He?

Bolondok hajóján : zene mellett, minden "behozott" és magánvélemény, esemény, történet, téma ütközhet az Életről. Szabadon. (Még!) :-DDD

sörcsap nagybaszónak

Miva'?

 

 

És a főd forog tovább!

 

Beszótak:

Esik-e wazze?


Számojjá csapos!

Mi van? Orbán felfegyverezné Libia "megfelelő" erőit???

2016.09.25. 06:57 guma

Imádom amikor más nemzete, állama nem számít! Más kárára lehet ötletelni? Vezérünk osztja az észt világmegváltó gondolataival, csak a magyar problémákat unja. Nem is foglalkozik az ország gondjaival, lerablásával. Eközben több ezer embert idecsődítve betelepít. pár hét "könyvelési" aktus után, Európába vagy Magyarországra több százezer euróért (- amivel kitömi pár "barát" zsebét), addig a legújabb javaslata szerint, szombaton Orbán Viktor a bécsi sajtótájékoztatóján:

Orbán fegyvereket vinne Líbiába, hogy megállítsa a menekülteket

Szombaton Orbán Viktor a bécsi sajtótájékoztatóján kitért arra is a Földközi-tenger országaira is. Azt mondta, Líbiában létrehozna egy „gigantikus menekültvárost” ahová visszatoloncolhatnák a tengeri úton érkezett menekülteket, csakhogy ehhez előbb stabilizálni kellene az országot. A stabilizációt pedig úgy képzeli el, hogy

fel kell fegyverezni a megfelelő líbiai erőket, és az érintett partszakaszt európai pénzen és európai fegyverekkel meg kell védeni”.

Majd kitért arra is, hogy bár Magyarország súlya nem hatalmazza fel arra, hogy „ilyen dimenziókban” gondolkodjon, de hajlandó lenne arra, hogy egy líbiai kormány létrehozatala nélkül is felügyelet alá vonhatnák a líbiai partszakasz egy részét, hogy ott ellássák az Európába tartó migránsokat.

Szerinte a kvótánál ezek sokkal becsületesebb, egyszerűbb és az európai jogrendnek inkább megfelelő megoldások

Orbán Viktor sajtótájékoztatót tart a bécsi migrációs csúcstalálkozóután - Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsõdi Balázs

Beszélt arról is, hogy az Európai Uniónak Egyiptommal is külön megállapodást kellene kötnie, mert szerinte ott még 5,5 millió migráns várakozik. Elmondta, hogy ha a az EU nem köt megállapodást Egyiptommal, „akkor onnan meglepetés érhet bennünket”.

Nem bízik már Törökországban

Orbán a bécsi migrációs csúcsnak egyedül azzal a részével volt elégedett, hogy minden résztvevő lezárva tartaná a balkáni útvonalat. Orbán szerint ugyan

akkor kudarcnak tekinthető, hogy nem kaptak választ arra, Görögország mikortól lesz képes lezárni déli határát.

Kiemelte, ez felveti annak kérdését, hogy akkor hol van Európa azon külső határa, amely még megvédhető. A magyar miniszterelnök szerint egyesek erre azt a választ adják, hogy nincs szükség ilyen védelemre, mert a török-EU megállapodás nem engedi megismétlődni az egy évvel ezelőtt történteket.

Orbán már nem bízik ennyire Törökországban, úgy gondolja, szükség van egy vészforgatókönyvre, mivel nem lehet kizárólag ebben a megállapodásban bízni, például azért sem, mert Törökországban nemrég puccsot kíséreltek meg. Hozzátette, hogy „a migránsok megindulásakor már késő lesz kapkodni”. A miniszterelnök tájékoztatása szerint a részvevők nem jutottak egyezségre javaslatáról, ezért további tanácskozásokra lesz szükség.

Már igazából csak a népszavazásban bízik

A magyar miniszterelnök még mindig úgy érzi, hogy Magyarországot becsapták kvótaügyben, beszélt beszélt, hogy ő már nem tudja elhinni az EU-nak, hogy nem lesz kötelező kvóta. Persze elmondta, hogy a kételyei eloszlatásában csak egy nagy népszavazási NEM segíthet. Ugyanakkor egy fillért sem hajlandó elfogadni Brüsszeltől, ha azt a menekültválság kezelésére adnák.

