Normális? Ha az adatokat nézem akkor véleményem szerint bődületes hazugsággal "festi" magát a közrádióban a miniszterelnök! Véleményem szerint szégyen, hogy ennyire felkészületlen "mikrofonállványok" viszik csapdába miközben ontják a hazugság propaganda cunamiját a pénzünkön. (Most csak ebben a témában alább szemezgethetünk a korabeli hírekből - de a többi "hülyeséget" is érdemes körbejárni.)
Miért háborodtam fel? Ki hallott arról, hogy saját zsebéből kiperkálta a 1,88 milliárd eurót? Ha pedig nem ezt tette, csak a közös kassza tartalékából vett meg, 40 százalékkal drágábban a részvényeket, mint amennyiért az oroszok megvették őket - az durva. Márpedig ez a 21,2 százalékos részesedés, ahhoz sem volt elég, hogy az oroszok részt vegyenek a Mol közgyűlésén. (Ha pedig nem saját zsebből üzletelt ilyen nagy vonaluan, akkor most nyílt színen bevallotta, hogy személyében ő Magyarország és saját pénztárcaként kezeli az ország kasszáját?)
Fotó: Mohai Balázs / MTI
Tehát a Gyurcsányék által a kasszában hagyott a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) felvett hitelből finanszírozta a Mol-pakett megvásárlását a kormány, amit az adófizetőknek kellett visszafizetniük, különböző megszorításokkal hasonló összeget "préselt ki" az emberekből, miközben 507 milliárd forintot költött egy mindössze osztalékra jogosító, kisebbségi részvénycsomag megvásárlására.
Orbán: Nem kellett volna megölni Kadhafit
Orbán Viktor szokásos pénteki interjúját adta a Kossuth Rádióban, ahol leginkább a menekültkérdésről és Soros Györgyről volt szó, de szóba került Trump, az osztrákok, a vizes vb és a 2011-ben megölt egykori líbiai diktátor, Moammer Kadhafi is.
folytatás: http://index.hu/belfold/2017/07/07/orban_nem_kellett_volna_megolni_kadhafit/
Pénzkidobás vagy jó döntés - ellenzéki reakciók a Mol-részvények visszavásárlására
(részlet)
A Jobbiknak tetszik
A Jobbik üdvözölte a Mol-részvények állami kézbe kerülését. Hegedűs Tamás, a párt képviselője keddi sajtótájékoztatóján pozitívumként értékelte, hogy így a jövőben az állam érdemben befolyásolni tudja a Mol stratégiai döntéseit, valamint meg tudja védeni az ellenséges célú felvásárlásoktól is a céget, így összességében a Mol piaci értéke is nőni fog.
A képviselő azt mondta: az ügylettel tulajdonképpen "kijavították a korábbi felelőtlen privatizációs gyakorlatot", és az is bebizonyosodott, hogy "érdemes az oroszokkal tárgyalni." Hegedűs szerint Az IMF-hitel felhasználását a Jobbik "elfogadható megoldásnak" tartja, hiszen így "legalább tudjuk, hogy mire megy el a hitel."
Az LMP az ár miatt aggódik
Az LMP szerint nem igaz, hogy a Mol-részvények visszavásárlásától javul Magyarország energiabiztonsága, viszont 500 milliárd forinttal nő az államadósság - jelentette ki Jávor Benedek, a párt képviselője, aki szerint a döntés hatására nem lesz "egy cseppel több olaj sem Magyarországon", hanem ugyanúgy külföldről importálja majd az ország az energiahordozókat.
Jávor szerint a kormány halmozottan hátrányos helyzetű rétegektől von el forrásokat az államadósság csökkentésére hivatkozva, ezért "nem biztos, hogy a legjobb döntés, hogy az államadósság rovására 500 milliárd forintot fektet a kormány egy tőzsdei cégbe". A képviselő szerint a Szurgutnyeftyegaz az elmúlt időszakban nem mutatott hajlandóságot a Mol-részvények értékesítésére, ezért a mostani tranzakció nagy engedmény a részükről. "Reméljük, nem az az ára ennek a kompromisszumnak, hogy ezért cserébe kell majd az új paksi blokkokat orosz cégekkel építtetni" - mondta Jávor.
