He?

Bolondok hajóján : zene mellett, minden "behozott" és magánvélemény ütközhet az Életről. Szabadon. (Még!) :-DDD

sörcsap nagybaszónak

Miva'?


És a főd forog tovább!

Beszótak:

Esik-e wazze?


Számojjá csapos!

Cím Kék:

0 (1) 18 (1) 2001űrodüsszeia (1) 2012 (1) 70-es (1) a (1) ábrándpalota (3) ady (2) afrika (1) agy (1) agyban (21) agyvihar (6) aktuális (139) állatok (2) állattartás (2) állatvilág (1) álliberalizmus (1) álom (1) álomváros (1) ámokfutás (2) andrássy60 (1) animáció (24) anno (2) apartman (1) arvisura (1) ásatás (1) átvágás (1) ausztrália (1) autó (5) az (3) ázsia (1) balaton (2) bankolás (1) bessenyei (1) bicaj (2) blog (1) blues (1) bőgő (1) bohó (1) bölcsesség (1) bors (1) boss (1) Búcsú a legyőzhetetlentől (1) budapest (2) bud spencer (1) buli (1) bűnözés (2) cenzúra (2) cerka (1) commando (1) comment (1) csajok (6) csavargás (3) cselló (2) csík (1) csillagászat (1) csipszadó (1) csizlöton (1) csoda (1) csodás helyek (1) csöpi (2) dácambör (1) dal (3) dalszöveg (1) danolás (1) danolászás (3) délibáb (1) demagógia (1) demokrácia (2) dire (1) divat (5) dizájn (2) döghalál (2) dögös (2) dokumentum (2) dokumentumfilm (20) domján (1) donna (1) dráma (1) edit (1) egészség (4) egó (1) eladósodás (1) élet (38) életrajz (1) életrajzi (1) elgettosodás (1) élhető (1) elmúlás (2) ember (2) emberek (3) emlékek (1) emlékezés (1) emmádöfi! (1) energia (1) építészet (2) érdekes (3) erőben (3) erőszak (2) erotika (1) értelem (3) esti (1) estifilm (1) eu (1) évek (1) evés (2) évforduló (1) extrém (4) facebook (1) fafaragás (1) family (1) fantázia (1) farsang (1) félelem (1) fenyő (1) férfi (5) férfiak (5) férfias (2) fil (1) film (75) filmen (1) filmművész (1) filmtörténet (1) fim (1) flozófia (3) foci (5) föld (4) fotó (2) főzés (17) függetlenség (1) funny (2) gable (1) gazdagok (1) gazdaság (14) gépek (2) gitár (1) globalizmus (3) góbék (1) gondolatok (2) guy (1) gyerek (2) gyerekek (1) gyereknap (1) háború (3) hagyomány (1) halál (6) halál a blogsablonra!!!!! (1) hangulat (1) harc (3) harmónia (4) hatalom (1) hatóság (1) ház (3) házasság (1) hazugság (1) helyek (1) hetesizsolt (1) hetipóz (7) hírek (1) hit (2) hitel (1) hobbi (2) hócipőm remény vers demagógia agyvihar (1) hold (1) horoszkop (1) hoss (1) hülyeség (1) humor (50) humoros (1) humoros pillanatok (1) időkép (1) india (1) irodalom (5) iskola (3) ismeretterjesztés (1) japán (3) (1) jóreggelit (1) jövő (5) józsihammer (3) kabaré (3) kabbe (1) kaja (2) kaméleon (1) kampány (7) kamu (1) kanada (3) káosz (1) karácsony (7) kardos (3) karnevál (1) katasztrófa (3) kedvenc (8) kémek (1) kémia (2) kémkedés (1) képek (4) kézmosás (1) kézműves művészet (1) király (2) kocsmajelenet (2) köcsögség (1) koleszterin (1) komoly (1) koncert (1) kormányterv (2) korrupció (2) kötvény (1) közlekedés (4) közmunka (1) krimifilm (1) kubrick (1) különleges (1) kultúra (2) kulturák (1) kutyagumi (1) kutyák (2) lakás (2) lámpinyon (1) lászló (1) lazán (2) legenda (2) lélek (7) lelkiismeret (1) lelkizés (1) levelesláda (1) liberálisex (1) lira (1) locsolás (1) lóhere (1) mackósajt (2) mackósajt rántva (3) magyar (6) magyarok (1) magyarország (87) maják (1) mák (1) mal (1) marci! (1) márkus (1) max (1) meghökkentő (1) méjböl (1) mese (3) mester (17) mezőgazdaság (1) mikulás (1) military (1) mobil (1) momroe (1) mondóka (1) múltidézés (1) mundial (1) munka (2) művészek (1) művészet (5) múzeum (1) nagy (4) naptár (1) necces (9) nevelés (2) no (1) (12) nők (14) nosztalgia (2) nóta (1) november (2) növény (1) nyár (2) nyelv (1) nyugdíj (1) öktatás (1) oktatás (5) olcsó (1) önellátás (1) önvédelem (4) önzetlenség (1) orbánviktor (6) ország (2) országház (1) országok (2) összefogás (1) ostobenkó (4) ősz (1) panel (1) pánik (1) panoráma (1) párbaj (1) parkörözés (1) paródia (2) pénz (2) petőfi (1) photoshop (1) pihent (1) pimpalini (1) pofátlan (4) politika (35) pöti (2) praktikus (1) pünkösd (3) putyin (1) quimby (2) rádió (1) rajzfilm (2) rejtvény (1) reklám (1) remény (4) repülés (4) restaurálás (1) retró (1) ripityom (2) rock (3) róma (1) romantika (1) row (1) ruha (2) sajtó (1) sci-fi (1) shake (1) shopping (1) sickthings (2) skid (1) sör (1) sörreklám (1) sors (1) sötétoldal (1) sport (15) startrek (1) straits (1) stressz (1) susogós (1) sűtés (2) sütés (2) svéd (1) szakember (1) szánalmas (1) szar (1) szaremberek (3) szárnyalás (2) szatíra (2) szegény (1) szeletelés (1) szelfi (1) szélsőségek (1) szentek (1) szép (2) szerelem (4) szerencse (1) szeretettel (1) szesz (1) szex (1) szibéria (1) színész (13) színház (1) szívás (2) szóbűvőlő (4) szófűző (1) szomszéd (1) szorongás (1) szósszal (1) szövegíró (1) sztálin (1) sztár (1) sztárok (1) sztrapacska (2) szülők (1) szünet (1) szuszpenzor (1) tájak (6) tánc (4) tankcsapda (1) telefon (2) teli (1) teremtés (1) térkép (1) természet (10) test (1) teszvesz (23) tévé (2) tisztelet (1) titkok (1) titok (1) tökös (1) tombolás (1) torna (1) történelem (8) trianon (3) tudat (1) tudomány (23) tudtad (1) tutiboci (1) tv (2) ünnep (6) urak (1) usa (1) utazás (2) vallás (2) változatok (2) van (1) város (1) városok (1) vasút (1) vegyes (1) vers (60) versek (1) vicc (3) vidám (1) videó (126) vigjáték (3) vígjáték (2) világ (20) világjárás (1) világsiker (3) világsztár (3) világsztárok (1) vipera (1) virág (1) vízesés (1) vörösiszap (2) vuvuzela (2) x (1) záne (30) zavar (3) zene (285) ződség (2) zsarnokság (1) akit most legyőztek (1)