A NEM Ámen lehet az alkotmánymódosításra

Arra a felvetésre, hogy egy sikeres kvótanépszavazás után lesz-e alkotmánymódosítás, azt felelte: a népszavazás után „megfelelő szintű” tanácskozásokat fog tartani a közjogi következményekről.

„Ebben a kérdésben egyszer kell kimondani az áment, és az utána úgy van. És nekünk, politikusoknak az a dolgunk, hogy ha a nép kimondta, akkor azt rögzíteni kell olyan jogi formában, hogy azt onnan kimozdítani többé ne lehessen”

- jegyezte meg Orbán az alkotmánymódostásról.

Az európai no-go zónákkal kapcsolatos vitára úgy reagált, hogy szerinte fel kell menni az internetre, és el kell olvasni a turisztikai cégek ajánlásait arról, hogy hova nem kellene menni. Hozzátette, belátja, hogy ez kényelmetlen egy-egy országnak.

Mindenki húzzon vissza a saját fügefája alá!

Orbán Viktor az európai politikai élet jelenlegi legfontosabb vitájának nevezte azt a két komoly gondolati iskola közötti szembenállást, amely eltérően képzeli el a modern világot. Az ezek egyikét valló vezetők szerint olyan nagymértékű, akár milliós nagyságrendű népvándorlás indult el, amely nem állítható meg, sőt az a jövő fejlődési iránya. A miniszterelnök szerint ez az oldal úgy gondolja, ha igaz, hogy a Föld egy globális falu, akkor lehet alvégről felvégre mozogni, miért kellene őket megállítani.

„Mi szerintünk azonban nem ilyen lesz, mi szerintünk mindenkinek - ahogy írva van - a saját fügefája alatt van a helye” - emelte ki a miniszterelnök. Szerinte a Föld továbbra is országok és nemzetek között lesz felosztva, „mindenkinek azért a földdarabért van felelőssége, ahova született, és nem lehet csak ki-be ugrálni egyik országból a másikba, és azt gondolni, hogy ez egy emberi jog”.

Orbán beszélt arról is, hogy a „huszonegyedik század technikai korszakában bármennyi embert meg lehet állítani. Csak kellő óvatossággal, együttérzéssel és egyértelműséggel kell ezt tenni”. Hozzátette, hogy senki nem akar háborút, áldozatokat. Orbán Viktor szerint ilyen határvédelemre van példa az Egyesült Államokban, Spanyolországban vagy Izraelben.

További kérdésekre válaszolva a miniszterelnök kijelentette, Magyarország nem azért lépett be az unióba, hogy kilépjen, az EU legnagyobb támogatottságát pedig a sok vita ellenére is Magyarországon mérik. „Negyven év szovjet megszállás után könnyű hinni Európában" - jegyezte meg.

Orbán Viktor végül kitért arra is, hogy az uniót nem az intézményei, hanem a meghatározó nemzetállamok fogják majd megreformálni, a változtatások tartalma pedig a nemzeti választásokon dől majd el. (Index/MTI)

http://444.hu/2016/09/24/orban-fegyvereket-vinne-libiaba-hogy-megallitsa-a-menekulteket

Orbán: „Rászedtek a miniszterelnöktársaim”

A migránskvóta ügyében Orbán Viktor szerint egész Magyarországot becsapták egy bonyolult európai jogalkotási rendszerben. Ugyanakkor szerinte Magyarország nem azért lépett be az unióba, hogy kilépjen, az EU legnagyobb támogatottságát pedig a sok vita ellenére is Magyarországon mérik. „Negyven év szovjet megszállás után könnyű hinni Európában” – fogalmazott a miniszterelnök.

Egy új európai védelmi vonal kijelölését tartalmazó vészforgatókönyv kidolgozását javasolta Orbán Viktor miniszterelnök a szombati bécsi migrációs csúcstalálkozón arra az esetre, ha bármilyen okból ellehetetlenülne az Európai Unió és Törökország közötti megállapodás.

