Tiltakozunk a pihenőidő-szabályok módosítása ellen!
http://szmdsz.blog.hu/2017/04/21/tiltakozunk_a_pihenoido-szabalyok_modositasa_ellen
A törvényeket mindenkinek be kell tartani - mondják azok az urak akikre a saját törvényeik sem vonatkoznak. Nekik egy nap legalább 48 óra, hiszen vállalkozásaik, posztjaik, beosztásuk mellett még képviselői munkára is marad idejük. Ezért a pornéptől is megkövetelnék, hogy az egészség romboló munkák mellett is legalább 400 órát dolgozzanak ezentúl ingyen, mert az egészségügyi ellátásuk topon van és nekik is jár az ingyenes és gyors luxus ellátás ha lerokkan vagy megbetegszik. Vagy ez csak az urak kiváltsága, mint a fizetés melletti nyugdíj? Vajon a munkaidejükkel ők is elszámolnak, ha már ilyen javaslatot megmertek fogalmazni a munka/pihenőnapokra..
Egyre nagyobb a tiltakozás a Munka törvénykönyvének módosítása ellen
A módosítást Bánki Erik (Fidesz), az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke nyújtotta be múlt csütörtökön. A parlament keddi általános vitájában a bizottság nevében kifejtette: a rugalmas munkaidő-beosztással hatékonyabban tudják a munkaadók a korszerű termelési módokat bevezetni, alkalmazni azzal, hogy termelési ciklushoz kötik a munkaidő-beosztást.
A fideszes képviselő elmondása szerint a jelenlegi szabályok legfeljebb 12 hónapra állapíthatnak meg munkaidőkeretet, ezt 36 hónapra módosíthatnák, de erről kollektív szerződésben kell rendelkezni. A heti időkeret alapja továbbra is 40 óra, így a dolgozókat nem érheti hátrány, a munkában töltött időt a javaslat nem érinti - mondta.
Plusz 400 óra évente
A VDSZ szerdai MTI-hez eljuttatott közleményében ismerteti számításait, mely szerint a módosítás miatt az amúgy is extrém módon túlterhelt magyar dolgozók plusz juttatás nélküli túlórái akár évi 400 órával emelkedhetnek. A VDSZ felháborítónak tartja, hogy a kormánypárti képviselő a szociális partnerek megkérdezése nélkül olyan módosító javaslattal állt elő, amely a szakszervezet szerint egyértelműen a multinacionális cégeknek kedvez az alacsony keresetű munkavállalókkal szemben, különös tekintettel az ipari vállalatokra.
Rabszolgatörvény
Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) is tiltakozott a tervezett módosítás ellen, amelyet szerdai közleményükben "rabszolgatörvénynek" neveztek. Úgy vélték, a kormány egyéni képviselői beadvány mögé bújva védi a multik érdekeit a munkavállalók kárára.
Korábban a Vasas Szakszervezeti Szövetség is tiltakozott a módosítás ellen. Balogh Béla, a szakszervezeti tömörülés országos elnöke az MTI-vel azt közölte, hogy az egyéves munkaidőkeret alkalmazása - kollektív szerződés mellett - ma is lehetőség, amellyel a munkáltatók közül egyre többen élnek, jóllehet ez megterhelő a munkavállalók számára.
Már most sem mindig megfelelően adják ki a pihenőidőt, és gyakori a 10-21 napot meghaladó egybefüggő munkavégzés - hívta fel a figyelmet. A törvénytelenségek és szabálytalanságok mellett megengedhetetlen, hogy a valamikori kéthavi munkaidőkeret egyoldalúan hároméves munkaidőkeretre nőjön, miközben a semmitmondó korlátozás mellett a munkavállalói érdekek, a család és a munka egyensúlya, a magánélet teljesen alárendelődik a munkáltató akaratának - tette hozzá.
Sürgősen vissza kell vonni!
A Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezete (BDSZ) szerint a javaslat elfogadhatatlan, ezért sürgősen vissza kell vonni és le kell venni a parlament napirendjéről. A BDSZ szerdai közleménye szerint a hároméves munkaidőkeret bevezetésével feszültségforrás lehet, hogy a munkavállaló a rendkívüli munkavégzésért járó díjazást csak a munkaidőkeret lejártakor kaphatja meg, hiszen az ezt szabályozó előírásokat nem érinti a javaslat.
Ugyancsak aggályosnak tartják, ha a munkáltató a rendkívüli munkavégzést részben szabadidő biztosításával kívánja ellentételezni, mert a változatlanul hagyott jelenlegi szabályok alapján a szabadidő a következő keret végéig vagy akár a rákövetkező év végéig adható ki.
Az autóipari szakszervezetek is beszálltak
A törvényjavaslat visszavonását követelték meghatározó autóipari cégeknél működő reprezentatív szakszervezetek is. Szerdai közös közleményük szerint a javaslat a kifizetetlen túlórák hosszú időn át tartó felhalmozásának megengedésével csökkenteni fogja az autóiparban dolgozók munkajövedelmét, továbbá a heteken át tartó, pihenőnap nélküli munkavégzés megengedésével veszélyezteti az érintett dolgozók egészségi állapotát.
Emellett a 3 év eltelte utáni munkaidő-elszámolás megengedésével átláthatatlanná teszi a ledolgozott munkaidő és a pihenőidő, valamint a dolgozókat jogosan megillető bérek és pótlékok nyomon követését, és tartósan kiszámíthatatlanná teszi a munka és szabadidő, ezen belül a családdal elöltött idő tervezhetőségét.