Kormányunk a későn érő gyerekeket is kinyírja?

2017.04.19. 06:04 guma

Véleményem: Valóban azt tervezik 2019-től, hogy  a középiskolák rendszerét átalakítva, felvételi rendszert vezetne be és ami igazán borzalmas a XXI sz-ban, maximálják a középiskolák férőhelyét is!

Ki ez a gyermekgyilkos eszmét hordozó aki kormányprogramként tervezhet sok ezer, millió(?) gyermek jövőjét szemétdombra vetni. Ki az aki lelkiismeretlenül támogatja, hogy a közpénzen élő egyházi iskolák, válogathatnak és a szegény, hátrányos helyzetű, fogyatékos és/vagy cigány gyerekeket nem vesznek fel. Az állami iskolákban pedig bárki taníthat majd, mindenféle képzettség nélkül.

Példátlan rombolás keresztény szellemben hazánk ellen, ahol egyértelműen kimondja a tervezet, hogy tudatos állampolgárok helyett, nekik csak képzetlen, tudatlan, kiszolgáltatott hűbéresekre van szükség. A civileket is ezért kell kinyírni mert a társadalmi mobilitás amit segítenek az iskola pedig szolgálná, kormányunk szerint értelmetlen.

Ez lesz az igazi apokalipszis, nem a CEU bezárása

Ha hihetünk a kormányzati nyilatkozatoknak, minden eddiginél durvábban rajzolja át a hatalom 2019-től a középiskolák hazai rendszerét. Központi felvételit kell majd írnia mindenkinek, és ezzel együtt maximalizálnák a gimnáziumi férőhelyek számát. Az újabb radikális változtatás már a mostani általános iskolások jó részét is érintheti. folytatás:

http://hvg.hu/itthon/20170418_Ez_lesz_az_igazi_apokalipszis_nem_a_CEU

Nem nemzeti, nem alap, és tovább korlátozza a pedagógusok szabadságát – Mindent az új NAT-ról

Korszerű elveket hangoztat a sajtóban az új NAT elkészítéséért felelős kormánybiztos, de ez a szakemberek szerint csak máz. Az előzetes koncepció tele van ellentmondással, és a várva várt tananyagcsökkentést is lesöpri az asztalról. Márpedig anélkül nem várható megújulás az osztálytermekben.

A tervek szerint hamarosan lezárul, valójában soha el sem kezdődött az új Nemzeti Alaptanterv (NAT) általános koncepciójának társadalmi vitája. A Csépe Valéria miniszteri biztos által jegyzett dokumentumot március elején mutatták be a kormány közeli szervezetekből összerakott Köznevelési Kerekasztalon, de a többi szakmai csoportnak nem mutatták meg. A Civil Közoktatási Platform (CKP) is csak azért tudta nyilvánosságra hozni, mert nem hivatalos úton sikerült megszerezniük a dokumentumot. Sokakat megnyugtatott a szakmán belül, hogy az új NAT kidolgozásával megbízott Csépe néhány interjúban nagyon korszerű dolgokat fogalmazott meg a kortárs irodalom beépítésétől kezdve a kütyühasználaton át a nagyobb pedagógusi szabadságig. Az általunk megkérdezett szakértők szerint viszont mindez csak máz, az egyébként önellentmondásokkal teli koncepcióból nem ez következik. „Elvileg ez az anyag szolgál az új NAT elkészítésének alapjául, de ha ez így van, nagy a baj. A tervek szerint szeptemberre be kell fejezni az egész NAT és a kerettantervek leírását. Ez teljesen abszurd, annál is inkább, mert egyelőre csak ez a szöveg van, ami mindennek tekinthető, csak koncepciónak nem” – kezdi a CKP szakértője a problémák sorolását.

Nahalka István szerint ilyen rövid idő alatt képtelenség ezt a munkát jól, körültekintően elvégezni, így könnyen lehet, hogy végül minden marad a régiben. Vagy talán még rosszabb lesz. Szerinte néhány előremutató gondolatot leszámítva csak negatív újdonságok vannak az anyagban, mert további központosítást vetít előre. Bizonyos részletekből úgy tűnik: azt is szabályozni akarják, hogy a pedagógusok milyen módszereket használhatnak majd, bár az egyelőre bizonytalan, hogy a „kötelezően választható módszerek listáját” a NAT-ban vagy részletesebb kerettantervekben szabályoznák majd.

„Ez a hatvanas évekhez való visszatérést jelenti, utoljára ugyanis az 1962-es tantervben volt ilyen” – mondja Nahalka, aki a legnagyobb gondnak emellett azt tartja, hogy a koncepció egyértelműen kijelenti: „a tananyagcsökkentésre vonatkozó követelés, annak megvalósítása lehetetlen, s szakmailag nincs is értelme”. Márpedig ez alapfeltétele lenne egy korszerűbb, hatékonyabb oktatási rendszernek.


Kártékony listák

A szakértők egyöntetűen úgy gondolják, mit sem ér az új NAT, ha marad a „listázó hagyományoknál”. „Már a 2012-es NAT is a legrosszabb úton jár, mert a tartalom szabályozásának ez a részletes, műveltséganyagot felsoroló része a lehető legkártékonyabb.

Annak a tévhitnek a jegyében készült, hogy ha mindenki ugyanazt tanulja, és mindenkinek sok ismeret megszerzése van előírva, akkor kialakul valamifajta közös, egységes nemzeti műveltség, ez viszont hatalmas tévedés.