Orbán Viktor miniszterelnök kedden jelentette be: Magyarország visszaszerezte 21,2 százalékos Mol-tulajdonrészét Oroszországtól. Orbán bejelentése után Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter azt közölte: az állam 1,88 milliárd euróért vásárolta vissza a Mol-részvényeket az orosz Szurgutnyeftyegaztól, a tranzakciót pedig a korábban felvett IMF-hitelből finanszírozzák. A részvénycsomag egy később kijelölendő állami vállalathoz kerül. Szerinte piaci megállapodás történt, a részvénycsomagért semmi mást nem adtak az oroszoknak, csak a vételárat.
http://www.origo.hu/itthon/20110524-politikai-reakciok-a-mol-reszvenyek-visszavasarlasa-bejelentes.html
Orbán: Mindenki tudja, hogy nekünk van igazunk
Soros György tervét hajtják végre Brüsszelben, erről jó, ha tudnak a magyarok
– erre a mondatra csatlakoztam be a Kossuth Rádió adásába, ahol éppen Orbán Viktor miniszterelnök beszélt.
A miniszterelnök hozzátette, Soros terve szerint menekülteket akarnak Európába, hiába volt sikeres a konzultáció. Szerinte néhány európai ország Soros tervén keresztül néhány millió migránst be akar telepíteni.
A civil szervezetekről kérdez a riporter. Az olaszországi állapotokat és civil szervezeteket hasonlítja a magyar civil szervezetekhez.
Soros György finanszírozza, minden kapcsolódik hozzá, bűnözőket, terroristákat mentegetnek.
Ezek nyilvánvaló tények, az egész világ látja, mondta Orbán, de nem állt meg itt:
Mindenki tudja, hogy nekünk van igazunk, de ezt csak négyszemközt mondják. Ma már, hogy a magyaroknak igazuk volt, és igazuk van, már egy közhely.
Mindenki tudja, hogy a migránsok szétosztása nem megoldás, folytatta.
Aki időt nyer, életet nyer, ez az ő stratégiájuk. Biztos abban, hogy Európában bekövetkezik a fordulat.
Mi voltunk az elsők, mert Soros ideterelte a migránsokat, tudtuk meg.
Nem kellett volna megölni Kadhafit
– ezt már Líbiával kapcsolatban mondta, mert amíg ő volt hatalmon, legalább volt kormányuk és nem volt népvándorlás, menekültáradat.
Magyarország ura a saját energetikai helyzetének, mondta.
A MOL-t visszavásároltam,
szinte már az oroszok zsebéből, nyilatkozta a miniszterelnök.
Ausztriát társtalan, de eddig sikeres országnak tartja:
Tehetséges ország, de külpolitikailag társtalan és a V4-eket nem tudja majd megbontani.
Kiválóan állnak a vizes-vb előkészületei, tudtuk meg.
Magyarország sose rendezett ekkora eseményt, eddig nem mertük ekkora fába vágni a fejszénket.
Szerinte ez egy jó alkalom, hogy megmutassuk mire vagyunk képesek. Úgy érzi Budapest óriásit fejlődött, az uszodákat felújították, az alsó rakpartot megcsinálták.
http://24.hu/belfold/2017/07/07/orban-mindenki-tudja-hogy-nekunk-van-igazunk/
A parlament előtt a Mol-részvények visszavásárlása
Benyújtotta a kormány az Országgyűlésnek a Mol-részvények visszavásárlásával összefüggő költségvetési törvénymódosítást. A 2011. évi költségvetés módosításával a részesedés-vásárlás az államháztartási törvény szabályai szerint növeli a költségvetési hiányt, ezért módosítani szükséges a kiadási főösszeg és a hiány mértékét. A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által jegyzett javaslat szerint a központi költségvetés ez évi kiadási előirányzata 489,5 milliárd forinttal 14.337,2 milliárd forintra, a hiány pedig 1.184,3 milliárd forintra nő.
