és mellékhatások
Szinte az összes pénzügyi szereplő arról panaszkodik, hogy a BÉT – a privatizációs időszakot leszámítva – soha nem töltötte be azt a szerepet, amire elvileg kitalálták. A vállalatok nem nagyon használják a tőzsdét pótlólagos tőkebevonási lehetőségként, és az elmúlt évtizedekben nagyon kevés volt az igazán sikeres tőzsdei bevezetés. Mészáros tőzsdei felbukkanása sem feltétlenül a jó irányba mutat. A magántőkealapok miatt átláthatatlan struktúra nem növeli a bizalmat, hiába nő a tőzsdei kapitalizáció. Ráadásul a Mészáros-birodalomban nem csak a valódi haszonélvezők személye nem ismert – mondta egyik forrásunk. „A Mészároshoz köthető cégháló annyira összetett, hogy kérdés, van-e egyáltalán olyan személy, aki az egészet átlátja egyben. Kívülről úgy tűnik, Mészáros előzetes üzleti terv, a megtérülés vagy a hozam kiszámítása nélkül vásárol fel cégeket hihetetlen sebességgel. Ez pedig nagyon megnehezíti e vállalatok piaci értékelését. Nem ismertek a cégek fundamentumai, jövedelemtermelő képességei és a holdingstratégiája sem” – mondta a Narancsnak tőzsdei forrásunk.
A kiszámíthatatlan stratégia és a politikai helyzettől való erős függés mellett az alacsony forgalom is hozzájárul ahhoz, hogy a Mészáros-féle cégek árfolyamai nem tükrözik a társaságok valódi értékét. Ha ugyanis kicsi a forgalom, akár pár százmillió forinttal is „karban lehet tartani” az árfolyamot, attól függően, éppen milyen érték előnyös a tulajdonosoknak.
A folyamatosan épülő Mészáros-birodalom azonban nem csak a tőzsdén jelent kockázatot – figyelmeztetett Zsiday Viktor. Szerinte könnyen kialakulhat egy a dél-koreai konglomerátumokhoz hasonló gazdasági modell. „Ezekben a konglomerátumokban a különböző iparágakban tevékenykedő nagyvállalatok átláthatatlan céghálója jött létre. Mindenki mindenkiben tulajdonos, a konglomerátumnak részei a bankok, amelyek saját tulajdonosi körüknek adnak hitelt. Nálunk ráadásul még a szabályozó is igen közel van ehhez a konglomerátumra egyre inkább hasonlító holdinghoz.” Egy ilyen struktúrában rejtve maradnak a valódi kockázatok, és nem látni a keresztfinanszírozásokat sem. Zsiday szerint a 97/98-as ázsiai válság megmutatta, mekkora bajt okozhat ez a fajta gazdasági modell, hiszen ha az egyik fontos cég borul, magával ránthat mindent. A befektetési szakértő hozzátette ugyanakkor, hogy a Mészáros-birodalom kiterjedése egyelőre nem hordoz magában ekkora veszélyeket, de ha ilyen ütemben növekszik a cégháló, az könnyen rizikófaktorrá válhat.
Mészáros birodalmának hízása tehát nem csak a korrupció, a magánvagyonná tett közpénzek és a piaci bizalom tönkretétele miatt káros a gazdaságnak. Ha túl nagyra nő és tovább terjeszkedik a pénzpiacokon is, akkor egy rossz döntés vagy a politikai szélirány megváltozása okozta bukás magával ránthatja az egész magyar gazdaságot.
http://magyarnarancs.hu/belpol/a-nagy-begyujtes-106534
Menekült vagy menedék? Hallgassuk meg az ősök tanácsát!
Az ókor és a középkor menekültekről való gondolkodásának középpontjában nem a személy, hanem a helyszín áll. Nem a „menekült”, hanem a „menedék”. S ha megértjük ezt a gondolkodást, akkor rádöbbenünk, hogy valódi morális kötelezettségünk nem abban áll, hogy emberek egyéni élethelyzetét megpróbáljuk objektíven megítélni. Erre nem is vagyunk képesek rá. Éppen ellenkezőleg: a humanitárius kötelezettség abban áll, hogy biztonságos helyet hozzunk létre mindazoknak, akiknek erre szükségünk van. Ezek a biztonságos helyek pedig bárhol lehetnek a világon, nem kell feltétlenül a saját országainkban lenniük.
Mire gondolunk akkor, ha kimondom azt a szót: „menekült”? Egy olyan személyre, aki a személyes élethelyzete miatt más állam védelmére szorul. A kulcsszó a személyes élethelyzet. Tudni akarjuk az egyén múltját, s annak alapján állapítjuk meg, hogy valakit nevezhetünk-e menekültnek. A menekültek jogáról szóló 1951-es Genfi Egyezmény egy menekült egyéni élethelyzetét a különböző „védett tulajdonságok” miatti „üldöztetéstől való megalapozott félelemként” írja le. Evidencia az, hogy így gondolkodunk? Igen is, meg nem is.