Ráadásul nem nemzeti, mert a gyerekek nagyon nagy részét kirekeszti azzal, hogy az előírt tananyag elsajátítása lehetetlen a szakképzésben tanulók számára az alacsony közismereti óraszámok miatt. És nem is alaptanterv, mert nem a magot, a közös minimumot határozza meg, hanem nagyjából a teljes anyagot, amit bele lehet tuszkolni ennyi évbe. Így nem teszi lehetővé a differenciálást, nem ad lehetőséget arra, hogy figyelembe vegyük diák képességeit, hozott alapjait és érdeklődését” – mondja Arató László a Magyartanárok Egyesületének elnöke.

Márpedig a nemzeti identitás megerősítését az új NAT koncepciója is kiemelt célként említi meg. „Számomra különösen kérdéses, hogy mit jelent ez a gyakorlatban, hogyan jelenik majd meg a tantervben” – veti fel a kérdést Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke „A nemzet szerintem diskurzusközösség, és azt kellene megtanítani, hogy az emberek a másik szempontjait is képesek legyenek megérteni, a másik nézőpontjába is bele tudjanak helyezkedni” – árnyalja a képet Arató László, aki szerint biztosan nem attól lesz erős a nemzeti identitás, hogy mindenki kívülről tudja, hogy „Ég a napmelegtől a kopár szík sarja”.

Szerinte a magyar tantárgy esetében például arra lenne szükség, hogy a diák ne tévessze össze a versben megszólaló beszélővel a szerzőt, vagy tudjon egy irodalmi szöveget különböző kontextusokba – például műfaji vagy tematikai – helyezve értelmezni, de mindezt a kronologikus szemlélet kizárólagossága nem segíti elő.

Úgy gondolja, hogy a jó irodalom tanterv ott kezdődne, ha tudomásul vennék: nem fogja minden tanulócsoport feldolgozni, és minden gyerek elolvasni a Bánk bánt, Az ember tragédiáját, a Csongor és Tündét, és az Édes Annát is. „A Bánk bánt akkor érdemes tanítani, ha van idő felolvasni a szöveg nagy részét, mert ezzel a legtöbb gyereknek megértési problémái vannak. Ehhez sok óra kell. Akkor van értelme, ha tudunk az állampolgár és a magánember közötti belső konfliktusról is beszélni, több hasonló problémát körbejáró szöveget mellétenni, hiszen éppen ez teszi maivá a szöveget” – hoz egy példát arra, hogyan lehetne tematikusan, emberi problémák köré szervezni a tananyagot.

„Ha egy problémakört vizsgálunk, az nem azt jelenti, hogy kevés ismeretet adunk, hanem hogy koherensebb és elmélyültebb tudást szereznek a diákok, értelmezési modelleket tanítunk. A teljesség hamis igénye, a tananyag bűvölete kártékony, mert a sok anyag felszínes átadása nem a nemzeti kultúra megőrzéséhez, hanem elveszejtéséhez vezet. Bárki bármit is mond, az irodalomtörténeten való végigrohanás műveltségellenes cselekedet, mert csak elidegenítjük a gyereket” – mondja Arató László.

A „kevesebbet, de mélyebben” elvével  és a kronológia kizárólagosságával való szakítással a Történelemtanárok Egyletének elnöke is egyetért.

„Nagyságrendekkel több időt kell hagyni egyes kérdések megvitatására. Nem kell mindent megtanítani, mert ez lehetetlen és ebben a struktúrában szinte esély nincs a készségfejlesztésre. Radikálisan fogalmazok: a kerettantervekben is minimum felezni, de lehetőleg harmadolni kellene a kötelező ismereteket. Ez azt jelenti, hogy egy témával két-három órán lehetne foglalkozni. Így lenne idő vitákat rendezni, játszani, dramatizálni és képességet fejleszteni. Mindebből semmi nem látszik a mostani készültségi szinten” – mondja Miklósi László. Szerinte azt is garantálni kell, hogy ne a politikatörténet uralja a tematikát, hanem az életmód-, mentalitástörténet, sőt, a nőtörténet, valamint a történeti ökológia is megfelelő mértékben jelenjen meg.