A részesedés-vásárlás az államháztartási törvény szabályai szerint növeli a költségvetési hiányt, az Európai Unió statisztikai módszertana alapján azonban nem rontja a maastrichti hiánymutatót.
A módosítás szerint az Országgyűlés jóváhagyja, hogy az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter az állam nevében és javára a Mol által kibocsátott 22.179.488 darab “A” sorozatú, ezer forint névértékű részvényt vásároljon. A részvényvásárlásra irányuló kifizetés összege nem haladhatja meg az 1,880 milliárd eurót. A kiadásként elszámolt összeg azonban a devizaárfolyam-változás következtében eltérhet az előirányzattól.
A részvénycsomag vételára euróban van meghatározva, amelynek költségvetési kiadásként forintban megjelenő összege a vételár fizetésének napján érvényes árfolyam ismeretének hiányában előre nem határozható meg. Ezért nevesíti a törvény devizában a kifizetésről szóló felhatalmazást, és ad felhatalmazást az árfolyamhatás mértékéig a kiadási előirányzat túllépésére.
A részvények felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) látja el. A vagyonkezelő a részesedés megszerzéséről szóló szerződésben foglalt fizetési kötelezettség teljesítése érdekében pénzügyi intézménynél euró-alapú bankszámlát nyithat, amely kizárólag a részesedés vételárának megfizetését szolgálhatja. A bankszámlát a részesedés megszerzéséről szóló szerződés teljesítését követően meg kell szüntetni.
Az általános indoklás szerint a Surgutneftegasnál lévő Mol-részesedés megvásárlása több szempontból is fontos Magyarország számára, mivel gyarapítja a nemzeti vagyont, hozzájárul az energiabiztonság növekedéséhez, az orosz tulajdonlással kapcsolatos konfliktus megszűnésével elhárul az orosz-magyar kapcsolatok dinamikus fejlődésének egyik akadálya.
A törvényjavaslat a kihirdetést követő napon lép hatályba, a kormány a javaslat sürgős kihirdetését is indítványozta.
Orbán Viktor miniszterelnök május 24-én jelentette be, hogy “Magyarország visszaszerezte a 21,2 százalékos Mol-tulajdonrészét Oroszországtól”. A magyar állam 1,88 milliárd euróért vásárolta meg az orosz energetikai cégtől, a Surgutneftegastól (Szurgutnyeftyegaz) a Mol-részvényeket.
Az állam a korábban felvett IMF-hitelből finanszírozza a pakett megvásárlását, a tranzakciót augusztus 31-ig kell lebonyolítani.
Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter pénteken benyújtotta a Mol-törzsrészvények állam javára történő vásárlás jóváhagyásáról szóló országgyűlési határozati javaslatot, amelynek mellékletében szerepel a Surgutneftegas (Szurgutnyeftyegaz) és a Magyar Állam között 2011. május 24-én létrejött részvény adásvételi szerződés.
A határozati javaslat tartalmazza azt is, hogy a kormány a megtett intézkedésről és a szerződés teljesüléséről 2011. december 31-éig tegyen jelentést az Országgyűlésnek.
http://oroszhirek.hu/2016/06/28/a-parlament-elott-a-mol-reszvenyek-visszavasarlasa/
Megvette az állam a Mol ötödét: félezer milliárd forintunkba került
Magyarország visszaszerezte a Mol 21,2 százalékos tulajdonrészét - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök. Az orosz Szurgutnyeftyegazzal kötött ügylet több mint 500 milliárd forintba került. A bejelentés szerint az IMF-hitel fedezi a tranzakciót.
