Legalábbis így módosítaná az igazságügyi tárca a büntetőeljárásról szóló törvényt. A precízebb megfogalmazás szerint az új szabályozás lehetőséget biztosítana egy előkészítő eljárásra, felderítésre, ami segít kizárni, illetve megállapítani a bűncselekmény gyanúját – ehhez pedig semmilyen ügyészségi/ bírósági jóváhagyás nem szükséges.
(Lehallgatást eddig megalapozott gyanú esetén lehetett menedzselni.)
Ez azt jelenti, hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzet, hogy ha a NAV úgy döntött, bárkit megfigyelhet egy pénzmozgás (hitelfelvétel, vásárlás) kapcsán, vagy találkozókat lehet lehallgatni.
Azaz üzleti és politikai konkurenseket egyaránt megfigyelhet az állam – ha akar.
https://www.vasarnapihirek.hu/fokusz/mindenki_szabad_lehallgatasi_preda
„Előkészítő eljárás”, avagy bűnözővé tehetnének bárkit 
Szemforgató módon csak „előkészítő eljárásnak” titulálja az Igazság(?)ügyi Minisztérium új törvénymódosítási tervezete pakkjában azt: a Nagy Testvérnek a parlamenti többség közreműködésével és a bírósági út megkerülésével korlátlanul szabad kezet kíván adni a Nemzeti Együttműködés Rendszere az emberek, az állampolgárok titkos megfigyeléséhez. Küszöbön áll a totális diktatúra?
http://gepnarancs.hu/2017/03/elokeszito-eljaras-avagy-bunozove-tehetnenek-barkit/
Németh Szilárd nem utasíthatta a titkosszolgálatokat a civilek megfigyelésére
A sorosista civilek elleni kormányzati kereszteshadjárat egyik legharciasabb lovagja, Németh Szilárd Fidesz-alelnök biztosan tudja, hogy Soros több pénzt adott Majtényiéknak, és már rég kérte a civilek átvilágítását a titkosszolgálatoktól. Igen, de erre nem volt lehetősége a törvények szerint, mondja az adatvédelmi hivatal. De más gond is van a civilek titkosszolgálati revolverezésével. A NAIH beszámolót kér Némethtől.
Vajon milyen alapon használja Németh Szilárd a titkosszolgálatokat, tette fel a kérdést a TASZ (Társaság a Szabadságjogokért). Németh többször utalt arra, a titkosszolgálatoktól kérte a civilek átvilágítását, és a szolgálatoktól kapott információ alapján tudja biztosan, hogy például az Eötvös József Közpolitikai Intézet (Ekint), Majtényi László munkahelye több pénzt kapott a Soros-féle OSI-tól (Open Society Institute), mint amennyit bevallott. "Ha Németh Szilárd igazat beszél – a titkosszolgálatok éppen a kormány első számú ellenségének kikiáltott Soros György alapítványai és a kormány politikáját alkotmányossági alapon kritizáló, szintén politikai ellenfélként kezelt szervezetek közötti kapcsolatot figyelik meg" - áll a TASZ közleményében. A Pesti Srácoknak pedig még 2016-ban azt mondta Németh: "A (Nemzetbiztonsági) Bizottsághoz és a titkosszolgálatokhoz fordultam, összegyűjtve a Soros-hálózattal együttműködő szervezetek nevét, kérve a tevékenységük teljes átvilágítását."
De kérheti-e ezt Németh Szilárd, illetve a titkosszolgálatok végezhetnek-e ilyen megrendelésre adatgyűjtést? Hogy tisztán lássunk a kérdésben, állásfoglalást kértünk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivataltól (NAIH).