Ugyanis nem mindig volt ez így! A klasszikus értelmezés szerint – ami az ókorban és a középkorban is meglehetősen erősen jelen volt – menekültté ugyanis nem az egyéni élethelyzet, hanem a tartózkodás helye alapján válhatott valaki.
Nem az egyéni életutat és -helyzetet mérlegelték a papok, amikor a templomba menekülő emberek ellátásáról gondoskodtak. Menekült az volt, aki egy szakrális, biztonságos helyen tartózkodott, s annak a védelmét élvezte, független az ott-tartózkodás okától.
Ma nagyon másképpen gondolkodunk. Ahogyan arra egy tanulmány felhívja a figyelmet, a Genfi Egyezmény és tulajdonképpen az egész nemzetközi menekültügyi szabályozás legfontosabb sarokpontjai az alábbiak szerint ragadhatók meg:
(1) A nemzetközi jogi kötelezettségek kizárólag a tartózkodási hely szerinti országot terhelik;
(2) A nemzetközi jogi kötelezettségek kizárólag attól a pillanattól élnek, amikor az egyén belép az adott ország területére és menedékjog iránti kérelmet terjeszt elő;
(3) A rendszer legfontosabb alapelve, áthághatatlan kötelezettsége a visszaküldés tilalma, vagyis a non-refoulement elv;
(4) A menedékjog iránti kérelmet előterjesztő az illegális határátlépésért és az ott-tartózkodásért nem büntethető.
Ezért aztán az egyén belépése nem korlátozható, s az államnak csupán annyi a feladata, hogy utólag megállapítsa, hogy valóban menekültnek tekinthető az zöldhatárt átlépő személy. Azokat pedig, akik az eljárás végeztével nem minősülnek menekültnek (pontosabban mondva nemzetközi védelemre jogosultnak), haza lehet küldeni a kibocsátó országba.
Noha ez magából a Genfi Egyezményből nem következik, a részes államok ezen alapelvek bázisán, az ENSZ útmutatása alatt gyakorlatilag közös menekültmeghatározási rendszereket építettek ki oly módon, hogy az államok anyagi- és eljárásjogi szabályai különbözőek maradtak, de a rendszerek központi elemei mégis mindenhol ugyanazok. A menedékjog iránti kérelmek elbírálása egyedileg történik annak alapján, hogy mekkora a valószínűsége annak, hogy a kérelmező visszaküldés esetén üldöztetésnek lenne kitéve. A döntések a kérelmezők által elmesélt egyedi történetek „hihetőségén” és olyan országinformációkon alapulnak, amelyeket meghatározott szervezetek állítanak össze. Érthető okokból az eljárásokban alacsony szintű a történetekre vonatkozó bizonyítási kényszer és az eljárásban hozott esetleg rossz döntés következményeként bekövetkezett visszaküldés és üldöztetés miatti félelem a kétes eseteket a kérelmező felé billenti. Ugyanezt egy brit és egy francia tanulmány is megerősíti, amely az eljárások elkerülhetetlen szubjektivitására hívja fel a figyelmet.
folytatás: http://mandiner.hu/cikk/20171009_orban_balazs_menekult_vagy_menedek_hallgassuk_meg_az_osok_tanacsat
Nem létező e-mail címekkel, nevekkel is ki lehetett tölteni az online nemzeti konzultációt
Egy órán belül 81 különböző kombinációt próbált ki a Hír TV riportere, és sikeresen szavazott a Soros-tervről.
A nemzeti konzultáció honlapja sokáig olyan emailcímekről is elfogadta a kérdőív kitöltését, mint a nem létező @freemail.com vagy az @rfgtttwgh.hu, így a Célpont riportere minden probléma nélkül tudott egy óra alatt 81-szer konzultálni.
Ezt a hibát azóta kijavították, de a beírt nevek valódiságát továbbra sem ellenőrzik semmilyen folyamattal (például visszaigazoló email küldésével), így nem csak kitalált nevekkel lehet kitölteni a kérdőívet, hanem akár ismerőseink nevében is szavazhat bárki.
Az Index híre szerint a Célpont által megkérdezett informatikai szakértő szerint alapvető biztonsági elemek hiányoztak a rendszerből, Kovács Zoltán kormányszóvivő viszont a probléma kitárgyalása helyett visszaéléssel vádolta meg a riportert, akinek akciója vélhetően a biztonsági rés betömését eredményezte később.
http://hvg.hu/tudomany/20171007_nem_letezo_emailcimekkel_nevekkel_is_ki_lehetett_tolteni_az_online_nemzeti_konzultaciot