Megerősítette lapunk információját Orbán Viktor miniszterelnök, amikor nemrégiben bejelentette: a magyar állam megvásárolta a Mol 21 százalékát. Ahogyan írtuk, az üzlet az orosz Szurgutnyeftyegazzal köttetik. A kormányfő úgy fogalmazott: ez több volt, mint vásárlás, ez egy nehéz küzdelem volt, egy év kemény tárgyalássorozat és egyeztetés után sikerült nyélbe ütni a megállapodást. Hozzátette: fontos lépést tettünk az erős Magyarország felé vezető úton, egy ország sem lehet erős, ha teljesen kiszolgáltatott az energiaellátása.
A kormányfő közölte: Magyarország és Közép-Európa megújításának egyik kulcsa az energiafüggőség csökkentése és a nemzeti ipar újjáélesztése. "Erős magyar és erős közép-európai vállalatokra van szükség, hogy a XXI. században versenyképes legyen a régió és Magyarország. A Mol ilyen vállalat" - mondta. Szerinte a magyar kormánynak mindenkor ki kell állnia az ország és a magyar emberek érdekeiért. "Ezt tettük, ezt tettem én is a mai napon, és ezt fogjuk tenni a jövőben is" - zárta sajtónyilatkozatát.
Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter is sajtótájékoztatót tartott, ahol bejelentette: a magyar állam 1,88 milliárd euróért szerezte vissza a 21,2 százalékos Mol-tulajdonrészt az orosz Szurgutnyeftyegaz. A miniszter szerint a tranzakcióval a sikerült stabilizálni Mol helyzetét, valamint egy jelentős akadály hárult el a későbbi orosz-magyar kapcsolatok továbbfejlődése elől. A vásárlást az IMF által biztosított hitelből fedezi az állam, a tranzakciót augusztus 31-ig kell lebonyolítani.
Az orosz olajcég 2009-ben vette meg a Mol 21 százalékát a Mol-vezetéssel illetve a magyar kormánnyal nem túl jó viszonyt ápoló osztrák OMV-től. Ez az "átok" átkerült a Szurgutnyeftyegazra is. Az így a Mol legnagyobb tulajdonosává váló orosz olajtársaságot ugyanis máig még a részvénykönyvbe sem jegyezték be. Így kizárólag osztalékért állhatott volna sorba, de a Mol azóta komoly nyereségéből egyetlen fillért sem juttatott részvényeseinek.
Az orosz kormány többször utalt rá: a számos adódó közös üzleti lehetőségből addig nem lesz semmi, amíg a - papíron magántulajdonú - Szurgutnyeftyegazt nem jegyzik be a - szintén magántulajdonú - Mol részvénykönyvébe. Az orosz kabinet a Mol-igazgatóságban is szívesen látta volna az orosz cég képviselőjét, vagyis jelentős hatást kívánt gyakorolni a Mol életére.
Értesülésünk szerint a pénzt a nemzetközi hitelfelvételi szándékát nemrég bejelentő állami Magyar Fejlesztési Bank (MFB) biztosíthatja. Így elképzelhető, hogy az MFB lesz a Mol 21 százalékos tulajdonosa.
Korábban Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója kedvezően ítélte meg egy ilyen kivásárlás eshetőségét.
Ebből a szempontból tehát kétségtelenül jó megoldás a kivásárlás. Ugyanakkor költségvetési szempontból komoly kérdéseket vet fel. A lépés nyomán ugyanis félezer milliárd forinttal nőtt az államadósság, még ha az csak egy állami cég könyveiben jelenik is meg. Felvetődhet, hogy Magyarország mostani helyzetében valóban ez volt-e a legfontosabb megoldandó kérdés, ami miatt a - máskor határozottan államadósság-ellenes - kabinetnek félezer milliárd forintos újabb hitelfelvételre volt szüksége.
http://nol.hu/gazdasag/felezer_milliardert_megvette_az_allam_a_mol_21_szazalekat_-1079891
IMF-hitelből vásárolt MOL-részvényeket az állam
Nem növeli a költségvetési hiányt és az államadósságot az orosz kézben lévő MOL-részvények megvásárlása, mivel az 1,88 milliárd eurós vételárat az IMF-kölcsönből fedezik.