Nem lehet valakire ráuszítani a szolgálatokat
A NAIH és Péterfalvi Attila hivatali elnök válasza azzal kezdődik, hogy a jogszabályok szerint a különböző, felügyeleteket ellátó miniszterek irányítják a titkosszolgálatokat, a feladatokat a törvények, kormányrendeletek, egyéb kormányzati döntések írják elő, egyedi utasítást csak a főigazgatók útján adhatnak, ám "a döntés tartalmára vonatkozó utasítást nem adhatnak". Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága, amelynek Németh Szilárd az alelnöke, tájékoztatást kérhet a minisztertől és a főigazgatóktól a szolgálatok működéséről és tevékenységéről. A NAIH szerint konkrét feladatot, hírigényt nem határozhat meg - ezért tisztázni kell, hogy a civil szervezetek teljes átvilágításának kezdeményezése a törvényes keretek között valósult-e meg. Ezért a NAIH írásbeli felvilágosítást kér Némethtől.
A NAIH úgy látja, civil szervezeteket meg lehet figyelni titkos eszközökkel, mert ők is lehetnek külföldi titkosszolgálati törekvések és tevékenységek eszközei akár fedőszervként, akár beépülés útján, akár úgy, hogy a civil szervezet nem is tud arról. A szakszolgálatok az ország törvényes rendjét védik és érdekeit érvényesítik az Alaptörvény szerint. Nemzetbiztonsági érdeknek a törvény szerint a következő számít: "az ország politikai, gazdasági, honvédelmi érdekeit sértő vagy veszélyeztető leplezett törekvések felfedése és elhárítása". A NAIH szerint ez két dolgot jelent:
- csak leplezett törekvésről lehet szó
- az ország érdeke nem lehet azonos pártok és a "belpolitikai színtér egyes szereplőinek partikuláris érdekeivel"
Ebből következően a szakszolgálatok nem használhatóak fel belpolitikai, pártpolitikai célból - ha ilyesmi történne, az a demokratikus jogállamiságot veszélyeztető súlyos törvénysértés lenne, áll a NAIH szövegében.
A Fidesz érdeke nem ugyanaz, mint az ország érdeke
A NAIH szerint tehát csak a felügyelő miniszter utasíthatja a szakszolgálatokat, Németh Szilárd nem. Németh Szilárd nem kérheti neki nem tetsző civil vagy bármilyen szervezetek átvilágítását. A Soros-féle szervezetektől nyíltan támogatást kapó civil szervezeteket a törvény szerint azért sem lehetne a Soros-féle összeesküvés részeként megfigyelni, mert az csak az ország politikai érdekeit sértő leplezett törekvések felfedését van hivatva szolgálni, márpedig ezek a civilek nyíltan fejtik ki kritikájukat, épp ez a kritikai tevékenység a vörös posztó a kormány szemében. Ráadásul az ország érdeke nem azonos a "belpolitikai színtér egyes szereplőinek partikuláris érdekeivel", akárhogy is szeretné a Fidesz, hogy az ő érdekei jelentsék a nemzeti érdekeket.
A NAIH kellemetlenkedett máskor is
A NAIH állásfoglalása egyszer már zavarba hozta az állami hatóságokat, az MTVA-ban történt lehallgatási ügy lezárása és annak jogi nonszensz magyarázata után épp Péterfalvi Attila magyarázta el az ügyészségnek, hogy kellene helyesen értelmezni a törvény fogalmait. De az ügyészség inkább törvénymódosítást kezdeményezett az Igazságügyi Minisztériumnál. Ennek eredményéről még nem hallottunk, arról viszont igen, hogy kiszélesítenék a titkos megfigyelések lehetőségét.
http://hvg.hu/itthon/20170317_Adatvedelmi_biztos_Nemeth_Szilard_nem_utasithatta_a_titkosszolgalatokat_a_civilek_megfigyelesere
Előzetes felderítők
Pénteki lapszámunkban megírtuk: egy törvénytervezet szerint titkos nyomozás indulhatna bárki ellen akkor is, ha az illetőt nem gyanúsítják bűncselekménnyel. Az Igazságügyi Minisztérium államtitkára ugyan tegnap igyekezett mindezt cáfolni, de a módosító javaslatcsomagban meglapuló úgynevezett „előzetes felderítés” kapcsán nem alaptalan az a félelem, hogy lehetőséget adna politikai indíttatású nyomozásokra is, vagy akár az államnak nem tetsző hazai vagy külföldi szervezetek kiiktatására. A lapunknak nyilatkozó ügyvéd szerint a tervezet alapján az is elképzelhető, hogy már egy autóvásárlás után azonnal titkos nyomozás induljon ellenünk azt tisztázandó, törvényes forrásból származik-e a jármű ára. Nemcsak a titkosszolgálat vagy a rendőrség élhetne ezzel a fegyverrel, hanem akár az adóhatóság vagy az ügyészség is.