Kérdések válasz nélkül

A történelemtanárok számára az is kulcskérdés, hogy marad-e a jelenlegi gyakorlat, amely szerint kétszer tanítják végig a történelmet, hiszen általános és középiskolában is az őskortól napjainkig terjed a tematika. Erre azonban csak akkor lehetne válaszolni, ha döntés születne az iskolaszerkezetről. A tananyagot ugyanis Miklósi László szerint a jellemző kimeneti ponthoz kellene igazítani. Ezt a kérdést azonban minden kormány a szőnyeg alá söpörte. Jelenleg a gyerekek egy része már negyedik után, egy másik csoportja pedig hatodik után megy gimnáziumba, nyolcadikra akár meg is feleződhetnek az osztályok, ez összevonásokhoz vezet.

A történelemtanár szerint mindenki tudja, hogy a legnagyobb gond a felső tagozatban van, ennek nincs megfelelő funkciója.

Ezért elsősorban az általános iskolai tantervet kellene új alapokra helyezni. A zárt kronologikus megközelítés helyett tematikusan is fel lehetne építeni az oktatást, a hagyományos kronologikus oktatás pedig maradhatna a középiskolában.

Éppen ezért a Csépe Valéria által megfogalmazott alapelvek közül sokan örültek a jelenségalapú oktatás előtérbe helyezésének, amely túllép a tantárgyakon és a projektszemlélet felé tesz egy lépést.

A miniszteri biztos erre az árvizet hozta példának, amelyen keresztül földrajzi, történelmi, biológiai ismereteket lehetne megtanítani. A sok tananyagot előíró tanterv viszont ezt a jelenségalapú oktatást is lehetetlenné teszi. Ráadásul Arató László szerint néha nem lehet a jelenségek felől közelíteni, a tudományos gondolkodásban, sőt gyakran a mindennapi életben is az elmélet felől indulunk el.

„A szöveg valóban említi a jelenségalapú oktatást, amelynek ötlete valószínűleg finn példából származik. De ott egészen más történik, meg fogják szüntetni a tantárgyakat és projektalapú oktatást vezetnek be. Nálunk viszont szó sincs egy ilyen reformról, csak be van dobva a kifejezés, mindenféle más feltétel említése nélkül” – mondja Nahalka István.

Szintén sokan kezdtek bizakodni, amikor Csépe Valéria egy interjúban arról beszélt: a gyerekek Harry Pottert fognak olvasni az iskolában. A szakemberek már régóta beszélnek arról, hogy az olvasóvá nevelés szempontjából nagyon fontos lenne, ha a kortárs és a populáris irodalom is megjelenhetne a tantermekben.

Ebbe az irányba már tett egy lépést az oktatásirányítás: a kortárs művek a kísérleti tankönyvekben is megjelentek, de Arató László szerint esetlegesen és szervetlenül.

„Ennek így nincs értelme. Nem az a kérdés, hogy az egy szál Harry Potter belefér-e a tananyagba, mert miért is ne?! Csak ne legyen kötelező, a dolog lényege éppen a rugalmasság lenne. Azokat a műveket érdemes beépíteni, amelyek valamilyen módon megszólítanak korábbiakat vagy kapcsolódnak hozzájuk” – mondja a magyartanár, aki szerint a NAT-ba egyetlen mű címét sem lenne szabad beleírni, de ha nagyon muszáj, akkor is egy tizenöt tételes minimumlistát


Gúzsba kötve

Örök kérdés, hogy szükség van-e egyáltalán tantervekre, és ha igen, azok mekkora szabadságot adjanak a pedagógusoknak.

A szakértők egyetértenek abban, hogy az alapján, amit tudni lehet, az új NAT egyáltalán nem haladja meg a jelenlegi szemléletet. A történelem- és magyartanárok vezetői is egyetértenek a CKP-val abban, hogy NAT-nak úgynevezett magtantervnek kellene lennie, amely csupán általános célokat és fejlesztési feladatokat határoz meg, ami elsősorban az iskolákra vonatkozik. Vagyis nem azt írja elő, hogy a gyerekeknek konkrétan mit kell tudnia, az ugyanis diákonként különbözik, hogy kivel meddig lehet eljutni. Úgy gondolják, egyáltalán nem kellene előírni tananyagot a NAT-ban, sőt a kerettantervekben sem, ezt az iskolákra, helyi tantestületekre kellene bízni, csak így lehet differenciálni.