Vészforgatókönyv kell

A magyar kormányfő a tanácskozás után a bécsi magyar nagykövetségen tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján sikerként értékelte, hogy a részvevők egyetértettek: a migránsok nyugat-balkáni útvonalát továbbra is zárva kell tartani. Orbán Viktor szerint ugyanakkor kudarcnak tekinthető, hogy nem kaptak választ arra, Görögország mikortól lesz képes lezárni déli határát. Kiemelte, ez felveti annak kérdését, hogy akkor hol van Európa azon külső határa, amely még megvédhető. A magyar miniszterelnök szerint egyesek erre azt a választ adják, hogy nincs szükség ilyen védelemre, mert a török-EU megállapodás nem engedi megismétlődni az egy évvel ezelőtt történteket.

Ezzel számban mások, köztük Magyarország, úgy gondolják, szükség van egy vészforgatókönyvre, mivel nem lehet kizárólag ebben a megállapodásban bízni, például azért sem, mert Törökországban nemrég puccsot kíséreltek meg - fejtette ki Orbán Viktor. A migránsok megindulásakor már késő lesz kapkodni - tette hozzá. A miniszterelnök tájékoztatása szerint a részvevők nem jutottak egyezségre javaslatáról, ezért további tanácskozásokra lesz szükség. Egy kérdésre úgy fogalmazott: a Balkán esetében a védelmi vonalra az első lehetőség a macedón-görög határ, a második a szerb-macedón, a harmadik pedig a magyar-szerb határ. Van egy ötlet Ausztriában, az a negyedik lehetőség, az nekünk nagyon fájna, hogy a védelmi vonal Ausztria és Magyarország között van. Azt mondom az osztrák barátainknak, hogy nem érdemes Ausztria és Magyarország közé kerítést építeni, inkább együtt menjünk le a szerb-magyar határra, és ott együtt védjük meg Magyarország déli határát – fejtette ki.Ezzel összefüggésben beszámolt arról, hogy a macedón miniszterelnökkel kétoldalú megbeszélést is folytatott, amelyen világossá tette: annak érdekében, hogy a magyar-szerb határtól délebbre jöjjön létre egy új védelmi vonal, Magyarország kész eszközt, embert és pénzt adni.

Közölte azt is: Magyarország azt kéri az Európai Uniótól, hogy növelje meg és igazságosabban ossza szét a migráció kezelésére szánt forrásokat az érintett országok között. A kormányfő az uniós források nagyságrendje mellett azok belső elosztását is kifogásolta, mert az szerinte aránytalan, miután a pénzt mindig Olaszország és Görögország kapja, miközben Bulgária, Macedónia és Szerbia szerinte szégyentelenül kis összegekhez jut. Kérte ezért, hogy az utóbbi három országnak folyósítsanak elegendő forrást. Bulgáriával kapcsolatban megjegyezte, hogy a múlt heti pozsonyi EU-s csúcstalálkozón Szófiának megígért pénzügyi segítségből még semmi nem érkezett meg oda. Többször is hangsúlyozta, hogy Magyarország, amelynek eddig csaknem 500 millió euróba (150 milliárd forint) került a határvédelem – és ez a költségvetésben nem tervezett extra kiadásként folyamatosan megjelenik –, egyetlen eurót nem kért most sem az EU-tól.

Rászedték a miniszterelnökök

Az Angela Merkel német kancellár álláspontját firtató kérdésre Orbán Viktor azt mondta: a német álláspontban szerinte nincs változás, a németek továbbra is hisznek abban, hogy a kvóta egy értelmes dolog. Hozzátette, mindez azt jelenti, hogy a magyar álláspontban sincs változás: meg kell védeni a határt, a már megépített kerítést pedig meg kell erősíteni. Megjegyezte, néhány héten belül Magyarország képes lesz arra, hogy ha egyszerre több ezer vagy tízezer migráns érkezik a határához, akkor feltartóztassa őket fizikai eszközökkel. A migránsok kötelező befogadását előíró kvóták ügyében a miniszterelnök úgy nyilatkozott: egész Magyarországot becsapták egy bonyolult európai jogalkotási rendszerben.