Hangsúlyoznánk, hogy ez egyelőre csak tervezet, és könnyen arra a sorsra juthat, mint Pintér Sándor nagy vihart kavart javaslata 2015 novemberében. A belügyminiszter akkor úgy módosította volna a nemzetbiztonsági törvényt, hogy a tartalomszolgáltatóknak (tehát hírportáloknak, nyomtatott újságoknak és tévéknek-rádióknak is) kötelességük lett volna foglalkoztatni a nemzetbiztonság munkatársait, amennyiben a szakhatóság ezt kérte volna tőlük. Miután a sajtóban cikkek tucatjai jelentek meg arról, hogy a kormány téglákat küldene a szerkesztőségekbe, a törvényjavaslatot visszavonták.
Könnyen lehet, hogy az új javaslat egy újabb teszt – a hatalom megnézi, meddig mehet el a neki nem tetsző személyek és intézmények megfigyelésében. Célkeresztben lehetnek mások mellett politikusok, civil szervezetek vezetői és újságírók egyaránt. Tévedés ne essék, nem magamat féltem – pár évvel ezelőtt, a Mucuska-ügy kapcsán több kollégámmal együtt engem is jó ideig megfigyeltek. A szocialisták kormányzása idején a titkosszolgálat azt próbálta bebizonyítani, hogy a kormánytagokkal hetyegő román kémnő sztoriját (és telefonos lehallgatásának leiratait) a Fidesz szivárogtatta ki a médiának. Még a mai okostelefonok elődjének számító úgynevezett palmtopomat is ellopták, hátha találnak benne valami terhelő bizonyítékot – érdekes módon nem a drága készülék elvesztése miatt ért anyagi kár fájt a legjobban, inkább a benne lévő több ezer telefonszámot sajnáltam. Azt viszont tudom, hogy ez a megfigyelt állapot komoly pszichés terheléssel jár – volt olyan kollégám, aki majdnem belerokkant a tudatba, hogy minden lépését számontartják.
Attól tartok, a mostani javaslat nem a kisemberek nagy stiklijeinek a lebuktatását célozza. Ha a megbízónak nem kell alapos gyanút igazolnia ahhoz, hogy valakit lehallgattasson-megfigyeljen, onnantól fogva már csak pénz és műszaki erőforrás kérdése, hány embert tartanak szemmel. A megfigyelési anyagok jó esettben dossziékba kerülnek, „jó lesz még valamire” alapon, de az is könnyen előfordulhat, hogy a kormánypárti bulvárban megszaporodnak a kínosan szaftos magánéleti sztorik az ellenzéki politikusokról. Erre már láttunk példát pár hónapja, amikor külföldi paparazzókat állítottak rá hazai politikusokra és üzletemberekre. A profik nyilván nem a bulvárlapok által felajánlott honoráriumért töltöttek napokat Magyarországon, de ha a feladatot a jövőben főállású titkosszolgák végzik el munkaköri kötelességként, a megrendelő megspórolhatja a borsos számlát. Mindenesetre a kormánypárti képviselők vagy éppen a kormánytagok sem lesznek biztonságban – erős a gyanúm, hogy Rogán Antal kitűnő minőségű helikopteres-luxusautós fotóit sem egy éppen arra bóklászó amatőr készítette.
Tudom, hogy harcolni kell a terrorizmus ellen, és az adó- és áfacsalók, valamint más gazemberek időbeli leleplezése is közérdek, de huszonnyolc évvel a rendszerváltás után valami olyan megoldást kellene keresni ellenük, amely nem emlékeztet kísértetiesen a pártállami időkre.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017. 03. 18.
http://mno.hu/vezercikk/elozetes-felderitok-1390653
