„2015-ös évben Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője volt a legjobban fizetett miniszter, járandósága közel 16,8 millió forintot tett ki, a képviselői tiszteletdíjjal együtt.”
ezt se feled: http://offforever.blog.hu/2013/07/24/meghalt_egy_betegem_legyetek_atkozottak_donteshozok
Segítségre szoruló idősek ezreitől veszi el a gondozást a minisztérium
Durván megemelte a házi segítségnyújtásra való jogosultság rászorultsági küszöbét az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). A szerdai Magyar Közlönyben kihirdetett változás azt jelenti, hogy a jövőben nagyon sokan eleshetnek attól a lehetőségtől, hogy az otthonukba kijárjon valaki, aki segít a mindennapokban boldogulni, például gyógyszert adagolni, bevásárolni, vagy mosakodni. Oldja meg a család! A már megítélt gondozást nem veszik el, a szigorítás az új igénylőkre fog vonatkozni.
A szerdai Magyar Közlönyben megjelent egy szociális témájú salátarendelet az emberierőforrás-minisztertől, Balog Zoltántól. Többek között azt a jogszabályt írta át, és szigorította jelentősen, amelyik a gondozásra szorultság vizsgálatáról szól. Ennek alapján dől el, ki jogosult a házi segítségnyújtásnak nevezett szociális ellátásra, és ki nem.
A házi segítségnyújtás lényege, hogy a rászoruló ember továbbra is önállóan, a saját otthonában élhessen, és ott kapjon segítséget mindennapi dolgokban, például bevásárlásban, csekkfeladásban, takarításban, mosakodásban vagy főzésben.
A legszegényebbek ingyen is kaphatták
A házi segítségnyújtás legfeljebb napi 4 órás lehet, és a helyi önkormányzat köteles biztosítani a rászorulóknak, amihez kap normatívát az államtól. Önkormányzata válogatja, hogy a rászoruló embernek fizetnie kell-e a segítségért, és ha igen, mennyit. Van, ahol ingyenes, van, ahol egységesen pár száz forint a térítési díj óránként, van, ahol sávosan határozzák meg a rászoruló jövedelmétől függően, és a nagyon szegényeknek, nyugdíjminimum alatt élőknek egyáltalán nem kell fizetnie. A térítési díjat és az állami normatívát az önkormányzat pótolja ki, hogy kijöjjön a gondozás önköltsége.
Azt, hogy ki számít házi segítségnyújtásra szorulónak, egy miniszteri rendelet szabályozza. Ennek a rendeletnek a lelke egy nagy táblázat, amely végigveszi, mennyi segítségre van szüksége a vizsgált embernek az élet különböző területein. A szükséges segítség mennyiségéhez a táblázat területenként pontszámokat rendel egy ötfokú skálán. Például az öltözködésnél 0 pontot számolnak, ha az érintettnek ezzel nincs gondja, 1 pontot jelent, ha minimális segítségre szorul, 4-et pedig, ha az öltözés jelentős segítséget vagy felügyeletet igényel.
Az összpontszám alapján dől el, napi óraszámban kifejezve mekkora az érintett ember gondozási szükséglete: napi 1, 2, 3 vagy 4 óra, ennél is több, vagy egyáltalán semmi. Minél több pontja van valakinek, annál több óra gondozásra szorul naponta.
Duplájára emelték a rászorultsági küszöböt
Ezeket a ponthatárokat emeli meg jelentősen a szerdán megjelent Emmi-rendelet.
Eddig 21 pont fölött már napi 2 óra gondozás járt, most 26-ra emelték a 2 órás gondozás ponthatárát. Vagyis a 11-es és 19-es pontszám közötti emberek, akik a régi rendszerben napi 1 óra gondozást kaphattak, most nem kapnak semennyit. Azok pedig, akiknek 21-25 pontjuk van, az eddig 2 óra helyett csak napi 1 óra segítséget vehetnek igénybe.