A közleményt az Audinál, az Opelnél, a Bosch csoportnál, a Mercedesnél és a Lear vállalatnál működő szakszervezetek írták alá.
http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/egyre_nagyobb_a_tiltakozas_a_munka_torvenykonyvenek_modositasa_ellen.634721.html
Szakszervezetek tiltakoznak a munka törvénykönyvének módosítása ellen
A módosítást Bánki Erik (Fidesz), az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke nyújtotta be múlt csütörtökön. A parlament keddi általános vitájában a bizottság nevében kifejtette: a rugalmas munkaidő-beosztással hatékonyabban tudják a munkaadók a korszerű termelési módokat bevezetni, alkalmazni azzal, hogy termelési ciklushoz kötik a munkaidő-beosztást. A fideszes képviselő elmondása szerint a jelenlegi szabályok legfeljebb 12 hónapra állapíthatnak meg munkaidőkeretet, ezt 36 hónapra módosíthatnák, de erről kollektív szerződésben kell rendelkezni. A heti időkeret alapja továbbra is 40 óra, így a dolgozókat nem érheti hátrány, a munkában töltött időt a javaslat nem érinti - mondta.
A VDSZ szerdai MTI-hez eljuttatott közleményében ismerteti, számításaik szerint a módosítás az amúgy is extrém módon túlterhelt magyar dolgozók plusz juttatás nélküli túlórái akár évi 400 órával emelkedhetnek.
A VDSZ felháborítónak tartja, hogy a kormánypárti képviselő a szociális partnerek megkérdezése nélkül olyan módosító javaslattal állt elő, amely a szakszervezet szerint egyértelműen a multinacionális cégeknek kedvez az alacsony keresetű munkavállalókkal szemben, különös tekintettel az ipari vállalatokra.
Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) is tiltakozott a tervezett módosítás ellen, szerdai közleményükben "rabszolgatörvénynek" nevezték azt. Úgy vélték, a kormány egyéni képviselői beadvány mögé bújva, védi a multik érdekeit a munkavállalók kárára.
Korábban a Vasas Szakszervezeti Szövetség is tiltakozott a módosítás ellen. Balogh Béla, a szakszervezeti tömörülés országos elnöke az MTI-vel azt közölte, az egyéves munkaidőkeret alkalmazása - kollektív szerződés mellett - ma is lehetőség, amellyel a munkáltatók közül egyre többen élnek, jóllehet ez megterhelő a munkavállalók számára. Közölte, már most sem mindig megfelelően adják ki a pihenőidőt, és gyakori a 10-21 napot meghaladó egybefüggő munkavégzés. Kijelentette: a törvénytelenségek és szabálytalanságok mellett megengedhetetlen, hogy a valamikori kéthavi munkaidőkeret egyoldalúan hároméves munkaidőkeretre nőjön, miközben a semmitmondó korlátozás mellett a munkavállalói érdekek, a család és munka egyensúlya, a magánélet teljesen alárendelődik a munkáltató akaratának.
http://www.vg.hu/kozelet/jog/szakszervezetek-tiltakoznak-a-munka-torvenykonyvenek-modositasa-ellen-487302
Háromszorosára nőhet a munkaidőkeret
Ma tárgyalhatja az Országgyűlés azt a törvényjavaslatot, mely átfogóan módosítaná a munka törvénykönyve munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseit. Tekintettel arra, hogy a kormánypárti törvényjavaslat elfogadása valószínűsíthető, valamint, hogy a tervezett módosítások július 1. napjával hatályba fognak lépni, célszerű e változásokra előzetesen felkészülni. Az alábbiakban a legfontosabb változásokat mutatja be szakértőnk.
A munka- és pihenőidő beosztásának kétféle módja ismert: az általános munkarend, valamint az úgynevezett egyenlőtlen munkaidő-beosztás. Egyenlőtlen munkaidő-beosztásban a munkáltatónak lehetősége van arra, hogy a munka- és pihenőidőt az egyes napokon egyoldalúan, egyenlőtlenül ossza be. A munkaidő beosztásánál a napi és heti munkalimiteket, pihenőnapokat, pihenőidőt, szabadságot, illetve munkaközi szünetet kell figyelembe vennie.
A munkaidő-keret alkalmazása a rugalmas munkaidő-beosztás egyik legfontosabb eszköze, mely ugyanakkor a munkavállaló számára lényegesen terhesebb, mint az általános munkarend. A munkaidő-beosztás ingadozása függvényében ugyanis ingadozhat a munkavállaló munkabére, a rendkívüli munkavégzés elszámolása pedig a keret lezárultát követő időszakra csúszhat. A hatályos szabályok ebből eredően korlátozzák a munkaidő-keret maximális időtartamát, mely jelenleg legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét. A munkaidőkeret tartama legfeljebb hat hónap vagy huszonhat hét a megszakítás nélküli, a több műszakos, valamint az idényjellegű tevékenység keretében, a készenléti jellegű, továbbá a 135. § (4) bekezdésében meghatározott közúti, vasúti, vízi és légi közlekedéssel kapcsolatos munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében. A munkaidőkeret tartama kollektív szerződés rendelkezése szerint azonban akár tizenkét hónap vagy ötvenkét hét is lehet, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják.
A munkaidő-keret hossza a jelenlegi háromszorosa is lehet
folytatás: http://www.piacesprofit.hu/kkv_cegblog/haromszorosara-nohet-a-munkaidokeret/