Megvásárolta az orosz Szurgutnyeftyegaz 21,2 százalékos MOL részvénycsomagját a magyar állam, jelentette be Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter a Marriott Hotelben tartott rendkívüli sajtótájékoztatón. Fellegi szerint a szerződés aláírása gazdaságtörténeti jelentőségű pillanat, az elmúlt egy év kormányzásának egyik legfontosabb eseménye.
A stratégiai jelentőségű részvénycsomag megvásárlásával az Orbán-kormány az állami szerepvállalás erősítésére törekszik a gazdaságban, valamint növelni akarja az energiaellátás biztonságát. A miniszter hangsúlyozta, hogy kisebbségi tulajdonosként az állam támogatja a MOL-t irányító menedzsmentet. Hernádi Zsolt vezérigazgató szerint minden érintett számára megnyugtató megoldás született, ami véget vet a bizonytalanság korszakának, mivel korábban aggodalom övezte a Szurgut-részvények sorsát. Az orosz cég 2009-ben lett a MOL legjelentősebb kisebbségi tulajdonosa, miután az osztrák OMV felvásárlási kísérletét a menedzsment meghiúsította, és ezután az osztrákok eladták a részvénycsomagjukat az orosz vállalatnak. Hernádi felhívta a figyelmet, hogy utoljára 1998 és 2003 között volt ilyen magas az állami tulajdon hányada a cégben, ám lehűtötte a benzin árának csökkenéséhez fűzött reményeket, mivel a benzinár alakulása alapvetően a világpiaci tényezők függvénye.
A nagyjából 500 milliárd forint értékű részvényeket piaci áron, 1,88 milliárd euróért vásárolta meg a magyar állam. A vételárat a korábbam lehívott és a Magyar Nemzeti Bankban letétbe helyezett IMF-hitelkeretből fedezik, így az nem befolyásolja az államadósság alakulását és nem növeli a költségvetési hiányt. A szerződést még a parlamentnek is jóvá kell hagynia, mivel rendkívül jelentős kötelezettségvállalásról van szó. A tranzakciót augusztus 31-ig szeretnék lebonyolítani.
Bár korábban Fellegi azt nyilatkozta, hogy a vitás orosz-magyar ügyekről egy csomagban fognak megállapodni, állítása szerint mégis tisztán piaci megállapodás született, amelynek nem képezik részét egyéb, nem publikus kiegészítő elemek. A tárgyalások az orosz-magyar gazdasági vegyes bizottság legutóbbi (március közepi) moszkvai ülése után gyorsultak fel, és április végére született meg az egyezség.
Az állami tulajdonrész hamarosan tovább növekedhet a cégben, mivel a magán-nyugdíjpénztári alapok államosított vagyonából is az állam tulajdonába kerül további legalább 2.4 százaléknyi részvény. Egyelőre nem született kormánydöntés arról, hogy ez a részvénycsomag tartósan állami kézben marad-e.
http://valasz.hu/vilag/aprilis-vegere-szuletett-meg-az-egyezseg-38083/
Még egy érdekes, sok oldalról körbejárt összefoglaló:
Orosz reakciók a Mol-ügyletre - Átnéznek rajtunk
A Mol-papírok visszavásárlásának hátteréről és indítékairól új információt az orosz sajtó sem bányászott ki, sőt, néhány nap alatt túl is lépett az ügyön. De ne gondoljuk, hogy Moszkvában nem jegyezték meg a magyar kormány mezének a számát - és nem akarják majd felrúgni, ha megint arra szaladgál.