Úgy fogalmazott, „rászedtek, kicseleztek és becsaptak a miniszterelnöktársaim”. Hangsúlyozta, az Európai Tanács „késhegyig menő viták” után kétszer is írásban döntött arról, hogy a kvótarendszer csak önkéntes lehet, ezzel szemben az Európai Bizottság később mégis megindított egy ezzel ellentétes jogalkotási folyamatot, ami átment az Európai Parlamenten és bekerült a miniszteri tanács elé, a javaslat elfogadásához pedig ebben az esetben már elég volt a minősített többség, így Magyarország egyedül nem akadályozhatta meg azt.

„Egyszer becsaptak minket, ha hagyjuk, hogy becsapjanak minket, akkor becsapnak még egyszer” – mondta Orbán Viktor, majd kiemelte, október 2-án el kell menni voksolni, és népszavazással kell megmutatni, hogy nem lehet az unióban kijátszani egy országot csak azért, mert kisebb mint a nagyok. Orbán Viktor kérdésre válaszolva kijelentette: a kvóta meghívás, helyette Európának világosan ki kellene mondania, hogy nem fogad több illegálisan érkező migránst. Erre vonatkozóan is hoztunk egy döntést, és Magyarország a kvótát ezen a szemüvegen keresztül szemléli – mondta, majd kifejtette, az uniónak ez alapján a területén kívül létre kell hoznia hotspotokat, a migránsoknak ott kell benyújtani a kérelmüket, azokat ott kell elbírálni, és csak utána léphetnek be Európába. Kiemelte: ha ez megvalósul, akkor nincs szükség kvótára, a magyar álláspont pedig az, hogy addig nem lehet befogadni senkit. Arra a felvetésre, hogy egy sikeres kvótanépszavazás esetén lesz-e alkotmánymódosítás, azt felelte: a referendum után megfelelő szintű tanácskozásokat fog tartani a közjogi következményekről. Úgy fogalmazott, ebben a kérdésben „egyszer kell kimondani az áment, és az utána úgy van. És nekünk, politikusoknak az a dolgunk, hogy ha a nép kimondta, akkor azt rögzíteni kell olyan jogi formában, hogy azt onnan kimozdítani többé ne lehessen”.

Ki kell vinni a migránsokat Európából

Egy másik kérdésre a miniszterelnök azt is mondta: a szolidaritás azt jelenti, hogy mindenki azzal járul hozzá a közös teherviseléshez, amivel tud. Magyarország kvótával nem tud hozzájárulni, ezért határőrizettel járul hozzá, megvédve ezzel Ausztriát és Németországot is – jelentette ki. „A hagyományos humanitárius eszközökkel kell átvészelni a telet” – válaszolta arra a kérdésre, hogy mi várhat a Magyarország és Görögország között rekedt migránsokra a következő időszakban. Orbán Viktor arról is beszélt, hogy az Európai Uniónak Egyiptommal is megállapodást kell kötnie, hasonlót, mint Törökországgal. Indoklásul jelezte: Egyiptomban 5,5 millió migráns várakozik, így ha az EU nem köt megállapodást Egyiptommal, akkor onnan meglepetés érhet bennünket.

A kormányfő beszélt arról is, megérti, hogy Németország és Ausztria bajban van, miután több mint egymillió ember lépett a területükre illegálisan. De „nem tartom azt egy helyes gondolatnak, hogy úgy oldják meg ezt a problémát, hogy akkor mindenkinek adnak belőle” – fogalmazott, majd aláhúzta: ehelyett arra kellene erőfeszítéseket tenni, hogy ezeket az embereket vigyük ki az unió területéről. Ehhez azonban először ki kell jelölni azt a területet, ahol megvárhatják jogi eljárásuk lefolytatását – folytatta Orbán Viktor, aki Líbia partjait említette lehetséges helyszínként. Ezért szorgalmazta Líbia stabilizálását és egyben tartását is, mert ennek hiányában nem lehet létrehozni az észak-afrikai ország tengerpartjánál azt a gigantikus menekültvárost, ahová vissza kell majd vinni az onnan Európába érkezett illegális bevándorlókat. Líbia és Egyiptom kulcsországai lesznek a következő néhány év Európa-politikájának – jelentette ki a miniszterelnök.

Líbiáról többen is faggatták a kormányfőt, aki elmondta: bár Magyarország súlya nem hatalmazza fel arra, hogy ilyen dimenziókban gondolkodjon, de hajlandó lenne arra, hogy egy líbiai kormány létrehozatala nélkül is felügyelet alá vonhatnák a líbiai partszakasz egy részét, hogy ott ellássák az Európába tartó migránsokat. Ha ezt nem vállalják, akkor el kell törölni a fegyverembargót, és kell egy líbiai kormány, amely rendelkezésre bocsát egy partszakaszt menekülttábor létrehozására, és megengedi, hogy Európából érkezett fegyveresek vegyék körbe ezt a tábort. A kvótánál ezek sokkal becsületesebb, egyszerűbb és az európai jogrendnek inkább megfelelő megoldások – összegzett. A tervezett EU-török vízummentességre kitérve azt mondta, a betarthatóságra vonatkozó kérdésekre ma még nincs válasz, bár a többség Bécsben optimista volt, "mindig vannak persze huhogók, ez esetben ez éppen én voltam".

Az európai no-go zónákkal kapcsolatos vitára kérdésre úgy reagált: fel kell menni az internetre és el kell olvasni a turisztikai cégek ajánlásait arról, hogy hova nem kellene menni. Hozzátette, belátja, hogy ez kényelmetlen egy-egy országnak.

A tájékoztatón azt is kiemelte, hogy Christian Kern osztrák kancellár budapesti látogatása óta sikerült új fejezetet nyitni a magyar-osztrák kapcsolatokban, Ausztria valóban együttműködésre és a régi barátság helyreállítására törekszik Magyarországgal, és ez a szándék a legkevésbé sem viszonzatlan. Mi mindig is azt tartottuk a világ helyes rendjének, ha a sógorok jóban vannak egymással – fogalmazott.

Két vízió

Orbán Viktor az európai politikai élet jelenlegi legfontosabb vitájának nevezte azt a két komoly gondolati iskola közötti szembenállást, amely eltérően képzeli el a modern világot. Az ezek egyikét valló vezetők szerint olyan nagymértékű, akár milliós nagyságrendű népvándorlás indult el, amely nem állítható meg, sőt az a jövő fejlődési iránya - mondta, hozzátéve, ők úgy gondolják: ha igaz, hogy a Föld egy globális falu, akkor lehet alvégről felvégre mozogni, miért kellene őket megállítani. „Mi szerintünk azonban nem ilyen lesz, mi szerintünk mindenkinek – ahogy írva van – a saját fügefája alatt van a helye” – emelte ki a miniszterelnök aláhúzva, szerintük a Föld továbbra is országok és nemzetek között lesz felosztva, mindenkinek azért a földdarabért van felelőssége, ahova született, és nem lehet csak ki-be ugrálni egyik országból a másikba és azt gondolni, hogy ez egy emberi jog.

A kormányfő beszélt arról is, hogy a huszonegyedik század technikai korszakában bármennyi embert meg lehet állítani. Csak kellő óvatossággal, együttérzéssel és egyértelműséggel kell ezt tenni – mondta, leszögezve, senki nem akar háborút, áldozatokat. Orbán Viktor szerint ilyen határvédelemre van példa az Egyesült Államokban, Spanyolországban vagy Izraelben. További kérdésekre válaszolva a miniszterelnök kijelentette, Magyarország nem azért lépett be az unióba, hogy kilépjen, az EU legnagyobb támogatottságát pedig a sok vita ellenére is Magyarországon mérik. „Negyven év szovjet megszállás után könnyű hinni Európában” – fogalmazott. Orbán Viktor végül kitért arra is, hogy az uniót nem az intézményei, hanem a meghatározó nemzetállamok fogják majd megreformálni, a változtatások tartalma pedig a nemzeti választásokon dől majd el.

(MTI)

http://migracio.mandiner.hu/cikk/20160924_orban_raszedtek_a_miniszterelnoktarsaim 

Orbán szerint vészforgatókönyv kell

A miniszterelnöknek több ötlete is volt a bécsi migrációs csúcson.

Az Európai Uniónak Egyiptommal is megállapodást kell kötnie, hasonlót, mint Törökországgal - mondta Orbán Viktor miniszterelnök szombaton, az európai menekültügyi válságban leginkább érintett országok kormányfőinek bécsi csúcstalálkozója után. A kormányfő a bécsi magyar nagykövetségen tartott nemzetközi sajtótájékoztatón azt mondta, Egyiptomban 5,5 millió migráns várakozik. Ha az EU nem köt megállapodást Egyiptommal, "akkor onnan meglepetés érhet bennünket" - mondta.

Szorgalmazta továbbá Líbia stabilizálását is, mert ennek hiányában nem lehet létrehozni az észak-afrikai országban azt a "gigantikus menekültvárost", ahová vissza kell vinni az Európába érkezett illegális bevándorlókat. Líbia és Egyiptom kulcsországai lesznek a következő néhány év Európájának - jelentette ki Orbán Viktor.

Vészforgatókönyv

Egy új európai védelmi vonal kijelölését tartalmazó vészforgatókönyv kidolgozását is javasolta Orbán Viktor a migrációs csúcson arra az esetre, ha bármilyen okból ellehetetlenülne az Európai Unió és Törökország közötti megállapodás. Orbán a sajtótájékoztatóján sikerként értékelte, hogy a részvevők egyetértettek: a migránsok nyugat-balkáni útvonalát továbbra is zárva kell tartani, ugyanakkor kudarc, hogy nem kaptak választ arra, Görögország mikortól lesz képes lezárni déli határát. Ez szerinte felveti annak kérdését, hogy akkor hol van Európa azon külső határa, amely még megvédhető. A magyar miniszterelnök szerint egyesek erre azt a választ adják, hogy nincs szükség ilyen védelemre, mert a török-EU megállapodás nem engedi megismétlődni az egy évvel ezelőtt történteket.

Ezzel számban mások, köztük Magyarország úgy gondolják, szükség van egy vészforgatókönyvre, mivel nem lehet kizárólag ebben a megállapodásban bízni, például azért sem, mert Törökországban nemrég puccsot kíséreltek meg - fejtette ki Orbán Viktor. A migránsok megindulásakor már késő lesz kapkodni - tette hozzá.

A javaslatáról nincs egyezség, ezért további tanácskozásokra van szükség.

http://hvg.hu/vilag/20160924_Orban_szerint_Egyiptom_felol_is_erhet_meglepetes

Orbán: Magyarországot becsapták

A migránsok kötelező befogadását előíró kvóták ügyében egész Magyarországot becsapták egy bonyolult európai jogalkotási rendszerben - mondta Orbán Viktor a bécsi migrációs csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón. A kormányfő szerint egy új európai védelmi vonal kijelölését tartalmazó vészforgatókönyv kidolgozására van szükség arra az esetre, ha bármilyen okból ellehetetlenülne az Európai Unió és Törökország közötti megállapodás. A találkozón Angela Merkel német kancellár is ott volt.

A magyar kormányfő szombaton, a bécsi migrációs csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott,  rászedtek, kicseleztek és becsaptak a miniszterelnöktársaim.  Hangsúlyozta, az Európai Tanács "késhegyig menő viták" után kétszer is írásban döntött arról, hogy a kvótarendszer csak önkéntes lehet, ezzel szemben az Európai Bizottság később mégis megindított egy ezzel ellentétes jogalkotási folyamatot, ami átment az Európai Parlamenten, és bekerült a miniszteri tanács elé, a javaslat elfogadásához pedig ebben az esetben már elég volt a minősített többség, így Magyarország egyedül nem akadályozhatta meg azt.

"Egyszer becsaptak minket, ha hagyjuk, hogy becsapjanak minket, akkor becsapnak még egyszer" - mondta Orbán Viktor, majd kiemelte, el kell menni, és népszavazással kell megmutatni, hogy nem lehet az unióban kijátszani egy országot csak azért, mert kisebb, mint a nagyok.

Orbán Viktor kérdésre válaszolva kijelentette: a kvóta meghívás, helyette Európának világosan ki kellene mondania, hogy nem fogad több illegálisan érkező migránst. "Erre vonatkozóan is hoztunk egy döntést, és Magyarország a kvótát ezen a szemüvegen keresztül szemléli" - mondta,

Arra a felvetésre, hogy egy sikeres kvótanépszavazás esetén lesz-e alkotmánymódosítás, azt válaszolt a miniszterelnök, hogy a referendum után "megfelelő szintű" tanácskozásokat fog tartani a közjogi következményekről. Úgy fogalmazott, ebben a kérdésben

egyszer kell kimondani az áment, és az utána úgy van.

És nekünk, politikusoknak az a dolgunk, hogy ha a nép kimondta, akkor azt rögzíteni kell olyan jogi formában, hogy azt onnan kimozdítani többé ne lehessen".

Orbán Viktor a tanácskozás után tartott sajtótájékoztatóján sikerként értékelte, hogy a résztvevők egyetértettek abban, hogy a migránsok nyugat-balkáni útvonalát továbbra is zárva kell tartani. A miniszterelnök szerint ugyanakkor kudarcnak tekinthető, hogy

nem kaptak választ arra, Görögország mikortól lesz képes lezárni déli határát.

Kiemelte, ez felveti annak kérdését, hogy akkor hol van Európa azon külső határa, amely még megvédhető. A magyar miniszterelnök szerint egyesek erre azt a választ adják, hogy nincs szükség ilyen védelemre, mert a török-EU-megállapodás nem engedi megismétlődni az egy évvel ezelőtt történteket. 

A csúcsértekezlet résztvevői: az első sorban (b-j): Edi Rama albán, Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök, Angela Merkel német, Christian Kern osztrák kancellár, Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, Orbán Viktor miniszterelnök és Aleksandar Vucic szerb kormányfő, a hátsó sorban (b-j): Dragos Tudorache román belügyminiszter, Tihomir Oreskovic horvát, Aléxisz Cíprasz görög, Miro Cerar szlovén, Emil Dimitriev macedón miniszterelnök és Dimítrisz Avramopulosz, az Európai Bizottságnak a migrációs politikáért és uniós belügyekért, valamint az uniós polgárságért felelős tagja

Forrás: MTI/AP/Ronald Zak

Ezzel szemben mások, köztük Magyarország úgy gondolják, szükség van

egy vészforgatókönyvre, mivel nem lehet kizárólag ebben a megállapodásban bízni,

például azért sem, mert Törökországban nemrég puccsot kíséreltek meg - érvelt Orbán Viktor. A migránsok megindulásakor már késő lesz kapkodni - tette hozzá.

A miniszterelnök tájékoztatása szerint a résztvevők nem jutottak egyezségre a javaslatáról, ezért további tanácskozásokra lesz szükség.

Egy kérdésre válaszoltzva Orbán úgy fogalmazott: a Balkán esetében

a védelmi vonalra az első lehetőség a macedón-görög határ, a második a szerb-macedón, a harmadik pedig a magyar-szerb határ.

"Van egy ötlet Ausztriában, az a negyedik lehetőség, az nekünk nagyon fájna, hogy a védelmi vonal Ausztria és Magyarország között van. Azt mondom az osztrák barátainknak, hogy nem érdemes Ausztria és Magyarország közé kerítést építeni, inkább együtt menjünk le a szerb-magyar határra, és ott együtt védjük meg Magyarország déli határát" - mondta Orbán.