Vegyünk példának egy idős asszonyt, aki
- egyedül él, de eseti segítséget kap a családjától (3 pont)
- nagyjából tud egyedül öltözködni, de kisebb segítségre szorul az időjárásnak megfelelő ruházat kiválasztásában (2 pont)
- mozgásában segítséget igényel, bottal jár (3 pont)
- a gyógyszereit szedi, de az orvosi utasításokra figyelmeztetni kell (1 pont)
- az ételkészítéshez időnként segítséget igényel, a bevásárláshoz rendszeres segítségre van szüksége (2 pont)
Ez összesen 11 pont. Ezért az eddig rendszerben járt ennek az asszonynak napi 1 óra segítség az otthonában. A 11 pont az új rendszerben viszont még nagyon messze van a csaknem kétszeresére, 20 pontosra emelt határtól.
Ugyanez az asszony tehát nem kap segítőt, amíg nem romlik jelentősen tovább a helyzete.
A KSH adatai szerint 2012-ben összesen 125 281, 2013-ban 131 791 ember részesült Magyarországon házi segítségnyújtásban. 2012-ben a 65 évesnél idősebb korosztály 9,7 százaléka volt érintett.
Akinek már jár, attól nem veszik el
A tegnap megjelent Emmi-rendelet azokat a rászorulókat nem érinti, akikről már korábban döntés született, akiknek már jár a házi segítségnyújtás. A rendelet rögzíti, hogy a ponthatárváltozást csak azokra az emberekre kell alkalmazni, akik ezután, vagyis a rendelet hatályba lépése után igényelnek házi segítségnyújtást. A rendelet a kihirdetése utáni harmadik napon lép hatályba, január 17-én.
Kérdésünkre a minisztérium sajtóosztálya is megerősítette, hogy a módosítás kizárólag azokat érinti, akik a változás hatályba lépése után igénylik majd a házi segítségnyújtást, a már ellátásban részesülőket nem, tehát az ő esetükben felülvizsgálat nem lesz.
Oldja meg a család!
Az Emmi sajtóosztályát arról is megkérdeztük, miért emelték meg a ponthatárokat. A válasz lényege az, hogy szerintük így jobb célokra mehet majd a közpénz.
A módosítás célja a legrászorultabb idősek ellátáshoz való hozzájutásának segítése a jogosultsági feltételek módosításával, ezáltal a célzottság növelése a közpénzek jobb felhasználása érdekében
– írták. A minisztérium érvelése szerint azoknak kell állami segítséget kapniuk, akik számára elengedhetetlen a szakképzett és hivatásos szociális gondozó munkája. Úgy fogalmaztak: "A változásból jól látható, hogy az állami szerepvállalás azokra az esetekre koncentrál, amelyekben a család, a helyi közösség nem tud részt vállalni és külső, szakszerű segítségre van szükség, hogy az idős embert önálló életvitelében támogassa."
http://index.hu/belfold/2015/01/15/idosek_ezrei_bukjak_a_segitseget/
Nem szabad elfelejteni! Ilyen törvényünk is "életben" van:
Meglepetés: mégsem lesz szociális temetés 2015-től
A költségvetés megalapozásáról szóló 194 oldalas törvényjavaslatban bújt el az a paragrafus, amely egy évvel elhalasztaná, 2016. januárra tolná a szociális temetések elindítását. A Belügyminisztérium szerint a települések kapacitásproblémákat jeleztek, az önkormányzatoknak kell még egy kis felkészülési idő.
2015. január 1-je helyett egy évvel később, csak 2016. január 1-jén legyenek az első szociális temetések, ezt szeretné a kormány a legújabb tervezet szerint. Először a parlament honlapján jelent meg múlt csütörtökön a 2015-ös központi költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslat, amelyet a nemzetgazdasági miniszter nyújtott be.
A 194 oldalas tervezetnek egy alig féloldalas része vonatkozik a temetkezésről szóló törvényre, és ebben is csak egy sor az a rendelkezés, amely a szociális temetkezéssel kapcsolatos rendelkezések hatályba lépési időpontját módosítja 2016. január 1-jére.
A javaslathoz tartozó indoklás konkrét okot nem mond a halasztásra, csak annyi van benne, hogy „a módosítás emellett a temetőkről és a temetkezésről szóló törvény egyes módosított rendelkezéseinek későbbi időpontban történő hatálybalépését teremti meg".