A tekintélyes moszkvai energetikai alapítvány, a Fond Nacionalnoj Energetyicseszkoj Bezopasznosztyi (FNEB) is csupán rövid kommentárban foglalkozott az üggyel; azon a tízes toplistán, amelyet az FNEB a hónap legjelentősebb energetikai eseményeiről összeállít, a Mol-részvények visszavásárlása épphogy elcsípte az utolsó helyet. A kevés egyéb közlemény is többnyire orosz kudarcként értékeli a nyugat-szibériai olajóriás visszavonulását, ám ezek rendre azt is hozzáteszik, hogy már a 2009-es vásárlás is kétségek sorát vetette fel. Vajon mi lehetett a két évvel korábbi ügylet tényleges célja?
A moszkvai, ahogy a magyar sajtó is, szereti a Szurgutnyeftyegaz vásárlását azzal magyarázni, hogy a cég a Nabucco-projekt dokumentációjához akart így hozzáférni, illetve a Déli Áramlattal versengő gázvezetékterv megvalósítását akadályozta volna Mol-tulajdonrésze révén. Ezt azonban nehéz komolyan venni. Moszkvának ugyanis merő pénzkidobás lett volna 1,4 milliárd eurót kiadni csak azért, hogy naprakész, érzékeny információkat szerezzen a Nabucco-terv állásáról: hisz a majdani gázvezeték keleti végén máig "házon belül van", és ha netán kíváncsi lenne, hát Azerbajdzsánban vagy Türkmenisztánban érdeklődik. De gyöngécske lábakon áll az ellehetetlenítéselmélet is: a majdani gázvezeték valódi gondjai nem az európai részesek magatartásával függenek össze, hanem a vezeték tartós és megbízható feltöltésével.
El van intézve
De bármi is állt a Szurgut 2009-es részvényvásárlása mögött - hozzáférés az értékes finomítókapacitásokhoz, tulajdonosi megkapaszkodás a kelet-közép-európai energetikai piacon, stb. -, egy dolog biztos. Az oroszok az ügylet meghiúsulását annak ismételt bizonyítékának látják, hogy a Nyugat nem hajlandó Moszkvát tulajdonosként az értékes területekre - legyen az autógyártás vagy energetika - beengedni. A FNEB már óva inti az orosz energetikai cégeket az efféle tervektől; és nemcsak azt helyesli, hogy a Szurgutnyeftyegaz visszalépett, de a többi energetikai vállalatot is arra tereli, hogy hagyjanak fel botor iraki, venezuelai és guineai beruházásaikkal. Hisz az országnak kevés haszna van ezekből.
Ám ha a Mol-papírok ügyét szélesebb kontextusban, az orosz-magyar kapcsolatok alakulásának elmúlt egy évét is mérlegre téve vizsgáljuk, akkor nem tűnik alaptalannak a feltételezés, hogy az 518 milliárd forint nem a végső ár, amit ezért a boltért fizetnünk kell. A magyar fél kitartóan igyekszik a hazai közvéleménnyel elhitetni: a Mol-papírok közpénzen történő visszavásárlása nemcsak energiabiztonságunkat növelte, de üzletileg is előnyös lépés volt. Az előbbire vonatkozóan semmiféle bizonyítékkal nem álltak elő, és az utóbbival kapcsolatban is sok a kétség. Mert mitől is lenne jó üzlet az, ha a Mol - amelynek adózás előtti profitja az utóbbi időben évi 100 milliárd forint körül alakul - majd osztalékok formájában úgy huszonöt év alatt (és ebben a hitelkamatok még nincsenek is benne) kipengeti a most megvett részvénycsomag árát?
De lehet ennél nagyobb baj is. A közelmúltban először Szergej Lavrov külügyminiszter, majd Valentyina Matvijenko szentpétervári kormányzó mondta le budapesti útját. E malőrök, meg a Magyarországgal foglalkozó orosz sajtókommentárok egyre kritikusabb hangvétele azt sejtetik, hogy - szemben Szijjártó Péter állításával - a Mol-papírok visszaszerzésének módja nem tette egyszerűbbé és reménytelibbé a két ország kapcsolatait. A részvények rendezetlen helyzete valóban beárnyékolta az orosz-magyar viszonyt, ám azzal, ahogy a magyar kormány kiszorította az orosz olajóriást, jelentősen meg is nehezítette Moszkvával való együttműködését. Amire pedig még hosszú időn át szükségünk lesz.
A magyar jobboldal egy ideje mintha maga is elhinné azt az általa megrajzolt és terjesztett nézetet, hogy Magyarország fontos Oroszország számára. (Igaz, ez a fontosság e narratívában leginkább félelemként jelent meg. Attól való félelemként, hogy az oroszok manapság nem tankkal, hanem energetikai tervekkel verik rabláncra a magyart.) Csakhogy a tények ezt a tételt nemigen igazolják. Hazánk ugyanis nem tranzitország - legfeljebb akkor lesz az, ha megépül a Déli Áramlat, és az nem tőlünk délre halad majd el. Erőforrás és tudás híján a posztszovjet térség geopolitikai küzdelmeibe sem vagyunk képesek bekapcsolódni. Moszkvát Köztes-Európából legfeljebb két ország izgatja: Lengyelország és Románia. Ám míg az utóbbi inkább "negatív értelemben" kelti fel figyelmét - azaz úgy érzékeli, hogy a geopolitikailag érzékeny területen fekvő Románia hagyományosan barátságtalan vele szemben, ezért potenciális veszélyforrást lát benne -, addig Moszkvát stratégiai érdekei afelé terelik, hogy Lengyelországgal a kiegyezés és az együttműködés lehetőségeit keresse.
Függő ügyek
És mert Oroszország számára sem komoly kockázatot nem jelentünk, sem stratégiai előnyökkel nem kecsegtetjük, alkupozícióink is igen gyengék. Pedig a 2014 végén lejáró hosszú távú gázszerződésünk minél kedvezőbb megújítása ezt roppant fontossá tenné. Már az is jelentős előnnyel járna, ha nem kéne kivárni az érvényes szerződés lejártát: de erre az után, hogy a Mol-papírokkal való alku lehetősége is elszállt, még kevesebb az esély. Sőt, inkább úgy fest, hogy Moszkva még a korábbiaknál is kevésbé lesz készséges a számunkra fontos ügyekben. Azt nem hinném, hogy az orosz vezetés kifejezetten keresni fogja a konfliktust - ahhoz azért kéne még pár hasonlóan ügyes húzás -, de hogy a következő években Oroszország nem lesz velünk együttműködő, abban biztos vagyok. Igen, Magyarország Európában az orosz gáz ötödik legnagyobb vásárlója. Ez valamennyi súlyt valóban ad az országnak - csakhogy a globális válság utáni években már csak évi 7 milliárd köbméter körül vásárolunk (a korábbi 10 milliárd helyett), jelentősen elmaradva az orosz gáz legnagyobb európai fogyasztóinak - németek, franciák, olaszok és osztrákok - tételeitől. És akkor az orosz piacon dolgozó magyar cégek várható nehézségeit és lehetséges veszteségeit be sem áraztuk. Ne legyenek kétségeink: a politikai kapcsolatok lehűlését ők is meg fogják érezni.
Egyelőre nem tudjuk, hogy végső soron menynyibe is kerül majd nekünk, a magyar politikai közösségnek a Mol-ügylet. De az már most jól látszik, hogy többe, mint az augusztus végéig átutalandó 1,88 milliárd euró.
http://magyarnarancs.hu/kulpol/orosz_reakciok_a_mol-ugyletre_-_atneznek_rajtunk-76273