Igazságosabb pénzelosztás

Orbán beszélt arról is, hogy Magyarország azt kéri az Európai Uniótól, növelje meg és igazságosabban ossza szét a migráció kezelésére szánt forrásokat az érintett országok között. A pénzt mindig Olaszország és Görögország kapja, miközben Bulgária, Macedónia és Szerbia "szégyentelenül kis összeget" kap - mondta Orbán. Ezért kérte, hogy az utóbbi három országnak adjanak több forrást. Többször is kiemelte, hogy Magyarország viszont, amelynek eddig csaknem 500 millió euróba (150 milliárd forint) került a határvédelem, egyetlen eurót sem kért az EU-tól.

Az Angela Merkel német kancellár álláspontját firtató kérdésre Orbán Viktor azt mondta: a német álláspontban szerinte nincs semmilyen változás, a németek továbbra is hisznek abban, hogy "a kvóta egy értelmes dolog". Hozzátette, a magyar álláspontban sincs változás: meg kell védeni a határt.

További kérdésekre válaszolva a miniszterelnök kijelentette,

Magyarország nem azért lépett be az unióba, hogy kilépjen,

az EU legnagyobb támogatottságát pedig a sok vita ellenére is Magyarországon mérik. "Negyven év szovjet megszállás után könnyű hinni Európában" - fogalmazott.

Merkel látja az előrelépést

A találkozón Angela Merkel Németország további segítségét ígérte Görögországnak és Olaszországnak a menekültválságban. 

A kancellár azt mondta, hogy lát előrelépést az illegális bevándorlás elleni harcban. Az egy évvel ezelőtti helyzethez viszonyítva nagyon sokat értünk el - tette hozzá.

"Az kell hogy legyen a célunk, hogy megállítsuk az illegális bevándorlást, amilyen széles körben lehetséges" - hangoztatta. Görögországnak és Olaszországnak további segítséget ígérve kijelentette, hogy Németország ezekből az országokból több száz migránst fog havonta átvenni.

http://www.origo.hu/nagyvilag/20160924-migrans-csucstalalkozo-eu-orban-viktor.html

Orbán hatalmas menekültvárosáról ír a nemzetközi sajtó

A magyar miniszterelnök a líbiai partoknál javasolja a felépítését.

Több külföldi médium, köztük a brit Independent, a BBC és a Reuters hírügynökség is felkapta a fejét arra, hogy Orbán Viktor Bécsben azt mondta: az Európai Uniónak egy hatalmas menekültvárost kellene felépítenie a líbiai partoknál, ahol feldolgoznák az Afrikából érkezők menedékkérelmét.

A miniszterelnök által a szombati bécsi kormányfői találkozó után elmondottakról itt már cikkeztünk.

Az Independent kitér arra is, hogy Orbán úgy vélekedett, hogy az EU külső határait teljes ellenőrzés alá kellene vonni, a líbiai tábor létrehozásában pedig egy új líbiai kormány segédkezhetne.

Líbia politikai káoszba süllyedt Kadhafi bukása óta, és rivális fegyveres csoportok küzdöttek a hatalomért, de már felállt egy ENSZ által támogatott

egységkormány. Orbán szerint fel kellene oldani a Líbiával szembeni ENSZ-fegyverembargót, és miután felállt az új líbiai kormány, új menekültügyi megállapodást kell kötni az országgal, még azelőtt, hogy tavasszal újból fokozódna a menekültáradat a Mediterrán-tengeren.

A líbiai fegyverembargóról 2011-ben döntött az ENSZ biztonsági tanácsa. A korlátozást addig fenntartják, amíg az országban nem jön létre egységes hadsereg.

http://24.hu/kulfold/2016/09/24/orban-hatalmas-menekultvarosarol-ir-a-nemzetkozi-sajto/

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://offforever.blog.hu/api/trackback/id/tr7111741125

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Sarolta.tth 2016.09.25. 15:28:58

Ok. Nagyon jó!

Okos vagy, egyetértünk.

Ha van időd akkor csinálj oldalt a facen!!! sok ismerősöm van osztanának sokan.

Szia. :)

guma 2016.09.25. 17:34:45

@Sarolta.tth:

még nem tervezem a fácsét. de lehet, hogy egyszer belevágok.
süti beállítások módosítása