Hétfőn a kormány honlapján, a Belügyminisztérium dokumentumai között jelent meg egy saláta-rendelettervezet, amelynek egyik része szintén „a szociális temetés intézménye elhalasztáshoz szükséges” módosítást tartalmaz.
A mellékelt tájékoztató magyarázatot itt sem tartalmaz, csak visszautal a parlament elé benyújtott költségvetési törvényjavaslatra, mondván, az alapján a szociális temetés intézményét 2015. január 1-je helyett 2016. január 1-jén vezetik majd be.
Rákérdeztünk a halasztás okára. A Belügyminisztérium sajtóosztályától ezt a választ kaptuk:
"Az önkormányzatok visszajelzései alapján a szociális temetés intézményével kapcsolatos felkészülés megkezdődött, azonban
a települések jelentős hányada kapacitásproblémákat jelzett.
Ahhoz, hogy a jogintézmény teljes körűen működni tudjon, mind az államigazgatás egyéb szereplőinek, mind az önkormányzatoknak további felkészülési idő biztosítása indokolt."
Egyszer már kitolták egy évvel
A sokat vitatott szociális temetés lényege, hogy külön erre a célra kijelölt parcellákban temethetik majd el szeretteiket azok a gyászoló szegények, akik vállalják, hogy ingyen kapott sírhely és koporsó birtokában maguk oldják meg a temetést, akár egyedül, maguk ássák ki a sírt is.
A fővárosi közgyűlés például az Új köztemetőt jelölte ki a nyáron a szociális temetések helyszínéül, szeptemberben már alá is írta a kivitelezési szerződést a Budapesti Temetkezési Intézet. A munkálatokkal a közgyűlési döntés értelmében mintegy kétezer halott exhumálása jár együtt.
A szociális temetés bevezetését egyszer már elhalasztották. Az eredeti határidő 2014. január 1. lett volna, ezt tolták ki 2015. január 1-jére tavaly decemberben. Akkor az MSZP-s Lendvai Ildikó hívta fel erre a figyelmet. A kormány tavaly a fejlesztéspolitikával foglalkozó törvényjavaslatba dugta bele a halasztó paragrafust.
És hogy mekkora munka is valójában egy sírt kiásni? Korábbi videónkban megnézheti:
http://index.hu/belfold/2014/11/24/megsem_kezdik_januarban_a_sirasast_a_szegenyek/
Előzőeket figyelembe véve, nézzük csak mit és hogyan "tüntetnének" el?
Megszűnő állami hivatalok: 50 ezer ember állása kerül veszélybe
73 állami intézmény megszüntetését vizsgálja meg a kormány a bürokráciacsökkentés keretében. Azok a háttérintézményeket, kutatóintézeteket, amik majd megszűnnek, a minisztériumokba olvasztanák, jelentette be Lázár János a csütörtöki kormányinfón.
A miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, első körben 73 intézményről vizsgálják, hogy szükség van-e rájuk és tárgyalnak a minisztériumokkal az intézetek jövőjéről. Ezekben az intézményekben jelenleg 50 ezer ember dolgozik.
Az intézmények egy része jogutód nélkül megszűnhet, mások beolvadhatnak irányító minisztériumukba. Ha a kormány a Vs.hu által megszerzett koncepciót fogadná el, akkor három intézet beolvad a Veritas intézetbe. De lesz olyan hivatal, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság, amelynek jogutódja az összes tárca lesz egyszerre.
Az érdekességek a listából: megszűnhet a Design terminál, és a Külügyi intézet, továbbá a Szőcs Géza érdekkörébe tartozó, és a világkiállítási botrányban kompromittálódott Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet.
Minisztériumba olvadna a nagy botrányok közepette a közelmúltban alakított Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ, a jelentős külföldi ingatlanvagyonnal rendelkező Balassi Intézet, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság.