Az új NAT viszont minden jel szerint ugyanolyan listázó lesz, mint az előző, újítani csak abban próbál, hogy minimum és maximum szinteket akar meghatározni, ez ugyanakkor nem egyenlő a differenciálással.

Márpedig kulcskérdés lenne, hogy az iskolák, pedagógusok az adott gyerekekre szabhassák a tananyagot. A 2002-es és a 2007-es NAT jóval nagyobb szabadságot biztosított a pedagógusoknak, ugyanakkor ezzel a szabadsággal az iskolák nagyon nagy része nem tudott mit kezdeni.

Arató László szerint a centralizációs fordulat is azért tudott megvalósulni, mert levette a helyi tantervkészítés feladatának terhét a tantestületekről. Mindez ugyanakkor nem igazolja a túlszabályozást, Nahalka István szerint teret kell adni annak a kreatív 20 százaléknak, aki tud és akar élni ezzel a szabadsággal. A megoldás az lenne, ha a magtanterv mellé választható mintatanterveket adnának, ami akár egy az egyben átvehető, alkalmazható. Így a kreatív pedagógusok sem lennének gúzsba kötve, akinek pedig szüksége van mankókra, megkapnák azokat. Kulcskérdés, hogy ez a néhány támogatott mintatanterv egymástól nagyon különböző legyen, hogy a pedagógusok kiválaszthassák az adott tanulócsoportnak vagy diáknak a legmegfelelőbbet.

„A tanárt segíteni kell abban, hogy tudjon válogatni, de nem lenne szabad egyiket sem kötelező jelleggel előírni” – mondja Arató László.

A sokkoló PISA-eredmények óta sok szó esik a kompetenciák fejlesztéséről is, és bár ezt az előző NAT is emlegette, a hatalmas átadandó tudásanyag miatt csak duma maradt, félő, hogy ez most is így lesz. A szakértők szerint minden a vitával, diskurzussal kezdődne, ez viszont már évek óta nincs. „Rengeteget kellene kutatni, elemezni és vitatkozni arról, hogy a világban milyen tendenciák vannak, és azokat hogyan lehetne itthon alkalmazni” – mondja Nahalka István. Viszont mindannyian arra számítanak, hogy csupán egy kész anyagot véleményezhetnek majd, ha egyáltalán megkérdezik őket. „Akkor meg  már megette a fene, úgysem változtatnak rajta” – teszi hozzá Arató László.Lesz hova lőni
Bár a pedagógusok és a diákok elsődleges igénye a tananyagcsökkentés lenne, a kormány nem szenved hiányt az ötletekben, hogy mit szuszakoljon még be az iskolai programok közé. A mindennapos testnevelésórákat például lövészettel szeretnék „feldobni”, az új sportág akár már az új NAT-ba is bekerülhet. Ennek azonban számos buktatója van, a lövészetet például kizárólag szakember taníthat, ráadásul, mint azt a Népszava korábban megírta, edzőkből nagy a hiány. Főleg, hogy az iskolaigazgatók egyelőre azt sem tudják elképzelni, hogyan fogják megoldani a diákok lőterekre szállítását. A kormány terve az, hogy három éven belül 197 lőteret épít, összesen 27 milliárd forintból (miközben sok iskolában tornaterem sincs), így az iskolai lövészet bevezetése mögött az is állhat, hogy ezek ne álljanak üresen.



A szülőknek sem tetszik
A szülők több mint 90 százaléka nem ért egyet azzal, hogy az országban minden gyerek ugyanabból a tankönyvből tanul, a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesületének felmérése szerint. Hasonló arányban mondták azt, hogy jobb lenne, ha a tanárok maguk választhatnák ki, milyen könyvből szeretnének tanítani. Mint kiderült, a minőséget sokkal fontosabbnak tartják az árnál, és 500-ból 474 szülő elvárja az iskolától, hogy kiálljon a gyerekek érdekeiért, és merjék megrendelni azt a tankönyvet, amit jobbnak tartanak.

http://www.vasarnapihirek.hu/fokusz/_nem_nemzetinem_alappedagogusok_szabadsagat_korlatozza_mindent_az_uj_natrol

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://offforever.blog.hu/api/trackback/id/tr6912436075

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.