- Magyar Nyelvstratégiai Intézet
- Felsőbbfokú tanulmányok Intézete
- BM Nemzetközi Oktatási Központ
- Közszolgálati Személyzetfejlesztési Főigazgatóság
- Országos Közegészségügyi Központ
- Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ
- Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet
- Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
- Nemzeti Művelődési Intézet
- Design Terminál Nemzeti Kreatívipari Központ
- Hermann Ottó Intézet
- Külügyi és Külgazdasági Intézet
- Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet
AZ IRÁNYÍTÓ MINISZTÉRIUM LESZ A JOGUTÓD JÚLIUSTÓL
- Nemzeti Kommunikációs Hivatal
- Igazságügyi Hivatal
- Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetek
- Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ
- Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont
- Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal
- Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal
- Országos Vízügyi Főigazgatóság
- Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala
- Országos Epidemiológiai Központ
- Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet
- Emberi Erőforrás Támogatáskezelő
- Türr István Képző és Kutató Intézet
- Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet
- Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal
- Oktatási Hivatal
- Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ
- Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet
- Országos Egészségbiztosítási Pénztár
- Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság
- Országos Tisztifőorvosi Hivatal
- Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet
- Hagyományok Háza
- Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága
- Agrárgazdasági Kutató Intézet
- Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ
- Haszonállat-Génmegőrzési Központ
- Növényi Diverzitás Központ
- Földmérési és Távérzékelési Intézet
- Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
- Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség
- Országos Meteorológiai Szolgálat
- HM Védelmi Hivatal
- HM Nemzeti Rendezvényszervező Hivatal
- HM Hatósági Hivatal
- HM Védelemgazdasági Hivatal
- HM Társadalmi Kapcsolatok Hivatala
- Balassi Intézet
- Nemzeti Befektetési Ügynökség
- Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal
- Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal
- Nemzeti Akkreditáló Hatóság
- Közlekedésbiztonsági Szervezet
- Nemzeti Közlekedési Hatóság
- Magyar Földtani és Geofizikai Intézet
- Magyar Bányászati és Földtani Hivatal
- Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
- Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság
- Nemzeti Sportközpontok
A Veritas Intézet lesz a jogutód
- Nemzeti Örökség Intézete
- Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum
- Nemzetstratégiai Kutatóintézet
Valamennyi tárca jogutóda lesz
Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság
Az MNV Zrt lesz a jogutód
Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ
Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ lesz a jogutód
Országos Vérellátó Szolgálat
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal a jogutód
Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság
2017. január 1-től, jogutóddal szűnne meg a
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal
A háttérintézmények felülvizsgálatát karácsony előtt rendelte el a kormány, az indoklás szerint "a közfeladatokat hatékonyabb ellátásának biztosítása" érdekében. Az Magyar Közlönyben december végén megjelent határozat szerint szerint Lázár Jánosnak 2016. február 1-ig előterjesztést kell benyújtania, amely egységes szempontrendszer alapján átfogóan újraszabályozza a központi hivatalokat.
Módosítások jöhetnek az intézmények jogállása, szervezeti felépítése, létrehozása és funkcionális működése terén. Ezután a Miniszterelnökségnek április 15-ig meg kell vizsgálnia a központi hivatalok működését és összefoglaló jelentést kell készítenie, amelyben javaslatot tesz a szükséges átalakításokra.
A Lázár-féle bürokráciacsökkentési programja eddig leginkább abból állt, hogy sok területen egyszerűsítették az ügyintézést, rövidítettek sok határidőt és eltöröltek pár fölösleges eljárást, és hogy bevezették az e-személyi igazolványt.
http://index.hu/gazdasag/2016/01/21/73_hatterintezmenyt_szuntethet_meg_a_kormany/
Érdemes ezen a véleményen is elgondolkodni:
Miért tesz különbséget két nulla éves gyerek között a magyar állam?
Kedves olvasók! Olyan hibát követtem el, amit nem lett volna szabad: elszámoltam vagyis jobban mondva durván benéztem a családi adókedvezmény számítást. A cikknek erre vonatkozó állításai csupán a 3 vagy több gyerekes családokra igazak abból a szempontból, hogy esetükben tényleg a jobban keresőket támogatja az állam, míg kevesebb gyerek esetén ugyanannyit ad egy jobban keresőnek, mint egy kevésbé jobban keresőnek - ami egyébként összességében így is nyitja az ollót szegény és gazdagabb családok között. Elnézést kérek a brutális szarvashibáért, a cikk eredetijét meghagytam, hogy érthető legyen ez a bekezdés - Jámbor András
folytatás:
